Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52016IP0452

Az Európai Parlament 2016. november 24-i állásfoglalása az európai ombudsman 2015. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2016/2150(INI))

HL C 224., 2018.6.27, p. 101–106 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/101

P8_TA(2016)0452

Az európai ombudsman 2015. évi tevékenysége

Az Európai Parlament 2016. november 24-i állásfoglalása az európai ombudsman 2015. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2016/2150(INI))

(2018/C 224/17)

Európai Parlament,

—

tekintettel az európai ombudsman 2015. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 42. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikkére,

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra (1),

—

tekintettel a helyes hivatali magatartás európai kódexére, annak az Európai Parlament által 2001. szeptember 6-án elfogadott formájában (2),

—

tekintettel az Európai Parlament és az európai ombudsman között 2006. március 15-én kötött együttműködési keretmegállapodásra, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba,

—

tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett, a lobbitevékenység átláthatóságához és integritásához fűződő elvekre,

—

tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel eljárási szabályzata 220. cikke (2) bekezdésének második és harmadik mondatára,

—

tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0331/2016),

A.

mivel az európai ombudsman 2015. évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést 2016. május 3-án hivatalosan is benyújtották az Európai Parlament elnökének, és mivel az ombudsman, Emily O’Reilly, 2016. június 20-án jelentését bemutatta Strasbourgban a Petíciós Bizottságnak,

B.

mivel az EUMSZ 15. cikke kimondja, hogy a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalmi részvétel biztosítása érdekében az Unió intézményei, testületei és ügynökségei a lehető legnyíltabban kötelesek végezni munkájukat;

C.

mivel az EUMSZ 24. cikke rögzíti azt az elvet, miszerint minden uniós polgárnak joga van az EUMSZ 228. cikkében intézményesített ombudsmanhoz fordulni;

D.

mivel az EUMSZ 228. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére;

E.

mivel az EUMSZ 258. cikke a Szerződések őreként határozza meg a Bizottság szerepét; mivel e feladatok nem teljesítése vagy elmulasztása hivatali visszásságnak tekinthető;

F.

mivel az EUMSZ 298. cikke szerint az Unió intézményei, szervei és hivatalai „egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak”, és mivel ugyanezen cikk ennek érdekében az európai uniós közigazgatás valamennyi területére alkalmazandó rendeletek formájában konkrét másodlagos jogszabályok elfogadásáról rendelkezik;

G.

mivel az Alapjogi Charta 41. cikke kimondja, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék”;

H.

mivel a Charta 43. cikke kimondja, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az Unió ombudsmanjához fordulni a közösségi intézmények vagy szervek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Bíróságot és Elsőfokú Bíróságot – tevékenysége során felmerült hivatali visszássággal kapcsolatban”;

I.

mivel a Maastrichti Szerződéssel létrehozott európai ombudsmani hivatal 2015-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, és 2005 óta 48 840 panasszal foglalkozott;

J.

mivel az uniós polgárok jogaira vonatkozó 2015. októberi Eurobarométer gyorsfelmérés szerint az uniós polgárok 83 %-ának van tudomása arról, hogy az uniós polgárok panasszal élhetnek a Bizottságnál, az Európai Parlamentnél vagy az európai ombudsmannál;

K.

mivel az európai ombudsman definíciója szerint a hivatali visszásság olyan nem megfelelő vagy sikertelen ügyintézés, amely akkor következik be, ha egy intézmény vagy egy közjogi szerv nem a jogszabályoknak, a rá nézve kötelező szabálynak vagy elvnek megfelelően jár el, nem tartja tiszteletben a megfelelő ügyintézésre vonatkozó elveket, vagy megsérti az emberi jogokat;

L.

mivel a helyes hivatali magatartás európai kódexe a hivatali visszásságok előfordulását hivatott megakadályozni; mivel nem kötelező hatálya miatt korlátozott ezen eszköz hasznossága;

M.

mivel a fokozott átláthatóság kulcsfontosságú a legitimitás és az általános közérdeken alapuló döntéshozatalba vetett bizalom elnyeréséhez;

N.

mivel az EU gazdasági-társadalmi modelljére nagy hatást gyakorló és gyakran a közegészségügy és a környezetvédelem területén is jelentős következményekkel járó ügyek átláthatatlansága bizalmatlanságot kelthet a polgárok körében és általában a közvéleményben;

O.

mivel a visszaélést bejelentő személyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a hivatali visszásságok, illetve egyes esetekben akár a politikai korrupció feltárásában; mivel ezek az ügyek súlyosan aláássák demokráciánk minőségét; mivel a visszaélést bejelentő személyek komoly nehézségekkel szembesülnek a fellépésüket követően, és túlságosan gyakori, hogy számos téren negatív következmény éri személyüket nemcsak szakmailag, de akár büntetőjogi értelemben is; mivel további biztosítékok hiányában ezek az ismert múltbeli esetek eltántoríthatják az egyéneket attól, hogy a jövőben morális megfontolásból bejelentsék a hivatali visszásságokat;

P.

mivel az európai ombudsman hivatala 90 %-os megfelelési arányt ért el döntéseivel és/vagy ajánlásaival 2014-ben, és ez az arány 10 százalékponttal magasabb, mint 2013-ban;

Q.

mivel 2015-ben az ombudsman által hivatalból indított vizsgálatok fő témái a következők voltak: átláthatóság az uniós intézményekben, etikai kérdések, a polgárok részvétele az uniós döntéshozatalban, uniós versenyszabályok és alapvető jogok;

R.

mivel a Petíciós Bizottság az Ombudsmanok Európai Hálózatának teljes jogú tagja; mivel e minőségében a bizottsághoz 42 panasz érkezett az európai ombudsmantól, hogy a továbbiakban petíciók formájában foglalkozzon velük;

1.

 jóváhagyja az európai ombudsman által a 2015-ös évre előterjesztett éves jelentést;

2.

 gratulál Emily O’ Reillynek az európai intézmények által a polgároknak nyújtott szolgáltatás minőségének javítására irányuló kiváló munkájához és fáradhatatlan erőfeszítéseihez; elismeri az átláthatóságnak mint a bizalom elnyerésének és a megfelelő ügyintézés központi elemének fontosságát, amit alátámaszt az átláthatósággal kapcsolatban felmerülő panaszok magas százalékos aránya is (22,4 %), amely az eddigi legmagasabb prioritásba helyezte ezt a kérdéskört; elismeri és támogatja az európai ombudsman hivatala által e területen ez idáig folytatott stratégiai felmérések szerepét a megfelelő ügyintézés biztosításában;

3.

 üdvözli az európai ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Bizottsághoz intézett javaslatai révén növelje a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások átláthatóságát; elismerését fejezi ki amiatt, hogy ennek eredményeként a Bizottság nyilvánosságra hozott számos TTIP-dokumentumot, ezzel előmozdítva, hogy az átláthatóság bekerüljön a Bizottság új kereskedelmi stratégiájának három pillére közé; újból nyomatékosítja, hogy fokozott átláthatóságra van szükség a nemzetközi megállapodások, például a TTIP és a CETA tekintetében, ahogyan ezt a Petíciós Bizottsághoz forduló számos aggódó polgár is szorgalmazta; fokozottabb és szélesebb körű erőfeszítésekre szólít fel e téren az európai polgárok bizalmának megőrzése érdekében;

4.

 felhívja az európai ombudsmant annak kivizsgálására, hogy a biztonságos olvasótermek létrehozása milyen mértékben felel meg a dokumentumokba való betekintés jogának és a megfelelő ügyintézésre vonatkozó elveknek;

5.

 emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet a lehető legszélesebb körű hozzáférés elvére épül; ezért kiemeli, hogy az átláthatóságnak és az uniós intézmények dokumentumaihoz való teljes körű hozzáférést kell főszabállyá tenni annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok maradéktalanul élhessenek demokratikus jogaikkal; hangsúlyozza, hogy – amint arról már az Európai Bíróság is határozott – megfelelően indokolni kell az e szabály alóli kivételeket, figyelembe véve a közzétételhez és a demokratikus követelményekhez fűződő nyomós közérdeket, a polgárok döntéshozatalban való szorosabb részvételét, a kormányzás legitimitását, a hatékonyságot és a polgárok előtti elszámoltathatóságot;

6.

 arra buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatalmazzák fel az európai ombudsmant, hogy közleményt adhasson ki az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet különböző uniós intézmények általi be nem tartására vonatkozóan, feltéve, hogy a szóban forgó dokumentumok nem tartoznak a rendelet 4. cikkének és 9. cikke (1) bekezdésének hatálya alá; támogatja az az elképzelést, hogy az ombudsmant fel kell hatalmazni arra, hogy a meg nem felelés kivizsgálását követően határozzon az adott dokumentumok nyilvánosságra hozataláról;

7.

 sajnálatosnak tartja, hogy az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata megakadt; véleménye szerint minden további késlekedés nélkül lépni kell az ügyben, mivel a rendelet már nem tükrözi a jelenlegi jogi helyzetet és az intézményközi gyakorlatot;

8.

 elismeri, hogy átláthatóságra van szükség az uniós döntéshozatal során, és támogatja a három fő uniós intézmény informális tárgyalásainak („háromoldalú egyeztetések”) európai ombudsman általi vizsgálatát, valamint az erre vonatkozó nyilvános konzultáció elindítását; támogatja a háromoldalú egyeztetések dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát az 1049/2001/EK rendelet 4. és 9. cikke megfelelő figyelembevételével;

9.

 sajnálja, hogy a Parlament gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottsága (EMIS) csupán részleges dokumentációt kapott a Bizottságtól, amelyet úgy állítottak össze, hogy hiányoztak belőle egyes, a Bizottság által lényegtelennek ítélt információk; felszólítja a Bizottságot, hogy a legnagyobb pontossággal végezze munkáját, és biztosítsa a teljes átláthatóságot a rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében, maradéktalanul eleget téve a lojális együttműködés elvének, annak garantálása érdekében, hogy az EMIS vizsgálóbizottság maradéktalanul és eredményesen gyakorolhassa vizsgálati hatásköreit;

10.

 támogatja az európai ombudsman törekvését, amely az Európai Központi Bank működésének átláthatóbbá tételére és irányításának magas szintű biztosítására irányul, különösen az uniós országokban zajló költségvetési konszolidációs programokat felügyelő trojka/kvadriga tagjaként; üdvözli az EKB döntését, hogy közzéteszi az igazgatósági tagok üléseinek listáját; támogatja a megszólalásokra vonatkozó új irányadó elveket és a piacot érzékenyen érintő információkra vonatkozó „csendes időszak” bevezetését a Kormányzótanács üléseit megelőzően;

11.

 tudomásul veszi az EKB monetáris hatóságként és a trojka/kvadriga tanácsadó tagjaként betöltött kettős szerepét, és felhívja az európai ombudsmant, hogy védelmezze a megfelelő ügyintézés érvényesülését Európa egyik legfontosabb pénzügyi hatóságánál;

12.

 szorgalmazza az eurócsoport üléseinek a csoport elnöke által az európai ombudsman beavatkozása nyomán tett lépéseket meghaladó, nagyobb átláthatóságát;

13.

 jóváhagyja az ombudsmannak a bizottsági szakértői csoportok összetételével és tevékenységének átláthatóságával kapcsolatos vizsgálatát; rámutat a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseire, hogy ezeket a csoportokat hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára is, valamint hangsúlyozza, hogy további lépéseket kell tenni a teljes átláthatóság biztosítása érdekében; ismételten felszólítja a Tanácsot, köztük előkészítő szerveit is arra, hogy a lehető leghamarabb csatlakozzanak az érdekképviseleti nyilvántartáshoz, és javítsák a tevékenységük átláthatóságát;

14.

 támogatja az ombudsman erőfeszítéseit a lobbitevékenység átláthatóbbá tételével kapcsolatban; sajnálja, hogy a Bizottság vonakodik közzétenni a dohánylobbistákkal folytatott egyeztetések részleteit; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye teljes mértékben átláthatóvá működését annak érdekében, hogy növelje a közvélemény bizalmát munkája iránt;

15.

 felszólítja a Bizottságot, hogy a lobbik befolyására vonatkozó valamennyi információt egységes, központosított online adatbázison keresztül ingyenesen, közérthető és könnyen hozzáférhető formában bocsássa a nyilvánosság rendelkezésére;

16.

 felszólítja a Bizottságot, hogy 2017-es évben nyújtson be javaslatot egy mindenkire érvényes és jogilag kötelező érdekképviseleti nyilvántartásra azzal a céllal, hogy valamennyi joghézag megszűnjön, és az összes lobbistát kötelező jelleggel nyilvántartásba vegyék;

17.

 támogatja a lobbitevékenységek átláthatóságával kapcsolatos olyan iránymutatások bevezetésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek nem csak az uniós intézményekre, hanem a nemzeti közigazgatásokra is alkalmazandók lennének;

18.

 rámutat a polgárok aggályaira a kötelezettségszegési eljárások Bizottság általi, az Európai Unió Bírósága előtti kezelésével, valamint az eljárás releváns lépésein belül az átláthatóság hiányával kapcsolatban; kiemeli, hogy a Charta 41. cikkében szereplő megfelelő ügyintézéshez való jog magában foglalja a kellő indokolás kötelezettségét azokban az esetekben, amikor a Bizottság úgy határoz, hogy nem indít kötelezettségszegési eljárást a Bíróság előtt; üdvözli az európai ombudsmannak az EU Pilot rendszerszintű problémáit érintő stratégiai vizsgálatát;

19.

 üdvözli, hogy az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság milyen módon kezelte a jogsértéssel kapcsolatos panaszokat az EU Pilot eljárások keretében (OI/5/2016/AB); emlékeztet a Petíciós Bizottság korábbi, az EU Pilot projekthez és a kötelezettségszegési eljárások dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmeire, mivel a petíciók gyakran ilyen eljárások kezdeményezéséhez vezetnek;

20.

 üdvözli, hogy az ombudsman folytatja a Bizottság „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyeinek kivizsgálását; elismeri, hogy e vizsgálatok eredményeként a Bizottság bővebb tájékoztatást adott azon vezető tisztségviselők nevével kapcsolatban, akik a magánszektorba távoztak; ezen személyek nevének és egyéb adatainak gyakoribb közzétételére ösztönöz; reméli, hogy más európai intézmények és ügynökségek is követni fogják ezt a lépést; üdvözli a Bizottság abbéli szándékát, hogy információkat tegyen közzé a korábbi biztosok hivatali idejüket követően betöltött állásairól; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság korábbi elnökét, José Manuel Barrosót a Goldman Sachs International tanácsadójává és nem-ügyvezető elnökévé nevezték ki; felhívja az ombudsmant, hogy indítson stratégiai vizsgálatot a Barroso-féle „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügy Bizottság általi kezeléséről, beleértve ajánlások megfogalmazását a magatartási kódex reformjának mikéntjéről a megfelelő ügyintézésre vonatkozó elveknek és a szerződésekből fakadó, az EUMSZ 245. cikkében található követelményeknek megfelelően;

21.

 emlékeztet arra, hogy a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyekhez képest az összeférhetetlenség tágabb értelemmel bír; hangsúlyozza, hogy az összeférhetetlenség valamennyi forrásának tényleges kiküszöbölése döntő fontosságú a megfelelő ügyintézés elérése, valamint a politikai és technikai döntéshozatal hitelességének biztosítása szempontjából; úgy véli, hogy magas szintű követelmények és konkrét intézkedések révén különös figyelmet kell szentelni uniós szinten arra, hogy az uniós intézményeknél, ügynökségeknél és szerveknél betöltendő állások jelöltjei esetében minden kétséget kizáróan ki lehessen küszöbölni az összeférhetetlenség gyanúját;

22.

 üdvözli, hogy 2015-ben az összes uniós intézmény a személyzeti szabályzat 22a–22c. cikke szerint belső szabályokat fogadott el a visszaélések bejelentőinek védelmére, ezáltal ösztönözve a visszaélések szabályozott módon történő bejelentését; rámutat arra, hogy a visszaélések bejelentőinek megtorlással szembeni védelme lehetne hatékonyabb; e célból sürgeti közös szabályok elfogadását a visszaélések bejelentésének ösztönzése érdekében, valamint minimumgaranciák és biztosítékok bevezetését a visszaélések bejelentői számára;

23.

 szorgalmazza egy visszaélések bejelentéséről szóló irányelv elfogadását, amely megfelelő csatornákat és eljárásokat alakít ki a szabálysértések valamennyi formájának bejelentésére, illetve megfelelő minimumgaranciákat és jogi biztosítékokat nyújt a visszaélések bejelentőinek mind a köz-, mind a magánszférában;

24.

 üdvözli az alapvető jogok lehetséges megsértésére vonatkozó panasztételi mechanizmus bevezetését a Frontexnél, amelyre a Frontex és a tagállamok által az irreguláris bevándorlók együttes kitoloncolásával kapcsolatban alkalmazott módszerekre irányuló, folyamatban levő ombudsmani vizsgálatot követően kerül sor; helyesli e mechanizmusnak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről szóló új rendeletbe való beemelését;

25.

 elismerését fejezi ki az ombudsmannak, amiért vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a tagállamok milyen mértékben tartják tiszteletben az Alapjogi Chartát az uniós pénzeszközökből finanszírozott fellépések végrehajtása során, például olyan projektek esetében, amelyek a fogyatékossággal élő személyek társadalomba való integrációja helyett inkább intézményekbe való elhelyezésére irányulnak; sürgeti az európai ombudsmant, hogy a projektek átláthatóságának és hozzáadott értékének biztosítása érdekében folytassa ezeket a vizsgálatokat;

26.

 üdvözli az ombudsman és az Európai Parlament között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-keretegyezmény uniós keretében folyó együttműködést, különösen pedig arra vonatkozó felhívásukat, hogy uniós szinten maradéktalanul hajtsák végre az egyezményt és biztosítsanak számára megfelelő forrásokat; ismételten teljes támogatásáról biztosítja az egyezmény végrehajtását, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy iktassák törvénybe az egyezmény uniós szintű, teljes körű végrehajtását;

27.

 támogatja az ombudsman erőfeszítéseit, amelyeket a hátrányos megkülönböztetéssel, a kisebbségi csoportok jogaival és az idős emberek jogaival kapcsolatos ügyek megoldása érdekében tett az Ombudsmanok Európai Hálózatának „Ombudsmanok a megkülönböztetés ellen” című szemináriumán;

28.

 támogatja az ombudsman annak biztosítására irányuló erőfeszítéseit, hogy a Bizottság részrehajlás nélkül hozza meg a versenyjogi ügyekkel kapcsolatos döntéseit;

29.

 elismeri, hogy a polgárok uniós szakpolitikai döntéshozatallal kapcsolatos véleménynyilvánításhoz való joga most fontosabb, mint valaha; üdvözli az ombudsman által javasolt, az európai polgári kezdeményezés működésének javítására vonatkozó iránymutatásokat, különösen abban az esetben, amikor a Bizottság komoly indoklására van szükség az európai polgári kezdeményezés elutasításakor; elismeri ugyanakkor, hogy jelentős hiányosságok vannak, amelyekkel az európai polgári kezdeményezés eredményesebb működése érdekében foglalkozni kell, illetve megoldást kell találni rájuk; megerősíti, hogy a polgárok uniós szakpolitikák meghatározásába való fokozottabb bevonása növelni fogja az uniós intézmények hitelességét;

30.

 pozitívan értékeli, hogy a közigazgatási együttműködés és kohézió biztosítása érdekében az ombudsman folyamatos párbeszédet és szoros kapcsolatot ápol az uniós intézmények széles körével, köztük az Európai Parlamenttel, valamint más szervekkel; elismerését fejezi ki az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy folyamatos és nyílt párbeszédet tartson fenn a Petíciós Bizottsággal;

31.

 elismeri, hogy az uniós ügynökségeknek ugyanúgy be kell tartaniuk az átláthatóság, elszámoltathatóság és etika magas szintű normáit, mint a többi intézménynek; elismeréssel nyugtázza az európai ombudsman fontos munkáját, amelyet számos ügynökségben fejtett ki Európa-szerte; támogatja az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javaslatát, mely szerint a nyilvántartottaknak igazolniuk kell, hogy minden tőlük telhetőt megtettek az állatkísérletek elkerülése érdekében, valamint tájékoztatást kell nyújtaniuk ennek módozatairól;

32.

 támogatja az ombudsman arra irányuló ajánlásait, hogy a megfelelő nyilvános konzultáció és részvétel biztosítása érdekében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vizsgálja felül az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait és eljárásait;

33.

 emlékeztet arra, hogy az ombudsman azzal a hatáskörrel – és következésképpen feladattal – is rendelkezik, hogy a jó közigazgatás uniós polgárok számára történő biztosítását célzó törekvés keretében ellenőrizze a Parlament munkáját;

34.

 szorgalmazza, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus során kötelező érvényű rendelet elfogadásával hathatósan erősítsék meg a helyes hivatali magatartás európai kódexét;

35.

 felszólítja az európai ombudsmant, hogy éves jelentéseit a jövőben bővítse ki az ombudsman hivatala megbízatásán kívül első területeket érintő panaszok kategorizálásával, miután ez áttekintést adna az európai parlamenti képviselőknek az uniós polgárokat foglalkoztató problémákról;

36.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy ennek megfelelő intézményeinek.

(1)  HL L 113., 1994.5.4., 15.o.

(2)  HL C 72. E, 2002.3.21., 331. o.

Top