28.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 487/92

Előadó:

Gundars STRAUTMANIS

1.1.

Az EGSZB elismeri, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott szöveg összességében dicséretre méltó, mivel kiindulópontot jelöl ki az ikt-k szabványosítását elősegítő tervekhez és kezdeményezésekhez, meghatározza a prioritási területeket és a kulcsfontosságú tevékenységeket, valamint ez utóbbiak ütemtervét (menetrend).

1.2.

Az EGSZB szerint a szabványosításnak elő kell segítenie a hozzáadott érték növelését, a foglalkoztatás biztosítását minden területen és az egész társadalom jóléti színvonalának javítását. Ezért különösen fontos, hogy helyesen határozzuk meg azokat a prioritási területeket, amelyeken szabványosításra van szükség, beleértve az információs és kommunikációs technológiák (ikt) ágazatát is annak érdekében, hogy ezeket a közösség számára nagy jelentőséggel bíró kérdéseket megoldjuk. El kell ismernünk tehát, hogy az Európai Bizottság közleményére valóban szükség van, és meg kell értenünk, hogy e dokumentum elkészítése miért döntő fontosságú az ikt-k még nagyobb mértékű szabványosítása, és ezáltal a digitális egységes piac fejlődése szempontjából.

1.3.

Az EGSZB néhány ajánlást kíván előterjeszteni, amelyek révén az Európai Bizottság még jobbá teheti az általa kidolgozott közleményeket és egyéb kísérő szövegeket.

1.4.

Az EGSZB összességében támogatja ugyan az Európai Bizottság közleményét, mégis az alábbiak vizsgálatát javasolja:

2.1.

Az Európai Bizottság 2016. április 19-én fogadta el az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című közleményét (COM(2016) 176 final).

2.2.

Az Európai Bizottság közleményének céljai a következők:

2.3.

Az Európai Bizottság közleménye által képviselt szemlélet:

2.4.

Az európai bizottsági közlemény háttere:

2.5.

A közleményben szereplő legfontosabb problémakörök:

3.1.1.

Az európai bizottsági közlemény 1. pontjában az szerepel, hogy a világgazdaság digitális gazdasággá való átalakulása az ipar és a szolgáltatások minden ágazatát érinti. Az 1. pont továbbá a közleménnyel kapcsolatos általános kérdésekkel is foglalkozik, melyek a következők:

3.2.1.

Az európai bizottsági közlemény 2. pontjában az áll, hogy az ikt-szabványok kidolgozása számos olyan új kihívással jár együtt, amelyek célirányos és tartós uniós szintű megoldást igényelnek.

3.2.2.

A közlemény hangsúlyozza, hogy e kihívások lehetséges következményei közé tartozik a korlátozott erőforrások szétforgácsolódása, a viszonylag alacsony hatékonyság, és általánosabban Európa innovációs kapacitásának csökkenése.

3.3.1.

Az európai bizottsági közlemény 3. pontja kiemelt cselekvési tervet mutat be a digitális gazdaságban megvalósítandó technológiai szabványosítás új hullámára vonatkozóan.

3.3.2.

Az Európai Bizottság által javasolt megközelítés:

3.4.1.

A közlemény 3.1. pontjában az Európai Bizottság öt prioritási területet jelölt meg, amelyek a digitális egységes piac alapvető technológiai építőelemeit képezik (a felsorolt területek sorrendje nem fontos).

3.4.2.

A prioritási területek kiválasztása az ikt-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform javaslata alapján történt – a platform tagjai az ipari érdekeltek, a szabványalkotók, a kormányok és a civil társadalom képviselői.

3.4.3.

A digitális átalakulás jelentős mértékben kihat a különböző ágazatokra és a fogyasztókra. Számos fontos ikt-alkalmazási terület (például az e-egészségügy, az intelligens közlekedési rendszerek, az intelligens energia, a fejlett gyártási folyamatok, az intelligens városok) közvetlenül az ikt-szabványosítás öt kiválasztott prioritási területére épül.

3.4.4.

A kiválasztott prioritások kiegészítik majd az európai szabványügyi politikák végrehajtásához használt más szabványosítási eszközöket. A tervezett európai szabványosítási közös kezdeményezés mellett az ikt-szabványosítás gördülőtervéről és az Unió éves munkaprogramjáról van szó.

3.5.1.

Közleményének 3.2. pontjában az Európai Bizottság kifejti, hogy a digitális egységes piaccal összefüggő ikt-szabványok prioritásainak meghatározása önmagában nem elegendő. A siker azon múlik, hogy az érdekelt felek széles köre – az ipartól kezdve a szabványügyi szervezeteken és a kutatóközösségen át az uniós intézményekig és a nemzeti hatóságokig – magas szinten elkötelezze magát a szabványosítás mellett.

3.5.2.

Az Európai Bizottság magas szintű folyamatot javasol az elsőbbségi intézkedések megvalósítására. Ez a folyamat a több érdekelt felet tömörítő európai platformot, az ikt-szabványosítás gördülőtervét és az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramját – mint a szabványokkal összefüggő végrehajtási és terjesztési mechanizmusokat – fogja alapul venni és kiegészíteni. Közleményében az Európai Bizottság meghatározza a folyamat minden egyes elemét és az összes ezekhez kapcsolódó tevékenységet.

4.1.1.

Az európai bizottsági közlemény szerint a szabványosítás nem önmagában vett cél, hanem csupán eszköz, amelynek egyik célja, hogy az ikt-k területén ösztönözze a kutatást és az innovációt.

4.1.2.

A szabványok nemcsak lehetőségeket kínálnak, hanem kereteket és korlátokat is megszabnak. A szabványok előmozdíthatják, de fékezhetik is a fejlesztést, különösen az olyan nagyon gyorsan fejlődő ágazatokban, mint az ikt-k.

4.1.3.

A szabványosítási folyamat során felmerült problémákkal kapcsolatban a közlemény a 2., „Az ikt-vel kapcsolatos szabványok meghatározása: gyorsan változó, kihívásokkal teli globális környezet” című pontjában a következőket fejti ki: „[…] a szabványok sokaságából fakadó növekvő komplexitás és a szabványalkotásba bevont műszaki közösségek sokfélesége lassíthatja az innovációt.”

4.1.4.

A nyilvános konzultáció (Synopsis report on the public consultation „standards in the digital single market: setting priorities and ensuring delivery” [Összefoglaló jelentés „A digitális egységes piacra alkalmazandó szabványok: a prioritások meghatározása és az eredményesség biztosítása” című nyilvános konzultációról]) eredményeiből kitűnik az érdekelt csoportok – például az ikt-ágazat – álláspontja. Ez utóbbi ágazat alulról építkező szabványosítási folyamatot tart helyénvalónak. Ez utóbbi ágazat alulról építkező szabványosítási folyamatot tart helyénvalónak.

4.1.5.

Nyilvánvaló, hogy a szabványok túl szigorú vagy túl korai bevezetése:

4.1.6.

Ez azt jelenti, hogy a szabványosítási folyamat során minden egyes szabvány kialakításával, elfogadásával és végrehajtásával kapcsolatban gondosan ki kell értékelni a helyzetet, és észszerű egyensúlyt kell találni a szabványosítás mint hátráltató tényező és a kreativitás között, azaz lehetőséget kell hagyni a „nem szabványos” új megoldások létrehozásában való szabad megnyilvánulásra.

4.2.1.

Közleményének 3.1. pontjában az Európai Bizottság bemutatja az ikt-szabványosítás öt, korábban megemlített prioritási területét:

4.2.2.

A közlemény egyúttal említést tesz az ikt-szabványosítás éves gördülőtervéről is. A 2016. évi ikt-szabványosítási gördülőtervben felsorolt és meghatározott különböző területek az alábbiak:

4.2.3.

Ez a két dokumentum – az Európai Bizottság közleménye és a 2016. évi ikt-szabványosítási gördülőterv – egymással összefügg, és egymást ki is egészíti, viszont eltérő terminológiát használ. A két dokumentum közül egyik sem próbál kapcsolatot teremteni hasonló szabványosítási területek között.

4.3.1.

Az európai bizottsági közlemény 3.1. pontja felsorolja és pontosítja az ikt-szabványosítás öt prioritási területét: „A prioritási területek kiválasztása az ikt-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform javaslata alapján történt, amely platform tagjai az ipari érdekeltek, a szabványalkotók, a kormányok és a civil társadalom képviselői. A nyilvános konzultációs eljárás megerősítette, hogy széles körű egyetértés van a prioritások itt bemutatott meghatározását illetően.”

4.3.2.

2015. szeptember 23. és 2016. január 4. között nyilvános konzultációra került sor, amelyen 168-an vettek részt. A konzultáció eredményei megtalálhatók „A digitális egységes piacra alkalmazandó szabványok: a prioritások meghatározása és az eredményesség biztosítása” című nyilvános konzultációról készült összefoglaló jelentésben.

4.3.3.

Mivel a felmérés eredményeit figyelembe veszik az ikt-stratégia azon prioritási területeinek kiválasztásakor, amelyek az európai bizottsági közleményben szerepelnek, és amelyek az európai vállalkozók nagy részét érintik, a viszonylag alacsony részvétel (168 válaszadó) miatt további információkra lehet szükség a válaszadók összetételi megoszlásáról.

4.3.4.

A jelentés a válaszadók csoportjaira vonatkozóan tartalmaz információkat (2).

4.3.5.

Amint látható, sok válaszadó különböző szabványosítási szervezetekhez tartozik. A válaszadók viszonylag kis hányadát alkotják a fejlesztők és gyártók – azok, akik figyelnek a piaci igényekre, akik meghatározzák vagy követik a technológiai fejlődés tendenciáit, és akiknek van saját fejlesztési tervük. Konkrét számokban mérve kevesen vannak.

4.3.6.

A konzultáció eredményei, amelyek az „ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSBEN” szerepelnek, információt adnak a kiválasztott területekről, ugyanakkor nem tesznek említést a ténylegesen vizsgált területek számáról, sem arról, hogy ezek a területek mit fednek (sem az éves ikt-gördülőtervben említett területekről). Azt sem részletezik, hogy kik választották ki a területeket, sem azt, hogy ha az eredeti listán még más területek is voltak, mik voltak azokról a vélemények.

4.4.1.

Közleményében az Európai Bizottság számos konkrét és idővel változó pontot említ meg, többek között a prioritási területeket, a kulcsintézkedéseket, a legfontosabb határidőket és még sok más egyebet. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen dokumentumot – jelen esetben az Európai Bizottság közleményét – nem lehet hosszú távra szólóan kidolgozni.

4.4.2.

Ezért a gyakorlatban alkalmazható külön eljárást kell meghatározni, amely leírja, hogyan és milyen gyakorisággal kell a dokumentumot felülvizsgálni, nyilvános konzultációkat szervezni, döntéseket hozni, operatív tervezést kivitelezni és más tevékenységeket végezni – vagyis meg kell tervezni a dokumentum rendes életciklusának kezelését és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.

4.5.1.

Az európai bizottsági közlemény több szempontot említ meg az ikt-szabványosítási prioritások kiválasztásával, valamint e fellépés véghezvitelével kapcsolatban tervezett tevékenységekkel összefüggésben. Ugyanakkor a közlemény és a kapcsolódó dokumentumok elolvasásakor az EGSZB tanulmányozócsoportja azt állapította meg, hogy számos, a társadalom számára fontos szemponttal sehol sem foglalkoznak, vagy azokról csak mellékesen, „futólag” tesznek említést.

4.5.2.

Bár az európai bizottsági közlemény legfontosabb célja az, hogy meghatározza az ikt-szabványosítás kiemelt irányait és az azokhoz kapcsolódó tevékenységeket, annak tényleges végrehajtása és alkalmazása közvetlen vagy közvetett hatást fog gyakorolni az alábbi területekre:

4.5.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a szabványosítási folyamat során ügyelni kell az alábbiakra: