15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 13/26

Előadó:

Carlos TRIAS PINTÓ

Társelőadó:

Stefano PALMIERI

1.1.

Az EGSZB szerint a „gazdaság a közjó érdekében” (Economy for Common Good, ECG) modelljét azzal a céllal hozták létre (1), hogy beépítsék az európai és a tagállami jogi keretbe, hogy így egy etikusabb, az európai értékeken és a társadalmi felelősségvállalási politikák vívmányain alapuló gazdaság révén előrelépéseket lehessen tenni az egységes európai piac megteremtése felé, illetve szinergiahatásokat lehessen elérni.

1.2.

A „gazdaság a közjó érdekében” olyan holisztikus megközelítést képvisel, amelynek elképzelései közel állnak a szociális gazdaság, a körforgásos gazdaság, a megosztáson alapuló gazdaság, a funkcionális gazdaság, az erőforrás-alapú gazdaság és a kék gazdaság alapvető értékeihez.

1.3.

A közjót szolgáló gazdaságot támogatják a civil szervezetek, a vállalkozások és a tudományos körök is, és olyan megvalósítható modellnek tartják, amely erősíti az európai értékeket, a társadalmi kohéziót és előmozdítja a felelősségteljes gazdasági rendszert. A „gazdaság a közjó érdekében” koncepcióját több mint száz helyi csoport, közel 2000 vállalat (2) és társadalmi szervezet támogatja.

1.4.

Az Európa 2020 stratégia keretével összhangban egy „európai etikus piacra” való átállást javasol, amely ösztönözni fogja a társadalmi innovációt, növelni a foglalkoztatási arányt és a környezetre is jó hatással lesz. Az „európai etikus piac” különféle stratégiák végrehajtásával valósítható meg:

1.4.1.

A GDP-n túli jóléti és szociális fejlődési mutatók (3), pl. a „közjótermék” és a „közjómérleg” mérése.

1.4.2.

Olyan politikák elfogadása (például etikus közbeszerzés és az etikus belkereskedelem előmozdítása), amelyek a közjóhoz nagyobb mértékben hozzájáruló vállalatok elismerését célozzák.

1.4.3.

Az etikus külkereskedelem mint „európai márka” ösztönzése. Európát így etikus piacként fogják elismerni, európai vállalatok állnak majd a globális etikus piac élén, és hozzájárulnak az emberi jogok, a munkaügyi normák és a környezetvédelem javításához az egész világon.

1.4.4.

Minden olyan vállalkozó ösztönzése, aki a közjó szolgálatát célzó szervezeteket alapít.

1.4.5.

Az etikus fogyasztás és a tudatosság előmozdítása az európai fogyasztók körében.

1.4.6.

A pénzügyi ökoszisztéma sokszínűségének növelése az egész EU-ban működő etikusbank- és tőzsdepiac-hálózatok előmozdításával.

1.5.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult stratégia keretében próbáljon minőségi ugrást elérni az etikus magatartás szempontjából jobban teljesítő vállalatok jutalmazása terén (a közbeszerzésben, a külső piacokra jutás terén, adókedvezmények formájában stb.).

2.1.

A gazdaság és végső soron a gazdaságpolitika alapvető szerepet játszik a mai társadalomban, és így a polgárok jóléte szempontjából alapvető többi – oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, környezetvédelmi, technológiai vagy innovációs – politika eredményességének sarokköve. Az említett politikák mind nagymértékben függenek a különböző területi egységek gazdasági helyzetétől.

2.2.

A válság, amely továbbra is kedvezőtlenül hat a tagállamok gazdaságaira és az európai lakosság életminőségére, rávilágított az Unió társadalmi és gazdasági rendszerének gyenge állóképességére.

2.3.

A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (ITUC) 2014-es globális felmérése (4) szerint ugyanakkor nincs olyan ország, ahol a lakosság többsége igazságosnak tartaná a gazdasági rendszert. Az emberek négyötödének (78 %) meggyőződése, hogy a gazdasági rendszer a gazdagoknak kedvez. Emellett – a Bertelsmann Alapítvány felmérése (5) szerint – a németek 88 %-a és az osztrákok 90 %-a „új gazdasági rendet” szeretne látni, és ez az arány kétségkívül hasonló azokban az országokban is, amelyeket keményebben sújtott a gazdasági válság, például Görögországban, Portugáliában, Írországban, Spanyolországban vagy Olaszországban.

2.4.

Az Európai Bizottság által a társadalmi innováció területén tett előrelépéseket, az SC/39. számú, „Mérleg az Európa 2020 stratégiáról” tárgyú EGSZB-véleményt, az Európa 2020 stratégia félidei felülvizsgálatáról szóló jelentést és az Európa 2020 irányítóbizottság „Beszéljünk a boldogságról – a GDP-n túl” című kezdeményezését tekintve nyilvánvaló, hogy ha valóban támogatni akarjuk a gazdasági versenyképességet és a társadalmi kohéziót, paradigmaváltásra van szükség: ehhez pedig valóban egymáshoz kell kapcsolni a gazdasági, környezeti és társadalmi célokat, és holisztikus megközelítést alkalmazva nagyobb egyensúlyt kell elérni a fejlődés minőségi és mennyiségi szempontjai között.

2.5.

Az Economy for the Common Good (Gazdaság a közjó érdekében, ECG) modellje olyan megfelelő kiegészítő elemet jelent, amelyet az európai társadalom is támogat. Céljai és értékei meghaladják a társadalmi felelősségvállalás bevett módszereit, holisztikus jövőképe révén pedig a legkülönfélébb társadalmi szereplőket is képes összehozni.

2.6.

Az ECG mindössze négy év leforgása alatt olyan társadalmi mozgalommá vált, amelyet több mint száz helyi csoport, közel kétezer vállalat és társadalmi szervezet, valamint egyre több egyetem támogat olyan országokban, mint Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország és Spanyolország. Emellett Olaszország Dél-Tirol régiója és több európai ország helyi kormányzatai bevezetés céljával elfogadták az ECG modelljét.

3.1.

Egy társadalomnak arra kell törekednie, hogy – az alkotmányában szereplő megbízatások alapján – minden egyes tagja közös javát szolgálja.

3.2.

Az Európai Unióról szóló szerződés (6) 3. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt iránymutatásoknak megfelelően az ECG-modell legfőbb elve az, hogy a gazdaságnak az egyéneket , azaz a közjót kell szolgálnia. E cél elérése érdekében a pénzt és a tőkét fontos – csere- és befektetési – eszköznek, de semmi esetre sem az elérendő célnak kell tekinteni.

3.3.

A közjót szolgáló gazdasági modell alapját azok az értékek képezik, amelyeket mindenki egyetemesnek ismer el: az emberi méltóság, a szolidaritás, a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság, az átláthatóság és a demokratikus részvétel.

3.4.

A közjónak mint a gazdaság központi céljának elismerése a gazdasági siker mérésének specifikus, az eszközök mellett a célt is alapul vevő módszerét igényli, melynek eszközei: a „közjótermék”, a „közjómérleg” és a „közjó szerinti hitelképesség-vizsgálat”, amelyek rendre a GDP-t, a mérleget, illetve a pénzügyi hitelképesség-vizsgálatot egészítik ki.

3.5.

Az ECG olyan holisztikus modell, amely a gazdaságot az európai társadalom társadalmi, kulturális és ökológiai kontextusába kívánja integrálni. Emellett, mint az alábbi táblázat mutatja, az ECG-modell magában foglalja különféle gazdasági modellek alapvető értékeit:

Forrás: saját készítésű.

3.6.

Az ECG olyan gazdasági modell, amely hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia sikeréhez, konkrétan az alábbiak révén:

3.6.1.

Az ECG egy „társadalmi innovációs” és pozitív vállalkozói folyamat, amely hasznos az olyan új elképzelések előmozdításához és támogatásához, amelyek egyszerre oldanak meg társadalmi szükségleteket, hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat és erősítik a gazdasági értékteremtést. Ebben a kontextusban az „innováció” arra a képességre utal, hogy értékteremtő elképzeléseket dolgoznak ki és valósítanak meg; a „társadalmi” pedig az életminőséggel, a szolidaritással, a boldogsággal és a jóléttel kapcsolatos kérdéseket jelenti.

3.7.

Az ECG eszközt kínál egy olyan ellenállóképes társadalmi és gazdasági rendszer kiépítéséhez, amely „védelmet és fejlődést” jelenthet az európai civil társadalom számára, segít a megoldások keresésében és – ahol lehet – a válságok megelőzésében, és amely emellett hozzájárul a gazdasági és társadalmi átalakuláshoz. Az ECG révén az ellenálló képesség a válságból való kilábalást és a fejlődést támogató folyamatok középpontjába helyezhető.

3.7.1.

Az ellenálló képesség olyan tényező, amely a civil társadalom komolyabb zavarokra való reagálóképességét, valamint a váratlanul bekövetkező feszültségek és válságok kezelési képességét érinti. Vannak ugyan módszerek a civil társadalom válságok kivédésére és kezelésére való felkészítésére, de ezek hatékonyabb irányítást és szorosabb együttműködést igényelnek az intézményi, gazdasági és társadalmi érdekeket képviselő szintek mindegyikén.

3.8.

Ahhoz, hogy a civil társadalom segíthesse az emberek igényeinek megfelelő életszínvonal elérését, kulcsfontosságú, hogy javuljon a gazdasági és szociális partnerek azon képessége, hogy semlegesítsék, kezeljék és megelőzzék a válságok és strukturális változások hatásait. Ez – a társadalmi kohézió és a fenntarthatóság szempontjából – az EU gazdasági versenyképességét is elősegíti, azzal a céllal, hogy ne korlátozzák a jövő nemzedékek lehetőségeit.

3.9.

Ezen alapvetések gyakorlati alkalmazása érdekében az ECG-modell mind az üzleti szférában, mind a politika terén az emberek közvetlen részvételére alapul. Az olyan eszközök pedig, mint a közjóaudit, a közjómérleg és különösen a települési közjóindex az összes érdekcsoport aktív részvételén alapulnak.

4.1.

A közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság nyomán érzett káros hatások miatt az uniós polgárok egyre kevésbé tolerálják az olyan fejleményeket, mint a bérük csökkenése, a juttatások és szociális szolgáltatások visszanyesése, a környezet állapotromlása, a gazdasági és munkaügyi bizonytalanság vagy szociális – továbbá fogyasztói és felhasználói – jogaik egyre kisebb mértékű figyelembevétele.

4.2.

Ezzel párhuzamosan a vállalatok önkéntesen és nem kielégítően végrehajtott, elegendő hasznos információt nem nyújtó társadalmi felelősségvállalási politikáinak új lendületre van szükségük, mivel számos nagyvállalaton belül nőnek a bérkülönbségek, a nők alig vehetnek részt a döntéshozatalban, és gyengül a fiatal munkavállalók szakmai előmenetele kapcsán vállalt elkötelezettség.

4.3.

A tisztességtelen verseny és etikátlan gyakorlatok levét a vállalkozók és kkv-k isszák meg, ami megnehezíti sokuk fennmaradását. Általánosságban véve pedig a polgárok olyan gazdaságot szeretnének, amely az elméletileg az alkotmányokban lefektetett értékeken alapul.

4.4.

A társadalmi passzivitás jellemezte közhangulat abban nyilvánul meg, hogy az emberek elvesztették az intézményekbe és azok képviselőibe vetett bizalmukat. E szükséges bizalom visszaszerzése és a társadalmi és területi kohézió megerősítése érdekében az Európai Uniónak át kell alakítania politikáit, és olyan új stratégiát kell meghatároznia, amely összhangban van a polgárok igényeivel és értékeivel.

4.5.

Ennek kapcsán a 2014. évi éves növekedési jelentéséről szóló véleményében az EGSZB kéri, hogy a szociális mutatók eredménytábláját, a makrogazdasági és költségvetési mutatókkal egyenrangú módon, proaktívan illesszék be az európai szemeszterbe. Ezenkívül célkitűzéseiben, módszereiben és eszközeiben az európai szemeszternek továbbra is foglalkoznia kell az egyes ágazatok ipari folyamatainak és az egész gazdaságnak a környezetbarátabbá tételével, hogy a válságból való kilábalás egy fenntarthatóbb fejlődési modellen alapuljon.

4.6.

Ezért javasolja az ECG-modell, hogy át kell állni egy „európai etikus piacra”, melyben a gazdasági és kereskedelmi politikák összhangban vannak az emberek által univerzálisnak tartott kultúrával és értékekkel. E stratégia révén az európai gazdaságról és vállalkozásokról nemzetközi szinten ismét az a pozitív kép alakul ki, hogy példamutatóak az emberi jogok védelme és érvényesítése, a színvonalas munka, illetve a munka becsülete, valamint a környezetvédelem terén.

4.7.

Következésképpen azokat a szervezeteket ismerik majd el, amelyek etikai kritériumoknak megfelelve és a közjóhoz hozzájárulva kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat; ezzel pedig korlátozzák majd – azaz konkrétabban kiejtik a jövedelmezőségi zónából – azon termékek és szolgáltatások kereskedelmét, amelyek teljes értéklánca során nem garantált az etikai minimumnormák betartása.

4.8.

Összefoglalva, az ECG-modell az értékek tekintetében összecseng a hagyományos vállalati társadalmi felelősségvállalás koncepciójával, a célok és a módszertan tekintetében azonban továbbmegy azoknál. A vállalatok társadalmi felelőssége Európában főként arra az alapvetésre épül, hogy „a társadalomból származó haszon egy részét vissza kell adni a társadalomnak”, mielőtt az kerülne előtérbe, hogy „a vállalattulajdonosok/-részvényesek és a többi érdekelt fél, valamint tágabb értelemben véve a társadalom számára a lehető legtöbb közös értéket állítsák elő” (7). Ezért van az, hogy nagyon sok vállalat esetében a társadalmi felelősségvállalás sajnálatos módon kimerül puszta jótékonysági vagy PR-tevékenységekben.

5.1.

Az európai etikus piac kiépítéséhez számos stratégiát javasoltak. Először is felmérik, hogy a vállalatok mennyiben járulnak hozzá a közjóhoz, és megkezdik egy európai nem pénzügyi jelentéstétel kialakítását. Ezután az etikus magatartásról szóló címkék kialakítása révén az európai civil társadalmat tájékoztatják a vállalatok teljesítményéről. Olyan politikákat fogadnak el, amelyek elismerik az etikus közbeszerzéssel és az etikus belső és nemzetközi piac kialakítását célzó politikákkal a közjóhoz nagyobb mértékben hozzájáruló vállalatokat. Végül a vállalkozói tevékenységre, a fogyasztásra és a bankokra vonatkozó politikákat is a közjó elveihez igazítják. Minderre úgy kell majd sort keríteni, hogy közben elkerüljék a túlzott adminisztratív terhek kialakulását, és piaci mechanizmusokat alkalmazzanak.

5.2.

„Közjómérleg” készítése révén fel kell mérni, hogy a vállalatok mennyiben járulnak hozzá a közjóhoz. A közjómérleg egy vállalat sikerének nem pénzügyi részét: az etikai eredményességet és a közjóhoz való hozzájárulást méri. Jelenlegi formájában a legfontosabb alkotmányos értékeket: a méltóságot, a szolidaritást, a fenntarthatóságot, az igazságosságot és a demokratikus részvételt méri, azaz a vállalattal kapcsolatban levő összes csoport kapcsán elért „erkölcsi sikert”.

5.3.

A klasszikus vállalati társadalmi felelősségvállaláson túllépve az ECG mozgalom szerint a mérlegnek nyolc „metakritériumot” kell teljesítenie: 1. egyetemes, 2. semleges pontokban mérhető, 3. a vállalatok között összehasonlítható, 4. minden érdekelt számára érhető és 5. nyilvános legyen, 6. külső szerv auditálja, 7. kötelező legyen és 8. jogi következményekkel járjon: minél jobb az eredmény, annál kevesebb adót/vámot/kamatot stb. kell fizetni. Mottója: „Etikusan a siker útján”.

5.4.

Az ECG mozgalom keretében több mint 200 kkv jutott el a közjómérleg-készítés utolsó szakaszáig: a szakértői értékelésig vagy külső auditig. A mérlegkészítést fokozatosan lehetne kötelezővé tenni. Az EU nemrégiben tette meg az első lépést a nem pénzügyi beszámolóról szóló irányelv elfogadásával. A második lépés abban állhatna, hogy az irányelv csak azokat a standardokat tartalmazza, amelyek a fent felsorolt metakritériumok mindegyikét teljesítik, és az eredmény függvényében jogi kedvezményekre jogosítanak. Ezután a fennmaradó standardokat egyesíthetnék, és az így létrejövő standard képezné a kötelező vállalati mérleg nem pénzügyi részét. Ez az „univerzális” (pénzügyi és nem pénzügyi) mérleg válna a jövő etikus közös piacának kapuit megnyitó belépőjeggyé.

5.5.

Az etikus magatartásról szóló címke. Az ECG szorgalmazza, hogy az európai közös piacon értékesített minden terméken szerepeljen egy egységes „etikai címke”, amely egyfajta információ az etikus magatartásra vonatkozóan, és tájékoztat a vállalat közjóhoz való hozzájárulásáról. A címke jól láthatóan – pl. 5 különböző színnel – mutathatná a közjómérleg eredményét. Egy QR-kód leolvasásával pedig a fogyasztó megtekinthetné a mérleg részleteit.

5.6.

Etikus közbeszerzés. A közbeszerzésben azon szervezeteket kellene előnyben részesíteni, amelyek közjómérlegük szerint nagyobb mértékben hozzájárulnak a közjóhoz. Az európai közbeszerzés az „európai etikus piac” fejlesztésének motorja lehet, ha a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8) kiegészítik a közjóhoz való hozzájáruláshoz és a szociális és ökológiai lábnyom minőségéhez kapcsolódó kritériumokkal, és végrehajtják az idevonatkozó szociális előírásokat.

5.7.

Etikus kereskedelem az Unión belül. Támogatnák az EU-n belüli szabad kereskedelmet azon szervezetekben, amelyek közjómérlegük szerint nagyobb mértékben hozzájárulnak a közjóhoz. Először megkönnyítenék a szabad kereskedelmet és az áru- és szolgáltatásforgalmat azon európai vállalatok számára, amelyek bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az „európai etikus piacon” megállapított etikai minimumszabályoknak. Másodszor pedig megkönnyítenék az áruk behozatalát, a beruházásokat és a szolgáltatásnyújtást azon Unión kívüli országokban honos vállalatok számára, amelyek szintén bizonyítják, hogy megfelelnek az „európai etikus piacon” megállapított etikai minimumszabályoknak. Ily módon az Unión belüli kereskedelemhez és az importhoz kötődő vám- és adóügyi politikákat a vállalatok etikus magatartásának függvényében alakítanák ki.

5.8.

Etikus nemzetközi kereskedelem. Az etikus magatartást és a közjóhoz való hozzájárulást az európai gazdaság ismertetőjegyévé, más szóval „európai márkává” kell tenni. Az európai vállalatoknak mint az európai társadalom, kultúra és értékek követeinek garantálniuk kell ezt az etikus magatartást, és a mérleg segítségével bizonyságot kell róla tenniük. Ezzel összhangban az Európai Unió külkereskedelmét előmozdító politikáknak (a külkereskedelmet támogató programoknak, a kereskedelmi szabályokra vonatkozó etikai normáknak stb.) elsősorban azokat a vállalatokat kell támogatniuk, amelyek jobban hozzájárulnak a közjóhoz.

5.9.

Vállalkozók a közjó szolgálatában. A vállalkozó szellem ösztönzése kulcsfontosságú az Európai Unió gazdasági fenntarthatóságának garantálása szempontjából. Ezenkívül a társadalmi innovációnak – természeténél fogva – az egész társadalom javát szolgáló termékek és szolgáltatások nyújtására kell irányulnia. Az „európai etikus piac” vállalkozó szellemet ösztönző politikái ezért az emberi méltóság, a szolidaritás, a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság és a demokratikus részvétel értékein alapuló vállalatalapítást és vállalkozóképzést támogatják. Minden (közjót szolgáló) városban létrehozhatnának „közjóközpontokat”, ahol olyan vállalatok születnének, amelyek vagy kezdettől fogva készítenek közjómérleget, vagy közvetlenül „közjótársaságként” jönnek létre.

5.10.

Fogyasztók, illetve az etikus fogyasztás előmozdítása. Az „európai etikus piac” sikere attól függ, hogy az európai fogyasztók körében mekkora igény lesz a közjóhoz hozzájáruló termékekre és szolgáltatásokra. Stratégiákat és programokat kell tervezni és támogatni az etikus fogyasztás ösztönzésére és népszerűsítésére. Ezek oktató- és tájékoztató programok, valamint reklámkampányok segítségével tájékoztatnak az „európai etikus piac” jellemzőiről. Ha sikert aratnak, a közjómérleg és a címke kettőse tökéletes eszköz lenne e cél eléréséhez.

5.11.

Etikus bankok és a bázeli egyezmények kibővítése úgy, hogy a bankszabályozásba etikai kritériumokat is belefoglalnak. A 2008-as pénzügyi válság és a pénzügyi és bankszektorral kapcsolatos nemkívánatos események óta az uniós polgárok sorra csalódtak nemcsak a saját bankrendszerükben, hanem az országos és európai szabályozókban is. Ez a helyzet nagy kockázatot jelent az euróövezet gazdasági stabilitására nézve.

5.11.1.

Ezért javítani kell a pénzügyi ágazat etikai normáin, illetve emellett növelni kell a pénzügyi ökoszisztéma sokszínűségét az EU-ban működő (szövetkezetekből, takarékpénztárakból és új etikus bankokból álló) etikusbank-hálózatok megerősítésével, melynek tagjai a közjót szolgálják. Ez hozzájárulhat az olyan európai banki tevékenység előmozdításához, amelynek során a) csak alapszolgáltatásokat nyújtanak (megtakarítás, kifizetések és kölcsönök), b) nem vagy csak részlegesen fizetnek osztalékot és c) minden hitelkérelem esetében közjóauditot végeznek. Ez az etikus hitelképesség-vizsgálat („ethical creditworthiness assessment”) a bázeli egyezmények etikai kritériumokkal való kiegészítését jelentené, és a befektetés etikai hozzáadott értékét mérné.

5.11.2.

E közjóaudit első prototípusa már fejlesztés alatt áll az osztrák „közjóbank”-projekt keretében. A hitelfeltételeket az audit eredménye szerint állapíthatnák meg. Így a pénzügyi piac a fenntartható társadalmi és környezeti fejlődés eszközévé válhatna.

5.12.

„(Regionális) közjótőzsde”. Az etikus és a közjót szolgáló bankok közösen regionális közjótőzsdét alapíthatnának, amely azokat a hitelkérelmeket fogadná be, amelyek bár a fizetőképességi, pénzügyi vizsgálaton elbuktak, az etikai vizsgálaton megfeleltek. Ezeken a tőzsdéken a hagyományos tőzsdékkel ellentétben nem a vállalatok tulajdonrészével kereskednének, és hozam sem lenne szerezhető, azaz nem ezért fektetnének be egy-egy vállalatba. A pénzügyi befektetők számára más jelentené az előnyt: például az ügy/értelmes cél, a hasznosság és az értékek („triple skyline”). Így az európai polgárok és vállalatok etikus módon, a tagállami alkotmányokban és az uniós szerződésekben lefektetett értékekkel összhangban fektethetnének be.