1.

A projekt célja az, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) keretébe tartozó országokban letelepedett, az Unióba árukat exportáló regisztrált exportőrökkel kapcsolatban. A rendszer transzeurópai, és a GSP-országokba irányuló exporttevékenységek támogatása céljából uniós gazdálkodókkal kapcsolatos adatokat is tartalmaz. A szükséges adatok 2017. december 31-ig fokozatosan kerültek be a rendszerbe.

2.

A projekt célja a jelenlegi transzeurópai EKTF-3 rendszer korszerűsítése a következők biztosítása érdekében:

A projekt végrehajtása két szakaszban történt.

Az első szakaszban – 2017. március 1-jétől kezdődően a 10. és a 14. pontban említett projektek végrehajtásáig – kiépülnek az árunyilatkozatok Vámkódexben előírt adatkészletének fogadásához szükséges funkciók (ez az 1. lépés). E projekt teljes körű megvalósítása függ a 10. és a 14. pontban említett projektektől. A 2. lépés a KTF-használat ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére irányul, méghozzá az árunyilatkozatok újonnan előírt adatkészlete és a vámhatósági határozatokra vonatkozó folyamathoz való hozzáigazítás alapján.

3.

A projekt célja a kérelemmel és a határozattal/engedélyezéssel kapcsolatos adatok egységesítése és elektronikus kezelése révén az Unió egészében összehangolni a vámhatósági határozat iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat. A projekt a Vámkódexben meghatározott nemzeti és több tagállamot érintő határozatokhoz kapcsolódik, és részét képezik központilag, uniós szinten kifejlesztett rendszerösszetevők, valamint a nemzeti összetevőkkel való integráció is, amennyiben a tagállamok ilyenek alkalmazása mellett döntenek. Ez a transzeurópai rendszer megkönnyíti a határozathozatali folyamat során zajló egyeztetéseket és az engedélyezési folyamat kezelését.

4.

E projekt célja az, hogy működő megoldásokat biztosítson az Uniós Vámkódex szerinti konkrét projektekben meghatározott elektronikus vámrendszerekbe beépítendő felhasználói interfészek által szolgáltatásként nyújtott közvetlen és harmonizált gazdasági szereplői hozzáférésre vonatkozóan. A felhasználók egységes kezelése és a digitális aláírás, amelyek beépülnek az érintett rendszerek portáljaiba, segítik a szükséges biztonsági politikáknak megfelelő személyazonosság-, hozzáférés- és felhasználókezelést. Az első telepítésre az „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” rendszer működésbe léptetésével együtt kerül sor.

5.

E projekt célja az AEO-kérelmekkel és -engedélyekkel összefüggő üzleti folyamatok javítása, figyelemmel az Uniós Vámkódex jogi rendelkezéseinek változásaira.

Az első szakaszban a projekt célja az, hogy a vámhatósági határozathozatali eljárás harmonizációjának keretében végrehajtsa az AEO-rendszer fontosabb fejlesztéseit.

A második szakaszban a projekt bevezeti az AEO-kérelem és az AEO-határozat elektronikus űrlapját, és a gazdálkodók számára elérhetővé válik egy harmonizált interfész, amelyen keresztül elektronikus úton nyújthatják be az AEO-kérelmet, illetve kaphatják meg az AEO-határozatot. A korszerűsített rendszer telepítése két verzión keresztül valósul meg: az 1. rész az AEO-kérelem benyújtását és a határozathozatali folyamatot érinti, a 2. rész pedig az ezek után következő egyéb folyamatokat.

6.

A projekt célja a jelenlegi, az uniós gazdálkodók és az Unióban vámügyek terén aktív harmadik országbeli gazdálkodók, valamint gazdálkodónak nem minősülő személyek nyilvántartását és azonosítását lehetővé tevő transzeurópai EORI-rendszer kisebb jelentőségű korszerűsítése.

7.

A projekt célja a Felügyelet 2+ rendszerének korszerűsítése az említett rendszernek az Uniós Vámkódex követelményeihez való igazítása érdekében, amely követelmények közé tartozik az elektronikus adatfeldolgozási eljárás útján történő standard információcsere, valamint a tagállamoktól szerzett teljes felügyeleti adatkészlet feldolgozásához és elemzéséhez szükséges megfelelő funkciók létrehozása.

Ezért a projekt további, a tagállamok és a Bizottság számára biztosítandó adatbányászati kapacitásokat és jelentéstételi funkciókat tartalmaz.

E projekt teljes körű megvalósítása függ a 10. és a 14. pontban említett projektektől. E rendszer telepítési időpontját a tagállamoknak kell meghatározniuk nemzeti tervük keretében.

8.

A projekt célja, hogy egy új, transzeurópai rendszert hozzon létre az uniós státus igazolására szolgáló következő elektronikus dokumentumok tárolása, kezelése és lekérdezése céljából: T2L/F és a vámárumanifeszt (amelyet nem engedélyes kibocsátó állított ki).

Mivel a vámárumanifeszt alkalmazását össze kell kapcsolni az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezettel, a projekt e része a 2. szakaszban valósul meg.

9.

E projekt célja az, hogy a jelenlegi transzeurópai NCTS-t összehangolja az új Uniós Vámkódexszel.

1. összetevő – „NCTS, 5. szakasz”: e szakasz célja az, hogy az NCTS-t összehangolja az Uniós Vámkódex új követelményeivel, az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozó árutovábbítási árunyilatkozatokban szereplő, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos adatelemeket érintő követelmények kivételével.

A szakasz magában foglalja a szállítás közben történt események regisztrálását, az információcserének az Uniós Vámkódex adatkövetelményeihez való igazítását, valamint a más rendszerekhez kapcsolódó interfészek korszerűsítését és kifejlesztését.

A projekt végrehajtása két lépésben történhet.

1. lépés: az NCTS 5. szakaszának alapvető funkciói, amelyek biztosítják a rendszer operatív folytonosságát, mint például a normál árutovábbítási árunyilatkozat (alapfolyamat), egyszerűsített eljárás induláskor/rendeltetési helyre érkezéskor (engedélyezett feladó/címzett), módosítás/érvénytelenítés, átirányítás (átléptető és rendeltetési vámhivatalnál), vizsgálati/beszedési folyamatok és az üzleti statisztikai adatok küldése. Ez a lépés a 2. lépésben meghatározott nem alapvető funkciókra is kiterjedhet.

2. lépés: ez a lépés a fennmaradó funkciókra terjed ki, mint például az AES-szel összehangolt interfész kialakítására, az áruk vám elé állítását megelőzően benyújtott vám-árunyilatkozatra, a csökkentett adattartalmú árunyilatkozatra, a szállítás közben történt eseményre és árutovábbításkor a kilépési vámhivatal alakiságaira.

2. összetevő – „NCTS, 6. szakasz”: e szakasz célja az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozó árutovábbítási vám-árunyilatkozatokban szereplő biztonsági és védelmi adatelemekhez kapcsolódó, a 17. projektből (UCC ICS2) eredő konkrét új követelmények végrehajtása. Kiterjed az ICS2-höz kapcsolódó interfész fejlesztésére annak érdekében, hogy az Uniós Vámkódex 130. cikke (1) bekezdésének alkalmazása révén megkönnyítse a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatait tartalmazó árutovábbítási árunyilatkozat benyújtását.

10.

E projekt célja a Vámkódex kivitelre és kiléptetésre vonatkozó követelményeinek végrehajtása.

1. összetevő – „Transzeurópai automatizált kiviteli rendszer”: a projekt célja a jelenlegi transzeurópai exportellenőrzési rendszer továbbfejlesztése egy olyan, teljes körű automatizált kiviteli rendszer bevezetése érdekében, amely lefedi az Uniós Vámkódex által a folyamatokra és adatokra előírt üzleti követelményeket. Az 1. összetevő három lépésben valósítható meg.

1. lépés: Az automatizált kiviteli rendszer alapfunkciói lehetővé fogják tenni a kiviteli eljárások és a kiléptetési alakiságok teljes körű automatizálását. Az AES-nek központilag és nemzeti szinten kifejlesztendő részei is vannak, ideértve azokat a nemzeti összetevőket is, amelyek keretében a kiviteli árunyilatkozat benyújtása és feldolgozása történik, és amelyek lehetővé teszik az AES közös összetevőin keresztül a kilépési vámhivatallal a későbbiekben folytatandó információcserét. Ez a lépés magában foglalja az áruk kilépésre bocsátásához szükséges kiviteli alakiságok funkcióit is. Ez a lépés a 2. és a 3. lépésben meghatározott funkciókra is kiterjedhet.

2. lépés: Ez a lépés kiterjed a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszerrel (EMCS) összehangolt interfész kialakítására. Ez a lépés a 3. lépésben meghatározott funkciókra is kiterjedhet.

3. lépés: Ez a lépés kiterjed más funkciókra is, mint például az egyszerűsített és kiegészítő árunyilatkozatokra, az NCTS-sel összehangolt interfész kialakítására, a központi vámkezelésre és az áruk vám elé állítását megelőzően benyújtott vám-árunyilatkozatra.

2. összetevő – „A nemzeti kiviteli rendszerek korszerűsítése”: egy, az automatizált kiviteli rendszer alkalmazási körén kívüli, de ahhoz szorosan kapcsolódó folyamat keretében a különálló nemzeti rendszereket is korszerűsíteni kell a kiviteli és/vagy kilépési alakiságokhoz kapcsolódó sajátos nemzeti elemek tekintetében. Ezek az elemek abban az esetben tartozhatnak ennek az összetevőnek az alkalmazási körébe, ha nincsenek kihatással az automatizált kiviteli rendszerre vonatkozó közös domainre.

11.

E projekt célja új transzeurópai rendszer létrehozása az INF adatkezelési folyamatoknak, valamint az INF-adatok elektronikus kezelésének a különleges eljárások területén történő előmozdítása és egyszerűsítése érdekében.

12.

E projekt célja a különleges eljárások Unión belüli felgyorsítása, előmozdítása és összehangolása közös üzleti folyamati modellek biztosítása révén. A nemzeti rendszerek végrehajtják a vámraktározásra, a meghatározott célra történő felhasználásra, az ideiglenes behozatalra, valamint az aktív és a passzív feldolgozásra vonatkozóan az Uniós Vámkódexben előírt összes változást.

A projekt végrehajtása két részben történik.

1. összetevő – „Kiviteli irányú nemzeti különleges eljárások”: a kivitelhez kapcsolódó különleges eljárások körében végzett tevékenységekhez szükséges nemzeti elektronikus megoldások biztosítása.

2. összetevő – „Behozatali irányú nemzeti különleges eljárások”: a behozatalhoz kapcsolódó különleges eljárások körében végzett tevékenységekhez szükséges nemzeti elektronikus megoldások biztosítása.

E projektek végrehajtása a 10. és a 14. pontban említett projektek útján történik.

13.

Uniós Vámkódex – Érkezési értesítés, vám elé állításról szóló értesítés és átmeneti megőrzés

E projekt célja az Uniós Vámkódexben leírt, a szállítóeszköz érkezésére vonatkozó értesítéssel, az áruk vám elé állításával (vám elé állításról szóló értesítéssel) és az átmeneti megőrzési árunyilatkozattal kapcsolatos folyamatok meghatározása, valamint a tagállamok között e téren megvalósítandó harmonizáció előmozdítása a kereskedők és a vámhatóságok közötti adatcsere tekintetében.

A projekt a folyamatok nemzeti szintű automatizálására vonatkozik.

14.

Uniós Vámkódex – A nemzeti importrendszerek korszerűsítése

A projekt célja az Uniós Vámkódexből eredő valamennyi olyan eljárási és adatkövetelmény végrehajtása, amely a behozatal területéhez kapcsolódik (és amely nem képezi a munkaprogramban meghatározott valamely másik projekt tárgyát). A projekt elsősorban a „szabad forgalomba bocsátás” eljárásának (normál eljárás + egyszerűsítések) módosításaihoz kapcsolódik, de lefedi az egyéb rendszermigrálásokból eredő hatásokat is. A projekt a behozatalok nemzeti területéhez kapcsolódik, amelybe beletartoznak a vám-árunyilatkozatok feldolgozásának nemzeti rendszerei és más rendszerek is, például a nemzeti számviteli és fizetési rendszerek.

15.

Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés (CCI)

E projekt célja annak lehetővé tétele, hogy az árukat központi vámkezelés keretében vonják vámeljárás alá, és így a gazdálkodók vámügyi szempontból központosíthassák üzleti tevékenységüket. A vám-árunyilatkozat feldolgozását és az áruk fizikai átengedését össze kell hangolni az érintett vámhivatalok között. A projekt egy központilag és nemzeti szinten kidolgozott összetevőket is tartalmazó transzeurópai rendszerre vonatkozik.

A projekt végrehajtása két szakaszban történik.

1. szakasz: ez a szakasz magában foglalja a központi vámkezelést a normál vám-árunyilatkozatokkal, valamint magában foglalhatja a központi vámkezelést az egyszerűsített vám-árunyilatkozatokkal és a vonatkozó általános vagy időszakos (egy egyszerűsített vám-árunyilatkozatot szabályossá tévő) kiegészítő árunyilatkozatokkal. Ezenkívül magában foglalja az áruknak a következő vámeljárások alá vonását: szabad forgalomba bocsátás, vámraktározás, aktív feldolgozás és meghatározott célra történő felhasználás. Ami az áruk típusát illeti, ez a szakasz a jövedéki termékek, a különleges adóügyi területekkel folytatott áruforgalomban érintett uniós áruk és a közös agrárpolitika keretébe tartozó intézkedések hatálya alá tartozó áruk kivételével minden árutípusra kiterjed.

2. szakasz: E szakasz célja a CCI teljes hatálya alá tartozó összes funkció megvalósítása, nevezetesen a következőké: az egyszerűsített és a kiegészítő árunyilatkozatok (amennyiben azokat az 1. szakaszban nem hajtják végre), a nyilatkozattevő nyilvántartásában szereplő bejegyzés formájában benyújtott vám-árunyilatkozatok és az összegző kiegészítő árunyilatkozatok (amelyek a nyilatkozattevő nyilvántartásában egynél több egyszerűsített vám-árunyilatkozatot vagy egynél több bejegyzést tesznek szabályossá), az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonása, a jövedéki termékek, a különleges adóügyi területekkel folytatott áruforgalomban érintett uniós áruk és a közös agrárpolitika keretébe tartozó intézkedések hatálya alá tartozó áruk.

16.

E projekt célja a különböző típusú biztosítékok eredményes és hatékony kezelésének biztosítása.

1. összetevő – „GUM”: A transzeurópai rendszer központi eleme az egynél több tagállamban használható összkezesség kezelésére terjed ki. A referenciaösszeg nyomon követése érdekében az „Uniós Vámkódex – vámhatósági határozatok” rendszerben és a nemzeti összetevőhöz kapcsolódó interfészen (lásd a 2. összetevőt) hajtják végre. Ez a referenciaösszeg kapcsolódhat az egyes vám-árunyilatkozatokhoz, kiegészítő árunyilatkozatokhoz vagy az átmeneti megőrzésre és az Uniós Vámkódexben előírt összes vámeljárásra vonatkozó összgaranciák referenciaösszegeinek a nyomon követéséhez szükséges adatokat tartalmazó egyéb megfelelő tájékoztatáshoz, kivéve az árutovábbítást, amely az NCTS-projekt részét képezi.

2. összetevő – „Nemzeti biztosítékkezelés”: Ezt az összetevőt egy olyan nemzeti elektronikus rendszer révén hajtják végre, amelyben az egynél több tagállamban érvényes összkezességeket nyilvántartásba veszik és kezelik, és azok referenciaösszegét nyomon követik. Más biztosítékok esetében is fel fogják használni.

Az összetevő minden olyan esetben kapcsolódik a nemzeti vám-árunyilatkozati rendszerekhez, amikor a vám-árunyilatkozat biztosítékokra hivatkozik, és összkezesség esetén le kell kérdeznie a vonatkozó üzleti adatokat az összkezesség nyújtására vonatkozó engedélyből.

17.

E program célja az Unióba beléptetett áruk érkezés előtti biztonságának és védelmének megerősítése az Uniós Vámkódexben szereplő, a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására és kezelésére vonatkozó új követelmények érvényre juttatása révén; konkrétan a belépési gyűjtő árunyilatkozat adatainak egynél több adatkészlet benyújtásával és/vagy több különböző személy által történő szolgáltatására, valamint az ilyen adatoknak és a kockázatelemzések eredményeinek a vámhatóságok közötti cseréjére vonatkozó követelményekről van szó. Az ICS2 projekt eredményeképpen a jelenlegi transzeurópai ICS rendszer szerkezete teljesen átalakul, és annak helyébe fokozatosan egy új rendszer lép.

A program végrehajtása három verzióban történik.

1. verzió: ez a verzió az érintett gazdálkodók (postai szolgáltatók és légi fuvarozás keretében gyorspostai küldeményeket kézbesítő szereplők) minimális adatszolgáltatási kötelezettségére (azaz a belépési gyűjtő árunyilatkozat berakodás előtt benyújtandó adatkészletére) terjed ki.

2. verzió: ez a verzió a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó új kötelezettségek összességének, valamint a kapcsolódó üzleti és kockázatkezelési folyamatoknak a légi úton fuvarozott összes áru tekintetében történő végrehajtására terjed ki.

3. verzió: ez a verzió a belépési gyűjtő árunyilatkozatra vonatkozó új kötelezettségek összességének, valamint a kapcsolódó üzleti és kockázatkezelési folyamatoknak a tengeri és a belvízi, valamint a közúti és vasúti árufuvarozás keretében szállított összes áru tekintetében történő végrehajtására terjed ki (idetartozik a postai küldeményben lévő áruknak az említett szállítóeszközökkel történő szállítása is). A 3. verzió bevezetésére a következő módon kerül sor: a verzió először a tengeri és a belvízi fuvarozókra terjed ki (1. lépés), majd a tengeri és a belvízi közlekedésben házi hajóraklevelet benyújtókra (2. lépés), végül a közúti és vasúti fuvarozókra (3. lépés).