15.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/49

1.1

Az állami támogatások uniós szabályozása stratégiai jelentőségű az EU számára a globalizált gazdaságban, amelyre erősen jellemző a verseny.

1.2

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság közleményében javasolt reform támogatást érdemel, tekintettel az alábbi célkitűzéseire:

1.3

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a hatékony állami támogatások, illetve a fenntartható, inkluzív növekedés célkitűzése között pozitív összefüggés van, amelyet erősíteni kell. Az állami támogatások célzott szabályozása révén – a környezeti károk elkerülése mellett – ösztönözhető az innováció (ideértve a szociális innovációt is), a környezetbarát technológiák igénybevétele és a humántőke fejlesztése. Az állami támogatásokra vonatkozó dinamikus, megfelelően célzott politika aktívan elősegítheti, hogy magas foglalkoztatottság és erős társadalmi kohézió alakuljon ki.

1.4

Ezt a célkitűzéseit, módszereit és ütemtervét tekintve ambiciózus reformot azonban bizonyos kérdésekben érdemes pontosítani.

1.5

Az EGSZB a közleményben említett bizonyos fogalmak tisztázására kéri az Európai Bizottságot:

1.6

A tervezett reformokkal kapcsolatban az EGSZB több kérdést vet fel:

1.7

Az EGSZB végül egy sor olyan módosítást javasol, amelyeket azért tart szükségesnek, mert az Európai Bizottság és a Tanács elismerte, hogy a kkv-k támogatásra szorulnak, különösen akkor, amikor a harmadik országok – volumenükben jelentősebb, odaítélésükben viszont átláthatatlan, közvetlen és közvetett állami támogatásokban részesülő – vállalkozásaival kell versenyezniük.

1.7.1

Mivel összegük csekély, hatásaik kedvezők a kkv-k és a nagyon kis vállalkozások számára, és a belső piacra csak korlátozott hatást gyakorolnak, az EGSZB azt javasolja, hogy a de minimis támogatások plafonját (amelyet minden vállalat számára egy három egymást követő évből álló időszakra állapítanak meg) 200 000 euróról tartós jelleggel emeljék fel 500 000 euróra, ugyanúgy, ahogyan erről nemrég az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatban határoztak.

1.7.2

Mivel az európai kkv-kat segíteni kell abban, hogy könnyebben jussanak ki a nemzetközi piacokra, az EGSZB a 800/2008 sz. általános csoportmentességi rendelet 27. cikke (3) bekezdésének olyan módosítását javasolja, amely a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja azt a támogatást, amelyet a kkv-k vásárokban és kiállításokon való részvételük támogatására kapnak egy három egymást követő évre korlátozott időszakban.

1.8

Tapasztalatai alapján az EGSZB a következő három gyakorlati javaslatot fogalmazza meg az Európai Bizottság számára:

2.1

Az Európai Bizottság az alábbi három fő irányban igyekszik megreformálni az állami támogatásokra vonatkozó európai politikát:

2.2

Ez a reform abból a megállapításból indul ki, hogy a jelenlegi politikának vegyes a mérlege:

2.3

A helyzet orvoslása és a piacban rejlő valamennyi – az energiával, a közlekedéssel és a digitális technológiákkal kapcsolatos – lehetőség kihasználása érdekében az Európai Bizottság egy célkitűzéseit, módszereit és ütemtervét illetően ambiciózus reform elfogadását javasolja.

2.4

A javasolt reform nagyra törő célokat tűzött ki, ugyanis egyrészt az európai növekedés szolgálatába állítja az egyik legrégebbi és legjobban integrált uniós politikát, másrészt meglehetősen radikális előrelépésekre törekszik az eljárásokkal kapcsolatban, még ha ezeket nem is számszerűsíti és részletezi a közlemény.

2.5

A javasolt reform a módszerei tekintetében is ambiciózus, mert az Európai Bizottság egy „integrált stratégia” keretében az alábbi koherens, összefüggő változtatásokat javasolja:

2.6

A javasolt reform ütemterve ambiciózus, ugyanis az Európai Bizottság az eljárási és a felhatalmazási rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat 2012 őszén, a „csomag” többi eleme esetében pedig 2013 végén szeretné elfogadni, azaz még a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi terv hatálybalépése előtt.

3.1.1

Az EGSZB helyesli az európai bizottsági közleményben megfogalmazott célokat, azt a törekvést, hogy „egyszerűbbé tegyék, hogy (a tagállamok) olyan támogatásokat nyújtsanak, amelyek jól megtervezettek, a megállapított piaci hiányosságokra irányulnak, és közös érdekű célkitűzésekre összpontosítanak”. Ez úgy érhető el, hogy az ellenőrzések a belső piacra legnagyobb hatást gyakorló ügyekre összpontosulnak, a szabályokat egyszerűsítik, és a döntéseket gyorsabban hozzák meg.

Ez az eljárás a versenyjog általánosabb fejlődési keretébe illeszkedik mind a versenyellenes gyakorlatokat (versenykorlátozó magatartások és erőfölénnyel való visszaélés), mind az összefonódások ellenőrzését tekintve.

3.1.2

Versenyellenes gyakorlatok: „a versenyjog korszerűsítése”, amelyet az 1/2003. sz. rendelet (1) valósított meg, valamint az ehhez társuló dokumentumok az előzetes bejelentési rendszer megszüntetése révén decentralizációt indítottak el a versenyjog alkalmazásában. Az Európai Bizottság így a legsúlyosabb korlátozások és visszaélések – különösen a kartellek – elleni küzdelemre összpontosíthatja tevékenységét. Ezzel a korszerűsítéssel párhuzamosan szorosabbá vált az egymás között hálózatot alkotó nemzeti versenyhatóságok, illetve az Európai Bizottság közötti együttműködés.

3.1.3

Az összefonódások ellenőrzése: Joaquín Almunia európai biztos a közelmúltban bejelentette annak lehetőségét, hogy hamarosan megreformálják az összefonódások ellenőrzésének európai rendszerét, mindenekelőtt azért, hogy az Európai Bizottság azokra az összefonódásokra összpontosíthasson, amelyek valószínűleg a leginkább érintik a piacot (2). Rövid távon a legkevésbé problematikus esetek kezelésének egyszerűsítéséről lenne szó az „egyszerűsített eljárás” javításának és az előzetes bejelentési eljárás felülvizsgálatának révén. Hosszabb távon magát az összefonódások ellenőrzési rendszerét is át lehetne dolgozni a felügyeleti jogkört nem biztosító kisebbségi részesedések megszerzésének ellenőrzése, továbbá a nemzeti és európai rendszerek közötti, a küszöbökre és az ügyek áttételére vonatkozó jobb interakció révén.

3.2.1

Az EGSZB ismételten kijelenti, hogy támogatja az állami támogatásoknak a következő kritériumok szerinti általános szabályozását (3):

3.3.1

Az EGSZB értelmezése szerint az európai bizottsági ellenőrzéseknek a legproblematikusabb ügyekre történő koncentrálása elsősorban azon alapulna, hogy kiterjesztik a bejelentési kötelezettség alól mentesülő támogatási intézkedések körét. Ez szükségszerűen nagyobb felelősséggel járna a tagállamok számára. Az EGSZB megjegyzi azonban, hogy ehhez figyelembe kellene venni az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok egyedi vonásait. Az állam és általánosabban az összes állami és közszerv, amely támogatásokat nyújthat, bizonyos értelemben egyszerre lenne „bíró és érdekelt fél”.

3.3.2

Ha a tagállamokra nagyobb felelősség hárulna az állami támogatások ellenőrzésével kapcsolatban, az azzal a veszéllyel járna, hogy a tagállamok szubjektíven értelmeznék a szabályokat, tisztességtelen eljárásokat alkalmaznának, és visszatérne egy bizonyos gazdasági patriotizmus, amely végső soron nagyobb jogbizonytalanságot okozna a vállalkozások számára.

3.3.3

Több megoldás is elképzelhető, amellyel minimálisra korlátozható ez a fajta kockázat:

3.4.1

2008 és 2011 között az Európai Bizottság és a tagállamok egy külön dokumentumcsomag (5) elfogadásával bizonyították, hogy képesek a gazdasági és pénzügyi válságra reagálni. Mindenekelőtt a tagállamok szorosabb együttműködésének és az európai bizottsági szolgálatok jelentős mobilizálásának köszönhetően – a tagállamok és a vállalkozások megelégedésére – rövid idő alatt születhettek meg a határozatok.

3.4.2

Általában azonban az érintettek továbbra is túlságosan hosszúnak és bonyolultnak tartják az eljárásokat. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy az ügyek kezelésének határidejét lerövidítse, egyrészt az adminisztratív gyakorlatok javításával, másrészt azáltal, hogy felkéri a tagállamokat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget az átláthatóság és a hatékonyság biztosítása érdekében. Fontos, hogy ezek a határidők lehetőség szerint összhangban legyenek a gazdasági ügyek ritmusával.

3.4.3

Ezzel kapcsolatban a bizonyos támogatási kategóriák (6) kezelésére alkalmazott „egyszerűsített eljárást” ki lehetne bővíteni, miközben a szabályok továbbra is behatárolnák az alkalmazását. Ennek az eljárásnak a során az Európai Bizottság egyszerűen csak ellenőrzi, hogy a támogatási intézkedés összhangban van-e a létező előírásokkal és gyakorlatokkal.

3.5.1

Az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok hatékony alkalmazása rendkívül fontos. Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a nemzeti bíróságok gyakran nem képesek arra, hogy biztosítsák az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok hatékony alkalmazását, különösen azon vállalkozások jogainak biztosítása érdekében, amelyeknek versenytársai jogtalan támogatáshoz jutnak. Ennek több okát is meg lehetne említeni, többek között azt, hogy a bírók nem ismerik eléggé az európai versenyjogot, és minden peres ügyben vannak bizonyos eljárási korlátok.

3.5.2

Olyan megoldásokat kellene találni, amelyek lehetővé teszik az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásának javítását. Mind a vállalkozásoknak, mind a nemzeti bíróságoknak hatékonyabb eszközökkel és eljárásokkal kellene rendelkezniük.

4.1.1

Az EGSZB üdvözli azt a célkitűzést, amely szerint csak olyan támogatási intézkedéseket fogadnának el, amelyek (i) igyekeznek kiküszöbölni a piaci hiányosságokat (az állami támogatásoknak nem helyettesíteniük, hanem kiegészíteniük kell a magánkiadásokat), és így hozzájárulnak a növekedés támogatásához és (ii) ösztönző hatást fejtenek ki, azaz olyan tevékenységekre ösztönzik a kedvezményezettet, amelyek elvégzéséről a támogatás nélkül lemondott volna.

4.1.2

Ebben az összefüggésben feltétlenül szükség van a „piaci hiányosságok” fogalmának meghatározására és különféle területekről vett példákkal történő illusztrálására, mindenekelőtt a létező európai joggyakorlat alapján, annak elősegítése érdekében, hogy mind a hatóságok, mind a vállalkozások egységesen értelmezzék ezt a fogalmat, és már a támogatási intézkedések tervezési szakaszában alkalmazzák.

4.2.1

A 16. és 17. bekezdésben a közlemény a harmadik országok versenypolitikáját tárgyalja. Az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az EU átláthatóbb kerettel rendelkezik, amely ugyanakkor hasonló szintű támogatást tesz lehetővé. Ez a megállapítás a WTO egy 2006. évi összehasonlító elemzésére támaszkodik. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készíttessen a WTO-val egy aktuális tanulmányt, mert a válságra való tekintettel a WTO több olyan tagállama, amely az EU-nak nem tagja, nagyarányú támogatásokat nyújtott, különösen a feldolgozóipari ágazatokban. Kívánatos ugyanis, hogy a 2013-tól alkalmazandó, jövőbeli versenypolitika azt az aktuális, pontosan megismert helyzetet vegye alapul, amely például az Egyesült Államokra, Kínára, Indiára vagy Brazíliára jellemző (a szövetségi szervek által folyósított támogatásokat is figyelembe kellene venni) egy olyan helyzetben, amelyben a világválság élesebbé tette a gazdasági versenyt.

4.2.2

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának mind a belső, mind a globális piacon lehetővé kell tennie a vállalkozások versenyképességének javítását. Az európai vállalkozásoknak azonban olyan vállalkozásokkal kell versenyezniük, amelyek az állami támogatásoknak semmilyen határt nem szabó jogszabályokkal rendelkező harmadik országokban működnek. Amint az Európai Bizottság a közleményben rámutat (7), ez a helyzet súlyos versenytorzulásokat idézhet elő az európai vállalkozások kárára.

4.2.3

Hatáskörein belül az Európai Bizottság kezdeményezéseket tesz annak érdekében, hogy világszerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, amelyek megfelelnek a tisztességes verseny fogalmának. Az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok bármilyen reformját tehát össze kell hangolni azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Európai Bizottság a kereskedelempolitikai eszközökkel kapcsolatban tesz (WTO-szabályok, kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások).

4.3.1

A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozására vonatkozó rendeletjavaslatában (COM(2011) 834 final) az Európai Bizottság elismeri, hogy támogatni kell a kkv-kat abban, hogy mind az EU-n belüli országokba, mind világszerte tudjanak exportálni, és így új növekedési lehetőségek nyíljanak előttük. A tervek szerint a növekedési kilátásokkal rendelkező kkv-k segítséget és támogató jellegű szolgáltatásokat kapnak az „Enterprise Europe Network” szervezeten keresztül.

4.3.2

Ugyanakkor azonban az európai bizottsági megközelítés túlságosan korlátozó jellegűnek tűnik, ugyanis például a kkv-k vásárokon és kiállításokon való részvételével kapcsolatban a 2008. augusztus 6-i, 800/2008/EK rendelet 27. cikke több, egyszerre teljesítendő feltételt szab: a támogatások nem haladhatják meg az elszámolható költségek 50 %-át, és csak az uniós meghatározásnak megfelelő kkv-knak ítélhetők oda, mégpedig valamely kiállításon vagy vásáron való első részvételük esetében.

4.3.3

Az első részvételre vonatkozó kritérium nem felel meg egy nemzetközi szintű fejlődési stratégiának, ezt ugyanis csak akkor lehet meghatározni (képviselet, telephely, értékesítés tekintetében), ha a vállalkozás már legalább három éve jelen van ugyanazon a piacon. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy a 27. cikk (3) bekezdésében az „első részvétel” kritériuma helyébe a „valamely kiállításon vagy vásáron való, legfeljebb három egymást követő évben történő részvétel” kritériuma lépjen, a másik két kritérium pedig maradjon változatlanul.

4.4.1

Az EU-nak garantálnia kell, hogy az állami támogatások ösztönözzék az innovációt – ideértve a szociális területet is, ahol az Innovatív Unió már elismeri a szociális innováció számára nyújtott támogatásokat –, a környezetbarát technológiák igénybevételét és a humántőke fejlesztését egy fenntartható fejlődési modell részeként. Az EGSZB üdvözli, hogy a szociális innovációnak nyújtott támogatásokat fokozatosan a közös piaccal összeegyeztethető támogatásokként ismerik el (8), és azt szeretné, ha az állami támogatások korszerűsítésének keretében a jövőben intenzívebbé válna ez a tendencia.

4.4.2

Az EGSZB a kutatásra és fejlesztésre irányuló állami támogatások egy olyan koncepcióját is támogatja, amely kiterjed a sérülékeny csoportok (különösen a fogyatékkal élő személyek) számára a társadalomban hozzáférhető termékek, programok és szolgáltatások tervezésére, megvalósítására és értékesítésére (9).