2009. MÁJUS 13–14-ÉN TARTOTT, 453. PLENÁRIS ÜLÉSÉN

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 71/317/EGK, a 71/347/EGK, a 71/349/EGK, a 74/148/EGK, a 75/33/EGK, a 76/765/EGK, a 76/766/EGK és a 86/217/EGK mérésügyi irányelvek hatályon kívül helyezéséről

COM(2008) 801 végleges – 2008/0227 (COD)

(2009/C 277/09)

Előadó: Valerio SALVATORE

2008. december 19-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 71/317/EGK, a 71/347/EGK, a 71/349/EGK, a 74/148/EGK, a 75/33/EGK, a 76/765/EGK, a 76/766/EGK és a 86/217/EGK mérésügyi irányelvek hatályon kívül helyezéséről

COM(2008) 801 végleges – 2008/0227 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2009. április 24-én elfogadta véleményét. (Előadó: Valerio SALVATORE.)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. május 13–14-én tartott 453. plenáris ülésén (a 2009. május 14-i ülésnapon) egyhangúlag elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a 71/317/EGK, a 71/347/EGK, a 71/349/EGK, a 74/148/EGK, a 75/33/EGK, a 76/765/EGK, a 76/766/EGK és a 86/217/EGK mérésügyi irányelvek hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatát, és egyetért annak indokaival. A vizsgált irányelvek valóban elavultnak tekinthetők és többé nem alkalmasak a kidolgozásukkor érvényes célkitűzések elérésére, vagyis a különböző kategóriákba tartozó mérőműszerekre vonatkozó nemzeti szabályozások harmonizálására.

1.2.   Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság által folytatott nyilvános konzultáció és az általa megrendelt külső tanulmány eredményeit, amelyek alapján megállapítható, hogy:

1.3.   Mivel az idevonatkozó nemzeti rendelkezések a vizsgált irányelvek alkalmazásától függetlenül is biztosítják az akadálymentes kereskedelmet, az EGSZB kívánatosnak tartja, hogy az irányelvek hatályon kívül helyezését követően a tagállamok ne módosítsák jelenlegi rendelkezéseiket.

2.   Bevezetés

2.1.   A hatályos joganyag egyszerűsítése az EU kiemelt jelentőségű tevékenysége, amely összhangban áll a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló lisszaboni stratégiához kapcsolódó és a jogalkotás minőségének javításáról szóló programmal. Az egyszerűsítés célja, hogy mind közösségi, mind pedig nemzeti szinten kevésbé megterhelővé, könnyebben alkalmazhatóvá és ezáltal a céljaik elérése szempontjából hatékonyabbá tegye a jogszabályokat.

2.2.   Az általános célkitűzés egy olyan európai szabályozási környezet kialakításának elősegítése, amely kielégíti a legszigorúbb jogalkotási kritériumokat, egyúttal a szubszidiaritás és az arányosság elvét is tiszteletben tartja.

2.3.   Ezekkel az elvekkel összhangban a közösségi vívmányok átvilágításának folyamatos és rendszeres eljárássá kell válnia, amelynek révén a jogalkotó intézmények, valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe véve, felülvizsgálhatják a joganyagot.

2.4.   Az Európai Bizottság mindazon esetekben, amikor a technikai vagy technológiai haladás, az EU által követett politikák fejlődése, a szerződésekben szereplő szabályok alkalmazásában bekövetkezett változások vagy a nemzetközi szabályozás létrejötte miatt jelentőségét vesztett vagy elavulttá vált jogszabályokról esik szó, az egyszerűsítés eszközeként ezek hatályon kívül helyezéséhez folyamodik.

3.   Háttér

3.1.   A 71/317/EGK, a 71/347/EGK, a 71/349/EGK, a 74/148/EGK, a 75/33/EGK, a 76/765/EGK, a 76/766/EGK és a 86/217/EGK irányelvek által alkotott, a mérésügyi ágazatra vonatkozó szabályozási keretet a hetvenes években dolgozták ki annak érdekében, hogy felszámolják a belső piacon az áruk szabad áramlásának útjában álló, az ágazat országonként eltérő jogszabályaiból adódó akadályokat.

3.2.   Az Európai Bizottság kiemeli, hogy a mérésügyi ágazatra vonatkozó nyolc EGK-irányelv által alkotott szabályozási keret annyiban elavultnak tekinthető, hogy az ágazat nemzeti jogszabályai időközben fokozatosan fejlődtek annak érdekében, hogy megfeleljenek a technológiai haladás és a nemzetközi előírások (1) által meghatározott szabványok támasztotta követelményeknek. A kölcsönös elismerésről szóló záradékok rögzítése biztosította, hogy a hasonló szintű teljesítményre képes mérőműszerek is elfogadottak, még akkor is, ha egy másik tagállam szabályozásának megfelelően készültek.

3.3.   Egy nyilvános konzultáció és egy külső tanulmány alapján az Európai Bizottság megállapította, hogy a vizsgált javaslatban szereplő irányelvek által érintett ágazatokban jelenleg nem léteznek kereskedelmi akadályok. Az irányelvek emellett egyre kevésbé használatos mérőműszerekre vonatkoznak.

3.4.   Az Európai Bizottságnak a kérdéses nyolc irányelv hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslata két különböző cél összeegyeztetésének szükségességén alapul, ezek az európai joganyag mennyiségének csökkentése és a belső piac teljes fenntartása.

4.   Észrevételek

4.1.   Az Európai Bizottságnak a javaslata, az európai joganyag mennyiségének csökkentésére és egyidejűleg a belső piac teljes fenntartására vonatkozó célkitűzéseinek fényében, helytálló. A vizsgált irányelvek által érintett ágazatokban kidolgozták a nemzetközi előírások által megállapított szabványokhoz igazított nemzeti szabályozásokat, amelyek a kölcsönös elismerés elvén alapulnak és lépést tartanak a technológiai fejlődéssel. Ezek a szabályozások a hatályon kívül helyezés által érintett nyolc irányelv alkotta harmonizációs szabályozási rendszerrel azonos hatásúak.

4.2.   A mérésügyi ágazatra vonatkozó nyolc irányelv hatályon kívül helyezése összhangban áll a közösségi vívmányok egyszerűsítésére vonatkozó uniós stratégiával, amely a jelentéktelen hatásuk miatt jelentőségüket vesztett és ezért elavult jogszabályok hatályon kívül helyezésén keresztül valósul meg.

4.3.   Az irányelvek hatályon kívül helyezését követően az önkéntes szabványosításon alapuló rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében az EGSZB szükségesnek tartja mind az új, mind pedig a régi technológiákra vonatkozó nemzeti szabályozási rendszerek időszakos ellenőrzésének a bevezetését.

4.4.   Az EGSZB elismeri és értékeli az Európai Bizottságnak a javaslat által érintett ágazat valamennyi érdekelt szereplőjének a bevonása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Ezt tanúsítja az a széles körű, 2008. május és július között folytatott külső konzultáció, amely révén a mérőműszerek gyártóinak, a vásárlóknak, a felhasználóknak és a hatóságoknak az álláspontját kívánták rögzíteni.

(1)  A Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (OIML, Organisation Internationale de Métrologie Légale) felelős elsősorban azoknak a nemzetközi szabványelőírásoknak és ajánlásoknak a kidolgozásáért, amelyek közös nemzetközi alapot biztosítanak a tagállamok számára a vonatkozó nemzeti jogszabályok kidolgozásához. Ez a kormányközi szervezet, amelyet egy egyezmény alapján 1955-ben hoztak létre a törvényes metrológiai tevékenység globális koordinálásának ösztönzése céljából, a teljes világra kiterjedő technikai struktúrán keresztül metrológiai iránymutatásokkal látja el a tagállamokat azon regionális és nemzeti követelmények kidolgozásához, amelyek a törvényes metrológia keretében alkalmazott mérőműszerek gyártására és felhasználására vonatkoznak.