Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009AP0283

    Intelligens közlekedési rendszerek a közúti közlekedés területén ***I Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0887 – C6-0512/2008 – 2008/0263(COD))
    P6_TC1-COD(2008)0263 Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló 2009/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
    I. MELLÉKLET
    II. MELLÉKLET
    III. MELLÉKLET

    HL C 184E., 2010.7.8, p. 338–352 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    8.7.2010   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    CE 184/338


    2009. április 23, csütörtök
    Intelligens közlekedési rendszerek a közúti közlekedés területén ***I

    P6_TA(2009)0283

    Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0887 – C6-0512/2008 – 2008/0263(COD))

    2010/C 184 E/70

    (Együttdöntési eljárás: első olvasat)

    Az Európai Parlament,

    tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0887),

    tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0512/2008),

    tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

    tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0226/2009),

    1.

    jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

    2.

    felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

    3.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.


    2009. április 23., csütörtök
    P6_TC1-COD(2008)0263

    Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló 2009/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 71. cikkének (1) bekezdésére,

    tekintettel a Bizottság javaslatára ║,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

    tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

    a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

    mivel:

    (1)

    A közúti közlekedésnek az európai gazdaság növekedésével és a polgárok mobilitással kapcsolatos elvárásaival összefüggő növekedése a közúti infrastruktúra növekvő mértékű túlterheltségének, az energiafogyasztás fokozódásának, valamint a környezeti és társadalmi problémáknak az elsődleges oka.

    (2)

    E jelentős kihívásokra adott válasz nem korlátozható hagyományos intézkedésekre, így különösen a meglévő közúti közlekedési infrastruktúra bővítésére. Az innovációnak jelentős szerepet kell betöltenie a Közösség számára megfelelő megoldások megtalálásában.

    (3)

    Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS-ek) fejlett alkalmazások, amelyek tényleges intelligencia megtestesítése nélkül innovatív szolgáltatásokat nyújtanak a különféle közlekedési módokkal és a forgalomirányítással kapcsolatban, valamint lehetővé teszik a különböző felhasználók számára, hogy jobb tájékoztatást kapjanak, és biztonságosabb, összehangoltabb és „ésszerűbb” módon használhassák a közlekedési hálózatokat.

    (4)

    Az információs és kommunikációs technológiáknak a közúti közlekedési ágazatra, és annak az egyéb közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira való alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul a környezeti teljesítménynek, a hatékonyságnak – azon belül az energiahatékonyságnak –, a közúti közlekedés biztonságának és védelmének, valamint az utasok és az áruk mobilitásának javításához, miközben biztosítja a belső piac működését, valamint a versenyképesség és a foglalkoztatás magasabb szintjeit.

    (5)

    Számos fejlett alkalmazást és közösségi mechanizmust fejlesztettek ki a különböző közlekedési modellekre, így a vasúti közlekedésre (ERTMS és TAF ÁME), a nyílt tengeri és belvízi hajóutakra (LRITS, SafeSeaNet,VTMIS, RIS), a légiközlekedésre (SESAR), valamint a szárazföldi szállításra, többek között az élőállat-szállításra.

    (6)

    Ideje, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak a más közlekedési módokra való alkalmazása terén megvalósult előrelépések a közúti közlekedési ágazat fejleményeiben is megnyilvánuljanak, különösen azért, hogy a közúti közlekedés és az egyéb közlekedési módok között e téren magasabb szintű integrációt lehessen biztosítani.

    (7)

    Bizonyos tagállamokban e technológiák nemzeti alkalmazásainak kiépítése a közúti közlekedési ágazatban már folyamatban van, de a kiépítés továbbra is széttagolt és koordinálatlan, és nem tudja biztosítani az ITS-szolgáltatások földrajzi folyamatosságát a Közösség egészében.

    (8)

    Az intelligens közlekedési rendszereknek a Közösség egészén belüli összehangolt és hatékony kiépítésének biztosítása érdekében közös előírásokat szükséges bevezetni. Az első időszakban az ITS-fejlesztés és -kiépítés négy fő területe kezelendő kiemelt helyen.

    (9)

    A közös előírásoknak többek között az e területen – nevezetesen a Bizottság által 2002 áprilisában elindított e-biztonság kezdeményezés (4) összefüggésében – már megszerzett tapasztalatokon és elért eredményeken kell alapulnia. Az e-biztonsági fórumot a Bizottság az említett kezdeményezés keretében hozta létre az ajánlások előmozdítása és további végrehajtása érdekében, az e-biztonsági rendszerek fejlesztésének, kiépítésének és használatának támogatására.

    (10)

    Az ezen irányelv által megállapított szabályok és eljárások nem vonatkoznak az elsősorban történelmi értékük miatt üzemeltetett járművekre, amelyek nyilvántartásba vételére és/vagy típusjóváhagyására és/vagy üzembe helyezésére ezen irányelv és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási intézkedések hatálybalépése előtt került sor.

    (11)

    Az ITS-nek nyílt és nyilvános szabványokon alapuló, valamennyi alkalmazásszolgáltató és szolgáltatásnyújtó, valamint felhasználó számára megkülönböztetéstől mentesen rendelkezésre álló, kölcsönösen átjárható rendszerekre kell építenie.

    (12)

    Biztosítani kell a jövőben az ITS kiépítése által nyújtott alkalmazások és szolgáltatások kölcsönös átjárhatóságát, lehetőség szerint az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások visszamenőleges kompatibilitására is kiterjedően.

    (13)

    Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítése és használata személyesadat-feldolgozással jár. Az ilyen adatfeldolgozást a közösségi szabályoknak megfelelően, többek között a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) meghatározott szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

    (14)

    Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások, és különösen a forgalmi és utazási információs szolgáltatások kiépítése és használata a tagállamok közszférabeli szerveinél tárolt dokumentumok részét képező közúti, forgalmi és utazási adatok feldolgozásával jár. Az ilyen feldolgozást és felhasználást a közösségi szabályokkal összhangban kell végezni, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározottaknak megfelelően.

    (15)

    A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó keretet határoz meg, míg a 2002/24/EK (9), illetve a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok, illetve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető munkagépeinek típusjóváhagyására vonatkozik. Bár ezen irányelvek rendelkezései a járművekbe telepített ITS-vonatkozású berendezésekre vonatkoznak, nem alkalmazandók a külső közúti infrastruktúra ITS-berendezéseire és -szoftvereire, amelyekre következésképp nemzeti típusjóváhagyási eljárásoknak kell vonatkozniuk.

    (16)

    Az olyan ITS-alkalmazások és -szolgáltatások esetében, amelyekhez pontos és garantált időzítési és pozicionálási szolgáltatásokra van szükség, műholdas alapú infrastruktúrát vagy azzal egyenértékű precizitási szintet biztosító technológiát , például célorientált rövid távolságú kommunikációt (DSRC) kell alkalmazni (11).

    (17)

    Célszerű, ha a jelentősebb érdekeltek, így például az ITS-szolgáltatóknak, az ITS-felhasználók szövetségeinek, a fuvarozóknak és a létesítmény-üzemeltetőknek, a gyártóipar képviselőinek, a szociális partnereknek, a szakmai szövetségeknek és a helyi hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy tanácsot adjanak a Bizottságnak a Közösségen belüli ITS-kiépítés kereskedelmi és műszaki szempontjaival kapcsolatban.

    (18)

    Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

    (19)

    A Bizottságnak különösen a kölcsönösen átjárható ITS-ek kiépítésére, végrehajtására és használatára vonatkozó részletesebb előírásokat megállapító mellékletek és intézkedések módosításával kapcsolatos intézkedések elfogadására kell hatáskörrel rendelkeznie. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

    (20)

    Az összehangolt megközelítés garantálása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az ezen irányelv által létrehozott bizottság, valamint a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) által létrehozott bizottság, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. December 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (14) által létrehozott bizottság, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (15) említett bizottság tevékenysége közötti összhangot.

    (21)

    Mivel ennek az irányelvnek a célkitűzéseit, nevezetesen a kölcsönösen átjárható ITS-eknek a Közösség egészében történő összehangolt kiépítésének és használatának biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, és ezért az – terjedelme és hatásai miatt – hatékonyabban megvalósítható közösségi szinten, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanezen cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lép túl az említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértéken,

    ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

    1. cikk

    Tárgy és hatály

    Ez az irányelv keretet hoz létre az ITS-ek, köztük a kölcsönösen átjárható ITS-ek Közösségen belüli összehangolt és egységes kiépítéséhez és használatához, valamint az e célhoz szükséges előírások kidolgozásához.

    Az irányelvet a közúti közlekedés területén az utazók, járművek és az infrastruktúra számára szánt valamennyi ITS-re, beleértve a városi közlekedést is, valamint a más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontokra kell alkalmazni.

    Ezen irányelv és a 4. cikkben említett intézkedések alkalmazása nem érinti a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó tagállami követelményeket.

    2. cikk

    Fogalom-meghatározások

    Ezen irányelv alkalmazásában:

    a)   „intelligens közlekedési rendszerek (ITS-ek)”: olyan rendszerek, amelyekben információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés (beleértve az infrastruktúrát, a járműveket és a felhasználókat is), a forgalomirányítás , valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódási pontok támogatására, beleértve a multimodális, kölcsönösen átjárható menetjegyrendszert ;

    b)   „kölcsönös átjárhatóság”: a rendszerek és a mögöttes üzleti folyamatok adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége;

    c)   „ITS-alkalmazás”: az ITS alkalmazásához tartozó üzemeltetési eszköz;

    d)   „ITS-szolgáltatás”: valamely ITS-alkalmazás jól meghatározott szervezeti és üzemeltetési keret segítségével történő kiépítése a felhasználói biztonsághoz, a hatékonysághoz, a kényelemhez való hozzájárulás és/vagy a közlekedési és utazási műveletek megkönnyítésének vagy támogatásának céljával;

    e)   „ITS-szolgáltató”: bármely köz-, vagy magánszektorbeli ITS-szolgáltató;

    f)   „ITS-felhasználó”: ITS-alkalmazások vagy szolgáltatások bármely felhasználója, beleértve az utazókat, a veszélyeztetett közúthasználókat , az infrastruktúrák használóit és üzemeltetőit, a flottakezelőket és a vészhelyzeti szolgáltatások üzemeltetőit;

    g)   „nomadikus készülék”: olyan kommunikációs vagy információs berendezés, amelyet a járművezető – vezetés közbeni használat céljával – bármikor a jármű belső terébe vihet, ilyen például a mobiltelefon, a navigációs rendszer vagy a személyi zsebszámítógép;

    h)   „platform”: az a körülvevő funkcionális, műszaki és üzemeltetési környezet, amely lehetővé teszi az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítését, biztosítását, illetve kihasználását;

    i)     „veszélyeztetett közúthasználók” :

    nem motorizált közúthasználók, például a gyalogosok, a kerékpárosok, a motorkerékpárosok és a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek;

    j)     „az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintje” :

    a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) nélkülözhetetlen elemeit képező ITS-alkalmazások és -szolgáltatások alapszintje.

    3. cikk

    ITS-kiépítés

    (1)   A tagállamoknak meg kell tenniük a ténylegesen kölcsönösen átjárható ITS-alkalmazások és -szolgáltatások Közösségen belüli összehangolt kiépítésének és használatának biztosításához szükséges intézkedéseket.

    (2)     Amennyiben lehetséges, a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások Közösségen belüli visszamenőleges kompatibilitását.

    (3)   A tagállamok különösen:

    a)

    biztosítják, hogy megbízható és rendszeresen frissített, megfelelő közúti közlekedési adatok álljanak az ITS-felhasználók és ITS-szolgáltatók rendelkezésére;

    b)

    biztosítják, hogy a különböző régiókban vagy különböző tagállamokban lévő illetékes forgalmi tájékoztatási és ellenőrzési központok között közúti közlekedésre és utazásra vonatkozó adatokat és más megfelelő információkat lehessen cserélni;

    c)

    valamennyi közlekedési módra és köztük lévő kapcsolódási pontra alkalmazzák az ITS-eket, magas szintű integrációt biztosítva valamennyi közlekedési mód között;

    d)

    megteszik a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ITS-rendszerek járművekbe és közúti infrastruktúrába való beépítéséhez, valamint a biztonságos ember-gép interfészek (HMI) kifejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a nomadikus készülékek esetében;

    e)

    megteszik azon intézkedéseket, amelyek a járművek és a közúti infrastruktúra közötti információcserével és kommunikációval kapcsolatos különböző ITS-alkalmazások egyetlen platformon belül való integrálásához szükségesek;

    f)

    kerülik a földrajzi töredezettség és a folyamatossági hiányok kialakítását.

    (4)   Az átfogó, folyamatos, pontos és garantált időzítési és pozicionálási szolgáltatásokat igénylő ITS-alkalmazások és -szolgáltatások céljára műholdas alapú infrastruktúrákat, illetve bármely, ezekkel egyenértékű precizitási szintet biztosító technológiát , mint például DSRC-t kell használni.

    (5)   Az (1) és a (2) bekezdésben előírt intézkedések elfogadásakor a tagállamok megkövetelik az I. mellékletben meghatározott elvek betartását .

    (6)     A tagállamok figyelembe veszik azon földrajzilag elszigetelt régiók morfológiai sajátosságait, melyek elérése érdekében ezeket a távolságokat le kell fedni, szükség esetén lehetővé téve a kivételt a költséghatékonyság I. Mellékletben rögzített elve alól.

    4. cikk

    Előírások

    (1)   A Bizottság előírásokat határoz meg az ITS-ek kiépítéséhez és használatához ▐ a következő prioritási területeken:

    a)

    a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása;

    b)

    a forgalom- és teherforgalom-irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkban;

    c)

    a közúti biztonság és védelem;

    d)

    a járműveknek a közlekedési infrastruktúrába való integrálása.

    (2)     A Bizottság előírásokat határoz meg az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintjének kötelező kiépítésére és használatára vonatkozóan, különösen a következő területeken:

    a)

    az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi és utazási információs szolgáltatások;

    b)

    az ingyenesen hozzáférhető minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások;

    c)

    az e-segélyhívó egész Európában történő összehangolt bevezetése;

    d)

    a tehergépkocsik és kereskedelmi járművek számára biztonságos parkolóhelyek, valamint a telematikusan vezérelt parkolási és foglalási rendszerek biztosításához szükséges intézkedések.

    (3)     A Bizottság előírásokat határoz meg az ITS-eknek az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintjén túl szükséges kiépítésére és használatára vonatkozóan a Közösség által társfinanszírozott transzeurópai közúthálózat (TERN) építése vagy karbantartása esetében.

    (4)    Az előírásoknak meg kell felelniük az I. mellékletben meghatározott elveknek , és legalább a II. mellékletben meghatározott alapvető elemeket tartalmazniuk kell.

    (5)     A kölcsönös átjárhatóság és a felelősségmegosztás biztosítása érdekében a Bizottság a II. Mellékletben meghatározott alapvető elemeket szükség szerint kiegészíti az ITS-szolgáltatások tervezésére, bevezetésére és gyakorlati használatára vonatkozó előírásokkal, valamint meghatározza a szolgáltatások tartalmát és a szolgáltatók kötelezettségeit.

    (6)     Az előírások rögzítik továbbá azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a tagállamok a Bizottsággal együttműködve további szabályokat írhatnak elő e szolgáltatások területükön vagy területük egy részén való nyújtására vonatkozóan.

    (7)     Az (1)-(6) bekezdésben említett intézkedéseket, amelyek ezen irányelv alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, a 9. Cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

    (8)     A Bizottság az (5) és (6) bekezdésben említett előírások elfogadását megelőzően megfelelő hatásvizsgálatot készít.

    (9)     Az ezen irányelvben nem szereplő további elveket és/vagy az előírásokra vonatkozó alapvető elemeket a Szerződés 251. Cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell az I. És/vagy II. Mellékletbe felvenni.

    5. cikk

    A közúti infrastruktúrához kapcsolódó ITS-berendezések és szoftverek típusjóváhagyása

    (1)   A 2002/24/EK, a 2003/37/EK és a 2007/46/EK irányelv hatályán kívül eső ITS-berendezések és -szoftveralkalmazások típusjóváhagyását az üzembe helyezés előtt kell elvégezni, amennyiben ez a hatékonysághoz – azon belül az energiahatékonysághoz –, a biztonsághoz és védelemhez, vagy környezetvédelmi szempontokhoz kapcsolódó okokból szükséges.

    (2)     Az (1) bekezdésben említett ITS-berendezések és -szoftveralkalmazások esetében a felelősségre vonatkozó előírásokról tájékoztatni kell az ezen irányelv hatálya alá tartozó ITS-berendezések és -szoftveralkalmazások típusjóváhagyásáért felelős nemzeti szerveket.

    (3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen irányelv hatálya alá tartozó ITS-berendezések és szoftveralkalmazások típusjóváhagyásáért – beleértve az ITS-szoftverszolgáltatók jóváhagyását – felelős nemzeti szervekről. A Bizottság ezeket az információkat közli a többi tagállammal.

    (4)   Minden tagállam elismeri a többi tagállam (3) bekezdésben említett nemzeti szervei által kiadott típusjóváhagyásokat.

    (5)     Az ITS–berendezések és -szoftveralkalmazások csak akkor hozhatók forgalomba és helyezhetőek üzembe, ha a vonatkozó közösségi jogszabályok értelmében megfelelő telepítésük, karbantartásuk és rendeltetésszerű használatuk esetén nem veszélyeztetik a személyek és a környezet – adott esetben a vagyontárgyak – épségét, illetve biztonságát.

    (6)     Az ITS-berendezésekről és -szoftveralkalmazásokról vélelmezni kell, hogy teljesítik a 4. Cikkben említett elfogadott előírásokat, ha megfelelnek a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. Június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (16) összhangban a vonatkozó és rendelkezésre álló nemzeti vagy európai szabványoknak.

    6. cikk

    A műszaki szabványokkal és rendeletekkel kapcsolatos bizottság

    Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 5. Cikk (6) bekezdésében említett szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a 4. Cikkben említett elfogadott előírásoknak, az adott tagállam vagy a Bizottság indokait megjelölve tájékoztatja a 98/34/EK irányelv 5. Cikke által felállított állandó bizottságot. A bizottság sürgősségi eljárással véleményt alkot.

    A bizottság véleményét figyelembe véve a Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy e szabványokat vissza kell-e vonni az ezen irányelv 5. cikkében említett közleményekből.

    7. cikk

    A magánélet védelmére, a közlekedés biztonságára és az információk újrafelhasználására vonatkozó szabályok

    (1)   A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatoknak az ITS-üzemeltetés összefüggésében történő gyűjtése, tárolása és feldolgozása a magánszemélyek szabadságjogainak és alapvető jogainak védelmére vonatkozó közösségi szabályokkal, különösen a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történjen.

    (2)     A magánélet védelme érdekében indokolt esetben ösztönözni kell az anonim adatok használatát az ITS-alkalmazások és/vagy szolgáltatások működéséhez.

    (3)     Személyes adatok feldolgozására csak az ITS-alkalmazások és/vagy szolgáltatások működéséhez szükséges mértékben kerülhet sor.

    (4)     Amennyiben a 95/46/EK irányelv 8. Cikkében említett különleges adatokról van szó, azokat csak abban az esetben lehet feldolgozni, ha az érintett – megfelelő információ birtokában – kifejezett hozzájárulását adta az említett adatok feldolgozásához.

    (5)   A tagállamok ▐ az ITS-adatok és -nyilvántartások visszaélés – azon belül a jogellenes hozzáférés, módosítás vagy adatvesztés – elleni védelmét és kizárólag a jelen irányelvben megjelölt célokra történő felhasználását biztosítják.

    (6)   A 2003/98/EK irányelvet alkalmazni kell.

    8. cikk

    Programozás

    (1)     A Bizottság a II. Mellékletben meghatározott alapvető elemek alapján éves munkatervet készít, első alkalommal legkésőbb … (17)-ig.

    (2)     A Bizottság figyelembe veszi az ITS különböző területeire vonatkozóan más közösségi jogszabályokkal összhangban felállított bizottságok, köztük a 10. Cikkben említett európai ITS-tanácsadó csoport munkájának eredményeit.

    (3)     A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben biztosítja, hogy az ITS-kiépítés összhangban álljon más vonatkozó közösségi politikákkal, programokkal és fellépésekkel, és azokkal kölcsönösen kiegészítsék egymást.

    (4)     A Bizottság tevékenyen együttműködik az európai és a nemzetközi szabványosítási szervezetekkel az I. És II. Mellékletben rögzített előírások vonatkozásában.

    (5)     A Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárással összhangban jár el az alábbi célokból:

    a)

    az éves munkaprogram elfogadása és módosítása;

    b)

    a nemzetközi együttműködés prioritási területeinek meghatározása.

    Az éves munkaprogramot és a nemzetközi együttműködés prioritási területeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

    (6)     A 9. Cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a bizottság legkésőbb … -ig (18) munkaprogramot fogad el a II. Mellékletben meghatározott alapvető elemek végrehajtásával kapcsolatos célkitűzésekre és határidőkre vonatkozóan.

    9. cikk

    A bizottság

    (1)   A Bizottságot az európai ITS-bizottság ║ elnevezésű, a tagállamok képviselőiből álló, a Bizottság képviselőjének elnökletével működő bizottság ║ segíti.

    (2)     Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. És 7. Cikkét kell alkalmazni, 8. Cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

    Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

    (3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

    10. cikk

    Az európai ITS-tanácsadó csoport

    (1)   A Bizottság európai ITS-tanácsadó csoportot hoz létre annak érdekében, hogy az tanácsot adjon számára az ITS Közösségen belüli kiépítésének és használatának üzleti és műszaki szempontjaival kapcsolatban. A csoport a megfelelő ITS-szolgáltatók, a felhasználói szövetségek, a fuvarozók és a létesítmény-üzemeltetők, a gyártóipar, a szociális partnerek, a szakmai szövetségek, a helyi hatóságok és a témában érdekelt más fórumok magas szintű képviselőiből áll.

    (2)     A Bizottság gondoskodik arról, hogy az európai ITS-tanácsadó csoport képviselői megfelelő szaktudással rendelkezzenek, és a csoportban megfelelő arányban képviseltessék magukat azon iparágak és azon felhasználók, akiket az ezen irányelv keretében a Bizottság által javasolható intézkedések érinthetnek.

    (3)     Az európai ITS-tanácsadó csoportot fel kell kérni a 4. Cikkben említett előírások kidolgozásával kapcsolatos műszaki vélemény elkészítésére.

    (4)     Az európai ITS-tanácsadó csoport munkáját átlátható módon végzi.

    11. cikk

    Jelentéstétel

    (1)   A tagállamok legkésőbb … -ig (19) jelentést készítenek a Bizottságnak a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított prioritási területekre vonatkozó nemzeti tevékenységeikről és projektjeikről ║, amely tartalmazza legalább a III. mellékletben meghatározott információkat ║.

    (2)   A tagállamok legkésőbb … (20)-ig átadják a Bizottságnak az elkövetkezendő öt évre szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveiket, amelyek legalább a III. mellékletben meghatározott információkat tartalmazzák.

    (3)   A tagállamok ezt követően évente tesznek jelentést az említett tervek végrehajtásában elért haladásról.

    (4)   A Bizottság hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén történt előrehaladásról, mellékelve ehhez az I. és II. mellékletben rögzített szabályok érvényesüléséről készített elemzést, valamint megvizsgálja az irányelv módosításának szükségességét.

    A Bizottság hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a finanszírozás helyzetéről, és a Bizottság szükség esetén javaslatot tesz az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintjének végrehajtásának finanszírozására vonatkozóan.

    12. cikk

    Átültetés

    (1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb … (21)-ig megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.

    Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

    (2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

    13. cikk

    Hatálybalépés

    Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    14. cikk

    Címzettek

    Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

    Kelt ║,

    az Európai Parlament részéről

    az elnök

    a Tanács részéről

    az elnök


    (1)  2009. Május 13-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

    (2)  HL C

    (3)  Az Európai parlament 2009. Április 23-i álláspontja.

    (4)  http://www.esafetysupport.org/download/European_Commission/048-esafety.pdf

    (5)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

    (6)  HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

    (7)  HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

    (8)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

    (9)  HL L 124., 2002.5.9., 1. o.

    (10)  HL L 171., 2003.7.9., 1. o.

    (11)  Lásd az 1/2005/EK tanácsi rendeletet (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.) és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).

    (12)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

    (13)  HL L 166., 2004.4.30., 124. o.

    (14)  HL L 370, 1985.12.31., 8. o.

    (15)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

    (16)   HL L 204, 1998.7.21., 37. o.

    (17)   A jelen irányelv hatálybalépését követő három hónap.

    (18)   Az ezen irányelv hatálybalépését követő hat hónap.

    (19)  Ezen irányelv hatálybalépését követő hat hónap.

    (20)  Ezen irányelv hatálybalépését követő két év.

    (21)  Az ezen irányelv hatálybalépését követő 12 hónap.

    2009. április 23., csütörtök
    I. MELLÉKLET

    A 3. CIKKBEN EMLÍTETT ITS-KIÉPÍTÉSI ELVEK

    Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiválasztásának és kiépítésének a szükségletek értékelésén kell alapulnia, és tiszteletben kell tartania a következő elveket:

    a)

    Hatékonyság – Európában a közúti szállítást érintő kulcsfontosságú kihívások (például a forgalmi torlódás csökkentése, a kibocsátások mérséklése, az energiahatékonyság javítása, magasabb szintű biztonság és védelem elérése és a veszélyeztetett közúthasználókkal kapcsolatos kérdések kezelése ) megoldásának irányába tett kézzelfogható hozzájárulás képessége;

    b)

    Költséghatékonyság – a költségek és az eredmények aránya a célkitűzések elérése tekintetében;

    c)

    Földrajzi folyamatosság – zavartalan szolgáltatások biztosításának képessége a Közösség egészében és külső határainál , különösen a TEN-T-n;

    d)

    Kölcsönös átjárhatóság – a rendszerek adatcserére, valamint az információk és ismeretek megosztásának lehetővé tételére való képessége;

    e)

    Kidolgozottsági fok – a fejlettségi szint;

    f)

    Intermodalitás – teherszállítás átterelése a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a vasútra, a belvízi hajózásra vagy közlekedési módoknak a lehető leghatékonyabb közúti szállítást magában foglaló kombinációjára.

    2009. április 23., csütörtök
    II. MELLÉKLET

    A 4. CIKKBEN EMLÍTETT ELŐÍRÁSOK ALAPVETŐ ELEMEI

    (1)

    A közúti, a forgalmi és az utazási adatok optimális felhasználása

    A közúti, a forgalmi és az utazási adatok optimális felhasználására vonatkozó előírások a következőket tartalmazzák:

    a)

    azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valós idejű, pontos és határokon keresztül elérhető forgalmi és utazási adatok álljanak az ITS-felhasználók rendelkezésére; e követelmények különösen a következőkre vonatkoznak:

    a valós idejű forgalmi és utazási információkhoz használt pontos, nyilvános közúti és valós idejű forgalmi adatok hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára;

    a megfelelő hatóságok és érdekeltek, valamint a megfelelő ITS-szolgáltatók közötti, határokon keresztüli elektronikus információcsere elősegítése;

    a megfelelő hatóságok és érdekeltek által a valós idejű forgalmi és utazási információkhoz használt közúti és forgalmi adatok kellő időben történő frissítése;

    a valós idejű forgalmi és utazási információknak az ITS-szolgáltatók általi, kellő időben történő frissítése;

    b)

    azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a közúti és forgalmi adatokat (így például a forgalmi terveket, a forgalmi szabályozásokat és az ajánlott útvonalakat, nevezetesen a nehéz tehergépjárművekre vonatkozóan) a megfelelő hatóságok összegyűjthessék, és ezen adatokat az ITS-szolgáltatók részére eljuttassák; e követelmények különösen a következőkre vonatkoznak:

    a megfelelő hatóságok által az ITS-szolgáltatók részére gyűjtött, a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok (így például a forgalmi tervek, a forgalmi szabályozások és az ajánlott útvonalak) hozzáférhetősége;

    a megfelelő hatóságok és az ITS-szolgáltatók közötti elektronikus információcsere elősegítése;

    a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok (így a forgalmi tervek, a forgalmi szabályozások és az ajánlott útvonalak) megfelelő hatóságok általi, kellő időben történő frissítése;

    a közutakra és a forgalomra vonatkozó, ezen nyilvános adatokat használó ITS-szolgáltatások és -alkalmazások ITS-szolgáltatók általi, kellő időben történő frissítése;

    c)

    azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a digitális térképekhez használt, a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok pontosak legyenek, és azok a digitális térképek gyártóinak és szolgáltatóinak a rendelkezésére álljanak, e követelmények különösen a következőkre vonatkoznak:

    a digitális térképekhez használt, a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok elérhetősége a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók számára;

    a megfelelő hatóságok és érdekeltek, valamint a magánszférabeli digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók közötti elektronikus információcsere elősegítése;

    a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok megfelelő hatóságok és érdekelt felek általi, kellő időben történő frissítése;

    a digitális térképeknek a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók általi, kellő időben történő frissítése;

    d)

    azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valamennyi közúthasználó ingyen hozzájusson az „általános forgalmi üzenetekhez”, valamint ezen üzenetek minimális tartalmának meghatározása, különös tekintettel a következőkre:

    a biztonsághoz kapcsolódó azon forgalmi események egységesített jegyzékének használata, amelyeket az ITS-felhasználókkal díjmentesen kell közölni;

    az „általános forgalmi üzenetek” kompatibilitása, valamint a valós idejű forgalmi és utazási adatokhoz tartozó ITS-szolgáltatásokba való integrálása.

    (2)

    A forgalom- és teherforgalom-irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkban

    A forgalom és teherforgalom-irányítási szolgáltatásoknak az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkon belüli folyamatosságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó előírások a következőket tartalmazzák:

    a)

    a teher- és utasszállítási ITS-szolgáltatások folyamatosságára vonatkozó minimum-/szükséges követelmények meghatározása a közlekedési folyosók mentén és a különböző módok esetében, különösen:

    a forgalomra vonatkozó adatok és információk határokon és régiókon keresztüli, illetve a városi és városokon kívüli térségek közötti elektronikus cseréjének megkönnyítése a megfelelő forgalmi információs/ellenőrzési központok között;

    egységesített információáramlási módok, illetve forgalmi interfészek használata a megfelelő forgalmi információs/ellenőrzési központok között;

    b)

    azon intézkedések meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a teherfuvarozási logisztika (e-fuvarozás) esetében az ITS-alkalmazások (nevezetesen a teheráru teljes útvonalának és a különböző módokon keresztüli nyomon követése és visszakövetése) megvalósítása során innovatív ITS-technológiák (rádiófrekvenciás azonosító készülékek (RFID), DSRC , illetve Galileo/Egnos) kerüljenek felhasználásra, különösen:

    a megfelelő ITS-technológiáknak az ITS-alkalmazások fejlesztői általi elérhetősége és használata;

    a helymeghatározási eredmények beépítése a forgalomirányítási eszközökbe és központokba (például az RFID, a DSRC és/vagy a Galileo/EGNOS segítségével);

    c)

    a városi mobilitás terén használandó ITS-architektúra kifejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása, beleértve az utazástervezéshez, a közlekedés iránti igényhez és a forgalomirányításhoz való integrált és multimodális megközelítést is, különös tekintettel a következőkre:

    a tömegközlekedés, az utazástervezés, a közlekedés iránti igény, a forgalmi adatok és a parkolási adatok hozzáférhetősége a városi ellenőrző központok számára;

    a különböző városi ellenőrző központok közötti elektronikus adatcsere elősegítése a tömegközlekedés, illetve a magáncélú közlekedés, valamint minden lehetséges közlekedési mód esetében;

    valamennyi megfelelő adat és információ egyetlen architektúrába történő illesztése;

    d)

    a Közösségen belüli és a Közösség határainál nyújtott zavartalan ITS-szolgáltatások biztosításához szükséges intézkedések meghatározása.

    (3)

    Közúti biztonság és védelem

    A közúti biztonsággal és védelemmel kapcsolatos ITS-alkalmazásokra vonatkozó előírások a következőket tartalmazzák:

    a)

    a páneurópai e-segélyhívó összehangolt bevezetéséhez szükséges intézkedések meghatározása, amelyek a következőket foglalják magukban:

    a járművekbe szerelt ITS-berendezések, előírt, az adatcsere tárgyát képező adatainak hozzáférhetősége;

    a járművek által kibocsátott adatokat fogadó közúti infrastruktúrák (mentési) központjaiban (közszolgáltatási hozzáférési pontokon) lévő szükséges berendezések rendelkezésre állása;

    a járművek és a közúti infrastruktúrák (mentési) központjai (közszolgáltatási hozzáférési pontok) közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése;

    b)

    a közúthasználók biztonságának garantálásához szükséges intézkedések meghatározása a fedélzeti HMI, valamint nomadikus készülékeik használata és a járművön belüli kommunikációs eszközök biztonságossága tekintetében;

    c)

    a veszélyeztetett közúthasználók biztonságának szavatolására irányuló intézkedések meghatározása, a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS) kiépítése és a HMI által;

    d)

    a veszélyeztetett közúthasználók biztonságának és kényelmének garantálásához szükséges intézkedések meghatározása valamennyi ITS-alkalmazás esetében;

    e)

    a tehergépkocsik és a kereskedelmi járművek számára biztonságos parkolóhelyek, valamint ITS-alapú parkolási és foglalási rendszerek biztosításához szükséges intézkedések meghatározása, különös tekintettel a következőkre:

    elegendő számú parkolási létesítmény rendelkezésre állása;

    a közúti parkolási információk hozzáférhetősége a felhasználók számára;

    a közúti parkolóhelyek, a központok és a járművek közötti elektronikus adatcsere elősegítése;

    a megfelelő ITS-technológiák beépítése mind a járművekbe, mind a közúti parkolási létesítményekbe a foglalási célra rendelkezésre álló parkolóhelyekre vonatkozó információk frissítése érdekében.

    (4)

    A járműveknek a közlekedési infrastruktúrába való integrálása

    Az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó előírások a járműveknek a közlekedési infrastruktúrába való integrálása esetében a következőkre terjednek ki:

    a)

    a különböző ITS-alkalmazásoknak egyetlen nyílt, járművön belüli platformba történő integrálásához szükséges intézkedések meghatározása, különösen a következők alapján:

    a meglévő vagy tervezett ITS-alkalmazások funkcionális követelményeinek azonosítása;

    egy olyan nyílt rendszerű infrastruktúra meghatározása, amely biztosítja az infrastrukturális rendszerekkel és létesítményekkel való kölcsönös átjárhatóságot/kölcsönös összeköttetést;

    a jövőbeli új vagy frissített ITS-alkalmazások felhasználóbarát (úgynevezett „plug and play”) módon történő illesztése nyílt, járművön belüli platformra;

    szabványosítási eljárás igénybevétele az architektúra és a nyílt, járművön belüli rendszerekre vonatkozó előírások elfogadásához;

    b)

    a kölcsönösen átjárható (jármű-infrastruktúra) rendszerek fejlesztésének és bevezetésének további előrehaladásához szükséges intézkedések meghatározása, különösen:

    az egyes járművek közötti, a járművek és az infrastruktúra közötti, valamint az egyes infrastruktúrák közötti adat- és információcsere elősegítése;

    az adatcsere tárgyát képező megfelelő adatok, illetve információk hozzáférhetősége az egyes felek (jármű- vagy közúti infrastruktúra) számára;

    egységesített üzenetformátum használata a jármű és az infrastruktúra közötti – az előbbiekben említett – adatcseréhez;

    az egyes járművek közötti, a járművek és az infrastruktúra közötti, valamint az egyes infrastruktúrák közötti adat- és információcsere valamennyi típusa esetében a kommunikációs infrastruktúra meghatározása;

    az HMI vonatkozó szabályozási keret meghatározása a felelősséggel kapcsolatos kérdések kezelése, valamint az ITS-ek funkcionális biztonsági jellemzőinek az emberi viselkedéshez való megbízhatóbb hozzáigazítása érdekében;

    szabványosítási eljárások alkalmazása a vonatkozó architektúrák elfogadásához.

    2009. április 23., csütörtök
    III. MELLÉKLET

    A 11. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETI ITS-INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS TARTALMÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

    (1)

    A tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított prioritási területekről elkészített – és a 11. cikknek megfelelően benyújtott – jelentések a nemzeti szintre vonatkoznak. Adott esetben azonban kiterjeszthetők regionális szintre és/vagy más választott helyi szintre.

    (2)

    A 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtandó jelentés legalább a következő információkat tartalmazza:

    a)

    az ITS-re vonatkozó jelenlegi nemzeti stratégia;

    b)

    a stratégia célkitűzései és az azok mögötti logikai érvek;

    c)

    az ITS-kiépítés állapotának és a keretfeltételeknek a rövid ismertetése;

    d)

    a jelenlegi fellépésekhez és a kapcsolódó intézkedésekhez tartozó prioritási területek;

    e)

    annak feltüntetése, hogy ez a stratégia és ezek a fellépések, illetve intézkedések hogyan támogatják a Közösségben az ITS-alkalmazások összehangolt és kölcsönösen átjárható módon történő kiépítését és a szolgáltatások folyamatosságát (lásd a 4. cikk (1) bekezdését).

    (3)

    A 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtandó jelentés legalább a következő információkat tartalmazza:

    a)

    az ITS-re vonatkozó nemzeti stratégia, beleértve annak célkitűzéseit is;

    b)

    az ITS-kiépítés és a keretfeltételek részletes ismertetése;

    c)

    a tervezett prioritási területek a fellépések és a kapcsolódó intézkedések esetében, beleértve annak feltüntetését, hogy ezek hogyan kezelik a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított prioritási területeket;

    d)

    a jelenlegi és a tervezett fellépések végrehajtására vonatkozó részletek a következők tekintetében:

    eszközök;

    erőforrások;

    konzultáció és az aktív érdekeltek;

    mérföldkövek;

    nyomon követés.


    Top