52017IP0064

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017IP0064 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52017IP0064

Help

Az Európai Parlament 2017. március 2-i állásfoglalása az EU közös kereskedelempolitikájáról a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos fenntarthatóság által támasztott követelmények összefüggésében (2016/2054(INI))

HL C 263., 2018.7.25, pp. 34–39 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

25.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 263/34

P8_TA(2017)0064

Közös kereskedelempolitika a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos fenntarthatóság által támasztott követelmények összefüggésében

(2018/C 263/05)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 191. és 207. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

—	tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem – A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

—	tekintettel egy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségbe (TTIP) beillesztendő, a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetre vonatkozó uniós szövegjavaslatra, és különösen annak 10. és 16. cikkére,

—	tekintettel a fenntartható fejlődésről szóló, 2015. évi ENSZ-csúcstalálkozó „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentumára, különösen annak 9. és 33. cikkére és 15. célkitűzésére,

—	tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (GATT), különösen XX. cikkének a) és g) pontjára,

—	tekintettel az EU 2016. évi, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési tervére (COM(2016)0087) (a továbbiakban: a „cselekvési terv”),

—	tekintettel a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló, 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a vadon élő állat- és növényfajok számára a kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletre (1), valamint a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—	tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni küzdelemről szóló 69/314. sz. határozatára és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméről szóló 1/3. sz. határozatára;

—	tekintettel a CITES-ben részes felek Johannesburgban megrendezésre került konferenciája 17. ülésének (CoP17) eredményeire,

—	tekintettel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmével foglalkozó 2014. februári londoni konferencia eredményeire és az előrelépéseknek a 2015. márciusi kasanei áttekintésére,

—	tekintettel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2016-ban Hawaiin tartott természetvédelmi világkongresszusának eredményeire,

—	tekintettel az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményére,

—	tekintettel a Világbank Globális Környezetvédelmi Alapjának (GEF) a vadon élő állatok és növények ügyével foglalkozó programjára,

—	tekintettel az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő globális bűnözésről szóló 2016. évi jelentésére,

—	tekintettel a Vámigazgatások Világszervezete Vámegyüttműködési Tanácsának a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméről szóló, 2014. júniusi nyilatkozatára,

—	tekintettel a United for Wildlife Transport Taskforce buckingham-palotai (London) nyilatkozatára (a továbbiakban: „Buckingham-palotai nyilatkozat”),

—	tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—	tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0012/2017),

A.	mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme világszerte eddig nem tapasztalt méreteket öltött, és az állat- és növényfajok folyamatos, illegális és fenntarthatatlan, világszerte történő begyűjtése és kereskedelme biológiai válságokhoz vezet;

B.	mivel a vadon élő állat- és növényfajok ellenőrizetlen és mértéktelen kihasználása a túlélésüket veszélyeztető második legkomolyabb fenyegetés, közvetlenül az élőhelyek elpusztítását követően;

C.	mivel a becslések szerint a vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelme a negyedik legjövedelmezőbb bűnözői tevékenység, amely becslések szerint nem kevesebb, mint 20 milliárd eurónyi forgalmat bonyolít le;

D.	mivel a legutóbbi tendenciák azt jelzik, hogy a nagyméretű bűnözői és szervezett hálózatok fokozódó mértékben vesznek részt ebben a tevékenységben, egyre kifinomultabb módszereket alkalmazva;

E.	mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme hozzájárul a konfliktusok táplálásához, és a gyanú szerint terrorista hálózatok tevékenységeik finanszírozásra használják fel többek közt a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét is, ezáltal jelentős haszonra téve szert;

F.	mivel az e jelenséget kísérő problémák, így a korrupció és a gyenge kormányzati struktúrák, tovább gyengítik a vadon élő állatok és növények kereskedelmére vonatkozó keretek már meglévő, sebezhető elemeit;

G.	mivel az Európai Unió jelenleg e fajok célpiaca, a más régiók felé irányuló tranzit egyik csomópontja, valamint olyan térség, amelyből a jogellenes kereskedelemre alkalmas bizonyos fajok származnak;

H.	mivel ahhoz, hogy kezelni lehessen a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének kiváltó okait, elengedhetetlen a származási országok vidéki közösségeinek bevonása a vadon élő állatok és növények védelmébe, valamint az ebből származó előnyök biztosítása számukra;

I.	mivel a vadon élő fajokat érintő számítástechnikai bűnözés súlyos fenyegetést jelent a veszélyeztetett fajokra, például az elefántokra, az orrszarvúkra, a tobzoskákra, a hüllőkre, a kétéltűekre, a madarakra, valamint a zsiráfokra nézve;

J.	mivel a fejlődő országokban a fejlesztési együttműködéssel összekapcsolt kereskedelempolitika a gazdasági növekedés hatékony hajtóereje lehet;

K.	mivel a növény- és állatvilág számos fajával folytatott jogellenes kereskedelem növekedése a biológiai sokféleség csökkenéséhez és az ökoszisztémák tönkretételéhez vezet, ugyanis egyre több faj válik veszélyeztetetté vagy hal ki;

L.	mivel a vadon élő állatok és növények fenntartható kereskedelme kulcsfontosságú bizonyos marginalizált közösségek számára, amelyek jogi keretekre támaszkodva védik helyi erőforrásaikat, és mivel ez a kereskedelem hozzájárul a szegénység csökkentéséhez;

Tendenciák, elvek és általános megfontolások

súlyos aggodalommal tölti el a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének és a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés szintjének növekedése, amely tendencia, ha nem állítják meg és fordítják vissza, súlyos és állandó jellegű következményekkel fenyeget a biológiai sokféleség megőrzése és a környezeti fenntarthatóság tekintetében;

megjegyzi, hogy az EU-nak számos, a környezet védelmét célzó globális egyezmény részes feleként jogi kötelezettsége annak biztosítása, hogy politikái és nemzetközi szerződései hozzájáruljanak e cél megvalósításához;

úgy véli, hogy a globális piacokba való integrációból származó fokozott gazdasági fejlődés és a természeti erőforrások fenntartható gazdasági fejlődési célokra való felhasználása nem zárják ki egymást kölcsönösen, és azokat inkább egymást erősítő tényezőknek kellene tekinteni;

ezért határozottan támogatja a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos kérdések olyan megközelítését, amely fenntartja az EU és kereskedelmi partnerei környezetvédelmi célkitűzéseit, ugyanakkor lehetővé teszi olyan, fenntartható és törvényes kereskedelmi keretek létrehozását, amelyek megerősítik a kereskedelmi politikának a fenntartható fejlődéshez való pozitív hozzájárulását;

aggodalommal hangsúlyozza, hogy az Unió az USA mellett továbbra is a vadon élő fajokból származó illegális termékek jelentős célpiaca és szállítási útvonala;

üdvözli a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervet, amely alapvető szerepet tölt be a vadon élő állatok és növények rendkívül jövedelmező jogellenes kereskedelmének ijesztő mértékű emelkedése elleni küzdelemben, az ugyanis destabilizálja azokat a gazdaságokat és közösségeket, amelyek megélhetése függ a vadon élő állatoktól és növényektől, valamint az illegális útvonalak megerősítése révén veszélyezteti az Unió kereskedelmi partnerei sérülékeny régióinak békéjét és biztonságát;

úgy véli, hogy végső soron csak a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés integrált megközelítése lehet képes sikeresen korlátozni és felszámolni az illegális kereskedelmet, valamint hogy az EU-nak nem csak a kínálati oldali kérdések, így a harmadik országokban tapasztalt fejlődési problémák, hanem a belföldi piacon – így az online platformokon – az illegális termékek iránti kereslet problémájának kezelésére tett erőfeszítésekben is vezető szerepet kell vállalnia;

Nemzetközi intézmények és kormányok

emlékeztet arra, hogy a WTO-jog értelmében az egyes országok kivételeket vezethetnek be a GATT általános szabályai alól a XX. cikk g) pontja szerint a kimerülő természeti erőforrások szabályozása érdekében, valamint a XX. cikk a) pontja szerint a közerkölcs védelme érdekében; megjegyzi, hogy a WTO Fellebbezési Testülete a „kimerülő természeti erőforrás” kifejezést tágan értelmezte, és kiterjesztette a kimerítés által veszélyeztetett élő fajokra is, valamint hogy a WTO ítélkezési gyakorlata kimondottan kimeríthetőségük bizonyítékaként emelte ki az egyes fajoknak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) mellékleteibe való bevonását; megjegyzi továbbá, hogy a WTO Fellebbezési Testülete a „közerkölcs” fogalmát tágan értelmezte, kiterjesztve azt az állatokkal való kegyetlen bánásmód megelőzésével kapcsolatos aggályokra is;

üdvözli, hogy az Unió a WTO-n belül erőfeszítéseket tett a káros halászati támogatások csökkentése érdekében, ezek ugyanis veszélyeztethetik a halászterületek fenntartható kezelését és az egyes fajok, például a teknősök, a cápák, a tengeri madarak és a tengeri emlősök védelmét;

10.

ismételten szilárd elkötelezettségének ad hangot az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és a 15. célkitűzés végső sikere mellett, ami egy szándéknyilatkozatot is tartalmaz a védett állat- és növényfajok befogása/begyűjtése és az azokkal való jogellenes kereskedelem felszámolására, valamint az illegálisan forgalmazott termékek keresletének és kínálatának visszaszorítására;

11.

üdvözli a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés ellen fellépő, a CITES, az Interpol, az UNODC, a Világbank és a Vámigazgatások Világszervezete részvételével létrejött nemzetközi konzorcium jelenleg folytatott tevékenységét;

A vámok és az online kereskedelem

12.

üdvözli a Vámigazgatások Világszervezetének INAMA projektjét, amely a vámhatóságok kapacitásépítés-javítási képességének fokozását célozza a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés felszámolása érdekében; kéri a vámhatóságokat, hogy vegyenek részt nagyobb mértékben a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének felszámolását célzó bűnüldözési műveletekben, valamint fokozott mértékű tudatosság-növelő tevékenységekre szólít fel a vámhatóságok képzése és működése javításának érdekében;

13.

úgy véli, hogy a vadon élő fajokkal összefüggő internetes bűnözés súlyos fenyegetést jelent a veszélyeztetett állatokra, így az elefántokra, az orrszarvúkra, a kétéltűekre, a hüllőkre és madarakra nézve, valamint hogy a kormányoknak, a vállalatoknak és a nem kormányzati szervezeteknek közösen kellene fellépniük e jelenség ellen;

14.

úgy véli, hogy az uniós cselekvési terv vámszempontjait még jobban meg kell erősíteni mind a partnerországokkal való együttműködés, mind az Unión belüli jobb és hatékonyabb végrehajtás tekintetében; ezért várakozással tekint az Unió jelenlegi jogszabályi keretének végrehajtására és érvényesítésére irányuló 2016. évi bizottsági felülvizsgálatra, és kéri, hogy ebbe a felülvizsgálatba foglalják bele a vámeljárások értékelését;

15.

felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az egyes tagállamokban az ellenőrzésekért felelős vámtisztviselők mennyire egységesen alkalmazzák a vadon élő fajok kereskedelmére vonatkozó uniós jogszabályokat;

16.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek az információmegosztásért és kapacitásépítésért, többek közt a vámhatósági tisztviselőket célzó speciális képzések révén;

A magánszektor és a nem kormányzati szervezetek szerepe

17.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a magánszektor részvételét a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben, ideértve az online piacterek és a közösségi média bevonását is;

18.

üdvözli azokat a működőképes megoldásokat, amelyek – meglévő ellátási láncba és kereskedelemigazgatási rendszerekbe integrálva – lehetővé teszik a magánszektor számára, hogy a kormányok és nemzetközi szervezetek valódi partnereként lépjen fel a globális ellátási láncok felelősségteljes kezelésének biztosításában; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közös kereskedelempolitikának elő kell mozdítania a kötelező érvényű vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó előírásokat, iránymutatást és támogatást biztosítva a magánszektor számára a társadalmilag felelős gyakorlattal kapcsolatban; úgy véli, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó előírások a közlekedési hálózatok szempontjából rendkívüli jelentőségűek;

19.

üdvözli az együttműködésen és zéró tolerancián alapuló megközelítés kialakulását a vadon élő fajok kereskedelmének szakértői és a logisztikai vállalatok között; úgy véli, hogy a Bizottságnak fontolóra kell vennie azt, hogyan tudná a legjobban biztosítani, hogy a vonatkozó jogi keret hatékonyabban kezelje az e-kereskedelemmel, valamint az online és offline kereskedelmi reklámokkal kapcsolatos kockázatokat;

20.

üdvözli a nem kormányzati szervezeteknek és a civil társadalomnak a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni harcban játszott szerepét, ideértve a figyelemfelhívást és a kereslet csökkentését mind az Unión belül, mind pedig a szóban forgó vadon élő állatoknak és növényeknek otthont adó harmadik országok területén, valamint a kereskedelmi és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése céljából az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban előírt belső tanácsadó csoportokon belül betöltött szerepét;

21.

üdvözli a United for Wildlife Transport Taskforce 2016. márciusi Buckingham-palotai nyilatkozatát, amelynek célja egyrészt a magánszektorbeli szereplők bevonása a szállítás és a vámkezelési eljárások sebezhető – és a jogellenes kereskedelmet folytatók által ki is használt – pontjainak kezelésébe, másrészt a globális ellátási láncok és kereskedelmi útvonalak mentén zajló információmegosztás javítása;

22.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a nem kormányzati szervezetekkel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének visszaszorításában, a vadon élő fajokból származó termékekkel szembeni fogyasztói magatartás megváltoztatásában és az ilyen termékek iránti kereslet csökkentésében olyan kampányok révén, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme elleni fellépés terén jelentkező kihívásokra, különösen azokban az országokban, ahol nagyobb a kereslet;

Uniós jogi keret és kereskedelmi megállapodások

23.

úgy véli, hogy a meglévő belföldi jogi kereten belül a jelenlegi szakaszban az uniós tagállamok előtt álló legfontosabb kihívás és elsőbbségi feladat a már meglévő szabályok végrehajtása; elismeri ugyanakkor, hogy a más államokban meglévő, szóban forgó szabályokat figyelembe vevő, kiegészítő rendelkezések vizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy betiltsák a harmadik országokban jogellenesen kitermelt vagy értékesített vadon élő állatok és növények forgalmazását, forgalomba hozatalát, szállítását és beszerzését; úgy véli, hogy a jelenlegi jogi keretet is meg kell vizsgálni az e-kereskedelemmel kapcsolatos kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében;

24.

támogatja azt a megközelítést, amelynek keretében a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokba a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének kezelését célzó rendelkezéseket építenek be;

25.

üdvözli, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása melletti fennálló kötelezettségvállalásának részeként a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségbe (TTIP) illesszenek be egy kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetet; megjegyzi, hogy kereskedelmi megállapodásaiban az Egyesült Államok szabványok kialakítására törekedett a vadon élő állatok és növények kereskedelmét illetően, többek közt a halászati támogatások korlátozása révén; hangsúlyozza, hogy valamennyi jövőbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások során a vadon élő fajok védelme tekintetében szigorú rendelkezésekről, többek közt – a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek részeként – az elfogadott többoldalú környezetvédelmi megállapodások megfelelő végrehajtására irányuló rendelkezésekről és kötelezettségvállalásokról kell megállapodni;

26.

üdvözli a vadon élő fajok védelmével kapcsolatos ambiciózusabb uniós megközelítést az Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetében, amely nemcsak a többoldalú környezetvédelmi megállapodások – például a CITES, a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) és bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény (ICRW) – megfelelő végrehajtása és érvényesítése iránti kötelezettségvállalásokat tartalmaz, hanem a kereskedelmi kapacitás építésére, az információcserére és a figyelemfelkeltésre irányuló rendelkezéseket is, valamint sürgeti az Uniót és a tagállamokat e kötelezettségvállalások és rendelkezések megfelelő végrehajtásának garantálására; úgy véli, hogy ezeknek a kötelzettségvállalásoknak érvényesíthetőknek kell lenniük a hatékony és folyamatos megfelelés biztosítása érdekében, többek között a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetek megfelelő szerepének kialakítása révén;

27.

támogatja az „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában körvonalazott megközelítést, miszerint a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba korrupcióellenes intézkedéseket kell beépíteni, tekintettel a korrupciónak a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme megkönnyítésében játszott szerepére, valamint üdvözli az Unió arra irányuló elkötelezettségét, hogy olyan kereskedelempolitikákat hajtson végre, amelyek előmozdítják a fenntartható fejlődést, és ezzel hozzájárulnak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend részeként közösen megállapított globális célkitűzések megvalósításához;

Ajánlások

28.

az uniós kereskedelmi politika olyan megközelítését támogatja, amely nem csupán kiemelt helyen kezeli a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme elleni fellépést, hanem valamennyi jövőbeli megállapodásba olyan rendelkezéseket illeszt be, amelyek annak csökkentését és végül felszámolását célozzák, szilárd és hatékony kiegészítő intézkedések mellett, különös tekintettel az erdőgazdálkodással, az egészségüggyel és a vámkezeléssel kapcsolatos képzésekre és megelőzésre, valamint az e területekkel kapcsolatos szankciók alkalmazására;

29.

hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitikában semminek nem szabad megakadályoznia, hogy az EU és annak kereskedelmi partnerei olyan döntéseket hozzanak, amelyek szükségesek a vadon élő állatok és növények és a természeti erőforrások védelméhez, feltéve, hogy ezek az intézkedések továbbra is jogos közpolitikai célok érdekeit szolgálják és nem jelentenek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést;

30.

úgy véli, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos globális fenntarthatóság és az illegális kereskedelem elleni fellépés tekintetében nincsen minden helyzetre egységesen alkalmazható megoldás; e tekintetben emlékezetet arra, hogy szükség van a teljes rugalmasság biztosítására és az információk, adatok és bevált gyakorlatok megosztására, hogy lehetővé váljon a megerősített együttműködést célzó párbeszéd, szem előtt tartva az ilyen típusú jogsértések határokon átnyúló jellegét;

31.

javasolja, hogy az uniós tagállamok vegyenek fontolóra olyan politikai megoldásokat, amelyek lehetővé tennék minden olyan, még meglévő joghézag megszüntetését, amelyek megkönnyíthetnék az illegális kereskedelemből származó vadon élő növény- és állatfajok és az azokkal kapcsolatos termékek „tisztára mosását”; ezenkívül javasolja, hogy ezzel kapcsolatban kerüljön sor alapos ellenőrzésre, valamint hogy e célkitűzés elérése érdekében hatékonyan használjanak fel minden létező erőforrást és ügynökséget;

32.

felszólítja az EU-t és annak tagállamait, hogy fontolják meg az elefántcsont kereskedelmének, kivitelének vagy az Unión belüli és azon kívülre irányuló újrakivitelének európai szintű, a WTO jogának megfelelő, teljes betiltását, az egyezmény létrejötte előtt forgalomba hozott elefántcsontot is beleértve;

33.

kéri, hogy fordítsanak megfelelő forrásokat a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének felszámolását célzó uniós célkitűzéseknek való megfelelést célzó politikákra és intézkedésekre, ami harmadik országoknak kapacitásépítés, és különösen a vámeljárások, a hatóságok, az átláthatóság és a jó kormányzás céljára juttatott forrásokat is magában foglalja;

34.

kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok továbbra is működjenek együtt az összes érintett szereplővel egy olyan integrált megközelítés biztosítása érdekében, amely nem csupán a vadon élő fajok és az azokból készült termékek jogellenes forrásait célozza, hanem amely egyben a kereslet csökkentéséért és a felvevőpiacokon a tudatosság növeléséért is tesz;

35.

kéri, hogy a tagállamok és a Bizottság tegyenek többet a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmével foglalkozó illegális bűnszervezetek és bűnszövetkezetek felbomlasztásának, felszámolásának és bíróság elé állításának biztosításáért, valamint kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a vadon élő fajokkal kapcsolatos bűncselekményekért kiszabott büntetések és ítéletek arányosak és egyben elrettentőek is legyenek, és adott esetben álljanak összhangban a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményben meghatározott kötelezettségvállalásokkal;

36.

felszólítja az Uniót, hogy a WTO keretén belül vizsgálja meg, hogy a globális kereskedelmi és környezetvédelmi rendszerek hogyan tudnák egymást jobban támogatni, különösen a WTO és a MEA-k közötti koherencia megerősítésével kapcsolatos, folyamatban levő munka keretében, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás fényében;

37.

úgy véli, hogy további együttműködési lehetőségeket kell kialakítani a WTO és a CITES között, különösen a fejlődő országok tisztviselői számára a kereskedelmi és környezetvédelmi területen nyújtott technikai segítség és kapacitásépítés tekintetében; kéri, hogy a Bizottság a Nairobiban elfogadott határozatot követő megbeszélések részeként folytassa az erről való gondolkodást, és foglalkozzon a 2017-ben Buenos Airesben megrendezendő következő miniszteri konferencián megvitatandó jövőbeli elemekkel;

o o

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, a CITES-nek, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának, a Vámigazgatások Világszervezetének, a Kereskedelmi Világszervezetnek és az Interpolnak.

(1) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

(2) HL L 328., 2008.12.6., 28. o.

Top

Choose the experimental features you want to try