(1)

2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia , ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174. cikkének megfelelően .

(1)

2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy az EUMSZ 174. cikkének megfelelően előmozdítsa és támogassa a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia.

(2)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

(2)

Uniós szinten egy az Európa 2020 stratégiát követő és a fenntartható fejlesztési célokat megvalósító hosszú távú fejlesztési stratégiának kell stratégia keretet biztosítania a 2021-ben kezdődő új programtervezési időszak számára. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti együttműködés révén dolgozzák ki, és az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

(5)

A gazdasági globalizáció, a migrációs hullám kezelése, a fokozott biztonsági fenyegetés, a tiszta energiára való átállás, a technológiai változások és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével, a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például a munkaerő mobilitásán keresztül is – a foglalkoztatási és szociális politika javításával az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

(5)

A gazdasági globalizáció, a migrációs hullám kezelése, a fokozott biztonsági fenyegetés, a tiszta energiára való igazságos átállás, a technológiai változások – többek között a digitális átalakulás – és az európai népesség fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével, a fejlődés befogadóbbá tételével, különösen regionális és helyi szinten, illetve – például a munkaerő mobilitásán keresztül is – az oktatási és képzési, valamint a foglalkoztatási és szociális politika javításával az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

(6)

A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(6)

A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait és más alapokkal való összehangolását , és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(8)

A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.

(8)

A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre , a tevékenységek jellemzőire és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.

Mindezt figyelembe véve folytatni kell az egyszerűsítést célzó intézkedések végrehajtását, hogy megkönnyítsük az alapokkal kapcsolatos adminisztrációt, és így – azáltal, hogy az erőfeszítéseket és az emberi erőforrásokat elsődlegesen a szakpolitikai célok elérésére irányítjuk – növeljük az alapok hozzáadott értékét, közismertségét és hatékonyságát.

(8a)

A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritáshoz tartozó támogatás az e rendeletben meghatározott valamennyi tematikus célkitűzéshez hozzájárulhat. Az ESZA+ által támogatott „közösségvezérelt helyi fejlesztési” stratégiáknak befogadóknak kell lenniük a területen jelen lévő rászoruló személyek irányában, mind a helyi fejlesztési csoportok irányítása, mind a stratégiák tartalma tekintetében.

(14)

Az ESZA+ programnak olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a digitális készségekre gondolva – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet területén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia a versenyképességhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal együttműködve, a készségigények előrejelzésével, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével.

(14)

A humántőkébe és a készségek fejlesztésébe való befektetés legfontosabb uniós eszközeként az ESZA+ kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi, gazdasági és területi kohézió előmozdításában. Az ESZA+ programnak olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a digitális készségekre gondolva – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet területén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia a versenyképességhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal együttműködve, a készségigények előrejelzésével, korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével.

(15)

Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, megelőzi az iskolai lemorzsolódást, javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben támogatni kell az Erasmus programmal való szinergiákat, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.

(15)

Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni , amely egyebek mellett előmozdítja a társadalmi befogadást, és figyelembe veszi a hátrányos helyzetű csoportokat a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve , különös figyelmet fordítva a hátrányos szociális hátterű gyermekekre, többek között az intézményi gondozásban élő és a hajléktalanságban élő gyermekekre, az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig , valamint az oktatási rendszerbe való visszatérésig , illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami megelőzi a szegénység generációk közötti átörökítését, előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, megelőzi az iskolai lemorzsolódást és társadalmi kirekesztést , javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben szinergiákat kell kialakítani az Erasmus programmal a hátrányos helyzetű tanulók külföldi mobilitási tapasztalatokra való megfelelő és aktív támogatása és előkészítése érdekében, illetve a határokon átnyúló tanulási célú mobilitásban való részvételük növelése érdekében.

(18)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, felszámolja a hátrányos megkülönböztetést, és megszünteti az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez különböző olyan szakpolitikákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások javítására. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét.

(18)

Az ESZA+ programnak a kormányzás minden szintjén, beleértve a regionális és helyi szinteket is támogatnia kell a tagállamok szegénység kezelésével kapcsolatos erőfeszítéseit , ideértve az energiaunió irányítására vonatkozó újonnan elfogadott szabályokban rögzített energiaszegénységet is, azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, küzd a hátrányos megkülönböztetés ellen és kezeli a társadalmi és az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez különböző olyan proaktív és reagáló jellegű szakpolitikákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a szociális jogok európai pillérének 11. elvével összhangban a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat , a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanságban élőket, a harmadik országbeli állampolgárokat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi és gazdasági beilleszkedésüket , többek között a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság célzott támogatásán keresztül . Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető ingyenes vagy megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás, különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások és a megfelelő szociális vagy megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést irányító szolgáltatások javítására. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét.

(19)

Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 2 %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb szabályok vonatkozzanak.

(19)

Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti és regionális programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 2 %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb szabályok vonatkozzanak.

(20)

Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania.

(20)

Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és tisztességes felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania , kiegészítve a Menekültügyi és Migrációs Alap, az ERFA és azon alapok keretében finanszírozott fellépéseket, amelyek pozitív hatást gyakorolhatnak a harmadik országbeli polgárok befogadására és saját intézkedéseit azokkal összehangolva . A tagállamoknak az ESZA+ források megfelelő részét a helyi és regionális hatóságok számára kell elkülöníteniük annak érdekében, hogy kielégítsék a harmadik országbeli állampolgárok helyi szintű integrációjával kapcsolatos igényeket.

(21)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására , amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani . A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén , beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt . A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.

(21)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén , amely területek a fenntartható fejlődési célok megvalósításához, valamint az európai szemeszter szociális eredménytáblája által és az országjelentésekben meghatározott kihívásokhoz kapcsolódnak . Ezeket a jelentéseket a regionális és helyi önkormányzatokkal szorosan együttműködve kell elkészíteni. A tagállamok, figyelemmel az egyes régiók sajátosságaira, a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból – a regionális és helyi önkormányzatokkal koordinálva – megfelelő összeget különítenek el az ESZA+ alkalmazási köre és küldetése szempontjából releváns országspecifikus ajánlások végrehajtására , figyelembe véve a különböző szakpolitikákhoz szükséges kompetenciákat és finanszírozást . A Bizottságnak, a tagállamoknak és a regionális és helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén , fenntartva az ESZA+ önállóságát, amelyből csak akkor finanszírozhatók az európai szemeszterben meghatározott kihívások, ha a célok megegyeznek az ESZA+ céljaival, ügyelve arra, hogy az ESZA+-t ne használják a célkitűzésein kívül eső célokra . A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.

(22a)

Figyelemmel a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjére az EU-ban (2017-ben 26,4  %), valamint a szociális jogok európai pillérének elvére, amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van konkrét intézkedésekben részesülni az esélyegyenlőség javítása érdekében, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik megfelelő részét az európai gyermekgarancia programra kell elkülöníteniük a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében. A gyermekekbe történő korai beruházás jelentősen megtérül a gyermekek és a társadalom egésze szempontjából. A gyermekek támogatása, hogy fejlesszék készségeiket és képességeiket, lehetővé teszi számukra, hogy teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, a társadalom aktív tagjaivá váljanak és fiatalként növeljék esélyeiket a munkaerőpiacon.

(23)

Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető és bevonó intézkedéseket – adott esetben a munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok között prioritás meghatározásával –, például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak a fiataloknak. Az érintett tagállamoknak ezért a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti források legalább 10 % -át a fiatalok foglalkoztathatóságára kell elkülöníteniük.

(23)

Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok és régiók a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak és a régióknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető és bevonó intézkedéseket – adott esetben a munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok között prioritás meghatározásával –, például az ifjúsági foglalkoztatás révén. A tagállamoknak és a régióknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak a fiataloknak. Ezért azoknak a tagállamoknak , amelyekben magas munkanélküliségi mutatókkal és ifjúsági inaktivitással sújtott régiók vannak, a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti források legalább 15 % -át az említett régiókban élő fiatalok foglalkoztathatóságára kell elkülöníteniük.

(24)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell az említett alapokból támogatott fellépések közötti összhangról és kiegészítő jellegről.

(24)

A tagállamoknak , a közös rendelkezésekről szóló rendelet 6. cikkének megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartva a partnerség, a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elveit, gondoskodniuk kell az említett alapokból támogatott fellépések közötti összhangról és kiegészítő jellegről.

(25a)

Emellett tekintetbe kell venni az EUMSZ 174. cikke harmadik bekezdésének rendelkezéseit, melyek szerint kiemelt figyelemmel kell kezelni az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

(26)

Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Fontos ezért, hogy a tagállamok ösztönözzék a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a megosztott irányítású ESZA+ végrehajtásában.

(26)

Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője – különösen és konkrétan a regionális és helyi szintű szereplők – és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom , valamint a nem kormányzati szervezetek közötti partnerségen múlik. Fontos ezért, hogy a tagállamok és a regionális és helyi önkormányzatok ösztönözzék a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a megosztott irányítású ESZA+ végrehajtásában.

(28)

A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munkaerőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. Gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10. cikkével összhangban, másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a lakossági/intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.

(28)

A tagállamok regionális és helyi szintű irányító hatóságainak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. Gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10. cikkével összhangban, másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a lakossági/intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.

(30)

A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében e rendelet alkalmazásában a nemzeti adatkezelőknek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezniük a feladataikat.

(30)

A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében e rendelet alkalmazásában a nemzeti és regionális adatkezelőknek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezniük a feladataikat. A tagállamoknak és a régióknak ezenkívül biztosítaniuk kell az említett adatokhoz való hozzáférést olyan eszközök révén, amelyek lehetővé teszik a meghatározott mutatók továbbítására vonatkozó határidők betartását.

(31)

A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Az életképes ötleteket szélesebb körben vagy más környezetben az ESZA+ és más forrásokból származó pénzügyi támogatással lehet továbbfolytatni .

(31)

A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Az életképes ötletek minőségét szélesebb körben vagy – különböző régiókban vagy tagállamokban – más környezetben az ESZA+ pénzügyi támogatásával – önállóan vagy azt más forrásokkal ötvözve – lehet értékelni, alkalmazásukat pedig ösztönözni .

(31a)

Az ESZA+ hatálya kiterjed a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és szociális partnerek közötti határokon átnyúló partnerségekre és azok tevékenységére az önkéntes és tisztességes mobilitás, valamint a határokon átnyúló munkaerőpiacok átláthatóságának és integrációjának előmozdítása érdekében tájékoztatás, tanácsadás és elhelyezés révén. Ezek számos határmenti régióban fontos szerepet játszanak a valódi európai munkaerőpiac kialakításában.

(32)

Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi foglalkoztatási szolgálatai közötti és a Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni.

(32)

Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi és regionális foglalkoztatási szolgálatai közötti és a Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni.

(36)

Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre , az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését.

(36)

Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egyenlőtlenségek csökkentésére – az egészségügyi és ezen belül a megelőző ellátáshoz való hozzáférést tekintve – , az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok és a régiók fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését.

(46)

Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi uniós szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességében véve 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését . A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.

(46)

Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi uniós szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való, társadalmilag elfogadható és igazságos átállás biztosítása érdekében , valamint ahhoz, hogy az éghajlat-politikai célok támogatására szánt uniós költségvetési kiadások összességében véve meghaladhassák a 30 %-ot . A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.

i.

a foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot ;

i.

a foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli, különösen pedig a fiatalok és a tartósan munkanélküliek, valamint az inaktív személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára, előmozdítva az önfoglalkoztatást , illetve növelve a foglalkoztatást a vállalkozásoknál és a szociális gazdasághoz tartozó szervezeteknél, és támogatva a munkaerő határokon átnyúló mobilitását ;

ii.

a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;

ii.

a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás , valamint a munkahelyek minőségének minden szempontból történő javítása céljából;

iv.

az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából;

iv.

az oktatási és képzési rendszerek és a felsőoktatás minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából;

v.

a minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig , valamint felnőttoktatás és -tanulás, ideértve a tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára;

v.

a minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig , valamint felnőttoktatás és -tanulás, ideértve a tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára;

xii.

az önkormányzatok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása, valamint hozzájárulás a közigazgatás hatékonyságához.

1.

egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;

1.

egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók és oktatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;

a)

földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra biztosítása, valamint

a)

földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra biztosítása, valamint

b)

bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.

h)

iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;

h)

iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének és az ENSZ fenntartható fejlesztési célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás , valamint közösségvezérelt fejlesztési stratégiák ) kidolgozásához;

—

18 év alatti gyermekek száma;

—

18 év alatti gyermekek száma;