22.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 71/6

1.1

A Régiók Bizottsága kedvezően fogadja az Európai Bizottság irányelvjavaslatának egészét az alábbi módosító indítványok elfogadása esetén.

1.2

A Régiók Bizottsága kiemeli annak fontosságát, hogy a nem uniós országok állampolgárai számára a kutatási célú beutazási vízum megszerzésének megkönnyítése mellett egyéb kísérő intézkedésekre is szükség van ahhoz, hogy a tagállamok az évtizedforduló előtt elérjék azt a célkitűzést, hogy GDP-jük 3 %-át kutatási célokra fordítsák. Így növelni kell pl. a fiatalok érdeklődését a tudományos életpálya választása iránt, javítani kell a folyamatos továbbképzés és a mobilitás lehetőségeit a kutatási szektoron belül, és meg kell növelni a kutatók életpálya-kilátásait a Közösségen belül (4. sz. „Figyelembe véve…”).

1.3

A Régiók Bizottsága hangsúlyozza, hogy ennek az irányelvnek a végrehajtása nem szabad, hogy tudáskiáramlást eredményezzen a gyengén fejlett, ill. a fejlődő országokból. A kutatók anyaországaival partnerkapcsolatban olyan irányú kiegészítő intézkedéseket kell hozni, melyek kedvezően segítik elő a kutatók visszatérését szülőhazájukba, ill. amelyek elősegítik a kutatók mobilitását annak érdekében, hogy távlatilag be lehessen vezetni a globális bevándorlási politikát. Az RB kiemeli annak fontosságát, hogy még a 2004. év során konkrét javaslatokat kell benyújtani annak a felhívásnak megfelelően, amelyet a Tanács 2003. május 19-én bocsátott ki (6. sz. „Figyelembe véve…”).

1.4

A Régiók Bizottsága véleménye szerint a kutatók beutazási engedélyének megadásához nem szükséges a tartózkodási engedélyen felül munkavállalási engedély meglétét is megkövetelni. A beutazási vízum megadásának szokásos feltételei, amelyek az irányelvben előírt eljárástól függetlenül léteznek, továbbra is megőrzik fontos szerepüket, különösen azok számára a doktoranduszok számára, akik kutatási feladataikat egyetemi hallgatókként végzik, mivel az irányelv rájuk nem vonatkozik (7. sz. „Figyelembe véve…”).

1.5

A Régiók Bizottsága kedvezően fogadja azt a javaslatot, amely központi szerepet kíván adni a kutatási szervezetek számára a kutatók beutazási engedélyének megadási eljárásában. E tekintetben a legnagyobb fontossága kétségkívül annak van, hogy a kutatási szervezetek és a hatóságok hatásköreit félreérthetetlenül szétválasszák, különösen azért, hogy elkerüljék a szükségtelen átfedéseket és a bürokratikus adminisztratív eljárásokat. Az RB ragaszkodik ahhoz, hogy jogbiztonsági megfontolások miatt világos rendelkezéseket kell hozni az egyes eljáró szervek feladatait illetően. A kutatási szervezetek és a hatóságok együttműködése nem sértheti a hatóságoknak a felügyeleti és ellenőrzési jogát sem (8. sz. „Figyelembe véve…”).

1.6

A Régiók Bizottsága felhívja a figyelmet arra, hogy döntő fontosságú a befogadói megállapodás a beutazási engedély eljárása során. A befogadói megállapodással a kutató kötelezettséget vállal a vállalt kutatási program végrehajtására és a kutatóintézet kötelezettséget vállal a kutató fogadására, feltéve, hogy van tartózkodási engedélye. Tekintettel arra, hogy a befogadói megállapodás előfeltétele annak, hogy a kutató beutazási vízumát kiadják, ennek a megállapodásnak tartalmaznia kell az egyedi eset elbírásához szükséges minden adatot. A kutatási program adatait olyan részletesen kell megadni, hogy a kutatóintézet és – kivételes esetben – az illetékes hatóság is képes legyen annak elbírálására. Az RB úgy ítéli meg, hogy ezeket a szempontokat megfelelő módon vették figyelembe az irányelvben (9. sz. „Figyelembe véve…”).

1.7

A Régiók Bizottsága megállapítja, hogy a teljes felelősség, amelyet a tagállamban történő tartózkodás időtartamára a kutatóintézet vállal a kutató költségeinek viselése tekintetében, olyan természetű, hogy a beutazási gyakorlat módosítását igényli. Az RB álláspontja szerint egyrészt fontos kellő pontossággal tételsoronként meghatározni a kutató ott-tartózkodási, egészségügyi ellátási és hazaszállítási költségeit, másrészt azt az időpontot, amikor ez a pénzügyi felelősség bekövetkezik (10. sz. „Figyelembe véve…”).

1.8

A Régiók Bizottsága azon a véleményen van, hogy a kutató fogalma kellőképpen meghatározott, és ez lehetővé teszi, hogy az irányelv ezt a fogalmat nem-korlátozó értelemben használja. Például, nem előfeltétel, hogy az érintett a saját hazájában kifejezett kutatási tevékenységet folytasson. A beutazás tárgyának viszont mindenképpen egy kutatási program megvalósítását kell szolgálnia, de ebben a keretben az is megengedett, hogy egy felsőfokú oktatási intézményben tanítson (11. sz. „Figyelembe véve…”).

1.9

A Régiók Bizottsága megállapítja, hogy a kutatási intézmény fogalma kellő mértékben meghatározott. A GDP 3 %-ának kutatási célokra történő beruházásához – mint célkitűzés eléréséhez – elegendő ebbe a fogalomba beleérteni a magánszektor intézeteinek és vállalatainak a fogalmát is. Az a lényeg, hogy ezt a szervezetet úgy lehessen minősíteni, mint amely kutatási tevékenységet folytat, és hogy az a tagállam, melynek területén működik, ezt a működését akkreditálja (2. szakasz).

1.10

A Régiók Bizottsága kiemeli annak fontosságát, hogy számításba kell venni a területi önkormányzatok szempontjait is, amikor az előzetes megállapodást megkötik egy kutatási szervezettel, amely be kíván fogadni nem uniós országokból érkező kutatókat (4. szakasz).

1.11

A Régiók Bizottsága jóváhagyja, hogy a tagállamoknak módja legyen egy kutatási szervezet akkreditációját visszavonni, vagy érvényességi idejének meghosszabbítását megtagadni. Ezt a jogot akkor lehet gyakorolni, ha a kutatási szervezet nem teljesíti a 4. cikk. 2., 4. és 7. bekezdésében foglaltakat, vagy ha a kutató már nem felel meg az 5. és 6. cikkekben foglaltaknak, vagy ha a kutatási szervezet egy olyan külső ország állampolgárával kötött befogadói megállapodást, amellyel szemben a tagállam a 8. cikk 1. bekezdését alkalmazta. Az RB úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi következmények viselésének lehetősége megerősíti azt a tendenciát, hogy szigorúan betartsák az irányelv rendelkezéseit, ami azt is jelenti, hogy ennek a lehetőségnek visszatartó ereje is van (4. szakasz).

1.12

A Régiók Bizottsága kiemeli, hogy mennyire fontos a kutatók számára – amennyiben tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmányokkal rendelkeznek –, hogy a kutatási projekt egy részét egy másik tagállam területén végezzék el, feltéve, hogy ez a folyamat nem jár a közrend és a közbiztonság, sem a közegészségügy veszélyeztetésével. Tekintettel arra, hogy mennyi időt vesz igénybe a kutatási projekt e részének a megvalósítása, szükség lehet arra is, hogy új befogadói megállapodást kelljen kötni. A szóban forgó befogadói megállapodás alapján a kutató részére kiadják a tartózkodási engedélyt a másik tagállamban. Az RB megállapítja, hogy meg kell könnyíteni, sőt meg is kell erősíteni a kutatók mobilitását az Európai Unión belül, és ezt a tényt úgy kell kezelni, mint a nemzetközi szintű versenyképesség javításának az eszközét (13. szakasz).

1.13

A Régiók Bizottsága úgy ítéli meg, hogy az illetékes hatóságoknak az a kötelezettsége, hogy a vízumkérelemről, ill. a meghosszabbítási kérelemről harminc napon belül dönteniük kell, szükséges ahhoz, hogy az eljárás gyorsaságát garantálja. Az RB ragaszkodik ahhoz, hogy a jogbiztonság érdekében egységesíteni kell, és előreláthatóvá kell tenni az adminisztrációs gyakorlatot, különösen akkor, ha egy-egy eset bonyolult, mert az ilyen természetű ügyekben az előírt határidő túllépése megengedett (15. szakasz).

1.14

A Régiók Bizottsága úgy ítéli meg, hogy az ajánlásban felsorolt intézkedések fontos szerepet töltenek be abban, hogy az irányelv bevezetéséből fakadó szabályok és kötelezettségek alkalmazására fokozatosan át lehessen térni.

1.15

A Régiók Bizottsága támogatja az ajánlást, amely mentesíteni kívánja a kutatókat a munkavállalási engedély birtoklási kötelezettsége alól, illetve olyan rendelkezést sürget, hogy ezt az engedélyt automatikusan adják ki a részükre, mivel ez az ügyek intézését jelentősen meggyorsítaná. Tekintettel annak fontosságára, hogy az Európai Uniónak hosszú távon nagy szüksége van kutatókra, méghozzá nagy számúra, az is indokolt, hogy a munkavállalási és a tartózkodási engedélyeket csak akkor állítsák ki határozott időtartamra, ha ezt a származási országban felmerült okok indokolják (1.a, 1.c, 2.b ajánlások).

1.16

A Régiók Bizottsága fenntartja annak fontosságát, hogy már korai stádiumban be kell vonni a kutatási szervezeteket a kutatók beutazási engedélyeinek megadási eljárásába, hogy létrejöjjön a kölcsönös bizalom és az optimális együttműködés légköre a kutatási szervezetek és az illetékes hatóságok között (2.c ajánlás).

1.17

A Régiók Bizottsága kedvezően fogadja azt az ajánlást, amely a családegyesítést támogatja – tekintettel arra, hogy ez nem kötelező a családegyesítésről szóló irányelv értelmében –, mégpedig úgy, hogy már a tagállamba történő megérkezéskor engedélyezi a családegyesítési kérelem benyújtását. Az RB annak a fontosságát is kiemeli, hogy a családtagok beutazási kérelmét rövid határidőn belül bírálják el. Azok a nehézségek, melyeket a családtagok beutazási engedélyének megadásával szemben támasztanak, eltántoríthatják a kutatókat attól, hogy a tagállamokban telepedjenek le (3.a, 3.b, 3.d ajánlások).

1.18

A Régiók Bizottsága kiemeli annak fontosságát, hogy a tagállamok széles körben vegyék igénybe a többszöri beutazásra jogosító engedély kiadásának lehetőségét. A versenyhelyzet miatt az is kívánatos, hogy a kutatási program időtartamát is figyelembe vegyék a vízumok érvényességi időtartamának megállapításánál. Az ilyen gyakorlati természetű megoldásokkal lehet növelni a vonzerőt a világméretű versenyhelyzetben (2. sz. ajánlás).

1.19

A Régiók Bizottsága felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy a tagállamok betartsák az ajánlásban megfogalmazott alapelveket és megkönnyítsék azok számára a kutatók számára a szabad mozgást, akik gyakran utaznak el rövid időre. Ennek az érvelésnek megfelelően fel kell tételeznie, hogy az Európai Unióba látogató kutatók jóhiszeműek, hiszen ez azt is befolyásolhatja, hogy milyen okiratokat kell a vízumkérelmeik alátámasztására benyújtaniuk (3. sz. ajánlás).