28.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 487/81

Előadó:

Vladimír NOVOTNÝ

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, és úgy véli, hogy az új határozatra irányuló javaslat egészében véve előrelépést jelent a jogbiztonság megerősítése felé az energiaágazati beruházások és a kapcsolódó infrastrukturális projektek terén, az átláthatóság növelése felé a gázellátás biztonságára vonatkozó kérdésekben, valamint a belső energiapiac működésének javítása felé.

1.2.

Az EGSZB támogatja a harmadik országokkal az energia terén kötendő nemzetközi megállapodások előzetes mechanizmus alapján történő értékelését, amennyiben ezzel megelőzhető a megállapodások uniós joggal és a belső energiapiac követelményeivel való ütközésének kockázata. Úgy véli ugyanakkor, hogy a megelőzés ebben az esetben hatékonyabb eljárás, mint amit az utólagos korrekciós intézkedések jelentetnének.

1.3.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a nemzetközi energetikai megállapodások megkötését megelőző (ex ante) értesítési és ellenőrzési eljárás kizárólag azokra a megállapodásokra vonatkozzon, amelyek a tagállamok gázellátását érintik. A gáz ugyanis a legérzékenyebb energetikai alaptermék, amelynek szállításában általában több uniós tagállam is érintett.

1.4.

Az EGSZB véleménye szerint a határozat felülvizsgálatának csak azokat a keretmegállapodásokat kellene érintenie, amelyek közvetlen hatással vannak az Unió belső piacára és/vagy az energiaellátás biztonságára. Az Európai Bizottságnak továbbá kizárólag azt kellene értékelnie, hogy a hozzá beterjesztett kormányközi megállapodás tervezete összhangban van-e az uniós joggal.

1.5.

Az, hogy fokozzák a bizalmas információk védelmét a kormányközi megállapodás előkészítésének teljes folyamata alatt, meghatározó lesz ahhoz, hogy az előkészítés vagy tárgyalás alatt álló nemzetközi energetikai megállapodásokra vonatkozóan ajánlott értesítési és ellenőrzési eljárások sikeresen létrehozhatók legyenek.

1.6.

Az EGSZB véleménye szerint a többi energetikai megállapodást a jelenleg hatályos utólagos (ex post) jogi és közigazgatási eljárások segítségével kellene értékelni. Az EGSZB ugyanakkor javasolja annak a lehetőségnek a megfontolását, hogy az ilyen megállapodásokat önkéntes alapon, az érintett tagállam kérésére előzetes értékelésnek vessék alá.

1.7.

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az Európai Bizottság számára az uniós joggal össze nem egyeztethető megállapodástervezet tárgyában negatív vélemény kiadására rendelkezésre álló időnek nem szabadna meghaladnia a javaslatban szereplő tizenkét hetet. Úgy kell tekinteni, hogy amennyiben lejárt ez a határidő, akkor az Európai Bizottság jóváhagyta a javasolt megállapodást, és folytathatók az érintett kormányközi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások.

2.1.

A tagállamok és harmadik országok által az energia terén kötött kormányközi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat az Európai Bizottság „téli csomagjának” az egyik alkotóeleme, amely az energiaellátás biztonságára helyezi a hangsúlyt az energiaunió terve keretében. E csomag elsősorban a harmadik országokból származó gázszállításokra koncentrál.

2.2.

Az Európai Bizottság 2015-ben elvégezte a kormányközi megállapodásokról szóló – a tagállamok és a harmadik országok között aláírt energetikai megállapodásokra vonatkozó információk cseréjét biztosító mechanizmust létrehozó –, 2012. október 25-i 994/2012/EU hatályos határozat felülvizsgálatát és hatékonyságának értékelését.

2.3.

Az Európai Bizottság értékelő jelentéséből az következik, hogy az Európai Bizottság szerint a jelenlegi határozatok nem tesznek eleget az egyik fő célkitűzésüknek, nevezetesen annak, hogy biztosítani kell, hogy a kormányközi megállapodások megfeleljenek az uniós jognak. Az Európai Bizottság e probléma három alapvető okára mutatott rá:

2.4.

Az Európai Bizottság kidolgozott egy határozatjavaslatot, amely hatályon kívül helyezi a 994/2012/EU határozatot és több jelentős módosítást ír elő az említett határozat felülvizsgálatából eredő következtetések figyelembevétele céljából. A felülvizsgálatnak két fő célkitűzése van:

3.1.

A felülvizsgált határozatjavaslat a következő elemeket tartalmazza:

3.1.1.

A kormányközi megállapodásokat érintő értesítési kötelezettségek:

3.1.2.

Az Európai Bizottság értékelése:

3.1.3.

Értesítési kötelezettségek és az Európai Bizottság értékelése a nem kötelező erejű jogi eszközök esetében:

3.2.

Az Európai Bizottság szerint e határozat várhatóan hatással lenne a következőkre:

4.1.

Az EGSZB már 2012-ben, a 994/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat előkészítése keretében foglalkozott az energiaügyi megállapodások kérdéskörével (1). Véleményében kiemelte, hogy az energiaügyi megállapodásokat úgy stratégiai, mint kereskedelmi megfontolásoknak kell vezérelniük, az arányosság és az átláthatóság elvének tiszteletben tartása mellett.

4.2.

Az EGSZB egyebek mellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a határozattervezet nem vonatkozik olyan fontos, magánszereplők közötti energiaügyi kereskedelmi megállapodásokra, amelyek több tagállamra is kiterjednek, és amelyek összeütközésbe kerülhetnek az uniós joggal. Az EGSZB rámutatott azokra a potenciális veszélyekre, melyek akkor merülhetnek fel, ha stratégiai partnerségek nem uniós érdekek miatt olyan gyakorlatok kényszerű alkalmazásához vezethetnek, amelyek károsnak bizonyulhatnak.

4.3.

A 994/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot felülvizsgáló határozatra irányuló javaslat kapcsán mind a szociális párbeszédben fontos partnerként részt vevő európai munkaadói szövetségek, mind pedig a szervezett civil társadalom képviselői fenntartásaiknak adtak hangot. A munkaadói szervezetek szerint elegendő a jelenleg is létező utólagos mechanizmus. Hangsúlyozták, hogy az értékelésnek azokat a megállapodásokat kell céloznia, amelyek hatással vannak a belső energiapiacra vagy az energiaellátás biztonságára.

4.4.

A civil társadalmi szervezetek néhány tagállammal együtt ezenkívül jelezték azt az igényt, hogy rögzítsék a felelősséget a kereskedelmi szempontból érzékeny információk kiszivárgása esetén, illetve hogy biztosítsák a kereskedelmi érdekek megfelelő védelmét. Támogatták továbbá, hogy a magánszereplők közötti és az Euratom mechanizmusain alapuló megállapodások ne tartozzanak a határozat hatálya alá, és azt szeretnék, ha a 994/2012/EU határozat teljes felülvizsgálata tiszteletben tartaná a vállalkozás és a kereskedelem szabadságát, az üzleti titok védelmét, valamint a megfelelő ügyintézéshez való jogot.

4.5.

Az ügyirat kapcsán folytatott nyilvános konzultáció során hasonló felvetések érkeztek az érdekcsoportok, köztük az európai ágazati szervezetek és a szabályozói szövetségek részéről is. Egyebek mellett kiemelték azt, hogy az Európai Bizottság kísérődokumentumai [SWD(2016) 28 final] nem tartalmaznak elegendő bizonyítékot és szignifikáns számszerű érvet, amelyek alapján teljes joggal megállapítható lenne, hogy a hatályos jogszabály nem éri el céljait, és hogy ezért azt újjal kellene helyettesíteni. A nemzetközi megállapodások hiányosságai orvosolhatók a jelenleg érvényes határozat szigorúbb alkalmazásával ahelyett, hogy új jogszabályt kellene alkotni.

4.6.

A megfelelő kompromisszum érdekében az EGSZB ebben a véleményében egyszerre támaszkodik a civil társadalmi szervezetek körének egy része által a fentiekben megfogalmazott megjegyzésekre és ellenvetésekre, valamint az Európai Bizottság érveire, illetve az EU Energiaügyi Tanácsának következtetéseire.

4.7.

Az Európai Bizottság tapasztalata alapján a már megkötött nemzetközi energiaügyi megállapodásokat nehéz módosítani, amennyiben kiderül, hogy azok összeférhetetlenek az uniós joggal. Az EGSZB ezért támogatja azt a javaslatot, hogy az uniós jog és a belső energiapiaci szabályok megsértésének megelőzése érdekében alkalmazzák az előzetes értékelési mechanizmust azokban az esetekben, amelyek az egész EU számára jelentőséggel bírnak, vagy több tagállamra is kiterjednek.

4.8.

Az EGSZB véleménye szerint a határozat felülvizsgálatának tehát csak azokat a harmadik országokkal megkötött fontos kormányközi megállapodásokat kellene érintenie, amelyek közvetlen hatással vannak az Unió belső piacára és/vagy az energiaellátás biztonságára. Az Európai Bizottságnak továbbá kizárólag azt kellene értékelnie, hogy a hozzá beterjesztett kormányközi megállapodás tervezete összhangban van-e az uniós joggal.

4.9.

A kisebb volumenű és kevésbé fontos kormányközi megállapodások tárgyalási folyamata keretében az Európai Bizottságnak nem kellene semmilyen konkrét mandátumot kapnia, amikor a tárgyalások során segítséget nyújt egy tagállamnak. Ugyanakkor meg kell őrizni a tagállamok számára annak a lehetőségét, hogy az Európai Bizottságtól tanácsadási szolgáltatást kérjenek, hogy megelőzhető legyen a tárgyalt megállapodás uniós jogba ütközése. Ilyen esetekben az Európai Bizottságnak meghatározott határidőn belül kellene megfelelő tájékoztatást nyújtania.

5.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az ellenőrzési mechanizmust továbbra is csak akkor kell alkalmazni, amikor gázszállításra vonatkozó nemzetközi megállapodásokról van szó.

5.2.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon véleményével, mely szerint a vizsgált határozatra irányuló javaslatból eredő kötelezettségeknek nem szabad kiterjedniük a magánszereplők által kötött megállapodásokra. Azt ajánlja azonban, hogy fontolják meg a javasolt előzetes értékelési mechanizmus alkalmazását azon magánszférabeli megállapodások kapcsán, amelyek jelentős hatással vannak a belső energiapiacra vagy az energiaellátás biztonságára. Mindazonáltal egyértelmű szabályokat kell megállapítani erre az eljárásra.

5.3.

Az EGSZB elvárja, hogy rögzítsék a felelősséget az érzékeny üzleti információk elvesztése esetére, és az ilyen eseteket büntetőjogi szempontból vizsgálják ki.

5.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a vizsgálat tárgyát képező határozatnak a nem kötelező erejű jogi eszközökre történő alkalmazása (a javaslat 2. cikke) nem szükséges, és nem is jár haszonnal.

5.5.

Az EGSZB kétségeit fejezi ki az Európai Bizottság azon állítása kapcsán, amely szerint a javaslat nincsen hatással az EU költségvetésére. Abban az esetben például, ha az előzetes értékelési mechanizmust kiterjesztik a magánszereplők közötti megállapodásokra, várható, hogy mind az adminisztratív költségek, mind pedig az adminisztrációs teher növekedni fog. Az EGSZB-nek nem áll rendelkezésére elemzés arról, hogy az új határozat keretében miként biztosítják majd a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását és az arányosság elvének érvényesülését.

5.6.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon javaslatával, amely szerint meg kellene őrizni az általa nyújtott segítség fakultatív jellegét (a javaslat 4. cikke), mivel az Európai Bizottság segítségnyújtása nem lehet kötelező a valamely tagállam által harmadik országokkal folytatott tárgyalások keretében.