13.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 130/1

1.1.

A rendeletjavaslat célkitűzése annak biztosítása, hogy az árutőzsdei kereskedőkre (azokra a befektetési vállalkozásokra, amelyek fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9. és 10. pontjában meghatározott pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll, és amelyekre 2006. december 31-én a 93/22/EGK tanácsi irányelvet (3) nem kellett alkalmazni) 2018. január 1-jétől ne vonatkozzon az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) összes követelménye a nagykockázat-vállalás és szavatoló tőke tekintetében egy arra irányuló akaratlagos és megalapozott információk alapján hozott döntés nélkül, hogy esetükben ez megfelelő rendszert jelent.

1.2.

Habár az 575/2013/EU rendeletnek a nagykockázat-vállalás és szavatoló tőke tekintetében fennálló követelményei nem tűnnek az árutőzsdei kereskedőkre szabottnak, az ilyen prudenciális követelmények alóli mentességek meghosszabbítására vonatkozó döntésnek figyelembe kell vennie az árutőzsdei kereskedők által lehetségesen okozott rendszerkockázatokat. Az ilyen kockázatok számos forrásból eredhetnek, mint például:

1.3.

Az EKB mostanáig nem azonosított egyetlen olyan konkrét jelzést sem az árutőzsdei kereskedők által létrehozott rendszerkockázat tekintetében, amely elengedhetetlenné tenné ebben a szakaszban a jelenleg hatályos nagykockázat-vállalási és szavatolótőke követelmények alóli mentességek feloldását. Az európai árutőzsdei kereskedők általában kisebb tőkeáttétellel és ellenállóbb tőkeszerkezettel működnek, mint a bankok. Tipikusan alacsony tőkeerősségi arányaik vannak, és nem tűnnek úgy, mintha bankihoz hasonló lejárati és likviditási transzformációkkal foglalkoznának. Továbbá a bankrendszerrel az adósság és az ezzel összefüggő nemteljesítési arányok útján fennálló kapcsolatok meglehetősen korlátozottnak tűnnek. A bankok árutőzsdei kereskedők felé fennálló közvetlen kitettsége viszonylag alacsonynak tűnik, csökkentve a lehetséges fertőzési kockázatokat. Végül, az árupiaci származtatott termékek piacainak az elmúlt 15 év során bekövetkezett jelentős növekedése ellenére nincs egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy az árupiaci származtatott termékekkel való kereskedésnek káros hatása lenne a szélesebb pénzügyi rendszerre. Mindazonáltal egy részletes hatáselemzés tűnik a következő szükséges lépésnek annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb döntést lehessen meghozni a mentességek megszüntetése vagy átmeneti meghosszabbítása tekintetében. Különösen figyelemmel kell lenni az árutőzsdei kereskedéssel foglalkozó hitelintézetekre vonatkozó egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos kérdésekre.

1.4.

A mentességeknek valóban csak átmeneti jellegűnek kell lenniük. Az Európai Bizottság várhatóan javaslatot fog benyújtani a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális szabályozás átfogó felülvizsgálata tárgyában. A mentességek átmeneti meghosszabbítása alapjának és célkitűzésének arra kell szorítkoznia, hogy elkerülje a jelentős szabályozási módosításokat az ilyen átfogó felülvizsgálat előtt, amelynek a lehető leghamarabb meg kell történnie.