A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Szomszédság és a világ

(2019/C 86/16)

Főelőadó: Hans JANSSEN (NL/EPP), Oisterwijk polgármestere Referenciaszövegek: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról COM(2018) 460 final Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland és a Dán Királyság közötti kapcsolatokat is magában foglaló társulásról (tengerentúli társulási határozat) COM(2018) 461 final Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról COM(2018) 465 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról

1. módosítás

COM(2018) 460 final – (25) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Míg a demokráciának és az emberi jogoknak, többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt meg kell jelennie e rendelet végrehajtásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie.

Míg a demokráciának és az emberi jogoknak, többek között a nemek közötti egyenlőségnek és a nők társadalmi szerepvállalásának mindenütt meg kell jelennie e rendelet végrehajtásában, az Emberi jogok és demokrácia és a Társadalmi szervezetek , valamint a helyi és regionális önkormányzatok tematikus programok keretében nyújtott uniós támogatásnak – globális jellegénél és az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egyedi kiegészítő és pótlólagos jellegű szereppel kell rendelkeznie.

Indokolás

Ez a véleménytervezet amellett száll síkra, hogy egy egyedi, különálló programot kell a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosítani a fejlesztési együttműködés terén, amelyhez külön költségvetést rendelnek, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatokat kedvezményezettként kell figyelembe venni a programozás során, ahogy az a fejlesztési együttműködési eszköz keretében a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában is történt. Mivel a fejlesztési együttműködési eszközben a helyi önkormányzatokra vonatkozó költségvetési tételt nem költötték el teljesen, túl egyszerűen azt a következtetést vonták le, hogy ez a helyi és regionális önkormányzatok nem megfelelő kapacitásaival van összefüggésben. Ugyanakkor más indokok fontosabbak lehettek, mint például a szigorú társfinanszírozási követelmények és a bonyolult pályázati eljárás. Mindenesetre az uniós intézményeknek teret kell engedniük a javításnak, ahelyett, hogy a közvetlen eltörlés mellett döntenének.

Emellett az is alapvető fontosságú, hogy továbbra is folytatódjanak, illetve létrejöjjenek a civil társadalom, a helyi önkormányzatok és az uniós intézmények közötti erős koordinációs mechanizmusok az uniós fejlesztéspolitika és a fenntartható fejlődési célok megvalósításának biztosítása érdekében. Ezért a civil szervezeteket és a helyi és regionális önkormányzatokat valóban egy mondatban kell megemlíteni ebben a cikkben.

2. módosítás

COM(2018) 460 final – (26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban.	A társadalmi szervezetek fogalmának különböző feladatkörökkel és megbízatással rendelkező szereplők széles körét magába kell foglalnia, és minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet fel kell ölelnie, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyek keretében az emberek közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek. Tevékenységi körük lehet helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szintű, és városi, vidéki, formális és informális szervezetek egyaránt találhatók soraikban.
	A fejlesztéspolitikára vonatkozó európai konszenzussal összhangban a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában és a helyi szereplők koordinálásában. Ahogy azt a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend is elismerte, mind a 17 célnak van helyi összetevője, és mindegyik kapcsolódik a helyi önkormányzatok hatásköreihez, ideértve a nemekre és az éghajlatváltozásra vonatkozó célokat is.

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslata nem említi a helyi önkormányzatok által a fenntartható fejlődési célok kidolgozásában, megvalósításában és nyomon követésében betöltött szerepet, habár a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben kifejezetten szerepel, hogy mind a 17 fenntartható fejlődési cél rendelkezik helyi összetevőkkel, és azok a helyi és regionális önkormányzatok napi munkájához kapcsolódnak. A 2017-es „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” ismételten megállapítja a fenntartható fejlesztési célok lokalizálásának szükségességét. Ez ellentmond annak, hogy az új külső eszközkészletben nincs külön finanszírozás a helyi önkormányzatok számára, ami egy újabb indok arra, hogy újra bevezessék a kifejezetten a helyi önkormányzatokra vonatkozó költségvetési tételt.

3. módosítás

COM(2018) 460 final – (29) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Alapvető fontosságú a partnerországokkal a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelve az irreguláris migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció okainak kezeléséhez, a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljeskörű tiszteletben tartása mellett. Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat.

Alapvető fontosságú a partnerországokkal – és a helyi és regionális önkormányzataikat szorosan bevonva – a migrációval kapcsolatosan folytatott együttműködés megerősítése, kihasználva a jól kezelt és reguláris migráció előnyeit, illetve eredményesen kezelve az irreguláris migrációt. Az ilyen jellegű együttműködés hozzájárul a nemzetközi védelemhez való jog biztosításához, az irreguláris migráció okainak kezeléséhez – különösen ha kiszolgáltatott helyzetű személyekről, például kíséret nélküli kiskorúakról van szó – , a határigazgatás fokozásához, valamint az irreguláris migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén tett erőfeszítésekhez, továbbá esettől függően a visszaküldéssel, visszafogadással vagy reintegrációval kapcsolatos munkához, mindezt kölcsönös elszámoltathatóság alapján, valamint a humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljeskörű tiszteletben tartása mellett és tekintettel az ENSZ migrációról szóló globális megállapodásának üdvözlendő elfogadására is . Ezért a harmadik országok e területre irányuló, Unióval folytatott eredményes együttműködésének szerves részét kell képeznie e rendelet általános elveinek. Fontos a migrációs és a fejlesztési együttműködési szakpolitikák közötti koherencia növelése annak biztosításához, hogy a fejlesztési támogatás segítse a partnerországokat a migráció eredményesebb kezelésében. E rendeletnek hozzá kell járulnia a migrációval kapcsolatos koordinált, holisztikus és strukturált megközelítéshez, amely a helyi szükségletek és realitások alapján maximalizálja a szinergiákat, és alkalmazza a szükséges áttételi hatásokat.

Indokolás

A migrációs és a fejlesztési politika között szoros összefüggés van. A nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten folytatott együttműködésnek döntő szerepe van abban, hogy a közös európai migrációs politika valósággá váljon. A többszintű kormányzás megközelítése az optimális eredmények elérésének előfeltétele. Elengedhetetlen, hogy az uniós, nemzeti és szubnacionális szintű hatóságok szoros együttműködésben dolgozzanak a tranzitországok helyi és regionális önkormányzataival, a civil társadalommal, a migránsok szövetségeivel és a befogadó országok helyi közösségeivel.

4. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 3. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az (1) bekezdéssel összhangban e rendelet egyedi célkitűzései a következők:	Az (1) bekezdéssel összhangban e rendelet egyedi célkitűzései a következők:
a) párbeszéd és együttműködés támogatása és előmozdítása a szomszédságban, a Szubszaharai-Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal;	a) párbeszéd és együttműködés támogatása és előmozdítása a szomszédságban, a Szubszaharai-Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal , beleértve a szubnacionális szervezeteket is ;
b) globális szinten a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, valamint más globális kihívások kezelése, beleértve a migrációt és a mobilitást is;	b) globális szinten a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség megszilárdítása és támogatása, a társadalmi szervezetek és a helyi és regionális önkormányzatok támogatása, a stabilitás és béke előmozdítása, valamint más globális kihívások kezelése, beleértve a migrációt és a mobilitást is;

Indokolás

A szubnacionális (helyi és regionális) szinten a szomszédos országok (különösen a keleti partnerség országainak) szervezeteivel folytatott, a helyi szükségletekre és körülményekre összpontosító és azokra szabott együttműködés és támogatás sok esetben jobb és inkluzívabb eredményeket ér el, és azokat a polgárok erősebben magukénak érzik, mint a partnerországok központi hatóságaival folytatott együttműködést.

5. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 4. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A tematikus programok a fenntartható fejlesztési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukba a következő területeken: a) Emberi jogok és demokrácia; b) Társadalmi szervezetek; c) Stabilitás és béke; d) Globális kihívások.	A tematikus programok a fenntartható fejlesztési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukba a következő területeken: a) Emberi jogok és demokrácia; b) Társadalmi szervezetek; c) Helyi és regionális önkormányzatok d) Stabilitás és béke; e) Globális kihívások.
	Minden tematikus programot ahhoz rendelt költségvetéssel kell alátámasztani.
A tematikus programok az összes harmadik országra, valamint az (EU) …/… tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országokra és területekre is kiterjedhetnek.	A tematikus programok az összes harmadik országra, valamint az (EU) …/… tanácsi határozatban meghatározott tengerentúli országokra és területekre is kiterjedhetnek.
A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.	A 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben felsorolt beavatkozási területeken kell alapulniuk.

Indokolás

Ahogy az 1. módosítás indokolása is említi, ez a véleménytervezet amellett áll ki, hogy egy egyedi, különálló programot kell a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosítani a fejlesztési együttműködés terén, amelyhez külön költségvetést rendelnek, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatokat kedvezményezettként kell figyelembe venni a programozás során.

6. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 4. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani.	Az e rendelet keretében megvalósuló tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani. Adott esetben a földrajzi programok közvetlen kedvezményezettjei között ott kell lenniük a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzatainak.

Indokolás

A partnerországok helyi és regionális önkormányzatainak nyújtott uniós támogatás és a velük folytatott együttműködés nem szenvedhet pénzügyi vagy szervezési hiányt amiatt, hogy rugalmasabban osztják el a pénzügyi és egyéb erőforrásokat a különböző földrajzi és tematikus prioritások között. Ezért tanácsos bevezetni, hogy a földrajzi programok már előre közvetlen kedvezményezettként célozzák meg a helyi és regionális önkormányzatokat.

7. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 6. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:	Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:
a) 68 000  millió EUR földrajzi programokra: — Szomszédság: legalább 22 000  millió EUR, — Szubszaharai-Afrika: legalább 32 000  millió EUR, — Ázsia és a csendes-óceáni térség: 10 000  millió EUR, — Amerika és a karib-tengeri térség: 4 000  millió EUR,	a) 68 000  millió EUR földrajzi programokra: — Szomszédság: legalább 22 000  millió EUR, — Szubszaharai-Afrika: legalább 32 000  millió EUR, — Ázsia és a csendes-óceáni térség: 10 000  millió EUR, — Amerika és a karib-tengeri térség: 4 000  millió EUR,
b) 7 000  millió EUR tematikus programokra: — Emberi jogok és demokrácia: 1 500  millió EUR, — Társadalmi szervezetek: 1 500  millió EUR, — Stabilitás és béke: 1 000  millió EUR, — Globális kihívások: 3 000  millió EUR,	b) 7 500  millió EUR tematikus programokra: — Emberi jogok és demokrácia: 1 500  millió EUR, — Társadalmi szervezetek: 1 500  millió EUR, — Helyi és regionális önkormányzatok: 500 millió EUR, — Stabilitás és béke: 1 000  millió EUR, — Globális kihívások: 3 000  millió EUR,
c) 4 000  millió EUR gyorsreagálási tevékenységekre.	c) 4 000  millió EUR gyorsreagálási tevékenységekre.

Indokolás

A fent említett módosításokkal összhangban kifejezetten tanácsos bevezetni azt, hogy a földrajzi programok rendelkezésére álló költségvetés egy arányos összetevőjét közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatokkal folyó vagy a nekik szóló programokhoz rendeljék, ahogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret fejlesztési együttműködési eszköze esetében is. A javasolt összeg (500 millió EUR) a civil szervezetek és helyi önkormányzatok költségvetési tételének jelenlegi felosztásán alapul (66,16 % a civil szervezeteknek, 22,5 % a helyi önkormányzatoknak, 10,4 % a nemzetközi fejlesztési nevelési és információs programra és 1,39 % a kísérő intézkedésekre (2018–2020-as időszak)), és ezt természetesen gondosan, a helyi önkormányzatok jelenlegi költségvetésének forrásfelhasználási arányát és más tényezőket figyelembe véve kell kiszámolni.

8. módosítás

(COM(2018) 460 final – Általános rendelkezések) 8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.	Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a kormányzás minden szintjén a demokrácia, a jogállamiság, a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.

Indokolás

Az irányadó elvek közé fel kell venni a demokrácia szubnacionális történő érvényesítését is, mivel a helyi és regionális szint az, ahol a polgárok a legközvetlenebbül megtapasztalhatják a demokráciát. A nemek közötti egyenlőséget fel kell venni a fő elvek közé.

9. módosítás

(COM(2018) 460 final) 11. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve:	A földrajzi programok programozása konkrét, testreszabott együttműködési keretet biztosít, a következőket figyelembe véve:
a) a partnerek egyedi kritériumok alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját;	a) a partnerek egyedi kritériumok alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a lakosságot, a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a humán fejlődést, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, valamint az állam és a társadalom rezilienciáját;
b) a partnerek pénzügyi források előteremtésére és forráshoz jutásra, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége;	b) a partnerek pénzügyi források előteremtésére és forráshoz jutásra, továbbá forrásfelvevésre irányuló képessége;
c) a partnerek kötelezettségvállalásai és olyan kritériumok alapján meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform, vagy a gazdasági és társadalmi fejlődés;	c) a partnerek kötelezettségvállalásai és olyan kritériumok alapján meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform, vagy a gazdasági és társadalmi fejlődés , valamint hajlandóságuk arra, hogy bevonják a helyi és regionális önkormányzatokat a programok kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe ;
d) az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban;	d) az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban , olyan kis projektek formájában is, amelyek hozzáférhetőek a helyi és regionális szervezetek számára is ;
e) a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekek és értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően.	e) a partnerek kapacitása és elkötelezettsége a közös érdekek és értékek előmozdítását, valamint a közös célkitűzések és a multilaterális szövetségek támogatását, továbbá az Unió prioritásainak megvalósítását illetően.

Indokolás

A javasolt 11. cikk már megemlíti, hogy „a tevékenységek a lehető legnagyobb mértékben az Unió, a tagállamok és az érintett partnerországok – ideértve a nemzeti és helyi hatóságokat – közötti párbeszéden alapulnak”, ami egy jó kiinduló pont, de fontosnak tűnik kiegészíteni azzal, hogy a programozási elveknek határozottan ösztönözniük kell a helyi és regionális önkormányzatok (és más érdekelt felek) bevonását programok kidolgozásába, végrehajtásába és nyomon követésébe (figyelembe véve a szubszidiaritás és arányosság elveit is). Ezt különösen fontos kifejezetten megemlíteni az olyan országokban végzett munka esetében, ahol a helyi és regionális önkormányzatok szerepvállalása korlátozott, vagy nem létezik.

Emellett kiemelten fontos, hogy a programozási források minden típusú és méretű helyi és regionális önkormányzat rendelkezésére álljanak, beleértve a vidéki térségeket és a közepes városokat is, mivel mindegyik ugyanazokon a területeken működik, és a fenntartható (helyi) fejlődés elérése érdekében együtt kell működniük (az EU helyi fejlesztésre vonatkozó területi megközelítése értelmében).

Ennek megfelelően az új NDICI eszköznek a megaprojektek mellett ösztönöznie és finanszíroznia kell a kis projekteket is (pl. a városok közötti meglévő kapcsolatok vagy egyéb szubnacionális vagy több érdekelt felet összefogó partnerségek alapján), és még jobban elő kell mozdítania a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásainak megerősítését, hogy a helyi és regionális önkormányzatok minden típusa dolgozni tudjon a fenntartható fejlődés érdekében.

10. módosítás

(COM(2018) 460 final – II. melléklet, III. fejezet) 22. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:	Az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:
b) igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;	b) igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki , különösen a TAIEX mechanizmus és a SIGMA program keretében ;

Indokolás

A TAEIX és a SIGMA külön megemlítése nyomatékosítaná a rendkívül hatékony technikai támogató eszközök alkalmazását az összes igazgatási szinten.

II. melléklet – A földrajzi programok együttműködési területei

11. módosítás

(COM(2018) 460 final, II. melléklet) A.1. a)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A demokrácia és a demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése, ideértve az átlátható és hiteles választói folyamatokat;	A demokrácia és a demokratikus folyamatok, a kormányzás és a felügyelet megerősítése nemzeti és szubnacionális szinten , ideértve az átlátható és hiteles választói folyamatokat ezeken a szinteken ;

Indokolás

Az EU és a tagállamok által 2017-ben elfogadott, fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus felszólítja a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy gyakoroljanak felügyeletet, és aktívan vegyenek részt a döntéshozatali eljárásban (83. pont).

A Régiók Európai Bizottsága helyi és regionális szinten részt vett a választásmegfigyelő missziókban, ami hozzájárul a demokratikus folyamatok megerősítéséhez és minőségéhez.

12. módosítás

(COM(2018) 460 final, II. melléklet) A. 2. l)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A helyi hatóságok támogatása annak érdekében, hogy városi szinten javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását és a biztonságos élelmezéshez, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutást, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára.	A helyi és regionális hatóságok támogatása annak érdekében, hogy saját szintjükön javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását és a biztonságos élelmezéshez, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutást, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára.

Indokolás

Ez a cikk a helyi önkormányzatok támogatását javasolja annak érdekében, hogy városi szinten javítsák az alapvető szolgáltatások nyújtását. Fontos tisztázni, hogy az NDICI célja a teljes „városrendszerrel” való együttműködés. A városok csak egyetlen összetevőjét képezik a nemzeti helyi önkormányzati rendszernek: a harmadik országokban jelentkező fejlesztési szükségletek kezelésére irányuló megoldásoknak nemzeti szinten kidolgozottnak és helyi szemléletűnek kell lenniük a különböző kormányzati, közösségi és civil társadalmi szintek között. Ez összhangban van az Európai Bizottság helyi fejlesztésre irányuló területi megközelítésével, amely hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a területükön gyakran töltenek be koordinátori szerepet, egyeztetve és együttműködve a magánszektorral, a társadalmi szervezetekkel, valamint az egyetemekkel, a tudományos intézményekkel és az egyéb kormányzati szintekkel.

III. melléklet – A tematikus programok beavatkozási területei

13. módosítás

(COM(2018) 460 final, III. melléklet) – 3. pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A helyi és regionális önkormányzatok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén: a) A helyi és regionális önkormányzatok hatásköreinek megerősítése, nevezetesen a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtására irányuló, az európai országok és a partnerországok helyi és regionális önkormányzatai közötti nemzetközi partnerségek keretében, egy külön pénzügyi keretösszegen keresztül, annak érdekében, hogy megerősítsék kormányzási képességeiket és arra szolgáló kapacitásaikat, hogy politikai párbeszédet kezdeményezzenek a nemzeti hatóságokkal, és támogassák a decentralizációs folyamatokat; b) A decentralizált fejlesztési együttműködés erősítése annak minden formájában; c) Az európai és déli helyi és regionális hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén jelentős és folyamatos szakpolitikai párbeszéd biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen a helyi fejlesztés területi megközelítése útján; d) A fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az európai polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, a tagállamokban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt.

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatoknak az uniós programokba a programozási szakaszon túli bevonására irányuló módozatok továbbra is pontosításra szorulnak, ahogy az is, hogy milyen módon kerül sor az ilyen önkormányzatokkal való egyeztetésre a földrajzi programok prioritásairól. Azzal, hogy egy beavatkozási területet biztosítunk a helyi és regionális önkormányzatok számára, nem marad kétség afelől, hogy ez a célcsoport, illetve ezek a kedvezményezettek vagy partnerek kellő figyelmet kapnak-e a szakpolitikák működtetésekor.

A decentralizált együttműködés (azaz a helyi és regionális önkormányzatok közötti nemzetközi partnerségek) hozzáadott értékét a „Szomszédság és a világ” tárgyú különböző javaslatok nem említik kifejezetten. A decentralizált együttműködés az európai intézmények és a tagállamok fejlesztési eszközként ismerték el a 2017-es új fejlesztési konszenzusban. Ez valóban hatékony eszköz az EU partnerországaiból származó helyi és regionális önkormányzatok tervek kidolgozására és szolgáltatások nyújtására, továbbá a decentralizációs reformok minőségének javítására irányuló kapacitásának növeléséhez. Ez a fajta nemzetközi együttműködés már évtizedek óta fennáll, és számos európai helyi és regionális önkormányzatot von be. A decentralizált együttműködést nem szabad korlátozott tematikus hatókörrel (pl. vízellátás, hulladékgazdálkodás, várostervezés) rendelkező partnerségekként értelmezni, mivel a decentralizált együttműködés potenciállal rendelkezik a szélesebb körű irányítási keretrendszer megszilárdítására. A földrajzi programok pillérjének is teret kell engednie az ilyen tevékenységek számára.

14. módosítás

(COM(2018) 460 final, III. melléklet) D. 1. A globális kihívásokkal kapcsolatos beavatkozási területek

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
D. PARTNERSÉGEK
1. A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén: a) Az európai és déli helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén jelentős és folyamatos szakpolitikai párbeszéd biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében, nevezetesen a helyi fejlesztés területi megközelítése útján; b) A fejlesztési kérdésekkel kapcsolatos interakciók növelése az európai polgárokkal (tudatosságnövelés, az ismeretek megosztása, szerepvállalás), nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatban, az Unióban, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban egyaránt.

Indokolás

Mivel a 13. módosítás egy konkrét beavatkozási területet vezetett be a helyi és regionális önkormányzatok számára, ebből adódóan a helyi és regionális önkormányzatokat ki kell vonni globális kihívásokkal kapcsolatos beavatkozási területekről.

IPA III javaslat

15. módosítás

(COM(2018) 465 final) 6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	(5)     Az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket is, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják az e rendelet szerinti támogatás által elérni kívánt egyedi célkitűzések azonosításába.

Indokolás

Mivel az IPA III. egyedi célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának megerősítése, valamint a strukturális reformok és a felelősségteljes kormányzás támogatása valamennyi szinten, a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a stratégiai tervezésbe. Az Európai Bizottságot is arra kell ösztönözni, hogy dolgozzon ki ad hoc operatív intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a TAIEX program, továbbá az ikerintézményi program felhasználását a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok közötti együttműködés során.

16. módosítás

(COM(2018) 465 final) 9. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.	A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 3 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell indikatívan elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően , és ennek ki kell terjednie a helyi és regionális szintű kapacitásépítés támogatására is .

Indokolás

A helyi és regionális szintű kapacitásépítés az egyik olyan prioritás, amelynek tükröződnie kell a kiutalt pénzügyi forrásokban.

17. módosítás

(COM(2018) 465 final) II. melléklet

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	f) A helyi és regionális kormányzás előmozdítása, valamint a helyi és regionális önkormányzatok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése.

Indokolás

Ez a tematikus prioritás nem csak a határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatásnál jelenik meg.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezető megjegyzések

1.

érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Bizottság által a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre benyújtott javaslatokat, ezeken belül a „Szomszédság és a világ” fejezet alatt bemutatott, nevezetesen az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre (NDICI) és az IPA III rendeletben az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat;

2.

üdvözli, hogy az Unió külső tevékenységére javasolt költségvetést növelni kívánják (123 milliárd EUR-ig, szemben a 2014–2020-as időszakban biztosított 94,5 milliárd EUR-val), ami a teljes (javasolt) többéves pénzügyi keret mintegy 10 %-ának felel meg; úgy véli, hogy a globális kihívások fényében erre közvetlenül szükség van; és hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások során ezt a javasolt növelést minimumnak kell tekinteni;

3.

nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy az Unió külső fellépését következetesebbé, koherensebbé és rugalmasabbá tegye, figyelembe véve az olyan globális kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a nagymértékű urbanizáció és a társadalmi és gazdasági zavarok, amelyek mind többdimenziós és komplex megoldásokat és megközelítéseket követelnek meg;

4.

üdvözli a hatékonyság tervezett növelését, amelyre úgy kerül sor, hogy – a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása és az ellenálló képesség megerősítése érdekében, összhangban az RB 2017/03666 sz. véleményével – több külső tevékenységi eszközt egyetlen Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe (NDICI) vonnak össze, azonban megjegyzi, hogy minden a jelenlegi javaslatok gyakorlati megvalósulásától fog függeni – minden esetben el kell kerülni, hogy szélesedjen a szakpolitika és az annak végrehajtása közötti szakadék (azaz a nagyobb rugalmasság érdekében módosítani kell a módozatokat);

5.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok helyet kapnak a javasolt NDICI globális kihívásokra vonatkozó pillérében, és megjelennek a földrajzi pillér „regionális” részében is; és garanciát szeretne kapni az európai intézményektől arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok valóban könnyen hozzáférnek ezekhez a programokhoz és költségvetésekhez;

6.

egyetért azzal, hogy a munkahelyteremtésre irányuló beruházások ösztönzése és a magánszektor szerepének erősítése alapvető fontosságú a fejlődéshez, ezért üdvözli a beruházásokra és a munkahelyekre irányuló partnerségünket magasabb szintre emelő, a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetségről szóló közleményt, amely azt a célt tűzi ki, hogy 10 millió munkahely létrehozását támogassa Afrikában;

7.

hangsúlyozza, hogy a specifikus finanszírozási források bevonása és elkülönítése a harmadik országokbeli helyi és regionális önkormányzati szintek számára előmozdítja majd a helyi szintű fejlődés ösztönzését, így segítve az Uniót célkitűzései elérésében;

8.

üdvözli az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (vagy az IPA III) mint releváns és célszerű eszköz meghosszabbítását, és nagyra értékeli, hogy az IPA III egyedi célkitűzései közé tartozik a közigazgatás megerősítése, a strukturális reformok és felelősségteljes kormányzás támogatása minden szinten, valamint a területi és határokon átnyúló együttműködés támogatása;

Kérdések és lehetőségek

9.

úgy véli, hogy a több külső tevékenységi eszköz egyetlen NDICI-be történő integrálása kihívásokkal és lehetőségekkel is jár; és hangsúlyozza, hogy a NDICI-nek továbbra is azokat a hosszú távú fejlesztési célokat kellene szolgálnia, amelyekre korábban az EFA keretében törekedtek;

10.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy – mivel a külső tevékenységek finanszírozásának odaítélése egyre inkább földrajzi alapon történik – a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés a helyi és regionális önkormányzatok számára a konkrét, jelenleg még nem ismert országstratégiáktól függően nehezebbé válhat, és egyre kevésbé nyilvánvaló; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a fő prioritásokon és stratégiai infrastrukturális beruházásokon alapuló, országok által irányított stratégiák és programozás térnyerése eredményeképpen a programozás minden szakaszában a hangsúly a nemzeti szintű kedvezményezettekre helyeződik, és kevesebb figyelmet fordíthatnak a több érdekelt felet bevonó döntéshozatalra és részvételre;

11.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a stratégiák kidolgozásába és a programozásba, valamint a programozás és a helyi szinten kidolgozott nyomonkövetési és értékelési keret végrehajtásába. Ez biztosítaná, hogy a támogatást a tagjelöltek szükségleteire szabják, beleértve a helyi és regionális szintet is. A teljesítményalapú forráselosztásnak figyelembe kell vennie a decentralizációs reformok és a helyi demokrácia/felelősségteljes kormányzás terén elért haladást is;

12.

csalódottan látja, hogy a helyi önkormányzatokhoz a fejlesztési együttműködési eszköz keretében rendelt költségvetési tételt megszüntetik a következő többéves pénzügyi keret időszakában, és kéri, hogy biztosítsanak számára nagyobb betekintést annak indokaiba, hogy a helyi önkormányzatoknak szóló támogatások/programok terén szerzett jó tapasztalatok ellenére miért szüntetik meg az ide rendelt költségvetést; kéri ennek a költségvetésnek a visszaállítását;

13.

hangsúlyozza, hogy mivel a jelenlegi fejlesztési együttműködési eszközben a helyi önkormányzatokra vonatkozó költségvetési tételt nem költötték el teljesen, túl egyszerűen azt a következtetést vonták le, hogy ez a helyi és regionális önkormányzatok nem megfelelő kapacitásaival van összefüggésben. Viszont ugyanilyen fontosak lehettek más indokok is, mint például a szigorú társfinanszírozási követelmények és a bonyolult pályázati eljárás; felszólítja az uniós intézményeket, hogy engedjenek teret a javításnak, ahelyett, hogy a közvetlen eltörlés mellett döntenének;

14.

nyitottan áll ahhoz, hogy az elkövetkező hónapokban megosszák a Régiók Bizottsága tagjai által helyi önkormányzatokra vonatkozó jelenlegi költségvetési tétel terén szerzett különböző (jó és rossz) tapasztalatokat más uniós intézményekkel;

15.

készen áll arra, hogy a meglévő szerveken és platformokon keresztül (Helyi és Regionális Önkormányzatok Euromediterrán Közgyűlése, a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciája, konzultatív vegyes bizottságok és munkacsoportok, valamint az Európai Bizottság és a helyi és regionális önkormányzatok szövetségei, köztük a CEMR-PLATFORMA közötti stratégiai partnerségek) előmozdítsa a párbeszédet és az együttműködést a helyi és regionális önkormányzatokkal, és ezáltal hozzájáruljon az NDICI- és az IPA-rendeletekben megfogalmazott célkitűzések eléréséhez; hangsúlyozza, hogy az európai és a nem uniós helyi és regionális önkormányzatok közötti partneri tevékenységek és programok, mint például a líbiai önkormányzatok kapacitásépítését támogató nicosiai kezdeményezés, jól szemléltetik, hogy a helyi és regionális önkormányzatok milyen mértékben képesek előmozdítani a stabilitást és a jólétet a szomszédságunkban;

16.

sürgeti az uniós intézményeket, hogy az eredményektől függetlenül minden típusú és méretű helyi és regionális önkormányzat számára biztosítsanak elérhető forrásokat, beleértve a vidéki térségeket és a közepes városokat mint a fenntartható és inkluzív növekedés és innováció központjait is, integrálva ezzel az EU helyi fejlesztésre irányuló területi megközelítését;

17.

sürgeti, hogy az új NDICI eszköz ösztönözze és finanszírozza a kis projekteket is (pl. a városok közötti meglévő kapcsolatok vagy egyéb szubnacionális vagy több érdekelt felet összefogó partnerségek alapján), és mozdítsa elő még jobban a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásainak megerősítését, hogy hatékonyabban fel tudjanak lépni a területi fejlődést koordináló szerepükben és a város és a vidék közötti kapcsolatok erősítése terén;

18.

sürgeti az uniós jogalkotókat, hogy a javasolt eszközöket (azaz az NDICI-t és az IPA III-t) igazítsák ki úgy, hogy tovább növekedjen a helyi és regionális önkormányzatok és a szubnacionális szintű demokrácia számára nyújtott stratégiai támogatás. A helyi demokrácia számára nyújtott megerősített támogatás növelné az uniós fellépés láthatóságát azáltal, hogy egészen a polgárok ajtajáig viszi el a reformfolyamatot, és még jobban megszilárdítaná a reformfolyamattal kapcsolatos felelősségvállalást a partnerországokban;

19.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok következetes támogatásának és hatásköreik bővítésének másik indoka az, hogy a fenntartható fejlesztési célok 65 %-át a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvétele nélkül nem lehet elérni;

20.

hangsúlyozza, hogy a decentralizált fejlesztési együttműködés (minden formájában) egy fontos, az európai intézmények és a tagállamok által az uniós fejlesztési konszenzusban elismert eszközt képez e tekintetben, és szorgalmazza, hogy ezt a szerepet és eszközt hangsúlyosabban vegyék figyelembe az NDICI-ben;

21.

sürgeti, hogy a korábban különálló eszközök összevonása ellenére kövessék és valósítsák meg az EU és a szomszédság közötti együttműködéssel kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseket. Különösen a partnerországok helyi és regionális önkormányzatainak nyújtott uniós támogatás és a velük folytatott együttműködés nem szenvedhet pénzügyi vagy szervezési hiányt amiatt, hogy rugalmasabban osztják el a pénzügyi és egyéb erőforrásokat a különböző földrajzi és tematikus prioritások között;

22.

csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a TAIEX, az ikerintézményi és a Sigma tevékenységeket elsődlegesen a kedvezményezett országok központi közigazgatása javára használták fel, mivel a közösségi vívmányok minden fejezete közvetlenül és közvetve kapcsolódik a helyi és regionális önkormányzatokhoz és azok hatásköreihez, amelyek a nyilvánossághoz fűződő közvetlen kapcsolatuk alapján nagyszerű kiinduló helyzetben vannak ahhoz, hogy hatékonyan kommunikálják az uniós csatlakozás előnyeit, valamint azokat az előnyöket és garanciákat, amelyeket az EU biztosít minden polgára számára, különös tekintettel az IPA III kedvezményezettjeire. Üdvözli, hogy az NDICI rendelet külön utal az ikerintézményi együttműködés alkalmazására mind a központi, mind a helyi és regionális szinten, ugyanakkor azt várja, hogy olyan egyéb eszközöket, mint például a TAEIX vagy a SIGMA is használjanak ugyanezeken a szinteken;

Javaslatok és ajánlások

23.

annak biztosítására bátorítja az Európai Bizottságot, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor az érintett érdekelt felekkel, beleértve helyi és regionális önkormányzatokat is, valamint gondoskodjon arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek az idevágó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak a programok kialakítására, végrehajtására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban;

24.

határozottan amellett áll ki, hogy egy egyedi, különálló programot kell a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosítani a fejlesztési együttműködés terén, amelyhez külön költségvetést rendelnek, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatokat kedvezményezettként kell figyelembe venni a programozás során, ahogy az a fejlesztési együttműködési eszköz keretében a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában is történt;

25.

az uniós intézményeket annak biztosítására kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő forrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy képesek legyenek a fenntartható fejlesztési célok lokalizálására, és hogy ezt a menetrendet kifejezetten megemlítsék az eszközök létrehozásáról szóló rendeletekben. Az is segítséget jelentene, ha a fent említett menetrend jelentőségét az elkövetkező költségvetési előírások is tükröznék;

26.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ad hoc operatív intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a TAIEX program, továbbá az ikerintézményi program felhasználását a tagállamok és a partnerországok helyi és regionális önkormányzatai közötti együttműködés során;

27.

üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy értékeli a 2010 és 2018 között a bővítési és szomszédos régiók helyi önkormányzatai számára nyújtott uniós támogatást, és azt javasolja, hogy használják fel a regionális programok/helyi önkormányzatokat támogató projektek, például a helyi közigazgatást támogató eszköz, a „Polgármesterek a gazdasági növekedésért” és a Keleti Polgármesterek Szövetsége során szerzett tapasztalatokat, hogy hasonló támogatást dolgozzanak ki más régiók helyi és regionális önkormányzatai számára;

28.

üdvözli, hogy „a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, valamint a helyi és regionális önkormányzatok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése” a határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás (III. melléklet) egyik tematikus prioritása, és kéri, hogy ugyanezt a tematikus prioritást emeljék be az IPA III rendelet II. mellékletébe is.