28.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 246/8

1.1.

Az utóbbi néhány évtizedben a technológia, a szabályozás, az ügyfelek változó igényei és elvárásai a bank- és biztosítási szektor mélyreható és most is zajló átalakulásához vezettek. Új befektetési, megtakarítási, biztosítási és átutalási modellek teszik lehetővé az egyének lehető legszélesebb köre számára a különféle méretű projektekben való részvételt.

1.2.

A pénzügyi technológiai (FinTech) és a biztosítási technológiai (InsurTech) vállalatok katalizátorok és gyakran partnerei a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményeknek szolgáltatásaik korszerűsítésében, az erősségek és a gyengeségek ötvözésében és az egymás közötti szinergiák létrehozásában. Az EGSZB véleménye szerint jelentős potenciál áll rendelkezésre arra, hogy egy innovatív, együttműködésen és partnerségen alapuló versenyző (ún. „co-opetition” (1) jellegű) ökoszisztéma támogatásával értékteremtés valósuljon meg.

1.3.

Határozottan szükség van arra, hogy a pénzügyi szektorba vetett bizalom helyreálljon, és ennek során alapvető fontosságú a régiről (a hagyományos bankrendszerről) az új rendszerre való átállás lebonyolítása. Az EGSZB ebben a tekintetben olyan megfelelő jogszabályok bevezetését kéri az Európai Unióban – ahol éppen a bankunió és a digitális egységes piac integrálási folyamata zajlik –, amelyek lehetővé teszik a növekedést és az innovációt, ugyanakkor a fogyasztók és a munkavállalók védelmét is biztosítják a pénzügyi ágazatban.

1.4.

Egy valóban egységes európai pénzügyi piac megvalósításához az Európai Bizottság szakpolitikájának támogatnia kellene az egyenlő versenyfeltételeket az innováció terén. Általános elvként nagyjából egyező feltételekre van szükség a szabályozás, valamint a fogyasztói jogok, a munkakörülmények és a felügyeleti kötelezettségek tekintetében mind a hagyományos pénzügyi ágazat, mind a FinTech vállalatok számára, összhangban azzal a szabállyal, amely szerint az azonos tevékenységre azonos szabályozásnak és azonos felügyeletnek kell vonatkoznia. Konkrétabban:

1.4.1.

Az innováció életciklusa során következetesen fenn kell tartani a szabályozás kockázatalapú megközelítését, arányos és egyszerűsített keretszabályokat biztosítva mind az inkumbens, mind az új szereplők számára ahhoz, hogy a szabályozókkal együttműködve új technológiákkal és üzleti modellekkel kísérletezzenek. Ha az ágazati és a szélesebb értelemben vett érdekelt felekkel – többek között a fogyasztók és a munkavállalók képviselőivel – folytatott együttműködésben létrehoznának egy uniós kísérletezési keretrendszert, az biztosítaná az ahhoz szükséges eszközöket, hogy a vállalatok tevékenységeik kapcsán fokozzák az innováció támogatását („szabályozott tesztkörnyezet” a pénzügyi technológiai innováció céljára) (2).

1.4.2.

A harmadik felek iránt támasztott feltételeknek való megfelelés érdekében a szoftvereket immateriális javakként kell kezelni, elkerülve ezáltal azt, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalatoknak a saját tőkéjükből kelljen levonniuk a már végrehajtott, nagy értékű információtechnológiai beruházások összegét (az amerikai és svájci bankrendszerek vagy a biztosítási szektor példáját követve (3)).

1.4.3.

Az Európai Bizottságnak, az Európai Bankhatóságnak és a tagállamoknak határozottan el kell kötelezniük magukat a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv (PSD2) összehangolt és eredményes végrehajtása mellett, amely nagyon szigorú biztonsági követelményeket vezet be az elektronikus fizetések kezdeményezésére és feldolgozására, valamint a fogyasztók pénzügyi adatainak védelmére vonatkozóan, és külön figyelmet kell fordítani a technológiai közösségi médiára és a kereskedelmi óriásokra.

1.4.4.

A lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervnek (4) és a pénzügyi technológiával foglalkozó munkacsoportnak alaposan meg kell vizsgálnia a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjával kapcsolatos fogyasztói kihívásokat és kockázatokat, és szoros együttműködést kell biztosítani a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (DG JUST) és a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (DG FISMA) között, különös tekintettel a fogyasztóvédelmi ügyekre, például annak meghatározására, hogy milyen adatokat kellene felhasználni a hitelképesség elbírálásához, hogyan biztosítsák a szerződéskötést megelőző információk megértését vagy a személyazonosság átvilágítási folyamat révén történő hatékony ellenőrzését.

1.4.5.

A pénzmosási irányelv (AMLD) javasolt módosításaiban foglalt intézkedéseket haladéktalanul át kell ültetni (5), különösen azokat, amelyek a terrorizmusfinanszírozás virtuális fizetőeszközökhöz kapcsolódó kockázatai és a nem névre szóló előre fizetett eszközökkel kapcsolatos kockázatok elleni küzdelemre irányulnak.

1.4.6.

A közösségi finanszírozás és egyéb közösségi gazdasági megoldások erősítése egy „minőséget igazoló címke” bevezetési lehetőségének felmérésével, hogy elnyerjék a fogyasztók bizalmát a virtuális közösségek jobb kialakítása és az együttműködő ügyfelek közötti interakció megkönnyítése érdekében.

1.4.7.

A nyílt forráskódú szoftvermegoldások pénzügyi szektorban való bevezetésének támogatása az egészséges piaci verseny fokozása, a költségek csökkentése és az ágazatban az eladóktól való függés megelőzése érdekében.

1.4.8.

Ugyanakkor a személyközi hitelezésre (PtP lending) vonatkozó szabályozással is foglalkozni kell a kisebb mérlegek ösztönzése érdekében.

1.4.9.

Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a (Bázel III tőkekövetelmények által vezérelt) hibrid hitelezést.

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitalizáció sosem helyettesítheti a kompetens tanácsadók által végzett személyre szabott megfelelő tanácsadást (a megfelelő ügynökségek hálózatának segítségével a bankszektorban biztosított ügyfélközelségnek nem szabad megszűnnie!).

1.6.

A pénzügyi technológiák koncepciójának megértése minden szereplőtől új készségeket kíván: a szabályozóktól, a felügyelőktől, a pénzügyi ökoszisztéma érdekelt feleitől és az egész lakosságtól. Ahhoz, hogy a pénzügyi technológia – mint a pénzügyi kirekesztés felszámolásának egyik motorja – egyik lehetséges fő előnyét kiaknázzák, az EU-tagállamoknak az új forgatókönyvekre készülve fejleszteniük kell a pénzügyi oktatást és a digitális jártasságot. Ennek az iskolákban kell kezdődnie, és a pénzügyi termékek online megjelenési módjával és a dolgok internete fejlődésével való kapcsolatukkal összefüggésben a pénzügyi termékekre vonatkozó információkat is bele kell építeni.

1.7.

A pénzügyi szektorban zajló digitalizáció számos munkahelyre fenyegetést jelent, és ez a munkavállalókat kompetenciáik és készségeik frissítésére készteti. Az EGSZB a kétszintű készségfejlesztési képzés és továbbképzés mellett foglal állást. Házon belül azáltal, hogy lehetővé teszik a munkavállalók számára új feladatok végzését és az „átjárást” a hagyományos pénzügyi intézmények és a FinTech/InsurTech vállalatok jelenlegi pénzügyi alkalmazottai között, külsőleg pedig azoknak a munkavállalóknak az egyéb ágazatokbeli munkavállalásra való felkészítésével, akik nem maradhatnak a szektorban.

1.8.

Az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Szociális Alap „a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció” (6) elnevezésű, új, kiemelt kezdeményezés keretében speciális képzési programokkal segítse a pénzügyi szektor munkavállalóinak továbbképzését és átképzését az új digitális technológiákra való felkészítésük érdekében.

1.9.

Az EGSZB sürgeti a vállalatokat, hogy példaként kövessék a magatartási kódexeket és az azokra a belső szabályokra vonatkozó bevált gyakorlatokat, amelyek korlátozzák a munkavállalók arra irányuló kötelezettségét, hogy a nap minden órájában online rendelkezésre álljanak, továbbá adjanak ki olyan iránymutatásokat, amelyek visszatartják a munkavállalókat a hétvégi és a szabadság alatti munkavégzéstől. Ha az önkéntes alapon működő megközelítések nem válnak be, az EGSZB kötelező érvényű szabályok bevezetését szorgalmazza ebben a tekintetben.

1.10.

A munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatandó konzultációról szóló vonatkozó uniós irányelvekkel összhangban történő, időszerű tájékoztatás és konzultáció kulcsfontosságú ezeknek a kihívásoknak a teljes körű kezeléséhez. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelést, különös tekintettel a munkavállalók képviselőinek a vállalaton belül zajló változásokban való részvételi jogára.

1.11.

Az EGSZB a megelőző szerkezetátalakításról és a második esélyről szóló irányelvjavaslat megerősítését és végrehajtását kéri, mivel ez még a vállalatok fizetésképtelenné nyilvánítását megelőzően megkönnyíti a szerkezetátalakítási folyamatokhoz való hozzáférést.

2.1.

Európában a bank- és biztosítási szektor változatos képet mutat, hiszen nagyméretű európai, sőt globális intézmények, valamint többé-kevésbé független helyi és regionális szervezetek jelenléte, továbbá az egyes országokra jellemző sajátos tulajdonságok jellemzik. Annak ellenére, hogy a legtöbb tagállamban folyamatban van a koncentráció, európai szinten a szektor még mindig széttagolt. A valódi pénzügyi konglomerátumok létrejöttével a bankcsoportok és a nagy biztosítási vállalatok közötti régi választóvonalak gyakorlatilag megszűntek.

2.2.

A bankszektor eredményeit továbbra is rontja a változékony piacok és alacsony kamatlábak jellemezte új helyzet, az – a pénzügyi válság következtében a bankrendszerre terhelt – erős szabályozói nyomás, felügyelet és ellenőrzés, amihez még a digitális átállás, a növekvő verseny (új FinTech vállalatok) és az új fogyasztói trendek hatása is hozzáadódik. A digitális gazdaságban az új, nem banki modellek megjelenése szükségessé teszi négy elem – a hagyományos bankok, az új digitális szereplők, a szabályozó hatóságok és az ügyfelek – kölcsönhatásának vizsgálatát.

2.3.

Mivel az internetet egyre többen használják, a bankok online leányvállalatokat és virtuális fiókokat hoznak létre, amelyek segítségével az ügyfelek egyszerű tranzakciókat hajthatnak végre, vagy kapcsolatba léphetnek tanácsadóikkal. A vállalatoknak a humánerőforrás-beruházások radikális csökkentésére irányuló stratégiái, valamint az ügyfélfogadási feltételek romlása azt eredményezték, hogy kevesebben keresik fel személyesen a bankfiókokat és Európa-szerte sok fiók bezár.

2.4.

A biztosítási ágazatban számos forgalmazási mód létezik egymás mellett, például fizetett értékesítők, üzletkötők, biztosítási ügynökök, bankbiztosítás, valamint az egyetlen vállalat számára dolgozó önálló vállalkozó ügynökök. A biztosításokat jelenleg már interneten és okostelefonokon keresztül is értékesítik. Ezeknek a többcsatornás forgalmazási hálózatoknak a jelentősége EU-tagállamonként és termékenként is különböző. Az életbiztosításokat például főként bankhálózatokon keresztül forgalmazzák (ez bankbiztosításként ismert).

2.5.

A fizetési módok folyamatosan fejlődnek, és ez a tendencia tovább fokozódik. Az 1990-es évek eleje óta a csekk- és készpénzhasználat jelentősen csökkent. Ugyanakkor egyre inkább terjednek a kártyával, a csoportos beszedéssel és a banki átutalással történő fizetések, amelyek nagyobb fokú visszakövethetőséget, ellenőrzést és biztonságot garantálnak és gyengítik az informális gazdaságot. Az elektronikus fizetéseknek megvan a potenciáljuk arra, hogy még tovább bővítsék az alkalmazási lehetőségeket, például a magánszemélyek közötti pénzátutalásokat és a szociális ellátások kifizetését illetően. Az elektronikus pénz használatát lehetővé tevő új szereplők egyesítik erőiket az e-kereskedelemmel, miközben a bankkártyák mellett olyan új technológiák jelennek meg és terjednek el, mint például az érintés nélküli fizetés. Ezenkívül külön figyelmet kell fordítani a kriptovaluták (bitcoin és egyebek) piacainak fejlődésére is.

3.1.

A pénzügyi szektorban az innováció színtere az internet, gondoljunk csak például az internetes bankolásra, a nagy adathalmazokra, a mesterséges intelligenciára, a blokkláncra vagy a kiberbiztonságra. Az adatok cseréje nagyon gyorsan történik, ami lehetővé teszi az algoritmusok és nagy adathalmazok alapján történő kockázatelemzéseket és pénzügyi döntéshozatalt.

3.2.

Ez a technológiai paradigmaváltás, valamint a hagyományos bankok előtt álló, tőkeproblémákkal kapcsolatos nehézségek és a likviditás átmeneti beszűkülése, továbbá az olyan alternatív értékesítési csatornák kialakulása, amelyekre nem vonatkoznak a bankszektort érintő szabályozási kötelezettségek, kikövezték az utat a pénzügyi technológiai és biztosítási technológiai cégek és a blokklánc megjelenése felé, ugyanakkor új lehetőségeket nyitottak meg és új kockázatokat teremtettek az ügyfelek számára.

3.3.

A FinTech és InsurTech vállalatok, amelyek száma továbbra is növekszik, a pénzügy, a biztosítás és a technológia koncepcióját ötvözik. Ezek a vállalatok a technológiát használják a pénzügyi termékek innovatív módon történő értékesítéséhez. Különösen a megtakarítások kezelése, a személyi kölcsönök, a vállalatfinanszírozás és az online fizetések területén növekszik létszámuk. Egyre nagyobb szerepet játszanak a részvételi alapú finanszírozásban (közösségi és személyközi finanszírozás) az erre a célra szolgáló platformokon keresztül, valamint mobil alkalmazások, virtuális fizetőeszközök és interneten vagy okostelefonon keresztüli elektronikus fizetés használatával. Jelentős nyomást gyakorolnak a bankokra és a biztosítótársaságokra azáltal, hogy azok hagyományos területén folytatnak versenyt. A legnagyobb internetes technológiai vállalkozások, és különösen a „négy nagy” internetes vállalkozás (GAFA: a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple) szintén dolgoznak olyan projekteken, amelyek a pénzügyi szektorhoz kapcsolódnak, mivel nagy adathalmazokat ellenőriznek.

3.4.

A megosztott könyvelés technológiáján (distributed ledger technology, DLT) alapuló alkalmazások alkalmasnak bizonyulhatnak arra, hogy újfajta bizalmat építsenek ki a szolgáltatások széles skálája iránt. A blokklánc központi ellenőrző szerv nélkül, átlátható és biztonságos módon működik. A vállalatok és a magánszemélyek egyaránt használhatják ezt a rendszert bizonyos tranzakciók végrehajtására és a pénzügyi szektor megkerülésére, különösen a kriptovaluták használatával.

A PayPal hasonlóképpen lehetőséget kínál arra, hogy az árukat külföldi pénznemben fizessék ki anélkül, hogy meg kellene adni a banki adatokat.

3.5.

A pénzügyi technológiák lehetővé teszik a vállalatok és magánszemélyek számára, hogy specifikus projektekhez közösségi finanszírozást vegyenek igénybe úgy, hogy adományok vagy kölcsönök, vagy akár tőkebefektetés formájában történő forrásteremtés célját szolgáló platformokat használnak. Ezek a platformok lehetővé teszik a személyközi hitelezést, többek között a fogyasztói hitelek és a személyi kölcsönök nyújtását anélkül, hogy a bankokhoz kellene fordulni, és lehetővé teszik a magánszemélyek számára, hogy közvetlenül finanszírozzanak nagyon kis vállalkozásokat vagy kis- és középvállalkozásokat. Ezek a platformok képesek kiegészíteni vagy támogatni a kockázati tőkét, különösen az innovatív vállalkozások esetében, és a mobil alkalmazásaik segítségével képesek valós idejű tájékoztatást nyújtani az ügyfeleknek a kiadási vagy befektetési döntéseik meghozatalához szükséges pénzügyi információkról.

3.6.

Ezek az új szereplők versenyeznek a banki és biztosítási szolgáltatások hagyományos üzleti modelljeivel, azonban mind a bankok, mind a biztosítótársaságok kezdenek átállni a velük párhuzamos piaci működésre. Néhányuk már belekezdett a pénzügyi technológiai és biztosítástechnológiai vállalatokkal való együttműködés kialakításába, míg másoknak saját fiókvállalataik vannak. A pénzügyi technológiákba való beruházás ráadásul gyors ütemben növekedett az utóbbi években, és ez az érdeklődés a biztosítástechnológia területére is átterjedt.

4.1.

A nagyvállalatok esetében a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjához való igazodás olyan változásokkal jár, amelyeket képesek beépíteni mindennapi üzletmenetükbe. Sok hagyományos kkv és különösen a nagyon kis vállalatok esetében azonban más a helyzet, mivel ezek nem rendelkeznek azokkal a házon belüli ismeretekkel és erőforrásokkal, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy könnyedén beilleszkedjenek egy gyorsan változó pénzügyi világba.

4.2.

Az internet és az okostelefonok korában az ügyfélprofilok már nem ugyanolyanok, a digitális banki szolgáltatások és biztosítás iránti igény számos tényezőtől függ, így például az életkortól, a képzettség szintjétől és a foglalkozástól. Mégis, amikor pénzügyi tanácsadásról van szó, továbbra is jelentkezik az ügyfélélményen alapuló emberi kapcsolatok iránti igény, többek között a fiatalok körében is.

4.3.

A bank- és biztosítói csoportok virtuális fiókjai, online leányvállalatai interneten és okostelefonon keresztüli hozzáférést kínálnak a hitelekhez, kölcsönökhöz és biztosításokhoz, új alkalmazásokat használva. Ezek kedvezőbb feltételeket biztosítanak: ingyenes bankkártya, kedvezményes kamatlábak, számlanyitási bónusz, többhavi kedvezményes díjszabás a biztosítások és biztosító egyesületek esetében. Ezek az ügyfélelőnyök a bankok, biztosítók és biztosító egyesületek hagyományos üzleti modellről a digitalizáció eredményeként kialakuló modellre való átállásának időszakában jelentkeznek.

4.4.

Ez az új forgatókönyv egyaránt jelent kockázatokat és lehetőségeket a fogyasztók számára:

4.5.

A digitalizáció eredményeként a pénzügyi termékek forgalmazásának átláthatóbbá kell válnia, azonban előfordulhat, hogy a kínált termékek látszólagos egyszerűsítése az általános pénzügyi kapcsolat egyensúlyának hiányát palástolja. Az algoritmusok használata nem garantálja sem azt, hogy nincsenek rejtett hiányosságok, sem pedig azt, hogy a termékek megfelelnek az európai szabványoknak. A pénzügyi oktatásnak következésképpen a pénzügyi termékek online megjelenési módjával összefüggésben a pénzügyi termékekre vonatkozó információkat is magában kell foglalnia.

5.1.

Az üzleti tevékenység jelenleg nagy mértékben függ a banki finanszírozástól (Európában több mint 75 %-os arányban, míg ugyanez az arány 20 % az Amerikai Egyesült Államokban) és Európában hiányzik a sajáttőke-kultúra, ami a kkv-kat (az összes európai vállalat több mint 98 %-a, ezek foglalkoztatnak 3-ból 2 alkalmazottat és hozzák létre az összes hozzáadott érték 58 %-át) potenciálisan sebezhetővé teszi a hitelválság veszélyével szemben, ahhoz hasonlóan, ahogyan az a pénzügyi világválság évei alatt történt. Ennek megfelelően célszerű feltárni a kiegészítő nem banki finanszírozás módszereit, valamint az azokban rejlő kockázatokat, különösen azokat, amelyekkel válság esetén számolni kell.

5.2.

A kkv-k finanszírozása során azon a Juncker-tervben előirányozott támogatáson kívül, amelyet az uniós alapokból a munkahelyteremtés és a vállalati versenyképesség fokozása érdekében nyújtanak a szokásos finanszírozási költségek csökkentése útján, számos alternatív forrás segíthet a vállalkozásfejlesztés tökéletesítésében és a kockázatok csökkentésében.

5.3.

Meg kell erősíteni a társadalmilag felelős, átlátható és fenntartható bankmodellt és a reálgazdaságban gyökerező pénzügyi rendszert, ugyanakkor biztosítani kell a stabilitást, valamint a társadalmi és területi kohéziót. A fenntartható bankok szándékosan a hármas kiindulóponton alapuló üzleti modell választják (ehhez pénzügyi, szociális és környezeti teljesítménymérések tartoznak, biztosítandó a negatív externáliák nélküli projektfinanszírozást), ügyfeleikkel és tág értelemben vett érdekeltségi körükkel szoros kapcsolatok kiépítésére törekedve.

5.4.

A bankok és a biztosítási szövetkezetek, valamint a biztosító egyesületek üzleti tevékenységük fejlesztése során már régóta a valamennyi érdekelt fél részére történő értékteremtésre (az „érdekelt félnél jelentkező érték” modellje) összpontosítanak. Ugyanakkor a hagyományos kereskedelmi intézmények gyakorlatait is átvették, és nem kerülték őket el a pénzügyi válságból fakadó nehézségek. A jelen pillanatban nem tűnik úgy, hogy a digitalizáció a társadalom valós igényeihez igazodó etikusabb üzleti gyakorlatokhoz való visszatérés egyik fő hajtóereje lenne.

6.1.

A Bloomberg szerint a 2008. évi gazdasági válság óta a bankok közel 600 000 munkahelyet szüntettek meg. E nagy létszámú leépítések főként a válságnak tudhatók be, azonban a digitalizációs folyamat is közrejátszott bennük.

6.2.

Európában a bankok és a biztosítók becslések szerint közel négymillió munkahelyet jelentenek, ebből hárommilliót a bankszektorban, közel egymilliót pedig a biztosítási szektorban. A Citigroup előrejelzése szerint az elkövetkezendő tíz évben Európában és az Amerikai Egyesült Államokban a bankszektorban mintegy 1,8 millió munkahely leépítésére fog sor kerülni. Európában, ahol a bankok teljes munkaidős egyenértékes alapon közel 2,9 millió alkalmazottat foglalkoztatnak, 2025-ben csupán 1,82 millió alkalmazottat fognak megtartani. Ezt a tendenciát jól mutatja a számos jelentős európai bankcsoport által a közelmúltban bejelentett nagy számú munkahely-leépítés. Számos országban a részmunkaidős és egyéb formájú foglalkoztatás irányába mutató tendencia figyelhető meg a pénzügyi ágazatban.

6.3.

Aktív munkaerőpiaci intézkedésekre van szükség, hogy kezelni tudjuk a szóban forgó munkavállalókat érintő jelenlegi és jövőbeni változásokat. A szociális partnerek valamennyi szinten kulcsfontosságú szerepet játszanak a megfelelő megoldások megtalálásában. E tekintetben a bevált gyakorlatok egyik példájaként említhető az összes érintett banki alkalmazott átképzésére Ausztriában létrehozott általános alap (általános átképzési alap), amely ágazati szintű kollektív tárgyalás eredményeképpen jött létre, és amely ágazati és közfinanszírozásból is részesül.

6.4.

A bankfiókhálózat folyamatos leépülését a fiókokon alapuló koncepció teljes körű, az érintett ügyfelek jellegének megfelelő átalakítása kísérte. A fiókbezárások előtt a tranzakciók automatizálásnak eredményeként az alkalmazotti létszámok megcsappantak. A biztosítási ágazatban a biztosítási ügynökök és üzletkötők hálózata a csökkenés irányába mutató erőteljes tendencia ellenére nagy. A fizetett értékesítők száma csökkenni fog.

6.5.

A kereskedési parketten a vállalati részvények vételét/eladását, a deviza- és hitel-nemteljesítési csereügyleteket (olyan származtatott pénzügyi eszközök, amelyek esetében az eladó kompenzálja a vevőt, amennyiben a harmadik fél nem teljesít) egyre növekvő számban végzik számítógépek.

6.6.

Egy az egyik fontos bankcsoport által tesztelt új kognitív platform nagy adathalmazokra támaszkodva rendkívül sok területről képes megválaszolni természetes nyelven feltett kérdéseket, és válaszcsomagokat javasol az ügyfelek tanácsadói számára. Ez a technológia virtuális asszisztensként alkalmazható, mind a bank-, mind a biztosítási szektorban. Hatásait elsőként az értékesítő személyzet érezheti meg.

6.7.

A munkakörülmények instabillá váltak, a képzési követelmények pedig jelentősen megnövekedtek, egyrészt azért, hogy a munkavállalókat felvértezzék a szükséges digitális készségekkel, másrészt, hogy képessé tegyék őket a munkahelyváltásra, amennyiben a foglalkozási mobilitás szükségessé válik.

6.8.

Mivel a digitális fejlesztések hatalmas változást követelnek a munkavállalók által igényelt eszközökben, készségekben és kompetenciákban, a vállalatoknak készeknek kell lenniük arra, hogy beruházzanak a készségek és képesítések folyamatos fejlesztésébe. A kollektív tárgyalásnak és a szociális párbeszédnek a szakképzés jövőbeni szükségletekhez való igazításának fontosságára, és az ilyen képzés lehetővé tételére, valamint az arról nyújtott részletes tájékoztatásra kell összpontosulnia, hogy az új technológiát már most milyen módon használja fel az ágazat. Eseti alapon célszerű feltárni, hogy milyen készségek szükségesek a jelenlegi pénzügyi alkalmazottak számára ahhoz, hogy a jövőben is naprakészek legyenek, és hogyan lehet ezeket a készségeket oktatni.

6.9.

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az online munkavégzés bevezetésével kapcsolatban a munkaórák kérdése, valamint a leépített munkahelyek nagy száma. Már ma is nyilvánvaló, hogy az Európai Unión belül és Európán kívül több pénzügyi tevékenység kerül majd áthelyezésre olyan országokba, amelyekben alacsony a munkaerőköltség és a szociális védelem szintje.

6.10.

Lényeges, hogy a digitális megoldások mindig a polgárok érdekeit szolgálják, és segítsék a szociális színvonal és a munkakörülmények javítását. Az ágazati szociális párbeszédet valamennyi szinten intenzívebbé kell tenni, európai szinten is, a legjobb megoldások feltérképezése és ezáltal a társadalmi viszályok bekövetkezésének megelőzése érdekében. A munkaadóknak ágazati szinten és valamennyi vállalatnál törekedniük kell arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a szakszervezeti képviselőkkel annak biztosítása érdekében, hogy hatékony intézkedésekre kerüljön sor a jövedelmek, a munkakörülmények, a szociális védelem, a belső, földrajzi és foglalkozási mobilitáshoz nyújtott képzés és támogatás, valamint az újbóli elhelyezkedés esélyének javítása (outplacement) tekintetében. Ezeket az intézkedéseket már a lehető legkorábban, a szerkezetátalakítási folyamatokat megelőzően meg kell hozni, és nem csupán akkor, amikor a munkahelyek ténylegesen is elkezdenek megszűnni.

6.11.

A pénzügyi szektor szabályozott digitalizációjának a színvonalas munkahelyek fenntartását és az ügyfélkapcsolatok fejlesztését kell szolgálnia, ugyanakkor a személyre szabott pénzügyi tanácsadás megfelelő igénybevételének lehetőségét is fenn kell tartania. Biztosítania kell a tranzakciók tényleges biztonságosságát, valamint a személyes adatok hatékony védelmét, mind az ügyfelek, mind az alkalmazottak esetében. Képviseleti szervezeteik révén a munkavállalókat és a pénzügyi szolgáltatások ügyfeleit be kellene vonni e folyamatba a területen meglévő gyakorlati tudásuk figyelembevétele érdekében.

7.1.

A pénzügyi termékek egyre növekvő összetettsége és az adatkezelés sebessége – az anonim, automatizált értékesítési, tanácsadási és útmutatási szolgáltatásokkal együtt – olyan nagy kockázattal járó helyzetek kialakulásához vezet, amelyet az elhelyezett vagy befektetett pénzeszközök tulajdonosa nem tud megítélni, illetve befolyásolni. Az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy a kockázati modellek nem kielégítőek, és nem alkalmasak arra, hogy megfelelően felmérjék a biztosíték nélküli befektetések különböző kategóriáinak kockázati profiljait.

7.2.

A franciaországi jegybank elnöke szerint a digitális pénzügy megjelenését olyan szabályozásnak kell kísérnie, amely alkalmazkodóképes kell, hogy legyen, hogy ne fojtsa el az innovációt, és továbbra is biztosítsa a tranzakciók magas szintű biztonságosságát, valamint a magas szintű fogyasztóvédelmet. Az EGSZB úgy véli, hogy mind a hagyományos pénzügyi ágazatra, mind az új pénzügyi technológiai vállalatokra/üzleti modellekre egyformán szigorú normáknak kell vonatkozniuk.

7.3.

A MiFID II az egyik olyan kulcsfontosságú szabályozói kezdeményezés, amely megváltoztatja majd a piacszerkezetet és az üzleti modelleket. A cégeknek a szabályozói követelményeket stratégiai lehetőségnek kellene tekinteniük.

7.4.

A digitális fizetésről szóló új szabályozás (a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv, PSD2) célja az online tranzakciók biztonságosságának fokozása az ilyen csatornákon jelenleg előforduló csalások visszaszorítása érdekében.

7.5.

Az EU új pénzmosási irányelve új ügyfél-átvilágítási ellenőrzési követelményeket léptet majd hatályba, a gyanús pénzügyi műveletek bejelentésére és a kifizetési nyilvántartások megőrzésére vonatkozó új kötelezettségekkel együtt.

7.6.

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló keret (CPC-rendelet) nagyobb hatáskörökkel ruházza fel a nemzeti hatóságokat a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényre juttatására, és javítja majd a tagállamok között szükséges koordinációt.

7.7.

A biztosítótársaságok esetében a Szolvencia II jogszabály, a bankok esetében pedig a Bázel III/CRD IV-csomag szerinti megállapodások alkalmazása kapcsán felmerül a kérdés, hogy egy kiegészítő szabályozási megközelítés hogyan képes figyelembe venni a pénzügyi rendszerbe belépő új szereplők által viselt kockázatokat és azoknak a szektor egészére gyakorolt hatását.

7.8.

Az Európai Bankhatóság által 2016-ban végzett stresszteszteket követően az Európai Bizottság javaslatokat terjesztett elő a jelenleg a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által vezetett, a tőkekövetelmények szigorításáról szóló vita szellemében. Az elfogadott egységes normáknak a hitelintézetek és a pénzügyi induló vállalkozások méretéhez és jellegéhez képest arányosaknak kell lenniük. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság legutóbbi javaslatcsomagját (7).

7.9.

Az utóbbi években a pénzügyi válság nagy üzletet jelentett a közvetlen befektetési alapok (bankrendszeren kívüli hitelezés) számára. A digitalizáció ezen alapokra gyakorolt hatása nem teremthet olyan szabályozási hiányosságot, amely ártalmas a pénzügyi rendszer stabilitására nézve.

7.10.

Tekintettel a hagyományos kockázatértékelési modellek tökéletlenségére, amelyek nem alkalmasak a nem biztosítékalapú finanszírozási modellek megfelelő értékelésére, az európai felügyeleti hatóságoknak intenzívebbé kell tenniük a FinTech induló vállalkozásokkal ápolt kapcsolataikat, hiszen a pénzügyi technológia új készségeket igényel a felügyelőktől.