Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52006IP0109

    Az Európai Parlament állásfoglalása az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében követendő útról (2005/2022(INI))

    HL C 292E., 2006.12.1, p. 109–112 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

    52006IP0109

    Az Európai Parlament állásfoglalása az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében követendő útról (2005/2022(INI))

    Hivatalos Lap 292 E , 01/12/2006 o. 0109 - 0112


    P6_TA(2006)0109

    Az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata: a követendő út

    Az Európai Parlament állásfoglalása az európai szerződési jog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében követendő útról (2005/2022(INI))

    Az Európai Parlament,

    - tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

    - tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0055/2006),

    A. mivel úgy tűnik, hogy a Bizottság 2004. október 11-i közleményében (COM(2004)0651) és a Bizottság első éves előrehaladási jelentésében (COM(2005)0456) leírt európai szerződési jogi kezdeményezést elsődlegesen az európai uniós szintű jogalkotás javítására irányuló gyakorlatnak kell tekinteni, egyáltalán nem világos, hogy milyen gyakorlati eredményre vezet, illetve milyen jogalapon fogadnak el kötelező vagy nem kötelező jogi aktusokat;

    B. mivel annak ellenére, hogy a Bizottság tagadja, hogy ez célja lenne, egyértelmű, hogy a projekten dolgozó számos kutató és érintett fél úgy véli, hogy annak hosszú távú végső eredménye egy európai kötelmi jogi kódex vagy akár egy teljes európai polgári kódex lesz, és hogy e projekt mindenképpen a legfontosabb folyamatban lévő kezdeményezés a polgári jog területén;

    C. mivel egy ilyen kódex kidolgozásáról politikai szinten kell döntést hozni, tekintve hogy maga a kódex mellett szóló döntés is politikai jellegű és bár tartalma jogi jellegű, azt társadalmi és politikai célkitűzések hatják át; mivel a jövőben esélyes, hogy meglesz a politikai akarat egy ilyen kódex elfogadására, létfontosságú, hogy a jelenlegi munkát megfelelően végezzék, a politikai szempontok megfelelő figyelembevételével;

    D. mivel még akkor is, ha a kezdeményezés jelenlegi formájában a közösségi vívmányok ésszerűsítésére és rendbetételére korlátozódik a fogyasztóvédelem és opcionális általános szerződési feltételek kidolgozása területén, létfontosságú a politikai hatóságok részvétele a folyamatban; ezzel összefüggésben a közelmúltban az új polgári törvénykönyv elfogadása során szerzett hollandiai tapasztalatok mintául szolgálhatnak,

    E. mivel - amennyiben a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatának célja a belső piacba vetett lakossági bizalom erősítése - magas szintű fogyasztóvédelmet kell biztosítani;

    F. mivel lehetővé kell tenni a közösségi jogalkotó szervek számára, hogy a kezdeményezés nyomán születő eredményt módosítsák, és formálisan elfogadják;

    G. mivel a hatályos fogyasztóvédelmi vívmányok a közösségi jog elkülönült területét képezik, ami tükrözi a közösségi jogalkotó azon szándékát, hogy a Szerződésekkel összhangban magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítson, és annak ellenére, hogy az európai szerződési jogi kezdeményezésnek nyilvánvalóan szélesebb a hatóköre, miszerint a szerződési jog egészének koherenciáját kívánja biztosítani és fejleszteni, e tevékenység nem vezethet a jelenlegi fogyasztóvédelmi vívmányok központi értékeinek felhígulásához;

    Alapvető elvek és célok

    1. ismételten hangot ad 1989. május 26-i [1], 1994. május 6-i [2], 2001. november 15-i [3] és 2003. szeptember 2-i [4] állásfoglalásában kifejezett meggyőződésének, amely szerint a polgári jog harmonizációja felé tett további lépések nélkül az egységes belső piac nem lehet teljesen működőképes;

    2. felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul hasznosítsa az európai szerződési jog megalkotásán dolgozó kutatócsoportok és a közös referenciakeret kidolgozására létrehozott hálózat (CFR-hálózat [5]) jelenleg is folyó munkáját, hogy felhasználhassa ezek eredményeit a közösségi vívmányok polgári jogot érintő felülvizsgálata céljából, majd azt követően a közösségi polgári jog kialakítása céljából;

    Anyagi jogi kérdések

    3. hangsúlyozza, hogy nem volna szerencsés, ha a javasolt közös referenciakeretet és az előirányzott szerződési jogot úgy alkotnák meg, hogy az egyoldalúan előnyben részesítené a jogügyletekben részes szereplők egy korlátozott csoportját;

    4. emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az "üzleti" kifejezés nem kizárólag a nagyvállalatokra vonatkozik és beletartoznak a kisebb - akár egyszemélyes - vállalkozások is, amelyek gyakran igényelnek az igényeikhez szabott szerződéseket, amelyek figyelembe veszik viszonylagos hátrányukat a nagyvállalatokkal kötendő szerződéseik során;

    5. megjegyzi, hogy a kidolgozandó jognak az üzleti vállalkozások között, illetve az üzleti vállalkozások és fogyasztók között létrejövő jogügyletekre egyaránt vonatkoznia kell;

    6. felhívja a Bizottságot, hogy - szükség esetén - tegyen különbséget az üzleti vállalkozások, illetve az üzleti vállalkozások és fogyasztók közötti jogügyletekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések között, és a kettőt módszeresen válassza el egymástól;

    7. hangsúlyozza a szerződéskötés szabadságára vonatkozó alapelv figyelembevételének fontosságát, különösen a vállalatközi ágazatban;

    8. kiemeli az európai szociális modell figyelembevételének jelentőségét a szerződési jog harmonizációjakor;

    9. felhív az eltérő jogi hagyományok és jogrendszerek tiszteletben tartására;

    10. kéri a Bizottságot, hogy megfelelő módon és pontosan határozza meg jövőbeni javaslataiban azt, hogy e javaslatok hogyan illeszkednek a kollíziós jogra vonatkozó közösségi jogszabályokhoz, valamint a nemzeti jogrendszerekhez, különösen a jogválasztás érvényességi feltételei, a kötelező szabályok és a lex fori szerepe tekintetében;

    11. megjegyzi, hogy a szerződési jog egyes szempontjaira vonatkozó túlzottan részletes jogi szabályozás esetén fennáll annak a veszélye, hogy nem lehet rugalmasan reagálni a megváltozott jogi körülményekre, ezért előnyben részesíti az általános szabályok (többek között nem részletesen meghatározott jogi fogalmak) elfogadását, így megadva a bíróságok számára a szükséges mérlegelési lehetőséget ítéleteik meghozatalakor;

    12. felkéri a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható jogi és gazdasági hatástanulmányt az összes polgári jogi jogalkotási intézkedéssel kapcsolatosan;

    Eljárási kérdések

    13. üdvözli a Bizottság első éves előrehaladási jelentését, és támogatja átgondolt és mértéktartó megközelítését a fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok felülvizsgálatával kapcsolatban;

    14. felhívja a Bizottságot, hogy teljes egészében - a Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság vezetésével, valamint a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság, és az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság bevonásával - vegyen részt ebben a munkában, és biztosítsa az összes szükséges anyagi és emberi erőforrást, tekintettel a projekt jelentőségére és mértékére;

    15. felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be egy olyan világos jogalkotási tervet, amely felsorolja azokat a jövőbeli jogi eszközöket, amelyekkel a kutatócsoportok és a CFR-hálózat munkájának eredményeit hasznosítani kívánja a jogügyletek területén;

    16. felhívja a Bizottságot, hogy a munkálatok előrehaladásával terjesszen a Parlament elé egy hivatalos tervet a Parlamenttel történő fokozott konzultációról, valamint a kutatók és a CFR-hálózat által végzett munka eredményének végső végrehajtásáról;

    17. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a CFR-hálózat által elért eredmények megfelelő figyelembevételét a kutatócsoportok munkájában;

    18. támogatja a Bizottságot a jogalkotás javítására irányuló erőfeszítéseiben, de hangsúlyozza, hogy a közös referenciakeret kialakítására irányuló kutatómunkának követnie kell a közösségi jogalkotók által megadott egyértelmű iránymutatásokat;

    19. felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a kutatási és az érdekelt felekre vonatkozó eljárások tisztázásához egy olyan szervezeti ábra és/vagy folyamatábra révén, mely egyértelműen azonosítja többek között az összes résztvevő érdekcsoportot, munkacsoportot és érdekelt felet, megjelölve azok szerepét és helyzetét a folyamatban;

    20. szükségesnek tartja, hogy a Bizottság a kutatók végleges jelentése alapján terjessze a különböző jogi opciókat a Parlament elé, és emlékeztet arra, hogy a közös referenciakeretet csak a Parlament és a Tanács politikai jóváhagyása után lehet elfogadni;

    21. felhívja a Bizottságot, hogy legalább negyedéves jelentések formájában folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az elért eredményekről, valamint a kutatócsoportok és a CFR-hálózat munkájának haladásáról;

    22. kéri, hogy legalább az alábbi háromféle információ szerepeljen a negyedéves jelentésekben:

    a) az eddig tartott műhelyviták legfontosabb eredményeinek összefoglalása,

    b) a kutatócsoportok reakciói, és

    c) a Bizottság nyilatkozata arról, hogy későbbi munkája során hogyan kívánja figyelembe venni ezeket az eredményeket;

    23. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legszorosabban működjön együtt a Parlamenttel a közös referenciakeret kidolgozásának valamennyi lépése során; véleménye szerint a Parlamenttel hivatalosan is konzultálni kell, először a struktúra tervezetéről, majd azt követően (a végleges struktúrától függően) a közös referenciakeret minden egyes címéről és szakaszáról, mielőtt a végleges eszközről végül konzultálnak vele;

    24. felhívja a Bizottságot, hogy bármilyen további tervezési intézkedés meghozatala előtt konzultáljon a Parlamenttel;

    25. felhívja a Bizottságot, hogy adjon több időt a gyakorlati érdekeket képviselő résztvevők számára, hogy a CFR-hálózat munkacsoportjainak tartalmilag összetett munkáját előkészítsék és megvitassák;

    26. szorgalmazza, hogy a CFR-hálózatban részt vevő érdekcsoportokat képviselő szervezetek maguk dönthessék el, mely képviselők vegyenek részt az értekezleteken;

    27. utasítja Jogi Bizottságát és az európai szerződési jog tárgyában véleménynyilvánításra felkért bizottságait, hogy folyamatosan kövessék figyelemmel a Bizottság, a kutatócsoportok és a hálózat munkáját, és megfelelő esetben foglaljanak állást a Bizottság által rendszeres időközönként kiadott eredményekkel kapcsolatban;

    28. szorgalmazza, hogy a Tanács minden soros elnöksége a Bizottsággal és a Parlamenttel együttműködve rendezzen a folyamatban elért előrehaladás és eredmények bemutatására és megvitatására alkalmas fórumokat;

    29. annak érdekében, hogy megfelelő figyelmet és ismertséget biztosítsanak e nagyra törő és hosszú távú projektnek, vállalja, hogy alaposan átgondolja, milyen módon lehetne azt a Parlamenten belül a leghatékonyabban tárgyalni, és ennek megfelelően javasolja egy parlamenti projektcsoport felállítását, amelyhez megfelelő forrásokat rendelnének, hogy e hosszú távú projekttel a jelenlegi parlamenti ciklus alatt foglalkozzon, és amely tükrözné a bizottságok közötti megerősített együttműködési eljárást;

    *

    * *

    30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

    [1] HL C 158., 1989.6.26., 400. o.

    [2] HL C 205., 1994.7.25., 518. o.

    [3] HL C 140. E, 2002.6.13., 538. o.

    [4] HL C 76. E, 2004.3.25., 95. o.

    [5] A fogyasztói szervezetek, az ipar, az üzleti élet és a jogi szakma érdekképviselőinek hálózata (CFR-Net).

    --------------------------------------------------

    Top