30.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/72

1.1

Tekintettel arra, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: jogellenes) halászat nem szűnő gyakorlata átfogó választ igényel, amely hatékony, a kifogástól az értékesítésig az egész ellátási láncra kiterjedő szabályozási eszközön alapul, az EGSZB úgy véli, a javasolt keretszabályozás általánosságban megfelelő a jogellenes halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására, ezért támogatja. Megítélése szerint a javasolt intézkedések erősítik a Közösség lobogó, kikötő vagy piac szerinti, illetve kedvezményezett államként betöltött szerepét.

1.2

Az EGSZB szerint a javasolt rendelet sikere az alábbi négy pilléren nyugszik:

1.3

Az EGSZB nem zárná ki a közösségi flottát a javasolt rendelet hatálya alól, ugyanakkor úgy véli, hogy a javaslatnak világosabban meg kellene különböztetnie a lobogó szerinti állam által nem ellenőrzött harmadik országbeli hajók jogellenes halászatát a közösségi hajók által elkövetett egyéb – a közös halászati politika elveibe ütköző, és a 2847/93/EGK rendelet (1) által foganatosított jogi intézkedések hatálya alá tartozó – jogellenes halászati tevékenységektől.

1.4

Az EGSZB szerint az összes javasolt ellenőrzési és felügyeleti intézkedés végrehajtása jelentős többletterhet jelent majd a tagállamok számára a költségeket és a bürokráciát illetően, és az adminisztratív ellenőrző struktúra bővítését teszi szükségessé. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a végső eredmény veszélyeztetésének elkerülése érdekében vegye figyelembe e szempontot, és feltétlenül hozzon megfelelő intézkedéseket, hogy a javasolt rendelet alkalmazása ne növelje a jogszerű halászatot végző hajókat üzemeltető vállalkozások működési költségeit.

1.5

Továbbá az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt intézkedések semmilyen körülmények között nem lehetnek negatív hatással a jogszerű kereskedelmi forgalomra, nem akadályozhatják a kereskedelmet, és nem sérthetik meg a nemzetközi kereskedelem szabályait.

1.6

Az EGSZB megítélése szerint a rendeletjavaslat nem magyarázza meg kellőképpen, hogy a lobogó szerinti állam hatóságának hogyan kellene a fogási tanúsítványt – az Európai Közösség követelményének megfelelően – hitelesítenie. Mivel ezt a hitelesítést elektronikus úton kell elvégezni, az EGSZB úgy véli, hogy a rendeletjavaslatnak világosan meg kellene magyaráznia a hitelesítés módját mind a friss fogást, mind a mélyhűtött halászati termékeket szállító hajók esetében.

1.7

Az EGSZB szerint a harmadik országok halászhajóinak ellenőrzését az egyes tagállamok valamennyi „kijelölt kikötőjében” egységesen kellene végezni. A rendeletjavaslatnak ezenkívül azt is világosabbá kellene tennie, hogy ellenőrzésekre a tengeren, szárazföldön és légi úton egyaránt sor fog kerülni.

1.8

Az EGSZB – ahogy egyéb véleményeiben is – újból kinyilvánítja, hogy a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalnak kiemelt szerepet kellene betöltenie a jogellenes halászattal kapcsolatos koordinációs, nyomon követési és ellenőrző tevékenységben. Ennek érdekében nagyobb mértékű pénzügyi és emberi erőforrásokat kell a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

1.9

Az EGSZB szerint a harmadik országok hajóira kiszabott szankciók szintjét az Európai Unió valamennyi tagállamában össze kellene hangolni. Arra az esetre pedig, ha valamely állam nem tartja be az előírásokat, az EGSZB szerint a halászathoz nem kapcsolódó szankciók alkalmazásának lehetőségét is mérlegelni kellene.

1.10

Az EGSZB szerint a jogellenes halászhajók és a nem együttműködő államok azonosítási eljárásaihoz kapcsolódó – különösen a védelemre vonatkozó – garanciákat mindenesetre meg kellene erősíteni; eljárásokat pedig csak szilárd bizonyítékok alapján célszerű indítani, annak elkerülésére, hogy a bíróságok később visszavonják a tagállamok által hozott intézkedéseket.

2.1

A Közösség több mint tíz éve küzd a jogellenes halászat ellen. 2002 óta ez a küzdelem egy közösségi cselekvési terv formáját ölti, melynek célja a jogellenes halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása magán a Közösségen belül, illetve regionális és nemzetközi szinten (2).

2.2

Az említett közleményben ismertetett közösségi cselekvési terv végrehajtásáról kiadott 2005-ös állásfoglalásában (3) az Európai Parlament megállapította, hogy az Európai Uniónak szélesítenie és fokoznia kell a jogellenes halászat leküzdését célzó erőfeszítéseit.

2.3

Bár történtek jelentős előrelépések, a jogellenes halászatot nem sikerült felszámolni. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy e gyakorlat folytatása sürgős, határozott választ követel az Európai Unió részéről.

2.4

Éppen ezért az Európai Bizottság a múlt évben újabb közleményt (4) terjesztett elő a jogellenes halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló új közösségi stratégiáról.

2.5

A múlt év folyamán folytatott széles körű konzultációkat követően – amelyekben az EGSZB is aktív szerepet vállalt (5) – az Európai Bizottság kidolgozta ezt a rendeletjavaslatot (6), mely a következő céloknak kíván eleget tenni:

2.6

A javaslat tehát arra az elvre épül, hogy a jogellenes halászat elleni hatékony stratégiának átfogónak kell lennie, és ki kell terjednie a probléma minden szempontjára, a teljes ellátási lánc mentén.

3.1

Az EGSZB szerint a jogellenes halászat aggasztó környezeti és társadalmi-gazdasági következményei miatt az Európai Unió számára létfontosságú a határozott fellépés, ezért az EGSZB messzemenőkig támogatja az Európai Bizottságot.

3.2

A jelenlegi közösségi szabályok – amelyen belül a közös halászati politika vonatkozásában ellenőrzési rendszert hoztak létre (7) – átfogó rendszert írnak elő a közösségi halászhajókról származó kifogott mennyiség jogszerűségének ellenőrzésére, de a harmadik országok halászhajói által kifogott és az EU-ba importált halászati termékek esetében nem biztosítanak hasonló szintű ellenőrzést és szankciókat.

3.3

Ez a kibúvó mind a közösségi, mind a külföldi piaci szereplők számára lehetőséget ad, hogy jogellenes halászatból származó termékeiket behozzák a Közösségbe területére – amely a halászati termékeknek a világon a legnagyobb piaca és importőre –, és növeljék tevékenységük jövedelmezőségét. Ezért az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt rendelet helyesen összpontosít a harmadik országbeli hajók jogellenes halászati tevékenységeire, miközben – ahogyan a rendeletjavaslat 1. cikkének (4) bekezdése kimondja – a közösségi flottát sem zárja ki a rendelet alkalmazási köréből.

3.4

A javasolt rendelet új ellenőrzési rendszert állít fel, amelyet valamennyi, a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó területen vagy tengeri vizeken, illetve közösségi halászhajók vagy állampolgárok által folytatott jogellenes halászati tevékenységre, valamint minden kapcsolódó tevékenységre alkalmazni kell. A rendszer – az érintett lobogó szerinti vagy parti állam hatáskörének sérelme nélkül – a nem közösségi hajók által a nyílt tengeren vagy harmadik ország joghatósága alá tartozó vizeken folytatott jogellenes halászati tevékenységre is vonatkozik, ugyanúgy, ahogyan a közös halászati politika ezt a közösségi flotta számára írja elő.

3.5

Az EGSZB nem zárná ki a közösségi flottát a javasolt rendelet hatálya alól, ugyanakkor úgy véli, hogy a javaslatnak világosabban meg kellene különböztetnie a lobogó szerinti állam által nem ellenőrzött harmadik országbeli hajók jogellenes halászatát a közösségi hajók által elkövetett egyéb – a közös halászati politika elveibe ütköző, és az említett 2847/93/EGK rendelet által foganatosított jogi intézkedések hatálya alá tartozó – jogellenes halászati tevékenységektől.

3.6

A javasolt rendelet megfelelő rendszert vezet be a Közösségbe behozott halászati termékek ellátási láncának ellenőrzésére is. Az EGSZB szerint a javasolt intézkedések semmilyen körülmények között nem lehetnek negatív hatással a kereskedelmi forgalomra; nem akadályozhatják a jogszerű kereskedelmet.

3.7

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által előterjesztett rendeletjavaslatot. A javaslat világos és széles hatókörű, az EU szintjén és nemzetközi szinten is kiterjed a jogellenes halászat ellenőrzésére, és azonnali kötelező erejű intézkedések, valamint hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciók segítik mindazon természetes és jogi személyek ellen, akik, illetve amelyek súlyosan megszegik a rendeletet, vagy a jogsértő magatartásért felelősek. Arra az esetre pedig, ha valamely állam nem tartja be az előírásokat, az EGSZB szerint a halászathoz nem kapcsolódó szankciók alkalmazásának lehetőségét is mérlegelni kellene.

3.8

Az EGSZB szerint a rendeletjavaslat fejezeteinek sorrendjét fel kellene cserélni, és közvetlenül az I. fejezet után a IV. (Közösségi riasztórendszer) és V. (A jogellenes halászati tevékenységben érintett hajók azonosítása) fejezetnek kellene következnie.

3.9

Ugyanakkor az EGSZB szerint a III. fejezet 13. cikke (1) bekezdésének világossá kellene tennie, hogy a jogellenes halászati termékek behozatalának tilalma a tengeren, közúton és légi úton importált termékekre egyaránt vonatkozik.

3.10

Az EGSZB álláspontja szerint a javasolt rendelet végrehajtása elsősorban azért lesz nehéz, mert a tagállamok részéről általános konszenzust és támogatást, nemzetközi szinten pedig hatékony együttműködési hálózat kialakítását igényli.

3.11

Az EGSZB szerint az összes javasolt ellenőrzési és felügyeleti intézkedés – kikötőkben és nyílt tengeren való – végrehajtása, továbbá a hajók és a fogások tanúsítására, nyomon követésére és ellenőrzésére, és a vízi, közúti vagy légi úton történő behozatal ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések jelentős többletterhet jelentenek a tagállamok számára a költségek és a bürokrácia tekintetében, és az adminisztratív ellenőrző struktúra bővítését teszik szükségessé. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a rendeletjavaslatban mérlegelje ezek hatását, hogy ne veszélyeztessék a végső eredményt.

3.12

Az EGSZB ezzel kapcsolatban arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a javasolt rendelet alkalmazása ne növelje a jogszerű halászatot végző hajókat üzemeltető vállalkozások működési költségeit.

3.13

Összefoglalva, az EGSZB megítélése szerint a javasolt intézkedések erősítik a Közösség lobogó, kikötő vagy piac szerinti, illetve kedvezményezett államként betöltött szerepét.

4.1

Mint az eddigiekben láthattuk, a javasolt rendelet – megfelelő, következetes és folyamatos végrehajtása esetén – alkalmas rá, hogy az Európai Uniót a jogellenes halászat elleni nemzetközi küzdelem vezetőjévé, „zászlóvivőjévé” tegye.

4.2

Az általános végrehajtási rendelkezések után a rendelet közvetlenül a harmadik országok hajóinak kikötői ellenőrzésére tér rá. Hangsúlyozni kell, hogy a rendelet megtiltja a közösségi vizeken a harmadik országok halászhajói közötti, vagy egy ilyen halászhajó és egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó közötti átrakodást. A tilalom a harmadik országok hajóiról származó halászzsákmány közösségi vizeken kívüli, közösségi hajókra történő átrakodására is kiterjed.

4.3

Az EGSZB üdvözli a tengeri átrakodásra vonatkozó fenti tilalmat; korábban többször is sürgette az Európai Bizottságot, hogy vezessen be ilyen tilalmat, mivel a jogellenes halászatnak jelentős részben ez a tevékenység a forrása.

4.4

A rendelet világosan előírja, hogy a harmadik országok halászhajói csak a tagállamok által előre megnevezett „kijelölt kikötőkben” léphetnek be az Európai Unióba, és részletezi az előzetes értesítésre, engedélyezésre, érvényes fogási tanúsítványra illetve ellenőrzésre vonatkozó követelményeket, amelyeknek meg kell felelniük. A harmadik országok halászhajói számára tilos a tagállamok kikötőibe történő belépés, a kikötői szolgáltatások nyújtása és az ilyen kikötőkben végzett kirakodási, átrakodási vagy fedélzeti feldolgozási műveletek elvégzése, kivéve, ha teljesítik a rendelet előírásait és rendelkezéseit.

4.5

A rendelet különös jelentőséget szentel a belépési értesítések, fogási tanúsítványok és a kikötői ellenőrzések szoros és szigorú nyomon követésének.

4.6

Ami a fogási tanúsítványokat illeti, amelyeket a kikötőbe érkezést 72 órával megelőzően kell elküldeni, az EGSZB szerint ezeket a jóváhagyó hatóságnak elektronikus úton kellene jóváhagynia. Az EGSZB úgy érzi, hogy a rendeletjavaslat nem teszi kellően világossá e tanúsítványok jóváhagyásának módját. Továbbá az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak jeleznie kellene, vannak-e kivételek a szóban forgó 72 órás időkeret alól.

4.7

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság halászhajók és halfogások ellenőrzésére vonatkozó iránymutatásait, és felhívja a tagállamokat, alakítsanak ki konszenzust a valamennyi „kijelölt kikötőben” történő egységes alkalmazás érdekében.

4.8

A rendelet megsértése, vagyis egy harmadik országbeli halászhajó jogellenes halászati tevékenységben való részvétele a kirakodási, átrakodási vagy fedélzeti feldolgozási műveletek adott hajótól való megtagadását vonja magával, amit a jogsértés kivizsgálása, és adott esetben az érintett tagállam nemzeti jogában előírt szankciók követnek. A súlyos jogsértések esetére a rendeletjavaslat azonnali végrehajtási intézkedéseket ír elő.

4.9

A harmadik országok halászhajóira vonatkozó szigorú ellenőrzés, amely a közösségi hajók ellenőrzési eljárásával pontosan azonos eljárást követ, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halásztevékenységekből származó halászati termékek azonosításának célját szolgálja. A rendelet szerint e termékeket tilos a Közösség területére behozni.

4.10

Az EGSZB úgy véli, hogy a Közösség teljes területére irányuló importot felügyelni kellene, ezért a III. fejezet hatályának az Európai Közösség területére közúti, illetve légi úton behozott konténerekre is kellene terjednie. Továbbá meg kellene állapítani az évente ellenőrzendő konténerek minimális arányát.

4.11

A rendelet szerint amennyiben valamely halászati termékek a rendelet szerint jogellenes halászatból származónak minősülnek, és ezért behozatali tilalmat érvényesítenek velük szemben, a tagállamok – a fellebbezési jog megfelelő tekintetbevétele mellett – a halrakományokat lefoglalhatják, és nemzeti szabályaikkal összhangban rendelkezhetnek velük.

4.12

Annak érdekében, hogy a rendeletet a halászati termékek behozatalával és újraexportálásával, illetve – adott esetben – behozatali tilalmával kapcsolatos valamennyi kérdésben megfelelően alkalmazni lehessen, a rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy igazgatási együttműködési megállapodásokat kössön a lobogó szerinti államokkal.

4.13

Az Európai Bizottság által a rendelet keretében kialakított rendszer széles körű együttműködést igényel nemzetközi szinten mind az EU és a lobogó szerinti államok között, mind a regionális halászati szervezetekben együttműködő államok között, mind pedig magukkal a regionális szervezetekkel. Az együttműködés eredményeképpen a nem együttműködő államokat azonosítani kell, és a rendelet előírja az ilyen államokkal szembeni eljárást.

4.14

E nemzetközi együttműködés első belső következménye egy közösségi riasztórendszer kialakítása, amely figyelmezteti a gazdasági szereplőket és a tagállamokat az alkalmazandó törvények, rendelkezések és nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási szabályok egyes harmadik országok általi betartásával kapcsolatos – a Közösségben felmerülő – megalapozott kétségekről.

4.15

A figyelmeztetés eredményeképpen a Közösség és a nemzetközi szervek ellenőrzik a riasztást kiváltó behozatalt, illetve a korábbi tételeket, valamint a figyelmeztetés által érintett halászhajókat. Ha e nyomozás, vizsgálatok, illetve ellenőrzések igazolják, hogy jogellenes halászati tevékenységekre került sor, az Európai Bizottság további intézkedéseket fogadhat el, például az érintett halászhajó(ka)t felveheti a jogellenes hajók közösségi listájára.

4.16

A rendelet szerint a jogellenes halászati tevékenységekről szóló valamennyi információt az Európai Bizottság, vagy egy általa kijelölt szerv gyűjti össze és elemzi.

4.17

Az EGSZB úgy véli, hogy a fenti feladat kivitelezésére leginkább a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal alkalmas, amelynek nagyobb mértékű pénzügyi és emberi erőforrásokat kell a rendelkezésére bocsátani.

4.18

A rendelet igen alaposan foglalkozik a jogellenes halászhajókra vonatkozó közösségi lista elkészítésének, frissítésének és közzétételének minden aspektusával és e lista tartalmával; a regionális halászati irányítószervezetek által elfogadott jogellenes halászati listákra felvett halászhajók automatikusan felkerülnek az Európai Bizottság listáira is. Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak nem kellene közösségi halászhajókat automatikusan felvennie erre a listára, hanem előbb meg kellene győződnie arról, hogy az érintett tagállamok nem hoztak – a rendeletjavaslat 26. cikke alapján – hatékony intézkedéseket.

4.19

Az EGSZB úgy véli, hogy a rendelet által kialakított rendszer megfelelő: komoly kísérletet tesz a halászhajók, illetve nem együttműködő országok jogellenes halászatra vonatkozó listákra történő felvételére, minden ezzel járó – az előzetes tájékoztatásra, illetve a védelemre vonatkozó – garanciával együtt, mérlegelve a jogellenes halászati tevékenységeket végző hajókkal és államokkal szembeni intézkedéseket. Az EGSZB szerint a jogellenes halászhajók és a nem együttműködő államok azonosítási eljárásaihoz kapcsolódó –, különösen a védelemre vonatkozó – garanciákat mindenesetre meg kellene erősíteni; eljárásokat pedig csak szilárd bizonyítékok alapján célszerű indítani, annak elkerülésére, hogy a bíróságok később visszavonják a tagállamok által hozott intézkedéseket.

4.20

Tekintettel arra, hogy a nem együttműködő államok listájára való felkerülés súlyos következményekkel jár, és hogy e rendelet követelményeinek valamennyi államra egyformán kell vonatkozniuk, az EGSZB elfogadja, hogy az Európai Bizottság segíteni kívánja a fejlődő országokat a halászati tevékenységek nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó követelmények teljesítésében.

4.21

Az EGSZB szerint a hajómegfigyelési rendszer (VMS) a jogellenes halászati tevékenységek nyomon követésének fontos eszköze, ezért ha egy ország le akar kerülni a nem együttműködő államok listájáról, minden halászhajóján meg kell követelni a VMS alkalmazását.

4.22

Az EGSZB helyesli a rendelet által bevezetett szigorú rendelkezéseket a jogellenes halászati tevékenységekben részt vevő halászhajókkal és nem együttműködő államokkal szemben.

4.23

A rendelet megtiltja a tagállamok állampolgárainak, hogy bármilyen módon segítséget nyújtsanak vagy közreműködjenek a jogellenes halászati tevékenységekben, illetve a jogellenes halászhajók közösségi listáján szereplő hajók bérléséhez, kiviteléhez, illetve eladáshoz kapcsolódó bármely tevékenységben.

4.24

Végül a rendelet nagy hangsúlyt helyez a súlyos jogsértésekre, harmonizálva azt a minimális szintet, amely esetében minden tagállamban a maximális bírság kiszabását követeli meg mind a természetes, mind a jogi személyekre; valamint a jogsértés megismétlődését megelőző, illetve az illetékes hatóságok nyomozását lehetővé tevő azonnali végrehajtási intézkedéseket és kísérő szankciókat.

4.25

Az EGSZB szerint a harmadik országok hajóira kiszabott szankciók szintjét az Európai Unió valamennyi tagállamában össze kellene hangolni.

4.26

A közösségi szabályok egyszerűsítése érdekében az Európai Bizottság rendeletjavaslata magában foglalja az olyan regionális halászati irányítószervezetek által elfogadott főbb ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendelkezéseket, amelyekhez csatlakozott a Közösség, így a rendelet hatályát az ezen irányítószervezetek ellenőrzése alatt álló összes vizekre kiterjeszti.

4.27

Az EGSZB szerint célszerű lenne, ha az Európai Bizottság a későbbiekben tanulmányozná annak lehetőségét, hogy a rendelet hatályát az édesvizi halászatra is kiterjessze.

4.28

Az EGSZB szerint az Európai Bizottság rendeletjavaslata igen hasznos eszköz a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására. A végrehajtás érdekében tartós és állhatatos erőfeszítésre lesz szükség. Az EGSZB úgy véli, ebben létfontosságú szerepe lesz a tagállamok közötti együttműködésnek.