—

tekintettel a Francia Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által 2018. október 19-én továbbított, a vizsgálóbírák által feltételezett hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint az asszisztensek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás vádjával kapcsolatban folytatott vizsgálattal összefüggésben a párizsi fellebbviteli bíróság főügyészének kérelme alapján eljuttatott és 2018. november 12-én a plenáris ülésen bejelentett, Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Jean-François Jalkh-t, aki Dominique Bilde-et helyettesítette,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0166/2019),

A.

mivel a párizsi regionális bíróság vizsgálóbírái kérték Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztését, hogy meghallgathassák állítólagos bűncselekményekkel kapcsolatban;

B.

mivel a Dominique Bilde mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők asszisztenseinek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás feltételezett bűncselekményeihez kapcsolódik;

C.

mivel 2016. december 5-én bírósági vizsgálat indult az Európai Parlament akkori elnöke által a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők parlamenti asszisztenseinek egy részét illetően 2015. március 9-én tett bejelentés után kezdeményezett előzetes vizsgálatot követően;

D.

mivel a Nemzeti Front székházában folytatott 2016. februári házkutatás során számos dokumentumot lefoglaltak a párt kincstárnokának irodájában, amelyek tanúsítják, hogy a párt részéről fennállt a szándék, hogy „pénzt takarítson meg” azzal, hogy alkalmazottait az Európai Parlamenten keresztül veszi fel parlamenti asszisztensként; mivel a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy tűnik, hogy nyolc parlamenti asszisztens parlamenti asszisztensi munkát gyakorlatilag nem, vagy csak teljes munkaideje nagyon kis részében végzett;

E.

mivel kiderült, hogy Dominique Bilde 2014. október 1. és 2015. július 31. között teljes munkaidőben dolgozó parlamenti asszisztense egyike volt azon asszisztenseknek, akik gyakorlatilag semmilyen parlamenti asszisztensi munkát nem végeztek; mivel a Nemzeti Front 2015. februárban közzétett létszámtervében Dominique Bilde parlamenti asszisztensének munkaköre „nemzeti tervezési tisztviselő” volt, és a Politikai Figyelési és Tervezési Osztályon egy másik európai parlamenti képviselő felügyelete alatt dolgozott; mivel parlamenti asszisztensként kötött szerződését 2015. augusztus és 2016. december 31. között két másik, a Nemzeti Front tevékenységével kapcsolatos munkaszerződés is követte; mivel parlamenti asszisztensi szerződésének időtartama alatt az alábbi feladatokat is ellátta: a Marianne kollektíva főtitkára, a „Mer et Francophonie” (Tenger és francia nyelvű országok) kollektíva főtitkára, valamint 2015. márciusban jelöltként indult a Doubs megyében tartott megyei önkormányzati választásokon;

F.

mivel az Európai Parlament felfüggesztette a Dominique Bilde parlamenti asszisztensének szerződésével kapcsolatos parlamenti asszisztensi költségek kifizetését;

G.

mivel a vizsgálóbírák szükségesnek tartják Dominique Bilde meghallgatását;

H.

mivel Dominique Bilde nem volt hajlandó a nyomozók kérdéseire válaszolni, amikor 2017. augusztusban beidézték, és parlamenti mentelmi jogára hivatkozva megtagadta, hogy 2017. november 24-én megjelenjen a vizsgálóbírák előtt hűtlen kezelés vádja miatt tartandó meghallgatáson;

I.

mivel az illetékes hatóságok Dominique Bilde-et az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban meghallgatásra kívánják beidézni, és ezért kérték mentelmi jogának felfüggesztését;

J.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők saját országuk területén a parlamenti képviselőket megillető mentelmi jogot élveznek;

K.

mivel a francia alkotmány 26. cikke szerint „parlamenti képviselőt nem lehet letartóztatni súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény miatt, és nem lehet szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni a Parlament azon háza elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja. Nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény elkövetésében való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében”;

L.

mivel nincs olyan bizonyíték, és nem áll fenn olyan ok, amely alapján feltételezni lehetne a parlamenti munka akadályozásának szándékát (fumus persecutionis);

1.

2.