Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 85/01)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK (1) tanácsi rendelet 7. cikke szerint létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„CEREZA DEL JERTE”

EK-szám: ES/PDO/005/0233/20.02.2002

OEM ( X ) OFJ ( )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam felelős szervezeti egysége:

2.   Csoportosulás:

3.   Termék típusa:

1.6. osztály: gyümölcs

4.   Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1.   Elnevezés: „Cereza del Jerte”

4.2.   Leírás: A „Cereza del Jerte ”oltalom alatt álló eredetmegjelölés kizárólag a Prunus avium L. faj „Navalinda”, „Ambrunés”, „Pico Limón Negro”, „Pico Negro ”és „Pico Colorado ”helyi fajtáinak frissen fogyasztandó gyümölcsére, az étkezési cseresznyére terjed ki.

A következő fajták élvezik az eredetmegjelölés oltalmát:

Kocsánytalan fajták: az „Ambrunés”, „Pico Negro”, „Pico Colorado ”és „Pico Limón Negro ”fajták. A termesztett cseresznye nagyobb része ebbe a csoportba tartozik. A csoport megkülönböztető jegye, hogy betakarításkor az érett gyümölcs magától leválik a kocsányról.

Kocsányos: „Navalinda”

Ami a termék jellemzőit illeti, a gyümölcs színe kívül pirosas, a legtöbb cseresznye borvörös vagy bíborvörös színű. A gyümölcs húsa kemény és ropogós, bár az egyes fajták színe és létartalma különböző: van piros húsú és piros levű, de sárgás húsú és színtelen levű fajta is. A gyümölcs alakja sokféle lehet: vese alakú, lapos, gömbölyded vagy hosszúkás. A gyümölcs magjának alakja és nagysága is változó, van közepes és nagy, valamint különlegesen nagy magú, illetve kerekded és hosszúkás magú fajta is.

Az alábbi táblázat összefoglalja a (Brix-értékekben kifejezett) cukortartalommal, a gyümölcs alakjával, minimális átmérőjével és savasságával (milliekvivalens 100 ml almasavban) kapcsolatos főbb követelményeket az oltalom alá tartozó valamennyi fajta tekintetében:

1. táblázat

Az OEM védelmét élvező egyes cseresznyefajták cukortartalma, alakja, minimális átmérője és savassága

A „Cereza del Jerte ”eredetmegjelölés oltalmát csak olyan cseresznyék élvezhetik, amelyek a 2004. február 6-i 2004/214/EK bizottsági rendeletben megállapított, a cseresznyére és a meggyre vonatkozó forgalmazási előírások alapján az „extra”osztályba sorolhatók.

4.3.   Földrajzi terület: A termelés Extremadura autonóm körzetben, Cáceres tartomány északi részén, a Jerte és az Ambroz folyó völgyében, valamint La Vera hegyvidéki lejtőin zajlik.

Mivel a gyümölcs minősége és a termőterületek hegyvidéki jellege, valamint a termelési feltételek sajátosságai között szoros kapcsolat áll fenn, az olyan mezőgazdasági vagy egyéb területek, amelyek nem hegyvidéken fekszenek, nem tartoznak a kijelölt földrajzi területhez, így:

a Jerte folyó völgyében: a tengerszint feletti magasságtól függetlenül bármely település területéhez tartozó mezőgazdasági földterület termőterületnek számít,

La Vera területén: az 500 m-nél alacsonyabban fekvő mezőgazdasági területek nem számítanak termőterületnek,

az Ambroz folyó völgyében: a 600 m-nél alacsonyabban fekvő mezőgazdasági területek nem számítanak termőterületnek.

A termőterülettel megegyezik a csomagolás és a feldolgozás területe.

4.4.   Származási igazolás: Az oltalom alá tartozó termék minőségét és származását a minőségbiztosítási és eljárási kézikönyv előírásainak megfelelően az OEM különböző nyilvántartásaiba bejegyzett termőterületeken és feladóüzemekben a Szabályozó Tanács által végzett megfelelő ellenőrzések és vizsgálatok biztosítják.

Az említett ellenőrzések végeztével a valamennyi érdekelt fél képviselőit tömörítő Szabályozó Tanács Minősítő Bizottsága kiértékeli az eredményeket, majd objektív és megkülönböztetésmentes döntést hoz. Amennyiben a Minősítő Bizottság a tanúsítvány megadásáról dönt, a Szabályozó Tanács tanúsítványt bocsát ki a bejegyzett üzemek számára.

A „Cereza del Jerte ”eredetmegjelölés oltalma alá tartozó cseresznyét a termelés földrajzi területén kell csomagolni. Ezt a szabályt a kérelmező csoportosulás alkotta azzal az indokkal, hogy csak így óvható meg a termék minősége, illetve biztosítható nyomon követhetősége a tanúsítási eljárás során.

A tanúsítási folymat akkor tekinthető lezárultnak, amikor a tanúsítvánnyal ellátott termék csomagolásán elhelyezik a minőséget és származást igazoló sorszámozott címkét. Ezt a címkét a Szabályozó Tanács állítja ki. A Szabályozó Tanács hatáskörét és illetékességét annak szabályzata a következők szerint határozza meg:

illetékességi területe megegyezik a termelési területtel,

a terméket illetően hatásköre kiterjed a „Cereza del Jerte ”eredetmegjelölés oltalmát élvező cseresznyére, legyen az a termelés, a tárolás, a csomagolás, a szállítás vagy a forgalmazás bármely szakaszában,

a személyek vonatkozásában hatásköre a különböző nyilvántartásokban szereplő személyekre terjed ki.

A csomagolást a termékleírás „C ”részében meghatározott földrajzi területen kell végezni annak érdekében, hogy a teljes folyamat során biztosítható legyen a nyomon követhetőség és a felügyeleti szerv által végzett ellenőrzés, illetve az oltalom alatt álló termék minősége ne szenvedjen csorbát. Mivel nehezen megközelíthető hegyvidéki területről van szó, a cseresznye elszállítása csak kedvezőtlen körülmények között oldható meg, és ezek hatását a hosszú szállítási idő csak fokozhatja. Ez nyilvánvalóan kihatna a gyümölcs minőségére, és esetleg megváltoztatná a termékleírásban meghatározott termékjellemzőket.

A terméket a származás igazolásával hozzák forgalomba, amit a Szabályozó Tanács által kiadott címke, illetve sorszámozott címke jelez.

4.5.   Az előállítás módja: A cseresznyét kisméretű gazdaságokban, lejtőkön elhelyezkedő, teraszos művelésű parcellákon termesztik. A gazdaságok átlagos kiterjedése 1,6 hektár, gazdaságonként négy és fél parcella.

Ebből következően a gazdaságok többségében családi munkaerővel végzik az ültetvények művelését, ahogy a betakarítást is, ami az egyik legnehezebb és legnagyobb szakértelmet igénylő feladat.

A gyümölcsösök telepítési formáját/térállását meghatározza, hogy a fák keskeny teraszokon nőnek, egy teraszon többnyire csak egy sor fa fér el, vagyis a sűrűség hektáronként 125 növény, ami extenzív művelést mutat. A koronák kialakítása lehet magas váza, spanyol bokor, sudaras, illetve szabad.

Szántani általában évente háromszor szoktak, még ma is főleg állati erővel. A talaj tápanyag-utánpótlását is állati trágyával, illetve a gyomok beforgatásával oldják meg. A metszés kismértékű, általában koronaritkító és zöldmetszés.

A termesztési technikák évszázados hagyományokra tekintenek vissza, a betakarítási, feldolgozási, csomagolási és szállítási munkálatokat nagy körültekintéssel végzik annak érdekében, hogy a gyümölcs megőrizze jellemző tulajdonságait.

4.6.   Kapcsolat: A „Jerte ”vagy „Valle del Jerte ”elnevezés szorosan kötődik a cseresznyéhez, Spanyolországban a fogyasztók nagy része automatikusan társítja a Jerte völgyét a cseresznye fogalmával. A terület igencsak ismert kitűnő cseresznyéjéről, különösen a „Picotas ”(kocsánytalan ropogós cseresznye) fajtákról.

Feltétlezések szerint a cseresznyét az arabok hozták Spanyolországba, mivel ezen a vidéken a „reconquista ”(visszahódítás) után a betelepülők a tájhoz már alkalmazkodott cseresznyefákat találtak. Ugyanakkor minden kétséget kizáró bizonyíték csak a XIV. századból maradt fenn.

1352. június 2-án a király követeinek csoportja a környék egyik településén pihent meg és éjszakázott. Ezek az urak pisztrángot és cseresznyét vacsoráztak, ami jelzi, hogy a cseresznye már akkoriban is olyan kiváló minőségű volt, hogy ilyen magas rangú urakat lehetett kínálni vele.

A következő évszázadokban a cseresznyetermesztés fennmaradt és erősödött. A híres középkori spanyol orvos, Luis de Toro a XVI. században mérete, színe és íze dicséretével emlékezik meg a Jerte-völgy cseresznyéjéről.

A XVIII. században a szelídgesztenyefák tintabetegség miatti kipusztulásával vált a cseresznye megbízható megélhetési forrássá. A XVIII. század végén és a XIX. század elején egyre több cseresznyeültetvény jelent meg a Jerte folyó völgyének lejtőin és a két szomszédos völgyben.

A XIX. század elején a történetírók lejegyezték, hogy a vidék termésének legjava a cseresznye, amit a királyi udvarban is igen megbecsülnek. E század folyamán a termelés tovább nőtt, és a XX. század hajnalára valamennyi faluban elterjedt, így mára ezt a vidéket zamatos cseresznyéjéről ismerik leginkább.

Mind az öt oltalom alatt álló fajta őshonos, vagy a Jerte, vagy a szomszédos Ambroz és La Vera völgyéből származik. Ezek a fajták gyakorlatilag csak ezeken a területeken fordulnak elő, mert máshol a telepítési kísérletek szinte mindig kudarcot vallottak.

Több szerző is írta már, hogy a kocsánytalan fajták jelenléte a Jerte völgyében a hegyvidék erdeiben természetesen előforduló Prunus avium L. (vadcseresznye) hosszú és féltermészetes alkalmazkodási és kiválasztódási folyamatának következménye.

A helyi lakosok által végzett munka és nemesítés mellett a helyi éghajlati viszonyok határozzák meg a fák jellemzőit. A nyáron is magas páratartalom, a völgy széljárása, fekvése, a napsütéses órák száma, a tengerszint feletti magasság, a mikroklímák sokfélesége, a talaj savassága mind alapvetőek voltak a fajták kialakulásában.

A tulajdoni és terepviszonyok következtében a művelt területeken kőből épült támfalakkal megtámasztott kicsiny teraszok alakultak ki. A teraszok művelése ezért nemigen gépesíthető.

A termék tulajdonságait tehát összességében a Jerte-medence és a szomszédos völgyek helyi sajátos éghajlati feltételeihez alkalmazkodott különleges növényanyag, valamint az egyedi termelési forma – a hagyományos módszerek, a kisüzemi termelés, a családi munkamegosztás – határozzák meg. Az ültetvények teraszozott jellege, meredek és szinte gépesíthetetlen hegyoldalakon való elhelyezkedése miatti alacsony terméshozamot azonban kitűnő minőség ellensúlyozza.

4.7.   Ellenőrző szerv:

A „Cereza del Jerte ”oltalom alatt álló eredetmegjelölés felügyeleti szerve megfelel az EN 45011 szabványnak.

4.8.   Címkézés: A csomagoláson kötelező jól láthatóan feltüntetni a „Cereza del Jerte ”oltalom alatt álló eredetmegjelölést.

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  Itt azt a minimális átmérőt adjuk meg, amelyet a cseresznyének el kell érnie ahhoz, hogy a „Cereza del Jerte ”eredetmegjelölés oltalmát élvezze. A 21 mm-nél kisebb átmérőjű cseresznyék nem hozhatók forgalomba az OEM alatt.