Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52018XG0608(01)

A Tanács következtetései a fiataloknak az Európai Unión belüli demográfiai kihívások kezelésében betöltött szerepéről

ST/9014/2018/REV/1

HL C 196., 2018.6.8, p. 16–19 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

8.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 196/16

A Tanács következtetései a fiataloknak az Európai Unión belüli demográfiai kihívások kezelésében betöltött szerepéről

(2018/C 196/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE

1.

 a kérdésnek az e következtetések mellékletében ismertetett szakpolitikai hátterére,

2.

 arra, hogy az Európai Unió Tanácsa bolgár elnökségének négy átfogó prioritása közül az egyik az „Európa jövője és a fiatalok – gazdasági növekedés és társadalmi kohézió”,

NYUGTÁZZA

3.

 az Európai Unióban indított szakpolitikai kezdeményezéseket – például az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét (a 2010–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiát), az Erasmus+ programot, az ifjúsági garanciát, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést és az Európa Tanáccsal megvalósuló ifjúsági partnerséget –, amelyek illusztrálják az annak érdekében követett különféle megközelítéseket, hogy olyan társadalmat építsünk, amelyben minden fiatal ki tudja bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket és szert tehet az ahhoz szükséges készségekre, hogy egy demokratikus társadalom polgáraként, illetve a szakmai és a magánéletében egyaránt sikeres lehessen, függetlenül a társadalmi hátterétől;

4.

 az Európai Tanács 2017. decemberi következtetéseit, amelyekben az állam-, illetve kormányfők többek között arra kérték fel a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fokozzák az EU-ban a mobilitást és bővítsék a csereprogramokat;

5.

 a 2017 májusában közzétett, az EU-n belüli munkavállalói mobilitásról szóló 2016. évi éves jelentést;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

6.

 az Európai Unió demográfiai kihívásokkal szembesül, részben az országokon belüli és az országok közötti, fokozódó mobilitás, a népesség elöregedése és a regionális instabilitás következtében, részben pedig a pénzügyi és gazdasági válság hatásai miatt;

7.

 a demográfiai kihívások elsősorban a fiatalokat érinthetik. Az ifjúsági munkanélküliség néhány uniós tagállamban a probléma kezelése érdekében tett uniós, illetve nemzeti szintű erőfeszítések – mint például az ifjúsági garancia létrehozása – ellenére továbbra is jelentős. (1) A fiatalok különféle okokból – például a gazdasági válság következményei vagy az ifjúsági munkanélküliség miatt, illetve egyéni választás alapján a jobb személyes és/vagy szakmai fejlődési lehetőségeket keresve – úgy dönthetnek, hogy elhagyják szülőföldjüket és külföldön tanulnak vagy vállalnak munkát;

8.

 a fiatalok szabad mobilitása uniós alapelv, továbbá kulcsfontosságú eszköz a kölcsönös megértés és a partnerség előmozdításában, mivel általa a fiatalok olyan tudásra és készségekre tehetnek szert, amelyek segíthetnek nekik abban, hogy jobban megértsék a különböző életszemléleteket és a különféle helyzeteket, amelyekbe kerülhetnek. Segíti továbbá az európai identitás és értékek jobb megértését;

9.

 a lehetőségekhez mérten rendkívül fontos tovább erősíteni az ifjúsági ágazat és más ágazatok érdekelt felei között meglévő partnerséget annak érdekében, hogy növeljük az Unióban a rezilienciát, az egyensúlyt és a méltányosságot. Ezzel összefüggésben továbbra is elő kell mozdítani a közös európai értékeket, amelyek alapelvként szolgálnak a társadalmi kohézió és a fiatalok – különösen a hátrányosabb helyzetű fiatalok – jólétének növeléséhez;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

10.

 a fiatalok mobilitása igen lényeges a szakmai és a személyes fejlődésük szempontjából. Elősegíti a fiatalok részéről az interkulturális megértést és tágítja a látókörüket, ami hozzájárul ahhoz, hogy harmonikus és egyenlő társadalomban élhessenek. A szabad mozgás ugyanakkor kihathat az ország belső helyzetére is, például egyes vidéki területeken csökken a fiatal népesség;

11.

 a tanulási célú mobilitás elősegítheti, hogy – a szükséges életkészségek elsajátításán keresztül – a fiatalok jobban megértsék az aktív polgári szerepvállalást és a szolidaritást, az azokhoz kapcsolódó jogokat és felelősségeket, a demokratikus értékek és a kulturális sokszínűség azok keretében való elismerését és tiszteletét, továbbá azt, hogy azok révén hogyan garantálható a véleménynyilvánítás és a vallás szabadsága;

12.

 függetlenül attól, hogy a fiatalok úgy döntenek-e, hogy a fogadó országban maradnak vagy visszatérnek a szülőföldjükre, lehetővé kell tenni számukra, hogy olyan befogadó környezetben élhessenek, amelyben az Unión belüli szabad mozgás révén szerzett új készségeikkel könnyen hozzá tudnak járulni a társadalom életéhez. Ez hasznos lehet személyes és szakmai fejlődésük, valamint aktív szerepvállalásuk szempontjából abban a társadalomban, amelyben élni kívánnak;

HANGSÚLYOZZA, HOGY

13.

 a pályaorientáció fontos szerepet játszik abban, hogy a fiatalok segítséget kapjanak kompetenciáik meghatározásához és megalapozott döntések meghozatalához. Lényeges, hogy a fiatalok megfelelő készségeket, például kommunikációs, nyelvi és interkulturális kompetenciákat sajátítsanak el, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a szülőföldjükön vagy a fogadó országokban. Ezzel összefüggésben az ifjúsági munka alapvető jelentőségű, mivel hozzájárul az olyan kulcsfontosságú életkészségek fejlesztéséhez, amelyek nélkülözhetetlenek azoknak a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális kihívásoknak a kezeléséhez, amelyekkel a fiatalok megnövekedett mértékű mobilitásuk során találkozhatnak. Emellett befolyásolhatja a minőségi foglalkoztatásukat, társadalmi befogadásukat és aktív polgári szerepvállalásukat is;

14.

 az ifjúsági munka, valamint a nem formális és informális tanulás segíthet a fiataloknak a lehető legjobban kibontakoztatni a bennük rejlő képességeket, és támogathatja őket a kielégítő és gyümölcsöző magán-, közösségi és szakmai/munkahelyi élet kialakításában és fenntartásában, függetlenül attól, hogy mit választanak: a fogadó országban maradnak-e vagy visszatérnek a szülőföldjükre;

15.

 ha több információ és adat állna rendelkezésre azokról a kihívásokról, amelyekkel a fiatalok a fokozottabb mobilitásuk következtében szembesülnek, az segítené, hogy pontosabb képet lehessen alkotni e körülményekről;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

16.

 ösztönözzék az ágazatközi partnerségeket és lehetőségeket annak érdekében, hogy adott esetben gondoskodjanak a fiatalok eredményes beilleszkedéséről, illetve integrációjáról a fogadó országban vagy hazatérésükkor;

17.

 mozdítsák elő, hogy az ifjúsági munka, valamint a fiatalokért és a velük együtt végzett munka hozzájáruljon a fiatalok életkészségeinek, többek között a kommunikációs és nyelvi kompetenciáiknak a fejlesztéséhez annak érdekében, hogy európai összefüggésben könnyebbé váljon a társadalmi életben és a civil társadalomban való jobb részvételük;

18.

 vegyék fontolóra, hogy a megbeszéléseket kiterjesztik az Unióban a fiatalok előtt álló demográfiai kihívások hatásaira;

19.

 növeljék a kedvezőtlen adottságú területek vonzerejét, például az oktatáshoz és a munkalehetőségekhez való hozzáférés, illetve a fiatalok számára kínált létesítmények és szolgáltatások javításával;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

20.

 különböző csatornákon, többek között az uniós ifjúsági jelentésen, a Youth Wikin, valamint más meglévő csatornákon és platformokon keresztül segítsék elő a fiatalok szabad mobilitása következtében fellépő demográfiai kihívások kezelésével kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést és az adatok terjesztését, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét;

21.

 vegyék fontolóra egy olyan nemzetközi rendezvény szervezésének lehetőségét, amelyen az érdekelt tagállamok és felek tovább vizsgálhatják a fiatalok szabad mozgásával összefüggő demográfiai kihívásoknak a hatásait;

22.

 folytassák az együttműködést annak érdekében, hogy e következtetések nyomán intézkedésekre kerüljön sor azon munka keretében, amely az ifjúságpolitika terén és más területeken folytatott európai együttműködés stratégiai kilátásaival kapcsolatosan jelenleg folyamatban van;

23.

 adott esetben az európai regionális alapok segítségével növeljék a kedvezőtlen adottságú területek vonzerejét;

FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

24.

 vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Unió-szerte megtalálható EURODESK nemzetközi ifjúsági hálózat támogatásával és más meglévő hálózatokon keresztül előmozdítja a szülőföldjüktől távol élő fiatalok közötti, valamint a befogadó országok fiataljaival való párbeszéd minden formáját;

25.

 tartsa fenn és fejlessze tovább a fiataloknak szóló uniós mobilitási programok előkészítő szakaszát – ideértve a nyelvi képzést és az interkulturális érzékenység fokozását szolgáló képzést.

(1)  http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Unemployment_statistics

MELLÉKLET

E következtetések elfogadásakor a Tanács különösen az alábbiakra EMLÉKEZTET:

1.

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL L 394., 2006.2.12., 10. o.).

2.

A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.).

3.

A Tanács következtetései a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulásáról (HL C 168., 2013.6.14., 5. o.).

4.

A Tanács következtetései a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok társadalmi befogadásának előmozdításáról (HL C 30., 2014.2.1., 5. o.).

5.

A Tanács következtetései az ifjúsági munkának a társadalmi kohéziót előmozdító erősítéséről (HL C 170., 2015.5.23., 2. o.).

6.

A Tanács állásfoglalása a fiataloknak az európai demokratikus életben való politikai részvételének az ösztönzéséről (HL C 417., 2015.12.15., 10. o.).

7.

A Tanács és a Bizottság közös jelentése az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról (2010–2018) (HL C 117., 2010.5.6., 1. o.).

8.

2016. évi éves jelentés az EU-n belüli munkavállalói mobilitásról, második kiadás 2017. május.

9.

A Tanács (állam-, illetve kormányfők) 2017. decemberi következtetései – EUCO 19/1/17.

10.

A Tanács következtetései a fiataloknak a felnőttkorba, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába való sikeres átlépését elősegítő alapvető életkészségek fiatalok körében való fejlesztésének támogatásában az ifjúsági munka által betöltött szerepről (HL C 189., 2017.6.15., 30. o.).

11.

Új készségfejlesztési program.

12.

A Tanács ajánlása (2013. április 22.) ifjúsági garancia létrehozásáról (HL C 120., 2013.4.26., 1. o.).
Top