19.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/61

1.1

Az EGSZB úgy véli, e közlemény és a benne foglalt célkitűzések kiemelt figyelmet és megfontolást érdemelnek.

1.2

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok agresszív kereskedelmi gyakorlatainak hatékony tilalmát, valamint a példás és visszatartó erejű szankciókat célzó szigorúbb szabályok bevezetésében.

1.3

Mivel a jelek szerint e kérdésben haladéktalanul állást kell foglalni, továbbá tekintettel arra, hogy az említett gyakorlatok a becslések szerint milyen jelentőséggel és súllyal bírnak az európai gazdaság szempontjából, az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul nyújtson be egy hatástanulmányra épülő és kizárólag e kérdésre összpontosító jogalkotási javaslatot.

1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy e célból felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén megvalósuló keretszabályozást kellene elfogadni, amely a tagállamok szintjén egységesebb és hatékonyabb végrehajtást tesz lehetővé.

1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy a megfelelő jogalap – jellegéből adódóan – nem korlátozódhat a szerződés belső piac kialakításával kapcsolatos rendelkezéseire, amelyeket figyelembe kell vennie, hatálya pedig nem szorítkozhat a határokon átnyúló ügyletekre.

1.6

Ezenkívül az EGSZB figyelmeztet arra, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy számos ilyen gyakorlat transzeurópai jellegű, ami megköveteli a nemzetközi szinten összehangolt fellépést.

1.7

Az EGSZB úgy véli azonban, hogy a megtévesztő marketinggyakorlatok tilalmát célzó koherens és következetes szabályozással kapcsolatos cél elérését leginkább a 2006/114/EK és a 2005/29/EK irányelv közös, a B2B és B2C kapcsolatok szempontjából megvalósuló párhuzamos felülvizsgálata biztosítaná, amelynek keretében az egyes típusok jellemzőit egy közös keretben foglalnák össze, ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mielőbb lásson neki e feladatnak.

1.8

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki és vezettessen be további, a jobb tájékoztatásra és közzétételre, a közigazgatási hatóságok, az állami és a magánszféra közötti platformok, valamint az érintettek érdekeit képviselő szervezetek közötti fokozottabb együttműködésre, továbbá az e gyakorlatok felszámolását és az okozott károk megtérítését célzó gyors válaszadási mechanizmusok javítására irányuló intézkedéseket, beleértve a több mint 30 éve beharangozott, majd számos alkalommal elhalasztott kollektív európai jogorvoslati rendszer haladéktalan létrehozását.

1.9

Az EGSZB készen áll arra, hogy tagjai részt vegyenek az e téren a jövőben felmerülő feladatokban, és úgy véli, hogy a szervezett civil társadalom három érdekcsoportját képviselő, különlegesen képzett tagjai tapasztalatának köszönhetően érdemben tud hozzájárulni e feladatok ellátásához.

2.1

A vállalkozások közötti kereskedelmi közleményekre kötelező érvényű alapvető szabályok vonatkoznak, amelyek célja a verseny torzulásának elkerülése és a piac működésének biztosítása. Amennyiben e szabályokat önként nem tartják be, betartásukat rendeletekkel kell kikényszeríteni.

2.2

Az Európai Bizottság az említett közleményében számos intézkedést vet fel a reklámcégek, közelebbről a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok által alkalmazott megtévesztő marketinggyakorlatok elleni fellépés érdekében.

2.3

Az intézkedések célja a vállalkozások és különösen a kkv-k védelmének megerősítése a szakmai címjegyzékekbe való nemkívánatos és nem kért felvétellel, vagy az adatok frissítésével kapcsolatos gyakorlatokkal szemben, amelyekért, bár látszólag ingyenesek, a későbbiekben előzetesen nem egyeztetett és nem elfogadott éves díjat szednek.

2.4

Az Európai Bizottság a nyilvános konzultációt követően bejelenti, hogy a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelvet meg kívánja erősíteni, és kifejezetten tilalom alá helyezné a közlemény kereskedelmi szándékának az elrejtése révén megtévesztő marketinggyakorlatokat, ezzel egyidejűleg pedig megerősítené a szabályok alkalmazását a határokon átnyúló helyzetekben.

2.5

A közlemény ezenkívül rámutat:

2.6

Az Európai Bizottság szerint az ilyen tevékenységekből fakadó anyagi károk éves szinten és vállalkozásonként elérhetik a 1 000–5 000 EUR közötti értéket.

3.1.1

Az EGSZB, amint egy korábbi véleményében már kifejtette, elismeri, hogy a kereskedelmi közlemények általában és azon belül a reklámozás minden formája fontos szerepet tölt be, amelyet a Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) is gondosan összefoglalt. A szövetség álláspontja külön kiemeli a reklám szerepét az innováció terjesztésében, a kreativitás ösztönzésében, a szórakoztatásban, a verseny előmozdításában és a választék szélesítésében (1).

3.1.1.1

Ugyanakkor bár kétségtelen, hogy néhány reklámügynökség termékei reklámozásakor elkendőzi a valóságot, és így igyekszik ügyfeleket szerezni, fontos, hogy az Európai Bizottság hangsúlyozza: önmagában az, hogy a megtévesztő marketinggyakorlatokra vonatkozó számos panasz ilyen tevékenységet végző vállalkozásokkal kapcsolatos, még nem jelenti azt, hogy a szakmai címjegyzékek ne képviselnének jogszerű és a tevékenységüket így reklámozó vállalkozások számára elengedhetetlen tevékenységet.

3.1.2

Az EGSZB elismeri, hogy a tárgyalt közlemény fontos és időszerű annak ellenére, hogy alapvetően a szakmai címjegyzékekbe való ügyfélszerzéssel összefüggő problémákra összpontosít.

3.1.3

Tudomásul veszi az Európai Bizottság azon helyénvaló törekvését, hogy rámutasson a kérdés határon átnyúló jellegére, továbbá hogy nem csupán a megfelelő szabályozást, hanem annak hatékony végrehajtását, valamint az említett gyakorlatok nyomon követését, ellenőrzését és hatékony szankcionálását is biztosítani kívánja.

3.1.4

Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közleményt megelőzően nem készült valódi hatástanulmány, amely lehetővé tenné a javasolt lehetőségek meggyőzőbb indokolását, amelyek költségeit és hasznát nem egyértelműen állapították meg és értékelték.

3.1.4.1

Ezenkívül az Európai Bizottság az érintett felekkel 2013. március 1-jén tartott ülésén előre bejelentett hatástanulmány megkésettnek és – bár teljes terjedelme és tartalma még nem ismeretes – a megalapozott döntéshez nem kellően meggyőzőnek tűnik.

3.1.5

Ráadásul az EGSZB-nek nem csupán a jogértelmezési szempontot, hanem a vállalkozások hatékonyabb és hathatósabb védelmét illetően is kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottságot alapvetően foglalkoztató kérdés valóban beilleszthető-e a felülvizsgálni kívánt irányelv hatálya alá.

3.1.5.1

Mivel a vizsgált gyakorlat nem reklámtevékenység, hanem tágabb értelemben vett üzleti kommunikáció, ennek megfelelően a büntetőjog hatálya alá tartozó tisztességtelen vagy csalárd kereskedelmi gyakorlatok körébe tartozó agresszív és megtévesztő értékesítési gyakorlatnak tekintendő.

3.1.5.2

A reklám meghatározása valóban kizár minden olyan kommunikációt, amelynek során nem jelenik meg, vagy amelyből nem következik bizonyos termékek vagy szolgáltatások reklámozása, továbbá az üzleti kapcsolat keretében megvalósuló minden olyan kommunikációt, amelynek célja nem új termékek vagy szolgáltatások biztosítása.

3.1.5.3

A 2005/29/EK irányelv megfogalmazásában megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan vagy bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerűen helytálló, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat meghatározása tehát nem korlátozódik a termékek reklámozására, és kiterjedhet olyan esetekre is, amelyekben nem jelenik meg célként egy termék reklámozása, valamint az üzleti kapcsolat keretében megvalósuló kommunikációkra.

3.1.6

Másfelől az Európai Bizottság az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló zöld könyvben (2) nagyon találóan figyelmeztet arra, hogy számos közösségi fellépés ellentétes lehet az érintettek érdekeivel, vagy átfedésbe kerülhet a hasonló, kevésbé kidolgozott rendszerekkel, ami a jogi aktusok átültetését illetően (3) további zavart kelthet a tagállamok körében.

3.1.7

Az EGSZB sajnálja, hogy az Európai Bizottság csupán nyilvános konzultációra bocsátotta a különböző lehetőségeket, eddig azonban nem kezdeményezett róluk vitát, inkább olyan lehetőséget választott, amely a vállalkozások, különösen a kkv-k számára kevésbé előnyösnek bizonyulhat. Mivel bejelentése alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság már döntött arról, hogy októberben melyik lehetőség mellett teszi le a voksát, viszonylag értelmetlennek tűnik az 5 lehetőséget felsorakoztató hatástanulmány benyújtása, hiszen a döntést már jó előre meghozták.

3.1.8

Mivel úgy tűnik, haladéktalanul állást kell foglalni a szakmai címjegyzékek központi kérdését illetően, amelyet az Európai Parlament korábbi jelentéseiben és állásfoglalásaiban egyébként már kifejtett, továbbá tekintettel az említett gyakorlatoknak az európai gazdaság szempontjából becsült jelentőségére és súlyára (4), az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul nyújtson be egy kizárólag e kérdésre összpontosító jogalkotási javaslatot az olyan esetek elkerülése érdekében, amikor folyamatos pszichológiai nyomást gyakorolnak a vállalkozásokra: éveken át riogatják őket külföldi jogi eljárásokkal, halmozódó „adminisztratív költségekkel”, miközben folytonosak a követeléskezelőktől érkező, az áldozatok által fenyegetésszerűnek jellemzett telefonhívások.

3.1.8.1

Egyébként ennek hatályát nem csak a kis- és középvállalkozásokra, hanem az e gyakorlatoknak áldozatául esett szabad foglalkozásúakra, civil szervezetekre, könyvtárakra és magániskolákra, sőt egyes közigazgatási szolgáltatókra is ki kell terjeszteni, oly módon kiszélesítve a „kereskedő” fogalmát, hogy az magában foglalja az e gyakorlatok által veszélyeztetett valamennyi olyan érintettet, akik nem esnek más jogszabály oltalma alá.

3.1.9

Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, célravezetőbb lett volna kiterjeszteni a vállalkozások közötti kapcsolatokra a megtévesztő és agresszív fellépések formájában megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát, valamint a 2005/29/EK irányelvben rögzített feketelistát.

3.1.10

Ezen irányelv hatályának kiterjesztése kedvező hatású lenne, mivel nagyobb biztosítékot jelentene az irányelv harmonizációjához, és így kiküszöbölhetővé válna, hogy a tagállamoknak új jogszabályokat vagy jogi aktusokat kelljen kidolgozniuk az irányelv átültetéséhez; elegendő volna csupán a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, már meglévő belső jogszabályaik hatályának kiterjesztésére szorítkozniuk, ezáltal biztosítva az uniós jog helyes alkalmazását (5).

3.1.11

Másfelől a 2006/114/EK irányelvnek az Európai Bizottság által javasolt kétértelmű feltételekkel magvalósuló puszta módosítása nem biztosítja a kkv-k védelmét a közleményben taglalt esetekben. A 2005/29/EK irányelv szerint e gyakorlatokon kívül agresszív, de nem megtévesztő fellépésnek tekintendők az előzetesen már fennálló üzleti kapcsolatból fakadó, reklámnak nem minősülő fellépések.

3.1.12

Ezzel összefüggésben – és a 3.1.8. pontban foglaltak sérelme nélkül – az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a közeljövőben fontolóra kell vennie a horizontális megközelítés alkalmazását, elősegítve ezáltal a versenyjogra, valamint a szellemi és ipari tulajdonjogra vonatkozó szabályok nagyobb összhangját, és – a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról szóló európai parlamenti állásfoglalásnak megfelelően – egységes védelmet biztosítva valamennyi kereskedelmi gyakorlat számára, a kiskereskedelem és általánosságban a kereskedők közötti szerződéses kapcsolatok esetében egyaránt.

3.1.13

Ezért hangsúlyozza, hogy jobban össze kell hangolni a Jogérvényesülési, a Versenypolitikai, a Belső Piaci és a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságok munkáját az ezzel összefüggésben végrehajtandó és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében megállapított prioritások mentén elvégzendő feladatok, valamint a jövőbeli politikai és jogalkotási javaslatok terén.

3.1.14

A fentiek sérelme nélkül, és megengedve, hogy az Európai Bizottság másként dönt, az EGSZB hangsúlyozza, hogy a „legkárosabb megtévesztő marketinggyakorlatok” fogalmát és tartalmát pontosan meg kell határozni, hogy világossá váljon, melyek azok a marketinggyakorlatok, amelyek véleménye szerint a többihez képest nagyobb védelmet érdemelnek.

3.1.15

Az EGSZB üdvözölné továbbá, ha az Európai Bizottság pontosabb iránymutatást adna azt illetően, hogy minek kell felkerülnie a feketelistára – amellyel egyébként maradéktalanul egyetért –, hogy minél pontosabb és kimerítőbb legyen a jogszerűtlennek tekintendő gyakorlatok felsorolása, amelynek kidolgozásához az Európai Bizottság kellő támogatásra lelhet a felmérésére beérkezett válaszokban, illetve a 2013. március 1-ei (6) ülésen a különböző érdekeltek részéről elhangzott felszólalásokban.

3.1.16

Az EGSZB ebben az esetben is örömmel nyugtázná, ha az Európai Bizottság fontolóra venné a bizonyos körülmények esetén, a bírói eljárás alapján jogszerűtlennek minősülő gyakorlatok szürke listájának bevezetését.

3.1.17

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az egyszerű listákon túlmenően bővíteni és tisztázni kell a megtévesztő marketinggyakorlatok és a jogellenes összehasonlító reklámok fogalmát, az átfogó jogi keretben való módszeres kezelés biztosítása érdekében, szavatolva, hogy a felülvizsgált jogszabály az újonnan felmerülő jogellenes gyakorlatokat is lefedje.

3.1.18

Az EGSZB a 3.1.8. pontban foglaltak ellenére azon a véleményen van, hogy a 2005/29/EK irányelv jogi keretét a szükséges mértékben ki kell szélesíteni, különös tekintettel a meglévő fogyasztóvédelmi intézkedések egyes mikro- és kisvállalkozások esetében pontosan és szigorúan meghatározott feltételek mellett történő – az EGSZB részéről egyébként támogatott – egyöntetű alkalmazására vagy kiterjesztésére, feltéve hogy e vállalkozások hasonló helyzetben vannak, amint azt egyes tagállamok jogrendje már kimondja, és amit joggal követelnek az e vállalkozásokat tömörítő egyesületek és érdekképviseleti szervezetek (7).

3.1.19

Az EGSZB úgy véli, hogy egyazon közös helyzet két válfajáról van szó, és a két irányelv összefüggései és egymást kiegészítő jellege (8) miatt rendkívül előnyös volna a 2005/29/EK irányelvnek a jelen esetben tárgyalt 2006/114/EK irányelvvel egyszerre és párhuzamosan történő felülvizsgálata az előbbinek a közelmúltban elvégzett értékelése alapján (9).

3.1.20

E gyakorlatok jellege és a vétkes vállalkozások tevékenységének módja egyaránt alátámasztja, hogy olyan kollektív bírósági jogorvoslati mechanizmusra van szükség, amely képes hatékony választ adni, és a szakembereknek fokozott védelmet biztosítani a kialakuló konfliktusok megoldása során, nem csupán e gyakorlatok felszámolása (10), hanem az okozott károkért járó megfelelő kártérítés biztosítása érdekében.

3.2.1

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak mostantól el kelleme döntenie, hogy milyen – csupán a belső piac kialakítását támogató vagy egyéb – jogalapból kiindulva szándékozik megtenni a kívánt intézkedéseket.

3.2.2

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy erre a célra a nagyobb jogbiztonságot és hatékonyabb harmonizációt biztosító rendelet a legmegfelelőbb jogi eszköz.

4.1

A javasolt menetrenddel összefüggésben az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által meghatározott lépéseket, így a hatóságokat tömörítő hálózat létrehozását a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv végrehajtásának elősegítése és az információcsere megkönnyítése érdekében.

4.2

Üdvözli továbbá a végrehajtási együttműködési eljárás létrehozását a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak mintájára, ezzel a tagállamok közötti, e területre vonatkozó kölcsönös jogsegélynyújtási kötelezettség vagy a végrehajtó hatóság kijelölésével kapcsolatos intézkedések bevezetését, fenntartva az állami és magánszféra között létrejött, a holland modellt követő platformok lehetőségét és az érdekelteket képviselő szervezetekkel való együttműködés kiszélesítésének lehetőségét.

4.3

Javasolja ezért, hogy a fogyasztóvédelem terén történt lépésekhez hasonlóan (11) hozzák létre a kkv-knak a határokon átnyúló konfliktusok megoldásában támogatást nyújtó európai hálózatot, amely a csalás áldozatául esett vállalkozásoknak útmutatást ad a legmegfelelőbb jogi mechanizmusokhoz.

4.4

Úgy véli továbbá, hogy minden vállalkozás esetében ösztönözni kell a képzést és tájékoztatást célzó intézkedéseket, valamint a bevált gyakorlatok megosztását, annak érdekében, hogy figyelmeztessék őket a felmerülő veszélyekre.

4.5

Továbbá, tekintettel arra, hogy a legtöbb megtévesztő gyakorlat digitális környezetben fordul elő, az EGSZB úgy véli, hogy a kkv-k védelmével összefüggésben határozottabb és megfelelőbb megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi az internetes közvetítő szolgáltatók gyakorlatait és az e-Bay-hez hasonló vagy a kifejezetten a szakemberek közötti üzleti tranzakciók lebonyolítására létrehozott platformok kapcsán kialakuló szerződéses kapcsolatokat.

4.6.

Ezenkívül az Európai Bizottságnak az OECD képviseletének segítségével szem előtt kell tartania e gyakorlatok nemzetközi vetületét (12). Az EU-t és tagállamait arra ösztönözzük, hogy az OECD-vel vitassák meg az OECD „Guidelines for Protecting Consumers from Fraudulent Commercial Practices Across Borders” [Irányelvek a fogyasztók határokon átnyúló csalárd kereskedelmi gyakorlatoktól való védelméhez] című dokumentumának oly módon történő kiterjesztését, hogy az a vállalatok egymás közötti kapcsolatára is vonatkozzon.

Az EGSZB javasolja, hogy az EUROPOL alakítson ki egy kutatási projektet az unióbeli tömeges marketingcsalások – az anyagi károk méretei és az áldozatok száma, a legnagyobb határon átnyúló résztvevők szerepe és a nyereség egyéb illegális tevékenységekbe vagy vállalkozásokba történő esetleges visszaforgatása – vizsgálatára.

4.7

Végezetül az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottságnak biztosítani kell a javasolt intézkedések megvalósításához nélkülözhetetlen pénzügyi keretet.

4.8

Az EGSZB készen áll arra, hogy tagjai részt vegyenek az ezzel összefüggésben a jövőben felmerülő feladatokban, és úgy véli, hogy a szervezett civil társadalom három érdekcsoportját képviselő, különlegesen képzett tagjai tapasztalatának köszönhetően érdemben tud hozzájárulni e feladatok ellátásához.

a)

az online tranzakciókkal kapcsolatban felmerült gyakorlatok, amikor az érintettek nem egyforma tájékoztatást kapnak a tranzakcióról, ami egyes érdekeltek esetében hátrányos megkülönböztetést eredményez,

b)

az online árverésekkel és értékesítésekkel (e-bay) összefüggésben előforduló gyakorlatok; bebizonyosodott, hogy ebben a környezetben esetenként érdemesebb vásárlóként regisztrálni, mivel ez számos többletgaranciával jár,

c)

elvileg bevizsgált, valójában azonban mindennemű tanúsítást nélkülöző termékeket kínáló gyakorlatok,

d)

olyan gyakorlatok, amikor a vállalkozások azt állítják, hogy valamilyen állami hatósághoz tartoznak, és valamilyen adóügyi vagy munkavédelmi szabályra való hivatkozással a vállalkozást egy bizonyos szolgáltatás megrendelésére vagy termék megvásárlására kötelezik,

e)

különböző termékek a határokon átnyúló piacon történő megvásárlásával kapcsolatos gyakorlatok, amikor a vásárlót csak utólag tájékoztatják, hogy a termékhez kapcsolódó vevőszolgálati szolgáltatásokat kizárólag annak származási országában tudják biztosítani,

f)

az összehasonlító honlapok létrehozásával kapcsolatos gyakorlatok, amelyek fő célja, hogy a vállalkozást rávegye egy bizonyos termék megvásárlására, amely a leírás szerint üzleti profiljának leginkább megfelel; valójában számos ilyen összehasonlító oldal, különösen a pénzügyi ágazatban, semmilyen információt nem tartalmaz a webhely jellegéről és finanszírozási módjáról,

g)

„rejtett” marketingfogások a digitális környezetben, például a fogyasztók vagy a vállalkozások – általában az adott vállalkozás alkalmazásában lévő, fizetett személyek – közösségi oldalakon közzétett válaszaival, amelyek arra irányulnak, hogy a szakemberek e céghez forduljanak,

h)

összehasonlító tesztek felhasználására irányuló gyakorlatok, amikor ezeket már nem frissítik vagy egyenesen nem is működnek,

i)

az érintett egy adott termék megvásárlásával vagy szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos burkolt beleegyezésének megszerzésére irányuló gyakorlatok.