Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52018BP1356

Az Európai Parlament (EU) 2018/1356 állásfoglalása (2018. április 18.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

HL L 248., 2018.10.3, p. 190–193 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2018/1356/oj

3.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/190

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1356 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 94. cikkére és IV. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0066/2018),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

B.

mivel bevételi és kiadási mérlegkimutatása (1) szerint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2016. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 193 398 000 EUR volt, ami 2015-höz képest 4,3 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetéséből 36 370 000 EUR az uniós költségvetésből, és 95 926 000 EUR díjakból és járulékokból származik;

C.

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

1.

 megjegyzi, hogy bár a számvevőszéki jelentés szerint az ágazati finanszírozású tevékenységek 2016-ban 7 600 000 EUR-s hiánnyal zárultak, a költségvetési eredmények évről évre ingadoznak, és az ügynökség 52 000 000 EUR összegű többletet halmozott fel ebből a tevékenységi kategóriából; emlékeztet arra, hogy az ügynökség alapító rendelete előírja, hogy a beszedett ágazati díjaknak elegendőnek kell lenniük az ügynökség vonatkozó tanúsítási tevékenységekkel kapcsolatos költségeinek fedezésére, így felhalmozott többletről nem rendelkezik;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

 megállapítja, hogy a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99 % volt, ami 2015-höz képest 1 %-os emelkedést jelent; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya stabilan 91 % volt;

3.

 megjegyzi, hogy az egyéb igazgatási kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás abszolút értékben 2 140 000 EUR-val 24 060 000 EUR-ra nőtt, ami az ügynökség teljes költségvetésének 16,5 %-a; megjegyzi, hogy ezt a növekedést főleg az ügynökség 2016. június 6-i költözésének költségei okozták;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

 megjegyzi, hogy a 2016-ra átvitt összegek kifizetéseinek végrehajtása tekintetében a költségvetés végrehajtási aránya 96 % fölött volt (a 2015-ös 97 %-hoz képest), ami meghaladja a Bizottság által kitűzött 95 %-os célt;

5.

 megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolja, és nem szükségszerűen a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem mindig állnak ellentétben az évenkéntiség költségvetési elvével, különösen, ha előre tervezik azokat és a Számvevőszéket tájékoztatják ezekről;

Személyzeti politika

6.

 megállapítja, hogy 2016-ban az ügynökség a létszámtervében engedélyezett valamennyi álláshelyet betöltötte, nevezetesen 676 AST és AD besorolású álláshelyet;

7.

 nagyra értékeli az adminisztratív besorolású (adminisztráció és támogatás, koordináció és semleges) álláshelyek folyamatos átalakítását operatív besorolású álláshelyekké, melyek aránya 81 %;

8.

 hangsúlyozza, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly szempontjának az ügynökség személyzeti politikája részét kell képeznie; megállapítja, hogy csapatépítésre, társadalmi és sporttevékenységekre 176 207,54 EUR-t fordítottak; megjegyzi, hogy az ügynökség összesen 14,5 napnyi csapatépítő eseményt szervezett; megjegyzi, hogy a személyzet által kivett betegszabadság egy főre eső átlaga 8 nap;

9.

 emlékeztet arra, hogy az ügynökség már bevezetett eljárásokat a pszichológiai és szexuális zaklatás eseteire; javasolja, hogy szervezzenek képzéseket és tájékoztató szemináriumokat a személyzet figyelmének e témára való felhívása érdekében; megjegyzi, hogy 2016-ban nem jelentettek ilyen ügyet;

10.

 méltányolja, hogy a 2016. évi személyzeti felvételek és elbocsátások kapcsán az ügynökséghez nem érkezett panasz, nem perelték be és egyéb esetet sem jelentettek;

11.

 megállapítja, hogy annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a légi közlekedési ágazat kihívásaival, az ügynökség úgy határozott, hogy kettős karrierrendszert vezet be, melynek célja az európai repülésbiztonsági stratégia által megkövetelt készségek fenntartása és növelése; várakozással tekint ezen új karrierrendszer elkövetkező években történő végrehajtása elé, míg az teljesen be nem érik; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az új karrierrendszer eredményeiről;

12.

 elégedetten veszi tudomásul a fiatal tehetségek egyetemekről való közvetlen felvételét célzó új kezdeményezést („fiatalok minősítési programja”); megjegyzi, hogy e kísérleti projekt célja, hogy magas szintű tudományos minősítéssel rendelkező, közelmúltban diplomázott fiatalok szakértelmét vonja be az ügynökség műszaki területeket érintő álláshelyei tekintetében egy tehetséges fiatalokat felsoroló lista összeállításához;

13.

 üdvözli, hogy az ügynökség fokozatosan átalakította felvételi stratégiáját reaktív (a felmerülő hiányok pótlásával kapcsolatos szükségletek azonosítása, a távozók automatikus helyettesítése) megközelítés helyett proaktív megközelítést (előre tervezés, prioritások kialakítása és átcsoportosítás, az erőforrásigényt az általános stratégiai célkitűzésekhez igazítva) alkalmazva;

14.

 sajnálja, hogy az ügynökség igazgatósági tagjainak körében nem valósul meg a nemek közötti egyenlőség, és a nemek aránya 78 % és 22 %; az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a képviselőket közvetlenül és függetlenül jelölik a tagállamok és az ágazat, ezért azok nem állnak maga az ügynökség ellenőrzése alatt; aggodalommal állapítja meg, hogy a 2016. december 31-én betöltött álláshelyek száma alapján a nemek kiegyensúlyozott összetétele nem valósult meg, mivel a munkatársak 34 %-a nő, 66 %-a pedig férfi volt; sajnálja továbbá, hogy mind az öt felsővezetői álláshelyet egyazon nem képviselői töltötték be; felszólítja az ügynökséget, hogy minden szinten sürgősen kezelje a helyzetet, és számolja fel az egyensúlyhiányt;

Közbeszerzés

15.

 tudomásul veszi, hogy 2016-ban az ügynökség 40 közbeszerzési eljárást indított több mint 60 000 EUR értékben; tudomásul veszi továbbá, hogy mintegy 400 konkrét szerződést írtak alá a keretszerződések alapján, és 150 alacsony értékű szerződést kötöttek;

16.

 üdvözli az ügynökség általános közbeszerzési tervezésének javítására hozott korrekciós intézkedéseket, például az operatív részlegekkel kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat, a szerződésekkel foglalkozó ügyintézők képzését és a figyelemfelhívást a késedelmek és a nem tervezett eljárások csökkentése céljából;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

17.

 tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2014 novemberében csalás elleni stratégiát fogadott el, hogy javítsa a csalás hatékony megelőzését és felderítését, valamint ellenintézkedéseket dolgozzon ki; megjegyzi, hogy 2016 végére teljesítették valamennyi tervezett fellépést, különösen azt, hogy képzést nyújtanak a személyzet legalább 80 %-ának;

18.

 megállapítja, hogy az ügynökség bevezette és végrehajtotta a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát;

19.

 véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

20.

 megjegyzi, hogy 2016-ban az ügynökség külön magatartási kódexet dolgozott ki a munkáját segítő külső szakértők számára, beleértve az összeférhetetlenségre vonatkozó politikát és egy nyilatkozatot a kódex tudomásulvételéről;

21.

 az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség most vizsgálja felül a pártatlansággal és függetlenséggel, valamint az összeférhetetlenség megelőzésével és enyhítésével kapcsolatos politikáját annak érdekében, hogy tovább javíthassa a személyzete tagjai által benyújtandó érdekeltségi nyilatkozatok kitöltésével, felülvizsgálatával és naprakészen tartásával kapcsolatos belső eljárásokat; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért haladásról;

22.

 üdvözli, hogy az ügynökség közzétette honlapján igazgatósági tagjainak az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatait és önéletrajzát, figyelembe véve a Parlament megjegyzéseit;

Főbb eredmények

23.

 üdvözli az ügynökség által 2016-ban elért három fő eredményt, nevezetesen azt, hogy az ügynökség:

—

végrehajtotta a Germanwings cselekvési tervet: az ügynökség intézkedéseket javasolt a légi műveletek és a légi személyzet egészségügyi képzése területén, valamint munkadokumentumot készített a betegek adatainak bizalmas jellege és a közbiztonság összefüggésének kérdéséről;

—

több mint 3 000 tanúsítványt adott ki, köztük 18 új típusalkalmassági bizonyítványt;

—

egy új tevékenységi területre reagálva a Bizottsággal (DG MOVE és DG HOME) szorosan együttműködve kidolgozott egy konfliktusövezeteket jelző rendszert;

Belső ellenőrzés

24.

 megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) két ellenőrzési kötelezettségvállalásának tett eleget 2016-ban, melyek során értékelték a szabályalkotáshoz és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervhez tartozó tevékenységekre vonatkozó irányítási és belső ellenőrzési rendszerek hatékony és eredményes végrehajtását és kidolgozását; elégedetten jegyzi meg, hogy a szabályalkotás ellenőrzése során egyetlen eredményt sem minősített kritikusként vagy nagyon fontosként az IAS;

25.

 megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg három ellenőrzés-megfelelési vizsgálatot végzett az ügynökségnél 2016-ban, ellenőrizte többek közt a szociális bizottság elszámolásait, a légi forgalmi szolgáltatásokat/légi navigációs szolgálatokat (ATM/ANS) és repülőtereket, valamint a kiküldetések kezelését; rámutat, hogy a belső ellenőrzési részleg 2016. évi ellenőrzési tevékenysége nyomán született főbb ajánlásokat 2017-ben kellett végrehajtani; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezek végrehajtásáról;

Belső kontroll

26.

 megjegyzi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési standardjai között szerepel az Európai Bizottság 16 belső ellenőrzési standardja és a nemzetközi minőségi szabványok (ISO 9001), melyek 24 EASA irányítási standardot eredményeztek; megállapítja, hogy az igazgatóság 2016-ban felülvizsgálta és kiigazította ezeket a standardokat, hogy hozzáigazítsa azokat az ISO 9001:2015 szabványok legújabb verziójához;

27.

 tudomásul veszi, hogy 2016-ban az ügynökség elvégezte az „EASA irányítási standardok” éves értékelését, amely egyaránt tartalmazza a belsőkontroll-standardokat és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet standardjait; elismeri, hogy az értékelés következtetései szerint az ügynökség irányítási rendszere megfelel az irányítási standardoknak, az irányítás és a folyamatok szintjén egyaránt bevezetett, szilárd felügyeleti rendszernek köszönhetően; megjegyzi, hogy az értékelés további fejlesztési lehetőségeket tárt fel az üzletmenet folytonossága területén; az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az üzletmenet folytonosságának irányítására vonatkozó projekt a fejlesztés második évében tart, már elvégezték az üzletmenetre gyakorolt összes hatás vizsgálatát, és az azonosított kritikus folyamatok tekintetében már elkészült az üzletmenet-folytonossági tervek többsége;

28.

 üdvözli az ügynökség 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozó Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervét, melynek célja, hogy átlátható keretet biztosítson a légiközlekedés-biztonsághoz, azonosítsa a főbb kockázatokat és meghatározza a meghozandó intézkedéseket; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre fokozott biztonsági programokat, a bevált gyakorlatokat pedig osszák meg;

29.

 megjegyzi, hogy 2016-ban 18 utólagos ellenőrzés lefolytatására került sor, amelyek az iskoláztatási hozzájárulások, a szakértőknek fizetett kiküldetési költségtérítések, a lezárult beszerzési eljárások és a kiküldetési költségtérítések éves utólagos ellenőrzésére terjedtek ki; üdvözli, hogy összességében az ellenőrzések tárgyát képező valamennyi ügylet jogszerű és szabályos volt;

Egyéb megjegyzések

30.

 elégedetten állapítja meg, hogy az ügynökség 2016-ban az üzletmenet megszakítása nélkül sikeresen átköltözött a céljainak megfelelően kialakított új székhelyére;

31.

 megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2014 és2016 közötti időszakban az ügynökség a felhalmozott többletekből 9 400 000 EUR-t (2016-ban 4 400 000 EUR-t) fordított az ügynökség új épületbe való átköltözésével járó 12 400 000 EUR-s felújítási költségnek (illetve magának a költözésnek) a finanszírozására; megjegyzi, hogy a Bizottság az uniós költségvetésből is biztosított 3 000 000 EUR-t e célra; megállapítja továbbá, hogy a finanszírozásnak az ágazati és az uniós hozzájárulások közötti megosztása összhangban volt az ügynökség által alkalmazott standard költségmegosztási módszertannal, és azzal az eredménnyel járt, hogy a munkálatok költségét javarészt ágazati díjakból fedezték;

32.

 az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség módosítani szándékozik mind a pénzügyi szabályzatát, mind a díjakra és költségekre vonatkozó szabályzatát, hogy hivatalosabb formába öntse a felhalmozott többlet kezelését; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e felülvizsgálatról;

33.

 az ügynökség székhelyét illetően hangsúlyozza, hogy az ügynökség és a fogadó tagállam közötti székhely-megállapodást véglegesítették és az 2017. augusztus 17-én hatályba lépett;

34.

 kiemeli, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség 2016. évi költségvetésének 70 %-át a légiközlekedési ágazat díjaiból, 30 %-át európai uniós forrásokból finanszírozták; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésről szóló döntése miatt a jövőben valószínűleg csökkennek az ügynökség bevételei, ami jelentős hatással lehet az ügynökség üzleti tervére; nagyra értékeli, hogy munkacsoportot állítottak fel a kérdés vizsgálatára, amely már el is végezte az első elemzést a brexit potenciális kockázatairól és hatásáról; felhívja az ügynökséget, hogy szorosan működjön együtt a többi európai intézménnyel és különösen a Bizottsággal a brexitről folytatott tárgyalásokban annak érdekében, hogy kellőképpen felkészüljön az esetleges működésbeli vagy pénzügyi negatív hatás minimálisra csökkentésére; javasolja, hogy az ügynökség kellő időben tájékoztassa az Európai Parlamentet a munkacsoport által elért eredményekről;

35.

 megismétli, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) felülvizsgálata előirányozza az ügynökség hatáskörének kibővítését, és hogy az ügynökség új hatásköreinek meghatározásakor maradéktalanul figyelembe kell venni az új technológiák, például a távirányítású légijármű-rendszerek szerepét; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ügynökség megfelelő finanszírozásban részesüljön annak biztosítása érdekében, hogy sikeresen eleget tehessen új megbízatásainak, valamint megfelelő létszámú és megfelelően képzett személyzet álljon rendelkezésére a kiegészítő feladatok elvégzéséhez is;

36.

 reméli, hogy gyorsan hatályba fog lépni a drónokról szóló európai rendelet; kiemeli az ügynökségnek a maximális repülésbiztonság Európa-szerte történő biztosítása terén betöltött fontos szerepét; hangsúlyozza, hogy a polgári légi közlekedési ágazat gyors fejlődésére tekintettel – erre példa a drónok egyre jobban elterjedő használata – az ügynökség szabályozási és végrehajtási feladatainak sikeres végrehajtásához biztosítani kell a szükséges pénzügyi, tárgyi és emberi erőforrásokat a biztonság és a környezetvédelem területén, anélkül, hogy ez veszélyeztetné az ügynökség függetlenségét és pártatlanságát;

37.

 üdvözli a Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2017 novemberében létrejött, a polgári repülés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról szóló rendelet (3) felülvizsgálatával kapcsolatos politikai megállapodást; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a többek között a konfliktuszónákban a polgári légi közlekedésre leselkedő veszélyekkel, a környezetvédelmi kérdésekkel, valamint a drónok tanúsításával és regisztrálásával kapcsolatos új, illetve kibővült feladatok ellátásához szükséges forrásokat;

38.

 üdvözli, hogy az ügynökség aktív szerepet játszik a „Horizont 2020” program ajánlattételi felhívásaiban; sürgeti az ügynökséget, hogy továbbra is maradjon aktív a kutatás és a fejlesztés területén;

39.

 a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására (4).

(1)  HL C 333., 2016.9.9., 16. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, a 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.).

(3)  Lásd COM(2015)0613: Javaslat a polgári repülés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról, valamint a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre.

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133 (lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát).

Top