EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022R1011
Commission Delegated Regulation (EU) 2022/1011 of 10 March 2022 supplementing Regulation (EU) No 575/2013 of the European Parliament and of the Council with regard to regulatory technical standards specifying how to determine the indirect exposures to a client arising from derivatives and credit derivatives contracts where the contract was not directly entered into with the client but the underlying debt or equity instrument was issued by that client (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2022/1011 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmény által nem közvetlenül az ügyféllel kötött, de alapul szolgáló termékként az ügyfél által kibocsátott, hitelviszonyt vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentummal rendelkező származtatott ügyletekből és hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségek meghatározásának módját megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2022/1011 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmény által nem közvetlenül az ügyféllel kötött, de alapul szolgáló termékként az ügyfél által kibocsátott, hitelviszonyt vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentummal rendelkező származtatott ügyletekből és hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségek meghatározásának módját megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2022/1377
HL L 170., 2022.6.28, p. 22–26
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2022.6.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/22 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1011 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. március 10.)
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézmény által nem közvetlenül az ügyféllel kötött, de alapul szolgáló termékként az ügyfél által kibocsátott, hitelviszonyt vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentummal rendelkező származtatott ügyletekből és hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségek meghatározásának módját megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 390. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A származtatott ügyletekből és hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségértékek nagykockázat-vállalás céljából történő meghatározásának el kell térnie az 575/2013/EU rendeletben meghatározott, kockázatalapú tőkekövetelményekhez használt kitettségérték-számítási módszertől, mivel az alapul szolgáló instrumentum nemteljesítése veszteség helyett nyereséghez vezethet. A közvetett kitettségértéknek ezért attól a veszteségtől (azaz pozitív kitettségértéktől) vagy nyereségtől (azaz negatív kitettségértéktől) kell függenie, amely az alapul szolgáló instrumentum potenciális nemteljesítéséből eredne. Az 575/2013/EU rendelet negyedik részében meghatározott nagykockázat-vállalási szabályok szerint a kereskedési könyvben szereplő kitettségek esetében az intézmények nettósíthatják az adott ügyfél által kibocsátott ugyanazon vagy – bizonyos feltételek mellett – különböző pénzügyi eszközökben fennálló pozitív és negatív pozíciókat. Az egyedi ügyféllel szembeni teljes nettó kitettséget csak akkor veszik figyelembe, ha az pozitív. Hasonlóképpen, az adott ügyféllel szembeni teljes nettó kitettséget a kereskedési könyvhöz rendelt származtatott ügyletekből vagy hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ezen ügyféllel szembeni közvetett kitettségek beszámítása után csak akkor kell figyelembe venni, ha az pozitív. A nem kereskedési könyvhöz rendelt származtatott ügyletekből vagy hitelderivatíva-ügyletekből eredő közvetett kitettségek nettósításának elkerülése érdekében az e pozíciókból eredő negatív közvetett kitettségértékeket nullára kell állítani. |
|
(2) |
A nemteljesítési kockázat megfelelő figyelembevételének biztosítása érdekében ezért az opciók közvetett kitettségértékének – függetlenül attól, hogy azokat a kereskedési könyvhöz vagy a nem kereskedési könyvhöz rendelték-e – az opcióárak azon változásaitól kell függenie, amelyek az adott alapul szolgáló instrumentum nemteljesítéséből erednek, például az opció piaci értékétől a „vételi” opció esetében, valamint az opció piaci értékének az opció kötési árfolyamával csökkentett összegétől az „eladási” opció esetében. |
|
(3) |
A hitelderivatívák célja a hitelfelvevőkkel kapcsolatos hitelkockázat átruházása anélkül, hogy magukat az eszközöket átruháznák. Az alapul szolgáló instrumentum közvetett kitettségértékének meghatározásakor figyelembe kell venni azt, hogy az intézmények kockázatot átvevő félként vagy kockázatot átadó félként vállalnak-e szerepet, és a megkötött hitelderivatíva-ügylet típusát. A közvetett kitettségnek ezért meg kell egyeznie a hitelderivatíva-ügylet piaci értékével, amelyet ki kell igazítani az alapul szolgáló, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum kibocsátójának nemteljesítése esetén a szerződő félnek járó vagy tőle várt összeggel. |
|
(4) |
A hosszú és rövid pozíciók kombinációjából álló, más típusú származtatott ügyletek esetében a pontos nemteljesítési kockázat figyelembevételének biztosítása érdekében az intézményeknek ezeket a származtatott ügyleteket egyedi ügyletoldalakra kell bontaniuk. Az említett származtatott ügyletekből eredő közvetett kitettségérték kiszámítása szempontjából csak a nemteljesítési kockázattal járó oldalaknak szabad relevánsnak lenniük, tehát azoknak, ahol az intézményeknél nemteljesítés esetén fennáll a veszteség kockázata. Amennyiben azonban az intézmények nem tudják alkalmazni ezt a módszert, úgy a konzervatív bánásmód biztosítása érdekében lehetővé kell tenni számukra, hogy az alapul szolgáló instrumentumok közvetett kitettségértékét azon maximális veszteségként határozzák meg, amelyet a derivatíva alapjául szolgáló eszköz kibocsátójának nemteljesítése esetén viselhetnének. |
|
(5) |
A derivatívák köthetők olyan instrumentumokra, amelyek több referencianévvel rendelkeznek. Azon több alaptermékes derivatívák esetében, amelyeknél az intézmény át tudja tekinteni a referencianeveket, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a legpontosabb módszert alkalmazzák, a közvetett kitettségértéket annak vizsgálatával kell kiszámítani, hogy az egyes referencianevek nemteljesítése esetén miként változik a több alaptermékes derivatíva ára. Az olyan ügyletekre alkalmazandó nagykockázat-vállalási keretrendszerrel való összhang biztosítása érdekében, amelyeknél kitettség áll fenn az alapul szolgáló eszközökkel szemben, az 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 6. cikkének (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni a kitettségek azonosított ügyfélhez, külön ügyfélhez vagy az ismeretlen ügyfélhez való hozzárendelésére. Ha az intézmények nem tudják elvégezni az áttekintést, vagy a több referencianévvel rendelkező derivatívák esetében az indokolatlan terhet jelent számukra, akkor a konzervatív bánásmód biztosítása érdekében az intézményeknek a közvetett kitettségértéket annak vizsgálatával kell kiszámítaniuk, hogy az összes referencianév nemteljesítése esetén miként változik a több alaptermékes derivatíva ára. Hasonlóképpen, az olyan ügyletekre alkalmazandó nagykockázat-vállalási keretrendszerrel való összhang biztosítása érdekében, amelyeknél kitettség áll fenn az alapul szolgáló eszközökkel szemben, az 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikkének (3) bekezdését kell alkalmazni a kitettségek külön ügyfélhez vagy az ismeretlen ügyfélhez való hozzárendelésére. Minden olyan esetben, amikor az alapul szolgáló instrumentumokat az ismeretlen ügyfélhez rendelik, annak elkerülése érdekében, hogy a negatív közvetett kitettségértékeket pozitív közvetett kitettségértékekkel nettósítsák, az intézményeknek nullára kell állítaniuk a negatív közvetett kitettségértékeket. |
|
(6) |
Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul. |
|
(7) |
Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát, (3) |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A származtatott ügyletekből és hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségérték meghatározására vonatkozó általános szabályok
(1) Az intézményeknek az e rendelet 2–5. cikkében meghatározott módszer szerint kell kiszámítaniuk az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügyletekből, valamint a hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségértéket, amennyiben a származtatott ügyleteket nem közvetlenül az ügyféllel kötötték, de az alapul szolgáló hitelviszonyt vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot az ügyfél bocsátotta ki.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az alapul szolgáló instrumentumok hitel- vagy részvényindexben vagy hitel-nemteljesítési csereügylet indexében vagy kollektív befektetési formában szerepelnek, vagy amennyiben a származtatott ügyletek több referencianévvel rendelkeznek, az intézményeknek az (1) bekezdésben említett származtatott ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségértékeket és e kitettségnek az ügyféllel szembeni kitettséghez való hozzájárulását a 6. cikkben meghatározott módszernek megfelelően kell kiszámítaniuk.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett származtatott ügyleteket és hitelderivatíva-ügyleteket a belőlük eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségértékek kiszámítását követően a kereskedési könyvhöz rendelik, az intézményeknek ezeket a kitettségértékeket be kell számítaniuk az ezen ügyféllel szembeni, kereskedési könyvben szereplő kitettségekbe. Az összesítést követően az ügyféllel szembeni negatív nettó kitettségeket nullára kell állítani.
(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben az (1) bekezdésben említett származtatott ügyleteket és hitelderivatíva-ügyleteket a nem kereskedési könyvhöz rendelik, és amennyiben az említett ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségértékek kiszámítását követően a közvetett kitettségek értéke negatív, az intézményeknek ezeket a kitettségértékeket azoknak az ezen ügyféllel szembeni kitettségekbe történő beszámításuk előtt kell nullára állítaniuk.
2. cikk
A közvetett kitettségek hozzárendelése a származtatott ügyletek kategóriáihoz
Az intézményeknek az 1. cikk (1) bekezdésében említett közvetett kitettségeket a származtatott ügyletek alábbi kategóriáinak egyikéhez kell hozzárendelniük:
|
a) |
a hitelviszonyt megtestesítő és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokra vonatkozó opciók; |
|
b) |
hitelderivatíva-ügyletek; |
|
c) |
minden egyéb, az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt származtatott ügylet, amelynek alapul szolgáló eszköze egy hitelviszonyt vagy tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum, és amely nem szerepel az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett kategóriákban. |
3. cikk
A hitelviszonyt megtestesítő és a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokra vonatkozó opciók közvetett kitettségértékének kiszámítása
(1) E cikk (2), (3) és (4) bekezdésére is figyelemmel, az intézményeknek a 2. cikk a) pontjában említett opciók közvetett kitettségértékét az opció aktuális piaci értékének és az alapul szolgáló instrumentum kibocsátója potenciális nemteljesítése következtében az opció szerződő felével szemben fennálló tartozásnak az összegeként kell kiszámítaniuk, csökkentve az említett szerződő fél intézménnyel szemben ilyen esetben fennálló tartozásának összegével.
(2) Vételi opciók esetében a közvetett kitettségérték megegyezik az opció piaci értékével. A közvetett kitettségértéknek vételi opcióban felvett hosszú pozíció esetében pozitívnak, míg vételi opcióban felvett rövid pozíció esetében negatívnak kell lennie.
(3) Eladási opciók esetében a közvetett kitettségérték megegyezik az opció piaci értéke és a kötési árfolyama közötti különbséggel. A közvetett kitettségértéknek eladási opcióban felvett rövid pozíció esetében pozitívnak, míg eladási opcióban felvett hosszú pozíció esetében negatívnak kell lennie.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve az olyan eladási opciók esetében, amelyek kötési árfolyama nem az ügylet időpontjában, hanem egy későbbi szakaszban áll rendelkezésre, az intézményeknek az opció valós értékének kiszámításához használt, várható modellezett kötési árfolyamot kell alkalmazniuk.
(5) Amennyiben az opció piaci értéke egy adott napon nem áll rendelkezésre, az intézményeknek az opció e napon fennálló valós értékét kell figyelembe venniük. Amennyiben az opciónak sem a piaci értéke, sem pedig a valós értéke nem áll rendelkezésre egy adott napon, az intézményeknek a legutóbbi piaci értéket vagy valós értéket kell figyelembe venniük. Amennyiben az opciónak egyetlen időpontban sem áll rendelkezésre sem a piaci értéke, sem pedig a valós értéke, az intézményeknek azt az értéket kell figyelembe venniük, amelyen az opciót az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban értékelik.
4. cikk
A hitelderivatíva-ügyletek közvetett kitettségértékének kiszámítása
(1) A 2. cikk b) pontjában említett hitelderivatíva-ügyletekből eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségérték megegyezik a hitelderivatíva-ügylet aktuális piaci értékének és az alapul szolgáló instrumentum kibocsátója potenciális nemteljesítése következtében a hitelderivatíva-ügylet szerződő felével szemben fennálló tartozásnak az összegével, csökkentve az említett szerződő fél intézménnyel szemben ilyen esetben fennálló tartozásának összegével.
(2) Amennyiben a hitelderivatíva piaci értéke egy adott napon nem áll rendelkezésre, az intézményeknek a hitelderivatíva e napon fennálló valós értékét kell figyelembe venniük. Amennyiben a hitelderivatívának sem a piaci értéke, sem pedig a valós értéke nem áll rendelkezésre egy adott napon, az intézményeknek a legutóbbi piaci értéket vagy valós értéket kell figyelembe venniük. Amennyiben a hitelderivatíva-ügyletnek egyetlen időpontban sem áll rendelkezésre sem a piaci értéke, sem pedig a valós értéke, az intézményeknek azt az értéket kell figyelembe venniük, amelyen a hitelderivatíva-ügyletet az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban értékelik.
5. cikk
Az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt egyéb származtatott ügyletek közvetett kitettségértékének kiszámítása
(1) A 2. cikk c) pontjában említett egyéb származtatott ügyletekből – többek között csereügyletekből, határidős ügyletekből vagy forward ügyletekből – eredő, ügyféllel szembeni közvetett kitettségérték kiszámításakor az intézményeknek ezen összetett ügyletek lábait külön-külön kell figyelembe venniük.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügyletek azon lábai esetében, amelyek az alapul szolgáló instrumentum kibocsátójára vonatkozó nemteljesítési kockázattal járnak, az intézményeknek úgy kell kiszámítaniuk közvetett kitettségértéküket, mintha azok az említett lábak tekintetében fennálló pozíciók lennének.
(3) Amennyiben az intézmény nem tudja alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben előírt eljárást, az alapul szolgáló instrumentumok kibocsátójával szembeni közvetett kitettségértéket azon maximális veszteségként kell meghatároznia, amelyet az intézmény a származtatott ügylet alapjául szolgáló instrumentumok kibocsátójának potenciális nemteljesítése esetén szenvedne el.
6. cikk
A több alaptermékes származtatott ügyletek közvetett kitettségértékének kiszámítása
(1) Az ügyféllel szembeni, hitel- vagy részvényindexre vagy hitel-nemteljesítési csereügylet indexére vagy kollektív befektetési formára kötött, illetve több referencianévvel rendelkező származtatott ügyletekből eredő közvetett kitettségérték meghatározásakor az intézményeknek az összes alapul szolgáló egyedi instrumentumot át kell tekinteniük, és a közvetett kitettségértékeket a származtatott ügylet árának az egyes referencianevek nemteljesítése esetén történő változásaként kell kiszámítaniuk. Az intézményeknek 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint minden egyes közvetett kitettségértéket egy azonosított ügyfélhez, egy külön ügyfélhez vagy az ismeretlen ügyfélhez kell hozzárendelniük.
(2) Amennyiben az intézmény nem képes az (1) bekezdésben foglaltak szerint áttekinteni a származtatott ügylet alapjául szolgáló valamennyi egyedi instrumentumot, vagy ez indokolatlan terhet jelentene a számára, akkor:
|
a) |
áttekinti azokat az alapul szolgáló egyedi instrumentumokat, amelyek esetében képes erre, vagy ez nem jelentene indokolatlan terhet a számára, és a közvetett kitettségértéket az (1) bekezdéssel összhangban számítja ki; |
|
b) |
azon alapul szolgáló instrumentumok esetében, amelyeknél nem képes az áttekintés elvégzésére, vagy ez indokolatlan terhet jelentene a számára, a közvetett kitettségértéket annak vizsgálatával számítja ki, hogy az összes referencianév nemteljesítése esetén miként változik a több alaptermékes származtatott ügylet ára. |
Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett közvetett kitettségértéket vagy a származtatott ügylethez külön ügyfélként vagy az ismeretlen ügyfélhez kell hozzárendelni az 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben a közvetett kitettségértékeket az 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint az ismeretlen ügyfélhez kell hozzárendelni, és ha a közvetett kitettségértékek negatívak, az intézménynek ezeket a közvetett kitettségértékeket nullára kell állítania azoknak az ismeretlen ügyféllel szembeni kitettségekbe történő beszámítása előtt.
7. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(2) A Bizottság 1187/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 2.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alapul szolgáló eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre vonatkozó, az ügyféllel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni teljes kitettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 324., 2014.11.7., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).