Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R1349

A Bizottság (EU) 2021/1349 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 6.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kritikus referenciamutatók kötelező kezelésére vonatkozóan az illetékes hatóságok által végzett megfelelőségértékelés kritériumait meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2021/3117

HL L 291., 2021.8.13, p. 4–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/1349/oj

2021.8.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 291/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1349 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. május 6.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kritikus referenciamutatók kötelező kezelésére vonatkozóan az illetékes hatóságok által végzett megfelelőségértékelés kritériumait meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, illetékes hatóságok általi értékelés arra vonatkozik, hogy a kritikus referenciamutatót hogyan kell átadni új referenciamutató-kezelőnek, vagy hogy az adott referenciamutató előállítását hogyan kell megszüntetni. Helyénvaló ezért két kritériumcsoportot meghatározni, amelyeket az illetékes hatóságoknak attól függően kell figyelembe venniük, hogy melyik forgatókönyv szerint értékelnek.

(2)

Ha egy kritikus referenciamutatót új referenciamutató-kezelőnek kell átadni, az új referenciamutató-kezelőnek képesnek kell lennie arra, hogy oly módon biztosítsa a kritikus referenciamutató előállításának folytonosságát, hogy a felügyelt szervezetek megszakítás nélkül és az (EU) 2016/1011 rendeletnek megfelelően továbbra is használhassák azt. Ezért meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyeket az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy az új referenciamutató-kezelő képes-e biztosítani az említett folytonosságot.

(3)

Egy kritikus referenciamutató felügyeletét az adott referenciamutató új referenciamutató-kezelőnek való átadása során végig biztosítani kell. Nagyobb a kockázata annak, hogy az ilyen referenciamutató felügyelete megszakad, ha az új referenciamutató-kezelő más tagállamban helyezkedik el, mint az az illetékes hatóság, amely értékeli, hogy a kritikus referenciamutatót hogyan kell átadni az említett új referenciamutató-kezelőnek. Az érintett illetékes hatóságoknak együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy az értékelést végző illetékes hatóság megkapja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy az átadás alatt végig biztosított lesz-e a referenciamutató felügyeletének folytonossága, beleértve az új referenciamutató-kezelő elhelyezkedésére és engedélyezési státuszára összpontosító elemzést is.

(4)

Annak értékelésekor, hogy egy kritikus referenciamutatót hogyan kell átadni egy új referenciamutató-kezelőnek, az illetékes hatóságnak működési szempontból elemeznie kell, hogy a kritikus referenciamutató előállítását hogyan fogják átadni a jelenlegi referenciamutató-kezelőtől az új referenciamutató-kezelőnek. Az érintett illetékes hatóságnak mindenekelőtt figyelembe kell vennie a referenciamutató megszakítás nélküli közzétételét, a bemeneti adatok rendelkezésre állását, a referenciamutató számításának módszertanát, valamint az adatszolgáltatókkal, felhasználókkal és más érdekelt felekkel való szükséges együttműködést.

(5)

Az azt értékelő illetékes hatóságnak, hogy egy kritikus referenciamutató előállítását hogyan kell megszüntetni, meg kell győződnie arról, hogy a referenciamutató előállítása szabályszerűen megszüntethető, figyelembe véve többek között az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban a referenciamutató kezelője által a referenciamutató megszüntetésére vonatkozóan megállapított eljárást. Ezért meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyeket az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie annak megállapításakor, hogy az említett eset áll-e fenn.

(6)

Az azt értékelő illetékes hatóságnak, hogy egy kritikus referenciamutató előállítását hogyan kell megszüntetni, figyelembe kell vennie az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében említett, a referenciamutató megszüntetésére vonatkozó, írásba foglalt terveket is. A kritikus referenciamutató különböző felhasználóinak említett, írásba foglalt tervei egyidejűleg alkalmazva nem feltétlenül összehangolhatóak és következetesek. Ezért fontos, hogy az illetékes hatóságok figyelembe vegyék, hogy a referenciamutató különböző felhasználóinak említett, írásba foglalt tervei milyen mértékben átjárhatók, többek között az írásba foglalt tervekben szereplő, a referenciamutató megszűnését kiváltó események tekintetében, továbbá hogy az írásba foglalt tervek hogyan használhatók fel a kritikus referenciamutató szabályszerű megszüntetésének biztosítására.

(7)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát.

(9)

Az (EU) 2019/2175 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikke alkalmazásának kezdőnapjával való összhang biztosítása érdekében, amely cikk az (EU) 2016/1011 rendelet 21. cikkének (5) bekezdését bevezette az említett rendeletbe, ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az új referenciamutató-kezelőnek való átadás értékelésének kritériumai

Annak értékelésekor, hogy a kritikus referenciamutatót hogyan kell átadni egy új referenciamutató-kezelőnek, az illetékes hatóságok a következő kritériumok mindegyikét figyelembe veszik:

a)

a jelenlegi referenciamutató-kezelő által az (EU) 2016/1011 rendelet 21. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint benyújtott értékelésben javasolt új referenciamutató-kezelő:

i.

ugyanabban a tagállamban található-e, mint a jelenlegi referenciamutató-kezelő, vagy egy másik tagállamban, mely esetben az illetékes hatóságnak szükség esetén együtt kell működnie az új referenciamutató-kezelő tagállamának illetékes hatóságával annak értékelése céljából, hogy a kritikus referenciamutató felügyelete az új referenciamutató-kezelőnek való átadás során végig biztosított lesz-e;

ii.

felügyelt szervezet-e, és ha igen, mely tevékenységek tekintetében felügyelik, továbbá fennáll-e tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség a szóban forgó szervezet meglévő tevékenységeivel;

iii.

a referenciamutató felhasználója-e, és ha igen, megfelelően kezelik-e az esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségeket;

iv.

rendelkezik-e már az (EU) 2016/1011 rendelet 34. cikke szerinti referenciamutató-kezelői engedéllyel;

v.

előállít-e már referenciamutatókat, és ha igen, ezek a referenciamutatók kritikus, jelentős, nem jelentős, árupiaci referenciamutatók vagy referencia-kamatlábak;

b)

a kritikus referenciamutató jelenlegi kezelője tájékoztatta-e az adatszolgáltatókat, felhasználókat és más érdekelt feleket vagy folytatott-e nyilvános konzultációkat a kritikus referenciamutató új referenciamutató-kezelőnek való lehetséges átadásáról;

c)

az új referenciamutató-kezelő milyen módon kívánja kiszámítani a kritikus referenciamutatót, és hogy a szóban forgó referenciamutató-kezelő tervezi-e módosítani a kritikus referenciamutatóhoz kapcsolódó következő elemeket, és ha igen, milyen módon fogja biztosítani, hogy ezek az elemek megfeleljenek az (EU) 2016/1011 rendeletnek:

i.

a módszertan, beleértve a bemeneti adatok minőségét is, valamint annak felülvizsgálata;

ii.

a referenciamutató kiszámítására vonatkozó vészhelyzeti politika;

iii.

a bemeneti adatokban vagy a referenciamutató újbóli meghatározásában felmerülő hibák kezelésére szolgáló eljárások;

iv.

a magatartási kódex;

d)

az új referenciamutató-kezelő hozzáfér-e ugyanazokhoz a bemeneti adatokhoz, mint a jelenlegi referenciamutató-kezelő, beleértve a jelenlegi referenciamutató-kezelő birtokában lévő korábbi bemeneti adatokat;

e)

az új referenciamutató-kezelő informatikai infrastruktúráját megfelelően tesztelték-e a kritikus referenciamutató előállítása szempontjából;

f)

amennyiben a kritikus referenciamutató adatszolgáltatók panelje által szolgáltatott bemeneti adatokon alapul, hogyan szándékozik az új referenciamutató-kezelő teljesíteni az (EU) 2016/1011 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményt, és a jelenlegi adatszolgáltatók a referenciamutató új referenciamutató-kezelőnek való átadását követően továbbra is a panel részét képezik-e;

g)

milyen módon kívánja az új referenciamutató-kezelő közzétenni a kritikus referenciamutatót, beleértve a szokásos napi közzétételi szabályokat, a közzététel gyakoriságát, a weboldal címét, valamint azt, hogy a kritikus referenciamutató díjfizetés ellenében vagy díjmentesen lesz-e hozzáférhető;

h)

van-e részletes terv az átállás időpontjára vonatkozóan, és ha igen, a terv foglalkozik-e minden lehetséges kérdéssel, beleértve a szerződéses kérdéseket is, amelyek a kritikus referenciamutató új referenciamutató-kezelőnek való átadásából erednek;

i)

az átadáshoz kapcsolódó jogi kockázatok, beleértve a szerződés meghiúsulásának kockázatát;

j)

a kritikus referenciamutató új referenciamutató-kezelő általi előállításához kapcsolódó számviteli és adózási következmények;

k)

az átadás pénzügyi piaci infrastruktúrákra, többek között elszámolóházakra gyakorolt hatása.

2. cikk

A kritikus referenciamutató előállításának megszüntetésére vonatkozó értékelés kritériumai

(1)   Annak értékelésekor, hogy a kritikus referenciamutató előállítását hogyan kell megszüntetni, az illetékes hatóságok a következő kritériumok mindegyikét figyelembe veszik:

a)

az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapított eljárás hatékonysága és különösen:

i.

az említett eljárás pontosan meghatározza-e a referenciamutató-kezelő által annak érdekében meghozandó intézkedéseket, hogy a kritikus referenciamutató előállítását szabályszerűen meg lehessen szüntetni;

ii.

a konkrét eset körülményeit figyelembe véve ezek az intézkedések megfelelőek lesznek-e annak biztosításához, hogy a kritikus referenciamutató előállítását szabályszerűen szüntessék meg, figyelembe véve az e bekezdés b) pontjában említett kritériumot is;

iii.

mikor határozták meg az eljárást és legutoljára mikor frissítették;

b)

az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében említett írásba foglalt tervek és különösen:

i.

az írásba foglalt tervek megjelölnek-e alkalmas alternatív referenciamutatókat, amelyekre hivatkozni lehet a kritikus referenciamutató helyettesítése céljából, és ha igen, a szóban forgó írásba foglalt tervek azonos vagy eltérő alternatív referenciamutatókat jelölnek-e meg;

ii.

ha az említett írásba foglalt tervek azonos alternatív referenciamutatót jelölnek meg, az adott referenciamutatót különböző eszközosztályokban elfogadták-e;

iii.

az írásba foglalt tervekben szereplő, a referenciamutató előállításának megszüntetését kiváltó események azonosak-e az adott kritikus referenciamutatót használó felügyelt szervezetek által készített tervekben, amennyiben ennek felmérése megvalósítható;

c)

az e bekezdés b) pontjának i. alpontjában említett alternatív referenciamutatók referenciamutató-kezelői rendelkeznek-e engedéllyel;

d)

ha megvalósítható, az, hogy a kritikus referenciamutató előállításának megszüntetése kedvezőtlen hatással lenne-e a piaci integritásra, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra, vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozására (4);

e)

a kritikus referenciamutató előállításának megszüntetése okozna-e vis maior eseményt;

f)

a referenciamutató által mérni hivatott piaci és gazdasági valóság dinamikája és az, hogy elegendő minőségű és mennyiségű bemeneti adat áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy az adatok pontosan tükrözzék a mögöttes piaci és gazdasági valóságot;

g)

a referenciamutató-kezelő tájékoztatta-e a kritikus referenciamutató adatszolgáltatóit, a referenciamutató felhasználóit és más érdekelt feleket vagy folytatott-e nyilvános konzultációkat a kritikus referenciamutató előállításának esetleges megszüntetéséről;

h)

a kritikus referenciamutató előállításának megszüntetéséhez kapcsolódó jogi kockázatok;

i)

a kritikus referenciamutató előállításának megszüntetéséhez kapcsolódó számviteli és adózási következmények;

j)

a kritikus referenciamutató előállításának megszüntetése által a piaci infrastruktúrákra, többek között az elszámolóházakra gyakorolt hatás.

A c) pont alkalmazásában, ha az e bekezdés b) pontja i. alpontjában említett alternatív referenciamutatók kezelői nem rendelkeznek engedéllyel, az illetékes hatóság értékeli az (EU) 2016/1011 rendelet 34. cikke szerinti engedélyezésük feltételeit, és értékeli, hogy szükség van-e a kritikus referenciamutató kötelező kezelési időszakára ahhoz, hogy lehetővé váljon az említett alternatív referenciamutatók kezelőinek engedélyezése.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett kritériumokon túlmenően az illetékes hatóság értékelheti, hogy a referenciamutató-kezelő által az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapított eljárás megfelelő-e, figyelembe véve a kritikus referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközökkel, pénzügyi ügyletekkel vagy befektetési alapokkal kapcsolatos, következő elemeket:

a)

volumenük és értékük;

b)

a pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és bármely egyéb olyan dokumentum feltételei, futamideje, átlagos hátralévő futamideje vagy lejáratának napja, amely megkötésének célja befektetési alap teljesítményének valamely index vagy indexkombináció révén történő mérése az index vagy indexkombináció megtérülésének nyomon követése, egy portfólió eszközallokációjának meghatározása vagy a teljesítménydíjak kiszámítása céljából;

c)

a kritikus referenciamutatót továbbra is előállítják-e majd egy átmeneti vagy kifuttatási időszak alatti használat céljából;

d)

az (EU) 2016/1011 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett eljárás rendelkezik-e a kritikus referenciamutató adott esetben annak biztosításához szükséges módosításairól, hogy a kritikus referenciamutató továbbra is megbízható és reprezentatív legyen az általa mérni hivatott mögöttes piaci vagy gazdasági valóság tekintetében az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett időszak során;

e)

annak a valószínűsége, hogy a kritikus referenciamutató előállításának megszüntetése esetén meghiúsul vagy feltételeiben sérül az ilyen pénzügyi eszköz, pénzügyi ügylet vagy bármely egyéb olyan dokumentum, amely megkötésének célja befektetési alap teljesítményének valamely index vagy indexkombináció révén történő mérése az index vagy indexkombináció megtérülésének nyomon követése, egy portfólió eszközallokációjának meghatározása vagy a teljesítménydíjak kiszámítása céljából.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2175 rendelete (2019. december 18.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról (HL L 334., 2019.12.27., 1. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2018/64 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 29.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 20. cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett kritériumoknak egyes események által a piaci integritásra, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra vagy a háztartások és vállalkozások finanszírozására egy vagy több tagállamban esetlegesen gyakorolt jelentős és kedvezőtlen hatások bekövetkezésének értékelése céljából történő alkalmazása módjának meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 12., 2018.1.17., 5. o.).


Top