EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.22.

COM(2016) 747 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a jogállásról szóló megállapodásoknak az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkének (5) bekezdésében említett mintájáról

1.Bevezetés

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 kibővítette Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség feladatkörét. E változások hangsúlyozása érdekében az ügynökség elnevezése Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre 2 változott.

Az európai határigazgatásnak kulcsfontosságú eleme a harmadik országokkal folytatott aktív együttműködés.

Az (EU) 2016/1624 rendelet 54. cikkének (4) bekezdése szerint „az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie az érintett harmadik országgal, amennyiben olyan fellépésekben várható csapatok bevetése harmadik országban, amely során a csapat tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek majd, illetve amennyiben harmadik országbeli egyéb fellépések ezt megkívánják”.

Ez a közlemény a jogállásról szóló megállapodásoknak a Bizottság által az (EU) 2016/1624 rendelet 54. cikkének (5) bekezdése alapján elkészített mintáját határozza meg.

2.Együttműködés harmadik országokkal az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet keretében

Az EU külső határain folytatott eredményes határigazgatásnak kulcsfontosságú eleme a harmadik országokkal való együttműködés. A Frontex ilyen irányú hatáskörét az (EU) 2016/1624 rendelet megerősítette. Az ügynökség ösztönzi és elősegíti a tagállamok és a harmadik országok közötti technikai és műveleti együttműködést. 3  

Az ügynökség harmadik országokkal munkamegállapodások keretében is együttműködhet. 4 Az ügynökség a harmadik országokkal ilyen együttműködést az információcsere, a kockázatelemzés, a képzés, a kutatás-fejlesztés és a kísérleti projektek területén alakíthat ki. Ez az együttműködés a harmadik országok területén is folytatható. 5

Az ügynökség emellett koordinálhatja a külső határok igazgatása tekintetében a tagállamok és a harmadik országok közötti műveleti együttműködést. Ebben a vonatkozásban az Ügynökségnek lehetősége van arra, hogy egy vagy több tagállammal és legalább az egyik ilyen tagállammal szomszédos harmadik országgal – az adott szomszédos harmadik ország egyetértésével, a harmadik ország területén is – intézkedéseket hajtson végre a külső határokon. 6 Abban az esetben, ha egy harmadik országgal a határőrizeti műveletek során sor kerülhet tengeren bajba jutott emberek felkutatására és mentésére irányuló műveletek végrehajtására, az adott országokkal létrehozandó jogállásról szóló megállapodásokba és műveleti tervekbe meghatározott rendelkezéseket kell belefoglalni.

Ezen együttműködés révén az ügynökség hathatósabban fogja tudni segíteni a harmadik országokat határaik őrizetében és a migráció kezelésében. Abban az esetben, ha egy harmadik országban olyan fellépésekben várható csapatok bevetése, amelyekben a csapat tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek, valamint ha más harmadik országbeli fellépések ezt megkívánják, az Uniónak az érintett harmadik országgal jogállásról szóló megállapodást kell kötnie. 7

A műveleteket műveleti terv alapján kell végrehajtani. A műveleti tervhez a műveleti területtel határos tagállam vagy tagállamok egyetértése szükséges. 8  

A visszaküldés területén az (EU) 2016/1624 rendelet úgy rendelkezik, hogy az ügynökség szervezhet vagy koordinálhat visszaküldési műveleteket annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a területükön jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak a visszaküldési irányelv (2008/115/EK irányelv) 9 rendelkezéseivel összhangban történő visszaküldésében. Az ügynökségnek a visszaküldés területén – ideértve az úti okmányok beszerzését is – együtt kell működnie a harmadik országok illetékes hatóságaival. 10 Ebben az összefüggésben a jogállásról szóló megállapodás például eseti alapon hozzáférést biztosíthat a csapat tagjai számára a harmadik ország adatbázisaihoz, amennyiben az a visszaküldendő irreguláris migráns személyazonosságának megállapításához szükséges. Az ügynökség azonban nem szervezhet és nem koordinálhat olyan visszaküldési műveleteket, amelyeknek harmadik ország területén van a kiindulópontja. A megállapodásokra irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) tanácsadással és támogatás biztosításával segíti a Bizottság munkáját, és ennek keretében egyebek mellett tanácsadással szolgál azokról az országokról, amelyekkel tárgyalások kezdődnek ilyen megállapodás megkötéséről. Az EKSZ tehát tájékoztatást kap, mielőtt egy adott harmadik országgal megkezdődnek a tárgyalások, és így – egyebek mellett az érintett harmadik országokban működő EU-küldöttségeken keresztül – tanácsadással és támogatással tud szolgálni a műveletekhez.

Az ügynökség köteles tájékoztatni minden tevékenységéről az Európai Parlamentet, és éves jelentéseiben értékelni a harmadik országokkal folytatott együttműködést. 11  

3.A jogállásról szóló megállapodások mintája

A jogállásról szóló megállapodások mintája az egyfelől az ügynökség és csapatai, másfelől pedig az érintett harmadik országok illetékes hatóságai közötti együttműködés keretét határozza meg. Olyan általános előírásrendszernek tekinthető tehát, amelynek keretében különböző fellépésekre kerülhet sor.

Az (EU) 2016/1624 rendelet 54. cikkének (4) bekezdése szerint a jogállásról szóló megállapodások mintájának meg kell határoznia a műveletek hatókörét, valamint a csapat tagjainak polgári jogi és büntetőjogi felelősségét, feladatait és hatásköreit, továbbá biztosítania kell az alapjogok érvényesülését. 

Ennek megfelelően a minta a következő rendelkezéseket tartalmazza:

Az 1. cikk a jogállásról szóló megállapodás tárgyi hatályát határozza meg, amely kiterjed minden olyan kérdéskörre, amelynek szabályozása a fellépéseknek az adott harmadik ország területén való végrehajtásához szükséges.

A 2. cikk a mintában használt legfontosabb fogalmak meghatározását tartalmazza, és kimondja, hogy „fellépés” alatt a közös műveleteket, a gyorsreagálási határvédelmi műveleteket és a visszaküldési műveleteket kell érteni.

A 3. cikk arról rendelkezik, hogy minden közös művelethez és gyorsreagálási határvédelmi művelethez 12 műveleti tervet kell elfogadni, amely részletesen leírja a fellépés szervezési és eljárási vonatkozásait.

A 4. cikk a csapat tagjainak feladatait és hatáskörét ismerteti, és kimondja, hogy feladataik végzése és végrehajtási jogköreik gyakorlása csak a harmadik ország határőreinek utasítására és jelenlétében történhet.

Az 5. cikk a fellépés felfüggesztésére és megszüntetésére irányadó szabályokat tartalmazza.

A 6. cikk a csapat tagjainak kiváltságait és mentességeit rögzíti, és rendelkezik a polgári jogi és a büntetőjogi felelősségről.

A 7. cikk kimondja, hogy az ügynökség akkreditációs igazolványokat bocsát ki a csapat tagjai számára.

A 8. cikk értelmében az alapjogok érvényesülését minden fellépés időtartama alatt biztosítani kell.

A 9. cikk a személyes adatok kezelésére és védelmére irányadó szabályokat tartalmazza.

A 10. cikk a megállapodás értelmezésével kapcsolatban felmerülő viták rendezését szabályozza.

A 11. cikk a megállapodás hatálybalépésének, időbeli hatályának és megszűnésének eljárási szabályait tartalmazza.

4.    Következtetések

Az ügynökség azon új hatásköre, amelynek keretében a szomszédos harmadik országok területén is végezhet fellépéseket, nagymértékben hozzá fog járulni az EU külső határainak jobb őrizetéhez.

Mindamellett, hogy a Bizottság a szomszédos harmadik országokkal a jogállásra vonatkozó megállapodások megkötése érdekében folytatott tárgyalásokon a mellékelt megállapodásmintát fogja használni, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a megállapodások végleges szövege a harmadik országgal folytatott tárgyalások eredményeitől függően eltérhet a mintától. A Bizottság mindazonáltal törekedni fog arra, hogy a tárgyalásokon megőrizze a megállapodásminta lényegi elemeit.

A tanulságok fényében a Bizottság a későbbiekben felülvizsgálhatja ezt a közleményt és a jogállásról szóló megállapodások csatolt mintáját.

(1)

HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(2)

Az (EU) 2016/1624 rendelet (11) preambulumbekezdése szerint az ügynökségre a továbbiakban is általában Frontex néven fognak hivatkozni.

(3)

54. cikk (1) bekezdés.

(4)

54. cikk (2) bekezdés.

(5)

Vö. az Európai Parlament és a Tanács 656/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról, amely a harmadik országok parti tengerén folytatott együttműködésről rendelkezik.

(6)

54. cikk (3) bekezdés.

(7)

54. cikk (4) bekezdés.

(8)

54. cikk (3) bekezdés.

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(10)

54. cikk (6) bekezdés.

(11)

54. cikk (11) bekezdés.

(12)

A visszaküldési műveletekhez nem kell műveleti tervet készíteni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.22.

COM(2016) 747 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a jogállásról szóló megállapodásoknak az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkének (5) bekezdésében említett mintájáról

Minta az Európai Unió és [harmadik ország] közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által [harmadik ország] területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodásokhoz

Az Európai Unió

és [harmadik ország], 

a továbbiakban együtt: Felek,

MIVEL kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műveleti együttműködést koordinál az EU tagállamai és [harmadik ország] között, és ez kiterjedhet [harmadik ország] területére is,

MIVEL jogállásról szóló megállapodás létrehozásával gondoskodni kell azoknak a helyzeteknek a jogi keretszabályozásáról, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatainak tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek [harmadik ország] területén,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy valamennyi, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által [harmadik ország] területén végrehajtott fellépésnek maradéktalanul tiszteletben kell tartania az alapjogokat,

a következő megállapodás megkötéséről határoztak:

1. cikk

A megállapodás hatálya

1.    Ez a megállapodás minden olyan szempontra kiterjed, amely az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség mindazon, potenciálisan [harmadik ország] területén zajló fellépéseinek végrehajtásához szükséges, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatainak tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek.

2.    Ez a megállapodás csak [a harmadik ország területe vagy területének részei]-ban/-ben alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(1) „fellépés”: a közös művelet, a gyorsreagálási határvédelmi művelet és a visszaküldési művelet;

(2) „közös művelet”: az illegális bevándorlás, a(z) [harmadik ország] külső határait jelenleg vagy a jövőben fenyegető veszélyforrások vagy a határokon átnyúló bűnözés kezelésére vagy a külső határok valamely tagállammal szomszédos szakaszainak ellenőrzését szolgáló fokozott technikai és műveleti segítségnyújtásra irányuló fellépés;

(3) „gyorsreagálási határvédelmi művelet”: a(z) [harmadik ország] valamely tagállammal szomszédos határain jelentkező konkrét és aránytalan kihívásokból fakadó helyzetre való reagálás céljából [harmadik ország] területén határozott ideig végrehajtott fellépés;

(4) „visszaküldési művelet”: az Ügynökség által koordinált olyan művelet, amely egy vagy több tagállam által felajánlott technikai és műveleti megerősítést foglal magában, és amelynek keretében visszatérésre kötelezett személyek kitoloncolásra kerülnek vagy önkéntesen távoznak egy vagy több tagállamból [harmadik ország]-ba/-be;

(5) „határellenőrzés”: személyek országhatáron, kizárólag határátlépési szándékra vagy tényleges határátlépésre reagálva, minden más megfontolástól függetlenül végrehajtott ellenőrzése, amely magában foglalja mind a határátkelőhelyeken végzett határforgalom-ellenőrzést, mind pedig a határátkelőhelyek között végzett határőrizetet;

(6) „csapat”: a részt vevő tagállamokból származó határőrökből és más releváns szakemberekből – ideértve a tagállamok által az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséghez kirendelt határőröket és más releváns szakembereket is – álló, fellépés keretében való bevetésre szánt csapat;

(7) „tagállam”: az Európai Unió tagállama;

(8) „küldő tagállam” az a tagállam, amelynek a csapat tagja határőre vagy más releváns szakembere;

(9) „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó mindennemű információ; „azonosítható” az a személy, akit – különösen bármilyen azonosító adat, például név, azonosító szám, tartózkodási információ, online azonosító jel vagy az adott természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására jellemző egy vagy több tényező alapján – közvetlenül vagy közvetetten azonosítani lehet;

(10) „részt vevő tagállam”: a(z) [harmadik ország]-ban/-ben végrehajtott fellépésben a csapat részeként bevetett technikai felszerelés, határőrök és más releváns szakemberek rendelkezésére bocsátásával részt vevő tagállam;

(11) „Ügynökség”: az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség.

3. cikk

Műveleti terv

Minden közös művelethez és gyorsreagálási határvédelmi művelethez műveleti tervet kell elfogadni. A tervnek részletesen meg kell határoznia a közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet szervezési és eljárási vonatkozásait, beleértve különösen a helyzet leírását és értékelését, a műveleti célt és célkitűzéseket, a műveleti koncepciót, a bevetendő műszaki felszerelés típusát, a végrehajtási tervet, a más harmadik országokkal, más uniós ügynökségekkel és szervekkel vagy nemzetközi szervezetekkel folytatandó együttműködést, az alapjogokkal, köztük a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, a koordinációs, parancsnoklási, ellenőrzési, kommunikációs és beszámolási struktúrát, a szervezeti intézkedéseket és a logisztikát, az értékelést, valamint a közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet pénzügyi vonatkozásait. A közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet értékelését [harmadik ország] és az Ügynökség közösen végzi el. 

4. cikk

A csapat tagjainak feladatai és hatásköre

1.    A csapat tagjai jogosultak ellátni mindazokat a feladatokat és gyakorolni mindazokat a végrehajtási hatásköröket, amelyek szükségesek a határellenőrzéshez és a visszaküldési műveletekhez.

2.    A csapat tagjai kötelesek tiszteletben tartani [harmadik ország] törvényi és rendeleti rendelkezéseit.

3.    A csapat tagjai [harmadik ország] területén csak [harmadik ország] határőreinek vagy más releváns szakembereinek utasítására és – főszabályként – csak azok jelenlétében hajthatnak végre feladatokat és gyakorolhatják hatásköreiket. [Harmadik ország] az adott eset körülményeinek megfelelően a műveleti tervvel összhangban ad utasításokat a csapat számára. [Harmadik ország] felhatalmazhatja a csapat tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

Az Ügynökség a koordinációs tisztviselőjén keresztül közölheti [harmadik ország]-val/-vel a csapatnak adott utasításokról alkotott véleményét. Ilyen esetben [harmadik ország] figyelembe veszi ezt a véleményt, és a lehetőségek szabta keretek között annak megfelelően jár el.

Ha a csapatnak adott utasítások nincsenek összhangban a műveleti tervvel, a koordinátor azonnal jelentést tesz az Ügynökség ügyvezető igazgatójának. Az ügyvezető igazgató meghozhatja a megfelelő intézkedéseket, köztük felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést.

4.    A csapat tagjai feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása közben kötelesek saját egyenruhájukat viselni. A csapat tagjai kötelesek az egyenruhán jól látható személyazonosítót, valamint az Európai Unió és az Ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselni. A csapat tagjai a(z) [harmadik ország] nemzeti hatóságaival szembeni azonosítás céljából mindig kötelesek maguknál tartani a 7. cikk szerinti akkreditációs igazolványt.

5.    A csapat tagjai feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során a küldő tagállam nemzeti joga által engedélyezetteknek megfelelően szolgálati fegyvert, lőszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál. [Harmadik ország] a csapat tagjainak bevetése előtt köteles értesíteni az Ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésről, valamint használatuk feltételeiről.

6.    A csapat tagjai a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során a küldő tagállam és [harmadik ország] beleegyezésével, [harmadik ország] határőreinek vagy más releváns szakembereinek jelenlétében, [harmadik ország] nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erőszakot, a szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelés használatát is ideértve. [Harmadik ország] engedélyezheti a csapat tagjai számára, hogy [harmadik ország] határőreinek vagy más releváns szakembereinek távollétében alkalmazzanak erőszakot.

7.    [Harmadik ország] engedélyezheti a csapat tagjainak a nemzeti adatbázisaiba való betekintést, amennyiben arra a műveleti tervben, illetőleg a visszaküldési műveletekkel kapcsolatban meghatározott műveleti célok megvalósításához szükség van. A csapat tagjai csak a feladataik ellátásához és hatásköreik gyakorlásához szükséges adatokba tekinthetnek be. [Harmadik ország] a csapat tagjainak bevetése előtt értesíti az Ügynökséget azokról a nemzeti adatbázisokról, amelyekbe a betekintést engedélyezi. A betekintést [harmadik ország] adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaival összhangban kell végezni.

5. cikk

A fellépés felfüggesztése és megszüntetése

1.    Az Ügynökség ügyvezető igazgatója – [harmadik ország] írásos értesítése után – felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést, ha [harmadik ország] nem tartja tiszteletben e megállapodás vagy a műveleti terv rendelkezéseit. Az ügyvezető igazgató köteles értesíteni [harmadik ország]-t ennek okairól.

2.    [Harmadik ország] – az Ügynökség írásos értesítése után – felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést, ha az Ügynökség vagy valamely részt vevő tagállam nem tartja tiszteletben e megállapodás vagy a műveleti terv rendelkezéseit. [Harmadik ország] köteles értesíteni az Ügynökséget ennek okairól.

3.    Az Ügynökség ügyvezető igazgatója vagy [harmadik ország] felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést különösen az alapjogok, a visszaküldés tilalmának elve vagy az adatvédelmi szabályok megsértése esetén.

4.    A fellépés megszüntetése nem érinti a megszüntetést megelőzően keletkezett, e megállapodás vagy a műveleti terv alkalmazásából fakadó jogokat és kötelezettségeket.

6. cikk

A csapat tagjainak kiváltságai és mentességei

1.    A csapat tagjai nem tartóztathatók le és nem vehetők őrizetbe.

2.    A csapat tagjainak iratai, levelezése és vagyontárgyai – a (6) bekezdés értelmében megengedett végrehajtási intézkedések kivételével – sérthetetlenek.

3.    A csapat tagjai minden körülmények között mentességet élveznek [harmadik ország] büntető joghatósága alól. A csapat tagjainak biztosított kiváltságok és a(z) [harmadik ország] büntető joghatósága alóli mentesség nem jelent mentességet a küldő tagállam joghatósága alól.A csapat tagjainak [harmadik ország] büntető joghatósága alóli mentességét a küldő tagállam eseti alapon felfüggesztheti. A felfüggesztésnek minden esetben egyértelműnek kell lennie.

4.    A csapat tagjai a hivatalos feladataik ellátása során végrehajtott valamennyi cselekmény tekintetében mentességet élveznek [harmadik ország] polgári és közigazgatási joghatósága alól. Amennyiben a csapat tagjaival szemben [harmadik ország] bármely bírósága előtt polgári eljárás indul, erről haladéktalanul értesíteni kell az Ügynökség ügyvezető igazgatóját és a küldő tagállam illetékes hatóságát. Az eljárás bíróság előtti megindítását megelőzően az Ügynökség ügyvezető igazgatója és a küldő tagállam illetékes hatósága igazolja a bíróság számára, hogy a kérdéses cselekményt a csapat tagjai a hivatalos feladataik ellátása során hajtották-e végre. Ha az adott cselekményt hivatalos feladataik ellátása során hajtották végre, az eljárás nem kezdhető meg. Ha az adott cselekményt nem hivatalos feladataik ellátása során hajtották végre, az eljárás folytatható. Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának és a küldő tagállam illetékes hatóságának igazolása jogilag kötelező [harmadik ország] jogszolgáltatására nézve, az azt nem vitathatja. Ha a csapat tagja indít keresetet, az eredeti keresethez közvetlenül kapcsolódó ellenkeresetek egyike tekintetében sem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

5.    A csapat tagjai nem kötelezhetők tanúvallomás tételére.

6.    A csapat tagjaival szemben nem foganatosítható végrehajtási intézkedés, kivéve abban az esetben, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő polgári eljárás indul ellenük. A csapat tagjainak azon vagyontárgyai, amelyek az Ügynökség ügyvezető igazgatójának igazolása szerint hivatalos feladataik ellátásához szükségesek, ítélet, határozat vagy végzés végrehajtása céljából nem foglalhatók le. Polgári eljárásban a csapat tagjainak személyes szabadsága nem korlátozható, és velük szemben kényszerintézkedés nem alkalmazható.

7.    A csapat tagjainak [harmadik ország] joghatósága alóli mentessége nem jelent mentességet a küldő tagállamok joghatósága alól.

8.    A csapat tagjai az Ügynökség számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentességet élveznek [harmadik ország] hatályos társadalombiztosítási rendelkezései alól.

9.    A csapat tagjai az Ügynökség vagy a küldő tagállamok által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a(z) [harmadik ország]-on/-en/-ön kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élveznek a(z) [harmadik ország]-ban/-ben fizetendő adók alól.

10.    [Harmadik ország] – az általa elfogadott törvényekkel és rendeletekkel összhangban – lehetővé teszi a csapat tagjainak a személyes használatukra szolgáló árucikkek behozatalát, és a tárolás, a fuvarozás és a hasonló szolgáltatások díjainak kivételével biztosítja azok mentességét a vámok, az adók és a kapcsolódó díjak alól. [Harmadik ország] az ilyen árucikkek kivitelét is engedélyezi.

11.    A csapatok tagjainak személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve akkor, ha alaposan feltételezhető, hogy olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek nem a csapat tagjainak személyes használatára szolgálnak, amelyek behozatalát vagy kivitelét [harmadik ország] jogszabályai tiltják, vagy amelyek [harmadik ország] karanténszabályainak hatálya alá tartoznak. Az ilyen személyes poggyász vizsgálata kizárólag a csapat érintett tagjainak vagy az Ügynökség felhatalmazott képviselőjének jelenlétében végezhető. 

7. cikk

Akkreditációs igazolvány

1.    Az Ügynökség a(z) [harmadik ország] nemzeti hatóságai előtti azonosítás céljából [harmadik ország]-val/-vel együttműködésben, [harmadik ország] hivatalos nyelvén/nyelvein és az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén igazolványt állít ki a csapat tagjai részére, amely bizonyítja birtokosának az e megállapodás 4. cikkében és a műveleti tervben meghatározott feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát. Az igazolvány a tag következő adatait tartalmazza: név és állampolgárság; rendfokozat vagy beosztás; nemrégiben készült digitális fénykép; valamint azok a feladatok, amelyek ellátására az adott személy a bevetés során jogosult.

2.    Az akkreditációs igazolvány egy érvényes úti okmánnyal együtt feljogosítja a csapat tagját arra, hogy vízum és előzetes engedély nélkül [harmadik ország] területére belépjen.

3.    Az igazolványt a fellépés végeztével vissza kell szolgáltatni az Ügynökségnek.

8. cikk

Alapjogok

1.    A csapatok tagjai feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során – különösen a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáféréssel, az emberi méltósággal és a kínzás tilalmával, az embertelen vagy megalázó bánásmóddal, a szabadsághoz való joggal, a visszaküldés és a kollektív kiutasítás tilalmának elvével, a gyermekek jogaival, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő joggal kapcsolatban – kötelesek maradéktalanul tiszteletben tartani az alapjogokat és az alapvető szabadságokat. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során senkivel szemben semmilyen alapon – és különösen neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora, szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt – nem alkalmazhatnak önkényes megkülönböztetést. A feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során hozott valamennyi olyan intézkedésnek, amely kihat az alapjogokra és az alapvető szabadságokra, arányosnak kell lennie az általuk elérni kívánt céllal, és tiszteletben kell tartania ezen alapjogok és alapvető szabadságok lényegi elemeit.

2.    Mindegyik Fél köteles gondoskodni olyan panaszkezelési mechanizmusról, amely kezeli a személyi állománya által hivatalos feladatainak ellátása keretében, e megállapodás hatálya alá tartozó közös művelet, gyorsreagálási határvédelmi művelet vagy visszaküldési művelet közben az alapjogok sérelmére elkövetett cselekményekkel kapcsolatos állításokat.

9. cikk

A személyes adatok kezelése

1.    Személyes adatok kezelésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az [harmadik ország], az Ügynökség vagy a részt vevő tagállamok számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. 

2.    A személyes adatok [harmadik ország] általi kezelésére [harmadik ország] nemzeti joga irányadó.

3.    A személyes adatoknak az Ügynökség és a részt vevő tagállam(ok) általi kezelésére – ideértve a személyes adatok [harmadik ország] részére történő továbbítását is – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat, valamint az Ügynökség által az (EU) 2016/1624 rendelet 45. cikkének (2) bekezdése alapján a 45/2001/EK rendelet alkalmazása céljából elfogadott intézkedések irányadók.

4.    Amennyiben az adatkezelés személyes adatok továbbításával jár, a tagállamok és az Ügynökség a személyes adatok [harmadik ország] részére történő továbbításának pillanatában jelzik, hogy az érintett adatokkal kapcsolatban – többek között azok továbbítása, törlése vagy megsemmisítése vonatkozásában – milyen általános vagy egyedi hozzáférési vagy felhasználási korlátozások vannak érvényben. Ha az ilyen korlátozás szükségessége a személyes adatok továbbítását követően válik nyilvánvalóvá, erről megfelelő módon tájékoztatják [harmadik ország]-t.

5.    A fellépés során igazgatási célból gyűjtött személyes adatokat az Ügynökség, a részt vevő tagállamok és [harmadik ország] az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban jogosultak kezelni.

6.    Az Ügynökség, a részt vevő tagállamok és [harmadik ország] minden egyes fellépés után közös jelentést állítanak össze e cikk (1)–(5) bekezdésének alkalmazásáról. Ezt a jelentést meg kell küldeni az Ügynökség alapjogi tisztviselőjének és adatvédelmi tisztviselőjének. E tisztviselők beszámolnak az Ügynökség ügyvezető igazgatójának.

10. cikk

Vitarendezés és értelmezés

1.    Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggésben felmerülő kérdéseket az Ügynökség és [harmadik ország] illetékes hatóságainak képviselői együttesen vizsgálják meg.

2.    Ha az előzetes rendezés nem vezet eredményre, az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat [harmadik ország] és az Európai Bizottság rendezi kizárólag tárgyalásos úton, és ennek keretében az Európai Bizottság a szükségesnek ítélt esetekben és körben konzultál a harmadik országgal szomszédos tagállamokkal.

11. cikk

A megállapodás hatálybalépése, időbeli hatálya és megszűnése

1.    E megállapodást a Felek saját belső jogi eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

2.    E megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítették egymást arról, hogy az (1) bekezdésben említett belső jogi eljárásokat lefolytatták.

3.    E megállapodás határozatlan ideig érvényes. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik felet az e megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról. A megszűnés hat hónappal az értesítés utántól hatályos.

4.    E megállapodást a Felek közös megegyezéssel írásos megállapodás útján, vagy bármely Fél egyoldalúan megszüntetheti. Ez utóbbi esetben a megállapodást megszüntetni kívánó Fél ilyen irányú szándékáról írásban értesíti a másik Felet. A megszűnés az értesítés hónapját követő hónap első napjától hatályos.

5.    Az e cikken alapuló értesítéseket az Európai Unió esetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, [harmadik ország] esetében [meghatározandó]-nak/-nek kell küldeni.

Kelt ….-ban/-ben, ……-án/-én, [az Unió egy nyelve], valamint [a harmadik ország nyelve(i)] nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Aláírások: