21.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 346/10

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,

—

tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

—

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (1),

—

tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

—

tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel „Az európai audiovizuális politika a digitális korszakban” című, 2014. november 25-i tanácsi következtetésekre (4),

—

tekintettel az „EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel az európai digitális menetrendről szóló, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

—

tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv alkalmazásáról – az audiovizuális médiaszolgáltatások és a csatlakoztatott eszközök múltjáról és jövőbeni lehetőségeiről szóló, 2012. május 4-i első bizottsági jelentésre (COM(2012)0203),

—

tekintettel a 2010/13/EU irányelv 13., 16. és 17. cikkének a 2009–2010-es időszakban történő alkalmazásáról – az európai műveknek az EU területén nyújtott, műsorrend szerinti és lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban történő támogatásáról szóló, 2012. szeptember 24-i első bizottsági jelentésre (COM(2012)0522),

—

tekintettel „Az analógról a digitális korszakra való átállásból eredően az európai filmörökségre váró kihívások” című, 2012. december 7-i harmadik bizottsági jelentésére (SWD(2012)0431) és a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló, 2005. november 16-i 2005/865/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre,

—

tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló, 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

—

tekintettel „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című, 2013. április 24-i bizottsági zöld könyvre (COM(2013)0231),

—

tekintettel a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról szóló, 2013. november 15-i bizottsági közleményre (5),

—

tekintettel „Az európai film a digitális korszakban – Egyensúlyban a kulturális sokféleség és a versenyképesség között” című, 2014. május 15-i bizottsági közleményre (COM(2014)0272),

—

tekintettel a Régiók Bizottságának „Az európai film a digitális korszakban” című, 2014. december 4-i véleményére,

—

tekintettel „Az európai mozi a digitális korszakban” című, 2011. november 16-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről szóló, 2012. szeptember 11-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló, 2013. május 22-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az audiovizuális világ teljes konvergenciájának előkészítéséről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0123/2015),

A.

mivel a filmek gazdasági és kulturális javak is egyben, amelyek növekedési és foglalkoztatási szempontból jelentősen hozzájárulnak az európai gazdasághoz, és eközben a kulturális és nyelvi sokszínűséget tükrözve elősegítik az európai identitás formálódását, előmozdítják az európai kultúrák határokon átnyúló terjedését, valamint a polgárok körében elősegítik a kulturális cserét és a kölcsönös megértést, valamint hozzájárulnak a kritikus gondolkodás kialakulásához és fejlődéséhez;

B.

mivel az európai kulturális és kreatív ágazatban – és különösen az európai filmiparban – rejlő lehetőségek az európai kulturális sokszínűség és örökség, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása és a munkahelyteremtés terén továbbra sincsenek teljes mértékben kiaknázva, amelyekből pedig más gazdasági ágazatok is hasznot húzhatnának, világszinten versenyelőnyhöz juttatva ezáltal Európát;

C.

mivel az európai filmipar – a 2014-ben bemutatott 1 500 filmmel – a világ egyik legnagyobb filmgyártója, azonban mind a finanszírozás, mind a gyártás típusa szempontjából heterogén szerkezetű;

D.

mivel az európai filmeket a minőség, az eredetiség és a sokszínűség jellemzi, ennek ellenére Unió-szerte csak korlátozott mértékben népszerűsítsék és forgalmazzák őket, és ez a viszonylag alacsony nézőszámokban is tükröződik, miközben élénk nemzetközi versennyel kell szembenézniük, valamint azzal, hogy terjesztésük Európán belül és kívül nehézségekbe ütközik;

E.

mivel a nem nemzeti európai filmek tagállamokban való terjesztése annak ellenére lanyha maradt, hogy minden évben rengeteg film készül, miközben a nem európai alkotásokat széles körben terjesztik az Unióban;

F.

mivel az európai kulturális és nyelvi sokszínűség gazdagságát és szilárdságát tükröző európai filmek változatossága azt jelenti, hogy az európai filmpiac természetéből eredően széttagolt;

G.

mivel a magas színvonalú filmgyártás előmozdítása rendkívül fontos azon kisebb tagállamok számára, amelyek anyanyelvét csak kevesen beszélik;

H.

mivel a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja (a következőkben: MEDIA) új finanszírozási forrásokat és lehetőségeket kínál a nem nemzeti európai filmek forgalmazására és terjesztésére, valamint a közönségszervezésre és médiaműveltség fejlesztésére;

I.

mivel az egységes digitális piac egyik fő célkitűzésének arra kell irányulnia, hogy bizalmat alakítsanak ki az internettel szemben és növeljék a legális audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférést, ezáltal hozzájárulva az európai filmekbe való befektetésekhez;

J.

mivel első bemutatási intervallumként továbbra is a mozifilmek vetítése teszi ki a filmekből származó bevételek nagy hányadát, és ezért ez elengedhetetlen az európai filmgyártás és -forgalmazás finanszírozása szempontjából, valamint jelentősen befolyásolja a szóban forgó filmeknek a későbbi bemutatási intervallumokban elért sikerét;

K.

mivel azonban a növekvő számú, alacsony gyártási és promóciós költségvetésű európai filmek számára kedvező lehetőséget jelentenek a rugalmasabb terjesztési stratégiák és a lekérhető videoszolgáltatás keretében biztosított korábbi elérhetőség;

L.

mivel az értékesítési intervallumok jobb szervezésével maximalizálni lehetne a lehetséges nézőközönséget, és emellett csökkenteni lehetne a filmek nem engedélyezett fogyasztásának vonzerejét;

M.

mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének (1) bekezdése annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a lekérhető szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók támogassák az európai alkotásokat; mivel ezt a rendelkezést eltérő módon, különböző szintű jogi követelmények előírása mellett hajtották végre, és ennek eredményeképpen a szolgáltatók olyan tagállamokban telepedhetnek le, amelyek a legenyhébb követelményeket alkalmazzák;

N.

mivel az európai filmipar – nemzeti és uniós forrásokból történő – állami finanszírozása főként a filmgyártásra irányul;

O.

mivel a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló 1295/2013/EU rendelet 14. cikke értelmében a Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközét a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítésére és a részt vevő pénzügyi közvetők azon képességének javítására, hogy felmérjék a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő, kölcsönt és finanszírozást igénylő kkv-k projektjeivel összefüggő kockázatokat;

P.

mivel a Bizottság „Az analógról a digitális korszakra való átállásból eredően az európai filmörökségre váró kihívások” című, 2012. december 7-i harmadik jelentésében kiemelte, hogy az európai filmörökség csupán 1,5 %-át digitalizálták; mivel ez az arány jelenleg annak ellenére sem változik, hogy egy ideje fennáll annak a kockázata, hogy ez az örökség a jövőbeli generációk számára már nem lesz hozzáférhető, amit például az is mutat, hogy a némafilmek közül mindössze 10 %-ot őriztek meg;

Q.

mivel a digitalizálás és a médiakonvergencia új lehetőségeket teremt az európai filmek határokon átnyúló forgalmazása és népszerűsítése terén, valamint több lehetőséget kínál az innovációra és a rugalmasságra, ugyanakkor jelentős változást idéz elő a nézők magatartásában és elvárásaiban;

R.

mivel elengedhetetlen finanszírozásról gondoskodni a filmörökség és a kapcsolódó anyagok digitalizálásához, megőrzéséhez és online hozzáférhetőségének biztosításához, valamint megállapítani a digitális filmek megőrzésére vonatkozó európai előírásokat;

S.

mivel média- és különösen a filmműveltség lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok kifejlesszék magukban a kritikus gondolkozás és megértés képességét, valamint hogy fejlesszék kreativitásukat és önkifejezési képességüket;

T.

mivel a digitális korszakban a szerzői jog továbbra is arra hivatott, hogy ösztönözze a filmgyártásba és filmkészítésbe való befektetéseket, valamint a jogtulajdonosok számára megfelelő díjazást biztosítson, ugyanakkor előmozdítsa új szolgáltatások létrejöttét és a polgárok határokon átnyúló hozzáférését, és hogy lehetővé tegye a kulturális és kreatív ágazatok számára, hogy továbbra is hozzájáruljanak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez;

U.

mivel fontos biztosítani az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv hatékony végrehajtását, valamint azt, hogy a nyilvánosan hozzáférhető árva művek fogalommeghatározása a filmekre is kiterjedjen;

1.

támogatja, hogy az európai filmipar innovatív szolgáltatások, új üzleti modellek és forgalmazási csatornák létrehozására törekedjen annak érdekében, hogy javítsák az európai filmek határokon átnyúló elérhetőségét az Unióban és ezenfelül lehetővé tenné a nézők számára, hogy a filmek minél nagyobb választékához férjenek hozzá egyre több platformon keresztül; e célból javasolja, hogy az európai filmipar merítsen ihletet az Unión kívüli legjobb kereskedelmi gyakorlatokból;

2.

elismeri, hogy a kreatív alkotások engedély nélküli felhasználása hatással van az alkotói ciklusra és az alkotók jogaira; hangsúlyozza a nagyobb jogszerű, minőségi kínálat és a fiatalok körében való figyelemfelhívás szükségességét;

3.

azt javasolja, hogy – tekintettel a lekérhető videoszolgáltatás (VOD) és az online ügyletek Unión belüli rohamos növekedésére – alaposabban vizsgálják meg az audiovizuális szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának bevezetését, mivel ez lehetővé tenné a nézők számára hogy tartózkodási helyüktől függetlenül hozzáférjenek a filmekhez;

4.

hangsúlyozza az Unió egészére kiterjedő célzott marketing jelentőségét, amely az európai filmek jobb és hatékonyabb népszerűsítésének biztosítása céljából figyelembe veszi az európai nézőközönség kulturális sajátosságait;

5.

ebben az értelemben a feliratos filmek elérhetőségének javítását szorgalmazza annak érdekében, hogy fokozzák az európai filmek határokon átnyúló terjesztését, a nézők körében még jobban felhívják a figyelmet Európa kulturális és nyelvi sokszínűségére, valamint javítsák a kölcsönös megértést;

6.

megjegyzi, hogy a MEDIA alprogram különös szerepet játszik a feliratozás és a szinkronizálás támogatásában, amelynek célja, hogy növeljék nevezetesen az eredeti változatban vetített, feliratos európai filmek elérhetőségét, ami megkönnyíti terjesztésüket, valamint javítja az európai kultúrák és nyelvek megismerését és megértését;

7.

hangsúlyozza a közelmúltban elfogadott, „Közösségi kiszervezésen (crowdsourcing) keresztüli feliratozás az európai alkotások fokozott terjesztése érdekében” elnevezésű előkészítő intézkedésnek és a Bizottság általi, ezen intézkedés végrehajtására irányuló teendőknek a jelentőségét;

8.

támogatja továbbá az olyan kezdeményezéseket, mint a Bizottságnak „Az európai integráció elősegítése a kultúra által” elnevezésű kísérleti projektje, amelynek célja a feliratos európai filmek kínálatának fokozása az Európa-szerte kiválasztott televíziós műsorok új, feliratozott változatainak elkészítése révén;

9.

ismételten kiemeli, hogy alapvető jelentőséggel bír a filmek fogyatékossággal élők általi elérhetőségének további javítása, különösen a hangalámondás és a feliratozás révén;

10.

hangsúlyozza az európai magántulajdonú, illetve közszolgálati televízió filmgyártásban, illetve a televíziós műsorok és a filmes koprodukciók terén játszott rendkívüli jelentőségét, továbbá kiemeli az Európai Unióban számos, főként kis- és közepes méretű filmgyártó vállalkozás fennmaradásának biztosításában játszott szerepét;

11.

emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament filmdíja, a LUX-díj, amely az évek során egyre nagyobb elismertségre tett szert, a győztes film esetében a felirat mind a 24 hivatalos uniós nyelvre való lefordítása révén jelentős szerepet játszik az európai filmek népszerűsítésében, ezáltal nagyobb láthatóságot, ismertséget és elérhetőséget biztosítva az európai filmeknek; felkéri a nemzeti parlamenteket, hogy az Európai Parlament tájékoztatási irodáival együttműködésben a tagállamokban is népszerűsítsék a LUX-díjat;

12.

felhívja a figyelmet arra, hogy elő kell mozdítani és támogatni kell az európai koprodukciókat, és hogy az ilyen produkciók gyarapodása Európa-szerte az európai filmek szélesebb körű terjesztését eredményezheti;

13.

kiemeli továbbá a kiváló minőségű európai tévésorozatok növekvő sikerét, valamint az ilyen sorozatok gyártása, illetve európai és világpiacon való forgalmazása és népszerűsítése további előmozdításának stratégiai jelentőségét;

14.

felszólítja a tagállamokat, hogy támogassanak és mozdítsanak elő filmfesztiválokhoz hasonló eseményeket annak érdekében, hogy területükön belül ösztönözzék és támogassák az európai filmek forgalmazását és terjesztését;

15.

javasolja, hogy erősítsék meg a mozijegyek árának jobb optimalizálását, az innovatív kedvezményes ajánlatok és az előfizetős ajánlatok fejlesztését célzó intézkedéseket, amelyek hozzájárulnának a filmszínházak vonzerejének és mindenki számára való hozzáférhetőségének biztosításához;

16.

arra bátorítja a forgalmazókat és a mozitulajdonosokat, hogy növeljék az egyéb európai országokból származó filmek ismertségét és elérhetőségét, hogy azok a szélesebb nézőközönséghez is eljussanak;

17.

elismeri, hogy a filmszínházak még mindig a filmek bemutatásának és népszerűsítésének legfontosabb, valamint társadalmi szempontból is fontos helyek, ahol az emberek találkoznak és véleményt cserélnek; hangsúlyozza, hogy a kis és független filmszínházak eltűnése, különösen a kisvárosokban és a kevésbé fejlett régiókban, korlátozza az európai kulturális forrásokhoz, örökséghez és párbeszédhez való hozzáférést; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a filmszínházak megőrzésének céljából nyújtsanak támogatást valamennyi filmszínház digitális vetítő és hangtechnológiával való felszereléséhez;

18.

hangsúlyozza, hogy a filmeknek a gyártás korai szakaszában való népszerűsítése fontos ahhoz, hogy Európa-szerte fokozzák a terjesztést, és nagyobb ismertséget biztosítsanak a lehetséges nézőközönség körében;

19.

hangsúlyozza, hogy a MEDIA fontos szerepet tölt be a közönségszervezéssel kapcsolatos innovatív megközelítések vizsgálatában, különösen a fesztiválok, a filmműveltséget előmozdító kezdeményezések és a közönségszervezésre irányuló fellépések támogatása révén;

20.

emlékeztet arra, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének (1) bekezdése annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy a lekérhető szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók támogassák az európai alkotásokat; hangsúlyozza, hogy ezt a rendelkezést egyenlőtlen módon, különböző szintű jogi követelmények előírása mellett hajtották végre, és ennek eredményeképpen a szolgáltatók olyan tagállamokban telepedhetnek le, amelyek a legenyhébb követelményeket alkalmazzák;

21.

úgy véli, hogy mindenkinek, aki pénzügyi részesedést vállal az európai filmalkotások készítésében, még ha csak közvetetten is, de gazdasági hasznot kellene húznia az európai filmalkotások közvetlen kínálatából, forgalmazásából vagy terjesztéséből, ideértve az interneten vagy a lekérhető videoszolgáltatáson keresztüli elérhetővé tételt is; felszólítja a Bizottságot, hogy ezt a megközelítést vegye alapul a filmekkel kapcsolatos tagállami támogatási rendszerek és versenyszempontok értékelésekor is;

22.

felszólítja a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a jelenlegi jogi keret felülvizsgálatára vonatkozó javaslat benyújtásakor annak érdekében, hogy minden szolgáltató számára tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az európai audiovizuális piacon;

23.

felszólítja a VOD- és SVOD-platformokat, hogy tegyék nyilvánosan elérhetővé a katalógusukban szereplő egyes filmek fogyasztási adatait annak érdekében, hogy hatásuk megfelelő értékelése biztosított legyen;

24.

úgy véli, hogy az európai filmek európai és nemzetközi piacokon való terjesztésének fokozása érdekében javítani kell a gyártás és a forgalmazás állami finanszírozása közötti egyensúlyt azzal a céllal, hogy növeljék a készítés, a népszerűsítés és a nemzetközi forgalmazás támogatását;

25.

elengedhetetlennek tartja a filmek forgalmazására, népszerűsítésére és marketingjére szánt költségvetés abszolút értelemben vett növelését anélkül, hogy ez hátrányosan érintené a filmgyártás finanszírozását;

26.

felszólítja különösen a tagállamokat, hogy növeljék a nemzeti filmek külföldi, valamint a nem nemzeti európai filmek korai szakaszban való forgalmazásának és népszerűsítésének közfinanszírozásból történő támogatását;

27.

felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan ösztönzőket, amelyek megkönnyítik az európai filmek gyártását, forgalmazását, rendelkezésre állását és növelik azok vonzerejét; úgy véli, hogy az azonos mértékű, csökkentett héakulcsnak az online és hagyományos módon értékesített kulturális audiovizuális művekre való alkalmazása ösztönzi az új szolgáltatások és platformok növekedését;

28.

kiemeli a Kreatív Európa program kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze által a kulturális és kreatív ágazatban tevékenykedő kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében és a pénzügyi közvetítőknek a befektetések növelésére való ösztönzésében játszott szerepét, ami növeli a filmipar finanszírozási lehetőségeit;

29.

ösztönzi, hogy a filmek európai és nemzeti támogatási rendszereinek hatékonyságát és eredményességét különösen a támogatott alkotások minősége és az általuk elért nézők száma alapján értékeljék, és ennek során azt is vegyék figyelembe, hogy a forgalmazás és a közönségszervezés tekintetében milyen mértékben állnak rendelkezésre finanszírozási eszközök, és azok mennyire hatékonyak; felszólítja a Bizottságot, hogy az így kapott eredményekből leszűrt bevált gyakorlatokat osszák meg a többi uniós tagállammal is;

30.

emlékeztet arra, hogy a filmgyártás és közös filmgyártás jelentős pénzügyi befektetést igényel, és a jelenlegi jogi keret nem akadályozza a több országra kiterjedő engedélyeket, ezért hangsúlyozza, hogy a különféle gyártási és forgalmazási eljárásokat továbbra is alkalmazni kellene annak érdekében, hogy ösztönözzék az európai filmekbe való befektetéseket, reagáljanak a nyelvi és kulturális sokszínűséget mutató európai piac igényeire, valamint megőrizzék és előmozdítsák a kulturális sokszínűséget;

31.

kiemeli, hogy az európai filmek számos európai, nemzeti és regionális közforrásból részesülnek támogatásban, melyek hatékonyságának növelése érdekében ösztönözni kellene, hogy a felhasználásuk fokozottabban kiegészítő jellegű legyen;

32.

üdvözli az Európai Filmfórum létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést, amelynek célja, hogy előmozdítsa a digitális korszakban az összes érdekelt féllel az ágazat előtt jelenleg álló kihívásokról folytatott strukturált párbeszédet, az együttműködés, az információgyűjtés és a legjobb gyakorlatok cseréjének javítása érdekében;

33.

e tekintetben az összes érintett intézmény széles körű részvételét szorgalmazza, valamint kéri, hogy működjenek együtt egymással és főként az Európai Parlamenttel;

34.

felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolai tanterven belül és a kulturális oktatási intézményekben erősítsék meg a médiaműveltség és különösen a filmműveltség javítására irányuló erőfeszítéseiket, valamint nemzeti, regionális és helyi szinten dolgozzanak ki a formális, informális és nem formális oktatás és képzés valamennyi szintjét lefedő kezdeményezéseket;

35.

tudatában van annak, hogy a filmszínház generációkat átívelően rendkívül jelentős szerepet tölt be a film- és médiaműveltség elsajátítására szolgáló helyszínként, és üdvözli a filmszínházak e szerepét célzottan támogató intézkedéseket;

36.

felhívja a figyelmet az oktatási célú, fiataloknak szóló filmalkotások támogatására, és támogatja azokat a versenyeket, amelyek keretében a fiatalokat audiovizuális alkotások létrehozására ösztönzik; emellett kiemeli a MEDIA által a filmműveltségre irányuló projekt támogatása terén kínált lehetőségeket;

37.

támogatja az olyan innovatív projekteket és gyakorlatokat, mint a Bizottságnak az európai filmek digitális korszakban megvalósuló terjesztésére irányuló előkészítő intézkedése, amelynek célja a filmek több tagállamon belül, a médián keresztül történő rugalmasabb bemutatásának vizsgálata, és üdvözli, hogy ezt az intézkedést beépítették a Kreatív Európa programba;

38.

úgy véli, hogy az ilyen – a bemutatási intervallumok rugalmasabbá tételével járó – kezdeményezések előnyösek lehetnek bizonyos típusú európai filmek esetében az elérhetőség, a közönség megszólítása, a bevételek és a költségmegtakarítások szempontjából, valamint a Bizottságot és a tagállamokat e kezdeményezések további vizsgálatára ösztönzi;

39.

felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a filmalkotások digitalizálását, és hozzanak létre a digitális formátumokra vonatkozó kötelező tárolási mechanizmusokat, vagy a meglévőket igazítsák hozzá ezekhez a formátumokhoz, előírva a digitális filmekre vonatkozó nemzetközi szabványos digitális mesterkópia tárolását;

40.

kiemeli az audiovizuális archívumok, különösen a mozgóképörökség-védelmi intézmények és a közszolgálati műsorszolgáltatók archívumainak jelentőségét, és sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő szintű finanszírozási és jogvédelmi rendszereket közérdekű küldetéseik teljesítésének elősegítése érdekében, ideértve a megőrzést, a digitalizálást és a filmörökség a nyilvánosság számára való elérhetővé tételét;

41.

hangsúlyozza, hogy az EUROPEANA európai digitális könyvtár fontos szerepet tölt be az európai audiovizuális örökség (film- és televíziós alkotások egyaránt) digitális könyvtáraként;

42.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.