19.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/150

—

tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az oroszországi jogállamiságról szóló 2011. február 17-i (1), az oroszországi igazságügy politikai célú felhasználásáról szóló 2012. szeptember 13-i (2), valamint az Európai Parlamentnek az EU és Oroszország közötti új megállapodásról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlásait tartalmazó 2012. december 13-i állásfoglalására (3);

—

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Orosz Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalásokra,

—

tekintettel a 2010-ben elindított modernizációs partnerségre, valamint arra, hogy az orosz vezetés kinyilvánította elkötelezettségét a jogállamiság mint Oroszország modernizációjának alapja iránt,

—

tekintettel Oroszország alkotmányára, különösen annak 118. cikkére, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatást az Oroszországi Föderációban kizárólag bíróságok végzik, és 120. cikkére, amely a bírák függetlenségéről rendelkezik, akik kizárólag az orosz alkotmánynak és a szövetségi jogszabályoknak vannak alávetve,

—

tekintettel az EU éves jelentésére az emberi jogokról és a demokrácia helyzetéről a világban,

—

tekintettel a 2013. június 3–4-i EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményeire, valamint a 2013. május 19-i emberi jogi konzultációkra,

—

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a GOLOS egyesülettel, az Oroszországi Föderációban a nem kormányzati szervezetek helyzetével és a Magnyickij-üggyel kapcsolatos nyilatkozataira,

—

tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra, valamint „Az egyének, a csoportok, és a társadalmi szervek joga és felelőssége az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságjogok elősegítésére és védelmére” című ENSZ-nyilatkozatra,

—

tekintettel arra, hogy 2009-ben a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat a Memorial nevű orosz nem kormányzati szervezetnek ítélte oda, amely többek között az oroszországi politikai foglyok jogaiért küzd, továbbá tekintettel arra, hogy az Európai Parlamenten belül növekszik a Memorial szervezet támogatottsága, hogy jelöljék a Nobel-békedíjra;

—

tekintettel a Velencei Bizottságnak a gyülekezésről, gyűlésekről, tüntetésekről, felvonulásokról, sztrájkról, a szabálysértési törvényről szóló 65. orosz szövetségi törvénnyel kapcsolatos 2012. június 8-i, a szélsőséges tevékenységek elleni küzdelemre vonatkozó orosz szövetségi törvényről és a Szövetségi Biztonsági Szolgálatra vonatkozó orosz szövetségi törvényről szóló véleményeire,

—

tekintettel eljárási szabályzata 122 cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Unió továbbra is elkötelezett az EU és Oroszország közötti kapcsolatok további, a demokratikus alapelvek iránti mély elkötelezettség, valamint az alapvető és emberi jogok, a jogállamiság, a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, az emberi méltóság és egyenlőség tiszteletben tartása alapján való mélyítése és fejlesztése mellett, a modernizációs partnerségben foglalt alapelvekkel összhangban;

B.

mivel Oroszország az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaként és az ENSZ-nyilatkozatok aláíró feleként elkötelezte magát az emberi jogok, az alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság védelme és előmozdítása mellett;

C.

mivel továbbra is igen aggasztóak az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közös megegyezéssel létrehozott demokratikus elvekkel, szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos fejlemények;

D.

mivel az offline és online sajtó- és médiaszabadság egy demokratikus és nyílt társadalomban döntő jelentőségű, valamint alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelem, az emberi jogok és a jogállamiság megőrzése szempontjából; mivel a független sajtó a véleménynyilvánítás szabadságának kollektív kifejezési eszközeként és a demokrácia őrzőjeként a média területének egyik kulcsszereplője;

E.

mivel az elmúlt években számos per és bírósági eljárás – például Szergej Magnyickij, Mihail Hodorkovszkij és Anna Politkovszkaja ügye – miatt kétségek merültek fel az Oroszországi Föderáció igazságszolgáltatási intézményeinek függetlensége és pártatlansága tekintetében; mivel a fent említett, nagy nyilvánosságot kapott ügyek csak az Oroszországon kívül legismertebb esetei annak, hogy az orosz állam rendszeresen képtelen fenntartani a jogállamiságot és biztosítani az igazságszolgáltatást a polgárok számára;

F.

mivel Alekszej Navalnij – kiemelkedő ügyvéd, a korrupcióellenes kampány szószólója, civil társadalmi aktivista – ellen jelenleg bírósági eljárás zajlik Oroszországban, elmondása szerint politikai indíttatású vádakkal, amelyeknek célja, hogy a kormánnyal szemben álló egyik leghíresebb ellenzékiként megbüntessék; mivel Navalnij az orosz államapparátus legmagasabb szintjein mutatott rá az általánosan elterjedt korrupcióra;

G.

mivel az ügyészek továbbra is üldözik azon ellenzékieket, akik 2012. május 6-án, a Putyin elnök beiktatását megelőző napon részt vettek a „Milliók menetében”; mivel megbízható független források szerint a Bolotnaja téren tartott megmozdulást erőszakkal verte szét a rohamrendőrség, a résztvevőkkel szemben aránytalan erőt és önkényes erőszakot alkalmazva; mivel az Elnöki Emberi Jogi Tanács, az emberi jogi ombudsman és egy ismert közéleti személyiségekből álló független vizsgálóbizottság is az orosz hatóságokat és rendőrséget vádolja az erőszakos cselekedetekért;

H.

mivel az elmúlt hónapok során a politikai pártok regisztrációjáról, a nem kormányzati szervezetek finanszírozásáról, a gyülekezési jogról, a szélsőséges megnyilvánulásokról, a rágalmazásról és az internetes tartalomszűrés korlátozásáról szóló törvények elfogadása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Oroszországban egyre kedvezőtlenebb a civil társadalom fejlődéséhez szükséges környezet;

I.

mivel az orosz parlament 2012 júliusában olyan törvényt fogadott el, amely a politikai tevékenységet folytató és anyagilag külföldről támogatott nem kereskedelmi szervezeteket „külföldi ügynököknek” minősíti; mivel a nem kormányzati szervezetekről, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogról szóló törvényt a civil társadalom elnyomására, az ellentétes politikai nézetek elfojtására, valamint a nem kormányzati szervezetek, a demokratikus ellenzék és a média zaklatására használják fel;

J.

mivel a szövetségi hatóságok semmit sem tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a „homoszexuális propagandát” tiltó megkülönböztető jogszabályok hatálybalépését kilenc oroszországi régióban; mivel a Duma nemrégiben hasonló jogszabályt fogadott el nemzeti szinten;

K.

mivel az Elnöki Emberi Jogi Tanács tagjai elpanaszolták, hogy megfélemlítés, zaklatás éri őket, kihallgatják őket, munka- és lakóhelyükön házkutatást tartanak és ellenük az orosz bűnüldöző szervek egyéb intézkedéseket foganatosítanak;

L.

mivel az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jövőbeli alakulására továbbra is rányomja a bélyegét, hogy Oroszország nem veszi teljes körűen figyelembe a demokratikus értékeket és nem erősíti a jogállamiságot;

1.

emlékeztet annak fontosságára, hogy Oroszország az Európa Tanács tagjaként teljes mértékben tartsa be nemzetközi jogi kötelezettségeit és az emberi jogok európai egyezményében és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített alapvető emberi jogokat és jogállamiságot;

2.

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban elfogadott elnyomó törvények és ezeknek az orosz hatóságok általi önkényes érvényesítése gyakran a nem kormányzati szervek, civil aktivisták, az emberi jogok védelmezői és a kisebbségek zaklatásához vezet;

3.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország nem tartja tiszteletben a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának védelmére vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeit, ami veszélyezteti az energikus orosz civil társadalom életképességét, illetve az Unióval történő együttműködését;

4.

ismételt csalódottságának ad hangot azon törvény miatt, amely a politikai tevékenységet folytató és az anyagilag külföldről támogatott nem kereskedelmi orosz szervezeteket „külföldi ügynököknek” minősíti; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a nem kormányzati szervezetek „külföldi ügynökökként” történő bejegyzésével, amelyhez az a törvény szolgál alapul, amely az állami ellenőrzést a nem kormányzati szervezetekre terjeszti ki a politikai tevékenységek homályos meghatározásával, a nem kormányzati szervezetek megbélyegzésével, ellenséges környezetet teremtve a civil társadalom számára;

5.

úgy véli, hogy a széles körben elterjedt, célzott és erélyes ellenőrzések, a vagyonelkobzások és az állítólagosan külföldről kapott finanszírozás miatt az orosz nem kormányzati szervezetekre és aktivistáikra kirótt közigazgatási bírságok elfogadhatatlanok és korlátozzák a gyülekezési szabadságot; bírálja továbbá a nemzetközi politikai alapítványokkal szembeni razziákat és a velük szemben alkalmazott nyomást; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy néhány nem kormányzati szervezet – például a szentpétervári Memorial – ellen már pert indítottak, illetve egyesek – például a GOLOS és a Levada Központ – ellen már ítélet is született; aggodalmának ad hangot, hogy az oroszországi demokrácia kiépítésén munkálkodó nemzetközi nem kormányzati szervezetek, köztük nemzetközi intézetek ellen is vizsgálatot indítottak;

6.

sürgeti az orosz hatóságokat, hogy orvosolják ezeket az aggodalmakat azáltal, hogy a fent említett jogszabályokat összhangba hozzák a nemzetközi előírásokkal, Oroszország emberi jogokra vonatkozó nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalásaival, ideértve a saját alkotmányában foglaltakat is, mindenekelőtt a nem kormányzati szervezetek működése indokolatlan jogi, igazgatási és egyéb korlátozásainak megszüntetése révén;

7.

sürgeti a főképviselőt/alelnököt, az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretről folytatott jelenlegi tárgyalások, illetve a programozási időszak alatt vegye figyelembe a civil társadalom romló helyzetét, az egyéb nemzetközi támogatók kényszerű visszalépését, valamint az EU általi támogatásra irányuló növekvő igényeket, illetve, hogy ennek megfelelően, jelentős mértékben növelje a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom uniós pénzügyi támogatását;

8.

mély aggodalmát fejezi ki a „homoszexuális propagandára” vonatkozó szövetségi jogszabály – amely növelheti az LMBTI személyek hátrányos megkülönböztetését és az ellenük irányuló erőszakot – elfogadásából eredő negatív következmények miatt;

9.

felhívja az orosz hatóságokat a politikai pluralizmus, a médiaszabadság, a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága, a szólás- és gyülekezési szabadság, beleértve az internetet is, a hatékony és független szakszervezetek, valamint a megkülönböztetésmentesség garantálására, mivel ezek a szükséges előfeltételei Oroszország olyan további fejlődésének és modernizációjának, amely során elismerik és védelmezik valamennyi állampolgár egyéni és kollektív jogait; emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jogszabályok értelmében az államoknak kötelességük közvetlenül vagy közvetve támogatni a civil társadalmi tevékenységek finanszírozását, különösen a kedvező körülmények megteremtése révén, a civil társadalom függetlenségének akadályozása nélkül;

10.

mély aggodalmának ad hangot a politikai indíttatású perekről, tisztességtelen eljárásokról és súlyos bűncselekmények – többek között gyilkosságok, zaklatások és egyéb erőszakos cselekmények – kivizsgálásának elmulasztásáról szóló beszámolók kapcsán, amelyek a Magnyickij-, a Hodorkovszkij-, a Politkovszkaja- és egyéb ügyekben bizonyítást nyertek; sürgeti az orosz igazságügyi és büntetés-végrehajtási intézményeket, hogy feladataikat hatékonyan, pártatlanul és függetlenül hajtsák végre, hogy az elkövetőket bíróság elé állíthassák;

11.

emlékeztet a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló ajánlására, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a halála után bűnvádi eljárás alatt álló Magnyickij halálában érintett valamennyi tisztviselő, illetve az Oroszországban súlyos emberi jogi jogsértést elkövető többi személy vonatkozásában vezessen be az egész EU-ra kiterjedő vízumtilalmat és fagyassza be ezek EU-ban található pénzeszközeit; hangsúlyozza, hogy e személyek nem részesülhetnek az EU és Oroszország között létrejövő vízumkönnyítési megállapodás előnyeiből;

12.

sürgeti a tagállamokat, hogy könnyítsék meg és kedvezően értékeljék az oroszországi politikai üldözöttek vízumkérelmét;

13.

üdvözli, hogy Anna Politovszkaja meggyilkolásának ügyében nemrégiben – lelövése után több mint hat évvel – újra megindították a bírósági eljárást, de osztozik abban az aggodalomban, miszerint valószínűtlen, hogy a per során fény derül a gyilkosság elrendelőjének személyére;

14.

legmélyebb aggodalmának ad hangot Alekszej Navalnij ügye kapcsán, és sajnálatát fejezi ki az állítólagosan politikai indíttatású bűnvádi eljárás miatt; sürgeti az orosz hatóságokat, hogy minden jogot biztosítsanak számára, és hogy tárgyalása feleljen meg a tisztességes eljárás nemzetközileg elfogadott követelményeinek; e tekintetben felkéri az EU oroszországi delegációját és a tagállamok oroszországi misszióit, hogy kövessék figyelemmel az emberi jogok valamennyi védelmezőjének tárgyalását, ideértve Navalnij és mások ügyeit, különösen regionális szinten;

15.

sürgeti Oroszországot, hogy a „Milliók menete” kapcsán adjon megbízást a Bolotnaja téri erőszakos cselekmények független kivizsgálására, és kiváltképp tisztázza a tüntetők ellen alkalmazott túlzott erőszakra vonatkozó állításokat; aggodalmát fejezi ki a Bolotnaja téri erőszakhoz kapcsolódó állítólagos politikai indíttatású bűnvádi eljárások miatt;

16.

sürgeti az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák az offline és online sajtó és média szabadságát, ösztönözzék a sokszínű médiakínálat kialakulását, tegyék lehetővé a médiafórumok, az újságírók és bloggerek számára, hogy függetlenül betölthessék kulcsszerepüket az orosz társadalomban, védelmezzék az információ szabad áramlását és biztosítsák a véleménynyilvánítási szabadságot; hangsúlyozza az információ szabadságára vonatkozó jogszabályok jelentőségét, amelyek munkájuk elvégzéséhez elengedhetetlenek az újságírók és a civil társadalom, mint a demokrácia őrzői számára;

17.

felszólítja Oroszországot, hogy mindenben működjön együtt az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának különleges eljárásaiban, többek között azáltal, hogy oroszországi országlátogatásra irányuló állandó meghívást ad ki, illetve kedvező választ ad az ENSZ emberi jogi védelmezők védelmével, a gyülekezés és egyesülés szabadságával, valamint a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjai folyamatban lévő oroszországi hozzáférési felkéréseire; felszólítja Oroszországot, hogy fogadjon el ajánlásokat – az Emberi Jogi Bizottság Oroszországra vonatkozó egyetemes időszakos felülvizsgálata keretében – a nem kormányzati szervezetek munkáját érintő jogszabályok visszavonására vagy felülvizsgálatára, illetve az emberi jogi munkavégzés akadályozásának megszüntetésére;

18.

felszólítja a Tanácsot, hogy a Külügyek Tanácsa keretében fogadja el az oroszországi emberi jogi helyzetre vonatkozó következtetéseket, amelyek kulcsfontosságú támogatást nyújtanának mindazok számára, akik Oroszországban az emberi jogok védelmén munkálkodnak, ugyanakkor arra köteleznék a 27 EU-tagállamot és az uniós intézményeket, hogy közös üzenetet és megközelítést fogalmazzanak meg az oroszországi emberi jogi helyzet tekintetében;

19.

sürgeti Oroszországot, hogy minden lehetséges intézkedést hozzon meg annak biztosítására, hogy az Elnöki Emberi Jogi Tanács valamennyi tagját és általánosságban az oroszországi emberi jogok védelmén munkálkodókat megóvják a zaklatástól és a megfélemlítéstől;

20.

szorgalmazza, hogy a Tanács és a Bizottság elnöke, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / az Európai Bizottság alelnöke továbbra is kövessék szoros figyelemmel ezeket az ügyeket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédről;

21.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Oroszország kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.