INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) az aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szól.

2010. december 8-án a Tanács határozatot fogadott el, melyben felhatalmazta az Európai Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tárgyalásokat folytassanak az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti keretmegállapodásról. A megállapodásról folytatott tárgyalások 2011 szeptemberében kezdődtek.

Az EU és Kanada közötti széles körű politikai és gazdasági együttműködés kezdetei hivatalosan 1976-ra nyúlnak vissza, amikor az OECD-országok közül elsőként Kanadával keretmegállapodást írt alá az EU. Ez a megállapodás hosszú időn át megfelelő keretet képezett a kapcsolatok elmélyítéséhez, valamint a Felek közötti politikai társulás és együttműködés megerősítéséhez.

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Kanada között 1990-ben megkötött, transzatlanti kapcsolatokról szóló nyilatkozat tovább erősítette a partnerséget számos területen, így például a bilaterális és multilaterális szintre egyaránt kiterjedő gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés terén.

Ezenkívül 1996-ban elfogadták a Kanada–EU közös politikai nyilatkozatot és cselekvési tervet azzal a céllal, hogy erősítsék a közös célkitűzések érdekében folytatott együttműködést, a mélyen gyökerező közös elvek alapján.

2004-ben a Felek partnerségi menetrendről szóló megállapodást kötöttek azzal a céllal, hogy előmozdítsák a nemzetközi biztonságot, a globális gazdasági jólétet, a bel- és igazságügyi kérdésekben való együttműködést, kezeljék a globális és regionális kihívásokat és előmozdítsák az EU és Kanada polgárai közötti szorosabb kapcsolatok kialakulását. A partnerségi menetrend intenzív párbeszédet alakított ki, amely stratégiaibb jellegű, folyamatos és koherens megközelítést tett lehetővé a Kanadát és az EU-t egyaránt érintő kérdésekben, és egyre több ágazatra kiterjedt.

Idővel az EU és Kanada közötti együttműködés tovább fejlődött, és mára számos ágazatra kiterjed, úgymint a környezetvédelem, a jogérvényesülés és biztonság, a migráció és integráció, a halászat, az oktatás, a kultúra, az emberi jogok, az északi területek fejlesztése és az őslakosokkal kapcsolatos kérdések, a fiatalok közötti cserék és a közlekedésbiztonság.

A megállapodás célja kettős: i. egyrészt az EU és Kanada közötti politikai kapcsolatok, valamint a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben folytatott együttműködés gazdagítása azáltal, hogy stratégiai partnerség szintjére emelik a kapcsolatokat, ii. másrészt pedig az együttműködés fokozása a kereskedelmi és gazdasági kérdéseken túlmutató számos szakpolitikai területen.

A megállapodás jelentősen hozzájárul a partnerség javításához, amely az EU és Kanada olyan közös értékeire épül, mint például a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a jogállamiság, valamint a nemzetközi béke és biztonság.

A politikai záradékok alkalmazásáról szóló közös megközelítésnek megfelelően azokban a nagyon körülhatárolt esetekben, amikor megsértik a stratégiai partnerségi megállapodás alapvető elemeit, a stratégiai partnerségi megállapodás felfüggeszthető, vagy más, a kétoldalú kapcsolatainkra hatással lévő megfelelő intézkedések tehetők. A stratégiai partnerségi megállapodás arról is rendelkezik, hogy ilyen szélsőséges esetekben az egyik Fél kezdeményezheti az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás felmondására irányuló eljárást is.

A stratégiai partnerségi megállapodás az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodással együtt várhatóan kézzelfogható előnyöket és lehetőségeket teret majd az Unió és Kanada polgárai számára.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A tárgyalási folyamat az EKSZ és a Bizottság szolgálatainak bevonásával és konzultációja mellett zajlott.

A tárgyalások során a tagállamokkal is konzultáltak az érintett tanácsi munkacsoportok ülésein. 2014. június 18-án a COREPER is jóváhagyta a stratégiai partnerségi megállapodás szövegét, így a főtárgyalók 2014. szeptember 8-án parafálhatták a megállapodást.

Az Európai Parlamentet rendszeresen és időben tájékoztatták a tárgyalások folyamán.

Az EKSZ és a Bizottság úgy véli, hogy a Tanács által a tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzések teljesültek, és a megállapodás tervezete benyújtható aláírásra.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az Unió részéről a megállapodás jogalapja az EUSZ 37. cikke és az EUMSZ 212. cikke. A csatolt együttes javaslat képezi a megállapodás aláírásának és ideiglenes alkalmazásának jogi eszközét.

A megállapodás szerkezete két oszlopra épül: a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kül- és biztonságpolitikai kérdésekben folytatott politikai együttműködés (tömegpusztító fegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, terrorizmus elleni küzdelem, a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása, együttműködés a multilaterális fórumokon) és a széles körű ágazati együttműködés (gazdasági és fenntartható fejlődés, a szabad kereskedelem előmozdítása és a beruházások ösztönzése, igazságügyi együttműködés, adózás stb.). A megállapodás rendelkezéseinek felépítése a következő: az együttműködés alapja (I. cím), emberi jogok, alapvető szabadságok, demokrácia és jogállamiság (II. cím), nemzetközi béke és biztonság, hatékony multilateralizmus (III. cím), gazdasági és fenntartható fejlődés (IV. cím), jogérvényesülés, szabadság és biztonság (V. cím), politikai párbeszéd és konzultációs mechanizmus (VI. cím), valamint záró rendelkezések (VII. cím).

A megállapodás számos bilaterális, regionális és multilaterális kérdésben gazdagítja majd az EU és Kanada közötti együttműködést. Lehetővé teszi majd a Felek számára, hogy együtt lépjenek fel közös értékeik harmadik országok felé közvetítése érdekében olyan kulcsfontosságú kérdések tekintetében, mint a nemzetközi béke és biztonság, a demokrácia és jogállamiság, a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság.

A megállapodás szolgál az együttműködés alapjául, amely magában foglalja az ENSZ Alapokmányában felsorolt elveket és a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Erősíti továbbá a Felek elkötelezettségét a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fenntartása és előmozdítása iránt.

A megállapodás megerősíti a politikai, gazdasági és ágazati együttműködést szakpolitikai területek széles körén, mint például a fenntartható fejlődés, a kutatás és innováció, az oktatás és kultúra, a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem. Újólag megerősíti a Felek elkötelezettségét a nemzetközi béke és biztonság megőrzése mellett a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása révén és a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni intézkedések által.

Kialakítja a politikai párbeszéd mechanizmusát a vezetői szintű éves csúcstalálkozók és a miniszteri szintű konzultációk megszervezésével. Miniszteri szintű vegyes bizottságot hoz létre, amely a korábbi transzatlanti párbeszéd helyébe lép, valamint felállítja az együttműködési vegyes bizottságot, melynek célja a Felek közti stratégiai kapcsolat fejlődésének nyomon követése.

A megállapodás rendelkezik alkalmazása felfüggesztésének lehetőségéről abban az esetben, ha megsértik az alapvető elemeit. Ezenkívül a Felek elismerik, hogy az ilyen esetek alapot szolgáltathatnak az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás felmondásához is.

A záró rendelkezések a megállapodás bizonyos részei hatálybalépés előtti ideiglenes alkalmazásának feltételeit rögzítik.

2015/0073 (NLE)

Együttes javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,[1]

tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének együttes javaslatára,

mivel:

(1)       2010. december 8-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot és a főképviselőt, hogy tárgyalásokat kezdjenek Kanadával az EU–Kanada kapcsolatokról szóló 1996. évi együttes politikai nyilatkozat helyébe lépő keretmegállapodásról.

(2)       Figyelembe véve a Felek közötti szoros történelmi köteléket és a fokozatosan elmélyülő kapcsolatokat, valamint azon szándékukat, hogy ambiciózus és innovatív módon megerősítsék és elmélyítsék kapcsolataikat, a stratégiai partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) irányuló tárgyalások a megállapodás 2014. szeptember 8-i ottawai parafálásával sikeresen lezárultak.

(3)       A megállapodás 30. cikke a megállapodás hatálybalépéséig annak ideiglenes alkalmazásáról rendelkezik.

(4)       A megállapodást ezért az Unió nevében alá kell írni és a megállapodás 30. cikkének megfelelően egy későbbi időpontban történő megkötéséig ideiglenesen alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)          A Tanács engedélyezi az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírását, – az említett megállapodás megkötésére figyelemmel.

(2)          A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága teljes mértékben felhatalmazza a megállapodás főtárgyalója által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodás aláírására – annak megkötésére figyelemmel.

3. cikk

(1)          A megállapodás 30. cikkének megfelelően és az abban szereplő értesítések függvényében a megállapodás hatálybalépéséig az Unió és Kanada között a megállapodás következő részei ideiglenesen alkalmazandók:

-        I. cím,

-        II. cím,

-        III. cím,

-        IV. cím,

-        V. cím, a 24. cikk kivételével,

-        a VI. és VII. cím, annyiban, amennyiben e címek rendelkezései a megállapodás ideiglenes alkalmazásához szükségesek.

(2)          A Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi azon időpontot, amelytől kezdődően a megállapodást ideiglenesen alkalmazni kell.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L […]., […]., […]. o.

MELLÉKLET Stratégiai partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada között

PREAMBULUM

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: „az Unió”

továbbá

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, (a továbbiakban: a tagállamok),

                                                                            egyrészről, valamint

KANADA

                                                                            másrészről,

a továbbiakban együttesen: „a Felek”,

Alapul véve az Európa és Kanada népei között kiterjedt történelmi, kulturális, politikai és gazdasági kapcsolataik útján régóta fennálló barátságot,

Figyelembe véve a Kanada és az Európai Közösségek között létrejött 1976. évi kereskedelmi és gazdasági együttműködési keretmegállapodás, az Európai Közösség és tagállamai, valamint Kanada közötti transzatlanti kapcsolatokról szóló 1990. évi nyilatkozat, az EU és Kanada közötti kapcsolatokról szóló 1996. évi közös politikai nyilatkozat és az EU és Kanada közötti akcióterv, a 2004. évi EU–Kanada partnerségi menetrend, valamint az Európai Unió és Kanada közötti, Kanadának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvétele kereteinek meghatározásáról szóló 2005. évi megállapodás óta elért előrehaladást,

Újólag megerősítve a Feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok iránti erős elkötelezettségét,

Osztva azt a nézetet, mely szerint a tömegpusztító fegyverek elterjedése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra nézve,

Építve a Felek régóta folytatott együttműködésére a béke, a biztonság és a jogállamiság nemzetközi elveinek előmozdítása érdekében,

Újólag megerősítve a Felek elkötelezettségét a terrorizmus és a szervezett bűnözés kétoldalú és többoldalú csatornákon történő leküzdése iránt,

Osztva a szegénységcsökkentés, az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása, valamint a fejlődő országok politikai és gazdasági reformok megvalósítására irányuló erőfeszítésének támogatása iránti elkötelezettséget,

Elismerve a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat;

Büszkén az európai és kanadai polgárok közötti kiterjedt személyes kapcsolatokra, valamint a Felek elkötelezettségére a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása iránt,

Elismerve azt a fontos szerepet, amelyet a hatékony multilaterális szervezetek játszhatnak az együttműködés előmozdításában, valamint eredmények elérésében a globális kérdések és kihívások terén,

Szem előtt tartva dinamikus kereskedelmi és befektetési kapcsolataikat, amelyeket még tovább gazdagít majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás hatékony végrehajtása,

Emlékeztetve arra, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az Európai Unió részeként kötelezik, feltéve, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen Kanadát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az Európai Unió részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra többé nem mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően –, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Kanadát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően,

Elismerve a Európai Unióban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta bekövetkezett intézményi változásokat,

Megerősítve, hogy a Felek stratégiai partnernek tekintik egymást és elkötelezettek amellett, hogy tovább gazdagítják és magasabb szintre emelik kapcsolataikat és nemzetközi együttműködésüket a kölcsönös tiszteletre és párbeszédre építve, hogy előmozdítsák közös érdekeiket és értékeiket,

Meggyőződve arról, hogy egy ilyen együttműködést fokozatosan és pragmatikusan kell megvalósítani szakpolitikáik fejlődésével párhuzamosan,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA

1. cikk Általános alapelvek

1. A Felek támogatásukat fejezik ki az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeik iránt.

2. Stratégiai kapcsolatukat szem előtt tartva a Felek vállalják, hogy összehangoltabban fejlesztik kétoldalú, regionális és multilaterális szintű együttműködésüket.

3. A Felek ezt a megállapodást közös értékeik, a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elve alapján hajtják végre.

II. CÍM EMBERI JOGOK, ALAPVETŐ SZABADSÁGOK, DEMOKRÁCIA ÉS

JOGÁLLAMISÁG

2. cikk A demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és

előmozdítása

1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és olyan más, az EU vagy az uniós tagállamok és Kanada részvételével működő vonatkozó emberi jogi szerződésekben és jogilag kötelező eszközben meghatározott demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapja és e megállapodás lényeges elemét képezi.

2. A Felek vállalják, hogy együttműködnek és tiszteletben tartják ezeket a jogokat és elveket saját szakpolitikáikban, továbbá más államokat is arra bátorítanak, hogy csatlakozzanak ezekhez a nemzetközi emberi jogi szerződésekhez és jogilag kötelező eszközökhöz, valamint hogy hajtsák végre saját emberi jogi kötelezettségeiket.

3. A Felek elkötelezettek a demokrácia előmozdítása iránt, ideértve a nemzetközi normáknak megfelelő szabad és tisztességes választásokat. Az egyes Felek tájékoztatják egymást választási megfigyelő misszióikról és adott esetben felkérik egymást az ezekben való részvételre.

4. A Felek elismerik, hogy a jogállamiság fontos az emberi jogok védelméhez és a demokratikus államok kormányzati intézményeinek hatékony működéséhez. Ide tartozik a független igazságszolgáltatás, a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes eljáráshoz való jog és a magánszemélyek hatékony jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférése.

III. CÍM NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG, HATÉKONY MULTILATERALIZMUS

3. cikk Tömegpusztító fegyverek    

1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi megállapodásokkal és ENSZ BT-határozatokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljes körű betartásával és végrehajtásával. Ezenkívül a Felek adott esetben továbbra is együttműködnek az elterjedés megakadályozására irányuló erőfeszítések érdekében azon export-ellenőrzési rendszerekben való részvételük útján, melynek mindketten részes felei. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi elemét képezi.

3. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal, hogy:

a)      adott esetben lépéseket tesznek minden vonatkozó nemzetközi leszerelési és nonproliferációról szóló szerződés aláírására, megerősítésére és az ezekhez való csatlakozásra, valamint azon szerződésekből származó kötelezettségeik teljes mértékű végrehajtására, amelyeknek már részes felei; továbbá minden államot arra bátorítanak, hogy csatlakozzanak ezekhez a szerződésekhez;

b)      hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját (beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését), illetve megakadályozza az ezekkel kapcsolatos tiltott brókertevékenységet, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére;

c)      küzdenek a vegyi-, biológiai- és toxinfegyverek elterjedése ellen. A Felek megállapodnak arról, hogy a vonatkozó fórumokon együttműködnek az olyan nemzetközi egyezmények univerzális tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében, mint például a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről) és a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről). 

4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen magas szintű EU–Kanada-találkozókat rendeznek az elterjedés megelőzésével és a leszereléssel kapcsolatos kérdések széles körében folytatott együttműködés előmozdításának módjairól folytatandó eszmecsere érdekében.

4. cikk Kézi- és könnyűfegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat a nemzetközi eszközök keretében, ideértve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiból származó kötelezettségeket.

3. A Felek vállalják, hogy globális, regionális és nemzeti szinten lépéseket tesznek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják a többi országnak e téren nyújtott segítségük koordinációját, egyeztetését, kiegészítő jellegét és szinergiáját.

5. cikk Nemzetközi Büntetőbíróság

1. A Felek megerősítik, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB) is bevonva.

2. A Felek osztják az irányú elkötelezettségüket, hogy előmozdítsák az NBB Római Statútumának univerzális megerősítését vagy az ahhoz való csatlakozást, és azon dolgoznak, hogy az NBB részes feleinek számító országok hazai szinten hatékonyan hajtsák végre a Statútumot.

6. cikk Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

3. A Felek elismerik, hogy a terrorizmus elleni küzdelem prioritás számukra, és hangsúlyozzák, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság, a nemzetközi jog – különös tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira – az emberi jogok, a nemzetközi menekültjog, humanitárius jog és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kell folytatni.

4. A Felek magas szintű terrorizmusellenes konzultációkat és ad hoc kapcsolatot tartanak azzal a céllal, hogy – amikor csak lehet – ösztönözzék a közös terrorizmusellenes műveleti erőfeszítéseket és együttműködési mechanizmusokat. Ide tartozik a terroristák jegyzékeinek, az erőszakos szélsőségek elleni stratégiáknak és a terrorizmusellenes kérdések új megközelítéseinek rendszeres megosztása.

5. A Felek közös elkötelezettséget tanúsítanak a terrorizmus elleni küzdelem átfogó nemzetközi megközelítése iránt, az ENSZ vezetésével. A Felek vállalják különösen, hogy együttműködnek a kérdéssel kapcsolatos nemzetközi konszenzus mélyítése érdekében az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája és a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak teljes mértékű végrehajtása céljából.

6. A Felek továbbra is szorosan együttműködnek a a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma és annak munkacsoportjai keretében.

7. A Felek a Pénzügyi Akció Munkacsoport által lefektetett nemzetközi ajánlások szerint küzdenek a terrorizmus finanszírozása ellen.

8. A Felek adott esetben folytatják együttműködésüket más államok terrorizmus elleni kapacitásainak növelése érdekében, hogy megelőzzék, felderítsék és választ adjanak a terrorista tevékenységekre.

7. cikk Együttműködés a nemzetközi béke és stabilitás előmozdítása érdekében

A nemzetközi béke és biztonság, valamint a hatékony multilaterális intézmények és szakpolitikák megteremtésével kapcsolatos közös érdekeik előmozdítása érdekében a Felek:

a)           folytatják a transzatlanti biztonság további erősítésére irányuló erőfeszítéseiket, tekintetbe véve az Európa és Észak-Amerika között meglévő transzatlanti biztonsági szervezet központi szerepét;

b)           megerősítik a válságkezelés és a kapacitásépítés támogatására irányuló közös erőfeszítéseiket, és tovább mélyítik együttműködésüket e tekintetben, ideértve az EU műveleteit és misszióit is. A Felek vállalják, hogy előmozdítják az ilyen tevékenységekben való részvételt, többek közt korai konzultáció és tervezési információk megosztása útján, amennyiben a Felek ezt megfelelőnek tartják.

8. cikk Együttműködés a multilaterális, regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek keretében

1. A Felek elkötelezettek a mulilateralizmus mellett és az arra irányuló erőfeszítések iránt, hogy javítsák az olyan regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek hatékonyságát, mint például az ENSZ és szakosított szervezetei és ügynökségei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint más multilaterális fórumok.

2. A Felek hatékony konzultációs mechanizmust működtetnek a multilaterális fórumok mellett. Az ENSZ keretében az emberi jogok és demokrácia területén már működő párbeszédükön túl a Felek állandó konzultációs mechanizmust alakítanak ki az Emberi Jogi Tanács, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése és az ENSZ bécsi intézményei, valamint egyéb, a Felek megegyezése szerinti fórumok mellett. 

3. A Felek törekednek a választásokkal kapcsolatos konzultációkra is, hogy hatékony képviseletet alakítsanak ki a multilaterális szervezetekben.

IV. CÍM GAZDASÁGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

9. cikk Párbeszéd és globális vezető szerep a gazdasági kérdésekben

Elismerve, hogy fenntartható globalizációt és nagyobb jólétet csak nyílt, piaci alapú, hatékony szabályozásra és erős globális intézményekre támaszkodó világgazdaságban lehet megvalósítani, a Felek vállalják, hogy:

a)           vezető szerepet játszanak a szilárd gazdaságpolitika és a prudens pénzgazdálkodás előmozdításában úgy belföldön, mint regionális és nemzetközi kötelezettségeik útján;

b)           rendszeres magas szintű párbeszédet tartanak a makrogazdasági kérdésekről – adott esetben központi banki képviselők bevonásával – azzal a céllal, hogy együttműködjenek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekben;

c)           bátorítják adott esetben a kölcsönös érdeklődésre számot tartó globális gazdasági kérdésekről megfelelő időben és hatékonyan folytatott párbeszédet és együttműködést a Felek részvételével működő multilaterális szervezetekben és fórumokon, mint például az OECD, a G–7, a G–20, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).

10. cikk A szabad kereskedelem előmozdítása és a befektetési lehetőségek növelése

1. A Felek együttműködnek a közöttük folytatott kereskedelem és beruházások fenntartható növekedésének és fejlődésének kölcsönös előnyükre történő előmozdítása érdekében, az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy tovább erősítsék a WTO-t, mint az erős, inkluzív és szabályokra épülő globális kereskedelmi rendszer leghatékonyabb keretét.

3. A Felek folytatják a vámügyi együttműködést.

11. cikk Adóügyi együttműködés

Gazdasági együttműködésük megerősítése és fejlesztése céljából a Felek igazodnak a jó adóügyi kormányzás elveihez, mint például az átláthatóság elve, az információcsere és a káros adózási gyakorlatok kivédése – és adott esetben az OECD káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fóruma és a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási kódex keretében alkalmazzák azokat. A Felek vállalják, hogy együttműködnek ezen elvek nemzetközi előmozdítása és javítása érdekében.

12. cikk Fenntartható fejlődés

1. A Felek megerősítik amelletti elkötelezettségüket, hogy az eljövendő generációk szükségleteinek veszélyeztetése nélkül adnak választ a ma nemzedékeinek szükségleteire. A Felek elismerik, hogy a hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedés feltétele a fenntartható fejlődés elveinek tiszteletben tartása.

2. A Felek folytatják az erőforrások felelősségteljes és hatékony felhasználásának ösztönzését, és felhívják a figyelmet a környezeti károk gazdasági és társadalmi költségeire, valamint ezeknek az emberek jóllétére gyakorolt járulékos hatásaira.

3. Párbeszéd, a bevált gyakorlatok megosztása és hatékony és eredményes pénzgazdálkodás útján a Felek továbbra is bátorítják a fenntartható fejlődés ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket.

4. A Felek közös célkitűzése a szegénység csökkentése és az inkluzív gazdasági fejlődés támogatása világszerte, és e cél érdekében a lehetőségek szerint minél gyakoribb együttműködésre törekednek.

5. E cél érdekében a Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédet alakítanak ki a fejlesztési együttműködés terén, hogy javítsák a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben a szakpolitikai koordinációt, valamint fejlesztési együttműködésük minőségét és hatékonyságát, a segélyhatékonyság nemzetközi szinten elfogadott elveinek megfelelően. A Felek együttműködnek az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítése érdekében a fejlesztési eredmények javítására koncentrálva, és elismerik annak fontosságát, hogy a fejlesztési együttműködés minél több szereplő bevonásával valósuljon meg, ideértve a magánszektort és a civil társadalmat is.

6. A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági jólét, valamint a nemzetközi béke és stabilitás szempontjából Egyetértenek abban, hogy az energiaellátás javítására és diverzifikálására, az innováció ösztönzésére és az energiahatékonyság növelésére van szükség az energiával kapcsolatos lehetőségek, az energiabiztonság, valamint a fenntartható és megfizethető energia támogatása érdekében. A Felek magas szintű energiaügyi párbeszédet folytatnak, továbbá bilaterális és multilaterális csatornákon folytatják együttműködésüket a nyílt versenypiacok támogatása, a bevált gyakorlatok megosztása, a tudományos alapú, átlátható szabályozás előmozdítása, valamint az energiaügyi együttműködés különböző területeinek megvitatása érdekében.

7. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezet védelmének és megőrzésének, és elismerik a szigorú környezetvédelmi normák szükségességét annak érdekében, hogy megőrizhető legyen a környezet a jövő generációi számára.

8. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás globális fenyegetést jelent, és a kibocsátáscsökkentés céljából azonnali és további intézkedéseket kell hozni, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. Közös céljuk, hogy innovatív megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és e hatásokhoz való alkalmazkodásra. A Felek elismerik e kihívás globális jellegét és tovább támogatják az igazságos, hatékony, átfogó és szabályokon alapuló rendszer kialakítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) keretében, amely a keretegyezmény minden részes felére alkalmazandó, ideértve egy ambiciózus új jegyzőkönyv, jogi eszköz vagy megegyezés szerinti jogi erejű dokumentum közös kidolgozását.

9. A Felek magas szintű párbeszédet folytatnak a környezetről és az éghajlatváltozásról, melynek célja a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a hatékony és inkluzív együttműködés ösztönzése az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésről és más, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről.

10. A Felek elismerik a bilaterális és multilaterális szintű párbeszéd és együttműködés fontosságát a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a tisztességes munka területén, különösen a globalizáció és a demográfiai változások tükrében. A Felek erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és szociális kérdések vonatkozásában. A Felek megerősítik továbbá elkötelezettségüket a Felek által felvállalt nemzetközileg elismert munkaügyi normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása mellett, mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1998. évi, a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában és annak az annak nyomán hozott intézkedésekben foglaltak.

13. cikk Egyéb kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekről folytatott párbeszéd

Elismerve közös elkötelezettségüket amellett, hogy elmélyítsék és kiterjesszék régóta tartó kapcsolataikat, valamint elismerve a köztük meglévő együttműködést, a Felek vállalják, hogy a megfelelő bilaterális és multilaterális fórumokon ösztönzik a szakértők közti párbeszédet és a bevált gyakorlatok cseréjét a közös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területeken. Ezek a területek többek között – de nem kizárólag – a következőket foglalják magukban: mezőgazdaság, halászat, nemzetközi óceán- és tengerpolitika, vidékfejlesztés, nemzetközi szállítmányozás, foglalkoztatás, valamint a tudomány és technológia területét is felölelő sarkvidékkel kapcsolatos kérdések. Adott esetben az együttműködés magában foglalhatja a jogalkotási, szabályozási és adminisztratív gyakorlatra, valamint a döntéshozatali eljárásokra vonatkozó tapasztalatcserét.

14. cikk A polgárok jólléte

1. Felismerve annak jelentőségét, hogy kiterjesszék és elmélyítsék párbeszédüket és együttműködésüket a polgáraik és a nagyobb globális közösség jóllétét befolyásoló kérdések széles köréről, a Felek ösztönzik és elősegítik a párbeszédet, a konzultációt és – ahol lehetséges – az együttműködést a polgárok jóllététét befolyásoló, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, már napirenden lévő és felmerülő új kérdésekről.

2. A Felek elismerik a fogyasztóvédelem jelentőségét, és bátorítják a területtel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

3. A Felek bátorítják a kölcsönös együttműködést és információcserét a globális egészségügyi kérdésekről, valamint a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetekre való felkészülésről és reagálásról.

15. cikk Együttműködés a tudás, a kutatás, az innováció és a kommunikációs technológiák terén

1. Elismerve, hogy a globális kihívások kezelése szempontjából mennyire fontos az új tudás, a Felek továbbra is bátorítják az együttműködést a tudomány, a technológia, a kutatás és az innováció területén.

2. A Felek – elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák fontos szerepet töltenek be a mai világban és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy együttműködjenek és megvitassák nézeteiket adott esetben a területtel kapcsolatos nemzeti, regionális és nemzetközi szakpolitikákról.

3. Elismerve, hogy globális kihívást jelent az internet biztonságosságának és stabilitásának fenntartása az alapvető jogok és szabadságok teljes mértékű biztosítása mellett, a Felek törekednek arra, hogy párbeszéd és szakértelem cseréje útján bilaterális és multilaterális szinten egyaránt együttműködjenek.

4. A Felek elismerik, hogy az űrrendszerek használata egyre fontosabb ahhoz, hogy megvalósítsák társadalmi-gazdasági, környezetvédelmi és nemzetközi politikai célkitűzéseiket. A Felek tovább bővítik együttműködésüket az űreszközök fejlesztése és használata terén a polgárok, vállalkozások és kormányzati szervezetek támogatására.

5. A Felek folytatják együttműködésüket a statisztika területén, különös tekintettel a bevált gyakorlatok és politikák megosztásának aktív ösztönzésére.

16. cikk A kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítása, oktatás és ifjúság,

 emberek közötti kapcsolatok          

1. A Felek büszkék a közöttük régóta fennálló kulturális és nyelvi kapcsolatokra és hagyományokra, melyek egymás megértését elősegítő kapcsolódási pontokat alakítottak ki közöttük. A kormányzat és társadalom minden szintjén léteznek transzatlanti kapcsolatok, és e kapcsolat hatása a kanadai és az európai társadalmakban egyaránt jelentős. A Felek e kötelékek bátorítására és olyan új módok feltárására törekednek, amelyek emberek közötti kapcsolatok útján mozdítják elő a kapcsolatokat. A Felek törekednek az olyan nem kormányzati szervezeteken és agytrösztökön keresztül megvalósuló cserék hasznosítására, amelyek összefogják a fiatalságot és más gazdasági és társadalmi szereplőket, hogy kiterjesszék és elmélyítsék ezeket a kapcsolatokat, valamint gazdagítsák a közös kihívások megoldására vonatkozó gondolatok áramlását.

2. Elismerve az évek alatt kialakult, kiterjedt kapcsolataikat a felsőoktatás, az oktatás, a sport, a kultúra, a turizmus és a fiatalok mobilitása terén, a Felek üdvözlik és bátorítják az ilyen kapcsolatok kiterjesztésére irányuló, folytatódó együttműködést.

3. A Felek törekednek a kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítására, ide értve adott esetben a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény elveinek és célkitűzésinek előmozdítását is.

4. A Felek törekednek arra, hogy kulturális intézményeik és ágazatbeli szakembereik között bátorítsák és könnyebbé tegyék a cseréket, az együttműködést és a párbeszédet.

17. cikk Katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség és veszélyhelyzet-kezelés

A természeti és ember okozta katasztrófák hatásainak minimalizálása, valamint a társadalom és az infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében a Felek megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási intézkedések ösztönzése mellett, többek közt bilaterális és multilaterális szintű együttműködés útján.

V. CÍM JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

18. cikk Igazságügyi együttműködés

1. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján fokozzák a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó együttműködést. A Felek – hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően – törekednek a meglévő mechanizmusok megerősítésére, és adott esetben mérlegelik a területen folytatott nemzetközi együttműködés megkönnyítését célzó új mechanizmusok kialakítását. Ez magában foglalja adott esetben a vonatkozó nemzetközi eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést.

2. A Felek – hatáskörüknek megfelelően – adott esetben fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megtárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

19. cikk Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén

3. Illetékességük és hatáskörük keretén belül a Felek együttműködnek egy, a kábítószer-kérdésre vonatkozó kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában. A Felek a következőkre koncentrálják erőfeszítéseiket:

– az illegális kábítószerek elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése;

– a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése;

– a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése; valamint

– az olyan struktúrák hatékonyságának maximalizálása, amelyek célja a kémiai prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására történő felhasználásának csökkentése.

4. A Felek együttműködnek e célkitűzések megvalósítása érdekében, lehetőség szerint többek közt technikai segítségnyújtási programjaik összehangolásával, valamint azon országok megerősítésre és végrehajtásra bátorításával, amelyek még nem erősítették meg és hajtották végre azokat a meglévő kábítószerek ellenőrzéséről szóló nemzetközi egyezményeket, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok és Kanada részes felei. A Felek tevékenységüket a kábítószerek ellenőrzéséről szóló vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban általánosan elfogadott elvekre alapozzák, és tiszteletben tartják a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló, az ENSZ által 2009-ben kiadott politikai nyilatkozat és cselekvési terv átfogó célkitűzéseit.

20. cikk Bűnüldözési együttműködés, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

1. A Felek elkötelezettek aziránt, hogy együttműködést folytatnak a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás, a csempészet és az illegális pénzügyi műveletek elleni küzdelem terén azáltal, hogy betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében.

2. A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy bűnüldözési együttműködést alakítanak ki, többek közt az Europollal való folytatódó együttműködés útján.

3. Ezenkívül a Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek a nemzetközi fórumokon a Felek részvételével működő, az ENSZ keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez és annak kiegészítő jegyzőkönyveihez való csatlakozás és ezek végrehajtásának előmozdítása érdekében.

4. A Felek adott esetben az ENSZ Korrupció elleni egyezménye végrehajtásának előmozdítására is törekednek, többek közt szigorú felülvizsgálati mechanizmus működtetése útján, az átláthatóság elvének tiszteletben tartása és a civil társadalom részvétele mellett.

21. cikk Pénzmosás, beleértve a terrorizmus finanszírozását is

1. A Felek elismerik annak szükségességét, hogy fellépjenek és együttműködjenek annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a kábítószer-kereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására felhasználni, valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó vagyoni vagy pénzeszközök elkobzására, a vonatkozó jogi keretek és jogszabályok határain belül.

2. A Felek adott esetben saját jogi keretüknek megfelelően vonatkozó információkat cserélnek és megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának leküzdése érdekében, amit a Pénzügyi Cselekvési Munkacsoport ajánlásai és a területen tevékeny más nemzetközi szervek által elfogadott standardok vezérelnek.

22. cikk Számítástechnikai bűnözés

1. A Felek elismerik, hogy a számítástechnikai bűnözés globális reagálást igénylő globális probléma. E célból a Felek információk és gyakorlati tudás cseréje útján megerősítik a számítástechnikai bűnözés megelőzésére és leküzdésére irányuló együttműködésüket, vonatkozó jogi kereteiknek megfelelően. A Felek együttműködésre törekednek adott esetben a más államoknak a bárhol felmerülő számítástechnikai bűnözés megelőzésére és leküzdésére irányuló hatékony jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlat kialakításához nyújtott segítség és támogatás vonatkozásában.

2. A Felek – vonatkozó jogi kereteik és jogszabályaik keretein belül – információt cserélnek különböző területeken, ideértve a számítástechnikai bűnözést felderítő szakemberek oktatását és képzését, a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos vizsgálatok lebonyolítását és a digitális igazságügyi szakértelmet.

23. cikk Migráció, menekültügy és határigazgatás

1. A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy vonatkozó jogszabályaik és szabályozásuk keretein belül együttműködnek és nézetet cserélnek a migráció (beleértve a jogszerű migrációt, az illegális migrációt, az embercsempészetet, a migrációt és a fejlesztést), a menekültügy, az integráció, a vízumok és a határigazgatás terén.

2. A Felek közös célja, hogy vízummentes utazást tegyenek lehetővé az Unió és Kanada között valamennyi polgáruk számára. A Felek együttműködnek és minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül vízummentes utazást biztosítsanak területeik között minden érvényes útlevéllel rendelkező polgáruk részére.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az illegális migráció megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:

a)      Kanada – az érintett tagállam kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik valamelyik tagállam területén;

b)      Minden tagállam – Kanada kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik Kanada területén;

c)      A tagállamok és Kanada e célból megfelelő úti okmányokkal látják el állampolgáraikat;

d)      A Felek olyan külön megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások folytatására törekednek, amely rögzítené a visszafogadással kapcsolatos kötelességeket, ideértve a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadását is. 

24. cikk Konzuli védelem

1. Kanada lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy amennyiben az a tagállam, amelynek az érintett uniós polgár állampolgára, nem rendelkezik Kanadában elérhető képviselettel, az uniós polgár igénybe veheti Kanadában bármely tagállam diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmét.

2. A tagállamok lehetővé teszik a kanadai állampolgárok számára, hogy amennyiben Kanada nem rendelkezik valamely tagállamban elérhető képviselettel, a kanadai állampolgár Kanada bármely tagállamban létesített diplomáciai és konzuli hatóságának védelmét igénybe veheti.

3. Az (1) és (2) bekezdésnek nem célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási kötelezettséget, amelyek egyébként alkalmazandók abban az esetben, amikor lehetővé teszik uniós vagy kanadai polgár képviseletét bármely olyan állam által, amelynek az érintett nem állampolgára.

4. A Felek évente felülvizsgálják az (1) és (2) bekezdés adminisztratív működését.

25. cikk A személyes adatok védelme

1. A Felek elismerik, hogy a személyes adatok védelmet igényelnek, és együttműködésre törekednek a magas szintű nemzetközi előírások érvényesítése érdekében.

2. A Felek elismerik az alapvető jogok és szabadságok védelmének fontosságát, ideértve a magánélethez való jogot a személyes adatok védelme tekintetében. E célból a Felek vállalják, hogy vonatkozó jogszabályaik és szabályozásuk keretei közt tiszteletben tartják a fenti jogokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket, többek közt a terrorizmus és más, nemzetközi jellegű súlyos bűncselekmények, köztük a szervezett bűnözés megakadályozása és leküzdése során is.

3. A Felek – vonatkozó jogszabályaik és szabályozásuk keretei közt – párbeszéd és adott esetben szakértelem cseréje útján bilaterális és multilaterális szinten folytatják együttműködésüket, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét.

VI. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS KONZULTÁCIÓS MECHANIZMUS

26. cikk POLITIKAI PÁRBESZÉD

A Felek törekednek arra, hogy hatékony és pragmatikus módon erősítsék a köztük folyó párbeszédet és konzultációt bontakozó kapcsolataik támogatása, kapcsolataik továbbvitele, valamint annak érdekében, hogy multilaterális kötelezettségvállalásaik révén előmozdítsák közös érdekeiket és értékeiket.

27. cikk Konzultációs mechanizmus

1. A Felek közötti párbeszédre folyamatos kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk révén kerül sor, többek közt a következő formákban:

a)      vezetői szintű találkozók évente vagy kölcsönös megegyezés szerint, melyeket felváltva tartanak az Unióban és Kanadában;

b)      külügyminiszteri szintű találkozók;

c)      miniszteri szintű konzultációk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területekről;

d)      vezető tisztviselői és munkakapcsolati szintű konzultációk kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, illetve tájékoztatás és együttműködés a nagyobb horderejű belföldi és nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban;

e)      az Európai Parlament és Kanada országgyűlése közötti delegációcserék ösztönzése.

2. Miniszteri szintű vegyes bizottság

a)      Létrejön a miniszteri szintű vegyes bizottság. 

b)      A miniszteri szintű vegyes bizottság:

i.           a transzatlanti párbeszéd helyébe lép;

ii.          társelnökei Kanada külügyminisztere és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője;

iii.         évente, vagy – ha a körülmények úgy kívánják – kölcsönös megállapodásnak megfelelően találkozik;

iv.         elfogadja saját napirendjét, szabályait és eljárásait;

v.          mindkét Fél jóváhagyásával hozza határozatait;

vi.         a kapcsolatok helyzetéről évente jelentést kap az együttműködési vegyes bizottságtól és ajánlásokat tesz az együttműködési vegyes bizottság munkájával kapcsolatban, többek közt a jövőbeli együttműködés új területeiről és bármely olyan vita megoldásáról, amely a megállapodás végrehajtása során merült fel;

vii.        a Felek képviselőiből áll.

3. Együttműködési vegyes bizottság

a)      A Felek együttműködési vegyes bizottságot hoznak létre.

b)      A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság:

i.           ajánlásokat tesz a Felek közötti együttműködés prioritásaival kapcsolatban;

ii.          figyelemmel kíséri a Felek közötti stratégiai kapcsolatok fejlődését;

iii.         véleményt cserél és javaslatot tesz valamennyi közös érdekű kérdésben;

iv.        az eredményességre, nagyobb hatékonyságra és a Felek közötti szinergiák növelésére tesz javaslatot;

v.         biztosítja e megállapodás megfelelő alkalmazását;

vi.        a Felek által közzétételre kerülő éves jelentést készít a miniszteri szintű vegyes bizottság számára a kapcsolatok állapotáról e cikk (2) bekezdése b) pontja vi. alpontjának megfelelően;

vii.       bármely olyan kérdéssel foglalkozik, amelyet a Felek e megállapodás keretében elé terjesztenek;

viii.      albizottságokat hoz létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek az albizottságok azonban nem jöhetnek létre olyan területen, amelyen a Felek közötti más megállapodás már létrehozott valamilyen szervet;

ix.        megtárgyalja azokat a helyzeteket, amelyekben valamelyik Fél azt állítja, hogy külön megállapodással nem szabályozott területre irányuló döntéshozatali folyamatok sértették az érdekeit.

c)      A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság évente egyszer, az Unióban és Kanadában felváltva ülésezik; hogy bármelyik Fél kérésére az együttműködési vegyes bizottság külön ülést tart; hogy az együttműködési vegyes bizottság társelnökei Kanada vezető tisztviselője és az Unió vezető tisztviselője; valamint hogy az együttműködési vegyes bizottság megállapítja saját hatásköreit, ideértve a megfigyelők részvételét is.

d)      Az együttműködési vegyes bizottság a Felek képviselőiből áll, megfelelően figyelembe véve a hatékonysági és gazdaságossági szempontokat a részvétel szintjének megállapításánál.

e)      A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködési vegyes bizottság kérheti a Felek közötti meglévő kétoldalú megállapodások által létrehozott bizottságokat és hasonló szerveket, hogy rendszeresen jelentést tegyenek tevékenységükről az együttműködési vegyes bizottságnak a Felek közötti kapcsolatok folyamatos és átfogó felülvizsgálatának részeként.

28. cikk A kötelezettségek teljesítése

1. A megállapodás által megtestesített kölcsönös tisztelet és együttműködés szellemében a Felek megteszik azokat az általános vagy különleges intézkedéseket, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.

2. Amennyiben a megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban kérdések vagy nézeteltérések merülnek fel, a Felek megerősítik a konzultációra és együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket, hogy e kérdéseket időben és baráti módon megoldják. Valamely Fél kérésére a kérdést vagy nézeteltérést az együttműködési vegyes bizottság elé terjesztik további megvitatásra és tanulmányozásra. A Felek közösen úgy is dönthetnek, hogy ezeket az ügyeket az együttműködési vegyes bizottságnak jelentést tevő különleges albizottságok elé terjesztik. A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság vagy a kinevezett albizottság ésszerű időn belül összeül a megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban felmerült nézeteltérések megoldása érdekében, melyre korai egyeztetések, a tények gondos vizsgálata – ideértve adott esetben a szakértői véleményeket és tudományos bizonyítékokat is –, valamint hatékony párbeszéd útján kerül sor.

3. Megerősítve az emberi jogok és a nonproliferáció iránti közös elkötelezettségüket a Felek dönthetnek úgy, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek különösen súlyos és lényegi megsértését különösen sürgős esetként kezelik. A Felek úgy vélik, hogy egy helyzet akkor minősülhet a 2. cikk (1) bekezdése „különösen súlyos és lényegi megsértésének”, ha az kivételes súlyú vagy jellegű, mint például az államcsíny vagy az olyan súlyos bűncselekmények, amelyek a nemzetközi közösség békéjét, biztonságát és jóllétét veszélyeztetik.

4. Amennyiben egy harmadik országban alakul ki a különösen sürgős esettel egyenértékűnek minősíthető súlyosságú és jellegű helyzet, a Felek bármely Fél kérésére törekednek sürgős konzultációt tartani a helyzettel kapcsolatos álláspontok megvitatása és a lehetséges reagálás mérlegelése érdekében.

5. Abban a valószínűtlen és váratlan esetben, ha a különösen sürgős eset valamely Fél területén alakul ki, bármely Fél a miniszteri szintű vegyes bizottság elé terjesztheti az ügyet. A miniszteri szintű vegyes bizottság kérheti az együttműködési vegyes bizottságot, hogy 15 napon belül tartson sürgős konzultációt. A Felek rendelkezésre bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához, valamint időben és hatékony módon való megoldásához. Amennyiben az együttműködési vegyes bizottság nem tudja megoldani a helyzetet, az ügyet a miniszteri szintű vegyes bizottsághoz utalhatja sürgős mérlegelés céljából.

6. a)       Amennyiben a miniszteri szintű vegyes bizottság nem képes megoldani a helyzetet, bármely Fél úgy dönthet, hogy felfüggeszti a megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását. Az Unióban a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztéséhez egyhangú döntésre van szükség. Kanadában a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó határozatot Kanada kormánya hozza saját jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően. Az érintett Fél késedelem nélkül írásban értesíti határozatáról a másik Felet, és a felfüggesztésre vonatkozó határozatot az ügy Felek számára elfogadható módon való megoldásához szükséges legrövidebb ideig alkalmazza;

b)       A Felek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, amely a határozat meghozatalát eredményezte, és amely alapot adhat arra, hogy a megállapodás keretein kívüli egyéb megfelelő intézkedéseket tegyenek. Az alkalmazás felfüggesztését vagy egyéb intézkedést meghozó Fél visszavonja e lépéseit, amint ez indokolttá válik.

7. Ezenkívül a Felek elismerik, hogy az emberi jogok vagy a nonproliferáció (3) bekezdésben meghatározott különösen súlyos és lényegi megsértése alapot adhat az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás felmondására is, összhangban annak X.08. cikkével.

8. Ez a megállapodás nem érinti vagy nem sérti a Felek közötti egyéb megállapodások értelmezését vagy alkalmazását. Különösen e megállapodás vitarendezési rendelkezései nem lépnek a Felek közötti egyéb megállapodások vitarendezési rendelkezéseinek helyébe, és semmilyen módon nem befolyásolják azokat.

VII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk Biztonság és adatszolgáltatás

1. Ez a megállapodás nem értelmezhető úgy, mint amely sérti az Uniónak, a tagállamoknak vagy Kanadának a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó jogszabályait és előírásait.

2. E megállapodás nem értelmezendő úgy, mint amely bármelyik Felet arra kötelezi, hogy olyan információt adjon át, amelynek átadását alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.

30. cikk Hatálybalépés és megszüntetés

1. A Felek értesítik egymást a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges jogi eljárásaik lezárulásáról. A megállapodás az utolsó értesítés időpontját követő hónap első napján lép hatályba. 

2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül az Unió és Kanada ideiglenesen alkalmazza a megállapodás e bekezdésben megállapított részeit a megállapodás hatálybalépéséig, belső eljárásaiknak és jogszabályaiknak megfelelően.

Az ideiglenes alkalmazás az azon dátumot követő második hónap első napjától veszi kezdetét, amelyen az Unió és Kanada értesítették egymást a következőkről:

a)      Értesítés az Unió részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely megjelöli a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint

b)      Értesítés Kanada részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely megerősíti Kanada jóváhagyását a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit illetően;

3. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal lép hatályba.

31. cikk Módosítás

E megállapodás a Felek írásos megállapodásával módosítható. A módosítás az azon dátumot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást a módosítás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi belső eljárás lezárulásáról.

32. cikk Értesítések

A 30. és 31. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Kanada Külügyi, Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztériumának, vagy ezek jogutódainak kell megküldeni.

33. cikk Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unió alapját képező szerződések alkalmazandók, az ezekben a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Kanada területén.

34. cikk A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően az Európai Unió vagy tagállamai, illetve az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

KELT 20….-ban/-ben, a ... év ….. havának … napján, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, két-két eredeti példányban, amelyek szövege mindezen nyelveken egyaránt hiteles.