6.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/137

1.1.

Az EGSZB – ahogyan azt számos véleményében megerősítette – meg van győződve arról, hogy a mindenki számára adott széles sávú hozzáférés nemcsak az európai gazdaság fejlődésének kulcsfontosságú feltétele, hanem az új munkahelyek teremtése szempontjából is döntő fontosságú.

1.2.

Ezenfelül az EGSZB véleménye szerint az egységes digitális piac létrehozásához, amely az EU kiemelt célkitűzései közé tartozik, a nemzeti hálózatok összekapcsolódására és átjárhatóságára van szükség. Ez számos, gazdasági és kulturális tekintetben hátrányos helyzetű terület megnyitása szempontjából is alapvető fontosságú.

1.3.

Ugyanakkor 2013. február 8-án az új többéves pénzügyi kerettel a Tanács 1 milliárd euróra csökkentette a digitális CEF költségvetését. A módosított javaslat figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament illetékes bizottságának legutóbbi álláspontját.

1.4.

Az EGSZB ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság felülvizsgált javaslata az eredetileg tervezett (9,2 milliárd eurós) költségvetés drasztikus mértékű – 1 milliárd euróra történő – csökkentését irányozza elő, továbbá amiatt, hogy az Európai Bizottság kénytelen alapjaiban módosítani a széles sávú hálózatok és digitális szolgáltatási infrastruktúrák létrehozását szolgáló közös érdekű projekteket. Az EGSZB véleménye szerint fennáll a veszélye annak, hogy a miatt a számos projekt miatt, amelyeket e döntés következtében elkerülhetetlenül befagyasztanak, az EU elveszíti azt a technológiai előnyt, amelyet számos stratégiai ágazatban szerzett.

1.5.

Az EGSZB kiemeli, hogy az eredeti költségvetési keret drasztikus csökkentése következtében az Európai Bizottság számára óriási nehézségeket okoz a rendeletben meghatározott pénzeszközök hatékony és igazságos elosztása.

1.6.

Az EGSZB ugyanakkor üdvözli, hogy ismételten megerősítették a hálózatsemlegesség elvét, amely alapvetően fontos egy valóban nyitott internet számára. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a forrásokat a nyílt hálózati és nem diszkriminatív alapon hozzáférhető, a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt megfizethető költségű megoldásokra kell fordítani.

1.7.

Az EGSZB megismétli azt a kérését, hogy európai, nemzeti és regionális szinten végezzék el a feltérképezést, amely segít rámutatni a lefedettség hiányaira, és ösztönzést ad az állami és magánbefektetők új kezdeményezéseinek. Az Európai Bizottság elismeri, hogy egyetlen tagállam vagy befektető sem hajlandó finanszírozni a határokon átnyúló szolgáltatásokat.

1.8.

Másrészt a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés felé történő nyitás fontos az egyes távközlési hálózatok átjárhatóságának megerősítése érdekében.

1.9.

Az EGSZB véleménye szerint igaz ugyan, hogy az alternatív szolgáltatók számának növekedése ösztönözte az innovációt és csökkentette a fogyasztói árakat, ugyanakkor jelentősen csökkentette a történelmi állami és magánszolgáltatók árrését, és ezen túlmenően korlátozta, mi több, egyesek esetében ki is oltotta a beruházási kapacitást. Az EGSZB úgy véli, hogy egy új – a tisztességes versenyt elősegítő – európai hálózatszabályozási politikára van szükség, és hogy annak a nagy európai szolgáltatók nagyfokú és összehangolt közreműködését kell eredményeznie annak érdekében, hogy a válságból való kilábaláskor behozzuk a nagy sebességű és a nagyon nagy sebességű hálózatok fejlesztése terén mutatkozó lemaradásunkat és megszüntessük a fehér foltokat a digitális térképen.

1.10.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy ilyen fontos témával kapcsolatban a Tanács, a Parlament és az Európai Bizottság nem tud egyhangú álláspontot kialakítani. Az új költségvetési keret nagyságára tekintettel az EGSZB úgy véli, hogy a minden polgár számára hozzáférhető internet, valamint a széles sávú szolgáltatások és a páneurópai szolgáltatási platformok fejlesztése továbbra is elsődleges fontosságú.

1.11.

Az EGSZB meglepődve konstatálta, hogy a felülvizsgált szöveg 8. cikkéből az Európai Bizottság – annak képviselője szerint a Tanács kérésére – kihúzta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságra és a Régiók Bizottságára való utalást. Az EGSZB határozottan kéri, hogy a szóban forgó jelentést juttassák el hozzá.

1.12.

Végül az EGSZB megismétli, hogy az internetkapcsolatot ma már elengedhetetlenül fel kell venni az egyetemes szolgáltatások körébe.

2.1.

Az EU digitális menetrendje többek között határokon átnyúló online közszolgáltatások kialakítására törekszik az üzleti vállalkozások és a polgárok mobilitásának elősegítése érdekében. Az egységes piac létrehozásához tehát e feltörekvő digitális szolgáltatások átjárhatóságára van szükség.

2.2.

Az EU ambiciózus célokat határozott meg 2020-ig a széles sávú rendszerek bevezetésére és elterjesztésére vonatkozóan. 2011. június 29-énAz Európa 2020 stratégia költségvetése című közlemény a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan (MFF) egyebek mellett egy Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozását javasolta, valamint azt, hogy 9,2 milliárd eurót fordítsanak a digitális hálózatokra és szolgáltatásokra.

2.3.

2013. február 8-án azonban a Tanács az új többéves pénzügyi keretben a digitális Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetését 1 milliárd euróra csökkentette. Ezen új fejlemény alapján a módosított javaslat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Tanács és az Európai Parlament illetékes bizottsága legutóbbi álláspontját. Ennek az a célja, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz beavatkozását kisebb számú digitális szolgáltatási infrastruktúrára összpontosítsa a fontossági sorrendre vonatkozó szigorú követelményrendszer alapján, valamint hogy pénzügyi eszközök révén korlátozott hozzájárulást nyújtson a széles sávú rendszerekhez a magánbefektetések, illetve a nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó állami befektetések kiaknázása érdekében.

2.4.

A széles sávú rendszerekkel kapcsolatos pénzügyi hozzájárulás korlátozott volta ellenére a javaslat az üzleti és intézményi szféra szereplői – például az Európai Beruházási Bank – szélesebb körű hozzájárulását lehetővé tevő keretet hoz létre.

2.5.

A rendelet legfőbb célja az, hogy megkönnyítse a digitális átvitelt és megszüntesse az akadályokat. Az iránymutatásokhoz csatolták a digitális szolgáltatási infrastruktúrák és a széles sávú hálózatok kialakítására irányuló közös érdekű projektek felsorolását. Ezek a projektek elősegítik az európai gazdaság – többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – versenyképességének növekedését, támogatják a nemzeti, regionális és helyi hálózatok összekapcsolódását és átjárhatóságát, az ezekhez a hálózatokhoz való hozzáférést, valamint az egységes digitális piac fejlődését.

2.6.

Nehéz piaci helyzetben mérsékelt a gazdasági érdeklődés a széles sávú hálózatokba és a létfontosságú közérdekű szolgáltatások nyújtásába való beruházások iránt, még akkor is, ha az egységes digitális piac jelentős növekedési potenciált rejt magában.

2.7.

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a szolgáltatások egymás között átjárható rendszerekben történő telepítésének nehézségeit közvetlen támogatással oldják meg. Az esetek többségében ezeket a platformokat teljes egészében az EU finanszírozza, hiszen egy átjárható európai szolgáltatási infrastruktúrának alapvetően nincsenek tulajdonosai.

2.8.

Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen tagállam vagy befektető sem hajlandó finanszírozni a határokon átnyúló szolgáltatásokat. Az EU által nyújtott hozzáadott érték így jelentős.

2.9.

A rendelkezésre álló finanszírozásnak és a meghatározott prioritásoknak megfelelően azonban mégis minden évben létrehoznak digitális szolgáltatási infrastruktúrákat. Az uniós költségvetési helyzetre tekintettel az állami támogatásokat nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek kell biztosítania, hanem a nemzeti forrásoknak és az európai strukturális és beruházási alapoknak. Ezért az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz önmaga csak korlátozott számú széles sávú projektet képes finanszírozni, de elősegíti az európai strukturális és beruházási alapok hatékony felhasználását azáltal, hogy az operatív programokra szánt alapokat használja fel. Ezek a hozzájárulások azonban csak az érintett tagállamban használhatók fel. A széles sávú szolgáltatások területével kapcsolatban a javaslat nem tesz mást, mint hogy mechanizmusokat határoz meg, többek között a strukturális alapok forrásainak elosztására.

2.10.

A hálózatsemlegesség elvét elfogadták.

3.1.

A „Nagy sebességű transzeurópai közigazgatási gerinchálózatok összekapcsolása”, az „Információs és kommunikációs technológiai megoldások telepítése intelligens energiahálózatokban illetve intelligens energia szolgáltatások nyújtása érdekében” elnevezésű projektek kikerültek a javaslatból.

3.2.

Elhagyták az európai országok közötti költözést megkönnyítő új digitális szolgáltatási infrastruktúrák kialakítására, a „Foglalkoztatási és társadalombiztosítási szolgálatok összekapcsolásának európai platformjára” és az „Online igazgatási együttműködési platformokra” irányuló tervet.

3.3.

Ezt az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága további digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal egészítette ki: „Biztonságos és átjárható mobil közelítésérzékelő (proximity) szolgáltatások használatát lehetővé tevő infrastruktúrák telepítése a tömegközlekedésben”, „Online vitarendezési platform”, „Oktatási szolgáltatások elérésének európai platformja” és „Határokon átnyúló átjárható elektronikus számlázási szolgáltatások”.

3.4.

Az adatátviteli sebességre vonatkozóan a Parlament rendkívül ambiciózus célt tűzött ki („1Gbps vagy annál nagyobb”).

3.5.

Mivel az európai digitális menetrend célkitűzése a nagy sebességű, széles sávú, mindenki számára elérhető, vezetékes és vezeték nélküli technológiájú digitális infrastruktúra kiépítése, az EGSZB a digitális „szűk keresztmetszet” felszámolására irányuló intézkedéseket szorgalmaz. Mivel az eredetileg tervezett (9,2 milliárd eurós) költségvetést a Tanács drasztikus mértékben – 1 milliárd euróra – csökkentette, az Európai Bizottság kénytelen volt alapjaiban módosítani a széles sávú hálózatok és digitális szolgáltatási infrastruktúrák létrehozását szolgáló közös érdekű projekteket.

3.6.

Az EGSZB – ahogyan azt számos véleményében megerősítette – meg van győződve arról, hogy a mindenki számára adott széles sávú hozzáférés nemcsak a modern gazdaságok fejlődésének kulcsfontosságú feltétele, hanem az új munkahelyek teremtése, a kohézió erősítése, valamint a gazdasági és kulturális szempontból hátrányos helyzetű személyek és területek jóléte és digitális integrációja szempontjából is döntő fontosságú.

3.7.

Az ennek elérése érdekében kidolgozott közös érdekű projektek célkitűzéseit és prioritásait úgy kell meghatározni, hogy eleget tegyenek a következő két alapvető követelménynek: a pénzügyi eszközök optimális felhasználása és pontosan megszabott célok megvalósítása a finanszírozások szétaprózódásának elkerülése érdekében.

3.8.

Az EGSZB üdvözli, hogy ismételten megerősítették a hálózatsemlegesség elvét, amely alapvetően fontos egy valóban nyitott internet számára.

3.9.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a forrásokat a nyílt hálózati és nem diszkriminatív alapon hozzáférhető, a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt megfizethető költségű megoldásokra kell fordítani. Ugyanakkor kiemeli, hogy az eredeti költségvetési keret drasztikus csökkentése következtében az Európai Bizottság számára óriási nehézségeket okoz a rendeletben meghatározott pénzeszközök hatékony és igazságos elosztása.

3.10.

Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen tagállam vagy befektető sem hajlandó finanszírozni a határokon átnyúló szolgáltatásokat. Az EU által nyújtott hozzáadott érték így jelentős. Az EGSZB megismétli azt a kérését, hogy európai, nemzeti és regionális szinten végezzék el a feltérképezést, amely segít rámutatni a lefedettség hiányaira és ösztönzést ad az állami és magánbefektetők új kezdeményezéseinek. Másrészt a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés felé történő nyitás fontos az egyes távközlési hálózatok átjárhatóságának megerősítése érdekében.

3.11.

Az EGSZB véleménye szerint igaz ugyan, hogy az alternatív szolgáltatók számának növekedése élénkítette a versenyt és csökkentette a fogyasztói árakat, ugyanakkor jelentősen csökkentette a történelmi szolgáltatók árrését és korlátozta a beruházási kapacitásukat. Ezért fontos, hogy fontolóra vegyük egy új európai hálózatszabályozási politika kialakítását, amely lehetővé teszi az ágazat összes európai szereplőjének nagyfokú és összehangolt közreműködését annak érdekében, hogy a válságból való kilábaláskor behozzuk a nagy sebességű és a nagyon nagy sebességű hálózatok fejlesztése terén mutatkozó lemaradásunkat.

4.1.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy ilyen fontos témával kapcsolatban a Tanács, a Parlament és az Európai Bizottság nem tud egyhangú álláspontot kialakítani.

4.2.

Nagy volt a tét, amikor a távközlési költségvetési keret még 9 milliárd euró volt a széles sávú szolgáltatások és a szolgáltatási platformok esetében. Az új költségvetési keret nagyságára tekintettel indokoltnak tartjuk, hogy azt olyan projektek finanszírozására fordítsák, amelyek a jelenleg költségvetési okokból elhalasztott jövőbeli projektek „alapkövei” lesznek.

4.3.

Az egységes digitális piac létrehozásához a nemzeti hálózatok összekapcsolódására és átjárhatóságára van szükség. Ebben a recesszív költségvetési helyzetben az Európai Bizottságnak a lehető legszigorúbban kell eljárnia a finanszírozandó projektek kiválasztási kritériumai tekintetében, a projekteket folyamatosan nyomon kell követnie, és értékelnie kell őket.

4.4.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy ezek a projektek segítséget nyújthatnak a kkv-k számára abban, hogy hozzáférjenek a digitális gazdasághoz és hogy idővel új, stabil munkahelyeket hozzanak létre. Az EGSZB kéri, hogy ezeknek az alapoknak a felhasználásáról tegyenek közé időszakos jelentéseket.

4.5.

Végül az EGSZB megismétli, hogy az internetkapcsolatot ma már feltétlenül fel kell venni az egyetemes szolgáltatások körébe.

4.6

Az intézményközi kapcsolatokat illetően az EGSZB döbbenettel konstatálta, hogy a felülvizsgált szöveg 8. cikkéből az Európai Bizottság kihúzta az EGSZB-re és az RB-re való utalást. A tárgyalások során és az EGSZB-nél az Európai Bizottság képviselője ezt azzal magyarázta, hogy mindez a Tanács kérésére történt.

Talán az „elküldi” kifejezés okozta a problémát. Ettől függetlenül az EGSZB hangsúlyozza, hogy nagyon szeretné megkapni a szóban forgó jelentést.