22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 349/37

A.

mivel 2010. február 15-én 40 aktivistát – főleg a Fehéroroszországi Lengyelek Uniójának (ZPB) tagjait – tartóztattak le Fehéroroszországban, köztük Angelika Boryst (a ZPB elnöke), Igor Bancert (szóvivő), Mieczyslaw Jaskiewiczet (alelnök), Andrzej Poczobutot (a ZPB felügyelőbizottságának elnöke) és Anatol Ljabedzkát, az ellenzéki Egyesült Fehérorosz Polgári Párt vezetőjét annak megakadályozására, hogy részt vegyenek az Ivjanyecben található Lengyel Ház kapcsán folyó bírósági eljárás tárgyalásán; mivel február 20-án az összes aktivistát szabadon bocsátották,

B.

mivel a demokratikus úton két ízben (2005-ben és 2009-ben) megválasztott Angelika Borys elnöksége alatt működő ZPB-t az állami hatóságok nem ismerik el, és 2005 óta rendszeresen zaklatják és üldözik, és mivel tagjait ismételten illegális tevékenységekkel vádolják, és büntetőjogi eljárásokat indítanak ellenük,

C.

mivel 2005-ben Hrodnában és 2010-ben Ivjanyecben a belarusz hatóságok rendőri erőt alkalmaztak a ZPB tagjai ellen,

D.

mivel a belarusz hatóságok megakadályozták a ZPB képviselőit abban, hogy megjelenjenek a bírósági tárgyaláson, amelyre beidézték őket, hogy Teresa Sobol, a ZPB ivjanyeci helyi elnöke mellett tanúskodjanak,

E.

mivel az Angelika Borys vezette Lengyelek Uniója, a Belaruszban működő legnagyobb nem kormányzati szervezet elleni diszkrimináció tipikus példája a civil társadalom és a demokratikus ellenzék általános kezelésének Belaruszban,

F.

mivel az Angelika Borys vezetése alatt működő hrodnai székhelyű Polonica nevű vállalkozást – amely a ZPB egyetlen finanszírozási forrása – 71 millió rubel büntetésre ítélték az adózási szabályok állítólagos megsértéséért, és most a csőd szélén áll,

G.

mivel a belarusz hatóságok szerint a Lengyelek Uniójának legitim vezetője Stanislaw Siemaszko, és támogatásukról biztosították a vezetése alatt álló szervezetet, amelyet ugyanakkor a lengyel közösség illegitimnek tart,

H.

mivel az európai intézmények képviselői, köztük Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Cecilia Malmström, belügyekért felelős biztos, valamint a lengyel parlament és a francia külügyminisztérium aggodalmukat fejezték ki a belarusz hatóságok ZPB-vel szembeni közelmúltbeli fellépései miatt, és elítélték a rendőrség bevetését a ZPB tagjai ellen,

I.

mivel a belarusz hatóságok ezen lépései a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, többek között az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 1995. február 1-jei keretegyezményében foglalt nemzetközi normákba ütköznek, miközben Belarusz tovább fokozta fellépését a szervezet tagjaival szemben,

J.

mivel a keleti partnerséggel foglalkozó prágai csúcstalálkozó együttes nyilatkozata – amelyet Belarusz is aláírt – (1) bekezdésében kimondja: „A prágai csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy a keleti partnerség alapját a nemzetközi jog elvei és az alapvető értékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása […] fogja képezni”,

K.

mivel az Európai Tanács a fent említett, 2009. november 17-i következtetéseiben elismeri, hogy új lehetőségek nyíltak az Európai Unió és Belarusz közötti párbeszédre és az együttműködés fokozására a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása irányában történő valódi előrelépés támogatása céljából, továbbá megerősíti készségét arra, hogy mélyítse az Európai Unió kapcsolatait Belarusszal, feltéve, hogy további előrelépés történik a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság irányában, valamint arra, hogy segítse az országot e célkitűzések elérésében,

1.

komoly aggodalmát fejezi ki az emberi jogok Belarusz Köztársaságban zajló megsértése miatt, amely a civil társadalom képviselői és különösen a Lengyelek Uniója tagjai ellen irányul, és szolidaritását fejezi ki a polgári jogaikkal teljes mértékben élni nem tudó polgárokkal;

2.

elítéli a Lengyelek Uniója elleni rendőri és jogi fellépést és a belarusz hatóságok minden arra irányuló kísérletét, hogy új vezetést kényszerítsenek a lengyel közösségre, követeli, hogy a belarusz hatóságok engedélyezzék újra az Angelika Borys vezette Fehéroroszországi Lengyelek Unióját (ZPB), és gondoskodjanak ingatlanainak kellő időben történő visszaszolgáltatásáról;

3.

ismételten kifejezi, hogy érdeke a Belarusszal folytatott nyílt és strukturált párbeszéd, azzal a feltétellel, hogy a belarusz politikai rendszer demokratizálása konkrét eredményekhez vezet, és az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását tükrözi;

4.

sürgeti Belaruszt, hogy tegyen eleget a kisebbségek jogainak védelme és támogatása terén az EBESZ keretében vállalt és más nemzetközi kötelezettségeinek; felhívja egyúttal a hatóságokat, hogy javítsák a civil társadalom működésének feltételeit, különös tekintettel a szólásszabadságra, a gyülekezési szabadságra, a független sajtó helyzetére, ezen belül az internet-hozzáférésre, továbbá a nem kormányzati szervezetek bejegyzésére, előkészítve és lehetővé téve az 2010. április 25-i önkormányzati választások szabad és tisztességes lebonyolítását;

5.

megismétli a közelmúltbeli, különösen a 2009. január 15-i és december 17-i állásfoglalásaiban foglalt, a szólás- és egyesülési szabadság garantálására és a politikai pártok – például a Belarusz Kereszténydemokrácia – bejegyzésére vonatkozó szabadság, illetve a vallásszabadság biztosítására, valamint a civil társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek (mint például a „Vjaszna”) és a független média működéséhez vezető feltételek kialakítására vonatkozó felhívásait;

6.

sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy engedjék szabadon a politikai aktivistákat, köztük Andrej Bandarenkót és a lelkiismereti okokból fogvatartottakat, mint Ivan Mihajlavot és Arcjom Dubszkit, vonják vissza a civil társadalom képviselőit – többek között Tatjana Sapuckót, a keleti partnerség civil társadalmi fórumának résztvevőjét – sújtó korlátozó intézkedéseket, és tartózkodjanak a világháló belarusz oldalai tartalmának ellenőrzését célzó lépésektől;

7.

hangsúlyozza, hogy az EU Belarusszal folytatott párbeszéde kölcsönös előnyökkel jár, és véleménye szerint Belarusz támogatást kaphat abban, hogy megkapja a legnagyobb kedvezményeket a keleti partnerségtől, különösen az e program keretében az infrastruktúrára, az energiaügyre és a szociális projektekre biztosított pénzeszközök leghatékonyabb felhasználásában és más uniós eszközök és politikák alkalmazásával, feltéve, hogy a belarusz hatóságok elkötelezik magukat a valódi változások mellett a szabadságjogok, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása és különösen a nemzeti kisebbségek jogai területén;

8.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió már eddig is jelentős mértékű nyitottságról tett tanúbizonyságot a Belarusszal ápolt kapcsolatok terén, ami az ország keleti partnerségbe való felvételében is megnyilvánult; emlékeztet arra, hogy e kapcsolatok sikere attól függ, hogy a fehérorosz kormány tesz-e lépéseket a demokratizálódás és az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok érvényesítése irányába;

9.

rámutat arra, hogy amennyiben a belarusz hatóságok tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat és demokráciával kapcsolatos kritériumokat, az ország az alábbi előnyökből részesül:

10.

nagy jelentőséget tulajdonít a politikai és civil élet liberalizálásának Belaruszban, és hangsúlyozza, hogy az emberi jogok és a jogállamiság további megsértése Belaruszban az EU Belarusszal szemben elfoglalt álláspontjának felülvizsgálatához és ezen belül a szankciók visszaállításához vezethet;

11.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ főtitkárának, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, a Független Államok Közössége titkárságának, valamint a belarusz parlamentnek és kormánynak.