28.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 487/86

Előadó:

Antonio LONGO

1.1.

Az EGSZB osztja és támogatja az Európai Bizottság stratégiai döntését, amely egy nyílt, a tudományos világnak szóló és a digitális innovációval kapcsolatos határozott politikai és gazdasági kötelezettségvállalás keretében megvalósuló európai számítási felhőre irányul. Az EGSZB 2011 óta több alkalommal megfogalmazott az Európai Bizottságnak szóló ajánlásokat annak érdekében, hogy Európa a piacvezető vállalkozásokra nyomást gyakorolva az élre törjön ezen az ígéretes területen.

1.2.

Az EGSZB szerint olyan kérdésről van szó, amely minden tekintetben prioritást jelent, valamint stratégiai fontossággal bír mind a technológiai szakadék áthidalása, mind pedig a társadalom gazdasági, szociális és kulturális fejlődése szempontjából.

1.3.

Az EGSZB javaslata egy, minden polgár és vállalkozás számára elérhető európai számítási felhőre vonatkozik. Az EGSZB elsősorban azt kéri, hogy tisztázzák és pontosítsák, mikor és miként kerül sor a felhasználói bázis kibővítésére, amelyet már megígértek az innovatív kkv-knak és az iparnak.

1.4.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon súlyos problémákról készített elemzésével, amelyek megakadályozzák, hogy Európa kiaknázza az adatokban rejlő lehetőségeket, különös tekintettel az átjárhatóság hiányára, a szétaprózódott struktúrákra, valamint azok más hozzájárulásokkal és cserékkel szembeni zártságára. Pozitívnak tekinthetők a közlemény által megemlített intézkedések, amelyek az egyes országok helyzete közötti, a valódi európai digitális egységes piac megvalósítását akadályozó különbségek megszüntetését szolgálják a hozzáférés szélesítésére és a közszféra és a tudományos világ – két gyakran teljesen elkülönülő és egymással nem kommunikáló ágazat – közötti bizalom kiépítésére irányuló fellépések által.

1.5.

Az EGSZB kéri, hogy az integrációs intézkedések mozdítsák elő a tudományos közösség szemléletváltását a tudományos infrastruktúrák, a kutatóközpontok és a közintézmények közötti integrációt szolgáló mechanizmusokon keresztül, valamint az ösztönzők rendszerének a reformja révén, az adatok nagyobb mértékű megosztása érdekében, emellett azokat a közösségeket, amelyekben az adatmegosztás már mindennaposnak mondható, ösztönözni kell arra, hogy minél nagyobb szerepet játsszanak a nyílt hozzáférésű adatok részleteinek meghatározásában.

1.6.

Az EGSZB részletesebb tájékoztatást javasol arról, hogy miként alakul majd az európai adatinfrastruktúra – amelynek feladata lenne a nagy teljesítményű szuperszámítógépek (HPC) előmozdítása, fejlesztése és megvalósítása is – és a bejelentett, a kvantumszámítási technológia megerősítésére irányuló kiemelt kezdeményezés közötti kapcsolat.

1.7.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az irányításról mint meghatározó elemről, valamint a mindenki előtti fokozatos nyitásról, a felhasználás módjairól és az adatok megőrzéséről az Európai Bizottság indítson széles körű konzultációt, amelybe közvetlenül vonják be a tudományos közösséget és érdekképviseleteiken keresztül magukat a polgárokat.

1.8.

Az EGSZB javasolja, hogy az európai számítási felhő által megkövetelt hardvereket és szoftvereket Európában szerezzék be, és több átláthatóságot kér a különböző keretprogramokból, strukturális alapokból, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből és az Európai Stratégiai Beruházási Alapból származó pénzügyi források tekintetében.

1.9.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a tagállamokkal egyetértésben indítson el egy új, magas képzettséget igénylő munkahelyekre irányuló nagyarányú fejlesztési és hasznosítási programot, amely új, minőségi szakmai lehetőségeket kínál, továbbá támogassa a más országokban dolgozó fiatal tudósok visszatérését az EU-ba.

1.10.

Annak érdekében, hogy pontosan meghatározott és biztos keretszabályok álljanak a vállalkozások és a polgárok rendelkezésére egy olyan stratégiai fontosságú, ugyanakkor olyan összetett és folyamatosan változó ágazatban, mint a digitális ágazat, az EGSZB javasolja, hogy hozzák létre a „digitális Európa egységes portálját”, amelyen keresztül a polgárok és a vállalkozások könnyen hozzáférhetnek a meglévő közösségi dokumentumokhoz.

1.11.

Az EGSZB végül hangsúlyozza, hogy egy valódi digitális forradalomhoz szükség van az európai lakosság legkülönbözőbb korú, aktív és inaktív csoportjainak megfelelő oktatására és képzésére. Az EGSZB különösen hangsúlyozza, hogy beruházásokkal kell támogatni a nők technológiai képzését, valamint felelős, döntéshozó posztokra történő kinevezését.

2.1.

Az Európai Bizottság több iránymutatást dolgozott ki a célból, hogy lefektesse a nyílt és a tudományos világnak szánt európai számításifelhő-kezdeményezés alapjait, valamint közzétett egy javaslatot, amely az úgynevezett nagy adathalmazok fejlődéséből kiindulva a számítási felhőt alkalmas eszköznek tartja arra, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a magán- és a közszféra szereplői által előállított nagy mennyiségű adatokat. A nagy adathalmazok felhasználásának lehetősége feltehetően hatást gyakorol a globális gazdaságra, jelentős innovációkra kínál alkalmat az ipari és szociális területen, valamint lehetővé teszi új pénzügyi szolgáltatások és termékek kidolgozását.

2.2.

A javaslat a digitális egységes piaci stratégia keretében kidolgozott és 2016. április 19-én bejelentett első iparpolitikai csomag része, amelyre 50 milliárd eurós pénzügyi terv vonatkozik, és amely „az európai ipar digitalizálásához vezető” valódi út kijelölésére irányul, valamint olyan intézkedéscsomagot tartalmaz, „amelynek célja az ipar és a kapcsolódó szolgáltatások ágazatközi digitalizálását szolgáló nemzeti kezdeményezések támogatása és összekapcsolása, valamint a beruházásoknak a stratégiai partnerségek és hálózatok révén való ösztönzése”.

2.3.

A számításifelhő-kezdeményezés az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás abból a szempontból, hogy Európa világszinten „vezető szerepre tegyen szert az adatközpontú gazdaságban”. Carlos Moedas, a kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztos elmondása szerint a döntés egyben válasz is arra, hogy a „tudományos közösségnek a nyitott tudomány igényeit kielégítő infrastruktúrára van szüksége. […] A nyílt hozzáférésű adatok rendkívüli előnyöket tartogatnak az európai tudomány, gazdaság és társadalom számára”.

2.4.

Az Európai Bizottság meglátása szerint Európának négy kérdésre kell válaszolnia:

2.5.

Az Európai Bizottság által meghatározott eszköz egy európai nyílt tudományosadat-felhő , vagyis egy megbízható, nyitott környezet létrehozása a tudományos közösség számára a tudományos eredmények tárolásához, megosztásához és újrafelhasználásához. E fontos eszköz, amelynek célja a számítástechnikai kapacitás, az összeköttetés és a nagy kapacitású felhőalapú megoldások fejlesztése, egy európai adatinfrastruktúrát használna, amelynek révén először a tudományos közösség, majd a közszféra és az ipar összeköttetését biztosítaná. Mindez megköveteli valamennyi, az európai adatforradalom előnyeit élvezni kívánó fél nyílt együttműködését.

2.6.

Az Európai Bizottság világosan megfogalmazza, hogy a kezdeményezést kiegészítik a digitális egységes piaci stratégia terén megvalósuló további fellépések – amelyek kiterjednek az üzleti felhasználóknak szánt felhőalapú szerződésekre és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatók közötti váltásra –, valamint a szabad adatáramlási kezdeményezés.

2.7.

Az Európai Bizottság öt okot jelöl meg, amiért Európa nem aknázza ki maradéktalanul az adatokban rejlő lehetőségeket:

2.8.

Az európai nyílt tudományosadat-felhőnek Európát világszinten vezető szerephez kellene juttatnia a tudományos adatok infrastruktúrái terén azáltal, hogy ingyenes szolgáltatásokat kínáló virtuális környezetet bocsát 1,7 millió kutató és 70 millió szakember rendelkezésére. Ezen eszköz fejlesztése a tudományos közösség feladata lenne, és a jövőben várhatóan az oktatásra és a szakképzésre is irányul majd. Az elismert szabványok meghatározása lehetővé tenné egy biztonságos adatkörnyezet kialakítását a felhasználók számára.

2.9.

A meglévő infrastruktúrákból kiindulva az Európai Bizottság építeni kíván már tervbe vett fellépésekre is, például a tudományos publikációkhoz és adatokhoz való, a Horizont 2020 keretében biztosított nyílt hozzáférésre. Az európai nyílt tudományosadat-felhő irányításáról a már elkezdődött, alapos előkészítő munkát követően születik döntés.

2.10.

A számítási felhő megvalósításához tervezett konkrét intézkedéseket a közlemény a következőképp határozza meg:

2.11.

Az Európai Bizottság tervei között szerepel az integrált, világszínvonalú HPC-kapacitással rendelkező, és 2022-re exa nagyságrendű európai adatinfrastruktúra kiépítése is, amelyre Európának szüksége van, és amely révén az ágazat három főszereplőjének egyikévé válna.

2.12.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az európai adatinfrastruktúra hozzájárul majd az ipar digitalizálásához, az ipari innováció támogatásához és európai stratégiai kutatási platformok kidolgozásához.

2.12.1.

A fellépések végrehajtására 2016 és 2020 között kerül sor.

2.13.

Közleményében az Európai Bizottság bejelentést tett egy kiemelt kezdeményezésről is, amelynek célja a kvantumtechnológiák kutatásának és fejlesztésének támogatása.

2.14.

Az Európai Bizottság végül célul tűzi ki a hozzáférés szélesítését és a közszféra és a tudományos élet közötti bizalom kiépítését azáltal, hogy az európai számítási felhőt hozzáférhetővé teszi a közszféra számára is.

2.15.

A későbbiek során a felhasználói bázist kiterjesztenék a közszolgáltatásokra, az innovatív kkv-kra és az iparra is. A kezdeményezés közszolgáltatásokra történő kiterjesztése a létező legjobb példák – a térinformációs infrastruktúráról szóló INSPIRE irányelv és az eHealth hálózat – alapján történik majd. Az iparra történő kiterjesztés alapjául a legfontosabb tudományos infrastruktúra-szolgáltatók ismert példái – Helix-Nebula, EBI-EMBL és PRACE – szolgálnak majd. A kkv-k számára a következő lépés az lenne, hogy bekapcsolódnának innovatív megoldások nyújtásába az európai nyílt tudományosadat-felhő számára, ahogyan ez már jelenleg folyik a Horizont 2020 esetében.

2.16.

Az Európai Bizottság több finanszírozási forrással számol:

2.16.1.

A szükséges további, köz- és magánforrásból származó beruházás kezdeti becsült összege ötéves időszakra 4,7 milliárd euró.

2.17.

A kezdeményezés idővel saját bevételt generál, amint használata elterjed a tudományos közösségben, az innovatív kezdő vállalkozások körében és az állami szférában.

3.1.

Az Európai Bizottság döntése a digitális innováció iránti politikai és gazdasági kötelezettségvállalásról az EGSZB egyértelmű támogatását élvezi, különös tekintettel az európai számítási felhőre vonatkozó határozatára.

3.1.1.

Az Európai Bizottság nagyon ambiciózus stratégiát dolgozott ki. Jóllehet a stratégia maga igen összetett, a politikai célok egyértelműek. A stratégia egyértelműen meghatározza Európa gyenge pontjait és azokat a problémákat, amelyekkel szembesülni kénytelen azon szolgáltatások kiépítése során, amelyek révén a tudomány és a közszolgáltatások által létrehozott nagy adathalmazok hasznosíthatókká válnak majd. Kiinduló pontként kell szolgálnia a következő években megvalósítandó összes munka számára.

3.2.

Az EGSZB 2011 óta (1) több alkalommal fogalmazott meg ajánlásokat az Európai Bizottság számára, hogy „arra ösztönözze Európát, hogy a piacvezető vállalkozásokra nyomást gyakorolva az élre törjön ezen az ígéretes területen”.

3.3.

Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy az EGSZB javaslata egy minden polgár és vállalkozás számára elérhető európai számítási felhőre vonatkozik. Eltérő esetben a közlemény címe félrevezetheti az olvasót, mivel nem jelöli meg pontosan, hogy egy kizárólag a tudományos világnak szóló felhőről van szó.

3.4.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság határozatát, és hangsúlyozza a döntések stratégiai fontosságát mind az európai technológiai szakadék áthidalása, mind az európai társadalom gazdasági, szociális és kulturális fejlődése szempontjából. A tudományosadat-felhő megfelel a tudományos közösség azon igényének is, hogy tagjainak lehetősége nyíljon a nyilvános kutatások adataihoz való hozzáférésre, és azok megosztására.

3.5.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon súlyos problémákról készített elemzésével, amelyek megakadályozzák, hogy Európa kiaknázza az adatokban rejlő lehetőségeket, különös tekintettel az átjárhatóság hiányára, a szétaprózódott struktúrákra, valamint azok más hozzájárulásokkal és cserékkel szembeni zártságára. Az EGSZB ezenkívül hangsúlyozza, hogy szükség van az európai lakosság legkülönbözőbb korú, aktív és inaktív csoportjainak megfelelő oktatására és képzésére (2). Az EGSZB különösen hangsúlyozza, hogy beruházásokkal kell támogatni a nők technológiai képzését, valamint felelős, döntéshozó posztokra történő kinevezését.

3.6.

Az EGSZB egyetért a közleményben az eltérő nemzeti helyzetek közötti különbségek áthidalása érdekében kijelölt célkitűzésekkel és intézkedésekkel, mivel e különbségek akadályozzák a valódi európai digitális egységes piac megvalósítását. Ezenkívül figyelembe kell venni azt a manapság általános tendenciát, hogy a saját személyes és munkával kapcsolatos adatainkat nem a saját számítógépünkön tároljuk, hanem nyilvános vagy kereskedelmi felhőket használunk erre a célra. A számításifelhő-kezdeményezés ennélfogva a helyes irányba mutat.

3.7.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kötelezettségvállalását a hozzáférés szélesítésére és a közszféra és a tudományos világ – két, gyakran teljesen elkülönülő és egymással nem kommunikáló ágazat – közötti bizalom kiépítésére irányuló fellépésekre.

4.1.

A javaslat bizonyos elemeit részletesebben ki kellene dolgozni. Az Európai Bizottság terve egyszerre tűnik a célkitűzéseit tekintve igen összetettnek és egyes alapvető kérdéseket illetően általános jellegűnek.

4.2.

Az EGSZB mindenekelőtt azt javasolja, hogy az európai számítási felhő által megkövetelt hardvereket és szoftvereket Európában szerezzék be. Európában magas színvonalú szoftvermegoldások állnak rendelkezésre, és el kellene kerülni a világ más régióitól való technológiai függést. A hardvert illetően megerősítették, hogy legalább az egyik exa nagyságrendű szuperszámítógép európai lesz.

4.3.

Az EGSZB aggodalmának ad hangot a számítási felhő megvalósításához és fejlesztéséhez szükséges nemcsak pénzügyi, hanem szakmai erőforrások miatt is. Ahhoz, hogy a nagy adathalmazok kínálta összes lehetőséget ki tudjuk használni a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás terén Európában, mindenképpen rendelkezésre kell állnia a megfelelő kompetenciákkal rendelkező humán erőforrásnak. Ösztönözzük emellett az Európai Bizottságot, hogy kellőképpen vegye számításba az egyes konkrét tudományos közösségekben már létező és jól működő határokon átnyúló felhőrendszereket, valamint az ugyanezt a célt elérni kívánó nemzeti kezdeményezéseket.

4.3.1.

Üdvözli a Horizont 2020 keretprogram és az EDISON projekt finanszírozása által kilátásba helyezett rendelkezéseket, amelyek felgyorsítják az adattudós (data scientist) foglalkozás elismertetését, ugyanakkor kéri, hogy az Európai Bizottság a tagállamokkal egyetértésben indítson el egy új, magas képzettséget igénylő munkahelyekre irányuló nagyarányú fejlesztési programot, amely minőségi szakmai lehetőségeket kínál, továbbá támogatja a más országokban dolgozó fiatal tudósok visszatérését az EU-ba. Különösen nagy szükség van az adatkezelőkre, akik segíteni tudják a tudósokat, az ágazat iparát és a közigazgatást az összegyűjtött adatok jobb hasznosításában és megosztásában. Ezekre az európai bizottsági kezdeményezésekre sürgető szükség van, és segíthetnek visszanyerni az elveszített munkalehetőségeket.

4.4.

Nem világos továbbá az sem, hogy miként alakul majd a javasolt európai adatinfrastruktúra – amelynek feladata lenne a nagy teljesítményű szuperszámítógépek (HPC) előmozdítása, fejlesztése és megvalósítása – és a kvantumszámítási technológia megerősítésére irányuló, támogatandó kiemelt kezdeményezés közötti kapcsolat. A két kezdeményezés – ha különböző is – kiegészíti egymást. Míg az exa nagyságrendű szuperszámítógépek megvalósítása 2018-ra várható, addig a kvantumtechnológiára vonatkozó stratégia még előkészítési szakaszban van, és hosszú távú megközelítést igényel.

4.5.

A közlemény igen általános jellegű, még akkor is, ha az európai nyílt tudományosadat-felhőnek és az európai adatinfrastruktúrának köszönhetően megköveteli a tudományos infrastruktúrák, a kutatóközpontok és a közintézmények közötti természetes integrációt szolgáló mechanizmusok megvalósítását. Ez a stratégia csak az összes érdekelt fél együttműködésével lehet sikeres. A nyílt tudományosadat-felhő létrehozásának alapfeltétele a figyelemfelkeltés és a tudomány, az ipar, valamint a közszolgálatokra irányuló ösztönzők rendszerének a megváltoztatása, az adatok megosztása érdekében. Egyes konkrét közösségek, ahol az adatmegosztás már eléggé mindennaposnak számít – ilyen például a kutatás számos területe – kulcsfontosságúak lehetnek a nyílt hozzáférésű adatok részleteinek alulról felfelé építkező folyamat keretében történő meghatározásában.

4.5.1.

Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottság döntését, mely szerint 2017-től a Horizont 2020 összes új projektje alapértelmezetten szabad hozzáférést biztosít a kutatások adataihoz. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a tudományos információkhoz való hozzáférésre és azok megőrzésére vonatkozó 2012-es ajánlásokat.

4.6.

Szintén pontosítani kell, hogy mely mechanizmusok szolgálnak majd a felhasználói bázis innovatív kkv-knak és az iparnak megígért kiterjesztésére, kiválósági adat- és szoftverközpontok és kkv-kra irányuló adatszolgáltatási innovációs csomópontok igénybevételével.

4.7.

Az EGSZB kéri, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő irányítására vonatkozó részt – amelyről az Európai Bizottság szerint a már elkezdődött, alapos előkészítő munkát követően születik döntés – alaposabban dolgozzák ki. A tudományos közösségnek, a vállalkozásoknak és a polgároknak jogukban áll részt venni e kormányzásban, míg az Európai Bizottság kötelessége meghatározni e részvétel módját és mértékét. A nyitott tudománnyal foglalkozó szakpolitikai platform hasznos eszköz lehet.

4.8.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az olyan kérdésekről, mint az irányítás, a mindenki előtti fokozatos nyitás, a felhasználás módja és az adatok megőrzése induljon széles körű konzultáció, amelybe közvetlenül vonják be a tudományos közösséget és érdekképviseleteiken keresztül magukat a polgárokat.

4.9.

Az Európai Bizottságnak részletesebb tájékoztatást kell nyújtania a számítási felhő irányítására szolgáló igazgatási platformról.

4.10.

A finanszírozás tekintetében, figyelembe véve, hogy a kezdeményezést számos tagállamban kellene végrehajtani, valamint figyelembe véve az európai gazdaság alacsony mértékű növekedésével jellemzett gazdasági hátteret, amely nagyban megnehezíti az európai kezdeményezések terén megvalósított magánberuházásokat, ami csak közvetett és másodlagos hatást gyakorolna az iparra és a kkv-kra, az EGSZB úgy véli, hogy olyan kérdésről van szó, amely minden tekintetben prioritást kell, hogy jelentsenek Európa számára.

4.11.

A vállalkozások a számítási felhő és az adatinfrastruktúra pozitív hatásait csak a megvalósításuk után, még kidolgozásra váró közös szabványok tiszteletben tartásával, a magánélet védelmére, a kiberbiztonság és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó, még sem az európai jogalkotás, sem a tagállamok általi átültetés szintjén nem egységes keretszabályoknak megfelelően élveznék.

4.12.

Ennek folytán az EGSZB javasolja a „digitális Európa egységes portáljának” létrehozását, hogy a polgárok és a vállalkozások könnyebben hozzáférhessenek a meglévő közösségi dokumentumokhoz