22.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 71/55

1.

kiemelt szerepet kell játszania egy olyan ambiciózus, nagysebességű kapcsolatnak, amely figyelembe veszi az egyenlő jogokon alapuló, nem diszkriminatív digitális lehetőség megvalósulását, összeurópai információs infrastruktúrát kínálva Európa egészének, az EU tagállamainak és valamennyi ezután felvételét kérő államnak, illetve azok városi és falusi önkormányzatainak, vállalkozásainak és állampolgárainak összekapcsolására;

2.

létfontosságú egy hatékony és modern infrastruktúra kiépítése az új és a létező vállalkozások és a korszerűsített közhivatalok számára;

3.

minden európai polgárt meg kell illessen az információs társadalom lehetőségeihez történő egyenlő hozzáférés joga, függetlenül a felhasználó jellegétől, annak társadalmi helyzetétől és elhelyezkedésétől;

4.

a társadalomnak az információs infrastruktúrát a víz- és áramszolgáltatáshoz hasonló természetességgel kell megértenie és alkalmaznia;

1.1

üdvözli az elemzés tömörségét és érthetőségét, valamint az Európai Bizottság közleményének – „Európa nagy sebességű összekapcsolása - nemzeti szélessávú stratégiák” – következtetéseit, amelyek szorosan kapcsolódnak a megelőző elemzésekhez és ajánlásokhoz („Európa nagy sebességű összekapcsolása – Új fejlemények az elektronikus kommunikációs ágazatban”) (5), továbbá üdvözli az „eEurope 2005 Cselekvési Terv: frissített változat” által javasolt intézkedéseket;

1.2

elismeri, hogy a sávszélesség előnyei kiemelkedő szerepet játszanak a gazdaságban és a társadalomban. A sávszélesség kiépítésének és alkalmazásának múltbéli tapasztalatai rendkívül lelkesítők. Az EU15-ben 2003-ban a szélessávú kapcsolatok száma megduplázódott. Mindazonáltal továbbra is nagy a lemaradás az eEurope terv egészéhez, továbbá annak a városi központokon és intézményeken kívül eső, elsősorban falusi, illetve hátrányos helyzetben lévő területekre vonatkozó célkitűzéseihez képest;

1.3

meg van győződve arról, hogy az eEurope terv frissített változata és az EU25 kiterjesztett Nagysebességű Nemzeti Szélessávú Stratégiák a legfejlettebb, legmegbízhatóbb és legközvetlenebb Európai Információs Infrastruktúra (EII) fejlődését támogatják a közhivatalok, vállalkozások és állampolgárok számára;

1.4

elvárja, hogy az információs infrastruktúrához kapcsolódó stratégiák és intézkedések, elsősorban a kommunikációs gerinchálózat kiépítése – szélessávú információpályák a városok és falusi települések számára – valamint az ezt támogató e-szolgáltatások fejlesztése legyen kiemelkedően ambiciózus, figyelembe véve a technológiai és kereskedelmi érdekeket, valamint elvárja, hogy ezeket önkormányzati, állami és európai közpénzekből hasonló módon finanszírozzák, mint az utak, autópályák és egyéb infrastruktúrák építését;

1.5

felkéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is járjon el a kevésbé hatékony, vagy az ésszerű időkeretet túllépő csendes szabályozókkal, a túlsúlyban lévő hálózatokkal vagy szolgáltatókkal szemben, amelyek magatartása megakadályozza az egyenlő esélyek rendelkezéseinek és a hatékony versenynek az érvényesülését az információs infrastruktúra területén mind nemzeti, mind helyi szinten;

1.6

üdvözli az Európai Tanács által 2003. decemberében támogatott Európai Kezdeményezést a Növekedésért, melyben a sávszélesség általános elérhetőségének biztosítására kiemelt hangsúlyt kap a közpénzek igénybevételének lehetősége, ideértve a Strukturális Alapokat is, az eEurope 2005 (6) célkitűzéseivel is összhangban. Az új „Gyors induló projektek” felgyorsítják a sávszélesség elérhetőségét olyan hátrányos helyzetű területeken, ahol üzleti alapon ez nem megvalósítható;

1.7

támogatja az Európai Bizottság javaslatait az Unió strukturális alapjainak felhasználására vonatkozóan a falusi vagy hátrányos helyzetű területek elektronikus kommunikációjának támogatása céljából (7);

1.8

elvárja, hogy az Európai Bizottság társadalmi és információs infrastruktúrára vonatkozó politikája mozdítsa elő és támogassa az elavult eljárásoknak innovatív szolgáltatásokkal és eljárásokkal történő helyettesítését és vezessen be új, versenyképes és magas szintű, elektronikus üzleti- és közszolgáltatásokat a vállalkozások, állampolgárok és hivatalok számára;

1.9

üdvözli a Bizottság intézkedéseit, amelyek segítségével kezelni kívánja az olyan kritikus kérdéseket, amelyek akadályozzák a jó tapasztalatok átadását olyan területeken, mint a sikeres fejlesztések újrahasznosításának jogi szempontjai, a rendszerek esetében érvényesülő tulajdonviszonyok, valamint ezek kapcsolata a közbeszerzési eljárással, illetve a közszféra és üzleti vállalkozások együttműködését kialakító szabályok (8);

1.10

támogatja a lakosság oktatását és ösztönzését az új technológiák és szolgáltatások használatára; a sávszélességet arra kell használni, hogy a lakosság számára új és jobb szolgáltatásokat lehessen nyújtani;

1.11

üdvözli a közösségi részvételt az Európai Információs Infrastruktúra kiépítésében, amely az európai üzleti, illetve általános közszolgáltatások versenyképes alapjait támogatja. A közpénzekből létrehozott eSzolgáltatások fontos kiegészítő szerepet játszanak az üzleti befektetésekben és megkönnyítik a magánkezdeményezést, illetve támogatják az EU vállalkozásait a világméretű versenyben;

1.12

üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagy fontosságot tulajdonít a biztonságos információs infrastruktúra kérdésének, illetve az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Ügynökség (ENISA) megteremtését;

1.13

támogatja a sávszélességnek az (újra)meghatározását az információs infrastruktúrának a jelen Vélemény által felvázolt ambiciózus értelmezésében. Következésképpen, a létező intézkedéseket és programokat (eEurope, IST, IDA, eTEN, …, és DRM, IPR (9)) megfelelőképpen tisztázni, egyszerűsíteni, újra meghatározni, valamint kiegészíteni szükséges;

1.14

úgy véli, hogy a jelentésben használt „sávszélesség” meghatározás jó kiindulópont, vagyis: „… technológiák széles köre, amelyeket innovatív, interaktív szolgáltatások támogatására fejlesztettek ki, és amelyek minden időpontban használhatóak, és amelyek elégséges sávszélességet biztosítanak, amely idővel tovább fejleszthető, és amely mind hang-, mind adatszolgáltatásokat lehetővé tesz”;

1.15

javasolja, hogy a sávszélesség mint kiszolgáló infrastruktúra és nagysebességű kommunikációs hálózat meghatározását bővítsék ki azon fontos eszközök, felhasználói kiegészítők és mechanizmusok (EII szolgáltatási felület) körével, amelyek az on-line, biztonságos és megbízható, valós idejű adatátvitelt lehetővé tevő eSzolgáltatásokat támogatják;

1.16

támogatja a nagy sebességű internet/szélessávú kapcsolat kötelező specifikációjának kibővítését olyan elemekkel, mint a késés és a hibajavítás;

1.17

javasolja egy új, mindenkit érintő kezdeményezés, a Digitális Lehetőség Információs Technológia (DOIT) elindítását, amely kiemelt figyelmet szentelhet a kevésbé fejlett területeknek, amelyeken az információs infrastruktúra kiépítését, valamint a meglévő, illetve újonnan bevezetendő gazdasági tevékenységeket támogatja oktatás, fejlesztés és az információs infrastruktúra finanszírozása által;

1.18

ösztönzi az önkormányzatokat arra, hogy tervezzenek és fektessenek le kommunikációs kábeleket, földalatti vezetékeket az utcák és utak építésekor (felújításakor), vagy alakítsák ki azokat egyéb kábelekkel és infrastrukturális vezetékkel (utcai világítás, áramvezetékek) egyidőben, hosszú távú befektetésként;

1.19

ösztönzi az önkormányzatokat és az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg azt a modellt, amely szerint egyetlen vállalkozás (vagy önkormányzati hivatal, illetve hivatalok) építik ki, birtokolják és működtetik az információs infrastruktúrát. Ezt követően több szolgáltatónak tennék lehetővé az infrastruktúra egyenlő mértékű kihasználását. Ennek a stratégiának a fő célkitűzése az lenne, hogy erősítse az ár- és minőségi versenyt a szolgáltatók között, akik vevőik megcélzásakor ugyanazokat a nem megkülönböztető jellegű feltételeket élveznék;

1.20

támogatja a verseny erősítését: infrastrukturális célú frekvenciatartományok engedélyeinek egyszerű és gyors megvásárlásának lehetővé tételével;

1.21

támogatja a szabványokat és alapszintű alkalmazásokat (közönséges eSzolgáltatások) közös (kompatibilis) adatmodellek és adatjellemzők, mint pl.: GIS, 3D és VR térbeli tervezés és újragenerálás megjelenítési technológiái tereprendezés, ingatlan- és kommunális infrastruktúra üzemeltetése céljából; osztott és naplózott nyilvános adatbázisokhoz való hozzáférés és ezek frissítése; közhivatali szolgáltatások elérhetősége otthon vagy a munkahelyen; közlekedési szolgáltatások: közlekedési dugók, útdíjak és büntetések kifizetése intelligens mobil személyi kártyarendszer segítségével;

1.22

támogatja az EII céljainak ambiciózusabb megfogalmazását a kommunikáció / kapcsolódás / adatfolyam / elérhetőség / megfizethetőség tekintetében:

1.23

támogatja a következő európai információs infrastrukturális (EII) stratégiákat:

1.24

támogatja az EII szolgáltatási felületet:

1.25

aggódik azért, mert a hagyományos „telefonálással” együtt a rézhuzalos kommunikáció elavulttá válik vagy igen erős versenyhelyzetbe kerül (a helyi hurkok szétszerelése). A nemzeti kormányok nem hozzák meg a szükséges átszervezési intézkedéseket, és diszkriminatív döntéseket hoznak, amelyek következményeképpen lelassul a modern információs infrastruktúra bevezetése.

2.1

javasolja, hogy az Európai Bizottság követelje meg a szabályok alkalmazását:

2.2

javasolja, hogy az Európai Bizottság támogassa az EII finanszírozását a következő irányok és prioritások figyelembe vételével:

2.3

javasolja, hogy az Európai Bizottság emelje ki a 2004 októberében kiadandó Nagysebességű Kommunikációs Stratégiákról szóló következő dokumentumban (EU 25, ideértve az új tagjelölt országokat) az ambiciózus és előremutató technológiai megoldások fontosságát az Európai Információs Infrastruktúra területén.