23.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 74/1

1.1

A 2000. évi lisszaboni elnökségi zárszó és a Kisvállalkozások Európai Chartája kiemelték a vállalkozási tevékenység fontosságát az európai fenntartható fejlődés útján, valamint a vállalkozásbarát politikai környezetet megteremtésének szükségességét.

1.2

Az Európai Bizottság elnöke, Romano PRODI, ezt követően bejelentette a 2002. évi tavaszi Európai Tanácsülésen Barcelonában, hogy az Európai Bizottság Zöld Könyvet fog kiadni a vállalkozásokról a 2003. évi tavaszi Európai Tanácsülés előtt. Az Európai Bizottság ezt a kötelezettségét 2003. januárjában teljesítette, és ennek következményeként a rá következő hónapokban szigorú és átlátható konzultáció indult az érdekelt felekkel. A 2003. évi tavaszi Tanácsülés felkérte az Európai Bizottságot, hogy a 2004. tavaszi Tanácsülésre terjesszen be egy vállalkozási akciótervet.

1.3

Az EGSZB Vélemény a Zöld Könyvről a 2003. szeptemberében a plenáris ülés keretében került jóváhagyásra (1).

1.4

Az Európai Bizottság ezt követően elfogadta az Akcióterv: „A vállalkozási szellem európai menetrendje” című dokumentumot 2004. februárjában (2).

2.1

Az „Európai Vállalkozások” című Zöld Könyvhöz fűzött korábbi EGSZB véleményhez hasonlóan, a jelen vélemény is hozzá kíván járulni a vállalkozások megértésének és ösztönzésének folyamatához. Ezt úgy kívánja megvalósítani, hogy az akciótervhez néhány általános kommentárt fűz, és a tervet sokkal pontosabban elemzi. A vélemény ezt követően az EGSZB egy sor konstruktív ajánlását mutatja be arról, hogy ezt a kezdeményezést hogyan lehet az európai vállalkozások jelenlegi és jövőbeni generációi számára egyaránt hasznos, reális, és gyakorlati kezdeményezéssé alakítani.

3.1

Az Európai Vállalkozások Zöld Könyve világos képet ad az EU-ban tevékenykedő vállalkozások helyzetéről és a számbeli növekedésük elé tornyosuló kihívások mértékéről. Az EGSZB véleménye ezt elismeri, és örömmel üdvözli az Európai Bizottság Zöld Könyvét és a megjelenését követő nyílt és szigorú konzultációs folyamatot.

3.2

A Zöld Könyvre alapozva, az akcióterv tovább elemzi az európai vállalkozók előtt tornyosuló kihívások természetét. Az akcióterv céljai indokoltan ambiciózusak, de meghatározhatatlan célkitűzésekhez kapcsolódnak. Az általános benyomás az, hogy a dokumentum ködös és konzervatív. Az akcióterv keveset mutat be mindabból a kreativitásból, amelyre utal mind a Zöld Könyv, mind a nyilvános konzultáció, ehelyett gyakran inkább meglévő kezdeményezéseket idéz. Kevés megoldási mechanizmust javasol és a hozzájuk tartozó felelősségeket sem állapítja meg, és nem határozza meg a követési és értékelési eljárásokat sem.

3.3

A Zöld Könyv megfogalmazása során a viták és az utána következő konzultációk egyik fő témája volt, hogy a vállalkozókat számos politikai terület sújtja és ennek következtében a felmerült kihívásokat horizontális megközelítéssel szükséges leküzdeni. Az akcióterv kifejezetten nem mutatja be az érdekeltek számára, hogy ez a kezdeményezés kapott-e jelképes támogatáson kívül valamit is az Európai Bizottság szerveitől, leszámítva a Vállalkozási Főigazgatóságot, vagy a tagállamok közigazgatásaitól. Egy ilyen támogatás elnyerése hiányában, az akcióterv minimális jelentőségre lesz kárhoztatva.

3.4

A Bizottság 250 választ kapott a konzultáció során. Bár az EGSZB elismeri, hogy a weblapon kapott valamennyi hozzászólás nyilvánosságra hozatalával az Európai Bizottság az átláthatóságról tett tanúbizonyságot, az akcióterv nagyon kevésszer utal ezekre a megjegyzésekre, és nem világos az olvasó számára az sem, hogy a hozzászólásokat hogyan elemezték, és hogyan építették bele a tervbe. Miután adott ennek a gyakorlatnak a jelentősége és az érdeklődés, melyet EU-szerte keltett, kár lenne a válaszokat nem megfelelően figyelembe venni, és ha figyelembe vették, az akciótervnek ezt világosan demonstrálnia kell.

3.5

Az akciótervnek hivatkoznia kellett volna a kis- és középvállalkozások heterogén összetételére, és fel kellene ismernie, hogy ez a különbözőség sokkal inkább összehangolt, mint általános politikai megoldásokat kíván. Például, a mostani Bizottsági Közlemény az „Európai szövetkezeti vállalatok támogatásáról” (3) elismeri az európai szövetkezetek támogatásának fontosságát, és az ehhez kapcsolódó hivatkozást a szociális gazdasági vállalatok sajátos szerepéről bele kellene venni az Akciótervbe (4). Ehhez hasonlóan, az önálló vállalkozói tevékenységet folytatók igényei jelentősen eltérnek a nagyvállalkozások szükségleteitől (5). Miközben értékeli ezeknek a sajátos gazdálkodó szervezeteknek a tulajdonosi formáit, az akciótervnek el kellene ismernie, hogy ezeket a specifikus igényekkel és jellemvonásokkal rendelkező üzleti szervezeteket célzott politikával kell megközelíteni. Ilyen lehet az innovatív vállalkozások alapításának, vagy a már bevezetett, hagyományosabb területen tevékenykedő cégek támogatásának politikája.

3.6

Az EGSZB érvelése szerint az is fontos, hogy a vállalkozói gondolkodásmódot bátorítsák az állami szektoron belül is. Bár az EGSZB megérti, hogy az akcióterv arra a vállalkozói magatartási formára koncentrál, amely az üzleti tevékenységet létrehozza, működteti és fejleszti, nem győzi ismételni, hogy arra is szükség van, hogy a vállalkozói szemléletet fokozzák a közigazgatásban is.

3.7.1

A Zöld Könyvről kiadott véleményében, az EGSZB azt az álláspontot támogatja, hogy „az akcióterv tartalmát két elkülönülő területre kell szétválasztani:

3.7.2

Az EGSZB általában egyetért az öt stratégiai politikai területtel lefedett témákkal, de aggályait fejezte ki azért, hogy az egyes témákon belül hiányoznak az ott elhatározott konkrét lépések. Ezen felül, az EGSZB fenntartja azt a meggyőződését, hogy a fent idézett kétágú megközelítés következetesebb lenne, mint az öt, kissé önkényes jellegű stratégiai politikai terület. Ez az öt politikai terület következetlennek tűnik és egymást átfedőnek; négy nagy kihívást tartalmaz és egy pontosan meghatározott témát (a finanszírozáshoz való jobb hozzájutást).

3.7.3

Mindazonáltal, a következetesség érdekében, az akciótervhez ugyanabban az ötös csoportosításban fűzünk megjegyzéseket a jelen vélemény következő szakaszában.

3.7.4

Az EGSZB úgy érvel, hogy az Európai Bizottság dokumentuma nagyvonalakban vázolta fel az ütemtervet. A következő szakaszban ki kell dolgozni a konkrét lépéseket és politikákat, nyomon kell követni, és felül kell vizsgálni a mechanizmusokat, a vállalkozók előrehaladását biztosító mutatószámokat és adatokat.

4.1

Az EGSZB az öt, stratégiai fontosságú területen belül számos konkrét prioritást állapított meg.

4.1.1.1

Ennek hosszú távú célkitűzésnek kell lennie, amely számos testületet érint különböző szinten. A Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságnak szüksége van az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, továbbá az oktatási politikát megfogalmazó és nyilvánosságra hozó nemzeti és nemzetiségi ügynökségek támogatására.

4.1.1.2

Amint azt a Zöld Könyv kiemeli, a vállalkozók motivációja igen széleskörű lehet, mint pl. a pénzügyi haszon, a függetlenség, vagy a munkával való elégedettség. Bármilyen is legyen ez a motiváció, az a fontos, hogy a majdani és jelenlegi vállalkozók elismerjék az üzleti tulajdonlási joghoz fűződő társadalmi felelősségüket.

4.1.1.3

Az EGSZB üdvözli az akciótervnek a fiatalokhoz szóló ajánlását, de ki kellene emelni azt is, hogy a demográfiai elcsúszás következtében az európai lakosság elöregedőben van. Hanyagság lenne, ha nem biztosítanánk olyan vállalkozások környezetet, amely a megfelelő képességekkel rendelkező (szakképzettség, vállalatvezetés, tőke, stb.), idősebb lakosság részére is lehetővé teszi a saját vállalkozást, üzleti tevékenység alapítását és folytatását.

4.1.1.4

Az EGSZB hasonlóan üdvözli, hogy az akcióterv kiemeli a női vállalkozók specifikus szükségleteit. A vállalkozásalapítás és fejlesztés mellett döntő nőknek tagállamonként más és más, különleges gyakorlati, gazdasági és kulturális kihívásokkal kell szembenézniük. A tisztségviselők jobban tudnák értékelni és kezelni ezeket a kihívásokat, ha a politika döntéshozatali folyamatba bevonnák a sikeres és nem sikeres női vállalkozókat.

4.1.1.5

Számos Tagállamban régi hagyománya van az iskolákban bevezetett vállalkozói programoknak. Nem kell a spanyolviaszt újra feltalálni, az akciótervet kell a helyes gyakorlat elemzésére, terjesztésére és a helyes gyakorlat bevezetésének támogatására alapozni. Az Európai Bizottság már számos értékes BEST projektet koordinált ezen a területen az 1990-es években és az elért eredmények és ajánlások rendkívül értékesek lehetnek az akcióterv keretében történő politikai-fejlesztés során.

4.1.1.6

Azokat a mechanizmusokat, amelyek megkönnyíthetik az üzleti élet képviseleti szervezeteinek további bevonását az iskolai projektekbe, be kell építeni a Bizottság új, többéves, 2006-2010-ig terjedő KKV-programjába.

4.1.1.7

Az, hogy Európában sokkal erősebb vállalkozói társadalom jöjjön létre, sajnos, nem csupán a jövő vállalkozóinak kinevelésétől függ. Ez a politika köves talajra hullott, ha a Európa nem hoz létre olyan környezetet, amelyben a jövő vállalkozói sikeresek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy az üzleti társadalom szereplőinek sokkal szélesebb körét kell mozgósítani az állami és a magánszektorból, és tényleg az egész társadalmat, hogy értsék meg és értékeljék a maga helyén a vállalkozásokat. A vállalkozásokat ezért támogatnia kell minden, munkáját hatékonyan végezni akaró állami hivatalnoknak, és mindenkinek, aki az üzleti életben tevékenykedik.

4.1.1.8

Az EGSZB úgy érvel, hogy a politikának nem szabad dramatizálnia a vállalkozásokat és csökkentenie kell a vállalkozók és a társadalom többi része között fennálló vélt és tényleges korlátokat. A modern munkavégzési minták lehetővé teszik az emberek számára, hogy különböző módokon próbáljanak meg belépni a gazdasági életbe, és viszonylag könnyen át tudjanak váltani az alkalmazotti állapotból az önfoglalkoztatásra, vagy a munkáltatói szerepre és vissza. A vállalkozást ezért egyre többeknek kell úgy tekinteni, mint hosszú, vagy rövidtávra szóló választási lehetőséget. Ebből az a kettős előny származik, hogy egyre többen tekintik pozitív választási lehetőségnek az üzlettulajdonosi-menedzseri életet, közben javul a vállalkozók általános megítélése az érintett résztvevők széles tömegei körében. Az ilyen környezet létrehozása érdekében több figyelmet kell fordítani arra, hogy egy vállalkozás bejegyeztetése és töröltetése a cégjegyzékből, csak a minimálisan szükséges bürokráciával járjon. Ez különösen akut probléma számos új tagállamban, ahol az önfoglalkoztatásról alkalmazotti státuszba történő áttérés rendkívül nehézkesnek tűnik, és az alkalmazotti munkavállalás bürokratikus akadályai igen magasak.

4.1.1.9

Ugyanakkor, a hatóságoknak és a többi érintettnek biztosítania kell, hogy a különböző dolgozói státuszok közötti áttérés megkönnyítése ne vonjon maga után visszaéléseket. Az egyensúly eléréséhez fontos, hogy az alkalmazottakat és munkanélkülieket szándékuk ellenére ne csábítsák, és ne kényszerítsék önfoglalkoztatásra, és a kevésbé lelkiismeretes munkaadók ne háríthassák át a felelősséget alkalmazottaikra (7).

4.1.2.1

Az akcióterv jól fedi le a kockázat és haszon közötti helyes egyensúly központi kérdését.

4.1.2.2

Az EGSZB további közleményt vár az Európai Bizottságtól az üzlet átruházása tárgyában. Várhatóan, a közlemény az igen hasznos 2002. májusi BEST jelentés alapján kerül megfogalmazásra, és tovább növeli a tagállamok hivatalnokainak és a közösség pénzügyi felelőseinek érdekeltségét és tudatosságát e fontos politika vonatkozásában. Számos specifikus problémával is meg kell birkózni az átruházás megkönnyítése, és a vállalatok túlélési lehetőségeinek maximális biztosítása érdekében. Különösen az adózási rendszerek, örökösödési illetékek, öröklési jogszabályok és a társasági törvény azok, amelyek folyamatosan hátráltatják az üzletvitel folytatásától, és amelyeket módosítani lenne szükséges.

4.1.2.3

Az akcióterv helyesen világítja meg a sikertelenség stigmáját mint a vállalkozói tevékenység elterjedésének jelentős korlátját. Ezt a kihívást részben el lehet hárítani azzal, hogy sikeres stratégiákkal mozgósítják a társadalmat a vállalkozások pártolása érdekében. Mindazonáltal, sokkal közvetlenebb figyelmet kell fordítani a pénzintézetek magatartásának megváltoztatására, hogy sokkal rugalmasabban kezeljék a sikertelen üzleti múlttal rendelkező személyeket. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy a Bizottság olyan bizonyítékokat tárjon a pénzintézetek elé, amelyekkel ki lehet mutatni, hogy a korábbi (sikeres, vagy sikertelen) tapasztalattal rendelkező vállalkozók sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek új vállalkozásukkal.

4.1.2.4

Ebben a folyamatban fontos, hogy olyan áthidaló megoldást találjanak, amellyel lehetővé teszik a „becsületes” csődbejutottak számára az újrakezdést és egyben meg is tiltják a törvényt megkerülő praktikákat. A csődtörvénynek ennek következtében kevésbé bírálónak és átláthatóbbnak kell lennie.

4.1.2.5

Bár több részletet szeretne megtudni a tervezett konkrét lépésekről, az EGSZB üdvözli az a hivatkozást az akciótervben az Európai Bizottság és a tagállamok előtt álló további feladatokra a vállalkozók társadalombiztosítási rendszereinek tárgyában.

4.1.3.1

A kutatások azt mutatják, hogy a cégtulajdonos igazgatókat képezni és támogatni szükséges, különösen a marketing területén. Jelentős haladást értek el ezen kívül a KKV-k részére az ismeretek átadása terén vállalati kihelyezésekkel, és a KKV közösségek és kutatóintézetek közötti kapcsolat szorosabbra fűzésével. A tanácsadói programokat, melyek keretében az új társaságok és fiatal vállalkozók tanulhatnak a tapasztaltabbaktól, tovább kell fejleszteni, és támogatni kell.

4.1.4.1

Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy a tagállamok egymás között cseréljék ki a helyes gyakorlat terén szerzett tapasztalataikat, és készítsenek egy további akciótervet az elektronikai beszerzésekre vonatkozóan.

4.1.4.2

Az EGSZB javasolja a finanszírozás odaítélésének sokkal holisztikusabb megközelítését, amelynek magában kell foglalnia a következőket:

4.1.5.1

Amint azt az EGSZB kiemelte a Zöld Könyvről kiadott véleményében, szükség van politikai választási lehetőségekre a kis cégek támogatása érdekében, hogy azokat „egyrészt beágyazzák fontos vízszintes politikai területekbe (foglalkoztatás-, adó-, környezetvédelmi, oktatás-stb.), másrészt függőlegesen, minden politikai döntéshozatali szinten” (10). A széles körben ösztönző 2002. júniusi Jobb Törvényhozói Csomag ellenére, az Európai Bizottság számos szerve még mindig nem hajlandó megfelelően értékelni a politikai javaslatok KKV-kra, ill. a többi érintettre gyakorolt hatását. Az EGSZB ennek következtében támogatja az Európai Bizottság Alelnökéhez nemrég intézett felhívásokat, hogy vállaljanak több közvetlen felelősséget a szabályozórendszer reformjának felülvizsgálata során.

4.1.5.2

Általánosabban véve, még mindig jelentős téma a szabályozás hatásait értékelő eljárások javítása nemcsak az Európai Bizottságon, hanem a Parlamenten és a Tanácson belül is.

4.1.5.3

Az EGSZB sajnálja, hogy nem hivatkoznak többé a „gondolkozz először kicsiben” megközelítésre. Ez azt írja elő, hogy minden rendelkezést és törvényt a kisvállalatok különleges tulajdonságainak és kihívásainak figyelembe vételével kell kidolgozni. Ennek középpontjában az összes új és meglevő jogszabályt felölelő, a kis- és mikrovállalkozásokra vonatkozó specifikus üzleti hatástanulmányok állnak. Ha ezt a gyakorlatot sikerülne átültetni az EU döntéshozatali eljárásába, ez lenne az intézmények által tett legnagyobb hozzájárulás a vállalkozói tevékenység fokozásához.

4.1.5.4

A 10 új tagállam nemrég történt csatlakozása az EU-hoz a KKV-közössség megnövekedését hozta magával, mely kis- és középvállalkozások egy részének nehézséget jelent a meglevő EU törvényekhez való alkalmazkodás, még mielőtt egyáltalán potenciálisan követhetnék az új törvényjavaslatokat. Az Európai Bizottságnak ezért számos elszigetelt kezdeményezésre kell hagyatkoznia, melynek keretében a KKV-közösség véleményét proaktívan kérik ki. Más szóval, az Európai Bizottságnak azt is demonstrálnia kell, hogy napirenden tartja a visszajelzéseket, ha el akarjuk kerülni azt, hogy elégedetlenség és kulturális szakadék támadjon az EU intézmények és politikák, valamint a kisvállalkozások között.

4.1.5.5

Az EGSZB kiemeli az Európai Bizottság és a KKV-k képviselői közötti hatékony párbeszéd fontosságát. A KKV-k képviselői szervezeteivel folytatott konzultációnak középponti helyet kell elfoglalnia az Európai Bizottság valamennyi konzultációs eljárásában. Ennek elősegítése és annak biztosítása végett, hogy a Bizottság valamennyi szerve ismerje a KKV közösség nézeteit, az EGSZB ajánlja, hogy hozzák létre a KKV-követ szerepkörét, és nevezzenek ki egy KKV-megbízottat az új Bizottságban. Az új szerep középpontjában a „gondolkozz először kicsiben” elv Bizottság által történő alkalmazásának felügyelete kellene, hogy álljon.

4.1.5.6

A párbeszéd ugyanezen elveit kell alkalmazni a szociális partnerekre, akik számos, a jelenlegi és jövőbeni vállalkozókat érintő igen nagy fontosságú üggyel foglalkoznak. Az EGSZB ajánlja, hogy vizsgálják felül a társadalmi párbeszédet, elsősorban EU szinten, de néhány esetben nemzeti szinten is, és gondolják át, hogyan lehet arányosabb részvételt biztosítani az egyre jelentősebb, és sokszínűbb KKV-közösségnek.

4.1.5.7

Az állami támogatásra térve, az EGSZB melegen üdvözli egy olyan eszköz kidolgozását, melynek segítségével megoldható, hogy a támogatás ne torzítsa el a versenyt jelentős mértékben. Fontos például, hogy az állami támogatási eljárás ne akadályozza meg azt, hogy a kisvállalkozások a finanszírozási nehézségek leküzdése érdekében innovatív módszereket kutassanak fel, és vezessenek be.

5.1

Az EGSZB alábbi eljárásokat tisztázni és/vagy tökéletesíteni kívánja:

5.1.1

Összefüggő vállalatpolitikai megközelítések: az Európai Bizottságon belül, a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságnak egyértelműen kulcsszerepet kell játszania a haladás irányításában. Az akcióterv kitér a Bizottság vállalatpolitikájának minden részére, és ezért, ahogy azt az EGSZB ajánlotta a Zöld Könyvhöz készített Véleményében (11), ennek tükröződnie kell a Főigazgatóság egyéni politikai kezdeményezéseiben is. Különösen, a KKV-k számára készített, 2006-2010-re szóló többéves programnak világos korrelációt kell mutatnia a vállalkozói akciótervvel, és ezen felül egy fajta mechanizmusról kell gondoskodnia a számos prioritásnak történő megfelelés érdekében.

5.1.2

Értékelés: bár számos friss javítást eszközöltek benne, az üzleti társadalmat nem elégíti ki az a megközelítés, amelyet a Kisvállalkozók Európai Chartája értékelésére használtak. Ez jelenleg lehetővé teszi minden közhivatalnok számára, mind az EU, mind nemzeti szinten, hogy egyszerre legyen „bíró és bakó”. Rendkívül fontos ezért, hogy az üzleti élet képviselőit még szorosabban bevonják az akcióterv kiértékelésébe.

5.1.3

A jövőbeni utólagost értékelés kereteit meg kell határozni ahhoz, hogy a politika folyamatosan tökéletesíthető legyen. Ebbe bele kell vonni az Európai Bizottság és a tagállamok tisztségviselőit, valamint az üzleti élet EU- és nemzeti szintű képviselőit.

5.1.4

A teljesítmény megfelelő mutatószámai fontos eszközök a növekvő vállalkozói tevékenység céljainak kitűzéséhez és méréséhez. Az EGSZB ezt ajánlotta korábbi Véleményében (12), és ezt emelte ki a február 20-i Versenyképességi Tanács zárszava is. Ezek az adatok azt is lehetővé teszik, hogy a tagállamok politikáiról és vállalkozói környezetéről összehasonlító tanulmányok készüljenek.

5.1.5

Világos időbeli ütemezés: a február 20-i Versenyképességi Tanács zárszava sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen egy ambiciózusabb menetrendet. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, a menetrendnek pontosnak és célratörőnek kell lennie. Az EGSZB megérti, hogy a Bizottság az akcióterv nyilvánosságra hozatala óta a munkalapok egész sorát dolgozta ki, pontosította a konkrét lépések céljait és menetrendjét. Ugyanabban a szellemben, amely áthatotta a konzultációt, az EGSZB sürgeti a Bizottságot, hogy terjessze e munkalapok létezését, és tegye őket könnyen hozzáférhetővé az érdekelt felek számára.

5.1.6

A folyamat követése és felelősségek delegálása: Az Európai Bizottságnak nincs módja és nem is feladata, hogy a szükséges lépések többségét bevezesse, hanem az akcióterv végrehajtásában elért előrehaladást kell gondosan felügyelnie és nyomon követnie. Ezért lényeges, hogy ugyanakkor a különböző lépések végrehajtásáért a felelősséget a megfelelő szintre delegálják, és hogy a menetrendet az összes érintett fél megismerje és jóváhagyja. Ez a különböző szereplők összehangolt bevonását követeli meg, és az EGSZB az alábbi kezdeményezéseket ajánlja, hogy a szereplők elkötelezettségét az előttük álló munkák iránt biztosítani lehessen.

5.1.7

Annak érdekében, hogy szélesíteni lehessen a Bizottságnak a folyamat iránti elkötelezettségét, létre kellene hozni az akcióterv felügyelő bizottság egy formáját, a november 04.-e utáni, módosított Bizottsági szerkezeten belül. Ennek magában kellene foglalnia minden egyes, az üzleti életet érintő törvényjavaslatokat kidolgozó érintett Főigazgatóság képviselőit, továbbá azon Főigazgatóságok képviselőit, akik felelősek az akciótervből származó közösségi programok végrehajtásának felügyeletéért.

5.1.8

Egy munkacsoport felállítása az érintett tagállamok hivatalnokaiból növelni fogja elkötelezettségüket a folyamat iránt. Ennek a munkacsoportnak rendszeres üléseket kell tartania, melyeken megvitatják az akcióterv ajánlásainak specifikus szempontjait, feltérképezik az előrehaladást, és megállapítják a hiányosságokat.

5.1.9

Létfontosságú, hogy az üzleti társadalmat szorosan belevonják az akcióterv végrehajtásába, követésébe és értékelésébe. Ez alatt a fogalom alatt, az EGSZB a legszélesebb értelemben vett üzleti közösséget érti, beleértve a gazdálkodó szervezetek minden formáját és méretét, az önfoglalkoztatottaktól a multinacionális vállalatokig és a szociális foglalkoztatóktól a részvénytársaságokig. Ha ezt a széleskörű elkötelezettséget nem lehet elérni, az azzal a kockázattal jár, hogy megvonják az üzleti közösségtől a szavazati jogot, és minimalizálják a befolyását a folyamatban levő ügyekben. Az EGSZB ezért ajánlja az üzleti közösséggel folytatott konzultáció módszeres megközelítését egész eljárás tartamára az EU- és tagállami szintű elismert képviselőik útján.

5.1.10

Amint a Zöld Könyvre kapott válaszok mutatják, a KKV-közösségen kívüli szereplők egyre nagyobb számban érdeklődnek a vállalkozói tevékenység iránt. Például, a szakszervezetek általában elismerik a vállalati politika fontosságát. Valamennyi érdekelt fél számára lehetővé kell tenni, hogy részt vehessen az akcióterv végrehajtásában.

5.1.11

Általában, az EGSZB az erőfeszítések összehangolását ajánlja a Bizottság részére, hogy reflektorfényben lehessen tartani az akciótervet, mind a politikusok körében, mind a szélesebb értelemben vett közösségen belül. A folyamatban levő, az általános terven belül a specifikus célkitűzésekhez fűződő promóciós tevékenységek és tudatosság növelő kampányok segítenek abban, hogy e létfontosságú kezdeményezés sikere érdekében a szereplők széles tábora megtartsa az ehhez megkívánt lendületet és elkötelezettséget.

6.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság Akciótervét és megismétli a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságnak a folyamat kezdete, 2002 eleje óta tett erőfeszítései iránti nagyrabecsülését. Az EGSZB elismeri, hogy számos szükséges, folyamatban levő lépést a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságon kívüli politikai döntéshozóknak kell megtenniük.

6.2

Az Akcióterv csak a kiindulási pontja egy állandó, hosszú távú folyamatnak. Ez a folyamat csak akkor lehet sikeres, ha minél szélesebb körben tudja vízszintesen összekapcsolni a politika területeit, függőlegesen pedig a különböző szinten álló politikai döntéshozókat. Az Akciótervnek és egyéb, küszöbön álló Európai Bizottsági kezdeményezésnek pozitív reakciót kell kiváltaniuk a politikai döntéshozókból. Az EGSZB aktív szerepvállalásra szólítja fel különösen az Európai Bizottság többi Főigazgatóságát és a tagállamok hatóságait.