19.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/98

—

tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),

—

tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i európai parlamenti állásfoglalásra (1),

—

tekintettel „A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba” című, 2012. december 5-i bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

—

tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a 2013. február 7–8-i Európai Tanács következtetéseire,

—

tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló 2013. február 28-i tanácsi ajánlásra,

—

tekintettel a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. március 12-i közleményére (COM(2013)0144),

—

tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló 2013. március 14-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel 2013 áprilisában a fiatalok 23,5 %-kának nem volt munkahelye, ezen belül az arányuk Németországban 7,5 %, Ausztriában 8 %, Görögországban 62,5 % , Spanyolországban pedig 56,4 %, ami jelentős földrajzi különbségeket jelez;

B.

mivel 8,3 millió nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő 25 év alatti európai polgár van; mivel ezek a számok egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;

C.

mivel a különösen sérülékeny háttérrel rendelkező fiatalok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a középfokú iskolai végzettség megszerzése nélkül hagyják el az oktatási és képzési rendszert;

D.

mivel a gyermekek 15 %-a hagyja el úgy az iskolát, hogy nem szerez középiskolai végzettséget, és mivel az uniós polgárok 10 %-a él aktív kereső nélküli háztartásban;

E.

mivel az első arra mutató jelek, hogy egy fiatal el fogja hagyni az iskolát, a szegénység ciklikus újratermelődésének figyelmeztető jelei;

F.

mivel a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben 153 milliárd EUR-ra becsülték, ami az uniós GDP 1,2 %-ának felel meg; mivel ez súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelent;

G.

mivel az oktatási és képzési politikák kulcsszerepet játszhatnak a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben és alapjában támogatják az integrációt és a munkaerő-piaci részvételt; mivel nagyobb beruházásra van szükség a szakoktatás és képzés terén, valamint a tanulási struktúrákba, a felsőfokú oktatásba és kutatásba való nagyobb integrációra; mivel a továbbképzés kulcsfontosságú annak érdekében, hogy az egyén eszközökkel rendelkezzen az olyan ágazatok minőségi álláshelyeinek betöltéséhez, amelyeket a foglalkoztatás növekedése jellemez, mint a zöld munkahelyek, az IKT vagy az ápolási-gondozási ágazat;

H.

mivel a fiatalok munkanélküliségének általánosan magas szintje ellenére bizonyos ágazatokban, így az IKT és az egészségügyi ágazatban, egyre nehezebb az üresedéseket szakképzett munkaerővel betölteni;

I.

mivel jelenleg számos, fiatalokat érintő szakpolitika kialakítására az érintettek és egyéb érdekelt felek bevonása nélkül kerül sor;

J.

mivel a gyakorlati készségek hangsúlyozása miatt a bizonyos tagállamokban alkalmazott kettős szakképzési rendszer és az egyszerre felsőfokú végzettséget és szakképesítést biztosító képzések beváltották a hozzájuk fűződő reményeket, különösen a válság folyamán, mivel a fiatalok munkanélküliségének szintjét alacsonyabban tartották azáltal, hogy növelték a fiatalok foglalkoztathatóságát;

1.

üdvözli, hogy az Európai Tanács tudomásul vette a fiatalok foglalkoztatásának fontosságát Európa jóléte szempontjából; felhívja az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy a szociális jogok előmozdítására irányuló szélesebb körű fellépés keretében fokozzák a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló erőfeszítéseiket és foglalkozzanak az Európai Unión belüli szociális egyenlőtlenségekkel; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament szorosan nyomon követi az előrelépést, és figyelemmel követi, hogy az ígért intézkedéseket végrehajtják-e, különös tekintettel az ifjúsági garanciaprogramra;

2.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tanúsítsanak jogokon alapuló megközelítést a fiatalok és a foglalkoztatottság kérdéséhez; hangsúlyozza, hogy – különösen a válság csúcspontján – nem megengedhető, hogy a fiatalok által betöltendő állások minősége veszélybe kerüljön, valamint fontosnak tartja, hogy az alapvető munkaügyi normák, illetve a munka minőségével kapcsolatos egyéb normák alapvető fontosságú elemek legyenek;

3.

rámutat, hogy a tagállamok közti belső egyensúlytalanságok, különösen a fiatalokra vonatkozó foglalkoztatási és szociális indikátorok tekintetében, egyre nőnek; azonnali uniós fellépésre szólít fel ezen egyenlőtlenségeknek az európai szemeszter keretében történő korrekciója érdekében;

4.

ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös szociális beruházási mutatókat, különösen a fiatalok munkanélkülisége vonatkozásában;

5.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélküliségének sürgető problémájára az általános gazdasági környezet javítása jelenti a megoldást, így az egységes piac megerősítése a szolgáltatások és a digitális gazdaság terén, a kereskedelem szabadkereskedelmi egyezmények révén való előmozdítása, valamint a KKV-k és a mikrovállalkozások érdekeinek támogatása az alapvető szociális jogok fenntartása mellett; hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség elleni küzdelemnek hosszú távon a fenntartható gazdasági növekedés a leghatékonyabb eszköze; úgy véli továbbá, hogy fontosak a fiatalokat célzó külön intézkedések, azonban a lényeg annak biztosítása, hogy az EU egy erős, versenyképes és modern gazdaságra támaszkodhasson; üdvözli az olyan rövid és középtávú beruházásokat, mint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, ugyanakkor felhívja a figyelmet a hosszú távú strukturális intézkedések hiányára és az foglalkoztathatóság biztosítása érdekében a jövőbeli kihívásokra felkészítő oktatási rendszerek kialakításához szükséges reformok elmaradására egyes tagállamokban;

6.

hangsúlyozza az önkéntes mobilitás fokozásának jelentőségét a fiatalok körében, felszámolva a meglévő akadályokat a határokon átnyúló szakmai gyakorlati és gyakornoki programok előtt, hogy a kereslet és a kínálat jobban illeszkedhessen egymáshoz a fiatalok munkaalapú képzési lehetőségei terén, különös tekintettel a határ menti régiókra, és javítva a nyugdíjak és a munkaviszonyok és társadalombiztosítási jogosultságok hordozhatóságát az EU-ban, ugyanakkor számolva az agyelszívás kockázatával is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést az agyelszívás jelenségének megakadályozására olyan fenntartható intézkedések révén, amelyek saját közösségükben biztosítják a magasan képzett személyek megfelelő arányának fennmaradását a munkaerő körében vagy az ilyen személyek visszatérését származási tagállamukba, lehetővé téve e tagállamok számára a gazdasági fellendülést és a növekedést;

7.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlásokat a munkanélküli segély egységes uniós szintje meghatározásának megvalósíthatóságáról, a munkanélküli személy korábbi bérei alapján számítva;

8.

üdvözli az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló 2013. február 28-i tanácsi ajánlást; az ifjúsági garanciaprogram rendszereinek gyors végrehajtására hív fel valamennyi tagállamban; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogram nem garantál munkahelyet, hanem olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az EU valamennyi, legfeljebb 25 éves munkanélküli polgára, illetve jogszerűen ott tartózkodó lakosa, valamint a frissen végzettek 30 éves koruk eléréséig jó minőségű foglalkoztatási ajánlatot, folyamatos oktatást vagy szakmai gyakorlati lehetőséget kapjanak a munkanélkülivé válás vagy az iskolarendszerű oktatásból való kilépés időpontjától számított négy hónapon belül; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogramnak hatékonyan kellene javítani azon fiatalok helyzetét, akik nem dolgoznak, nem tanulnak vagy nem vesznek részt képzésen;

9.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg egyértelmű célokat és mutatókat az ifjúsági garanciaprogram számára, hogy tényleges intézkedéseket lehessen hozni, és értékelni lehessen a kezdeményezés hatását; hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállami tevékenységet szorosan nyomon kíván követni, hogy az ifjúsági garanciaprogram valósággá váljon, és felhívja az ifjúsági szervezeteket, hogy folyamatosan tájékoztassák az Európai Parlament a tagállami fellépésekről készített elemzéseikről;

10.

megállapítja, hogy az ifjúsági garanciarendszerekhez minőségi keretnek kell kapcsolódnia annak biztosítása érdekében, hogy a felkínált képzés és munkahelyek megfelelő javadalmazást, munkakörülményeket és egészségvédelmi és biztonsági normákat foglaljanak magukban;

11.

üdvözli, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó új kezdeményezés számára elkülönített 6 milliárd eurót, és felhív arra, hogy azt a többéves pénzügyi keret által érintett időszak első éveire ütemezzék, hogy sürgősen kezelhető legyen az ifjúsági munkanélküliség kérdése és ifjúsági garanciák megvalósíthatóak legyenek; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciák euróövezeten belüli megvalósításának költségeit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 21 milliárd euróra becsli, és ezért felszólít az előirányzat felfelé való módosítására a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának keretében; üdvözli az ifjúsági garanciára jogosultak csoportjának a 30 év alattiakra való kiterjesztését;

12.

üdvözli a 2014–2020-as időszakra szóló Társadalmi változás és innováció program részét képező Progress mikrofinanszírozási eszköz javasolt utódját, amely értékes eszköz a fiatalok számára is, hiszen célja új, fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása;

13.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem uniós finanszírozása 2014-ig biztosítva van, elsősorban a strukturális alapok átprogramozása és az Európai Beruházási Banktól származó 60 milliárd euró teljes körű felhasználása révén, amint arról a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum rendelkezik; üdvözli a strukturális alapok 16 milliárd eurójának átcsoportosítását és folyósításának felgyorsítását a fiatalok munkalehetőségeinek támogatása és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében;

14.

felhívja a Bizottságot, hogy aktívan kérjen támogatást és kezdeményezéseket, valamint más formákban is működjön együtt a magánszektorral a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében; arra ösztönzi az Európai Beruházási Bankot, hogy járuljon hozzá az ifjúsági garanciaprogram végrehajtásához, például összekapcsolva a hitelezést a munkahelyteremtéssel és képzési helyek létrehozásával vagy a kettős oktatási rendszerek kialakításának támogatásával; hangsúlyozza azonban, hogy az EBB hitelei csak kiegészítő jellegűek lehetnek, és nem helyettesíthetik a támogatások formájában nyújtott uniós finanszírozást;

15.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásába való beruházást a nemzeti szociális beruházási stratégiák kulcsfontosságú részévé kell tenni;

16.

nagyratörő, holisztikus politikai szemléletre hív fel, amely integrált rendszerben tekint a fiataloknak szóló oktatási, képzési, foglalkoztatási és önálló vállalkozási kezdeményezésekre, minden szinten; rámutat, hogy alapvetően fontos célzottan foglalkozni a különböző oktatási és képzési pályák közötti átmenettel, és elismerni a nem formális és informális tanulás keretében szerzett kompetenciákat; hangsúlyozza, hogy a jövedelembiztonság és a munkaerő-piaci kilátások iránti bizalom a felsőfokú képzésre való jelentkezés alapvető előfeltételei, és a kirekesztés veszélyének fokozottabban kitett fiatalokat ez jelentősen befolyásolja;

17.

mélységesen aggasztónak tartja az oktatás, a képzés és az ifjúsági politika területét érintő tagállami költségvetési megvonásokat, és ezért hangsúlyozza a tagállami oktatási rendszerek nemzeti és uniós források igénybevételével végrehajtott reformjának szükségességét az ifjúsági oktatás költséghatékonyabbá és versenyképesebbé tétele érdekében;

18.

sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre nagy horderejű intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló tevékenységek révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek bevezetésével), valamint azáltal, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára átfogó stratégiákat dolgoznak ki;

19.

megjegyzi, hogy a fiatalokat célzó szociális beruházás számos különféle formában megvalósulhat, többek között: iskolák, képzési központok és helyi vagy regionális vállalkozások közötti partnerségek formájában; szakképzés és magas szintű ifjúsági gyakornoki programok biztosítása formájában; vállalkozások együttműködésével nyújtott szakképzési programok formájában; tapasztaltabb munkavállalók vezetésével zajló mentori programok formájában, amelyek célja a fiatalok felvétele, munka közbeni szakképzése, illetve az oktatásból a munka világába való jobb átmenet biztosítása; a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése formájában; továbbá a regionális, az európai és a nemzetközi mobilitás elősegítése formájában, a képesítések és készségek kölcsönös elismerése érdekében tett további lépések által; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások hatékony ösztönzőkkel járhatnak együtt, például foglalkoztatási támogatásokkal vagy biztosítási hozzájárulások nyújtásával fiatalok számára, biztosítva a tisztességes élet- és munkakörülményeket a köz- és magánszektor munkaadóinak arra való bátorítása érdekében, hogy alkalmazzanak fiatalokat, ruházzanak be mind a fiatalok számára való munkahelyteremtésbe, mind pedig folyamatos képzésükbe és szakképzettségük munka mellett történő emelésébe, valamint a fiatalok vállalkozói törekvéseinek támogatásába;

20.

kéri a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra kipróbált és bevált gyakorlatokat, különösen az alacsony fiatalkori munkanélküliséggel büszkélkedő tagállamok gyakorlatait, és mérjék fel, hogy az olyan elképzelések, mint a duális oktatás, képzés és szakképzés, valamint a már bevezetett ifjúsági garanciarendszerek összeegyeztethetőek volnának-e nemzeti rendszereikkel; kiemeli, hogy a duális szakképzési rendszer és az ikerpályás tanulás – melyek a gyakorlati tapasztalatra helyezték a hangsúlyt – különösen jól vizsgáztak a válságban, az emberek könnyebben foglalkoztathatóvá tételével elősegítve a fiatalkori munkanélküliség csökkentését, ezért felhívja a válság által sújtott tagállamokat, hogy vegyék fontolóra képzési rendszereik ilyen módon történő megreformálását;

21.

hangsúlyozza, hogy a válságban ragadt országokban a fiatalkori munkanélküliség jelenleg rendkívül riasztó méreteket ölt; ezért kéri a Bizottságot, hogy értékelje a válságintézkedéseket a fiatalok munkanélküliségére gyakorolt hatásuk alapján, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot a fiatalok munkanélküliségét károsan befolyásoló válságintézkedések megszüntetésének megfontolására;

22.

felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti együttműködést annak minden szintjén annak érdekében, hogy a tantervek jobban igazodjanak a munkaerő-piaci szükségletekhez, például az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek és a tudásfejlesztési szövetségek kiterjesztése révén; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez való jobb igazodás érdekében rugalmasabb tantervekre van szükség;

23.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell az önfoglalkoztatás támogatását a fiatalok körében, mindazonáltal megelőzve a csőd közeli és fiktív önfoglalkoztatást;

24.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak.