(1)

Az Európai Unió alapköve az Uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás. Ez az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt közös érték vezérli a fellépéseit, biztosítja továbbá a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a gyakorlatban is megnyilvánuló szolidaritásukkal a fiatalok is szeretnének elősegíteni. [Mód. 1]

(1a)

Mivel a világban jelentősen nőtt a humanitárius válságok és a szükséghelyzetek száma, elő kell segíteni a tagállamok közötti, valamint az ember okozta válságokkal vagy természeti katasztrófákkal sújtott harmadik országokkal vállalt szolidaritást, és emellett törekedni kell arra, hogy az uniós polgárok körében fokozzuk a szolidaritás népszerűsítését és a humanitárius segítségnyújtás láthatóságát. [Mód. 2]

(1b)

A humanitárius segítségnyújtás a pártatlanság, a semlegesség és a megkülönböztetésmentesség nemzetközi humanitárius törvényekben és uniós jogban foglalt elvein alapul. A humanitárius segítségnyújtás célja szükségleteken alapuló sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése, továbbá az ember okozta vagy természeti katasztrófák által sújtott sérülékeny csoportok védelme érdekében. A katasztrófakockázat-csökkentés és a felkészültség biztosítása a kapacitásépítés és az ellenálló képesség erősítése révén szintén alapvető elemei a humanitárius segítségnyújtásnak. [Mód. 3]

(2)

Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszédben a Bizottság felhívta a figyelmet a fiatalokba való befektetés szükségességére, továbbá bejelentette az Európai Szolidaritási Testület létrehozását, amelynek célja, hogy az egész Unióban lehetőségeket teremtsen a fiatalok számára a társadalom számára hasznos szerepvállaláshoz, a szolidaritás megnyilvánulásához és képességeik fejlesztéséhez, akik így nemcsak munkához jutnak, de felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz is.

(3)

„Az Európai Szolidaritási Testület” című 2016. december 7-i közleményében (4) a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy egész Európában meg kell erősíteni a szolidaritási munkát, a fiatalok számára több és jobb lehetőséget kell biztosítani a legkülönbözőbb területeket érintő szolidaritási tevékenységek folytatásához, illetve támogatni kell a nemzeti , regionális és helyi szereplők munkáját a különböző kihívások és válsághelyzetek megoldásában. A közlemény elindította az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, amely számos különböző uniós programot hívott segítségül ahhoz, hogy önkéntességi, gyakornoki vagy álláslehetőségeket kínáljon a fiataloknak Unió-szerte. [Mód. 4]

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke a szolidaritást az Európai Unió egyik alapvető elveként említi. Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése szerint többek között erre az elvre épül az EU külső tevékenysége is.

(4a)

E rendelet összefüggésében a szolidaritás felelősségérzetként értelmezhető mindenki részéről mindenki irányába, a közjó iránti elkötelezettség érdekében, ami ellenszolgáltatás nélküli konkrét fellépésekben nyilvánul meg. [Mód. 5]

(4b)

A szolidaritás fontos kifejezésének minősül az Unión kívül élő olyan személyeknek és közösségeknek – a semlegesség, az emberiesség, a függetlenség és a pártatlanság alapelvei szellemében – biztosított segítségnyújtás, akiket katasztrófa sújtott, vagy akik különösen kiszolgáltatottak a katasztrófáknak és humanitárius segítségnyújtásra van szükségük. [Mód. 6]

(4c)

A részt vevő önkénteseknek és az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretében fellépő szervezeteknek el kell fogadniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban lefektetett alapelveket. [Mód. 7]

(4d)

Tovább kell erősíteni a válságok és katasztrófák sújtotta harmadik országbeli áldozatok iránti szolidaritást, valamint fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást és általában az önkéntességet mint egy egész életen át tartó tevékenységet érintő tudatosságot és láthatóságot az uniós polgárok körében. [Mód. 8]

(4e)

Az Unió és a tagállamok kötelezettséget vállaltak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje és annak fenntartható fejlesztési céljai belső és külső fellépések révén történő végrehajtására. [Mód. 9]

(4f)

A humanitárius és a fejlesztési törekvések gyakorlatban történő összekapcsolásáról szóló, 2017. május 19-i következtetéseiben a Tanács elismerte az ellenálló képességnek a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés jobb összekapcsolása révén történő megerősítésének, valamint a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködés és a konfliktusmegelőzés egymást kiegészítő szempontjai közötti gyakorlati kapcsolatok további megerősítésének szükségességét. [Mód. 10]

(5)

A fiatalok számára a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető , inkluzív és érdemi lehetőségeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségek előnyére kifejezésre juttassák elkötelezettségüket, miközben személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos tapasztalatokra, képességekre és készségekre tesznek szert, ezáltal pedig javítják foglakoztatási lehetőségeiket. E tevékenységek a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkások mobilitását is ösztönzik , valamint támogatják a multikulturális párbeszédet . [Mód. 11]

(6)

A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük,; vagyis választ kezelniük kell adniuk a kielégítetlen társadalmi igényekre igényeket, fokozniuk kell a szolidaritást , és hozzá kell járulniuk a közösségek és a demokratikus részvétel erősítéséhez. Lehetőségeket kell kínálniuk a fiataloknak, hogy értékes tudásra és készségekre tegyenek szert. Anyagilag is megfizethetőnek kell lenniük a fiatalok számára, illetve biztonságos , inkluzív és egészséges körülmények között kell megvalósulniuk. A társadalom kielégítetlen szükségleteinek lehető legjobb meghatározása és a szükségletekre összpontosító program biztosítása érdekében ösztönözni kell a helyi és regionális hatóságokkal és a sürgős szociális problémákra szakosodott európai hálózatokkal folytatott párbeszédet. A szolidaritási tevékenységek nem gyakorolhatnak negatív hatást a meglévő munkahelyekre és szakmai gyakorlatokra, és úgy kell hozzájárulniuk a vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében tett kötelezettségvállalásainak erősítéséhez, hogy azokat nem váltják fel . [Mód. 12]

(7)

Az Európai Szolidaritási Testület egyablakos ügyintézést biztosít az Unión belül és kívül végzett szolidaritási tevékenységek tekintetében. Biztosítani kell a más vonatkozó uniós szakpolitikákkal és programokkal való összhangot és kiegészítő jelleget. Az Európai Szolidaritási Testület programja az elődprogramok és már működő programok, úgymint az európai önkéntes szolgálat (5) és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés (6) erősségeire és szinergikus hatásaira épít. A program kiegészíti a tagállamok arra irányuló munkáját is, hogy olyan programok, mint az ifjúsági garancia keretében támogassák a fiatalokat és megkönnyítsék az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenetüket, ezért a program az adott tagállamban vagy külföldön a szolidaritással kapcsolatos területeken gyakornoki vagy álláslehetőségek formájában további lehetőségeket biztosít számukra a munkaerőpiaci megjelenéshez. Az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatokkal, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, valamint az EURES és az Eurodesk hálózattal és illetékes civil társadalmi szervezetekkel, többek között a szociális partnerekkel és a fiatalokat és az önkénteseket képviselő hálózatokkal biztosított a kiegészítő jelleg. Ezenkívül adott esetben a bevált gyakorlatokra is építve biztosítani kell, hogy kiegészítsék egymást a kapcsolódó, már működő rendszerek is, különösen a fiatalok érdekeit szolgáló nemzeti szolidaritási rendszerek , például az önkéntességi és civil szolgálatok és mobilitási rendszerek, illetve az Európai Szolidaritási Testület , továbbá biztosítani kell, hogy kölcsönösen erősítsék és fokozzák az ilyen rendszerek hatását és minőségét, és építsenek a bevált gyakorlatokra. Az Európai Szolidaritási Testület nem helyettesítheti a nemzeti rendszereket. Biztosítani kell, hogy minden fiatal részt vehessen a nemzeti szolidaritási tevékenységekben. A Bizottságnak gyakorlati iránymutatásokat kell kidolgoznia a program más uniós programokkal és finanszírozási forrásokkal való kiegészítő jellegére, a támogatási forrásokra, valamint a programok között lévő szinergiákra vonatkozóan . [Mód. 13]

(8)

A kapcsolódó jogszabályok uniós szintű értelmezése tekintetében mind az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó határon átnyúló önkéntes tevékenységeket, mind pedig a továbbra is az 1288/2013/EU rendelet alapján támogatandó önkéntes tevékenységeket egyenértékűnek kell tekinteni az európai önkéntes szolgálat keretében folyó munkával.

(8a)

A küldő és a fogadó szervezeteknek a 375/2014/EU rendelettel összhangban elvégzett akkreditációja a program keretében nem kerül megismétlésre, és az akkreditáció egyenértékűségét az e rendelet 2021-től kezdődő végrehajtása során kell elismerni. [Mód. 14]

(9)

Az Európai Szolidaritási Testület új , nem formális és informális tanulási lehetőségeket nyit meg a fiatalok előtt, hogy a szolidaritási tevékenységek különböző területein önkéntes vagy gyakornoki munkát vállaljanak, illetve állásokat töltsenek be, továbbá a saját kezdeményezésük alapján szolidaritási projekteket tervezzenek és dolgozzanak ki. Ezek a lehetőségek hozzájárulnak személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésükhöz. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja továbbá az Európai Szolidaritási Testület résztvevői és szervezetei között a hálózatépítési tevékenységeket, illetve a támogatott tevékenységek minőségét biztosító, valamint a megszerzett ismeretek érvényesítését javító intézkedéseket. Ezáltal hozzájárul az európai együttműködés fiatalok számára releváns aspektusaihoz, és felhívja a figyelmet az együttműködés pozitív hatására. Hozzá kell járulnia továbbá a közösségek erősítéséhez, valamint a szolidaritási tevékenységeket végrehajtó, már meglévő szervezetek támogatásához és erősítéséhez is. . [Mód. 15]

(10)

E tevékenységeknek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük, és a közösségek javát kell szolgálniuk, egyúttal előmozdítva az egyén személyes, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését is . E tevékenységeknek a közösségek javát kell szolgálniuk , és önkéntes munka, szakmai gyakorlatok, állások, projektek és hálózatépítési tevékenységek formáját ölthetik többek között a következő területeken: oktatás és képzés, foglalkoztatás, nemek közötti egyenlőség, vállalkozások (különösen szociális vállalkozások), állampolgárság és demokratikus részvétel, interkulturális és vallásközi párbeszéd, társadalmi befogadás, a fogyatékossággal élő személyek befogadása, környezet- és természetvédelem, az éghajlatváltozással összefüggő tevékenységek, katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása, egészség és jóllét, kreativitás és kultúra - többek között kulturális örökség –, kreativitás , testnevelés és sport, szociális segítségnyújtás és ellátás, harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja – összpontosítva a bevándorlókat érintő kihívások leküzdésére – , területi együttműködés és kohézió, határokon átnyúló együttműködés. E tevékenységeknek jelentős tanulmányi és képzési vetülettel is rendelkezniük kell, mivel a résztvevők a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően is részt vehetnek egyéb releváns tevékenységekben. [Mód. 16]

(11)

Az önkéntes tevékenységek – függetlenül attól, hogy az Unión belül vagy harmadik országban zajlanak – bőséges tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentenek, amelyekre nem formális és informális tanulmányi környezetben kerül sor; ez javítja a fiatalok személyes, szociális és szakmai fejlődését, tevékeny polgári szerepvállalását , demokratikus részvételét és foglalkoztatási lehetőségeit. Az önkéntességnek írásos önkéntességi megállapodáson kell alapulnia, és az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. A Bizottságnak és a tagállamoknak a nyitott koordinációs módszer keretében együtt kell működniük az ifjúsági önkéntességre vonatkozó szakpolitikák területén. [Mód. 17]

(12)

Szolidaritással kapcsolatos területeken a gyakornoki vagy álláslehetőségek további lehetőségeket kínálhatnak a fiatalok számára a munkaerőpiaci megjelenéshez, miközben égető társadalmi problémák megoldásához is hozzájárulnak. Elősegíthetik A könnyen elérhető szakmai gyakorlatokat és állásokat mind pénzügyi, mind szervezeti szempontból világosan el kell különíteni az önkéntességtől. A szakmai gyakorlatok soha nem vezethetnek az állások kiváltásához. A fizetett szakmai gyakorlatok és állások ugyanakkor ösztönző hatással lehetnek a hátrányos helyzetű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára azon szolidaritással összefüggő tevékenységekben való részvétel tekintetében, amelyekhez máskülönben nem lenne hozzáférésük, miközben egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtenek az égető társadalmi problémák megoldásához való hozzájárulás és a helyi közösségek erősítése révén. A szakmai gyakorlatok megkönnyíthetik a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek és termelékenységének javítását, miközben megkönnyíthetik a munkaerőpiaci lehetőségeik javítása szempontjából nagyon fontos átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába. Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált gyakornoki tevékenységekre a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásban (7) meghatározott minőségi elveknek kell vonatkozniuk számára az oktatásból a  foglalkoztatásba való belépést, és elősegíthetik a fiatalok foglalkoztathatóságát, ami kulcsfontosságú a fiatalok fenntartható munkaerőpiaci integrációja szempontjából . A felkínált szakmai gyakorlatok és állások ugródeszkát jelentenek a fiatalok számára a munkaerőpiacra történő belépéshez ,. ezért a tevékenység lezárultával megfelelő támogatás is kapcsolódik hozzájuk Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált szakmai gyakorlatokat és állásokat minden esetben a  résztvevőt fogadó vagy foglalkoztató részt vevő szervezetnek kell fizetnie . A szakmai gyakorlatokat és állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák közvetítik, és finanszírozásukat a gyakorlatoknak írásbeli gyakornoki megállapodáson kell alapulniuk, adott esetben a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti ország alkalmazandó jogszabályainak megfelelően , és azoknak a  szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló , 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban meghatározott elveket kell követniük. Az állásoknak a munkavégzés helye szerinti részt vevő ország nemzeti jogával vagy az alkalmazandó kollektív szerződésekkel, vagy mindkettővel összhangban munkaszerződésen kell alapulniuk. A munkahelyeket kínáló részt vevő szervezetek biztosítják pénzügyi támogatásának időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot . A részt vevő szervezetek az Európai Szolidaritási Testület megfelelő végrehajtási szervezetén keresztül finanszírozási forrásokat igényelhetnek a fiatalok és a szolidaritási ágazatban szakmai gyakorlatokat és állásokat kínáló szervezetek közötti közvetítői feladatok ellátására. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat megfelelően elő kell készíteni, azokat munkahelyi képzéssel és az elhelyezést követő támogatással kell kiegészíteni a résztvevő részvételével kapcsolatban. A szakmai gyakorlatokat és az állásokat az érintett munkaerőpiaci szereplők, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a kereskedelmi kamarák, valamint a határokon átnyúló tevékenységek esetében az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (8) összhangban az EURES tagszervezetei közvetítik. [Mód. 18]

(12a)

Erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szakmai gyakorlatok és álláslehetőségek nyitottak legyenek minden fiatal részvétele előtt, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra, beleértve a fogyatékossággal élőket, a társadalmi vagy kulturális hátrányt szenvedőket, a bevándorlókat és az elszigetelt vidéki területen vagy az Unió legkülső régióiban élőket. [Mód. 19]

(13)

A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testület hozzájárul ahhoz, hogy ezt az aspektust erősítve lehetőséget biztosítson a fiataloknak olyan saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek a helyi közösségek előnyére konkrét problémák megoldását célozzák. Ezek a projektek lehetőséget biztosítanak ötletek kipróbálásához, valamint arra, hogy alulról szerveződő megközelítés révén innovatív megoldásokat dolgozzunk ki a közös kihívásokra, illetve támogatják a fiatalokat abban, hogy maguk is szolidaritási tevékenységek kezdeményezőivé váljanak. Emellett kiindulópontot adnak további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első ösztönző lépést jelenthetik az Európai Szolidaritási Testületben részt vevők számára önálló vállalkozások létrehozása, , hogy önkéntesként, gyakornokként vagy pedig munkavállalóként továbbra is aktív polgárok legyenek egyesületek, nem kormányzati szervezetek vagy más, a szolidaritási, a nonprofit és az ifjúsági ágazatban működő testületek megalakítása felé keretében. Az Európai Szolidaritási Testületnek alapvetően olyan légkört kell kialakítania, amelyben a fiatalok egyre motiváltabbak a szolidaritási tevékenységekben való részvételre és a közérdek szolgálatára. [Mód. 20]

(13a)

A megfelelően kiválasztott, kiképzett és kiküldésre felkészített önkéntesek hozzájárulhatnak a szükségleteken alapuló és elvek által vezérelt uniós humanitárius segítségnyújtási kapacitás erősítéséhez, valamint a humanitárius ágazat eredményességének fokozásához, amennyiben rendelkeznek azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek a rászorulók leghatékonyabb segítéséhez szükségesek, feltéve, hogy megfelelő támogatásra és felügyeletre számíthatnak az önkéntes tevékenység helyszínén. Ezért a magasan képzett, megfelelően kiképzett és tapasztalt helyszíni segítők vagy mentorok fontos szerepet töltenek be a humanitárius segítségnyújtás hatékonyságához való hozzájárulás és az önkéntesek támogatása szempontjából. [Mód. 21]

(14)

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő fiataloknak és szervezeteknek érezniük kell, hogy egy olyan közösségéhez tartoznak, amelyben a részt vevő magán- és jogi személyek elkötelezettek az európai szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor a lehetőségeik fejlesztéséhez támogatásra is szükségük van, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak jó minőségű tevékenységeket kínálni. Az Európai Szolidaritási Testület támogatja a fiatalok és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítésére, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítására, illetve a hasznos módszerek bevált gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjének ösztönzésére irányuló hálózatépítési tevékenységeket. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak továbbá a köz- és magánjogi szereplők körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, illetve a résztvevők és részt vevő szervezetek által az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról megvalósításának egyes szakaszairól adott részletes és érdemi visszajelzések összegyűjtéséhez. A visszajelzéseknek a program célkitűzéseivel kapcsolatos kérdéseket is tartalmazniuk kell annak érdekében, hogy jobban értékelni lehessen azok teljesítését. [Mód. 22]

(14a)

A program sikeres végrehajtása érdekében a láthatóság és a tudatosság fokozása, valamint a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek további támogatása szükséges, ami tájékoztató kampányok (többek között az Európai Szolidaritási Testületről szóló, évente megrendezésre kerülő tájékoztató nap) és dinamikus kommunikációs eszközök révén valósul meg, kiemelt hangsúlyt helyezve a közösségi médiára, amely a célcsoportok körében a lehető legnagyobb mértékű tájékozottságot biztosítja, az egyéneket és a szervezeteket is ideértve. [Mód. 23]

(15)

Különös figyelmet kell fordítani az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek és egyéb lehetőségek minőségének , illetve a befogadás célkitűzése elérésének biztosítására, elsősorban a következők révén: a résztvevőknek nyújtott megfelelő online vagy offline képzések, nyelvi támogatás, észszerű alkalmazkodás biztosítás, egyszerűsített adminisztratív támogatás eljárások és a tevékenységeket megelőző és követő támogatás, illetve az Európai Szolidaritási Testület keretében szerzett ismeretek, képességek és készségek érvényesítése. Az önkéntesek A támogatási intézkedéseket ifjúsági szervezetekkel és más nonprofit és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve kell kialakítani és biztosítani a gyakorlatban szerzett szakértelmük kiaknázása érdekében. A résztvevők és a tervezett kedvezményezettek biztonsága és védelme továbbra is elsődleges fontosságú,. ezért az önkéntesek Valamennyi tevékenységnek meg kell felelnie a „ne okozz kárt” elvnek. A résztvevők nem küldhetők ki nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok helyszínén folytatott műveletekhez vagy olyan létesítményekhez, amelyek ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal. A gyermek mindenek felett álló érdeke elvének kell vezérelniük azokat a tevékenységeket, amelyekhez közvetlenül érintkezni kell a gyermekekkel, és azok végzését adott esetben a résztvevők háttérellenőrzéséhez vagy a gyermek védelmét biztosító egyéb intézkedésekhez kell kötni. [Mód. 24]

(15a)

A gyermekjogok előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokkal (2017) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikkével összhangban az Uniónak és a tagállamoknak elő kell mozdítania és támogatnia kell a veszélyeztetett személyek, például a fogyatékossággal élő személyek és a gyermekek intézményben történő elhelyezése helyett a család- és közösségalapú gondozásukra történő átállást. Ezzel összefüggésben a program nem támogathat olyan intézkedéseket vagy kezdeményezéseket, amelyek akadályozzák az intézményi elhelyezés vagy a gyermekek vagy fogyatékossággal élő személyek számára káros elhelyezés megszüntetése iránti elkötelezettséget. [Mód. 25]

(15b)

A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség uniós elveit maradéktalanul tiszteletben kell tartani a program végrehajtásának minden szakaszában, különösen a résztvevők és szervezetek beazonosításakor és kiválasztásakor. [Mód. 26]

(16)

Annak érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységek hatást gyakoroljanak a résztvevők személyes , tanulmányi , szociális , kulturális , állampolgári és szakmai fejlődésére, a tevékenységek tanulási eredményeiként jelentkező ismereteket, képességeket és készségeket a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (9) szereplő ajánlásokkal összhangban a nemzeti körülmények és sajátosságok figyelembevételével megfelelően fel kell tárni és dokumentálni kell. Annak biztosítása érdekében, hogy a regisztrált pályázóknak megfelelő szolidaritási tevékenységeket kínáljanak, a szolidaritási tevékenységek tanulási eredményeit hozzáférhetővé kell tenni számukra még azt megelőzően, hogy döntenének a részvételről. Ennek érdekében uniós és nemzeti szinten hatékony eszközöket kell használni a nem formális és informális tanulás elismerésére, például adott esetben ösztönözni kell a Youthpass és az Europass használatát. [Mód. 27]

(16a)

A nemzeti irodáknak ösztönözniük kell a fiatal önkénteseket arra, hogy a tapasztalataiknak az ifjúsági hálózatokon, oktatási intézményeken és workshopokon keresztül történő megosztása érdekében a program nagyköveteivé váljanak. A korábbi önkéntesek vagy nagykövetek szintén hozzájárulhatnak a jövőbeli jelöltek képzéséhez. [Mód. 28]

(17)

Minőségi védjeggyel kell garantálni, hogy jogaik és feladataik , illetve a biztonsági normák tekintetében a részt vevő szervezetek a szolidaritási tevékenység minden szakaszában , a tevékenység előtt és után is megfeleljenek az Unió értékeinek, elveinek és céljainak, továbbá az Európai Szolidaritási Testület alapelveinek és követelményeinek. A minőségi védjegy megszerzése a részvétel előfeltétele, de automatikusan nem eredményezheti az Európai Szolidaritási Testület keretében kapott finanszírozást. A minőségi védjegyeket a szolidaritási tevékenység típusai szerint kell megkülönböztetni. [Mód. 29]

(18)

Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó minden jogalanynak minőségi védjegyet kell kiadni, amennyiben teljesíti a megfelelő feltételeket. Annak biztosítása érdekében, hogy a részt vevő szervezetek jogaik és kötelezettségeik tekintetében hatékonyan megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület elveinek és követelményeinek, külön minőségi védjegyeket kell bevezetni a szolidaritási tevékenységekben végzett önkéntes munka, a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes munka, illetve a szakmai gyakorlatok és az állások tekintetében, amelyek a részt vevő szervezet funkciójától függően eltérőek.  A minőségi védjegy kiadását biztosító eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szervezeteinek kell folyamatos jelleggel működtetniük. A kiadott minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, de és vissza is lehet kell vonni, ha az elvégzendő ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a kiadáshoz vezető feltételek már nem teljesülnek. A kisebb szervezetek eltántorításának elkerülése érdekében az adminisztratív terhet minimálisra kell csökkenteni. [Mód. 30]

(19)

Amennyiben egy jogalany az Európai Szolidaritási Testület keretében tevékenységek felkínálásához finanszírozási forrásokat kíván igényelni, először minőségi védjegyet kell szereznie. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a természetes személyekre, akik az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást.

(19a)

Főszabályként a támogatás iránti kérelmeket azon ország nemzeti hatóságához kell benyújtani, ahol a részt vevő szervezet székhelye található. Az európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett szolidaritási tevékenységekkel, az önkéntes csoportok európai szinten meghatározott kiemelt területeken végzett szolidaritási tevékenységekkel, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket a 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozattal  (10) létrehozott Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kell benyújtani. [Mód. 31]

(20)

A részt vevő szervezetek különböző funkciókat tölthetnek be az Európai Szolidaritási Testület keretében. Fogadó szervezetként a résztvevők fogadásával kapcsolatos feladatokat látják el, így szükség szerint a tevékenységek szervezésével, valamint a szolidaritási tevékenységben részt vevők eligazításával és támogatásával kapcsolatos feladatokat végzik , illetve gondoskodnak a tevékenység utáni visszajelzésekről . Támogató funkcióban a szervezetek a résztvevők kiküldésével, valamint a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően nyújtott felkészítésükkel kapcsolatos feladatokat látják el, beleértve a képzéseket és a résztvevők helyi szervezetekhez való átirányítását is egy lezárt tevékenységet követően , hogy fokozhatók legyenek a további szolidaritási tapasztalatokkal kapcsolatos lehetőségek. A nemzeti ügynökségeknek arra is ösztönözniük kell az önkénteseket, hogy a program nagyköveteivé váljanak, és az ifjúsági hálózatok és oktatási intézmények révén megosszák a személyes tapasztalataikat, hozzájárulva ezáltal a program előmozdításához. A nemzeti ügynökségek e célból támogatást nyújtanak az önkénteseknek. [Mód. 32]

(20a)

A fiatalok szolidaritási tevékenységeinek támogatása érdekében a részt vevő szervezeteknek köz- vagy magánszervezeteknek vagy nemzetközi, nonprofit vagy profitorientált szervezeteknek kell lenniük, és lehetnek köztük ifjúsági szervezetek, vallási intézmények és jótékonysági egyesületek, világi humanista szervezetek, nem kormányzati szervezetek vagy a civil társadalom egyéb szereplői. A program csak a részt vevő szervezetek nonprofit tevékenységeihez nyújthat finanszírozást. [Mód. 33]

(21)

Elő kell segíteni az Európai Szolidaritási Testület projektjeinek kiterjesztését. Ugyanakkor ezekről a lehetőségekről pontos és folyamatosan naprakész információkat kell biztosítani a potenciális kedvezményezetteknek. Konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Európai Szolidaritási Testület projektjeinek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel és kultúrával kapcsolatos programok segítségével. [Mód. 34]

(22)

Az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjainak támogatniuk kell az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő végrehajtó szerveket, szervezeteket és fiatalokat az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek magasabb színvonalú végrehajtása, valamint az ilyen tevékenységekben megszerzett készségek beazonosításának és érvényesítésének többek között a Youthpass tanúsítványok kiállításával történő javítása érdekében.

(23)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját folyamatosan fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület könnyen, akadálymentesen és felhasználóbarát módon elérhető legyen, az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (11) megállapított normákkal összhangban. Az Európai Szolidaritási Testület az érdeklődő magánszemélyek és szervezetek számára egyaránt egyablakos ügyintézést biztosít egyebek mellett a regisztráció, a profilok és lehetőségek felderítése és megtalálása, a hálózatépítés és a virtuális cserekapcsolatok, az online képzés, a nyelvi támogatás és a tevékenységeket megelőző és követő támogatás, visszajelzési és értékelési mechanizmusok, illetve egyéb hasznos, a jövőben adott esetben felmerülő szolgáltatások tekintetében. Bár az egyablakos ügyintézésnek megvan az az előnye, hogy integrált hozzáférést nyújt különféle tevékenységekhez, a magánszemélyek fizikai, társadalmi és egyéb akadályokkal szembesülhetnek az Európai Szolidaritási Testület portáljához való hozzáférésben. A szóban forgó akadályok leküzdése érdekében a részt vevő szervezeteknek támogatást kell nyújtania a résztvevők számára a regisztrációban. [Mód. 35]

(24)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját tovább kell fejleszteni, figyelembe véve a tagállamok és az Európai Gazdasági Térség más tagjai által nemzeti interoperabilitási kereteik révén végrehajtott európai interoperabilitási keretet (12), amely különleges iránymutatást nyújt az interoperábilis digitális közszolgáltatások létrehozásának módjáról. Az európai interoperabilitási keret 47 konkrét ajánlást fogalmaz meg a közigazgatási szervek számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet javítani interoperabilitási tevékenységeik irányítását, kapcsolatokat létesíteni az egyes szervezetek között, egyszerűsíteni a végponttól végpontig tartó digitális szolgáltatásokat támogató folyamatokat, valamint biztosítani, hogy a meglévő és az új jogszabályok ne veszélyeztessék az interoperabilitásra irányuló erőfeszítéseket. Emellett a portált az (EU) 2016/2102 irányelvben megállapított normák szerint kell létrehozni. [Mód. 36]

(24a)

A végrehajtási folyamat átláthatóságának fokozása és a program hatékonyságának növelése érdekében a Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, köztük a részt vevő szervezetekkel a program végrehajtásáról. [Mód. 37]

(24b)

A program megfelelő működésének és az intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy olyan mechanizmusokat léptessenek életbe a program munkaprogramjain belül, amelyek biztosítják, hogy a regisztrált pályázók észszerű és viszonylag előre látható időn belül értesüljenek az ajánlatokról. Ezért az elérhető kiközvetítésekre és az aktívan részt vevő szervezetekre vonatkozóan rendszeres és frissített tájékoztatást kell küldeni a regisztrált pályázóknak, arra ösztönözve őket, hogy a regisztráció után aktívan vegyenek részt programban, illetve felkínálva nekik a lehetőséget arra is, hogy közvetlenül lépjenek kapcsolatba a szolidaritás területén mind nemzeti, mind pedig európai szinten tevékenykedő szereplőkkel. [Mód. 38]

(25)

Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (13) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(26)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (15) összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(27)

Az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei 18 és 30 év közötti fiataloknak szólnak, akiknek a részvétel előtt regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján.

(27a)

Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség uniós elvei alapján az uniós polgárok és az Unióban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára a hátterüktől és életkoruktól függetlenül lehetővé kell tenni, hogy aktív polgárként szerepet vállaljanak. Figyelembe véve a humanitárius terület sajátos kihívásait, az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés résztvevőinek legalább 18 évesnek kell lenniük és a legkülönfélébb profilokat és nemzedékeket képviselhetik, amelyek készségei hasznosak az ilyen humanitárius műveletek sikerre viteléhez. [Mód. 39]

(28)

A program keretében különös Különös figyelmet kell fordítani arra annak biztosítására , hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, még a leghátrányosabb helyzetűek különösen az Erasmus+ program keretében kidolgozott és alkalmazott befogadásra és sokszínűségre vonatkozó stratégia keretében tovább részletezett, kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket , például a szolidaritási tevékenységek és a személyre szabott segítségnyújtás megfelelő formáit kell bevezetni a társadalmi befogadásnak és a hátrányos helyzetű kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételének elősegítése céljából, illetve annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni azokat a korlátokat, amelyeket számos vidéki régiónak, az Unió legtávolabbi régióinak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek a távoli fekvése jelent. E célból a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára – a teljes időben és a lakóhely szerinti országtól eltérő országban való részvétel lehetőségének sérelme nélkül – lehetőséget kell biztosítani a részidős vagy a tartózkodási hely szerinti országban való részvételre is, és részesülniük kell a programban való részvételük megkönnyítését célzó egyéb intézkedésekből.  A részt vevő országoknak törekedniük kell továbbá arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben – a schengeni vívmányok és a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése, valamint az Európai Unión belüli, határokon átívelő tevékenységek esetében az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátása. [Mód. 40]

(28a)

Külön figyelmet és támogatást kell biztosítani a harmadik országok fogadó szervezeteinek kapacitásépítéséhez, továbbá az önkéntesek tevékenységeinek a helyi körülményekhez való igazításához, valamint az önkéntesek és a helyi humanitárius szervezetek, a fogadó közösség és a civil társadalom között interakció elősegítéséhez. [Mód. 41]

(29)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában összességében az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25 %-a és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében kerül sor. [Mód. 42]

(30)

Ez a rendelet meghatározza a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (18) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(30a)

A költségvetés megfelelő részét a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére és az ifjúsági hálózatok fejlesztésére kell fordítani. [Mód. 43]

(31)

A rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltségek alkalmazását is.

(32)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Más jogi eszközök alapján harmadik országok is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos intézkedéseinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei és természetes személyei a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint vehetnek részt a program bizonyos intézkedéseiben.

(33)

Az Európai Szolidaritási Testület hatásának maximalizálása érdekében rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a részt vevő országok és más uniós programok az Európai Szolidaritási Testület szabályai szerint további finanszírozási forrásokat bocsássanak rendelkezésre.

(34)

A [TOT-ok társulásáról szóló új tanácsi határozat (19) 88. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(35)

A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel (20) összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben , többek között a népszerűsítés fokozásában . Ezeket az intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 44]

(36)

A Mivel a programot hétéves időszak során hajtják végre, megfelelő rugalmasságról kell gondoskodni, hogy a program alkalmazkodhasson a változó körülményekhez és politikai prioritásokhoz a szolidaritási tevékenységek végrehajtását illetően. Így a rendelet nem határozza meg részletesen, hogyan tervezik meg a fellépéseket, és nem sérti a következő hét évre szóló politikai prioritásokat vagy kapcsolódó költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia, és erről tájékoztatnia kell prioritásokat. Ehelyett a  másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat , többek között a különféle tevékenységek keretében végrehajtandó konkrét fellépésekre vonatkozó részleteket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai Parlamentet parlamenti és a Tanácsot tanácsi rendelettel  (21) (költségvetési rendelet) összhangban éves munkaprogram útján kell végrehajtani . A munkaprogramban meg kell határozni továbbá a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet is . A munkaprogramokat és azok módosításait felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni.  A vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni előkészítése és szövegezése során megfelelő konzultációt végez az előkészítő munka folyamán, többek között szakértői szinten is, és gondoskodik a fontos dokumentumok Európai Parlamentnek és Tanácsnak történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról . [Mód. 45]

(37)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez.

(38)

Európai, regionális, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A programot dinamikus kommunikációs eszközökkel kell előmozdítani, különös tekintettel a közösségi médiára, annak érdekében, hogy minél több potenciális pályázót el lehessen érni. Külön figyelmet kell fordítani a szociális vállalkozásokra, és ösztönözni kell őket az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeiben való részvételre. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét a az Unió honlapjain, illetve a már az Európai Szolidaritási Testület keretébe tartozó uniós programok esetében , adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is. [Mód. 46]

(39)

A program célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nemzeti irodáknak lehetőleg szorosan együtt kell működniük, partnerségben a szolidaritási tevékenységek terén szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetekkel, szociális vállalkozásokkal, ifjúsági szervezetekkel , a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel és helyi érdekeltekkel , többek között az önkéntes hálózatókkal és támogató ügynökségekkel, például az önkéntes központokkal . [Mód. 47]

(40)

A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció akadálymentes módon való biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. [Mód. 48]

(41)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan alkalmaznia kell a már bevezetett irányítási intézkedéseket. A program végrehajtásával ezért már létező struktúrákat, így a Bizottságot és az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységek irányítására kijelölt nemzeti irodákat kell megbízni. A Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a fontos érdekelt felekkel – köztük a részt vevő szervezetekkel – az Európai Szolidaritási Testület programjának végrehajtásáról.

(42)

Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás , a költségoptimalizálás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezet azonos lehet az [új Erasmus programról szóló rendelet] III. fejezetében említett tevékenységekhez kijelölt szervvel. [Mód. 49]

(43)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések , valamint a fiatalok programhoz való hozzáférését adott esetben megakadályozó egyéb jogi nehézségek rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (22) összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére. [Mód. 50]

(44)

A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal.

(45)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 51]

(46)

A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A program mobilitási intézkedéseihez nyújtott egyszerűsített támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe kell venniük a fogadó országban szokványos megélhetési költségeket. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is.

(47)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (24), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata és/vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (25) által elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon , illetve társadalmi-gazdasági háttéren alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását. [Mód. 52]

(49)

A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(50)

Mivel e rendelet célját – amely a fiatalok és a szervezetek elérhető és színvonalas szolidaritási tevékenységekben való részvételének fokozása – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél nagyságrendje és hatása miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51)

Az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] 2021. január 1-jével hatályát veszti.

(52)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.