Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52016IP0476

Az Európai Parlament 2016. december 1-jei állásfoglalása a földrengéseket követően Olaszországban kialakult helyzetről (2016/2988(RSP))

HL C 224., 2018.6.27, p. 145–149 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/145

P8_TA(2016)0476

A földrengések utáni olaszországi helyzet

Az Európai Parlament 2016. december 1-jei állásfoglalása a földrengéseket követően Olaszországban kialakult helyzetről (2016/2988(RSP))

(2018/C 224/23)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 212. cikkére,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre (3), valamint az említett rendeletet módosító, 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) szóló, 2014. április 3-i 375/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (5),

—

tekintettel a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel a katasztrófakezeléssel kapcsolatos európai uniós kockázatértékelés továbbfejlesztéséről szóló, 2011. április 11-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a polgári védelmi képességeknek a polgári védelem moduláris megközelítésére épülő európai kölcsönös segítségnyújtási rendszeren keresztüli megerősítéséről szóló, 2008. november 28-i tanácsi következtetésekre (16474/08),

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló, 2014. évi jelentésére (COM(2015)0502),

—

tekintettel a földrengések regionális hatásáról szóló, 2007. november 14-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2009. október 8-i állásfoglalására (9) (az olaszországi Abruzzo tartományban történt földrengés tekintetében),

—

tekintettel „Az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról – végrehajtás és alkalmazás” című, 2013. január 15-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a Régiók Bizottságának az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló, 2013. november 28-i véleményére (11),

—

tekintettel a földrengéseket követően Olaszországban kialakult helyzetre vonatkozó, a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000139/2016 – B8-1812/2016, O-000140/2016 – B8-1813/2016 és O-000141/2016 – B8-1814/2016),

—

tekintettel „A 2009-es abruzzói földrengést követően az Európai Unió Szolidaritási Alapja által nyújtott támogatás: az intézkedések helytállósága és költsége” című 24/2012. sz. számvevőszéki különjelentésre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel a 2016. augusztus 24-én Olaszország középső részét érő pusztító földrengést még számos rengés követte a közép-olaszországi régiókban, köztük három nagy rengéssel, 2016. október 26-án egy 5,5-ös és egy 6,1-es, 2016. október 30-án pedig egy 6,5-ös erősségű földrengéssel;

B.

mivel a rengések és az utórengések az elmúlt hónapokban is folytatódtak Közép-Olaszországban; mivel több mint három évtizede nem sújtotta az országot olyan heves földrengés, mint az 2016. október 30-i legutóbbi, amely egész városokat tett a föld színével egyenlővé, kétségbeesésbe taszítva az érintett területek sok lakosát és különböző közvetett károkat idézve elő a környező területeken;

C.

mivel a beszámolók szerint a legutóbbi rengések következtében több mint 400 ember megsérült és 290-en életüket vesztették;

D.

mivel a pusztító földrengések összeadódva „dominóhatást” okoznak, és mintegy 100 000 embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására;

E.

mivel a legutóbbi rengések városokat romboltak le, súlyosan megrongálták a helyi és regionális infrastruktúrát, történelmi és kulturális műemlékeket döntöttek romba és kárt okoztak a gazdasági tevékenységekben, különösen a kkv-k, a táj és a mezőgazdaság vonatkozásában, valamint rontották a turisztikai és vendéglátóipari ágazat lehetőségeit;

F.

mivel az érintett területeken mintegy 130 négyzetkilométernyi térségre kiterjedően keletkeztek olyan elváltozások, amelyek esetében a maximális elmozdulás legalább 70 centiméter, és mivel az előre nem látható hidrogeológiai hatások komoly téli időjárási körülmények között további természeti katasztrófákhoz, például áradásokhoz, földcsuszamlásokhoz és kumulatív károkhoz vezethetnek;

G.

mivel az Európai Unió egyes területei kiszolgáltatottabbak és erősen földrengésveszélyesek; mivel ezeken a területeken ismétlődő módon különféle jellegű természeti katasztrófák fordulhatnak elő, amelyek egymást olykor egy évnél rövidebb intervallumban követik, a közelmúltban például Olaszországban, Portugáliában, Görögországban és Cipruson történt ilyen;

H.

mivel a fenntartható újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket megfelelően koordinálni kell a gazdasági és társadalmi veszteségek pótlása érdekében, és mivel külön figyelmet kell fordítani a felbecsülhetetlen értékű olasz kulturális örökségnek, előmozdítva a történelmi épületek és helyszínek védelmét célzó nemzetközi és európai projekteket;

I.

mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) a 2012/2002/EK rendelet hozta létre a 2002 nyarán Közép-Európát sújtó rendkívüli árvizekre adott válaszul;

J.

mivel a földrengések kezelésére irányuló megelőző intézkedések és a rehabilitációs intézkedések erősítésére különböző uniós eszközök használhatók fel, mint például az európai strukturális és beruházási alapok vagy a polgári védelmi mechanizmus és pénzügyi eszköz;

K.

mivel az EUSZA 2014-es reformja lehetővé tette a tagállamok számára, hogy előzetes kifizetéseket kérjenek, melyek odaítéléséről a Bizottság dönt, ha van elegendő rendelkezésre álló forrás; mivel azonban az előleg összege nem haladhatja meg az EUSZA-ból származó pénzügyi hozzájárulás előzetes teljes összegének 10 %-át, és legfeljebb 30 millió EUR lehet;

L.

mivel a katasztrófa által sújtott tagállamnak a katasztrófa által okozott első károk bekövetkezését követően legfeljebb 12 héten belül be kell nyújtania a Bizottsághoz az EUSZA-ból történő támogatás iránti kérelmét; mivel a kedvezményezett állam felel a támogatás felhasználásáért és elköltésének ellenőrzéséért, azonban a Bizottság helyszíni ellenőrzéseket végezhet az EUSZA-ból finanszírozott fellépések vonatkozásában;

M.

mivel az újjáépítés során figyelembe kell venni a múltban szerzett tapasztalatokat, és mivel a lehető legsürgősebben el kell végezni a fenntartható újjáépítést, amelyet megfelelő forrásokkal, a bürokrácia egyszerűsítésével és átláthatósággal kell elősegíteni, továbbá biztonságot és stabilitást kell nyújtani az érintett lakosságnak annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is e régiókban élhessenek;

N.

mivel a megelőzésnek egyre fontosabb szerepet kell kapnia a katasztrófa-elhárítás folyamatában, és társadalmi szerepének is növekednie kell, és mivel ehhez az információk terjesztésére, a figyelemfelhívásra és az oktatásra vonatkozó konkrét cselekvési programra van szükség;

O.

mivel a Parlament korábbi javaslataival összhangban meg kell erősíteni az érvényben lévő katasztrófamegelőző intézkedéseket, a természeti csapások és ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló stratégia uniós szintű konszolidálása céljából;

1.

 legmélyebb szolidaritását és együttérzését fejezi ki a földrengések által érintett minden személynek és családnak, továbbá a katasztrófa-elhárítási erőfeszítésekben részt vevő olasz nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak;

2.

 aggodalmát fejezi ki a küszöbön álló téli időszak zord időjárási körülményeinek kitett, jelentős számú, lakóhelyét elhagyni kényszerülő ember miatt; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy ragadjon meg minden lehetőséget az olasz hatóságoknak történő segítségnyújtásra annak érdekében, hogy az otthonuktól megfosztott emberek számára megfelelő életkörülményeket tudjanak biztosítani;

3.

 üdvözli a mentőegységek, a polgári védelmi erők, az önkéntesek, a civil társadalmi szervezetek és a helyi, regionális és nemzeti hatóságok annak érdekében tett fáradhatatlan erőfeszítéseit, hogy életeket mentsenek, enyhítsék a károkat és biztosítsák az emberhez méltó életszínvonal fenntartásához szükséges alapvető közös tevékenységeket a katasztrófa sújtotta területeken;

4.

 kiemeli az egymást követő földrengések és az utánuk maradt rombolás súlyos gazdasági és társadalmi következményeit;

5.

 kiemeli a helyszínen kialakult helyzet súlyosságát, amely jelentős és intenzív pénzügyi nyomást helyez az olasz nemzeti, regionális, és helyi közhatóságokra;

6.

 üdvözli a földrengéssel összefüggő kiadások miatti deficit számításának nagyobb rugalmasságát, amit Olaszországnak a Szerződésekkel összhangban engedélyeztek a jelenlegi veszélyhelyzet hatékony és gyors kezelése érdekében, valamint az érintett terület biztonságossá tételéhez szükséges jövőbeli intervenciók kezelhetősége érdekében; felhívja továbbá az olasz kormányt, hogy biztosítsa, hogy a biztosított többletforrásokat valóban erre a célra használják fel;

7.

 e kivételes és rendkívül súlyos helyzet miatt arra kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a fenntartható újjáépítési és földrengésbiztos beruházásokat, például azokat, melyeket az esb-alapokból társfinanszíroznak és az 5. tematikus célkitűzéshez („Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása”) tartoznak, a stabilitási és növekedési paktum keretében kizárják a nemzeti államháztartási hiány számításából;

8.

 üdvözli az uniós intézmények, a többi tagállam, az európai régiók és a nemzetközi szereplők szolidaritását, amelyet vészhelyzetekben nyújtott kölcsönös segítséggel juttatnak kifejezésre;

9.

 kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a Szolidaritási Alap jelenleg egyetlen katasztrófaesemény által okozott károk hatásain alapuló aktuális számítási módjának kiterjesztését az egyazon régióban ugyanazon éven belül előforduló több természeti katasztrófa által okozott károk kumulatív számítására;

10.

 kiemeli a földrengés-előrejelző rendszerekhez kapcsolódó problémákat és a Földközi-tengeri térség és Délkelet-Európa magas szeizmicitását; felszólítja a tagállamokat, hogy a károk megelőzése, a válságok kezelése és a katasztrófák hatásának minimálisra csökkentése érdekében indítsanak kutatást a Horizont 2020 keretében végzett fellépésekkel közösen; aggodalommal jegyzi meg, hogy ezrek veszítették életüket, és több százan váltak hajléktalanná az elmúlt 15 évben Európát sújtó pusztító földrengések következtében;

11.

 emlékeztet arra, hogy be kell tartani a földrengésbiztos épületek és infrastruktúra építésére vonatkozó követelményeket; sürgeti a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a szerkezetek megfeleljenek a földrengés esetére előírt hatályos normáknak, és hogy fordítsanak kellő figyelmet erre, amikor építési engedélyeket bocsátanak ki;

12.

 hangsúlyozza az uniós polgári védelmi mechanizmusnak az európai nemzeti polgári védelmi hatóságok közötti együttműködés előmozdításában, válsághelyzetekben és a rendkívüli események által okozott hatások minimalizálásában betöltött fontos szerepét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék tovább az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválására vonatkozó eljárásokat annak érdekében, hogy a mechanizmus gyorsan és hatékonyan rendelkezésre álljon közvetlenül a katasztrófákat követően;

13.

 tudomásul veszi az olasz kormány kérelmét az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nyújtandó támogatás iránt, és kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy haladéktalanul megvizsgálja az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) történő segítségnyújtásra vonatkozó kérelmeket, hogy mielőbb biztosítani lehessen annak igénybevételét; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az előlegeket minél hamarabb a nemzeti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy válaszolhassanak a helyzet okozta sürgős igényekre;

14.

 úgy véli, hogy a javasolt salátarendeletben előírt, az EUSZA éves pénzügyi elosztásának költségvetésbe való részleges beemelése segíthetne a jövőben felgyorsítani az igénybevételi eljárást, hogy korábban és eredményesebben lehessen reagálni a katasztrófák áldozatainak igényeire; az esetleges jövőbeli reformokkal összefüggésben felkéri továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy megvalósítható-e az előlegfizetésre vonatkozó küszöbök emelése és a kérelmek feldolgozására irányadó határidők lerövidítése;

15.

 hangsúlyozza az összes rendelkezésre álló eszköz – többek között az európai strukturális és beruházási alapok – közötti szinergiák megteremtésének, valamint annak fontosságát, hogy az erőforrásokat hatékonyan az újjáépítésre és az egyéb szükséges intézkedésekre használják fel, teljes mértékben együttműködve az olasz nemzeti és regionális hatóságokkal; felhívja a Bizottságot, hogy álljon készen a programok és az operatív programok ennek megfelelő módosítására a tagállam módosítási kérelmének előterjesztését követő lehető legrövidebb időn belül; kiemeli emellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak (EMVA) a földrengés által érintett vidéki területek és mezőgazdasági tevékenységek fenntartása céljából történő felhasználási lehetőségét;

16.

 hangsúlyozza továbbá, hogy optimalizálni kell a létező uniós alapok felhasználását olyan beruházásokra, amelyek célja a természeti katasztrófák megelőzése és az újjáépítési projektek megerősítésének és hosszú távú fenntartható fejlesztésének biztosítása, és ismételten felhívja a figyelmet az alapok összehangolására vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítésének szükségességére; hangsúlyozza, hogy az EUSZA-ból történő segítségnyújtás elfogadását követően az érintett tagállamoknak fokozott erőfeszítést kell tenniük megfelelő kockázatkezelési stratégiák kidolgozása és katasztrófa-megelőzési mechanizmusaik megerősítése érdekében;

17.

 tudomásul veszi az uniós Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatásának az olasz kormány kérésére történő aktiválását, melynek célja, hogy műholdas kárértékelést biztosítson az érintett területek vonatkozásában; ösztönzi a nemzetközi kutatóközpontok közti együttműködést és üdvözli megelőzés és kockázatkezelés céljából a szintetikus apertúrájú radar (SAR) használatát, amely éjjel és nappal, akár felhőkön keresztül is képes értékelni és mérni a centiméteres nagyságrendű földmozgásokat;

18.

 hangsúlyozza a nyilvános kutatás és fejlesztés jelentőségét (K+F) a katasztrófák megelőzésében és elhárításában, továbbá felszólít a tagállamok kutatási-fejlesztési intézményei közötti koordináció és együttműködés fokozására, különösen azok esetében, amelyek hasonló kockázatoknak vannak kitéve; felszólít a tagállamok korai figyelmeztető rendszereinek megerősítésére és a korai figyelmeztető rendszerek közötti meglévő kapcsolatok kiépítésére és megerősítésére;

19.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Olaszország kormányának és az érintett területek regionális és helyi önkormányzatainak.

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2)  HL L 70., 2016.3.16., 1. o.

(3)  HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(4)  HL L 189., 2014.6.27., 143. o.

(5)  HL L 122., 2014.4.24., 1. o.

(6)  HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

(7)  HL C 282. E, 2008.11.6., 269. o.

(8)  HL C 286. E, 2009.11.27., 15. o.

(9)  HL C 230. E, 2010.8.26., 13. o.

(10)  HL C 440., 2015.12.30., 13. o.

(11)  HL C 114., 2014.4.15., 48. o.

Top