5.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 33/89

—

tekintettel az újgenerációs hálózatokhoz való szabályozott hozzáférésről szóló, 2010. szeptember 20-i bizottsági ajánlásra (1),

—

tekintettel a „Széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című, 2010. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2010)0472),

—

tekintettel 2011. május 11-i álláspontjára az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatról (2),

—

tekintettel az „Európai digitális menetrend” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról és a „Széles sávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című bizottsági közleményről szóló véleményére (TEN/434-435 - CESE 362/2011),

—

tekintettel a „Közösségi iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról” című, 2009. szeptember 17-i bizottsági közleményre (3),

—

tekintettel a „Jelentés Európa digitális versenyképességéről: Az i2010-stratégia 2005–2009 közötti legfontosabb eredményei” című, 2009. augusztus 4-i bizottsági közleményre (COM(2009)0390),

—

tekintettel „A tárgyak internete – Cselekvési terv Európáért” című, 2009. június 18-i bizottsági közleményre (COM(2009)0278),

—

tekintettel a „Ma beruházni a holnap Európájába” című, 2009. január 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0036),

—

tekintettel „A széles sávú szakadék áthidalása” című, 2006. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2006)0129),

—

tekintettel az „i2010 eGovernment cselekvési terv: elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára” című, 2006. április 25-i bizottsági közleményre (COM(2006)0173),

—

tekintettel az „E-egészségügy – az európai állampolgárok egészségvédelmének javítása: az Európai eEgészségügyi Térségre vonatkozó cselekvési terv” című, 2004. április 30-i bizottsági közleményre (COM(2004)0356),

—

tekintettel a tárgyak internetéről szóló 2010. június 15-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az „Új európai digitális menetrend: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről szóló, 2009. március 26-i, a Tanácshoz intézett ajánlására (6),

—

tekintettel „A digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázása Európában: a digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója” tárgyú 2008. szeptember 24-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a széles sávú kommunikációról szóló európai politika kialakításáról szóló 2007. június 19-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel „A rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politika felé” című, 2007. február 14-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel az „Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” című, 2006. március 14-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel az információs társadalomról szóló 2005. június 23-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel „A globalizáció és az információs társadalom: a fokozott nemzetközi együttműködés iránti igény” című, 1998. október 14-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel a különösen a 2002/21/EK irányelvvel (keretirányelv), a 2002/20/EK irányelvvel (engedélyezési irányelv), a 2002/19/EK irányelvvel (hozzáférési irányelv), a 2002/22/EK irányelvvel (egyetemes szolgáltatási irányelv), a 2002/58/EK irányelvvel (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) és az 1211/2009/EK rendelettel (BEREC-rendelet) módosított, elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós jogszabályi keretre,

—

tekintettel az európai gazdasági fellendülés tervére (COM(2008)0800 végleges),

—

tekintettel a 2009. május 25-i 473/2009/EK módosító tanácsi rendelet III. mellékletére,

—

tekintettel a Lisszaboni Szerződés 189. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0221/2011),

A.

mivel az Európai Unió nagy teljesítményű, széles sávú hálózatokkal való teljes ellátása az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása érdekében létfontosságú ahhoz, hogy lehetővé váljon az intelligens, fenntartható, inkluzív és területi szempontból kohéziós jellegű gazdasági növekedés előmozdítása, a foglalkoztatás helyzetének javítása, Európa versenyképességének megerősítése, a tudományos kutatás és innováció megkönnyítése és ezáltal az, hogy minden régió, város, önkormányzat és társadalmi réteg hasznosíthassa a digitális környezet nyújtotta előnyöket, és lehetőséget kapjon arra, hogy az új digitális technológiákat a közszolgáltatások céljára kihasználhassa,

B.

mivel a széles sávú hozzáférést számos (réz, kábel, üvegszálas, fix és mobil vezeték nélküli, műholdas stb.) technológián keresztül biztosítják, és az változatos felhasználókat (például fogyasztókat, vállalkozásokat, kormányzatokat, állami és közhasznú intézményeket, köztük iskolákat, könyvtárakat, kórházakat és közbiztonsági szerveket) vonz, akik a széles sávot számos szolgáltatásra használják (az elektronikus kereskedelem, egészségügyi ellátás, hang- és videokapcsolat, szórakoztatás, flottairányítás, kormányzati szolgáltatások, oktatás, munkahelyi képzés stb. során), illetve ez lehetőséget teremt a gépek közötti alkalmazásokra (intelligens elektronikus mérőműszerek és intelligens hálózatok, vezeték nélküli szívmegfigyelő készülékek, segélyhívó szolgálatok, riasztórendszerek, járművek távmérése, készlet nyomon követése stb.),

C.

mivel a különböző technológiáknak, felhasználóknak és szolgáltatásoknak a széles sávú ökoszisztéma részeként történő elismerése és alkalmazása hozzá fog járulni a széles sávú hozzáférés 100 %-os biztosításához, és meg fogja valósítani az ebből származó társadalmi előnyöket, amelyek így 100 %-os széles sávú alkalmazást fognak előmozdítani; mivel az EU célkitűzései közé kell sorolni azt, hogy minden térség és társadalmi szegmens részesülhessen a digitális környezet előnyeiből,

D.

mivel a reális és megvalósítható célok felülről lefelé történő kitűzésével összekapcsolva az infrastruktúrához való fenntartható hozzáférés és a szolgáltatások versenye fogja a következő generációs internetkapcsolatot hatékonyan és a keresletnek megfelelően biztosítani,

E.

mivel az uniós széles sávú politikának egy olyan fejlődés számára kell előkészítenie a terepet, amelynek keretében az EU átveheti a vezető szerepet a széles sávhoz való hozzáférés, valamint a széles sávú átviteli sebesség, a mobilitás, a lefedettség és a kapacitás tekintetében; mivel az IKT-ágazatban játszott világszintű vezető szerep alapvető fontosságú az Unió jólétéhez és versenyképességéhez; mivel a belső piac fejlődésének fő mozgatórugója a nagy sebességű széles sávú hálózathoz hozzáféréssel rendelkező közel 500 millió fő alkotta európai piac lehet, amely a felhasználók világméretekben is egyedülálló kritikus tömegét alkotja, új lehetőségeket nyit meg valamennyi régió előtt, többletértéket nyújt mindegyik felhasználónak, és képessé teszi az Uniót arra, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon; mivel a széles sávú hozzáférés gyors kiépítése alapvető fontosságú az innováció és az uniós termelékenység fellendítéséhez, valamint a kkv-k alapításának ösztönzéséhez és az uniós munkahelyteremtés serkentéséhez,

F.

mivel alapvetően fontos, hogy az európai hozzáadott érték érdekében áthidaljuk a digitális szakadékot, és EU-szerte mindenki számára biztosítsuk a széles sávú internetkapcsolatot, különösen a távoli és vidéki területeken, a társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében,

G.

mivel a széles sávú hozzáférés fontos az EU tudományos, technológiai és ipari vezető szerepéhez szükséges olyan új technológiai infrastruktúrák megvalósításában,mint a „számítási felhő”, a szuperszámítógépek, a tárgyak internete és az intelligens számítógépes környezet; emlékeztet arra, hogy a megfelelő széles sávú hozzáférés és sebesség alapvető fontosságú az innovatív IKT-technológiák fejlesztéséhez és hatékony felhasználásához; megállapítja továbbá, hogy e technológiák és az általuk nyújtott szolgáltatások célja, hogy a fogyasztók és vállalkozások – köztük a kkv-k – javát egyaránt szolgálják,

H.

mivel az állami szereplők jelentős mértékben hozzájárulhatnak a széles sáv mindenki számára, valamint az újgenerációs hozzáférésnek a szolgáltatással nem rendelkező és az alacsony szolgáltatási szintű zónákban történő kiépítéséhez; mivel az állami beruházásoknak a magánberuházásokat kiegészítve kell megvalósulniuk, és támogatniuk kell a versenyt; mivel az újgenerációs hozzáférésbe beruházóknak megfelelő ösztönzőket kell fenntartaniuk a széles sávba történő beruházás folytatása érdekében,

I.

mivel a magánszektor az elmúlt évtizedben több százmilliárd eurót fektetett be a széles sávú eszközökbe, szolgáltatásokba, alkalmazásokba és tartalomba, anélkül azonban, hogy az összes európai polgár részesülhetne annak előnyeiből; mivel a széles sávú hozzáférés Unióban történő terjedését továbbra is elsősorban az állami és magánberuházások előmozdításának kell hajtania,

J.

mivel az Unió a Mediterrán Térségért 2008. november 4-i marseille-i miniszteri konferenciája úgy határozott, hogy csökkenti a Földközi-tenger két partja közötti digitális megosztottságot, aminek eredményeként létrejött a BB-Med javaslat (széles sávú hálózat a földközi-tengeri térségnek),

1.

megjegyzi, hogy a közlemény mindössze egy tágabb csomag részét képezi, amely magában foglalja még a digitális menetrendet, az innovációs uniót, a rádióspektrum-politikai programot, valamint az uniós és nemzeti finanszírozási programokat, hogy a földi vezetékes, mobil vagy műholdas hálózatok hatékony további fejlesztésére, az azokhoz való hozzáférésre és azok alkalmazására szolgáló, kölcsönösen támogató jellegű rendszert hozzon létre;

2.

megjegyzi, hogy a széles sáv fogalma folyamatosan változik a technológiák számának növekedésével, illetve azzal, hogy a fogyasztói bázis és a felhasználás módja exponenciálisan megsokszorozódott; a széles sáv mára nem csupán az internetes hozzáférésről szól, s nem korlátozódik a közvetlen emberi kapcsolatokra, hiszen a gépek közötti kapcsolatok és alkalmazások gyors ütemben terjednek;

3.

megállapítja, hogy mind a vezetékes, mind pedig a mobil adatforgalom exponenciálisan növekszik, valamint hogy számos intézkedés – úgy mint a vezeték nélküli széles sávú hozzáférés tekintetében a további, harmonizált spektrumkiosztás, a fokozott spektrumhatékonyság, valamint az újgenerációs hozzáférési hálózatok gyors kiépítése – alapvető fontosságú lesz az említett adatforgalom-növekedés kezeléséhez;

4.

ezért úgy véli, hogy az EU globális vezető szerepét kell kitűzni célul információs és kommunikációs technológiák (IKT) infrastruktúrája terén; e célkitűzés elérése érdekében 2013-ra valamennyi európai polgár számára 100 %-os széles sávú alapszolgáltatást kel nyújtani, valamennyi vidéken élő felhasználó számára legalább 2 megabit/másodperc, az egyéb területeken élők számára pedig sokkal gyorsabb átviteli sebesség biztosításával; felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a digitális szakadék elleni intézkedésként a vidéki területeken az alapvető szolgáltatásnyújtásnak figyelembe kell majd vennie az innovatív internetes szolgáltatások, például az e-kormányzat, az e-egészségügy és e-tanulás növekvő adatátviteli követelményeit; úgy véli, hogy az ilyen célok finanszírozási módjainak átgondolása során rendkívüli figyelmet kell fordítani a versenyre egyrészt a piaci torzulások elkerülése, másrészt annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piac első körben szolgáljon megoldásokkal;

5.

megjegyzi, hogy a 100 megabit/másodperces célkitűzés érdekében 2015-re az uniós háztartások megközelítőleg 15 %-ának kell már legalább ilyen sebességű előfizetéssel rendelkeznie;

6.

emlékeztet arra, milyen fontos a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósítása, vagyis annak biztosítása, hogy 2020-ig minden uniós polgár hozzáféréssel rendelkezzen a legalább 30 megabit/másodperc sebességű széles sávú kapcsolathoz, valamint annak lehetővé tétele az Unió számára, hogy a lehető legmagasabb széles sávú átviteli sebességgel és kapacitással rendelkezzen; kiemeli, hogy az Európa 2020 stratégia széles sávra vonatkozó céljainak eléréséhez a digitális menetrendnek mind nemzeti, mind pedig uniós szintű teljesítménymutatókat kell kialakítania a 2013-as, 2015-ös és 2018-as közbeeső évekre;

7.

kiemeli, hogy a vidéki területek, hegyvidéki régiók és szigetek széles sávú lefedettségének elérése érdekében a leginkább költséghatékony módon ki kell aknázni minden rendelkezésre álló technológiát, beleértve a mobil és műholdas technológiákat is, anélkül, hogy azok indokolatlan terheket rónának a fogyasztókra, a tagállamok régióira vagy az ágazatra;

8.

megjegyzi, hogy a rádióspektrum jövőbeli elosztásának kell kiköveznie az utat Európa vezeték nélküli alkalmazások és új szolgáltatások terén betöltött vezető szerepe előtt; rámutat arra, hogy a – terjedési jellemzői miatt széles területet lefedni képes – alacsony rádiófrekvencia-sávokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú ahhoz, hogy vidéken, a hegyvidéki régiókban és a szigeteken az összes elképzelhető internetes szolgáltatáshoz való hozzáférést megvalósító, vezeték nélküli széles sávú lefedettség lehetővé váljon; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy Európa továbbra is élen járjon a vezeték nélküli szolgáltatások tudományos kutatásának és a technológiai innovációjának területén; megjegyzi, hogy alapvető fontosságú a széles sávú infrastruktúrákhoz való hozzáférés megkönnyítése, a felhasználók földi berendezéseit is beleértve, hogy a felhasználók segítséget kapjanak ahhoz, hogy a vidéki és hegyvidéki területeken, valamint a szigeteken megfizethető módon alkalmazzák a műholdas széles sávú internetet, és az összes előrelátható internetes szolgáltatáshoz hozzáférhessenek;

9.

javasolja a digitális frekvenciatöbblet azonnali megvalósításának megkönnyítését az új mobil széles sávú szolgáltatások érdekében egy harmonizált és technológia-semleges páneurópai megközelítésen keresztül, nemzetközi normák alapján, a méretgazdaságosság megvalósításával és a határokon átnyúló káros interferenciaproblémák elkerülésével, és egyben a meglévő digitális televízió/HDTV vétel megzavarása nélkül; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió támogassa a „vezeték nélküli városokkal” kapcsolatos projekteket és kísérleteket;

10.

alapvetőnek tartja, hogy az oktatási intézmények és a kutatóintézetek hozzáféréssel rendelkezzenek a széles sávú infrastruktúrákhoz, a fiatalabb generáció felkészítése céljából az ismeretek szabad mozgásának biztosítása, valamint az Unió versenyképesebbé tétele érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki európai és nemzeti programokat valamennyi oktatási intézmény és kutatóintézet számára a széles sávú infrastruktúrához 2015-ig történő hozzáférésre nyújtott finanszírozás megkönnyítésére és biztosítására; úgy véli, hogy 2015-re valamennyi európai kutatási és felsőoktatási intézménynek alkalmasnak kell lennie az ultramagas Gbit/s sebességtartományú hálózatokhoz való csatlakozásra, ami létrehozná az egységes európai kutatási térség intranetjét;

11.

felhívja a tagállamokat, hogy a közszolgáltatások javításának és a nagy sebességű összeköttetés távoli régiókba való eljuttatásának eszközeként ösztönözzék és terjesszék ki a széles sávú, nyílt hozzáférésű összeköttetést a távoli területeken működő nyilvános infrastruktúra jelentősebb elemeire (iskolák, kórházak, egyéb közintézmények), ezáltal csökkentve a helyi, magánkézben lévő hálózat kiépítésének befektetési költségeit;

12.

javasolja, hogy a tagállamokat szólítsák fel arra, hogy valósítsanak meg az új technológiák bevezetését kísérő állami politikákat, és segítsék elő a digitális oktatási módszerek alkalmazását; felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az Európai Unión kívüli államok közötti cseréjét;

13.

emlékeztet arra, hogy az új technológiák és a nagy sebességű hálózatokhoz való hozzáférés pozitívan járul hozzá a polgárok oktatásához – többek között oly módon, hogy jó lehetőségeket nyújt a távoktatáshoz, különösen a legkülső régiókban –, valamint tájékozódásához, kapcsolattartásához és kikapcsolódásához;

14.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül fenn kell tartani a jövőbeli vezetékes és hordozható kommunikációs technológiák kutatásába történő befektetések szintjét; felhívja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is dolgozzon ki közös technológiai kezdeményezéseket ezeken a területeken egyetemek, kutatóintézetek, az eszközök gyártói, szolgáltatók és tartalomszolgáltatók bevonásával; úgy ítéli meg, hogy ezek a platformok az új technológia kifejlesztésének és kihasználásának optimális eszközei, és jelentős versenyelőnyt fognak biztosítani az Unió számára;

15.

megjegyzi, hogy a műsorszolgáltatóknak képesnek kellene lenniük sokszínű, minőségi audiovizuális tartalmakat kínálni a meglévő műsorszórási módszerek – köztük a földfelszíni technológiák – és a széles sávú hálózatok alkalmazásával, különös tekintettel a lekérhető szolgáltatásokra, feltéve, hogy a széles sávú hálózatok a szolgáltatási minőség tekintetében ugyanazon követelményeknek felelnek meg, valamint a legnagyobb sávszélesség és lefedettség elérésére törekednek;

16.

kéri a Bizottságot, hogy az összes forrást megfelelően rendező, egységes, következetes és hatékony uniós struktúra létrehozása érdekében sürgősen terjesszen elő egy olyan megfelelő stratégiai tervre irányuló javaslatot, amely a hálózati és kritikus informatikai infrastruktúrák teljes körű védelmének és rugalmasságának biztosítása érdekében az Unió internetes biztonságának valamennyi vonatkozásával kapcsolatosan egységes keretet tartalmaz, beleértve a minimális biztonsági standardokat és tanúsítványokat, a közös terminológiát, az informatikai biztonsági incidensek kezelését és egy internetes biztonsági ütemtervet; úgy véli, hogy egy ilyen tervnek meg kell határoznia az egyes szereplőktől – például a Bizottságtól, a tagállamoktól, az ENISA-tól, az Europoltól, az Eurojusttól, az uniós és nemzeti számítástechnikai katasztrófaelhárító csoportoktól és az egyéb releváns uniós és nemzeti szervektől és hatóságoktól, valamint a magánszférától elvárt hozzájárulást, továbbá foglalkoznia kell az Unió nemzetközi szerepével és képviseletével;

17.

úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek végső fokon további ösztönzőként szolgálhatnak a széles sáv fejlődéséhez, és szorgalmazza, hogy a Bizottság e tekintetben gyorsan vizsgálja felül az egyetemes szolgáltatások hatályát;

18.

felkéri a tagállamokat, hogy valamennyi érdekelt féllel szoros együttműködésben állapítsanak meg a széles sávra vonatkozó nemzeti terveket, és fogadjanak el konkrét intézkedéseket tartalmazó működési terveket a digitális menetrend 2013-ra és 2020-ra vonatkozó céljainak megvalósítása érdekében; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezeket a terveket, tegyen javaslatot az optimális megoldásokra, és koordinálja azok végrehajtását a tagállamokkal;

19.

úgy véli, hogy új nagy sebességű hálózatokra és szolgáltatásokra van szükség az EU nemzetközi versenyképességének előmozdításához és jó minőségű munkahelyek megteremtéséhez;

20.

úgy véli, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások terén kialakuló verseny és a gondosan kiválasztott célok párosítása teremti a legjobb alapot a fenntartható beruházáshoz, az innovációhoz és az elterjedéshez; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bizonyos esetekben az érdekeltek közötti fokozott együttműködés szintén elősegítheti a beruházásokat;

21.

úgy véli, hogy tekintettel a széles sávú alkalmazások egyre szélesebb körű használatára, a nagy teljesítményű széles sávú hálózatok és a fényvezető szálak hozzáférési hálózatokban (FTTH) történő alkalmazása feltétlenül szükséges a végfelhasználók és azok jövőbeli igényei, valamint a gazdasági fejlődés szempontjából egyaránt;

22.

ajánlja a vezetékes és vezeték nélküli széles sávú infrastruktúrába való beruházások és azok alkalmazása versenyképes piacának előmozdítását; megállapítja, hogy a versenyképes piac a hírközlési, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók számára a további befektetés és innováció katalizátora, valamint a digitális gazdaság létfontosságú platformja; elismeri, hogy a szilárd széles sávú platform össze fogja kapcsolni az Atlanti-óceán mindkét partjának kormányzati, egyéni és vállalkozói felhasználóit, és így különösen az EU-nak és különösen az USA-nak merész menetrendeket kell követniük a széles sávú hozzáférés előmozdítása céljából;

23.

bátorítja a Bizottságot és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC) és a szolgáltatókat arra, hogy 2013-ig találjanak közös megközelítést az üzlet és a kommunikáció egységes piacának uniós szintű megerősítése érdekében;

24.

kiemeli, hogy a versenyképes mobilpiacok megvalósítása szempontjából fontos, hogy a vezeték nélküli széles sávok számára a spektrumsávok – rádióspektrum-politikai programon keresztüli – kiosztása versenyképes és időszerű legyen, és felszólítja a tagállamokat, hogy a meglévő szolgáltatások tiszteletben tartása mellett 2013-ig gondoskodjanak a 800 MHz frekvenciasáv eléréséről;

25.

emlékeztet arra, hogy a digitális világ és az IKT-k az innováció motorjai, és hogy ennélfogva a nagy sebességű széles sávú hozzáférés létfontosságú előfeltétel valamennyi európai innovációs partnerségben, mivel fokozza az együttműködést és a polgárok részvételét;

26.

kiemeli a kutatáson és fejlesztésen alapuló, a kereskedelemben nem forgalmazott megoldások ezen ágazatok számára történő állami beszerzésének fontosságát, hiszen ez a technológiai fejlődés és a nagy sebességű széles sávú szolgáltatások iránti kereslet hathatós ösztönzésének eszköze lehet;

27.

úgy véli, hogy a széles sávú szolgáltatásokra elkülönített állami finanszírozás hatékony húzóerő lehet az európai régiók versenyképességének fokozására, amennyiben azt magas átviteli képességgel rendelkező, korszerű, új generációs infrastruktúrák fejlesztésére fordítják azon térségekben, amelyek a széles sávú kapcsolatok tekintetében komoly hiányosságokkal rendelkeznek; úgy véli, hogy az ilyen térségek – különösen a kiterjedt ipari bázisú és magas népsűrűségű területek – igen hamar részesülhetnének az egyének és a vállalkozások rendelkezésére álló új szolgáltatásokban rejlő innovatív és kreatív potenciál kínálta előnyökből;

28.

úgy véli, hogy a széles sávú hálózatok kiterjesztése – mindenekelőtt a vidéki térségekben – elősegíti a jobb kommunikációt, különösen a csökkent mozgásképességű vagy elszigetelt körülmények között élő személyek esetében, valamint javítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és ösztönzi a kkv-k fejlesztését a vidéki térségekben, ily módon elősegítve új munkahelyek és új szolgáltatások kialakítását az említett területeken;

29.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a 2008-ban az európai gazdasági fellendülés tervében bejelentett, a 2010 végéig 100 %-os széles sávú lefedettségre utaló 1 milliárd eurós finanszírozást nem osztották szét, és hogy ez a célkitűzés nem valósult meg; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során különítsék el a 2013-ig 100 %-os széles sávú lefedettség biztosítására irányuló célkitűzés eléréséhez szükséges összegeket;

30.

hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni egy versenyképes egységes digitális piacot, amely a belső piac valamennyi uniós polgár előtti megnyitásának mozgatórugójaként funkcionálna; felszólít minden tagállamot, hogy alakítsa ki a héával kapcsolatos egyablakos ügyintézést annak érdekében, hogy a kkv-k és a vállalkozók számára könnyebbé váljon a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem;

31.

fenntartja, hogy az összeköttetés iránti erőteljes keresletet, amely egyidejűleg fellendíti az uniós online gazdaságot, hozzájárul az EU hálózati felkészültségéhez, és reagál az egységes piacon belüli társadalmi változásokra, megfelelő finanszírozással és az európai széles sávú projekt megvalósításához szükséges szilárd versenyinfrastruktúrával kellene támogatni;

32.

hangsúlyozza, hogy a széles sávú szolgáltatások kulcsfontosságúak az EU iparának versenyképességéhez, és nagyban hozzájárulnak az Unió gazdasági növekedéséhez, a társadalmi kohézióhoz és a minőségi foglalkoztatáshoz, valamint ahhoz, hogy az Unióban minden régió és társadalmi csoport részt vegyen a digitális életben; úgy véli, hogy a „széles sávú intézkedéscsomag” sikeres végrehajtása kulcsfontosságú a – különösen a fiatalokat érintő – munkanélküliségnek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása révén történő kezeléséhez, az Európa 2020 stratégiában előirányzottaknak megfelelőn;

33.

üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy 2011 júniusában összehív egy digitális közgyűlést;

34.

kiemeli, hogy a mindenki számára elérhető széles sávú hozzáférést célzó tagállami és ágazati intézkedések a keresleti oldalra összpontosítsanak, ne torzítsák el a piacot, vagy ne rójanak szükségtelen terheket az ágazatra;

35.

tudomásul veszi, hogy az új generációs széles sávú infrastruktúra költséges kiépítésében rejlő potenciális kockázatok magasak, és a megtérülési időszakok hosszúak; megállapítja, hogy a szabályozásnak nem lenne szabad eltántorítania az ilyen infrastruktúrába irányuló beruházásokat, és biztosítania kell, hogy az összes piaci szereplő elegendő ösztönzést kapjon a beruházáshoz;

36.

hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális beruházások költségét a piacnak kell finanszíroznia; megjegyzi ugyanakkor, hogy amennyiben nem valószínű, hogy a nyitott infrastruktúrát ésszerű időn belül a piaci erők révén kiépítik, a széles sávra irányuló állami támogatási keret és a közösségi pénzeszközök – többek között az EBB-n, a strukturális alapokon, valamint az EMVA-n keresztüli – célzott felhasználása lehet a leghaladóbb kiegészítő módja a széles sávú fejlesztések felgyorsításának; felszólítja a Bizottságot, hogy a széles sávra irányuló állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatások felülvizsgálata során biztosítson olyan stabil és következetes keretet, amely támogatja a versenyt és a nyitott hálózatokba történő hatékony beruházásokat, és tegye lehetővé az adott programozási időszakokon belül az uniós pénzeszközök rugalmas elosztását;

37.

minden olyan intézkedést támogat, amely elősegíti a mélyépítés költségeinek csökkentését, és hangsúlyozza az innovatív szolgáltatások szükségességét a széles sáv alkalmazásának előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az innovatív szolgáltatások nyújtására, valamint a technológiai változáshoz való alkalmazkodásra szolgáló új készségeket és képességeket, és úgy véli, hogy az új, nyílt és versenyképes hálózatokba való beruházást a költségek mérséklése érdekében a helyi, regionális és nemzeti hatóságok által megtett intézkedéseknek kell alátámasztaniuk; felszólít arra, hogy különítsenek el közpénzeket (nemzeti és uniós pénzeszközöket) a széles sávú kommunikációs infrastruktúráknak az elszigetelt, gyéren lakott vagy külső területeken való kialakítására, amelyek költség-haszon szempontból nem túl kellően vonzóak a szolgáltatók számára;

38.

kiemeli, hogy a helyi és regionális hatóságoknak a széles sávú befektetésre vonatkozóan jobb útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy ösztönzést kapjanak az uniós pénzeszközök teljes körű felhasználására, mivel a strukturális alapok kiadásaira vonatkozó számadatok arra engednek következtetni, hogy a régiók számára nehézséget jelent a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása és azoknak a széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos projektekre történő, célzott alkalmazása; úgy véli, hogy a széles sávú hozzáféréssel kapcsolatos beruházásokra irányuló állami támogatást a strukturális alapokkal együttesen kell felhasználni a helyi vállalkozások és a helyi gazdaság ösztönzése, a munkahelyteremtés, valamint a verseny távközlési piacon való előmozdítása érdekében; úgy véli, hogy a korlátozott mértékű, akár közvetlenül a tagállamok által, akár az EU-n keresztül nyújtott állami finanszírozás lehető legteljesebb kihasználása érdekében az említett finanszírozásnak egyértelműen azokra a projektekre kell összpontosítaniuk, amelyek esetében elvárható, hogy magánberuházások keretében a lehető legnagyobb hatást váltják ki mind a lefedettség, mind pedig a kapacitás további növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy – a Bizottságnak az állami támogatásról szóló útmutatójával összhangban – állami pénzeszközökre vagy kedvezményes kölcsönökre van szükség, amelyeknek célzottan a jövő próbáit kiálló, tartós és nyitott, a versenyt és a fogyasztói döntéseket támogató infrastruktúrákra kell irányulniuk;

39.

hangsúlyozza, hogy a szóban forgó területen végzett tevékenységek elsősorban helyi szintűek, és támogatja a mechanizmusok fejlesztésére és javítására irányuló bizottsági erőfeszítéseket, amelyek lehetővé teszik a helyi szereplők számára a beruházási költségek csökkentéséhez szükséges információk megszerzését; véleménye szerint ahhoz, hogy a széles sávú tervek teljes mértékben megvalósíthatóvá váljanak, nem elegendő a Bizottság és a tagállamok együttműködése, hanem a regionális és helyi hatóságokat is be kell vonni a tervek kidolgozásába;

40.

elismeri, hogy szabályozási biztonságra van szükség a beruházások elősegítéséhez és az új generációs hálózatok előtt álló akadályok felszámolásához, és arra ösztönzi a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy folytassanak olyan, a verseny érdekét szolgáló politikákat, amelyek a távközlési nagykereskedelmi piacon biztosítják az átláthatóságot és a megkülönböztetésmentességet, ami lehetővé tenné valamennyi versenytárs számára az infrastruktúrához való tisztességes hozzáférést; felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be a távközléssel kapcsolatos uniós szabályokat, a nemzeti szabályozó hatóságokat pedig arra, hogy hajtsák végre az új generációs hozzáférésről szóló ajánlást; felszólítja a Bizottságot, hogy a szabályozási keretben alkalmazzon több, a beruházásokat ösztönző tényezőt, és biztosítson ösztönzést az infrastrukturális projektekből eredő szinergiák alkalmazása tekintetében;

41.

hangsúlyozza a versenyképes piacoknak a megfizethető széles sávú hozzáférés megvalósítása tekintetében fennálló jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a felülvizsgált távközlési uniós keretet és az új generációs hozzáférésről szóló ajánlást;

42.

megállapítja, hogy a tagállamoknak egyértelmű iránymutatásokra van szükségük annak biztosításához, hogy – az intézkedések költséghatékonyságának és arányosságának tiszteletben tartása mellett – a pénzeszközöket időben tereljék a széles sávval kapcsolatos kulcsfontosságú célkitűzések irányába;

43.

felszólít egy új generációs hozzáférésre és nagy sebességű vezeték nélküli (mobil és műholdas) hozzáférésre irányuló beruházásbarát keret kialakítására, amely többek között biztosítja a jogbiztonságot és előmozdítja a beruházásokat, a versenyt és a technológiasemlegességet, továbbá a piacra bízza a technológia megválasztását;

44.

felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megkülönböztetésmentes hozzáférést a mélyépítési munkálatokhoz, és könnyítsék meg az alépítményekhez való hozzáférést, amely jelentős mértékben csökkenti a befektetési küszöbértéket;

45.

felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamok támogatásával térképezze fel a lefedetlen és a rosszul lefedett területeket;

46.

megjegyzi, hogy a széles sávú hozzáférés maximalizálása és alkalmazása érdekében az uniós politikának hatékony és megfizethető hálózatok, alkalmazások, hozzáférést biztosító berendezések, szolgáltatások és tartalmak létrehozására kell ösztönöznie; bátorítja a tagállamokat, hogy fejlesszék az elektronikus kormányzatot, az elektronikus demokráciát, az elektronikus tanulást és az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek fellendítenék a széles sávú hozzáférés iránti keresletet;

47.

hangsúlyozza, hogy amennyiben a piaci erők képesek versenyképes széles sávú hozzáférés biztosítására, a kormányzati politikának a kiépítés előtti akadályok felszámolásával elő kell mozdítania a magánszektor beruházásait és innovációját;

48.

támogatja a Bizottság arra irányuló tevékenységét, hogy az Európai Beruházási Bankkal (EBB) együttműködve javítsa a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatokra szánt finanszírozást, és hangsúlyozza, hogy ezt a finanszírozást a szolgáltatások sokféleségét támogató nyitott infrastruktúra-projektek felé kell irányítani;

49.

üdvözli a Bizottság új pénzügyi források és innovatív finanszírozási eszközök feltérképezésére vonatkozó javaslatát; e célból támogatja egy uniós projektkötvény-rendszer létrehozását, amely az EBB-vel együtt és tagállami költségvetési garancia mellett kezelni fogja a magánbefektetők vonakodásának és a nemzeti költségvetések súlyos megszorításainak betudható, jelenleg fennálló pénzügyi forráshiányt; ennélfogva arra sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatokat ezen alternatív finanszírozási forrásnak az európai hozzáadott értékkel rendelkező, nagyobb infrastrukturális projektekre irányuló felhasználását illetően;

50.

a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatok kiépítése érdekében továbbra is ösztönzi a megfelelő állami beruházásokat és szervezeti modelleket – különösen a helyi önkormányzatok bevonásával –, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és az adókedvezmények alkalmazását; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a kormányzati politikákat minden szinten össze kell hangolni;

51.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a Bizottság állami támogatásokról szóló iránymutatásaival összhangban – a nemzeti és európai finanszírozási programok, valamint a magánberuházások jobb összehangolása érdekében állapodjanak meg egy uniós széles sávú kiépítési egyezményben, amely elsősorban a vidéki területeket célozza, és uniós szintű következetes eredménymutatókkal együtt biztosítja a szükséges összehangolást;

52.

felszólít egy magas szintű egységes uniós munkacsoport létrehozására az összes érdekelt fél – köztük az elektronikus hálózatok és szolgáltatások felhasználói és szolgáltatói, a nemzeti szabályozási hatóságok és a BEREC – képviselőinek részvételével, a jövőbeli IT-infrastruktúrára vonatkozó stratégia és konkrét információs társadalmi szolgáltatások kidolgozásával kapcsolatos segítségnyújtás céljából;

53.

felszólítja a Bizottságot, hogy óvja az internet semlegességére és nyitottságára vonatkozó elveket, valamint hogy mozdítsa elő a végfelhasználók azon képességét, hogy információkhoz férjenek hozzá és információt terjesszenek, valamint a saját választásuk szerinti alkalmazásokat futtassanak és szolgáltatásokat vegyenek igénybe; utasítja a Bizottságot, hogy értékelje, hogy a felülvizsgált uniós távközlési keret végrehajtásához szükség van-e különleges útmutató szabályokra;

54.

felszólítja a tagállamokat annak megállapítására, hogy milyen intézkedések hozhatók azzal a céllal, hogy elősegítsék az új szolgáltatók piacra jutását, a versenykörnyezet ösztönzése érdekében;

55.

hangsúlyozza, hogy a funkcionális szétválasztás előírására vonatkozóan meghozható tagállami szabályozási intézkedéseket csak kivételes intézkedésként, a szabályozó hatóságra, a vállalkozásra – különösen annak munkavállalóira és a hálózati beruházásokra irányuló ösztönzőire – gyakorolt várható hatás elemzését követően szabad meghozni; ezt a hatásvizsgálatot meg kell vitatni minden érdekelttel, ideértve a munkavállalók képviselőit;

56.

tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy iránymutatást készítsen a költségszámításról és a megkülönböztetésmentességről, melyek az Unió kereteiben kulcsfontosságú elvek, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a versenyt a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatok terén, valamint hogy biztosítsa minden üzemeltető számára a hálózathoz történő tisztességes hozzáférést annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóknak a szolgáltatások tekintetében széles körű választási lehetőségeket, tisztességes hálózati hozzáférési arányokat és megfizethető árakat lehessen kínálni, valamint hogy ösztönözze a hatékony beruházásokat és a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű hálózatokra történő gyors átállást;

57.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a digitális társadalmi kirekesztéssel és azokkal az egyéb akadályokkal, amelyek miatt a lakosság egy része internetes hozzáférés nélkül marad, különösen az alacsony jövedelmű közösségekben és a fogyatékossággal élők körében, valamint hogy írják elő valamennyi érdekelt fél számára, hogy biztosítsanak képzést és nyilvános hozzáférést a széles sávú szolgáltatásokhoz, gazdasági segítséget a széles sávú szolgáltatások és berendezések megszerzéséhez, valamint ösztönzőket az egyedi felhasználói igényekre irányuló technológia és tartalom kifejlesztéséhez;

58.

felszólítja a Bizottságot, hogy a megvalósítható interaktív szolgáltatások elérése és a széles sávra vonatkozó célok követése érdekében a széles sávú hozzáférés vonatkozásában határozzon meg több minőségi jellemzőt, mint amilyen például a fel-és letöltési sebesség, a várakozási idő és a felhasználók által tapasztalt sebesség és az ilyen szolgáltatások hatékony teljesítéséhez szükséges jellemzők; üdvözli a Bizottság munkáját a tényleges felhasználói tapasztalat vonatkozó szempontjainak mérését szolgáló módszer kidolgozása terén;

59.

hangsúlyozza az elméleti hálózati sebesség és a tényleges felhasználói tapasztalatok közötti különbséget, mivel a felhasználói tapasztalatok a weboldal kapacitásához és a torlódáshoz stb. is kapcsolódnak; felszólítja a Bizottságot, hogy a BEREC-cel együtt finomítsa a nyújtott széles sávú átviteli sebességre vonatkozó méréseket, céljait pedig ennek megfelelően igazítsa ki, felszólítja továbbá a BEREC-et, hogy dolgozzon ki uniós iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy – az új technológia nyújtotta előnyökkel kapcsolatos átláthatóság biztosítása, az összehasonlíthatóság előmozdítása, valamint a verseny fokozása érdekében – a hirdetett széles sávú átviteli sebességek megfelelően tükrözzék azokat a fel- és letöltési átlagsebességeket, amelyeket a felhasználók ténylegesen elvárhatnak, valamint biztosítsák a fogyasztóknak a felkínált szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatását; kéri ezért a BEREC-et annak biztosítására, hogy a széles sávú hozzáférés jellemző, fogyasztók által tapasztalható sebességét a hirdetésekben tisztességesen mutassák be az új technológia feltöltéshez és letöltéshez nyújtott előnyeinek átláthatósága érdekében; kéri, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok foganatosítsanak intézkedéseket azon szolgáltatókkal szemben, amelyek nem tartják be a BEREC ajánlásait;

60.

megismétli a jövőbeli nagy sebességű szolgáltatások jelentőségét, amelyek megvalósítják majd az EU energiahatékonysággal és biztonsággal kapcsolatos célkitűzéseit, és más kommunikációs lehetőségeket (pl. a hatékony és intelligens közlekedési rendszereket, az emberek, az ember és a gépek, valamint a gépek közötti kommunikációs rendszereket);

61.

megállapítja, hogy az új optikai hálózatok jó minőségű, egyenletesen nagyobb sebességű hozzáférést kínálnak a fogyasztók számára, mint a létező technológiák; véleménye szerint az optikai kábeleken alapuló széles sávú hozzáférés kiépítésének ott érdemes elsőbbséget adni, ahol hosszú távon a leggazdaságosabb és legtartósabb megoldást jelenti;

62.

kéri a Bizottságot, hogy évente nyújtson be jelentést a Parlament részére az EU-ban ténylegesen elérhető széles sávú kínálatról és választékról, valamint az elektronikus hírközlés keretének és az új generációs hozzáférésről szóló ajánlás megvalósítása felé tett előrelépésről;

63.

felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok között a bevált gyakorlatokat a tömegközlekedésben nyilvánosan hozzáférhető, ingyenes, nagy sebességű WiFi-hálózatok területén;

64.

hangsúlyozza, hogy az új információs és kommunikációs technológiák fejlesztése – a széles sávú internettel karöltve – nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy tovább javítsák a polgárok és az Európai Unió intézményei közötti kommunikációt és párbeszédet;

65.

felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje részletesebben az egyes széles sávú technológiák – különösen az emberek közötti, az ember és a gépek közötti, valamint a gépek közötti kommunikációs rendszerek – egészségre esetlegesen gyakorolt hatásait; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió folyamatosan felügyelje és értékelje a vezeték nélküli internet egészségügyi kockázatait, hogy a polgárokat ne tegyék ki egészségkárosító sugárzásnak;

66.

külön intézkedések meghozatalát kéri annak biztosítására, hogy a kkv-k teljes mértékben élvezhessék a széles sávú technológiával járó lehetőségeket az elektronikus kereskedelem és az elektronikus közbeszerzés területén; felhívja a Bizottságot a bevált gyakorlatok cseréjére és annak megfontolására, hogy külön programot indítson a kkv-k számára és a széles sávú összeköttetés megvalósítása céljából a digitális menetrenden belül;

67.

hangsúlyozza, hogy a hatás és a társadalmi előny optimalizálása érdekében a széles sávú szolgáltatások beindításának együtt kell járnia a kereslet tudatosítására irányuló tájékoztató és oktatási programokkal;

68.

felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a hiányos e-ismeretek felszámolása terén tett erőfeszítéseiket az oktatás minden szintjén és a valamennyi polgár számára biztosított élethosszig tartó oktatáson keresztül, különös figyelmet fordítva az informatika területén gyér készségekkel rendelkező polgárokra; rámutat, hogy az Európai Unióban a széles sávú hozzáférésbe történő beruházás csak abban az esetben lehet eredményes, ha a technológiai beruházások és a polgárok informatikai készségeire irányuló beruházások karöltve valósulnak meg; hangsúlyozza az új technológiák szerepét az oktatásban, és megjegyzi, hogy a technikai jártasság a jövőben nem csupán cél, hanem az élethosszig tartó tanulás és a társadalmi kohézió megvalósításának alapvető eszköze;

69.

felszólítja a tagállamokat és az ágazatot, hogy átfogó átképzési és képzési programokon keresztül tegye képessé az embereket új készségek megszerzésére, valamint hogy a technológiai változást kísérjék aktív munkaerő-piaci politikák is;

70.

felszólítja a tagállamokat, hogy ügyeljenek a Bizottság által az e-kormányzati cselekvési tervben tett ajánlásokra, és alkalmazzanak e-közbeszerzést, fogadjanak el nyílt adatkezelési stratégiát a közszféra adataihoz való hozzáférést illetően, támogassák az elektronikus személyi azonosítást, valamint biztosítsák az aláírások páneurópai és világszintű interoperabilitását; emlékeztet arra, hogy minden intézkedésnek a közigazgatás keretében zajló bürokratikus folyamatok egyszerűsítésére kell irányulnia;

71.

felszólítja a Bizottságot, hogy internetes erőforrások és elektronikus számlázás (az e-számlázásra vonatkozó kezdeményezés) alkalmazásával gyorsítsa fel a közbeszerzési műveleteket;

72.

támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint például az e-egészségügy és a páneurópai egészségügyi információs infrastruktúra, amely fokozza a betegek önrendelkezését és életminőségét; megállapítja, hogy az EU idősödő lakosságára figyelemmel az ilyen szolgáltatásoknak mindenütt és mindenkor – akár mobilkészülékeken keresztül is – elérhetőnek, és mindenekelőtt megfizethetőnek kell lenniük; úgy véli, hogy a betegközpontú egészségügyi rendszer páneurópai egészségügyi információs infrastruktúrájának végrehajtása érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:

73.

támogatja a tengeri ágazatra irányuló innovatív széles sávú szolgáltatásokat, és üdvözli, hogy a Bizottság és a tagállamok tárgyalásokat folytatnak egy új e-tengeri kezdeményezésről a SafeSeaNet projekt alapján, amelynek célja az is, hogy kezelje a logisztikával, vámokkal, határellenőrzéssel, környezettel, halászati műveletekkel, kommunikációval, valamint a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos információkat is;

74.

felszólítja a Bizottságot, hogy az európai hozzáadott értéket képviselő projektekben a széles sávú kommunikáció innovatív alkalmazásaként mozdítsa elő a legújabb generációs műholdak alkalmazását, beleértve a globális tengeri vészjelző és biztonsági rendszer, valamint az új generációs, Broadband Global Area Network és a tengeri FleetBroadband szolgáltatások használatának előmozdítását;

75.

emlékeztet arra, hogy a digitális menetrendet össze kell kapcsolni az új, növekedést serkentő szolgáltatások – mint például az e-kereskedelem, e-egészségügy, e-tanulás és e-bank – nyújtásával;

76.

hangsúlyozza a magánélet védelmére vonatkozó szilárd uniós keret fontosságát, és üdvözli az adatvédelmi irányelv jelenleg folyó felülvizsgálatát;

77.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.