Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011AE0813

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (COM(2010) 759 végleges – 2010/0364 (COD))

    HL C 218., 2011.7.23, p. 122–123 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    23.7.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 218/122


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

    (COM(2010) 759 végleges – 2010/0364 (COD))

    2011/C 218/24

    Előadó: Richard ADAMS

    2011. január 27-én a Tanács, 2011. január 18-án pedig az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke értelmében kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

    COM(2010) 759 végleges – 2010/0364 (COD).

    A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 20xx … xx-án/én elfogadta véleményét.

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4-5-én tartott, 471. plenáris ülésén (a 2011. május 4-i ülésnapon) 156 szavazattal 6 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1

    Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság a Lisszaboni Szerződés által érintett rendeletek felülvizsgálatát kihasználva egyszerűsítési intézkedéseket vezet be a szövegbe. Az egyszerűsítés azonban többnyire csak az adminisztrációra vonatkozik, pedig továbbra is szükség lenne arra, hogy a rendeleteket általánosságban is egyszerűbbé tegyék a biogazdák és -termelők számára.

    1.2

    Az EGSZB megemlíti, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, nemrégiben készített véleményében (CESE 357/2011) részletes megjegyzéseket fogalmazott meg arról, milyen következményekkel jár az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatásköreinek kiigazítása. Ebben a javaslatban támogatja az Európai Bizottság megközelítését ezeket a hatásköröket illetően.

    1.3

    Az EGSZB úgy véli, hogy meg kellene tartani azoknak a csoportoknak a szerepét, amelyek a jogi aktusok végrehajtása során tanácsokkal látják el az Európai Bizottságot – különösen a civil szervezetek és az érdekelt felek hozzájárulása fontos.

    1.4

    Az EGSZB azt javasolja, hogy a biotermékeket azonosító új EU-logó más színű változatával jelöljék az olyan biotermékeket, amelyek az EU-n kívülről származnak.

    2.   A vélemény háttere

    2.1

    A vélemény alapja az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló COM(2010) 759. számú javaslat. A rendeletmódosítás célja az, hogy az Európai Bizottságnak az említett tárgyú 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköreit az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikke által a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási hatáskörök tekintetében bevezetett különbségtételnek megfelelően kiigazítsa.

    2.2

    Az EUMSZ 290. és 291. cikke az uniós jogalkotási aktusok végrehajtásának feltételei tekintetében módosítja az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti döntéshozatali eljárásokat.

    2.3

    A rendeletjavaslat nagyobbik része a biocímkézésről szóló korábbi rendelet apróbb módosításaival foglalkozik, és külön hivatkozásokkal egészíti ki a szöveget hét új cikkre (38a–g.) vonatkozóan, amelyek a „Felhatalmazáson alapuló hatáskörök” címszó alatt a rendelet „hatályára vonatkozó egyedi fogalommeghatározásokat” tartalmaznak.

    2.4

    Külön említik a termelési szabályokat – köztük a gazdasági szereplők által betartandó követelményeket, valamint a termékek és anyagok engedélyezését –, a biotermékek jelölésére szolgáló európai uniós logót, illetve az ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket, például az ellenőrző szervek és hatóságok ellenőrzését.

    3.   Külön megjegyzések

    3.1

    A rendeletjavaslat ugyan korlátozott hatályú és javarészt technikai jellegű, ám ahhoz, hogy a biotermelés – amely a KAP egyik összetevője – jelenlegi helyzetét jobban átláthassuk, rövid magyarázat szükséges. A „biológiai” (a javaslat szóhasználatában: „ökológiai”) – röviden: „bio-” – gazdálkodás fogalma akkor fejlődött csak ki, amikor a korszerű gazdálkodási módszerek széles körben kezdték átvenni a hagyományos mezőgazdasági rendszerek helyét. Manapság olyan mezőgazdasági formának tekintik, amely a talaj termőképességének fenntartása érdekében elsősorban vetésforgót, zöldtrágyát és komposztot használ, a kártevők ellen pedig természetes eszközökkel védekezik. Egyáltalán nem, vagy csak szigorú korlátozások mellett használ műtrágyát és mesterségesen előállított növényvédő (gyom- és rovarirtó, illetve gombaölő) szereket, valamint növekedésszabályozó szereket, például hormonokat, antibiotikumokat (állattenyésztésben), élelmiszer-adalékanyagokat, illetve genetikailag módosított szervezeteket.

    3.2

    A biológiai termelési modellek ökológiai elveken, helyi, regionális és nemzeti hagyományokon, és bizonyos mértékig filozófiai értékeken alapulnak. Ennek eredményeképpen Európa-szerte számos különböző megközelítés alakult ki. A kora 1970-es években, az „európaiasodás” jegyében, valamint az egyre növekvő érdeklődésre és keresletre reagálva a biotermelést ellenőrző számos nemzeti, önkéntes szervezet közös alapokat kezdett keresni. Az 1980-as években a fogyasztók, a termelők, a feldolgozók és a kereskedők kérésére az Európai Bizottság megkezdte a biotermelésre vonatkozó szabályok összehangolását a KAP keretében. Így született a növénytermesztésről (1991), (1) majd az állattenyésztésről (1999) (2) szóló rendelet.

    3.3

    A biotermeléssel kapcsolatos filozófia és megközelítésmód állandó változásának mértéke és a világ más tájairól érkező termelők bekapcsolódása miatt azonban az uniós szabályozás folyamatos kiigazítására, módosítására és fejlesztésére van szükség. (3) A legutóbbi ilyen fejlemény az volt, hogy a biotermékek jelölésére 2010-ben új európai uniós logót fogadtak el, a hozzá tartozó szabályozással együtt. (4)

    3.4

    Jelenleg a biotermelésre vonatkozó szabályozások minden piaci szereplő számára egységes minimumelőírásokat határoznak meg. Az EU-ban a megművelt földterület közel 5 %-án folyik biotermesztés, a biológiai termelést igazoló tanúsítvánnyal ellátott termékek forgalma pedig eléri a 18 milliárd eurót, (5) így jelentős piaci szegmensről van szó. Az uniós címke mellett az elismert nemzeti szabályozó szervek közismert saját címkéit is fel lehet tüntetni: ez arról tájékoztathatja a fogyasztókat, hogy a termék további követelményeknek is megfelel. Az EGSZB megjegyzi, hogy a tárgyalt rendeletjavaslatban előterjesztett, a jogszabályok egyszerűsítésére irányuló módosítások korlátozott hatályúak és technikai jellegűek.

    3.5

    Az EGSZB a 290. és 291. cikk szélesebb körű kihatásairól részletesen kifejtette nézeteit az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, nemrégiben készített véleményében (CESE 357/2011).

    3.6

    Ebben az esetben – amely a biotermelésre vonatkozó szabályozás egységesítésére való folyamatos törekvés része is egyben – az EGSZB támogatja a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási hatásköröknek az Európai Bizottság által a javasolt rendeletben felvázolt megközelítését. Emellett azonban az EGSZB az alábbi megjegyzéseket kívánja tenni.

    3.7

    Meg kellene tartani azoknak a csoportoknak a szerepét, amelyek a jogi aktusok végrehajtása során tanácsokkal látják el az Európai Bizottságot – különösen a civil szervezetek és az érdekelt felek hozzájárulása fontos. A biotermelés és a biotermékek értékesítése továbbra is igen összetett terület, amelynek csak javára szolgál az érdekek széles körű képviselete.

    3.8

    Az új uniós biotermék-logó használata a jövő évtől kezdve kötelező. Át kellene gondolni azt a javaslatot, hogy a logó használatát – szabályozott feltételek mellett – nem uniós országokból származó termékekre is terjesszék ki, és érdemes lenne megfontolni ennek jelzésére a logó valamilyen módon, például más szín használatával történő megkülönböztetését.

    Kelt Brüsszelben, 2011. május 4-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Staffan NILSSON


    (1)  2092/91/EGK rendelet.

    (2)  1804/99/EGK rendelet.

    (3)  A Biogazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) 115 országból több mint 750 tagot számlál.

    (4)  Az Európai Bizottság 271/2010/EU rendelete.

    (5)  2009. évi számadatok.


    Top