52008DC0752

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.11.2008

COM(2008) 752 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2007) [SEC(2008) 2816]

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A KOHÉZIÓS ALAPRÓL SZÓLÓ ÉVES BESZÁMOLÓ (2007)

A Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1084/2006/EK rendelet nem írja elő a Kohéziós Alapról szóló éves jelentés elkészítését.

Ez a jelentés ezért az 1164/1994/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban készült. A jelentés a Kohéziós Alap 2000–2006-os időszakra elfogadott projektjeinek 2007-es megvalósítását mutatja be.

E jelentés így a Kohéziós Alapból 2006 végén, az alábbi 13 kedvezményezett tagállamban támogatott tevékenységeket mutatja be: Görögország, Spanyolország, Ciprus, Portugália, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia.

A 2000–2006-os időszakban az egyes tagállamokban elfogadott projektek 2007. évi végrehajtásának részleteit e jelentés melléklete tartalmazza.

1. A 2000–2006-os időszak pénzügyi végrehajtása 2007-ben és a projektek lezárása

2007-ben tizenöt tagállam (a 12 új tagállam, valamint Görögország, Portugália és Spanyolország) részesülhetett a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokban. Bulgária és Románia a két ország 2007. január 1-jei csatlakozásakor vált jogosulttá e támogatásokra. Miután azonban e jelentés kizárólag a Kohéziós Alap 2000–2006-os időszakra elfogadott projektjeinek megvalósítását mutatja be, nem terjed ki sem Bulgáriára, sem pedig Romániára. Ezenkívül Írország, gazdasági növekedésének köszönhetően, 2004. január 1-jétől már nem támogatható az Alapból.

Miután a Kohéziós Alapból a 2000–2006-os programozási időszakban támogatott projektekre tett valamennyi kötelezettségvállalást végrehajtották 2006 végéig, a 2007-es évre már csak kifizetési előirányzatok álltak rendelkezésre.

A 2000–2006-os időszakra elfogadott projektekre vonatkozó 2007-es kifizetések

A 2007. év eredeti költségvetése 3,250 millió°EUR volt. Ugyanakkor a Regionális Politikai Főigazgatóság szeptemberben a kifizetési előirányzatok 500°millió°EUR-val történő csökkentését kérte. További 172 millió EUR-t pedig a Szolidaritási Alapba csoportosítottak át. A források ekként történő csökkentése a tagállamok részéről általánosan gyengének mutatkozó igénybevétel eredménye; ez különösen négy fő kedvezményezett tagállam esetében mondható el, amelyek kifizetési kérelmeinek összértéke a 2007 szeptemberében általuk előrejelzett összegnek kevesebb mint 30%-át tette ki.

A 2007-es év vége felé egyre több kifizetési kérelmet nyújtottak be, s így a rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok tekintetében a kifizetések végrehajtásának aránya végül 100% lett. 2007 decemberének végén a Kohéziós Alap hozzájárulásával támogatott, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó operatív programok kései elfogadása miatt a fel nem használt kifizetési előirányzatok összegét, azaz 167°millió°EUR-t a 2000–2006-os időszakban támogatott projektekre vonatkozó kifizetési kérelmekre fordították.

2007 végén – a jelenleg támogatásban részesülő összes országot (Írország kivételével) figyelembe véve – a rendelkezésre álló források átlagos felhasználási aránya (a kötelezettségvállalásokhoz mért kifizetések) a Kohéziós Alap és a korábbi ISPA-projektek tekintetében 55% volt. A legalacsonyabb arány (kevesebb mint 40%) három országnál (Bulgária, Románia és Lengyelország), míg a legmagasabb (63% és 68% között) két országnál (Portugália és Spanyolország) mutatkozott.

1. Táblázat: A Kohéziós Alap és a korábbi ISPA-projektek kifizetéseinek végrehajtása 2007-ben (euróban kifejezve)

2006-ról áthozott előirányzatok | 60.776 | - | - | 60.776 | - | - |

Újra rendelkezésre bocsátott előirányzatok | - | - | - | - | - | - |

Visszafizetések | - | - | - | - | - | - |

Görögország | 3.623.591.038,72 | 2.255.055.185,63 | 1.368.535.853,09 |

Spanyolország | 12.935.250.808,79 | 9.198.976.311,34 | 3.736.274.497,45 |

Írország | 625.755.408,00 | 570.010.222,71 | 55.745.185,29 |

Portugália | 3.505.110.859,45 | 2.239.884.294,52 | 1.265.226.564,93 |

EU-4 ÖSSZESEN | 20.689.708.114,96 | 14.263.926.014,20 | 6.425.782.100,76 |

Ciprus | 54.014.695,00 | 22.844.221,33 | 31.170.473,67 |

Cseh Köztársaság | 748.976.735,00 | 248.036.041,09 | 500.940.693,91 |

Észtország | 242.449.651,00 | 86.011.929,46 | 156.437.721,54 |

Magyarország | 976.865.860,00 | 373.703.305,54 | 603.162.554,46 |

Lettország | 388.206.109,00 | 181.497.966,25 | 206.708.142,75 |

Litvánia | 521.392.688,00 | 188.680.965,59 | 332.711.722,41 |

Málta | 21.966.289,00 | 12.287.371,40 | 9.678.917,60 |

Lengyelország | 3.369.015.816,00 | 768.422.849,76 | 2.600.592.966,24 |

Szlovákia | 410.520.447,00 | 128.052.263,94 | 282.468.183,06 |

Szlovénia | 172.654.702,00 | 63.125.292,01 | 109.529.409,99 |

EU-10 ÖSSZESEN | 6.906.062.992,00 | 2.072.662.206,37 | 4.833.400.785,63 |

ÖSSZESEN | 27.595.771.106,96 | 16.336.588.220,57 | 11.259.182.886,39 |

4.2 Táblázat: A korábbi ISPA-projektekre elfogadott összegek (beleértve a fennálló kötelezettségvállalásokat)

Tagállam | Nettó kötelezettségvállalás (2007 decemberéig) | Kifizetve (2007 decemberéig) | Fennálló kötelezettségvállalások |

Bulgária | 879.908.118,00 | 296.570.622,32 | 583.337.495,68 |

Cseh Köztársaság | 479.117.989,65 | 376.462.763,84 | 102.655.225,81 |

Észtország | 184.709.389,40 | 132.834.958,14 | 51.874.431,26 |

Magyarország | 505.736.480,16 | 326.977.250,88 | 178.759.229,28 |

Lettország | 325.781.346,52 | 217.958.178,74 | 107.823.167,78 |

Litvánia | 304.015.168,61 | 187.355.758,57 | 116.659.410,04 |

Lengyelország | 2.265.523.798,03 | 1.318.714.851,29 | 946.808.946,74 |

Románia | 2.042.727.117,78 | 720.467.042,46 | 1.322.260.075,32 |

Szlovákia | 355.729.850,36 | 256.174.389,45 | 99.555.460,91 |

Szlovénia | 81.543.400,50 | 50.216.548,44 | 31.326.852,06 |

ÖSSZESEN | 7.424.792.659,01 | 3.883.732.364,13 | 3.541.060.294,88 |

A 2000–2006-os programozási időszak projektjeinek lezárása

2007 folyamán 40, a Kohéziós Alapból összesen 911 millió EUR támogatásban részesült projektet zártak le. Ezek között 26 spanyol, 7 portugál és 7 görög projekt volt. Ennek eredményeként a 2000–2006-os időszakban a Kohéziós Alapból támogatásban részesült, lezárt projektek száma 117-re nőtt, 721 projektet pedig még nem zártak le. Az 5.1 táblázat a 2007 végéig lezárt projektekről nyújt tájékoztatást.

5.1 Táblázat: A 2007-ben, illetve az azt megelőző években lezárt, a Kohéziós Alapok keretében támogatott projektek száma

Tagállam | A 2000–2006-os időszakban a Kohéziós Alap keretében támogatott összes projekt száma | 2007-ben lezárt projektek | 2002 és 2006 között lezárt projektek | A még le nem zárt projektek száma 2007 végén |

| |Projektek száma | Teljes kifizetett összeg (euróban kifejezve) | Projektek száma | Teljes kifizetett összeg (euróban kifejezve) | | |Bulgária | 38 | | | | |38 | | Cseh Köztársaság | 27 | 2 |36.838.453,19 |7 |124.496.115,65 |18 | | Észtország | 25 | 2 |3.487.155,90 |8 |45.070.156,40 |15 | | Lettország | 24 | 2 |17.530.155,17 |2 |18.416.589,32 |20 | | Litvánia | 29 | 1 |19.816.800,00 |5 |66.724.564,61 |23 | | Magyarország | 37 | | |7 |2.526.165,16 |30 | | Lengyelország | 65 | 3 |4.673.775,30 |1 |5.377.712,03 |61 | | Románia | 63 | 2 |1.794.821,78 |0 |1.794.821,78 |61 | | Szlovénia | 17 | | |4 |11.159.700,50 |13 | | Szlovákia | 29 | 2 |4.726.875,55 |2 |6.880.841,36 |25 | | |354 |14 |88.868.036,89 |36 |282.446.666,81 |304 | | 2. GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS FELTÉTELRENDSZER

Az 1164/94/EK tanácsi rendelet[1], amely a Kohéziós Alapból támogatott, 2006 előtt jóváhagyott projektekre irányadó jelleggel bír, makrogazdasági feltételekhez köti az Alap felhasználását. A rendelet kodifikált szövege kimondja, hogy „abban az esetben, ha a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján minősített többséggel eljárva, megállapítja, hogy egy tagállam […] nem hajtotta végre [stabilitási vagy konvergenciaprogramját] oly módon, hogy a túlzott költségvetési hiányt elkerülje, nem lehet az adott tagállam számára új projektet, illetve jelentős projektek esetében új projektszakaszt az Alapból finanszírozni”. Ez a rendelkezés jelzi, hogyan képes a Kohéziós Alap nemzeti szinten költségvetési támogatási eszközként együttműködni azáltal, hogy hozzájárul a tagállamok makrogazdasági fegyelmének megőrzéséhez. 2007 folyamán három, a Kohéziós Alap támogatásában részesülő tagállam (a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország) esetében túlzott költségvetési hiány miatt további intézkedéseket léptettek életbe, amelyek – az említett rendelet értelmében – bizonyos feltételek mellett az Alapból történő támogatások kifizetésének felfüggesztésével is járhatnak. E három ország közül ugyanakkor egyik esetében sem volt szükség hasonló intézkedések meghozatalára. 2008-ban a Tanács úgy határozott, hogy a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal szemben megszünteti a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárást.

A Cseh Köztársaság ellen a Tanács 2004. júliusi döntése nyomán indult eljárás az ország túlzott költségvetési hiánya miatt. A túlzott költségvetési hiány kiigazítására vonatkozóan kitűzött határidő 2008 volt. 2007 júliusában a Tanács megállapított, hogy a Cseh Köztársaság nem tett megfelelő intézkedéseket a Tanács a 2004 júliusában megfogalmazott ajánlásaira válaszul. Mivel azonban a Cseh Köztársaság nem tagja az euróövezetnek, esetében különleges eltérés van érvényben a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárás további lépéseinek alkalmazása tekintetében. 2007 októberében ezért a Tanács csak további ajánlásokat fogalmazott meg a Szerződés[2] 104. cikkének (7) bekezdése alapján. A Kohéziós Alapból történő támogatások felfüggesztésére nem került sor. A Tanács 2008. március 4-én nyújtotta be véleményét a Cseh Köztársaság legutóbbi, frissített konvergenciaprogramjáról. Általános következtetésként megállapították, hogy a program biztosítja a túlzott hiány 2008-ban történő megszüntetését. 2008 júniusában a Tanács kibocsátotta a Cseh Köztársasággal szemben a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárás megszüntetéséről szóló határozatot. Magyarország esetében 2004-ben indítottak túlzott költségvetési hiány esetén követendő eljárást. Azóta kétszer is megállapították – 2005 januárjában és 2005 novemberében –, hogy Magyarország nem tett hatékony intézkedéseket a Tanács ajánlásaira válaszul. A Bizottság azonban egyik alkalommal sem javasolta a Tanácsnak a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztését. A Magyarország túlzott költségvetési hiányára vonatkozó legutóbbi ajánlásokat a Tanács 2006 októberében, a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése alapján fogadta el. 2007 júliusában a Tanács megállapította, hogy Magyarország követte a megfogalmazott ajánlásokat.

Lengyelország tekintetében 2006 novemberében a Tanács a 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozatot hozott, melyben megállapította, hogy a Lengyelország által a 2004-es tanácsi ajánlásokkal összhangban a túlzott hiány kiigazítására hozott intézkedések elégtelennek bizonyultak. Ezért Lengyelországra vonatkozóan a Tanács 2007 februárjában új ajánlásokat fogalmazott meg. 2007 decemberében a Tanács megállapította, hogy a Lengyelország által tett intézkedések összhangban állnak a legutóbbi ajánlásokkal. 2008 júliusában a Tanács megszüntette a túlzott hiány miatt Lengyelország ellen indított eljárást.

2007 végén két másik, a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállam (Portugália és Szlovákia) ellen a túlzott hiány esetén követendő eljárás továbbra is folyamatban volt. Azonban a túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatban 2007 folyamán egyik ország esetében sem tettek további intézkedéseket. A két ország közül egyik esetében sem függesztették fel a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások folyósítását. 2008 júniusában a Tanács a két említett országgal szemben a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárás megszüntetéséről szóló határozatot bocsátott ki.

A 2007–2013-as időszakra vonatkozó Kohéziós Alapról szóló, 1084/2006/EK tanácsi rendelet[3] a Kohéziós Alap feltételrendszerének alkalmazásával kapcsolatos számos múltbeli bizonytalanságot tisztázott. Előírja, hogy a 104. cikk (8) bekezdése szerinti határozat alapján a Bizottság javasolhatja a Kohéziós Alapból származó támogatások felfüggesztését. A Tanács erre válaszul határozhat úgy, hogy a határozatot követő év január 1-jétől felfüggeszti a kötelezettségvállalások egészét vagy részeit. Amennyiben a Tanács a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárás keretében később megállapítja, hogy a tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedéseket, az automatikusan a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásai felfüggesztésének megszüntetéséről szóló határozathoz vezethet. Megállapították továbbá a felfüggesztett kötelezettségvállalások későbbi költségvetésbe való átvitelének szabályait.

3. VIZSGÁLATOK

A Kohéziós Alapra vonatkozó záró vizsgálat az Alapból az 1994–1999-es időszakban támogatott projektek 10%-át, vagyis az ezen időszak alatt társfinanszírozott projektek 20%-át fedte le. A helyszíni ellenőrzések 2003-ban befejeződtek; a főbb, megállapított hiányosságok között az irányítás elégtelen szintű ellenőrzése – amely következtében nem támogatható kiadásokat előlegeztek meg – és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok számos esetben történő megsértése említendő. 2007-ben Spanyolország esetében három projektnél a korrekciós eljárás bizottsági határozat útján zárult le, Portugália esetében pedig ugyanez történt egy projektnél, miután a tagállam beleegyezett a korrekciós eljárásba. A jelen vizsgálat nyomán indított fennmaradó pénzügyi korrekciós eljárások (amelyek 8 projektet érintenek: négy projektet Spanyolországban, egyet Görögországban és hármat Portugáliában) 2008 folyamán zárulnak le.

A 2000–2006-os időszakot érintő 2007. évi ellenőrzések elsősorban nyomon követésre összpontosultak, hogy ellenőrizzék a rendszerekre vonatkozóan, 2005-ben megfogalmazott ajánlások hatékony végrehajtását, továbbá ellenőrizték a projektekre fordított kiadásokat is. Különös hangsúlyt helyeztek a nemzeti ellenőrző szervek munkájának felülvizsgálatára, beleértve a rendszerellenőrzések minőségét, a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket és a támogatások lezárásáról szóló nyilatkozat elkészítésével kapcsolatos más munkákat. Összesen 20 ellenőrző látogatásra került sor: 7 látogatás a Kohéziós Alap felhasználásának az EU-14-ben történő vizsgálatára, 2 a közbeszerzési eljárások vizsgálatára, 3 a támogatások lebonyolításáért felelős szervek vizsgálatára és 8 Románia és Bulgária vizsgálatára terjedt ki.

A Kohéziós Alapokból támogatott projektek 2007 előtt végrehajtott ellenőrzéseit követő pénzügyi korrekciós eljárásokat is nyomon követték. Spanyolországnak végső állásfoglalásról szóló levelet küldtek mind a 14, még fennálló projektre vonatkozóan. Portugália esetében 3 projektnél a tagállam által elfogadott kiigazításokkal lezárták a korrekciós eljárást, míg 3 további fennálló projektnél az eljárás továbbra is folyamatban van. Görögország esetében a közbeszerzéssel kapcsolatos horizontális probléma miatti átalánykorrekcióra vonatkozó eljárásban lezárult a konzultációs szakasz, míg további 2 projekt esetében az eljárás folytatódik. 2008 folyamán sor kerül valamennyi fennmaradó eljárás lezárására.

2007 októberében további ellenőrzésekre is sor került, amelyek során a 2000–2006-os időszakban a Kohéziós Alapból támogatásban részesülő projektek lezárására vonatkozó nyilatkozatokat, az 1386/2002/EK rendelet 12. cikke szerint elkészített éves ellenőrzési jelentéseket, valamint a nemzeti ellenőrző szervekkel a témában közösen rendezett éves kétoldalú találkozókon való részvételt vizsgálták.

A főigazgatóság 2007. évi tevékenységéről szóló jelentésben az irányítási és ellenőrzési rendszerek működéséről nem minősített véleményt adtak hét tagállam esetében (Ciprus, Észtország, Magyarország – a közlekedési ágazatra vonatkozóan –, Lettország, Málta, Portugália és Szlovénia).

Hat tagállam (Bulgária – környezetvédelmi ágazat; Görögország, Írország, Litvánia, Románia, Spanyolország) esetében minősített véleményt fogalmaztak meg a rendszer lényeges elemeire mérsékelt hatással bíró jelentős hiányosságok miatt.

A többi öt tagállam esetében minősített véleményt fogalmaztak meg a rendszer lényegét jelentős mértékben érintő súlyos hiányosságok miatt (Bulgária esetében a közlekedési ágazatra vonatkozóan, a Cseh Köztársaság és Magyarország esetében a környezetvédelemre vonatkozóan, valamint Lengyelország és Szlovákia esetében). Mivel a rendszer jelentős hiányosságai 2007-ben a kifizetések elfogadhatatlan kockázatát jelentették, a Főigazgatóság az általa e tekintetben megállapított kritériumok figyelembevételével az említett öt tagállam esetében fenntartást fogalmazott meg.

4. Szabálytalanságok

2007 folyamán az Európai Csalás Elleni Hivatal a 2185/96/EK rendeletnek[4] megfelelően két helyszíni ellenőrzést végzett, összefüggésben négy, a Kohéziós Alapot érintő külső vizsgálattal. Mivel ezek az ügyek jelenleg is folyamatban vannak, működési és esetlegesen jogi okokból ezekre vonatkozóan nem lehet további tájékoztatással szolgálni.

2007 folyamán a tagállamok – az 1831/94/EK rendelettel[5] összhangban – 92 esetben értesítették a Bizottságot a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos szabálytalanságokról, amelyek összességében 110°222°823 EUR összegű hozzájárulást érintettek. Ebből az összegből 63°686°298 EUR-t már visszatérítettek, a fennmaradó összeget pedig szintén vissza fogják téríteni. Az ügyek többségét két tagállam, Görögország és Spanyolország jelentette (26, illetve 34 esetet, vagyis összességében az esetek több mint 50%-át). A Görögország által jelentett esetek összesen 67°259°450 EUR összegű támogatást érintettek, amelyből 57°788°966 EUR-t már visszavontak. Írország kizárólag egy esetet jelentett a Bizottságnak, azonban annak pénzügyi hatása 6°638°190 EUR volt, ami jelentős összegnek számít a bejelentések által érintett összegek átlagához viszonyítva. A bejelentések száma az elmúlt évhez[6] képest csökkent. A számok alapján látható, hogy a „régi kedvezményezett országok” jobban teljesítik bejelentési kötelezettségüket. Ugyanakkor azonban – tekintettel a Kohéziós Alapból társfinanszírozott projektek közösségi támogatásának nagyságára – megállapítható, hogy a tagállamok bejelentési fegyelmét javítani kell.

A bejelentések az alábbi főbb szabálytalanságokra vonatkoztak: nem támogatható kiadások finanszírozása és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok megsértése. E két kategória a bejelentett esetek csaknem 75%-ában fordult elő.

5. Értékelés

A Bizottság és a tagállamok végzik el valamennyi társfinanszírozott projekt értékelését. Az Alap támogatásaiból részesülendő projekteket a Bizottság fogadja el a kedvezményezett tagállamokkal egyetértésben.

Minden támogatás iránti kérelemhez csatolják a projekt költség-haszon elemzését (CBA). Az elemzésnek igazolnia kell, hogy a megvalósuló társadalmi-gazdasági haszon középtávon arányos a ráfordított pénzügyi támogatással. A Bizottság a költség-haszon elemzést a projektek költség-haszon elemzési útmutatója alapelveinek megfelelően vizsgálja meg. A módszertani útmutatót, amelyet először 2003-ban tettek közzé, nemrégiben aktualizálták annak érdekében, hogy az figyelembe vegye a közösségi szakpolitikák és a pénzügyi eszközök fejlődését, valamint az új keretszabályozást, amely alapján a 2007–2013-as programozási időszak legnagyobb projektjeit támogatják. 2007 folyamán a Bizottság a tagállamok kapacitásának növelését célzó intézkedések révén támogatást nyújtott a tagállamoknak annak érdekében, hogy a projektek előzetes pénzügyi és gazdasági elemzései egységesebbek legyenek. A külön erre a célra kifejlesztett szoftver már teljes mértékben használható, és 2006-ban elfogadták a költség-haszon elemzési módszerére vonatkozó gyakorlati útmutatót is. A dokumentum bemutatja a költség-haszon elemzés általános elveit és működési szabályait, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsák ki saját, a költség-haszon elemzésre vonatkozó iránymutatásaikat.

Ezenkívül a Bizottság szúrópróbaszerű utólagos értékeléseket hajt végre a Kohéziós Alapból társfinanszírozott projekteknél. A legutóbbi, 2005-ben közzétett értékelést 200, az 1993–2002-es időszakban végrehajtott projektből álló mintán végezték. A következő utólagos értékelésre várhatóan 2009-ben kerül sor, amely során a 2000–2006-os időszakban végrehajtott projekteket értékelik majd.

6. Tájékoztatás és nyilvánosság

Mint ahogyan azt már a 2006-os éves jelentés is jelezte, a Kohéziós Alapokkal kapcsolatos kérdések tagállamokkal történő megvitatásával 2007. január 1-jétől az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően az alapok koordinációs bizottsága foglalkozik.

Az ERFA és a Kohéziós Alap szempontjából közös érdekeket érintő kérdéseken kívül (technikai segítségnyújtás, ellenőrzések, költségvetési kérdések stb.) néhány sajátos, a Kohéziós Alapot érintő kérdést az alapok koordinációs bizottságának következő ülései keretében vetettek fel és vitattak meg: a januári téma: „Az 1084/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezések végrehajtása”; a februári téma: „Hogyan egészítik ki egyes projekteknek a strukturális alapok és a Kohéziós alap nyújtotta finanszírozását más közösségi eszközök”; a májusi téma: „A technikai segítségnyújtás különböző intézkedési típusainak féléves aktualizálása; a júliusi témák címe pedig: „Útmutató a közbeszerzési eljárások megsértésével kapcsolatban elvégzendő pénzügyi korrekciók megállapításához” és „Tanulmány az ERFA és a Kohéziós Alap regionális kiadásairól” volt.

A Bizottság tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos intézkedései 2007-ben elsősorban a 2007–2013-as időszakot érintő, a nyilvánosságra vonatkozó követelmények teljesítésére összpontosultak.

November 25-26-án a Bizottság továbbá egy nagyszabású konferenciát szervezett "Telling the Story. Communicating Cohesion Policy Together" (Beszéljünk együtt a kohéziós politikáról!) címmel. A konferencián több mint 500, kommunikációért felelős tisztviselő vett részt szerte Európából (az eseményről szóló jelentések a Regionális Főigazgatóság weboldalán[7] olvashatók). Az új programok tekintetében a Bizottság és a tagállamok, illetve régiók közötti megerősített hálózati munka az INFORM hálózaton alapul majd, amely lehetővé teszi a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal kapcsolatos tájékoztatás bevált gyakorlatának megosztását.[pic][pic][pic]

[1] Az 1164/94/EK tanácsi rendelet 6. cikke szerint, a Bizottság által előterjesztett kodifikált szövegnek megfelelően.

[2] Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek a túlzott államháztartási hiányról szóló 104. cikke.

[3] A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/1994/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

[4] HL L 292., 1996.10.15., 2. o.

[5] HL L 191.,1994.07.29., 1. o., legutóbb a 2168/2005/EK rendelettel (HL L 345., 2005.12.21., 15 o.). módosított rendelet.

[6] 2006: a bejelentett esetek száma 228; a bejelentések által érintett összeg 186°604°797 EUR.

[7] http://ec.europa.eu/regional_policy/country/commu/conferences/november07/sources_en.cfm