INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 214. cikkének (5) bekezdésében előirányzottak szerint ez a javaslat létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest keretét, mely lehetővé teszi az európai önkénteseknek humanitárius segítségnyújtási intézkedésekben való közös részvételét. Célja kifejezni az Unió humanitárius értékeit és a segítségre szoruló emberek iránti szolidaritását egy hatékony és látható Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest révén, mely hozzájárul az Unió humanitárius válságokra való reagálási kapacitásának erősítéséhez, valamint a sebezhető vagy katasztrófa sújtotta harmadik országbeli közösségek kapacitásának építéséhez és a reziliencia növeléséhez.

Tekintettel a humanitárius válságok egyre növekvő számára és nagyságrendjére, az Uniónak megfelelő humanitárius segítségnyújtást kell biztosítania a természeti és az ember okozta válságokhoz egyaránt. A jól felkészített önkénteseknek köszönhetően az Unió megfelelőbben kezelheti e további humanitárius igényeket.

Az uniós polgárok önkéntességi kapacitásai mobilizálásának javítása pozitív képet alkothat az Unióról a világban és előmozdíthatja a humanitárius segítségnyújtási tevékenységeket támogató páneurópai projektek iránti érdeklődést. Míg számos tevékenység tekintetében nő az önkéntesség, az uniós polgárok ember okozta válságok vagy természeti katasztrófák sújtotta harmadik országbeli emberek iránti szolidaritásának erősítésének lehetőségei még mindig nincsenek teljes mértékben kihasználva. Az uniós polgárok úgy vélik, hogy a humanitárius segítségnyújtás az a terület, ahol az önkéntesség a legnagyobb hatást fejti ki, és köreikben jelentős támogatást élvez az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozása. Az uniós polgárok túlnyomó többsége elsöprően támogatja az Unió humanitárius segítségnyújtási tevékenységeit. Ugyanakkor intenzívebb kommunikációra van szükség az uniós polgárokkal az Unió humanitárius segítségnyújtásának és annak láthatóságának fokozottabb tudatosítása érdekében[1].

A javaslat „Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek” című 2010. évi közleményre[2] épül. A közlemény ismerteti az irányadó elveket, a hiányosságokat és az uniós humanitárius segítségnyújtás elősegítéséhez szükséges feltételeket. A program néhány lehetséges elemének tesztelése érdekében számos kísérleti projektet indítottak el, melyek tanulságait figyelembe vettük ebben a javaslatban.

A Tanács[3] és az Európai Parlament[4] egyöntetű támogatását fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban, megerősítve az Unió kulcsszerepét az önkéntesség hirdetésében és a Hadtest néhány kulcstényezőjének meghatározásában.

A javaslat hozzájárul az Unió külpolitikai célkitűzéseihez, különösen pedig az Unió humanitárius segítségnyújtási célkitűzéseihez, azaz az élet védelméhez, az emberi szenvedés megelőzéséhez és enyhítéséhez, valamint az emberi méltóság megőrzéséhez. Megerősítené a harmadik országbeli fogadó közösségeknél jelentkező pozitív hatásokat és az önkéntes tevékenységeknek magukra az önkéntesekre gyakorolt hatásait. Emellett az önkénteseknek nyújtott képzés és az informális tanulás jelentős befektetés a humántőkébe, ami növeli az önkéntesek foglalkoztathatóságát a globális gazdaságban, hozzájárulva az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseihez.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy szoros koordinációt biztosítsunk az Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest fellépései és az Unió humanitárius segítségnyújtási politikája, valamint az EU külső politikái keretében, különösen a fejlesztési együttműködés területén végrehajtott intézkedések között. Az Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest amellett, hogy az Unió humanitárius segítségnyújtási célkitűzéseire összpontosít, az Unió számos más olyan belső politikájához is hozzá kell járulnia, mint a tanulás, az ifjúság és az aktív polgári szerepvállalás.

A Humanitárius Önkéntes Hadtest olyan hiányosságokat pótol, amelyekkel a létező európai programok, mint pl. az európai önkéntes szolgálat, nem foglalkoznak. Az európai önkéntes szolgálat tevékenységeire elsősorban Európán belül kerül sor, a 30 évnél nem idősebb fiatalokra irányulnak, céljuk az Unión belül a társadalmi kohézió és a kölcsönös megértés előmozdítása, és nem épülnek a humanitárius elvekre. A Humanitárius Önkéntes Hadtest célkitűzései, alkalmazási köre és tevékenységei a humanitárius tevékenységek és intézkedések különleges igényeihez kapcsolódnak.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

Az Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre irányuló javaslat uniós alkotmánytervezetben való első előterjesztése óta, 2006-ban és 2010-ben két külső felülvizsgálatra és az érdekeltek széles körével folytatott számos konzultációra került sor, melyek keretében értékelték az önkéntesség jelenlegi helyzetét a humanitárius segítségnyújtás területén, rámutattak meglévő hiányosságokra és kihívásokra, és meghatározták a fellépések célkitűzéseit és prioritásterületeit.

Az érdekeltekkel – ideértve a főbb humanitárius segítségnyújtási szervezeteket (nem kormányzati szervezetek, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold család, ENSZ-ügynökségek), a bevett önkéntes szervezeteket, az egyéni önkénteseket, a tagállamok képviselőit és más érintett szereplőket – két, kifejezetten e célból megrendezett konferencia[5] keretében konzultáltak, valamint nyilvános on-line konzultációt folytattak. A tagállamok ezen túlmenően az Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtesttel kapcsolatos különböző kérdéseket vitattak meg a Tanács humanitárius segítségnyújtási és élelmiszer-segélyezési munkacsoportjában[6]. A konzultáció keretében egy online nyilvános fórumon keresztül megfelelő elnevezést kerestek a Hadtest számára. Egy részletes elemzés alapján a kezdeményezésnek az „EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata” (EU Aid Volunteers) elnevezést választottuk, mely a továbbiakban egyaránt jelöli a kezdeményezést, valamint a humanitárius intézkedésekhez kiküldendő önkénteseket.

A hatásvizsgálati jelentés a szakpolitikai opciókat és azok lehetséges hatásait vizsgálta. Ezt a folyamatot az érintett bizottsági szolgálatok[7] bevonásával egy hatásvizsgálati irányítócsoport kísérte figyelemmel, és egy külső előkészítő tanulmányra is támaszkodott. Figyelembe vették a kísérleti projektek koordinátoraival szervezett két szeminárium tanulságait és következtetéseit[8].

Az érdekeltek minden észrevételét teljes mértékben figyelembe vették, és azok bekerültek a hatásvizsgálati jelentésbe.

Hatásvizsgálat

Az azonosított fő problémák:

(1) Strukturált uniós megközelítés hiánya az önkéntesség tekintetében;

(2) Az uniós humanitárius intézkedések és a segítségre szoruló emberek iránti szolidaritás kismértékű láthatósága;

(3) Konzisztens azonosítási és kiválasztási mechanizmusok hiánya tagállamok szerte;

(4) Nem áll rendelkezésre elég képzett önkéntes a humanitárius segítségnyújtás terén;

(5) Hiányosságok a humanitárius segítségnyújtás készenléti kapacitásában;

(6) A fogadó szervezetek gyenge kapacitása.

A hatásvizsgálat a különböző modulok és irányítási módok kombinációjából eredő több szakpolitikai opciót vizsgált:

1. szakpolitikai opció, ideértve a következőket: 1) az önkéntesek azonosítására, kiválasztására és képzésére vonatkozó előírások kidolgozása, és 2) akkreditációs mechanizmusok kidolgozása a küldő szervezetek számára;

2. szakpolitikai opció, ideértve az 1. opció moduljait, plusz 3) humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos képzés az európai önkéntesek számára, 4) a kiképzett önkénteseket tartalmazó európai önkéntes-nyilvántartás létrehozása, 5) előírások és az önkéntesek irányítására vonatkozó akkreditációs mechanizmus kidolgozása fogadó szervezetek tekintetében,

3. szakpolitikai opció, ideértve a 2. opció összes modulját plusz 6) az európai önkéntesek kiküldéséhez nyújtott segítség, 7) a harmadik országbeli fogadó szervezetek kapacitásának építése, 8) uniós humanitárius önkénteshálózat létrehozása. Ez az opció az önkénteseket azonosító, kiválasztó és kiküldő humanitárius segítségnyújtási szervezetek bevonásával kerülne végrehajtásra.

4. szakpolitikai opció, ideértve a 3. opció összes modulját, melyeket az Európai Bizottság hajt végre közvetlen igazgatás keretében.

A lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatások ezen értékelése alapján a 3. szakpolitikai opciót javasoljuk, mely a leghatékonyabban és a leghatásosabban kezeli az azonosított problémákat.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Ez a javaslat meghatározza a Szerződés 214. cikkének (5) bekezdésében előirányzott EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának működésére vonatkozó eljárásokat és szabályokat. A javaslat felhatalmazó megközelítést követ és a rendelet végrehajtásához szükséges elemekre korlátozódik, ideértve a rendelet általános és működési célkitűzéseinek meghatározását, elveit és fellépéseit, a pénzügyi támogatásra vonatkozó rendelkezéseket és a végrehajtására vonatkozó általános rendelkezéseket.

A javaslat követi a humanitárius segítségnyújtás elveit (4. cikk) és a humanitárius segítségnyújtás humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban[9] szereplő meghatározását. A válságreagáláson kívül kiterjed a katasztrófa-megelőzésre, -elhárításra és a helyreállítási intézkedésekre, valamint az olyan humanitárius segítségnyújtási tevékenységekre, melyek célja a közösségek kapacitásának növelése és válságokkal szembeni rezilienciájuk felépítése.

A javaslat fő elemei az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának különböző fellépéseire irányulnak, melyekhez pénzügyi támogatás nyújtható és a Bizottság éves munkaprogramja alapján különböző kedvezményezettek által hajthatók végre (21. cikk). Az 58/2003/EK tanácsi rendeletnek[10] megfelelően a Bizottság azt tervezi, hogy a programigazgatást végrehajtó ügynökségre ruházza át.

A javaslat a következő intézkedéseket határozza meg:

– Az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások (9. cikk)

A Bizottság kidolgozza azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák e kezdeményezés főbb fellépéseit, nevezetesen az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek eredményes, hatékony és koherens toborzását, felkészítését, kiküldését és irányítását biztosító szakpolitikai keretet és minimumkövetelményeket. Az előírások biztosítják a gondosság kötelezettségét, és kiterjednek a küldő és a fogadó szervezetek kötelezettségeire, az ellátás, a lakhatás és más kapcsolódó kiadások fedezésére vonatkozó minimumkövetelményekre, a biztosításra, a biztonsági eljárásokra és más idevágó kérdésekre.

– Akkreditáció (10. cikk)

Azokat a küldő szervezeteket, amelyek uniós segítségnyújtási önkénteseket kívánnak kiválasztani, felkészíteni és kiküldeni, az említett előírásoknak való megfelelés tekintetében akkreditálni kell. Különböző alkalmassági követelményeknek kell megfelelniük és különböző akkreditációs eljárásokat (ezt a végrehajtási aktusokban határozzák meg) kell alkalmazni, a szervezetek jellegétől és kapacitásától függően (pl. tagállami közigazgatási szervek, nem kormányzati szervezetek). Alkalmasnak tekintendők a humanitárius segítségnyújtás terén a polgári védelemben és a fejlesztési együttműködésben tevékeny szereplők is. Az alkalmas fogadó szervezetek számára külön akkreditációs mechanizmust hoznak létre. Bár magánvállalkozások nem lehetnek küldő vagy fogadó szervezetek, bevonhatók projektekbe és társfinanszírozhatják az önkéntes költségeinek egy részét a vállalati önkéntesség előmozdítása érdekében, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014) című bizottsági közleménynek[11] megfelelően.

– Az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása (11. cikk)

Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatában az uniós polgárok, valamint az EU területén huzamosan tartózkodó állampolgárok vehetnek részt. A 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásoktól függően tagjelölt országok és az európai szomszédságpolitika partnerországainak állampolgárai is pályázhatnak az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatában való részvételre.

A Bizottság az éves munkaprogramja alapján pályázati felhívásokat tesz közzé az önkéntesjelöltek akkreditált küldő szervezetek általi azonosítására és kiválasztására. A pályázati felhívások nyertes küldő szervezetei azonosítják és választják ki az önkéntesjelölteket a képzésekre azt követően, hogy a küldő vagy fogadó szervezetek, vagy más érintett szereplők előzetesen megállapították a harmadik országbeli igényeket.

– Képzés és a kiküldésre való felkészítés (12. cikk)

A kiválasztott önkéntesjelöltek testreszabott képzésben részesülnek, figyelembe véve korábbi tapasztalataikat. A képzési programot a Bizottság szervezi és a képzés területén megfelelő tapasztalatokkal rendelkező szervezetek hajtják végre. Emellett, az önkéntesjelöltek képzésének részeként és képzési igényeiktől függően, az önkéntesjelölteknek lehetősége lesz arra, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek gyakorlatok, vagy az akkreditált küldő szervezetek által biztosított, kiküldésre való gyors felkészítés más formái keretében.

– Az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Nyilvántartása (13. cikk)

Az önkéntesjelöltek harmadik országbeli kiküldésre való felkészültségét értékelni kell. Az értékelésen sikeresen túljutók bekerülnek az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Nyilvántartásába, melyet a Bizottság kezel és a kiküldhető önkénteseket tartalmazza. A nyilvántartásban a már kiküldött önkéntesek is szerepelnek, amennyiben hozzájárulnak ahhoz, hogy jövőbeni kiküldéseknél is figyelembe vegyék őket.

– Az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése harmadik országokba (14. cikk)

A Bizottság az éves munkaprogramja alapján pályázati felhívásokat tesz közzé az uniós segítségnyújtási önkéntesek akkreditált küldő szervezetek általi kiküldésére. A pályázati felhívások nyertes küldő szervezetei önkénteseket választhatnak ki a nyilvántartásból és a fogadó szervezetekhez küldhetik ki őket. A Bizottság a nyilvántartásban szereplő önkénteseket a Bizottság humanitárius segítségnyújtással foglalkozó helyi irodáiba, vagy az Unió katasztrófareagálását elősegítő Veszélyhelyzet-reagálási Központon[12] keresztül harmadik országbeli tevékenységekre is kiküldheti. Az önkéntesek kiküldésére vonatkozó különleges feltételeket a küldő szervezet és az önkéntes közötti szerződésben határozzák meg.

– A fogadó szervezetek kapacitásának építése (15. cikk)

Ezen intézkedéssel a Bizottság támogathatja a fogadó szervezetek kapacitásának építését célzó intézkedéseket az uniós segítségnyújtási önkéntesek eredményes irányításának és munkájuk tartós hatásának biztosítása érdekében, ideértve a helyi önkéntesség hirdetését.

– Az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Hálózata (16. cikk)

Ez az intézkedés az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Hálózatának létrehozását célozza, a hálózat irányítását a Bizottság végzi. A hálózat megteremti az uniós segítségnyújtási önkéntesek közötti interakciót és elősegíti azt, emellett konkrét tevékenységeket is végez, nevezetesen tudásmegosztás és az információk terjesztése révén. A hálózat támogatni fog olyan tevékenységeket is, mint a szemináriumok, műhelytalálkozók és a volt önkéntesekkel kapcsolatos tevékenységek.

– Kommunikáció, tudatosítás és láthatóság (17. cikk)

Ez az intézkedés elősegíti a közvélemény tájékoztatását, a kommunikációt és a tudatosító intézkedéseket az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának megismertetése, és a humanitárius segítségnyújtás terén az önkéntesség előmozdítása érdekében. A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs cselekvési tervet fog kidolgozni, melyet valamennyi kedvezményezett végrehajt, különösen a küldő és a fogadó szervezetek.

Egyes fellépések módozatai tekintetében a Bizottságot felhatalmazzák arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (a 25. cikkben foglaltaknak megfelelően) elfogadásával meghatározza az előírásokat és a működési célkitűzések teljesítménymutatóinak módosításait, valamint végrehajtási aktusok (24. cikk) elfogadásával az akkreditációs mechanizmust és a képzési program módozatait.

Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 214. cikkének (5) bekezdése.

A szubszidiaritás elve

Mivel az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának Unió általi létrehozását a Szerződésben meghatározott jogalapban irányozzák elő, a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó.

Az arányosság elve

A javaslat a létező önkéntességi programokban azonosított hiányosságokra irányul és nem lép túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken.

Az Unióra eső adminisztratív teher korlátozott és biztosítja az önkéntesek humanitárius segítségnyújtási intézkedésekhez való kiküldéséhez szükséges feltételeket, ideértve az előírások kidolgozását, az akkreditációs mechanizmust, a képzési programot és a kiképzett önkénteseket tartalmazó nyilvántartást. Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatával kapcsolatos fő intézkedéseket, nevezetesen az önkéntesek azonosítását, kiválasztását, felkészítését és kiküldését decentralizálják, ezek végrehajtása a küldő és a fogadó szervezetek feladata. A Bizottság tervezi továbbá, hogy a programigazgatást végrehajtó ügynökségre ruházza át.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság „Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleménye[13] az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest (Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata) létrehozására 239,1 millió EUR-nyi költségvetési kötelezettségvállalást irányoz elő.

2012/0245 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról

Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 214. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A szolidaritás az Unió alapvető értéke és még tovább lehet fejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel az uniós polgárok kifejezésre juttathatják szolidaritásukat az ember okozta válságoknak vagy természeti katasztrófáknak kitett vagy azok által sújtott harmadik országbeli emberek iránt.

(2)       Az önkéntesség a szolidaritás konkrét és látható kifejezésre juttatása, amellyel az egyének tudásukat, készségeiket és idejüket embertársaik szolgálatába állíthatják, mindezt anélkül, hogy azt elsősorban anyagi haszonért tennék.

(3)       Az Unió humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos jövőképét, ideértve a közös célkitűzést, az alapelveket, a bevált módszereket és az uniós humanitárius segítségnyújtás közös keretét „a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus”[14] határozza meg. Az európai konszenzus hangsúlyozza az Unió szilárd elhatározását amellett, hogy fenntartja és előmozdítja az alapvető humanitárius elveket, nevezetesen az emberséget, a semlegességet, a pártatlanságot és a függetlenséget. Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest (a továbbiakban: az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata) fellépéseire a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus az irányadó.

(4)       Az Unió olyan helyzetekben nyújt humanitárius segítséget, amelyekben a fejlesztési együttműködéshez, a válságkezeléshez és a polgári védelemhez kapcsolódó más eszközök is alkalmazásra kerülnek. Ezen eszközök lehető leghatékonyabb alkalmazása érdekében, az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának biztosítania kell a releváns szakpolitikákkal és eszközökkel való koherenciát és kiegészítő jelleget a humanitárius elvek és a hosszú távú fejlesztési célok előmozdítása mellett. Szinergiára kell törekedni az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépései és az uniós polgári védelmi mechanizmus, az XX/XXX határozattal[15] létrehozott Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ, az EKSZ és az EU-küldöttségek között a harmadik országbeli humanitárius válságokra való uniós reagálás koordinálása érdekében.

(5)       Az évek során világszerte jelentősen megnőtt a humanitárius válságok száma, nagyságrendje és összetettsége, ami egyre szükségesebbé tette az olyan humanitárius szereplőket, akik hatásos, hatékony és koherens módon képesek reagálni és támogatást nyújtani a harmadik országbeli közösségek számára sebezhetőségük csökkentésére és a rezilienciájuk növelésére.

(6)       A megfelelően kiválasztott, kiképzett és kiküldésre felkészített önkéntesek erősíthetik a humanitárius segítségnyújtási intézkedéseket és hozzájárulhatnak a humanitárius segítségnyújtás professzionalizálódásához, amivel biztosítható, hogy az önkéntesek rendelkezzenek azokkal a készségekkel és kompetenciákkal, amelyek a rászorulók leghatékonyabb segítéséhez szükségesek.

(7)       Európában és világszerte számos, harmadik országbeli kiküldésekre összpontosító önkéntességi program létezik. Ezek gyakran nemzeti programok, melyek túlnyomórészt vagy kizárólagosan fejlesztési projektekre koncentrálnak. Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának el kell kerülnie a feladatok megkettőzését és többletértéket kell nyújtania azáltal, hogy lehetőségeket biztosít az önkéntesek számára a humanitárius segítségnyújtási intézkedésekben való közös részvételre, ezáltal megerősítve az aktív európai uniós polgári szerepvállalást és előmozdítva a hadtest fellépéseiben résztvevő végrehajtó szervezetek közötti transznacionális együttműködést.

(8)       Jelenleg vannak ugyan hiányosságok a humanitárius önkéntesség területén, de az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata pótolhatja ezeket azáltal, hogy megfelelő képességekkel rendelkező önkénteseket küld ki kellő időben a megfelelő helyekre. Ez a következőkkel biztosítható: a humanitárius önkéntesek azonosítására és kiválasztására vonatkozó európai előírások, közösen meghatározott teljesítménymutatók a humanitárius önkéntesek kiképzésére és kiküldésre való felkészítésére vonatkozóan, a helyszíni igények alapján azonosított, potenciális önkénteseket tartalmazó nyilvántartások javítása, lehetőségek biztosítása az önkéntesek számára a humanitárius intézkedésekben való részvételhez nemcsak kiküldéseken keresztül, hanem háttértámogatás és a virtuális önkéntességi tevékenységek révén is[16].

(9)       Az önkéntesek védelme és biztonsága döntő fontossággal bír.

(10)     Az Unió a humanitárius segítségnyújtási intézkedéseit végrehajtó szervezetek bevonásával végzi. Ezekre a szervezetekre jelentős szerep hárul az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezés megvalósításában annak érdekében, hogy biztosítsák a helyszíni szereplők felelősségvállalását, és maximalizálják a kezdeményezés fellépéseiben való részvételt. Az Unió a Bizottság által meghatározott előírásoknak megfelelően végrehajtó szervezeteket bíz meg az uniós segítségnyújtási önkéntesek azonosításával, kiválasztásával, felkészítésével és kiküldésével. Emellett a Bizottságnak biztosítani kell, hogy adott esetben a kiküldésekhez jól kiképzett és felkészített önkénteseket vehessen igénybe.

(11)     A magánvállalkozások fontos szerepet játszhatnak és hozzájárulhatnak az Unió humanitárius intézkedéseihez, nevezetesen munkavállalói önkéntesség[17] révén.

(12)     A humanitárius segítségnyújtásban való önkéntesség elősegítheti, hogy a fiatalok aktívak maradjanak, hozzájárul személyes fejlődésükhöz és az interkulturális érzékenységükhöz, javítja kompetenciáikat és foglalkoztathatóságukat a globális gazdaságban. Ezért hozzájárulhat a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezéshez[18] és az Unió számos más olyan kulcsfontosságú célkitűzéseihez, mint a társadalmi befogadás, a foglalkoztatás, az aktív polgári szerepvállalás, az oktatás és a készségek fejlesztése[19].

(13)     Az Unió által követett esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség elve alapján aktív polgár bármilyen társadalmi háttérrel rendelkező és bármilyen életkorú uniós polgár és az Unió területén huzamosan tartózkodó személy lehet. Tekintettel a humanitárius kontextus különleges kihívásaira, az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatában a 18. életévüket betöltött személyek vehetnek részt.

(14)     Az önkéntesek Unió területén kívüli országokba való kiküldésének döntő előfeltétele az egyértelmű jogállás. Szerződésben kell meghatározni az önkéntesek kiküldésének feltételeit, ideértve az önkéntesek védelmére és biztonságára vonatkozó előírásokat, a küldő és a fogadó szervezetek kötelezettségeit, a biztosítást, valamint az ellátás, a lakhatás és más kapcsolódó kiadások fedezését. Az önkéntesek harmadik országbeli kiküldése megfelelő védelmi és biztonsági feltételekhez kötött.

(15)     Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata támogatja a harmadik országokban a helyi humanitárius segítségnyújtási szervezeteket. Tevékenységeivel növeli a fogadó szervezetek kapacitását a humanitárius válságok kezelésére és az uniós segítségnyújtási önkéntesek szakszerű irányítására, segíti őket készségeik és kompetenciáik hatékony alkalmazásában és annak biztosításában, hogy az önkéntesek részvétele tartós hatást gyakoroljon a helyi közösségekre, ezáltal segítve a humanitárius válságok által sújtott rászorulókat, akik az Unió humanitárius segítségnyújtásának végső kedvezményezettjei.

(16)     E rendelet pénzügyi rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, mivel azok a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódnak. A pénzügyi támogatás elosztása az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó xxx/2012 tanácsi rendeletnek[20] (költségvetési rendelet) megfelelően történik. Tekintettel az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépéseinek különleges jellegére, helyénvaló biztosítani, hogy a pénzügyi támogatás természetes személyeknek, a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyeknek nyújtható. Fontos továbbá biztosítani az említett rendelet szabályainak betartását, különösen a benne meghatározott gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elve tekintetében.

(17)     Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és csalások megelőzése érdekében, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizettetésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek[21], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletnek[22], továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[23] megfelelően.

(18)     Harmadik országok, különösen csatlakozó országok, tagjelölt országok, EFTA-országok és az európai szomszédságpolitika partnerországainak részvétele együttműködési egyezmények alapján lehetséges.

(19)     A folyamatos visszacsatolás és javítás érdekében fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányítására vonatkozó előírásokhoz és a teljesítménymutatók módosításához kapcsolódó rendelkezések tekintetében. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációt folytasson, és ennek keretében szakértőkkel is egyeztessen. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(20)     E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[24] megfelelően kell gyakorolni. Az akkreditációs mechanizmus, a képzési program és a hadtest éves munkaprogramjának elfogadása a vizsgálóbizottsági eljárással történik.

(21)     Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(22)     A személyes adatok e rendelet keretében történő feldolgozása nem lépi túl az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezés zökkenőmentes működésének biztosítása szempontjából szükséges és arányos mértéket. A személyes adatok Bizottság általi bármilyen feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően történik[25]. A személyes adatok Unió területén jogszerűen letelepedett végrehajtó szervezetek általi bármilyen feldolgozása a 95/46/EK adatvédelmi irányelvnek megfelelően történik[26].

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Célkitűzés, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet (EU Aid Volunteers, a továbbiakban: az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata), mely keretet nyújt az európai önkénteseknek az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedéseiben való közös részvételéhez.

Ez a rendelet meghatározza az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának működésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat, és a pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk Hatály

Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

(1)          Az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtási intézkedésekhez.

(2)          Unión belüli olyan intézkedések, amelyek támogatják, elősegítik és előkészítik az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldését humanitárius segítségnyújtási intézkedésekhez.

(3)          Unión belüli és kívüli olyan intézkedések, amelyek célja a harmadik országbeli fogadó szervezetek kapacitásának építése az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányítása tekintetében.

3. cikk Célkitűzés

Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának célja kifejezni az Unió humanitárius értékeit és a segítségre szoruló emberek iránti szolidaritását egy hatékony és látható, az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezés révén, mely hozzájárul az Unió humanitárius válságokra való reagálási kapacitásának erősítéséhez, valamint a sebezhető vagy katasztrófa sújtotta harmadik országbeli közösségek kapacitásának építéséhez és a reziliencia növeléséhez.

4. cikk Általános elvek

(1)          Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépéseinek végrehajtása az emberség, a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség elve alapján történik, melyek a humanitárius segítségnyújtás elvei.

(2)          Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépései a helyi közösségek és fogadó szervezetek igényeire reagálnak és hozzájárulnak a humanitárius segítségnyújtás professzionalizálódásához.

(3)          Prioritásként kell kezelni az önkéntesek védelmét és biztonságát.

(4)          Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elősegíti a közös tevékenységeket és a különböző országokból származó önkéntesek részvételét, és előmozdítja a közös projekteket, valamint a 10. cikkben említett végrehajtó szervezetek közötti transznacionális partnerségeket.

5. cikk Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában:

a)           „önkéntes”: az a személy, aki szabad akaratából és motivációból közvetlen anyagi haszonnal nem járó, a közösséget, saját magát és a társadalom egészét szolgáló tevékenységet végez.

b)           „önkéntesjelölt”: az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának tevékenységeiben való részvételre a 11. cikk (1) bekezdése értelmében pályázni jogosult személy.

c)           „uniós segítségnyújtási önkéntes”: az az önkéntesjelölt, akit kiválasztottak, kiképeztek, alkalmasnak ítéltek, és akit harmadik országbeli humanitárius segítségnyújtási intézkedésekhez való kiküldésre rendelkezésre állóként regisztráltak.

d)           „humanitárius segítségnyújtás”: olyan tevékenységek és intézkedések, melyek célja igényalapú sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése érdekében az ember okozta válságok vagy természeti katasztrófák során. A humanitárius segítségnyújtás egyrészt kiterjed a humanitárius válságok vagy azok közvetlen hatásai miatt szükséges támogatási, segítségnyújtási és védelmi intézkedésekre, a segítségre szorulók megközelíthetőségét biztosító és az akadálymentes segítségnyújtást elősegítő támogató intézkedésekre, másrészt az olyan intézkedésekre is, melyek célja a katasztrófa-elhárítás megerősítése és a katasztrófakockázatok csökkentése, a reziliencia erősítéséhez való hozzájárulás, valamint a válságkezelési kapacitás, és a válságokból való felépülés képességének javítása.

e)           „harmadik ország”: az Unió területén kívüli ország, ahol a (d) pontban említett humanitárius segítségnyújtási tevékenységeket és intézkedéseket folytatják.

6. cikk Az uniós intézkedés koherens és kiegészítő jellege

(1)          E rendelet végrehajtása során biztosítani kell a koherenciát az Unió egyéb külső tevékenységével és a többi vonatkozó szakpolitikával. Külön figyelmet kell szentelni a kárenyhítés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti zökkenőmentes átmenet biztosításának.

(2)          A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a vonatkozó nemzeti önkéntességi programok és az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépései közötti konzisztencia és koherencia javítása érdekében.

(3)          Az Unió elősegíti az együttműködést az érintett nemzetközi szervezetekkel, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével, valamint más humanitárius segítségnyújtási partnerekkel az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépéseinek végrehajtása terén.

7. cikk Működési célkitűzések

(1)          Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata a következő működési célkitűzéseket követi:

a)      Az Unió humanitárius segítségnyújtási kapacitásának növelése és javítása.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

– a kiküldött vagy kiküldésre kész uniós segítségnyújtási önkéntesek száma,

– az Unió által nyújtott humanitárius segélyben részesült emberek száma.

b)      Az önkéntesek készségeinek és kompetenciáinak, valamint munkakörülményeinek javítása a humanitárius segítségnyújtás terén.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

– a kiképzett önkéntesek száma, a képzések minősége értékelések és az elégedettség szintje alapján,

– az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldésére és irányítására vonatkozó szabályokat alkalmazó, akkreditált küldő szervezetek száma,

c)      A fogadó szervezetek kapacitásának építése és az önkéntesség előmozdítása harmadik országokban.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

– a kapacitásépítési intézkedések száma és típusa,

– a kapacitásépítési intézkedésekben résztvevő, harmadik országbeli alkalmazottak és önkéntesek száma,

d)      A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos uniós értékek láthatóvá tétele.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

– az uniós segítségnyújtási önkénteseknek az EU humanitárius segítségnyújtásával kapcsolatos ismereteinek szintje,

– az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának ismertségi szintje az Unió célközönsége, a résztvevő és kezdeményezett harmadik országok közösségei, és más humanitárius szereplők körében,

e)      az önkéntesség koherenciájának és konzisztenciájának javítása a tagállamokban az uniós polgárok humanitárius segítségnyújtási tevékenységekben és intézkedésekben való részvétele lehetőségeinek javítása érdekében.

Az e működési célkitűzés elérésében tett előrelépést olyan mutatók alapján értékelik, mint:

– akkreditált küldő szervezetek száma,

– az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányítására vonatkozó szabályok terjesztése és átvétele más önkéntességi programok révén.

(2)          Az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett mutatókat kell használni adott esetben a nyomon követésre, az értékelésre és a teljesítmény felülvizsgálatára. A mutatók indikatívak és a 25. cikkben említett eljárásnak megfelelően módosíthatók az előrelépés mérése terén szerzett tapasztalatok figyelembe vétele érdekében.

II. FEJEZET AZ EU SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESSZOLGÁLATÁNAK FELLÉPÉSEI

8. cikk Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépései

Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata a 3. cikkben és a 7. cikkben említett célokat követi a következő fellépések révén:

– az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások kidolgozása és fenntartása,

– küldő és fogadó szervezetek számára akkreditációs mechanizmus kidolgozása és fenntartása,

– az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása,

– képzési program létrehozása, a képzések és gyakorlatok támogatása,

– az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Nyilvántartásának létrehozása, gondozása és frissítése,

– uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése harmadik országokba humanitárius segítségnyújtási tevékenységekhez és intézkedésekhez,

– fogadó szervezetek kapacitásának építése,

– az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Hálózatának létrehozása és irányítása,

– kommunikáció, tudatosítás és láthatóság,

– az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának elszámoltathatóságát, átláthatóságát és hatásosságát fokozó melléktevékenységek.

9. cikk Az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások

(1)          A Bizottság a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozó előírások meghatározása céljából:

a)      önkéntesjelöltek azonosítása, kiválasztása és felkészítése humanitárius segítségnyújtási intézkedésekhez való kiküldésre,

b)      az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányítása és kiküldése harmadik országokba.

(2)          Ezen előírások biztosítják a gondosság kötelezettségét, és kiterjednek a küldő és a fogadó szervezetek kötelezettségeire, az ellátás, a lakhatás és más kapcsolódó kiadások fedezésére vonatkozó minimumkövetelményekre, a biztosításra, a biztonsági eljárásokra és más idevágó kérdésekre.

10. cikk Akkreditáció

(1)          A Bizottság akkreditációs mechanizmust hoz létre, mely biztosítja, hogy a küldő szervezetek megfeleljenek a 9. cikkben említett előírásoknak, és külön akkreditációs mechanizmust hoz létre a fogadó szervezetek számára.

(2)          A küldő szervezetek akkor akkreditálhatók, ha az 5. cikk d) pontjában meghatározottaknak megfelelően a humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykednek, és ha a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)      a valamely tagállam jogának megfelelően létrehozott, Unión belüli székhellyel rendelkező, nem kormányzati non-profit szervezetek,

b)      a Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége,

c)      valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó közjogi szervezetek.

A 23. cikkben említett országokban létrehozott nem kormányzati non-profit szervezetek és közjogi szervezetek is akkreditálhatók az abban a cikkben meghatározott feltételek és az abban említett megállapodások szerint.

(3)          A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett előírásoknak megfelelő harmadik országbeli szervezetek fogadó szervezetek lehetnek, ha az 5. cikk d) pontjában meghatározottaknak megfelelően a humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykednek, és ha a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)      harmadik országbeli nem kormányzati non-profit szervezetek, melyek annak az országnak a hatályos törvényeinek megfelelően működnek, vagy melyeket annak az országnak a hatályos törvényeinek megfelelően hoztak létre,

b)      a harmadik ország jogának hatálya alá tartozó közjogi szervezetek,

c)      nemzetközi ügynökségek és szervezetek.

(4)          A (2) és a (3) bekezdésekben említett követelmények sérelme nélkül a küldő és a fogadó szervezetek az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának fellépéseit végrehajthatják for-profit magánszervezetek közreműködésével.

(5)          Az akkreditációs mechanizmusok működését és szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusokkal kell meghatározni.

11. cikk Az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása

(1)          Önkéntesjelöltként pályázhatnak minden olyan 18. életévét betöltött személyek, akik az Unió polgárai, az Unió valamely tagállamában huzamosan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, valamint a 23. cikk (1) bekezdésében említett országok állampolgárai és szervezetek, az abban a cikkben említett feltételek mellett.

(2)          A küldő vagy fogadó szervezetek, vagy más érintett szereplők által elvégzett harmadik országbeli igények előzetes értékelése alapján az akkreditált küldő szervezetek azonosíthatják és kiválaszthatják a képzésben részesülő önkéntesjelölteket.

(3)          Az önkéntesjelöltek azonosításának és kiválasztásának meg kell felelnie a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott előírásoknak.

12. cikk Az önkéntesjelöltek kiképzése és gyakorlatok

(1)          A Bizottság képzési programot hoz létre az önkéntesjelöltek humanitárius tevékenységek folytatására és humanitárius segítségnyújtási intézkedésekhez való kiküldésre történő felkészítése érdekében.

(2)          Azok az önkéntesjelöltek, akiket a 11. cikkben foglaltaknak megfelelően azonosítottak és választottak ki, jogosultak a képzési programban való részvételre. Az önkéntesjelölt által elvégzendő képzés terjedelme és tartalma az önkéntesjelölt igényei alapján kerül meghatározásra, korábban szerzett tapasztalatának figyelembe vételével.

(3)          A képzésük, különösen pedig a kiküldésre való felkészítésük részeként az önkéntesjelöltek gyakorlaton vehetnek részt az akkreditált küldő szervezetekben, lehetőség szerint a származási országuktól eltérő országban.

(4)          A (3) bekezdés sérelme nélkül azokat az önkéntesjelölteket, akik nem vettek részt gyakorlaton, az akkreditált küldő szervezetek adott esetben kiegészítő jelleggel felkészíthetik a kiküldésre. Ennek a felkészítésnek és a gyakorlatnak meg kell felelnie a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, felkészítésre vonatkozó előírásoknak.

(5)          A képzési program keretében értékelni kell, hogy az önkéntesjelöltek mennyire felkészültek a humanitárius segítségnyújtási intézkedésekben való kiküldésre.

(6)          A képzési program szabályait és az önkéntesjelöltek kiküldésre való felkészültségének értékelését szolgáló eljárást a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusokkal kell meghatározni.

13. cikk Az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Nyilvántartása

(1)          A 12. cikk (5) bekezdésében említett értékelésen sikerrel túljutott önkéntesjelöltek uniós segítségnyújtási önkéntesnek tekintendők. Mint ilyenek, szerepelhetnek az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás) és kiküldhetők.

(2)          A nyilvántartást a Bizottság hozza létre, gondozza és frissíti és szabályozza az ahhoz való hozzáférést és a felhasználását.

14. cikk Az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldése harmadik országokba

(1)          A nyilvántartásban szereplő, uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldhetők az 5. cikk d) pontjában meghatározott humanitárius segítségnyújtási tevékenységekhez és intézkedésekhez:

a)      akkreditált küldő szervezetek által harmadik országok fogadó szervezeteihez, vagy

b)      a Bizottság által a Bizottság helyi humanitárius segítségnyújtási irodáiba vagy harmadik országbeli reagálási műveletekhez.

(2)          Az 1. cikk a) pontjában említett kiküldést illetően az akkreditált küldő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy megfelelnek a 9. cikkben említett előírásoknak.

(3)          Az önkéntesek kiküldésére vonatkozó különleges feltételeket a küldő szervezetek és az önkéntes közötti szerződésben határozzák meg, ideértve a kiküldés időtartamát és helyszínét, valamint az önkéntes feladatait.

(4)          Az 1. cikk b) pontjában említett kiküldést illetően a Bizottság „az önkéntes kiküldéséről szóló szerződést” ír alá az önkéntesekkel, melyben meghatározza a kiküldésre vonatkozó feltételeket. Az önkéntes kiküldéséről szóló szerződések alapján az önkéntesekre nem vonatkoznak az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei szerinti jogok és kötelezettségek.

15. cikk A fogadó szervezetek kapacitásának építése

A Bizottság támogatja a fogadó szervezetek kapacitásának erősítését célzó intézkedéseket az uniós segítségnyújtási önkéntesek hatékonyságának és munkájuk tartós hatásának biztosítása érdekében, a következők révén:

a)      képzés az önkéntesek irányítása, betanítása, a katasztrófa-felkészültség és katasztrófa-elhárítás területén, valamint más releváns területeken a fogadó szervezetek alkalmazottai és önkéntesei számára,

b)      a bevált módszerek cseréje, technikai segítségnyújtás, ikerintézményi programok, alkalmazottak és önkéntesek cseréje, hálózatok létrehozása és más releváns intézkedések, melyek az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányításának javítását szolgálják harmadik országokban, valamint előmozdítják és támogatják a minőségi önkéntességet a harmadik országokban.

16. cikk Az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Hálózata

(1)          A Bizottság létrehozza és irányítja az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Hálózatát (a továbbiakban: a hálózat).

(2)          A hálózat elősegíti a kapcsolatokat az önkéntesjelöltek és a kezdeményezésben jelenleg résztvevő vagy korábban részt vett, uniós segítségnyújtási önkéntesek között; ezen önkéntesek és az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának más, nevezetesen a 15. cikkben említett kedvezményezettjei között; és a más érintett szereplők között. A hálózat lehetőségeket nyújt a virtuális interakcióra, nevezetesen az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezéssel kapcsolatos ismeretek megosztásával és az információk terjesztésével; és támogatja az olyan megfelelő tevékenységeket, mint a szemináriumokat és a műhelytalálkozókat.

(3)          A hálózat lehetőségeket biztosít a virtuális önkéntességre az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának tevékenységeinek kiegészítése és megerősítése céljából.

17. cikk Kommunikáció, tudatosítás és láthatóság

(1)          A Bizottság támogatja a nyilvánosság tájékoztatását és a tudatosító intézkedéseket az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezés hirdetésére, és az önkéntesség előmozdítására a humanitárius segítségnyújtás területén az Unión belül és azokban a harmadik országokban, amelyek a kezdeményezés fellépéseinek kedvezményezettjei.

(2)          A Bizottság az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának célkitűzéseit, fellépéseit és eredményeit tartalmazó tájékoztatási és kommunikációs cselekvési tervet dolgoz ki, mely meghatározza a nyilvánosságot, különösen az uniós polgárokat, a potenciális önkéntesjelölteket, valamint az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata fellépéseinek kedvezményezettjeit célzó kommunikációs és terjesztési tevékenységeket. Ezt a cselekvési tervet az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának valamennyi kedvezményezettjének, nevezetesen a küldő és a fogadó szervezeteknek, végre kell hajtaniuk.

(3)          Az uniós segítségnyújtási önkéntesek, adott esetben a küldő és a fogadó szervezetek segítsége és irányítása mellett, részt vesznek a megfelelő tájékoztatási, kommunikációs és tudatosító tevékenységekben a kiküldést megelőzően, a kiküldés alatt és után az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata és az abban való részvételük ismertetése céljából. A Bizottság meghatározza ezeket a tevékenységeket, melyek nem róhatnak aránytalan kötelezettségeket az önkéntesekre.

III. FEJEZET Pénzügyi rendelkezések

18. cikk Támogatható fellépések

(1)          Pénzügyi támogatásra a 8. cikkben említett fellépések jogosultak, ideértve a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket, valamint az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezés és a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szintű programok közötti koordinációt erősítő intézkedéseket.

(2)          Az (1) bekezdésben említett pénzügyi források fedezhetik az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezés irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomon követési, ellenőrzési, audit és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat is.

(3)          Az ilyen kiadások körébe tartozhatnak különösen a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és kommunikációs intézkedések – ideértve az Európai Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is –, amennyiben ezek e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak, az információfeldolgozásra és ‑cserére összpontosító informatikai hálózatokkal (többek között azoknak az ágazatközi adatcsere előmozdítását szolgáló meglévő vagy jövőbeli rendszerekkel való összekapcsolásával és a kapcsolódó berendezésekkel) összefüggő kiadások, és minden más technikai és igazgatási segítségnyújtásra fordított kiadás, amely a Bizottságnál felmerül.

19. cikk Pénzügyi kedvezményezettek

Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatás természetes személyeknek, és akár a magánjog, akár a közjog hatálya alá tartozó jogi személyeknek nyújtható, akik ezt követően az XX/2012 költségvetési rendelet értelmében vett pénzügyi kedvezményezetteknek minősülnek.

20. cikk Költségvetési források

Az e rendelet végrehajtásához szükséges pénzügyi referenciaösszeg folyó árakon a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan 239 100 000 EUR. A 2020. december 31-ig le nem zárult fellépések irányításához szükséges hasonló kiadások fedezése céljából szükség esetén a 2020 utáni költségvetésben is szerepelhetnek előirányzatok.

21. cikk A pénzügyi beavatkozás típusai és végrehajtási eljárások

(1)          A Bizottság az uniós pénzügyi támogatás végrehajtását az Unió költségvetésére alkalmazandó XX/2012 költségvetési rendeletnek megfelelően valósítja meg.

(2)          Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatások a költségvetési rendeletben meghatározott formákat ölthetik.

(3)          A Bizottság e rendelet végrehajtása érdekében a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata elnevezésű kezdeményezés éves munkaprogramját. A munkaprogram meghatározza a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összegüket. A munkaprogram tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, az egyes fellépésekhez rendelt összegek megjelölését, valamint az indikatív végrehajtási ütemtervet. A támogatásokra vonatkozóan tartalmazza a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét is.

(4)          A Bizottság mérlegelheti, hogy milyen többletértékkel és igazgatási előnyökkel járna egy uniós vagyonkezelői alap létrehozása.

22. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)          A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)          A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)          Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4)          Az első és második bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

IV. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

23. cikk Más országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés

(1)          Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatában a következő szereplők vehetnek részt:

a)      csatlakozó országok, tagjelölt országok, potenciális tagjelölt országok, és az európai szomszédságpolitika partnerországainak állampolgárai és küldő szervezetei a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott alapelveinek és általános feltételeinek megfelelően;

b)      az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak állampolgárai és küldő szervezetei, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően;

c)      más európai országok állampolgárai és küldő szervezetei, amennyiben ezekkel az országokkal kétoldalú megállapodásokat kötnek.

d)      Nemzetközi szervezeteknek a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelő személyzete.

(2)          Ez az együttműködés, adott esetben az említett résztvevő országokkal megállapítandó eljárásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátandó, a résztvevő országoktól származó további előirányzatokon alapul.

24. cikk Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját a humanitárius segítségnyújtásról szóló 1257/96/EK tanácsi rendelet 17. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

25. cikk A Bizottság felhatalmazáson alapuló hatásköreinek gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)          A Bizottság e rendelet hatálybalépését követő 7 éves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 7. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          Az elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

26. cikk Nyomon követés és értékelés

(1)          A pénzügyi támogatásban részesülő fellépéseket végrehajtásuk nyomon követése érdekében rendszeresen ellenőrzik, és független külső értékeléssel rendszeresen értékelik azok hatásosságát, hatékonyságát és hatásait az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának célkitűzései viszonylatában. Ez a nyomon követés és értékelés magába foglalja az (5) bekezdésben említett jelentéseket, valamint az e rendelet meghatározott aspektusait érintő tevékenységeket, melyek bármikor elindíthatók a rendelet végrehajtása folyamán.

(2)          Az értékelési szakaszban a Bizottság biztosítja az összes érdekelttel való rendszeres konzultációt, ideértve az önkénteseket, a küldő és fogadó szervezeteket, a segítségnyújtásban részesülő helyi lakosságot, a humanitárius szervezeteket, és a helyszínen dolgozó humanitárius munkatársakat. Az értékelés eredményei visszacsatolásra kerülnek a programtervezésbe és a forráselosztásba.

(3)          Az Unió területén kívüli műveletekben önkénteseket kiküldő küldő szervezetek felelősek tevékenységeik nyomon követéséért és rendszeresen nyomon követési jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak.

(4)          A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és az EU-küldöttségeket az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának tevékenységeiről, a vonatkozó hatályos megállapodásoknak megfelelően.

(5)          A Bizottság a következőket nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

a)      a rendelet végrehajtásának első három évében elért eredményeket és az e rendelet végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő időközi jelentést, legkésőbb 2017. december 31-ig;

b)      közleményt e rendelet folyamatos végrehajtásáról legkésőbb 2018. december 31-ig;

c)      utólagos értékelő jelentést legkésőbb 2021. december 31-ig.

A jelentésekből levont következtetésekhez adott esetben csatolni kell az e rendelet módosítására irányuló javaslatokat.

V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

[A jogalkotó hatóságnak benyújtandó valamennyi javaslathoz és kezdeményezéshez

(A költségvetési rendelet 28. cikke és a végrehajtási szabályok 22. cikke)]

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[27]

Érintett szakpolitikai terület és kapcsolódó tevékenység(ek):

23. szakpolitikai terület – Humanitárius segítségnyújtás

23 02 04 – Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

X A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[28]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

4. fejezet – Globális Európa

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Az Unió humanitárius segítségnyújtási kapacitásának növelése és javítása.

2. sz. konkrét célkitűzés

Az önkéntesek készségeinek és kompetenciáinak, valamint munkakörülményeinek javítása a humanitárius segítségnyújtás terén.

3. sz. konkrét célkitűzés

A fogadó szervezetek kapacitásának építése és az önkéntesség előmozdítása harmadik országokban.

4. sz. konkrét célkitűzés

A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos uniós értékek láthatóvá tétele.

5. sz. konkrét célkitűzés

Az önkéntesség koherenciájának és konzisztenciájának javítása a tagállamokban az uniós polgárok humanitárius segítségnyújtási tevékenységekben és intézkedésekben való részvételi lehetőségeinek javítása érdekében.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

23 02 04 – Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata (Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest)

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat:

– létrehozza az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestet (Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata), mely keretet nyújt az európai önkénteseknek a humanitárius segítségnyújtási intézkedésekben való közös részvételéhez,

– célja az Unió humanitárius válságkezelési kapacitásainak javítása, a tudásépítés és tapasztalatszerzés, az Unió humanitárius értékeinek láthatóvá tétele, valamint a természeti katasztrófák és az ember okozta válságok áldozatai iránti szolidaritás kimutatása harmadik országokban,

– célja kielégíteni a sebezhető vagy katasztrófa által sújtott közösségek szükségleteit, kapacitásépítés a harmadik országokban és a reziliencia növelése,

– követi az emberség, a megkülönböztetésmentesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét a humanitárius segítségnyújtás terén és célja előmozdítani a humanitárius segítségnyújtás professzionalizálódását,

– prioritásként kezeli az uniós segítségnyújtási önkéntesek védelmét és biztonságát,

– uniós segítségnyújtási önkénteseket küld ki harmadik országokba anélkül, hogy kiszorítaná a helyi munkaerőt és a helyi önkénteseket.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

–          a kiküldött vagy kiküldésre kész uniós segítségnyújtási önkéntesek száma,

–          az Unió által nyújtott humanitárius segélyben részesült emberek száma,

–          a kiképzett önkéntesek száma, a képzések minősége szakértői értékelések alapján, az elégedettség szintje,

–          az uniós segítségnyújtási önkéntesek kiküldésére és irányítására vonatkozó szabályokat alkalmazó, akkreditált küldő szervezetek száma,

–          a kapacitásépítési intézkedések száma és típusa,

–          a kapacitásépítési intézkedésekben résztvevő, harmadik országbeli alkalmazottak és önkéntesek száma,

–          az uniós segítségnyújtási önkénteseknek az EU humanitárius segítségnyújtásával kapcsolatos ismereteinek szintje,

–          az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának ismertségi szintje az Unió célközönsége, a résztvevő és kezdeményezett harmadik országok közösségei, és más humanitárius szereplők körében,

–          az uniós segítségnyújtási önkéntesek irányítására vonatkozó előírások terjesztése és átvétele más önkéntességi programok révén.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A Lisszaboni Szerződés 214. cikkének (5) bekezdése szerint:

„Az európai fiataloknak az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedéseiben való közös részvételéhez szükséges keretek biztosítása céljából létrejön az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest. A hadtest jogállását és működésének szabályait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg.”

„Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek” című közlemény, COM(2010)683.

A 2011 májusában elfogadott tanácsi következtetések.

Az Európai Parlament 2011. novemberi írásbeli nyilatkozata.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EU által nyújtott többletérték a következőkben jelenik meg:

a) az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának európai és transznacionális jellege, mely biztosítja a különböző tagállamokból származó uniós polgároknak a humanitárius segítségnyújtási intézkedésekben való közös részvételét,

b) a Hadtest fellépéseinek végrehajtásában résztvevő humanitárius segítségnyújtási szervezetek és érdekeltek közötti transznacionális együttműködés előmozdítása,

c) más érintett nemzeti, nemzetközi és uniós programok és szakpolitikák egymást kiegészítő jellegéből és az azok közötti szinergiákból származó méretgazdaságosság és hatások,

d) az európai értékek kézzelfogható kifejezése általában, különösen pedig az Unió és polgárainak a legsebezhetőbb és a segítségre szoruló emberek iránti szolidaritásának kifejezése,

e) hozzájárulás az aktív uniós polgári szerepvállalás megerősítéséhez a különböző korú és különböző társadalmi, képzettségi és szakmai háttérrel rendelkező uniós polgárok humanitárius segítségnyújtási intézkedésekben való részvételének lehetővé tétele révén.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ezek a javaslatok a következőkön alapulnak:

– a 2011-ben és 2012-ben indított pályázati felhívások keretében finanszírozott kísérleti projektek során szerzett tapasztalatok („Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest – pályázati felhívás kísérleti projektekre”)

– az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásával kapcsolatos felülvizsgálat,

– „Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek” című bizottsági közlemény – COM(2010)683.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Konzisztencia a következőkkel:

- A Szerződés 215. cikkének (4) bekezdése.

- A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról.

- Az e rendelet keretében pénzügyi támogatásban részesülő fellépések más uniós pénzügyi eszközből nem részesülhetnek támogatásban.

A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatást kérelmezők és az ilyen támogatások kedvezményezettjei tájékoztassák a Bizottságot az egyéb forrásból – ideértve az Unió általános költségvetését is – kapott pénzügyi támogatásokról, valamint az ilyen támogatásra irányuló, folyamatban lévő kérelmeikről.

- Törekedni kell az Unió más pénzügyi eszközeivel való szinergiák és a kiegészítő jelleg megvalósítására.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨      A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

· ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

· ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Korlátozott időtartamú pénzügyi rendelkezések:

A költségvetési allokáció 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tart.

A pénzügyi hatás 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tart (kifizetések 2023. december 31-ig).

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[29]

X Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

X Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

· X  végrehajtó ügynökségek

· ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[30]

· ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

· ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A program végrehajtása vagy a Bizottság (Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága - DG ECHO) általi centralizált közvetlen igazgatással, vagy végrehajtó ügynökség általi közvetett igazgatással történik. E két lehetőség még nyitva áll, a végleges döntést időben meghozzák.

Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatában a következő szereplők vehetnek részt:

a) csatlakozó országok, tagjelölt országok, potenciális tagjelölt országok és az európai szomszédságpolitika partnerországainak állampolgárai és küldő szervezetei, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveinek és általános feltételeinek megfelelően.

b) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak állampolgárai és küldő szervezetei, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően,

c) más európai országok állampolgárai és küldő szervezetei, amennyiben ezekkel az országokkal kétoldalú megállapodásokat kötnek.

d)         Nemzetközi szervezeteknek a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelő személyzete.

Ez az együttműködés, adott esetben az említett résztvevő országokkal megállapítandó eljárásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátandó, a résztvevő országoktól származó további előirányzatokon alapul.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A pénzügyi támogatásban részesülő fellépéseket végrehajtásuk nyomon követése érdekében rendszeresen ellenőrzik, és független külső értékeléssel rendszeresen értékelik azok hatásosságát, hatékonyságát és hatásait az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának célkitűzései és annak uniós többletértékének viszonylatában. Ez a nyomon követés magába foglalja a 25. cikk (5) bekezdésben említett jelentéseket, valamint az e rendelet meghatározott aspektusait érintő tevékenységeket, melyek bármikor elindíthatók a rendelet végrehajtása folyamán.

Az értékelési szakaszban a Bizottság biztosítja az összes érdekelttel való rendszeres konzultációt, ideértve az önkénteseket, a küldő és fogadó szervezeteket, a humanitárius szervezeteket, és a helyszínen dolgozó humanitárius munkatársakat. Az értékelés eredményei visszacsatolásra kerülnek a programtervezésbe és a forráselosztásba.

Az Unió területén kívüli intézkedésekben önkénteseket kiküldő küldő szervezetek felelősek tevékenységeik nyomon követéséért és rendszeresen nyomon követési jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak.

A Bizottság a következőket nyújtja be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

a) a rendelet végrehajtásának első három évében elért eredményeket és az e rendelet végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő időközi jelentést, legkésőbb 2017. december 31-ig;

b) közleményt e rendelet folyamatos végrehajtásáról, legkésőbb 2018. december 31-ig;

c) utólagos értékelő jelentést legkésőbb 2021. december 31-ig.

A jelentésekből levont következtetésekhez adott esetben csatolni kell az e rendelet módosítására irányuló javaslatokat.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és az EU-küldöttségeket is az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatának tevékenységeiről.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A program végrehajtható vagy közvetlenül a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága által (centralizált közvetlen igazgatás) vagy egy már létező végrehajtó ügynökség által (centralizált közvetett igazgatás), és kiterjed a támogatások nyújtására és a szolgáltatási szerződések odaítélésére.

Mindkét esetben a következő kockázatokat azonosították:

a) a partnerszervezetek (különösen a kisméretű nem kormányzati szervezetek) azon képességével kapcsolatos kockázat, hogy hozzá tudják-e igazítani belső szervezeti struktúráikat a szerződésben kikötött pénzügyi és teljesítési kötelezettségekhez,

b) a tevékenységek fegyveres és/vagy nehezen megközelíthető régiókban történő végrehajtásából eredő biztonsági és megközelíthetőségi korlátok, melyek veszélyeztethetik a végrehajtók (az önkéntesek) testi épségét, és hatással lehetnek a konkrét célkitűzések megvalósíthatóságára,

c) a Bizottságot érintő, a források csalárd felhasználásával járó reputációs kockázat.

Amennyiben a végrehajtó ügynökség opcióját választják, további kockázattal járhatnak a következők:

d) a végrehajtó ügynökséggel folytatott koordinációban a miatt fellépő zavarok, mert nem határozták meg világosan a végrehajtó ügynökségre delegált feladatok irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatköröket,

E kockázatok többsége várhatóan csökkenthető, és azokat folyamatosan szorosan nyomon követik. Például, a felülvizsgálat költségvetési rendeletnek megfelelően egyszerűsítő intézkedéseket alkalmaznak (pl. átalányösszegek és átalányfinanszírozás alkalmazásának kiterjesztése).

Az elmúlt három évben azonosított hibaarányok alapján a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága általi centralizált közvetlen igazgatás esetében a potenciális hibaarány valószínűleg 2 % alatti marad.

Végrehajtó ügynökség általi igazgatás esetében az ügynökségre vonatkozó globális hibaarányt feltételezve (például az EACEA végrehajtó ügynökség a 2011. évi éves tevékenységi jelentésében 0,81 %-os hibaarány szerepelt) a nem-megfelelés szintje várhatóan 2 % alatti.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A centralizált közvetlen igazgatást illetően a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának általános ellenőrzési struktúrája alkalmazandó. Az ellenőrzés ezért a már működő igazgatási, operatív és pénzügyi eljárások megfelelőségére és hatékonyságára, valamint a hatályos jogszabályok betartására összpontosít majd. Ezeket a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának belső ellenőrzési részlege (IAC) is vizsgálja majd.

Továbbá, az eszköz keretében odaítélt támogatások és szerződések utólagos ellenőrzését a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának külső ellenőrzési osztálya, értékelését pedig külső partnerek végzik. Szokás szerint a fellépéseket a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS), a Számvevőszék és az OLAF ellenőrizheti és vizsgálhatja. A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága ellenőrzésének várható költsége 2011. évi adatok alapján 2,7 % és 3,1 % között mozog.

Végrehajtó ügynökség általi igazgatás esetében a Bizottság a költségvetési rendelet 59. cikkének és a végrehajtó ügynökségekről szóló 58/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően fogja alkalmazni a végrehajtó ügynökségekre vonatkozóan előírt ellenőrzési intézkedéseket. A Bizottság ezenkívül azt is nyomon fogja követni és ellenőrizni fogja, hogy a végrehajtó ügynökség megfelelő ellenőrzési célkitűzéseket valósít-e meg azon fellépéseknél, amelyek irányítását rábízzák. Ezt a felügyeletet a Bizottság az „anya-főigazgatóság” és a végrehajtó ügynökség közötti együttműködés, valamint az ügynökség féléves jelentéstétele keretében valósítja meg.

Egy végrehajtó ügynökség belső ellenőrzési rendszerének főbb ismérvei (az EACEA alapján) a következők:

a) pénzügyi folyamatok és a feladatok elkülönítése,

b) a költségek elszámolhatóságának ellenőrzése utólagos ellenőrzések révén (dokumentumalapú ellenőrzések, monitoring látogatások),

c) felügyeleti eljárás,

d) egyszerűsítő intézkedések alkalmazása és harmonizáció megvalósítása ugyanazon programon belül és a különböző programok között (a bevált módszerek megosztása),

e) átalányösszegek és átalányfinanszírozás alkalmazása néhány ág/fellépés esetében,

f) vezetői jelentések (havonta, negyedévente és évente az éves tevékenységi jelentéshez hasonlóan),

g) a közbeszerzések, az ajánlattételi felhívások és a támogatási megállapodások centralizált, előzetes ellenőrzése,

h) belső ellenőrzési részleg.

A végrehajtó ügynökség tevékenységeit a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS), a Számvevőszék és az OLAF ellenőrizi és vizsgálja.

Az ellenőrzések költségeinek becslése az EACEA végrehajtó ügynökség múltbeli tapasztalatára épül. Utóbbi a 2014–2020 közötti időszakban végrehajtandó két program ellenőrzésének költségét a következőképp becsülte: a 2011. évi éves tevékenységi jelentésben szereplő adatok alapján az ellenőrzések becsült költsége a két program összköltségvetésének 2,8 %-a illetve 2,9 %-a. Ugyanezeket az eredményeket felhasználva az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata létrehozásának becsült ellenőrzési költségei a 2014–2020 közötti időszakban 6,7 millió EUR és 6,9 millió EUR között mozognának.

A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságát illetően a „társ anya-főigazgatóságként” betöltött szerepéhez kapcsolódó ellenőrzési költsége a becslések szerint kb. 210 000 EUR, ami az összköltségvetés 0,1 %-a. Az ilyen ellenőrzések elvégzése, együttesen az új költségvetési rendelet egyszerűsítéseinek várható hatásaival, lehetővé tenné a lényegi hibák elkerülését (>2%).

2.3.        A csalások és szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága a Bizottság új, 2011. június 24-én elfogadott csalás elleni stratégiájával (CAFS) összhangban a továbbiakban kidolgozza csalás elleni stratégiáját, hogy biztosítsa többek között azt, hogy:

a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának csalás elleni belső ellenőrzési mechanizmusai teljes mértékben összhangban álljanak a CAFS-szel;

a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának csaláskockázat-kezelési megközelítése a csalási kockázatok azonosítását és azok megfelelő megválaszolását célozza;

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet.

Az esetleges csalások és szabálytalanságok mérséklésére a következő intézkedéseket tervezik:

- az esetleges csalások és szabálytalanságok megelőzését már a program létrehozásakor figyelembe vették; ezt szolgálja a szabályok egyszerűsítése, valamint az átalányösszegek és átalányfinanszírozás szélesebb körű alkalmazása,

- az esetleges kettős finanszírozást szisztematikusan ellenőrzik, valamint azonosítják a több támogatásban részesülő kedvezményezetteket,

- ha szabálytalanságokkal és/vagy csalás gyanújával kapcsolatos súlyos problémák merülnek fel, eseti ellenőrzéseket hajtanak végre.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, ezen belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

Többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Globális Európa || diff./nem diff. ([31]) || EFTA országokból[32] || tagjelölt országoktól[33] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

4 || 23 02 04 (Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest) Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálata || Diff. || IGEN || IGEN || NEM || IGEN/NEM

Az EU Segítségnyújtási Önkéntesszolgálatában más európai országok is részt vehetnek, amennyiben teljesülnek a 23. cikkben meghatározott feltételek.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 4. GLOBÁLIS EURÓPA

Főigazgatóság: ECHO || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Ezt követő évek || 2014–2020 között ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

23 02 04 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 21.200 || 23.800 || 27.600 || 32.700 || 37.900 || 44.500 || 51.400 || || 239.100

Kifizetési előirányzatok || (2) || 13.780 || 18.650 || 23.630 || 29.895 || 34.680 || 40.640 || 47.145 || 30.680 || 239.100

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[34] || || || || || || || || ||

|| || (3) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Az ECHO Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+3 || 21.200 || 23.800 || 27.600 || 32.700 || 37.900 || 44.500 || 51.400 || || 239.100

Kifizetési előirányzatok || =2+3 || 13.780 || 18.650 || 23.630 || 29.895 || 34.680 || 40.640 || 47.145 || 30.680 || 239.100

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 21.200 || 23.800 || 27.600 || 32.700 || 37.900 || 44.500 || 51.400 || || 239.100

Kifizetési előirányzatok || (5) || 13.780 || 18.650 || 23.630 || 29.895 || 34.680 || 40.640 || 47.145 || 30.680 || 239.100

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 21.200 || 23.800 || 27.600 || 32.700 || 37.900 || 44.500 || 51.400 || || 239.100

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 13.780 || 18.650 || 23.630 || 29.895 || 34.680 || 40.640 || 47.145 || 30.680 || 239.100

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN 2014 - 2020

Főigazgatóság: ECHO ||

Ÿ Humánerőforrás || 1.146 || 1.146 || 1.146 || 1.146 || 1.274 || 1.274 || 1.593 || 8.725

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0.063 || 0.063 || 0.143 || 0.063 || 0.065 || 0.122 || 0.045 || 0.564

ECHO FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || 1.209 || 1.209 || 1.289 || 1.209 || 1.339 || 1.396 || 1.683 || 9.289

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 1.209 || 1.209 || 1.289 || 1.209 || 1.339 || 1.396 || 1.683 || 9.289

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Ezt követő évek || ÖSSZESEN 2014 - 2020

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 22.409 || 25.009 || 28.889 || 33.909 || 39.239 || 45.896 || 53.083 || || 248.434

Kifizetési előirányzatok || 14.989 || 19.859 || 24.919 || 31.104 || 36.019 || 42.036 || 48.828 || 30.680 || 248.434

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

· X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és teljesítéseket ò || 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN 2014 - 2020

TELJESÍTÉSEK

|| Teljesítések típusa[35] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Az Unió humanitárius segítségnyújtási kapacitásának növelése és javítása. || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || Nyilvántartás, a gyakorlatok száma, a kiküldött önkéntesek száma || 0.014 || 376 || 5.271 || 941 || 13.367 || 1130 || 15.976 || 1356 || 20.222 || 1560 || 22.867 || 1950 || 27.361 || 2291 || 32.074 || 9604 || 137.136

1. konkrét célkitűzés részösszege || 376 || 5.271 || 941 || 13.367 || 1130 || 15.976 || 1356 || 20.222 || 1560 || 22.867 || 1950 || 27.361 || 2291 || 32.074 || 9604 || 137.136

Tüntesse fel a célkitűzéseket és teljesítéseket ò || 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN 2014 - 2020

TELJESÍTÉSEK

|| Teljesítések típusa[36] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Az önkéntesek készségeinek és kompetenciáinak, valamint munkakörülményeinek javítása a humanitárius segítségnyújtás terén. || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || Az önkéntesek kiképzése, előírások kidolgozása || 0.0075 || 938 || 7.034 || 711 || 5.330 || 837 || 6.280 || 863 || 6.476 || 1193 || 8.946 || 1535 || 11.511 || 1600 || 12.000 || 7677 || 57.576

2. konkrét célkitűzés részösszege || 938 || 7.034 || 711 || 5.330 || 837 || 6.280 || 863 || 6.476 || 1193 || 8.946 || 1535 || 11.511 || 1600 || 12.000 || 7677 || 57.576

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS A fogadó szervezetek kapacitásának építése és az önkéntesség előmozdítása harmadik országokban. || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || Az önkénteseket mentorálók száma/helyi önkéntesek/ az oktatók száma/ szemináriumokon résztvevők száma || 0.00471 || 1418 || 6.681 || 785 || 3.700 || 857 || 4.038 || 901 || 4.244 || 1037 || 4.886 || 849 || 3.999 || 1263 || 6.000 || 7110 || 33.549

3. konkrét célkitűzés részösszege || 1418 || 6.681 || 785 || 3.700 || 857 || 4.038 || 901 || 4.244 || 1037 || 4.886 || 849 || 3.999 || 1263 || 6.000 || 7110 || 33.549

Tüntesse fel a célkitűzéseket és teljesítéseket ò || 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN 2014 - 2020 ||

TELJESÍTÉSEK ||

|| Teljesítések típusa[37] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség ||

|| 4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos uniós értékek láthatóvá tétele. || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| - Teljesítés || Az Uniós Segítségnyújtási Önkéntesek Hálózatának létrehozása, konferenciák, kommunikáció, láthatóság, a virtuális önkéntességben tevékenykedők száma || 0,00081 || 300 || 1.737 || 700 || 0.940 || 1300 || 0.769 || 1700 || 1.395 || 2000 || 0.769 || 2000 || 1.053 || 2000 || 0.826 || 10000 || 7.488

|| 4. konkrét célkitűzés részösszege || 300 || 1.737 || 700 || 0.940 || 1300 || 0.769 || 1700 || 1.395 || 2000 || 0.769 || 2000 || 1.053 || 2000 || 0.826 || 10000 || 7.488

|| 5. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Az önkéntesség koherenciájának és konzisztenciájának javítása a tagállamokban az uniós polgárok humanitárius segítségnyújtási tevékenységekben és intézkedésekben való részvételi lehetőségeinek javítása érdekében. || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| - Teljesítés || Előírások kidolgozása, felülvizsgálat, akkreditációs mechanizmus || || || 0.477 || || 0.464 || || 0.538 || || 0.364 || || 0.433 || || 0.575 || || 0.500 || || 3.351

|| 5. konkrét célkitűzés részösszege || || 0.477 || || 0.464 || || 0.538 || || 0.364 || || 0.433 || || 0.575 || || 0.500 || || 3.351

|| ÖSSZKÖLTSÉG || 3032 || 21.200 || 3137 || 23.800 || 4124 || 27.600 || 4820 || 32.700 || 5790 || 37.900 || 6334 || 44.500 || 7154 || 51.400 || 34391 || 239.100

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

· X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 1.146 || 1.146 || 1.146 || 1.146 || 1.274 || 1.274 || 1.593 || 8.725

Egyéb igazgatási kiadások || 0.063 || 0.06.3 || 0.143 || 0.063 || 0.065 || 0.122 || 0.045 || 0.564

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 1.209 || 1.209 || 1.289 || 1.209 || 1.339 || 1.396 || 1.683 || 9.289

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[38] bele nem tartozó előirányzatok || NA || NA || NA || NA || NA || NA || NA || NA

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || NA || NA || NA || NA || NA || NA || NA || NA

ÖSSZESEN || 1.209 || 1.209 || 1.289 || 1.209 || 1.339 || 1.396 || 1.683 || 9.289

A fenti adatok a tervezett „kiszervezés” eredményeinek megfelelően módosulhatnak.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

· X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év ||  2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 6 || 6 || 6 || 6 || 6 || 6 || 7

XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány – teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: FTE)[39]

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 6 || 6 || 6 || 6 || 8 || 8 || 11

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy[40] || - a központban[41] || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, END - közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, INT, END - közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 12 || 12 || 12 || 12 || 14 || 14 || 18

23 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

A fenti adatok a tervezett „kiszervezés” eredményeinek megfelelően módosulhatnak.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A szakpolitika fejlesztése és koncepciók. Végrehajtási aktusok és intézkedések.

Külső személyzet || Támogatási megállapodások és szerződések kezelése; a szakpolitikai munka végrehajtása és nyomon követése; igazgatási támogatás.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

· X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslattal az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című közlemény szerint (COM(2011)500 végleges).

· ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

· ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[42].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

· A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

· A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

A javaslat az EGT-tagsággal rendelkező EFTA-országok, a csatlakozó országok, előcsatlakozási stratégia keretében támogatott tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, valamint az európai szomszédságpolitika partnerországainak hozzájárulását irányozza elő.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

· X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

· ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[43]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

…. jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(ek)et.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

[1]               Standard Eurobarométer 73/2010, Speciális Eurobarométer 343/2010 és Speciális Eurobarométer 384/2012.

[2]               COM(2010)683

[3]               Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestről szóló, 2011. május 25-i tanácsi következtetések.

[4]               Az Európai Parlament 2011. május 9-i 25/2011 írásbeli nyilatkozata.

[5]               2010-ben Brüsszelben, 2011-ben Budapesten rendeztek konferenciát – több mint 150 érdekelt szervezet aktív részvételével.

[6]               COHAFA.

[7]               SG, SJ, DG BUDG, DG DEVCO, FPIS, EEAS, DG EAC, EACEA, DG EMPL, DG ELARG.

[8]               Két szemináriumra került sor Brüsszelben 2011 decemberében és 2012 júniusában, több mint 70 résztvevővel.

[9]               HL C 25., 2008., 1. o.

[10]             HL L 11., 2003, 1. o.

[11]             COM(2011) 681 végleges.

[12]             Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló X/XX határozattal jött létre.

[13]             COM(2011) 500 végleges.

[14]             HL C 25., 2008., 1. o.

[15]             A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

[16]             „Az uniós polgárok szolidaritásának kifejezési lehetőségei az önkéntességen keresztül: az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre vonatkozó előzetes észrevételek” című bizottsági közlemény, COM(2010)683, HL C 121, 2011., 59.o.).

[17]             „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című bizottsági közlemény COM(2011) 681 végleges (HL C 37., 2012, 24. o.).

[18]             A Bizottság COM(2011) 933 közleménye (HL C 102, 2012, 35. o.)

[19]             COM(2011) 568 bizottsági közlemény „Közlemény az önkéntesség szerepéről az EU szakpolitikáiban: határokon átnyúló tevékenységek elismerése és ösztönzése az EU-ban” (HL C 335, 2011, 19.o.).

[20]             A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

[21]             HL L 312., 1995., 1. o.

[22]             HL L 292., 1996., 2. o.

[23]             HL L 136., 1999., 1. o.

[24]             HL L 55., 2011., 13. o.

[25]             HL L 8., 2001., 1. o.

[26]             HL L 281., 1995., 31. o.

[27]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[28]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[29]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[30]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[31]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[32]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[33]             Tagjelölt országok és adott esetben nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[34]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[35]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[36]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[37]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[38]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[39]             AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő;

[40]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[41]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[42]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[43]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.