19.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 65/162

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 21. és 34. cikkére,

—

az Európai Parlament Tanácshoz intézett, az ENSZ Közgyűlése 68. ülésszakáról szóló ajánlásra irányuló javaslatával, melynek előadója Alexander Graf Lambsdorff, az ALDE képviselőcsoport nevében (B7-0083/2013),

—

tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróságról és a 2003/444/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 21-i 2011/168/KKBP tanácsi határozatra,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésszakára vonatkozó, a Tanács által 2012. július 23-én elfogadott uniós prioritásokra (1),

—

tekintettel „Az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek: A multilateralizmus választása” című, 2003. szeptember 10-i bizottsági közleményre (COM(2003)0526),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésére, különös tekintettel a testület határozataira a fegyverkereskedelmi egyezményről (2), az ENSZ rendszerének fejlesztésére irányuló operatív tevékenységek négyévenkénti átfogó politikai felülvizsgálatáról (3), a vallás és a meggyőződés szabadságáról (4), a demokratikus és kiegyensúlyozott nemzetközi rend elősegítéséről (5), az emberi jogok terén fennálló nemzetközi együttműködés megerősítéséről (6), a jog nemzeti és nemzetközi szintű érvényesüléséről (7), valamint a nőkről, a lefegyverzésről, a nonproliferációról és a fegyverek ellenőrzéséről (8),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2011. május 3-i határozatára az Európai Parlamentnek az ENSZ munkájában történő részvételéről (9),

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2003. október 31-i határozatára, amely elfogadta az ENSZ Korrupció elleni Egyezményét (10),

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2000. október 31-én elfogadott 1325. számú határozatára,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „Az internetes emberi jogok előmozdításáról, védelméről és gyakorlásáról” szóló, 2012. július 5-i határozatára, amely elismeri az emberi jogok védelme és a szabad online információáramlás fontosságát,

—

tekintettel a Tanácshoz intézett, az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésszakáról szóló 2012. június 13-i ajánlására (11),

—

tekintettel a Tanácshoz intézett, az ENSZ védelmi felelősségre vonatkozó elvéről (R2P) szóló 2013. április 18-i ajánlására (12),

—

tekintettel „Az EU mint globális szereplő: a multilaterális szervezetekben betöltött szerepe” című, 2011. május 11-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel a demokratizálódást támogató uniós külpolitikákról szóló, 2011. július 7-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 22. üléséről szóló, 2013. február 7-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel a Külügyi Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság közös küldöttsége által az ENSZ Közgyűlésének 2012. október 28–29-i, 67. ülésszakáról készített jelentésre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkének (3) bekezdésére és 97. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0202/2013),

A.

mivel – tekintettel az államok és társadalmak növekvő globalizációjára és összekapcsoltságára – egyre nagyobb igény mutatkozik és lehetőség kínálkozik a közös szabályokra és döntéshozatali mechanizmusokra a globális kihívások közös megoldása érdekében

B.

mivel a politikák globális szintű széttöredezettsége a nemzetközi és transznacionális fórumok elterjedésével együtt új, összetett helyzetet teremt a nemzetközi kapcsolatok terén;

C.

mivel az EU elkötelezte magát a hatékony multilateralizmus mellett, melynek központjában egy erős ENSZ-rendszer áll; mivel az ENSZ a globális kormányzás középpontjában foglal helyet;

D.

mivel az EU és az ENSZ közötti szilárd és stabil partnerség támogatást nyújt és hozzájárul az ENSZ munkájához mindhárom pillér – béke és biztonság, emberi jogok és fejlesztés – keretében, és mivel ily módon az EU-nak teljesítenie kell az arra vonatkozó felelősségét, hogy részt vegyen a globális kihívások közös megközelítésének kidolgozásában;

E.

mivel az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának tiszteletben tartása, előmozdítása és védelmezése az EU nemzetközi szintű fellépésének alapja; mivel a demokrácia és a jogállamiság a fenntartható béke alappillérei, amelyek szavatolják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat;

1.

a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

a)

folyamatosan biztosítsa az Unió mint globális szereplő ENSZ-en belüli koherenciáját és láthatóságát; erősítse meg az EU azon képességét, hogy koordinált, gyors és átfogó módon tudjon fellépni a globális színtéren és következetes, valamint megfelelően időzített eredményeket érhessen el; biztosítsa az ENSZ Közgyűlésének a 2011. május 3-i, az EU-nak az ENSZ munkájában történő részvételéről szóló határozata teljes körű végrehajtását;

b)

segítse elő a tényleges multilateralizmust az ENSZ reprezentativitásának, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, hatékonyságának és eredményességének javítása érdekben, a helyi szinten elért eredményeinek javítása céljából; emlékeztessen arra, hogy új intézményi egyensúlyt kell teremteni a G-20-ak, az ENSZ és ügynökségei, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek kialakulóban lévő szerepe között;

c)

vállaljon aktívabb szerepet a stratégiai és egyéb kétoldalú és multilaterális partnerekkel a hatékonyabb problémamegoldás elősegítése érdekében, és lehetőség szerint közös erőfeszítésekkel törekedjen jobb eredményeket elérni;

d)

fokozza a partnerekkel való együttműködést a 21. században az ENSZ hatékonyabb és összetartóbb szervezetté való alakítása érdekében;

e)

mozdítsa elő az ENSZ BT átfogó és megegyezésen alapuló reformját; terjesszen elő konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan érje el az EU azon központi, hosszú távú célját, hogy közös helyet kapjon a kibővített ENSZ BT-ben; e célból tegyen kezdeményezést az európai uniós tagállamok közös álláspontjának kialakítására; fokozza az átláthatóságot és koordinálja hatékonyabban a politikákat és álláspontokat az ENSZ BT-n belül az európai uniós tagok között; biztosítsa, hogy az ENSZ BT-ben állandó helyet elfoglaló jelenlegi uniós tagállamok az Unió nézeteit és álláspontját támogassák, mivel ezáltal az Európai Unió az ENSZ BT-ben összehangoltan léphet fel;

f)

tegyen összehangolt erőfeszítéseket az ENSZ Közgyűlés szerepének és hatáskörének megerősítése, illetve hatásosságának és hatékonyságának növelése érdekében, többek között munkamódszereinek javítása révén;

g)

erősítse meg az egyéb érdekelt felek (civil társadalmi képviselők, tudományos körök) intézményesítettebb bevonását az ENSZ Közgyűlésének munkájába; mélyítse el az ENSZ rendszerének megerősítését a civil szakértők körének kiszélesítése és elmélyítése révén;

h)

mozdítsa elő a – nevezetesen a partner nemzeti jogrendszerében bejegyzett vagy listázott – transznacionális vállalatok kifizetéseinek kötelező erejű országonkénti közlését, nevezetesen a banki és kitermelő ágazatban;

i)

építse be a béketeremtési perspektívát a béketeremtő műveletekbe és a béketeremtési műveletekbe és segítse elő az ENSZ országcsoportjai, valamint a fejlesztési szereplők közötti szorosabb együttműködését;

j)

működjön együtt a regionális szervezetek szerepének és kapacitásának megerősítésében a béketeremtés, a konfliktusmegelőzés, a civil és katonai válságkezelés és a konfliktusmegoldás terén; támogassa a közös értékelő missziókat, valamint erősítse az együttműködést az EU és partnerei (többek között az Afrikai Unió és a szubregionális szervezetek, a NATO, az EBESZ, az ASEAN, a CELAC, az Arab Liga stb.) között a közelmúltban konfliktust átélt országokban való konfliktusmegelőzés vonatkozásában;

k)

kérésre nyújtson támogatást az ENSZ-nek a béketeremtő missziókban bevetett uniós harci egységek révén, és biztosítsa, hogy a tagállamok teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ BT vagy az ENSZ Közgyűlés által jóváhagyott missziókban való bevetésükben;

l)

biztosítsa, hogy a békefenntartó missziók megbízatása tükrözze a választási folyamatok, többek között a választási megfigyelő missziók támogatásának szükségességét;

m)

törekedjen annak megvalósítására, hogy a védelmi felelősség a nemzetközi jog új normája legyen az ENSZ tagállamai által a 2005-ös világszintű csúcstalálkozón kölcsönösen elfogadottak alkalmazási körén belül;

n)

biztosítsa a „védelmi felelősség” elvével kapcsolatos esetleges további fejlemények, illetve az elv alkalmazása, valamint a nemzetközi humanitárius jog közötti teljes összhangot és megfelelést, és egyidejűleg törekedjen arra, hogy az a megelőző diplomácia eszközeként és az emberi fejlődés mozgatóerejeként egyetemessé váljon.

o)

a Tanácshoz intézett, az ENSZ védelmi felelősségre vonatkozó elvéről („R2P”) tett ajánlásában (16) kövesse nyomon a Parlament javaslatait, és működjön együtt a partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy az R2P koncepciója a megelőzésre, a védelemre és a népirtást, etnikai tisztogatást, háborús vagy az emberiesség elleni bűncselekményeket felvonultató konfliktus utáni újjáépítésre összpontosítson, de soha ne használhassák ürügyként különleges vagy nemzeti érdekek előmozdítására, illetve geostratégiai és gazdasági szempontok alapján létrejött nemzetközi koalíciók rendszerváltás céljából; támogassa az államokat abban, hogy ehhez kapacitásokat építsenek ki;

p)

dolgozzon ki a védelemre vonatkozó felelősség – különösen a katonai beavatkozást is magába foglaló harmadik pillér, vagyis az arányosság, a politikai célokkal előzetes egyértelműsége, valamint a mélyreható hatásvizsgálatok – végrehajtása során követendő kritériumokat;

q)

erősítse meg az EU globális politikai szereplőként játszott szerepét azáltal, hogy aktív szerepet játszik a preventív diplomáciában;

r)

szólítsa fel a fegyveres konfliktusban közvetlenül vagy közvetetten érintett valamennyi állami és nem állami szereplőt arra, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeiket, beleértve a humanitárius tér biztosítását, valamint hogy a szükséget szenvedők számára biztosítsák az akadálymentes hozzáférést a humanitárius segítséghez, különös figyelmet fordítva a civilek védelmére, és hogy mindenfajta konfliktus esetén támogassák a békés és diplomáciai megoldást;

s)

támogassa az ENSZ BT nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. számú (2000), illetve 1820. számú (2008) határozatát; hangsúlyozza és biztosítsa a nők részvételét a békefolyamatokban; ismerje el, hogy a konfliktusmegelőzés, a békefenntartó műveletek, a humanitárius segítségnyújtás és a konfliktust követő helyreállítás során figyelembe kell venni a nemekkel kapcsolatos megfontolásokat;

t)

működjön együtt az ENSZ-szel az olyan globális biztonsági fenyegetések kezelése érdekében, mint a nukleáris fegyverek elterjedése, a szervezett bűnözés és a terrorizmus; fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megállapodást érjenek el a nemzetközi terrorizmusról szóló átfogó egyezmény tekintetében;

u)

működjön együtt a két és többoldalú partnerekkel annak érdekében, hogy határozottabb és hatékonyabb nyomást gyakoroljon a szíriai erőszaknak és az emberi jogok megsértésének azonnali beszüntetése érdekében; a partnereivel, különösen az Egyesült Államokkal, Törökországgal és az Arab Ligával együtt térképezzen fel minden lehetőséget a védelemre vonatkozó felelősség elvének végrehajtása tekintetében a szíriai nép segítése és a vérontás megállítása érdekében; gyakoroljon nyomást a szíriai kormányra és a válságban érintett valamennyi szereplőre, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközi humanitárius jogot, lehetővé tegye a határokon átnyúló humanitárius segítségnyújtás gyors biztosítását, az alapvető közszolgáltatásokat és a korlátlan bejutást a humanitárius szervezetek számára; kérje fel a nemzetközi partnereket, hogy tegyenek eleget a szíriai menekülteknek való segítségnyújtásra vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalásaiknak, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és egyéb szervezetek bitosíthassák a szükséges segítséget; partnerekkel együtt tárja fel, hogy hogyan lehetne minimálisra csökkenteni a szíriai válság szomszédos országokra gyakorolt hatásait;

v)

a vonatkozó ENSZ BT-határozatoknak megfelelően támogassa a régió és a nemzetközi közösség által tett azon erőfeszítéseket, hogy politikai megoldást találjanak a Maliban uralkodó konfliktusra és segítse elő a demokratikus átmenetet az átmeneti intézmények megszilárdítása révén, támogatva – többek között közvetítés segítségével – az inkluzív nemzeti párbeszédet és megbékélést, valamint a szabad, tisztességes és átlátható választásokat; támogassa továbbá a Mali területi egysége és az ország népességének biztonsága érdekben tett kezdeményezéseket; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy fenntartsák a Száhel-övezet stabilitását és megelőzzék a Malival szomszédos országok stabilitására gyakorolt negatív hatásokat; alaposan hangolja össze erőfeszítéseit a regionális és nemzetközi partnerekkel, beleértve az Afrikai Uniót és az ECOWAS-t is; támogassa az ENSZ vezetésével megvalósuló jövőbeli békefenntartó missziót, és a katonai képzés biztosításának feladatát Mali fegyveres erői számára az „EUTM Mali”-n belül, és ösztönözze az EU tagállamait az ebben való részvételre; továbbra is nyújtson segítséget a Malit támogató nemzetközi misszió (MISMA) számára;

w)

üdvözölje a fegyverkereskedelmi egyezményt, amelyet az ENSZ-Közgyűlés 2013. április 2-án fogadott el, és amely a fegyverek széles skálájára, többek között a lőszerekre is érvényes lesz; aktívan támogassa a fegyverkereskedelmi egyezmény gyors aláírását és ratifikálását, továbbá valamennyi ENSZ-tagállam általi hatékony és általános végrehajtását, beleértve a világ legnagyobb fegyvergyártó országait is; vállaljon vezető szerepet azon erőfeszítések terén, hogy a legmagasabb szintű közös normákat határozzák meg a nemzetközi fegyverkereskedelem szabályozása és a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében, a fogadó országok emberi jogi helyzetére tekintettel is, ezáltal megelőzve a konfliktust, csökkentve az emberi szenvedést, a korrupciót és hozzájárulva a nemzetközi békéhez és biztonsághoz;

x)

fokozza a multilaterális kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos erőfeszítéseit a nukleáris fegyverek számának csökkentése érdekében;

y)

fokozza az annak biztosítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, hogy az ENSZ egyezmények szerinti minden emberi jogot egyetemesnek, oszthatatlannak, valamint egymástól függőnek és egymással összefüggőnek tekintsenek, és juttassák érvényre annak tiszteletben tartását; ellenezze a humanitárius jog aláásására irányuló kísérleteket a terrorizmus elleni harc során; támogassa az emberi jogokat – többek között a digitális szabadságjogokat és az alapvető szabadságjogokat – az ENSZ munkájának minden területén;

z)

igyekezzen megerősíteni az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatát azáltal, hogy ajánlásokat épít bele az ENSZ tagállamaival folytatott két- és többoldalú párbeszédekbe, különösen az emberi jogi párbeszédeibe; segítse elő olyan környezet kialakítását, amely lehetővé teszi a nem kormányzati szervezetek számára, hogy hozzájáruljanak az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatának egyes szakaszaihoz;

aa)

küzdje le az intoleranciát, a negatív sztereotípiákat, a megbélyegzést, a diszkriminációt és az erőszakra való felbujtást; fejezze ki aggodalmát a vallási és egyéb közösségek tagjai között a világ különböző részein tapasztalható erőszak miatt;

ab)

foglalkozzon a sajtó- és médiaszabadság korlátozásával az egész világon; küzdje le az újságírókkal és bloggerekkel szembeni erőszakot; biztosítsa és segítse elő a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten és azon kívül;

ac)

segítse elő a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának univerzális támogatását és tegyen erőfeszítéseket a Nemzetközi Büntetőbíróság munkakapacitásainak megerősítése érdekében, hogy visszaszorítsák az emberiesség elleni bűncselekmények büntetlenségét;

ad)

támogassa a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend melletti elkötelezettséget, amely elengedhetetlen az államok békés egymás mellett éléséhez, valamint az államok rugalmasságának fokozása és a fenntartható béke megteremtése érdekében; ennek kapcsán emlékeztessen arra, hogy a demokrácia és a jogállamiság támogatása egymással összefüggnek, és az EU külpolitikai céljainak részeként támogatni kell azokat;

ae)

fokozott technikai segítségnyújtás és az intézmények és a kapacitások kiépítése révén erősítse meg az államok saját kérésükre történő támogatását nemzetközi kötelezettségeik teljesítésének belföldi végrehajtásában;

af)

kövesse nyomon a jogállamiságról szóló, 2012. szeptemberi magas szintű találkozó során elfogadott politikai nyilatkozat ajánlásait; támogassa, hogy a jogállamiság közös globális fókuszponttá váljon; teljes mértékben támogassa a jogállamisági koordinációs és forrásgazdálkodási csoport szerepét az általános koordináció és koherencia terén, egyebek mellett a szolgálatok (Politikai Ügyek Főosztálya, az ENSZ fejlesztési programja stb.) széttöredezettségének elkerülése érdekében;

ag)

emlékeztessen arra, hogy a korrupció az emberi jogok megsértésének egy formája, és hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskört kért az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének aláírása tekintetében; kérje az alelnököt/főképviselőt, hogy terjesszen elő egy, a korrupció ellen irányuló európai uniós cselekvési tervet, hogy hatékonyan nyomon kövesse az egyezmény ajánlásait, többek között a tagállamok azon kötelezettségét, hogy információt tegyenek közzé és terjesszenek a korrupcióról; hozzon létre csatornákat e jogsértésekről való jelentéstételhez, jogi keretet a tanúk védelméhez és eszközöket a civil társadalom részvételének biztosításához;

ah)

segítse a fejlesztési politikák közötti összhang, valamint a szegénység leküzdése elleni határozott erőfeszítések fokozását és a fejlesztési támogatás hatékonyságának javítását, mivel ezek továbbra is döntő fontosságú tényezők a millenniumi fejlesztési célok elérésében;

ai)

az emberi életek megóvása és a lakosság megélhetésének védelme érdekében tegye a fejlesztési stratégiák részévé a katasztrófakockázat értékelését és kezelését;

aj)

javítsa a kárenyhítés, a helyreállítás, a katasztrófakockázat csökkentése és a fejlesztés közötti kapcsolatot, valamint fokozza a humanitárius és fejlesztési szereplők közötti koordinációt a segély folyamatosságának és a rugalmasság megvalósításának – amire a Száhel-övezetben és Afrika szarván ismétlődő élelmiszerválságok miatt hangsúlyozottan szükség van – biztosítása érdekében;

ak)

tegyen annak érdekében, hogy teljes mértékben végrehajtsák a Rio+20 konferencia eredményeit, többek között a fenntartható fejlődés támogatása révén a hosszú távú globális fejlődés alapelveként; a pénzügyi és gazdasági válságnak az EU27-ekre gyakorolt hatásától függetlenül tartsa tiszteletben az EU azon nemzetközi vállalását, hogy a GDP 0,7 %-át fejlesztési segélyre fordítja;

al)

folytasson együttműködést annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórum a terv szerinti időben működőképessé váljon a folyamatos nyomon követés és értékelés, valamint a kitűzött célok felé való előrehaladás értékelésének összehangolása érdekében;

am)

támogassa a vízhez, illetve a megfizethető és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést, mivel ezek a szegénység felszámolásának és az inkluzív növekedésnek a fő hajtóerői;

an)

dolgozzon koherens és összehangolt módon a 2015 utáni millenniumi fejlesztési célok menetrendjén; folytasson tárgyalásokat a fenntartható fejlődés egységes céljairól, amelyek globális kiterjedésűek és a cselekvésre összpontosítanak, mérhetőek, időhöz kötöttek és könnyen kommunikálhatók; tűzzön ki olyan globális célokat, amelyek magukban foglalják a fenntarthatóságot, a méltányosságot és a kormányzást;

ao)

támogassa az ENSZ-Közgyűlés elnökének azon kezdeményezését, hogy a 2015 utáni fejlesztési ütemtervben szólítsák meg a civil társadalmat úgy, hogy különleges eseményt szerveznek a millenniumi fejlesztési célok eléréséről az ENSZ-Közgyűlés 2013. évi, 38. ülésszaka során, a civil társadalommal való konzultáció jelentős elemeként, mivel ez az esemény „közös pályán” egyesíthetné a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseket és a 2015 utáni fejlesztési folyamatot;

ap)

álljon ki amellett, hogy a 2015 utáni új együttműködési keretet kiszámítható és reális finanszírozási ütemterv kísérje, igazodva a megállapított célkitűzésekhez;

aq)

mozdítsa elő a kormányok és a parlamentek között a globális kérdésekről folyó párbeszédet; erősítse meg a globális kormányzást és tegye lehetővé az ENSZ tevékenységeiben való fokozott nyilvános és parlamenti részvételt;

ar)

növelje a Parlament által elfogadott ajánlások nyomon követését, többek között azáltal, hogy felkéri az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy évente tegyen jelentést számára az E NSZ Közgyűlés ülésszakának eredményéről;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint tájékoztatás céljából a Bizottságnak.