(1)   Ez a rendelet megállapítja az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket (az európai ombudsman alapokmánya).

(2)   Az ombudsman az uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól és ügynökségektől függetlenül, a Szerződések által az ombudsmanra ruházott hatáskörök tiszteletben tartásával, valamint az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének d) pontjával és 228. cikkével, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának a megfelelő ügyintézéshez való jogról szóló 41. cikkének kellő figyelembevételével jár el.

(3)   A Szerződésekben és az ebben a rendeletben említett feladatai ellátása során az ombudsman nem avatkozhat be bíróság előtt folyamatban lévő ügyekbe, és nem kérdőjelezheti meg bírósági határozatok megalapozottságát vagy a bíróság határozathozatallal kapcsolatos hatáskörét.

(1)   Az ombudsman segítséget nyújt az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bírósága – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok feltárásában, és adott esetben ajánlásokat tesz azok megszüntetésére. Más hatóság vagy személy eljárása nem képezheti az ombudsmanhoz benyújtott panasz tárgyát.

(2)   Az Unió bármely polgára, illetve az egyik tagállamban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy közvetlenül vagy az Európai Parlament képviselőjének közvetítésével az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bírósága – tevékenysége során észlelt hivatali visszássági esettel kapcsolatban panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz. Az ombudsman a panasz hozzá történő benyújtása után azonnal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a személyes adatok védelme területén fennálló uniós normáknak megfelelően.

(3)   A panaszban egyértelműen utalni kell annak tárgyára és a panaszos személyére. A panaszos kérheti a panasz vagy annak egyes részei bizalmas kezelését.

(4)   A panasz az arra alapot adó tényeknek a panaszos tudomására jutásától számított három éven belül, az érintett intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél tett megfelelő közigazgatási lépések megtételét követően nyújtható be.

(5)   Az ombudsman megállapítja, hogy a panaszra az ombudsman megbízatása kiterjed-e, és ha igen, akkor a panasz elfogadható-e. Ha a panaszra megbízatása nem terjed ki, vagy a panasz nem fogadható el, az ombudsman az ügy lezárása előtt azt tanácsolhatja a panaszosnak, hogy panaszával forduljon egy másik hatósághoz.

(6)   Az ombudsmanhoz benyújtott panasz nem érinti a közigazgatási vagy bírósági eljárásokban a jogorvoslati határidőket.

(7)   Amennyiben az ombudsmannak folyamatban lévő vagy lezárult bírósági eljárás miatt az elé terjesztett tényekre vonatkozó panaszt elfogadhatatlannak kell nyilvánítania vagy annak vizsgálatát le kell zárnia, az addig már esetleg elvégzett vizsgálatok eredményét véglegesen az irattárba helyezi.

(8)   A szexuális zaklatási ügyek kivételével az ombudsmanhoz nem nyújtható be az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek és azok tisztviselői és egyéb alkalmazottai közötti munkaviszonnyal kapcsolatos panasz, kivéve, ha az érintett személy valamennyi belső igazgatási kérelem és panasz benyújtására rendelkezésre álló lehetőséget – különösen a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (4) foglalt, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: a Személyzeti Szabályzat) 90. cikkében említett eljárásokat – kimerítette, és az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára válaszadásra nyitva álló határidő lejárt.

(9)   Az ombudsman a lehető leghamarabb értesíti a panaszost a panasszal kapcsolatban tett intézkedésről.

(1)   Az ombudsman hivatalból vagy panasz alapján minden általa indokoltnak tartott vizsgálatot – többek között korábbi vizsgálatok nyomon követésére szolgáló vizsgálatokat – elvégez az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenysége során felmerülő gyanított hivatali visszásságok tisztázása érdekében. Az ombudsman előzetes engedély nélkül jár el, és arról kellő időben tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség bármilyen hasznos észrevételt vagy bizonyítékot benyújthat az ombudsmannak. Az ombudsman az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget fel is kérheti ilyen észrevételek vagy bizonyítékok benyújtására.

(2)   Az ombudsman elsődleges feladatának – a panaszok kezelésének – sérelme nélkül az ombudsman hivatalból is lefolytathat stratégiaibb jellegű vizsgálatokat a hivatali visszásságok ismétlődő vagy különösen súlyos eseteinek azonosítása, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek körében bevált igazgatási gyakorlatok előmozdítása, valamint az ombudsman hatáskörébe tartozó közérdekű strukturális kérdések proaktív kezelése érdekében.

(3)   Az ombudsman strukturált és rendszeres párbeszédet folytathat az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, és nyilvános konzultációkat szervezhet az ajánlások megtétele előtt vagy azt követően bármely szakaszban. Az ombudsman továbbá rendszeresen elemezheti és értékelheti az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség előrehaladását, és további ajánlásokat adhat ki.

(4)   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kötelesek az ombudsmannak átadni az ombudsman által tőlük kért minden információt, valamint megadni az ombudsman számára a vonatkozó ügyiratokhoz való hozzáférést. A minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférés feltétele a minősített információknak az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség általi kezelésére vonatkozó szabályok betartása.

A minősített információkat vagy dokumentumokat az első bekezdéssel összhangban átadó intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek e minősítésről előzetesen tájékoztatniuk kell az ombudsmant.

Az első albekezdésben meghatározott szabályok végrehajtása érdekében az ombudsmannak előre meg kell állapodnia az érintett intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel a minősített információk vagy dokumentumok kezelésének feltételeiről.

Az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek a valamely tagállamtól származó, jogszabály által titkosnak minősített dokumentumokhoz csak azt követően adnak hozzáférést, hogy az ombudsman szolgálatai megfelelő intézkedéseket és biztosítékokat vezettek be azon dokumentumok kezelésére, amelyek az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkével összhangban és az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség biztonságára vonatkozó szabályoknak megfelelően egyenértékű bizalmassági szintet biztosítanak.

Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai az ombudsman kérésére kötelesek tanúvallomást tenni az ombudsman valamely folyamatban lévő vizsgálatával kapcsolatos tényekről. A tisztviselő vagy az egyéb alkalmazott intézménye, szerve, hivatala vagy ügynöksége nevében nyilatkozik. A tisztviselőt vagy az egyéb alkalmazottat továbbra is kötik a rá vonatkozó szabályokból eredő kötelezettségek. Amennyiben szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik rájuk, az nem értelmezhető úgy, mint amely kiterjed a zaklatásra vagy a hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok vagy vizsgálatok szempontjából releváns információkra.

(5)   Az ombudsman rendszeres időközönként megvizsgálja az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közigazgatási intézkedéseivel kapcsolatos eljárásokat, és értékeli, hogy azok képesek-e hatékonyan megelőzni az összeférhetetlenség eseteit, biztosítani a pártatlanságot, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jog teljes körű tiszteletben tartását. Az ombudsman minden szinten azonosíthatja és értékelheti az összeférhetetlenség olyan lehetséges eseteit, amelyek hivatali visszásság forrását képezhetik, és ebben az esetben az ombudsman konkrét következtetéseket von le, és tájékoztatja az Európai Parlamentet az üggyel kapcsolatos megállapításokról.

(6)   A nemzeti joguk által lehetővé tett mértékben a tagállamok illetékes hatóságai az ombudsman kérésére vagy hivatalból sürgősen megküldenek az ombudsman számára minden olyan információt vagy dokumentumot, amely segíthet az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek eljárásában felmerülő hivatali visszásságok eseteinek tisztázásában. Ha az említett információ vagy dokumentum a bizalmas információk kezelésére vonatkozó nemzeti jog hatálya alá vagy olyan rendelkezések hatálya alá tartozik, amely annak közlését megakadályozza, az érintett tagállam hozzáférést engedélyezhet az ombudsman számára ezen információhoz vagy dokumentumhoz, feltéve, hogy az ombudsman vállalja, hogy azt a továbbító illetékes hatósággal egyetértésben kezeli. A dokumentum leírását minden esetben rendelkezésre kell bocsátani.

(7)   Amennyiben az ombudsman a kért segítséget nem kapja meg, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, amely megteszi a megfelelő lépéseket.

(8)   Amennyiben az ombudsman egy vizsgálatot követően hivatali visszássági esetet tár fel, tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, és adott esetben ajánlásokat tesz. Az ily módon tájékoztatott intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség három hónapon belül részletes véleményt küld az ombudsman részére. Az ombudsman az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség indokolással ellátott kérésére ezt a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. Ha az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a három hónapos határidőn belül, illetve a meghosszabbított határidőn belül nem nyilvánított véleményt, az ombudsman e vélemény nélkül is lezárhatja a vizsgálatot.

(9)   Az ombudsman ezt követően jelentést küld az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, és – különösen, ha a feltárt hivatali visszássági eset jellege vagy nagyságrendje ezt szükségessé teszi – az Európai Parlamentnek. Az ombudsman a jelentésben ajánlásokat tehet. Az ombudsman tájékoztatja a panaszost a vizsgálat eredményéről, az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség véleményéről, valamint az ombudsman jelentésében tett esetleges ajánlásokról.

(10)   Adott esetben az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tevékenységeire irányuló vizsgálattal kapcsolatban az ombudsman hivatalból vagy az Európai Parlament kérésére a legmegfelelőbb szinten megjelenhet az Európai Parlament előtt.

(11)   Amennyire lehetséges, az ombudsman az érintett intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel együtt olyan megoldást keres, amely a hivatali visszássági esetet megszünteti, és orvosolja a panaszt. Az ombudsman az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség esetleges észrevételeivel együtt tájékoztatja a panaszost a javasolt megoldásról. Ha a panaszos úgy kívánja, bármely szakaszban jogosult észrevételeket vagy a panasz benyújtásának időpontjában még nem ismert kiegészítő információkat benyújtani az ombudsmanhoz.

(12)   Az ombudsman minden éves ülésszak végén jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az általa lefolytatott vizsgálatok eredményéről. A jelentés tartalmazza annak értékelését, hogy milyen mértékben tettek eleget az ombudsman ajánlásainak, valamint értékeli a feladatainak ellátására rendelkezésre álló források megfelelőségét. Az említett értékelések külön jelentésekbe is foglalhatók.

(1)   Az ombudsman és az ombudsman személyzete – akire az EUMSZ 339. cikke és az Euratom-Szerződés 194. cikke alkalmazandó – a vizsgálatai során megszerzett információkat vagy dokumentumokat nem hozhatja mások tudomására. A (2) bekezdés sérelme nélkül, különösen nem hozhatja mások tudomására az ombudsmannak átadott semmilyen minősített információt vagy dokumentumot, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos uniós jog hatálya alá tartozó dokumentumot, továbbá semmilyen olyan információt, amely a panaszosnak vagy az ügyben érintett más személynek kárt okozhatna.

(2)   Ha az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a vizsgálata során tudomására jutott tények esetleg a büntetőjog hatálya alá tartoznak, erről értesíti az illetékes nemzeti hatóságokat, valamint – amennyiben az ügy a hatáskörükbe tartozik –az Európai Csalás Elleni Hivatalt és az Európai Ügyészséget. Adott esetben az ombudsman értesíti azt az uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget is, amely az érintett tisztviselő vagy egyéb alkalmazott felett a munkáltatói jogokat gyakorolja, és amely alkalmazhatja az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 17. cikkének második bekezdését.

Az ombudsman értesítheti az érintett uniós intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget olyan tényekről is, amelyek személyzete valamely tagjának a magatartását kérdőjelezik meg, vagy tájékoztathatja bármely olyan ismétlődő tevékenységről, amely hátráltatóan hat a folyamatban lévő vizsgálatra.

Az ombudsman ezekről az értesítésekről tájékoztatja a panaszost és az egyéb olyan érintett személyeket, akiknek a személyazonossága ismert.

(1)   Az ombudsman együttműködhet a tagállamok azonos típusú szerveivel, feltéve, hogy az ombudsman tiszteletben tartja az alkalmazandó nemzeti jogot.

(2)   Az ombudsman feladatkörén belül együttműködik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és más intézményekkel és szervekkel, egyúttal elkerülve ezek tevékenységének megkettőzését.

(1)   Az ombudsman megválasztása és megbízatásának megújítása az EUMSZ 228. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik.

(2)   Az ombudsmant olyan személyek közül választják ki, akik uniós polgárok, rendelkeznek a polgári és politikai jogok teljes körével, függetlenségükhöz nem fér kétség, nem voltak nemzeti kormányok vagy uniós intézmények tagjai az elmúlt három év során, megfelelnek az országukban a bírói tisztség betöltéséhez szükségessel egyenértékű pártatlansági feltételeknek és elismerten rendelkeznek az ombudsman feladatainak ellátásához szükséges szakértelemmel és tapasztalattal.

(1)   Az ombudsmannak a Szerződésekben vagy ebben a rendeletben említett feladatainak ellátására vonatkozó megbízatása a megbízatási idő elteltével, lemondással vagy felmentéssel szűnik meg.

(2)   A felmentés esetét kivéve az ombudsman az új ombudsman megválasztásáig hivatalban marad.

(3)   A megbízatás idő előtti megszűnése esetén az új ombudsmant az Európai Parlament megbízatási idejéből fennmaradó időszakra a hivatal megüresedését követő három hónapon belül nevezik ki. Az új ombudsman megválasztásáig a 13. cikk (2) bekezdésében említett vezető tisztviselő felel az ombudsman hatáskörébe tartozó sürgős ügyekért.

(1)   Az ombudsman a Szerződésekben vagy az e rendeletben említett feladatainak ellátása során az EUMSZ 228. cikkének (3) bekezdésével összhangban jár el. Az ombudsman tartózkodik minden olyan cselekedettől, amely az említett feladatokkal összeegyeztethetetlen.

(2)   Az ombudsman hivatalba lépésekor a Bíróság előtt – amely teljes ülésben jár el – ünnepélyesen kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésekben és az e rendeletben említett feladatokat teljes függetlenséggel és pártatlansággal látja el, valamint tiszteletben tartja a hivatali ideje alatt és azt követően felmerülő kötelezettségeket. Az ünnepélyes kötelezettségvállalás kiterjed különösen arra a kötelezettségre, hogy megbízatása megszűnését követően a kinevezések és előnyök elfogadása tekintetében feddhetetlen és tartózkodó magatartást tanúsít.

(1)   Az ombudsman megbízatásának ideje alatt nem vállalhat egyéb politikai vagy közigazgatási megbízatást, és nem folytathat semmilyen egyéb – akár kereső, akár ingyenesen végzett – foglalkozást.

(2)   Az ombudsman illetménye, juttatásai és nyugdíja tekintetében a Bíróság bíráival azonos elbírálás alá esik.

(3)   Az ombudsmanra, valamint titkárságának tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira a 7. jegyzőkönyv 11–14. és 17. cikkét kell alkalmazni.

(1)   Az ombudsman számára megfelelő költségvetést kell biztosítani, amely elegendő az ombudsman függetlenségének biztosításához és a Szerződésekben és az e rendeletben említett feladatok ellátásához.

(2)   Az ombudsmant feladatai ellátásában titkárság segíti, amelynek vezető tisztviselőjét az ombudsman nevezi ki.

(3)   Az ombudsman a titkársága összetételét illetően a nemek paritására törekszik.

(4)   Az ombudsman titkárságának tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira az Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó szabályok és rendelkezések vonatkoznak. Létszámukat évente a költségvetési eljárás keretében kell meghatározni oly módon, hogy az megfelelő legyen az ombudsman feladatainak megfelelő ellátása és a munkaterhelés szempontjából.

(5)   Az Uniónak és a tagállamoknak az ombudsman titkárságára kinevezett tisztviselőit és egyéb alkalmazottait szolgálati érdekből rendelik ki, és garantálják számukra, hogy származási intézményükbe, szervükbe, hivatalukba vagy ügynökségükbe teljes joggal visszahelyezik őket.

(6)   Az ombudsman személyzetét érintő ügyekben az ombudsman jogállása megegyezik a Személyzeti Szabályzat 1a. cikkében meghatározott intézményekével.