14.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/447

—

tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozataira,

—

tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2013. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2015)505) és az e jelentéshez csatolt bizottsági belső munkadokumentumokra (SWD(2015)194, SWD(2015)195),

—

tekintettel a decentralizált ügynökségek 2014-es évre vonatkozó éves beszámolóiról készített külön számvevőszéki jelentésekre (1),

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (3),

—

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (4) és különösen annak 110. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0080/2016),

A.

mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő átfogó megállapításokat, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével;

1.

hangsúlyozza az ügynökségek által végzett feladatok fontosságát, és közvetlen hatásukat az uniós polgárok mindennapi életére; hangsúlyozza továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és a független információk gyűjtésével foglalkozó ügynökségek esetében; emlékeztet, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka független technikai, illetve tudományos értékelések készítése volt;

2.

az uniós ügynökségek és egyéb szervek 2014-as éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények számvevőszéki összefoglalása (a továbbiakban: „a számvevőszéki összefoglaló”) alapján megjegyzi, hogy az ügynökségek 2014. évi költségvetése mintegy 1,9 milliárd EUR volt, ami közel 5 %-os csökkenést jelent 2013-hoz képest és az Unió általános költségvetésének mintegy 1,4 %-át teszi ki; rámutat, hogy ennek körülbelül 63 %-a (1,2 milliárd EUR) származik uniós támogatásból, a fennmaradó részt díjakból és más forrásokból fedezik;

3.

tudomásul veszi, hogy az ügynökségek 6 578 állandó és ideiglenes tisztviselőt foglalkoztatnak, az előző évhez képest 0,64 %-kal többet, ami Unió általános költségvetése keretében engedélyezett összes uniós tisztviselő 14 %-a; megjegyzi továbbá, hogy mintegy 3 200 szerződéses, illetve kirendelt alkalmazott dolgozik az ügynökségeknél; rámutat, hogy a munkatársak számának növekedése elsősorban a többletfeladatokat kapott ügynökségekre, a pénzügyi ágazatban felügyeleti hatáskörrel rendelkező ügynökségekre, valamint a Horizont 2020 és más programok keretében további feladatokat kapott végrehajtó ügynökségekre koncentrálódott;

4.

emlékeztet, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában elfogadott egy „közös megközelítést”, egy, a decentralizált ügynökségek jövőjéről és átalakításáról szóló politikai megállapodást; megjegyzi, hogy a Bizottság feladata a szóban forgó megállapodás nyomon követése;

5.

tudomásul veszi a közös megközelítés végrehajtásáról szóló bizottsági eredményjelentést, valamint a Bizottság és a decentralizált ügynökségek kimutatható előrelépést eredményező közös erőfeszítéseit; úgy ítéli meg, hogy ez kiegyensúlyozottabb irányítást, nagyobb hatékonyságot, elszámoltathatóságot és következetességet fog biztosítani. tudomásul veszi az uniós ügynökségek hálózatának (a „hálózat”) tájékoztatása alapján, hogy az ügynökségek megfelelő ütemben haladtak előre a közös megközelítésben előirányzott intézkedések végrehajtásában, 99 %-os teljesítési arányt érve el az ütemterv ügynökségekre vonatkozó intézkedései vonatkozásában;

6.

e tekintetben üdvözli a Bizottság által az ügynökségekkel folytatott tanácskozás után a teljesítménymutatókról kiadott, az ügynökségek ügyvezető igazgatói által elért eredmények értékelését célzó iránymutatásokat, továbbá a Bizottság által az ügynökségek állandó személyzettel kapcsolatos végrehajtási szabályainak elfogadására kidolgozott iránymutatásokat; elvárja, hogy azok segítség az ügynökségeket a folyamatok összehangolásában, ami idő- és erőforrás-megtakarítást tesz lehetővé;

7.

emlékeztet, hogy az évenkéntiség elve egyike az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának szavatolása érdekében elengedhetetlen számviteli alapelveknek az egységességgel és az egyensúllyal együtt; a számvevőszéki összefoglaló alapján megjegyzi, hogy a költségvetési és pénzügyi irányítás terén a leggyakoribb kérdés továbbra is az átvitt lekötött előirányzatok magas aránya, ami 28 ügynökséget érint; rámutat azonban, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek tevékenységének több éves jellege indokolja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem is mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének; tudomásul veszi, hogy az ilyen operatív programok miatti átviteleket az ügynökségek sok esetben előre megtervezik, és arról beszámolnak a Számvevőszéknek, ami megkönnyíti a tervezett és a nem tervezett átvitelek egyértelmű megkülönböztetését;

8.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék az előző évekből történő átvitelek törlésének nagy arányát nyolc esetben állapította meg; megjegyzi, hogy az ilyen törlések arra utalnak, hogy az átvitt előirányzatokhoz túlbecsült igényeket vettek alapul vagy azok más okból nem voltak indokoltak; sürgeti az ügynökségeket, hogy tegyenek lépéseken ennek elkerülése érdekében a jövőben; a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a törlések szintje azt mutatja, hogy az ügynökségek mennyire becsülték megfelelően pénzügyi szükségleteiket, és hogy az jobb indikátor a helyes költségvetési tervezés tekintetében, mint az átvitt előirányzatok szintje; a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az érintett ügynökségek számos intézkedést hoztak költségvetési ellenőrző rendszereik javítására és a kérdés kezelésére;

9.

emlékezteti az ügynökségeket, hogy az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet (költségvetési keretrendelet) előírja, hogy az összevont éves tevékenységi jelentést (CAAR), amely a korábbi költségvetési keretrendelet előírásainak megfelelően összekapcsolja az éves tevékenységi jelentésekből, a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és a pénzügyi beszámolókból származó információkat minden év július 1-jéig be kell nyújtani Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a mentesítésért felelős hatóságnak; felhívja azokat az ügynökségeket, amelyek eddig még nem tették meg, hogy összevont éves tevékenységi jelentésükbe foglaljanak bele részletes információkat a belső és külső ellenőrzésekről;

10.

a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a pénzügyi keretszabályzat ügynökségek általi gyakorlati végrehajtása sok esetben nehezen egyeztethető össze a költségvetés hatékony és egyszerűsített kezelésével, különösen a közbeszerzések, a többéves tervezés, a támogatások közvetett kezelése és a számlák konszolidált csomagjának bonyolult dokumentálása terén; felhívja a Bizottságot és a hálózatot, hogy tanulmányozza tovább a szabályok egyszerűsítésének lehetőségét, figyelembe véve az ügynökségek eltérő igényeit;

11.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a valamennyi decentralizált ügynökség végleges beszámolója minden lényeges szempontból híven és a vonatkozó pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2014. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat;

12.

megelégedéssel jegyzi meg, hogy valamennyi decentralizált ügynökség esetében a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak;

13.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes ügynökségeket részben az ipar által befizetett díjakból finanszíroznak, mivel ezek a pénzügyi kötelékek hatással lehetnek függetlenségükre; felhív minden ügynökséget, hogy hozzanak intézkedéseket belső és külső tevékenységük függetlenségének biztosítására;

14.

a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökségek 93 %-a kijelentette, hogy bizonyos szolgáltatásokon osztoznak más ügynökségekkel és intézményekkel; megjegyzi, hogy az ügynökségek 75 %-a rendelkezik együttműködési megállapodásokkal, munkamegállapodásokkal és együttműködési nyilatkozatokkal más ügynökségekkel, intézményekkel és tagállamokkal; tudomásul veszi, hogy az általános megállapodásokat éves alapon hajtják végre, és azok konkrét egyedi fellépései adminisztratív szolgáltatásokra és speciális operatív szolgáltatásokra irányulnak; ösztönzi az ügynökségeket, hogy folytassák a szolgáltatások megosztását, ami költségmegtakarításhoz és a hatékonyság növeléséhez vezet; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások megosztása esetén a költségeket tisztességesen kell megosztani a résztvevő ügynökségek és intézmények között, megelőzve, hogy az egyik fél viselje a szolgáltatás teljes költségének terheit;

15.

javasolja, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság vegye fontolóra az újonnan létrehozandó ügynökségek más ügynökségek közvetlen szomszédságában való elhelyezését, hogy könnyebben oszthassanak meg egymás között szolgáltatásokat;

16.

tudomásul veszi a hálózat véleményét az ügynökségek összevonásáról; emlékeztet, hogy a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport feladata a hatékonyság vizsgálata ezen a téren; arra buzdítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen egy hosszú távú hatásvizsgálatot a közel azonos szakpolitikai területen tevékenykedő és hasonló feladatokat ellátó decentralizált ügynökségek összevonásáról;

17.

üdvözli az ügynökségközi közbeszerzési eljárásokra és az ügynökségek Bizottság által vezetett közbeszerzési eljárásokban való részvételére vonatkozó iránymutatásokat; elismeri, hogy az ügynökségek és a Bizottság számára egyaránt haszonnal jár, ha a közös megközelítés keretében szinergiákat hoznak létre és összevonják a közbeszerzési eljárásokat; ennek kapcsán sajnálja, hogy a Bizottság adminisztratív díjak bevezetését tervezi az ügynökségek által igénybe vett szolgáltatásaiért; emlékezteti a Bizottságot, hogy az ügynökségeket ugyanabból az uniós költségvetésből finanszírozzák, és hogy a díjak a közös közbeszerzési eljárásokban való alacsonyabb mértékű részvételhez vezethetnek; felhívja a Bizottságot, hogy gondolja át még egyszer, mielőtt díjakat vezetne be az ügynökségek számára a Bizottság által vezetett közbeszerzési eljárásokban való részvételért;

18.

ismét hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló a 2013. december 2-i, intézményközi megállapodás (5) 27. pontja az alkalmazotti létszám 5 %-os fokozatos csökkentésére hív fel valamennyi intézménynél, szervnél és ügynökségénél 2013 és 2017 között; tudomásul veszi, hogy a legtöbb ügynökség már teljesítette az 5 %-os csökkentést a 2012-es létszámtervéhez képest, vagy meg is haladta azt; emlékeztet, hogy a Bizottság 2013-ban kezdte el végrehajtani az 5 %-os létszámcsökkentést, a 2012-es alkalmazotti létszám alapján; megállapítja, hogy a Bizottság további 5 %-os rátát állapított meg az ügynökségek számára egy újrafoglalkoztatási alap létrehozása érdekében, amelyből az új feladatokkal megbízott vagy újonnan létrehozandó ügynökségek számára álláshelyeket tud majd biztosítani; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen SWOT-elemzést az ügynökségek faladatai és éves munkaprogramja vonatkozásában, hogy pontos információk alapján tudja eldönteni, hogy mely ügynökségeknek van szükségük több alkalmazottra, és melyeknek nincs;

19.

emlékeztet a Parlament költségvetési eljárásra vonatkozó azon álláspontjára, miszerint az ágazati szereplők által fizetett díjakból, tehát nem az uniós költségvetésből finanszírozott személyzetet nem érintheti az Unió által alkalmazott 1 %-os éves csökkentés; sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje külön esetként a főként az uniós költségvetésből finanszírozott ügynökségeket és készítsen egy külön keretet a főleg az ágazati szereplők által finanszírozott ügynökségek számára, amelynek arányban kell állnia az adott ügynökség által nyújtott szolgáltatásokkal;

20.

arra buzdítja az ügynökségeket, hogy felső vezetőik körében biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget; megjegyzi, hogy egyes ügynökségeknél az adatok rendkívül elégtelenek; felhívja a hálózatot, hogy készítsen részletes jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára a nemek közötti egyensúlynak a decentralizált ügynökségek felső vezetői körében történő biztosítása érdekében tett lépésekről; sürgeti továbbá a tagállamokat is a nemek közti egyensúly biztosítására az igazgatósági tagok kinevezésekor;

21.

a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a decentralizált ügynökségek 80 %-a rendelkezik csalás elleni stratégiával; megjegyzi, hogy a fennmaradó négy ügynökség közül három 2016-ban alakítja ki és fogadja el majd csalás elleni stratégiáját, míg a negyedik, az Európai Rendőrségi Hivatal a Bizottság csalás elleni stratégiájában meghatározott elveket és előírásokat alkalmazza, egy folyamatos előzetes és utólagos ellenőrzési tevékenységeket tartalmazó erős pénzügyi modellel együtt; tudomásul veszi, hogy valamennyi elfogadott stratégia figyelembe veszi az Európai Csalás Elleni Hivatal csalás elleni stratégiákra vonatkozó módszertanát és iránymutatását;

22.

tudomásul veszi az ügynökségek álláspontját, hogy az uniós polgároknak az uniós intézményekbe, ügynökségekbe és szervekbe vetett bizalma kiemelt jelentőséggel bír; megállapítja, hogy az ügynökségek számos konkrét intézkedést és eszközt vezettek be a vélt és valós összeférhetetlenségek kockázatának megfelelő kezelésére; felhívja az ügynökségeket, hogy vegyenek fontolóra egy stratégiát arról, hogy miként kerülhetnek közelebb az uniós polgárokhoz; megjegyzi, hogy már miden ügynökség elfogadta az összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló politikáját, és azok összhangban vannak az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló, az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó bizottsági iránymutatásokkal; tudomásul veszi, hogy e politikák többek között magukban foglalják a potenciális kockázatok korai szakaszban történő észlelését szolgáló intézkedéseket, egyéb intézmények, például a Bizottság, más ügynökségek és az Európai Csalás Elleni Hivatal bevált gyakorlatainak azonosítását, valamint az alkalmazottakra és a nem a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó együttműködőkre vonatkozó összeférhetetlenségi politikát; felhívja az ügynökségeket, hogy mérlegeljék egy összeférhetetlenségre vonatkozó közös szabályozás előnyeit és hátrányait;

23.

a korrupció megelőzésének és az ellene folytatott küzdelemnek az átfogó javítását kéri a közszférában, és különösen az uniós intézményeken és ügynökségeken belül mindenre kiterjedő megközelítés révén, amely a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés javításával és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok szigorításával, átláthatósági nyilvántartások bevezetésével vagy megerősítésével, a bűnüldözési intézkedések számára elegendő forrás biztosításával és a tagállamok közötti, valamint harmadik országokkal folytatott együttműködés javításával kezdődik;

24.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy néhány ügynökség még nem fogadott el a visszaélések bejelentésével kapcsolatos iránymutatásokat; kéri, hogy minden olyan uniós intézmény sürgősen fogadjon el a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályokat, amely még nem tett így, és alkalmazzanak közös megközelítést kötelezettségeikkel kapcsolatban, amely a visszaélést bejelentő személyek védelmére összpontosít; az intézményeket és az ügynökségeket, hogy a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és nyilvánosságra hozatalával, illetve illetéktelen személlyel való közlésével szembeni védelemről szóló, hamarosan elfogadásra kerülő európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összefüggésben fordítsanak különleges figyelmet a visszaélést bejelentő személyek védelmére; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze a visszaélést bejelentő személyek védelmének minimumszintjéről szóló uniós jogszabály elfogadását; felhívja az intézményeket és az ügynökségeket annak biztosítására, hogy ne csak formálisan kötelezzék a tisztviselőket mindenféle szabálytalanság bejelentésére, hanem gondoskodjanak megfelelő védelemről is a visszaélést bejelentő személyek számára; felhívja az intézményeket és az ügynökségeket, hogy késedelem nélkül hajtsák végre a személyzeti szabályzat 22. cikkének c) pontját;

25.

a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy 16 ügynökség (52 %) vesz igénybe szakértői csoportokat, tudományos paneleket és bizottságokat, és közülük szinte valamennyi figyelembe veszi az európai ombudsman 2014. május 12-én indított, az e csoportok tagjaira vonatkozó politikáikra vonatkozó saját kezdeményezésű vizsgálatában (OI/6/2014/NF) felvetett aggályokat; sürgeti azokat az ügynökségeket, amelyek eddig azt nem tették meg, hogy haladéktalanul vegyék figyelembe e tényezőket; felhívja az ügynökségeket a Bizottság által a szakértői csoportokra vonatkozóan elfogadandó új szabályok alkalmazására;

26.

tudomásul veszi, hogy 29 ügynökség (több mint 90 %) rendelkezik politikával igazgatótanácsi tagjai, vezető tisztviselői, valamint külső és belső szakértői önéletrajzának és érdekeltségi nyilatkozatainak közzétételére; továbbá tudomásul veszi, hogy 23 ügynökség (74 %) közzéteszi honlapján önéletrajzaikat és összeférhetetlenségi nyilatkozataikat; aggodalommal jegyzi meg, hogy néhány ügynökségnél gond az igazgatósági tagok önéletrajzainak és összeférhetetlenségi nyilatkozatainak közzététele, mivel nem létezik olyan mechanizmus, amely kötelezné az igazgatósági tagokat e dokumentumok benyújtására; sürgeti az ügynökségek igazgatóságának azon tagjait, akik még nem adták be az összeférhetetlenség hiányát igazoló dokumentumot, hogy az átláthatóság növelése érdekében haladéktalanul nyújtsák azt be az ügynökségük holnapján való közzététel céljából;

27.

kéri, hogy minden uniós intézmény és ügynökség alkalmazza a személyzeti szabályzat 16. cikkét oly módon, hogy a távozó vezető tisztviselőkről évente információkat továbbá egy összeférhetetlenségi jegyzéket tesz közzé; kéri, hogy minden uniós intézmény és ügynökség értékelje az uniós pályafutás utáni munkavállalás összeegyeztethetőségét vagy azt a helyzetet, amikor köztisztviselők és volt európai parlamenti képviselők a közszférából a magánszektorba mennek dolgozni (a forgóajtó-jelenség), és az összeférhetetlenség lehetőségét, és határozzon meg egyértelmű várakozási időszakokat, amelyek kiterjednek legalább az átmeneti ellátás időtartamára;

28.

hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a feddhetetlenséget és javítani kell az etikai keretet a magatartási kódexek és etikai alapelvek jobb végrehajtása révén egy minden uniós intézményre és ügynökségre kiterjedő közös és hatékony feddhetetlenségi kultúra megerősítése érdekében;

29.

felhívja azokat az uniós intézményeket és ügynökségeket, amelyek magatartási kódexet vezettek be – így a Parlamentet is –, hogy erősítsék meg végrehajtási intézkedéseiket, például a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok ellenőrzését;

30.

a lobbitevékenységek átláthatóbbá tétele érdekében felhívja az összes ügynökséget, hogy vegyék igénybe a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló új intézményközi megállapodás révén létrehozott keretet, és használják azt iránymutatásként az uniós politikaformálásban és a szakpolitikák végrehajtásában részt vevő szervezetekkel és magánszemélyekkel való kapcsolataik során;

31.

megjegyzi, hogy az ár-érték arány és az uniós hozzáadott érték elve az ügynökségekre is vonatkozik, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy az állampolgárokat megfelelően tájékoztassák az ügynökségek tevékenységeinek eredményeiről; megjegyzi, hogy fontos eredmények elérése; hangsúlyozza, hogy sok ügynökség éves jelentésében nem szerepel elszámoltatható módon ismertetett, kifejezett hivatkozás tevékenységük hatékonyságára és eredményességére; hangsúlyozza, hogy a hálózat számára fontos, hogy tagja legyen a teljesítménnyel foglalkozó új intézményközi munkacsoportnak, hogy közös teljesítményalapú és eredményorientált költségvetési elveket lehessen kialakítani és azonosítani lehessen az ügynökségek által jelenleg alkalmazott teljesítménymodellek lehetséges javítási lehetőségeit; kéri a Számvevőszéket, hogy a 2016-os többéves pénzügyi keret felülvizsgálatához időben biztosítsa az ügynökségek teljesítményéről és eredményeiről szóló értékelést;

32.

a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy szinte valamennyi ügynökség közzétett honlapján egy nyilatkozatot, miszerint az Unió ügynökségei, kivéve az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot, amely kijelenti, hogy ő a Parlament, a Tanács és a Bizottság független tanácsadó testülete; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökségek 50 %-a valamennyi uniós nyelven közöl információkat honlapján, négy ügynökség 23 uniós nyelven tett közzé tájékoztatást, 22 %-uk legalább két nyelven közöl információkat, 9 %-uk honlapja pedig csak angolul elérhető, és néhányuk tervezi, hogy németül is elérhetővé teszi azt; tudomásul veszi továbbá, hogy a teljes többnyelvűségi megközelítés nem valósítható meg valamennyi ügynökség esetében, hiszen ahhoz további forrásokra lenne szükség; felhívja az ügynökségeket, hogy vegyék fontolóra a közösségi média, a felmérések és fókuszcsoportok eszközeinek használatát és értékeljék kommunikációs stratégiáik jövőbeli javításának módjait;

33.

tudomásul veszi a hálózat megállapítását, hogy az ügynökségek erősen elkötelezettek közösségimédia-jelenlétük erősítése mellett; tudomásul veszi, hogy már csak néhány ügynökség nincs jelen a közösségi médiában, de azok is elkötelezettek amellett, hogy a jövőben használni fogják e kommunikációs módot; megjegyzi, hogy a közösségi médiában folytatott promóciós tevékenységek kiterjednek a jelentésekre, az eseményekre, a munkalehetőségekre és a közbeszerzésekre; megjegyzi továbbá, hogy a közösségi médiával kapcsolatos tevékenységeket integrálni kell az ügynökségek egyéb kommunikációs eszközeivel;

34.

felhívja az ügynökségeket, hogy tegyenek további erőfeszítéseket, javítsák kommunikációs politikájukat és fokozzák láthatóságukat a közösségi média különböző eszközei révén annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet tevékenységeikre és eredményeikre, illetve annak biztosítására, hogy a polgárok jól tájékozottak legyenek az általuk végzett munkáról.

35.

megjegyzi, hogy a Bizottság az ügynökségek hozzájárulásai alapján iránymutatásokat dolgozott ki a decentralizált ügynökségek és a fogadó tagállamok közötti székhely-megállapodásokra vonatkozó általános rendelkezésekkel; megjegyzi, hogy 2016 januárjában négy ügynökség még tárgyalásokat folytat befogadó tagállamával, a korábbi év 10 ügynökségéhez képest; ismét hangsúlyozza a megállapodások fontosságát az ügynökségek tevékenységei és biztonsága szempontjából; sürgeti azon ügynökségeket és tagállamokat, amelyek még nem kötöttek székhely-megállapodást, hogy azt haladéktalanul tegyék meg;

36.

felhívja a figyelmet az ügynökségek fogadó országgal kötött székhely-megállapodásában szereplő szociális szempontok, mint például a személyzet szociális és életkörülményei (iskoláztatási költségek, jogállással kapcsolatos kérdések stb.) kiszámíthatóságának jelentőségére;

37.

aggodalommal állapítja meg, hogy néhány ügynökségnek két székhelye van, és úgy véli, hogy a lehető leghamarabb meg kell szüntetni azokat a kettős székhelyeket, amelyek nem nyújtanak semmilyen operatív hozzáadott értéket;

38.

kéri az uniós intézményeket és szerveket, hogy alkalmazzák szigorúan a közbeszerzésekben a titoktartásra és a kizárásra vonatkozó intézkedéseket, végezzenek minden esetben háttérvizsgálatokat, és alkalmazzák a kizárási kritériumot, hogy összeférhetetlenség esetén kizárhassanak vállalkozásokat a részvételből, mivel ez lényeges az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez;

39.

emlékezteti a Számvevőszéket, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság a közös megközelítés 54. bekezdésében megállapodott abban, hogy „az ilyen kiszervezett külső ellenőrzésekért minden szempontból továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerezési eljárást kezeli”; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen erősítse meg, hogy a közös megközelítés továbbra is alkalmazandó-e; mélyen sajnálja, hogy a magánszektorbeli ellenőrök bevonását tartalmazó új ellenőrzési megközelítés miatt 85 %-kal nőtt az ügynökségek adminisztratív terhe, ami több mint 13 000 plusz órát jelent, avagy átlagosan 3,5 teljes munkaidős egyenértéket (FTE) a Számvevőszék által végzett korábbi ellenőrzéshez képest; sajnálja, hogy az ellenőrzési szerződések közbeszerzési eljárása és kezelése több mint 1 400 óra többletmunkát jelentett a decentralizált ügynökségek számára, és hogy a magánszektorbeli vállalkozások által végzett külső ellenőrzések teljes többletkiadása 2014-ben 550 000 EUR-t tett ki; felhívja a Számvevőszéket, hogy nyújtson jobb iránymutatást a külső ellenőröknek, hogy jelentősen csökkenjen a megnövekedett adminisztratív teher;

40.

felhív minden uniós intézményt és ügynökséget, hogy javítsák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló eljárásaikat és gyakorlataikat, és tevőlegesen járuljanak hozzá egy eredményorientált mentesítési folyamathoz;

41.

javasolja, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság vegye fontolóra a hasonló vagy egymással összefüggő feladatokat végző kisebb ügynökségek összevonását; úgy véli, hogy hosszú távon ez hatékonysági megtakarításokat eredményezne;

42.

kijelenti, hogy az uniós intézmények és ügynökségek éves jelentései fontos szerepet játszhatnak az átláthatósággal, az elszámoltathatósággal és a feddhetetlenséggel kapcsolatos szabályoknak való megfelelésben; felszólítja az uniós intézményeket és ügynökségeket, hogy éves jelentéseikben szerepeltessenek egy állandó fejezetet ezekről az elemekről;

43.

tudomásul veszi az Unió három háromoldalú ügynöksége, a CEDEFOP, az EU-OSHA és az Eurofound létrehozásáról szóló rendeletek felülvizsgálatát kezdeményező ütemtervek egyidejű közzétételét; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatok során meg kell őrizni e három rendkívül jó hírű ügynökség kulcsszerepét, továbbá háromoldalú jellegüket, biztosítva a nemzeti hatóságok, a szakszervezetek és a munkaadók képviselőinek részvételét irányításukban és működésükben;

44.

újra megerősíti, hogy az ügynökségek tervezett éves munkaprogramjainak és többéves stratégiáinak megvitatása az illetékes parlamenti bizottságokban segít annak biztosításában, hogy a programok és a stratégiák tükrözzék a tényleges politikai prioritásokat, de hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetési ciklust össze kell hangolni az Európa 2020 stratégiával annak érdekében, hogy teljes körűen nyomon lehessen követni az egyes ügynökségek teljesítményét és átfogó jelentést lehessen tenni arról az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez való hozzájárulásuk tükrében;

45.

elismeri az élet- és munkakörülmények, a szakképzés, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén az ügynökségek között folytatott együttműködés bevált gyakorlatait, amelyek maximalizálják a szinergiákat és az együttműködést, valamint ahhoz vezetnek, hogy az ügynökségek kölcsönösen jobban kiegészítik egymást; továbbá üdvözli és ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét a Bizottság és az ügynökségek között;

46.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételről (L sorozat).