EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R1079

A Bizottság (EU) 2021/1079 végrehajtási rendelete (2021. június 24.) a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

C/2021/4473

HL L 234., 2021.7.2, p. 67–89 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/1079/oj

2021.7.2.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 234/67


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1079 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. június 24.)

a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (6) bekezdésére, 4. cikke (12) bekezdésére, 5. cikke (3) bekezdésére és 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/880 rendelet megfelelő végrehajtása érdekében konkrét szabályokat kell megállapítani a kulturális javak egyes, az említett rendelet mellékletének B. részében felsorolt kategóriáira alkalmazandó behozatali engedélyezési rendszer létrehozására vonatkozóan.

(2)

Ezenkívül meg kell állapítani az (EU) 2019/880 rendelet mellékletének C. részében felsorolt kategóriákra vonatkozó importőri nyilatkozatok rendszerére alkalmazandó szabályokat is.

(3)

Szükség van továbbá szabályok megállapítására azon mentességeket illetően, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén a behozatali engedély beszerzésére vagy az importőri nyilatkozat benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében engedélyezhetők.

(4)

A valamely harmadik országban a megsemmisülés vagy az elvesztés közvetlen veszélyének kitett kulturális javak biztonságos megőrzéséről az Unióban menedéktárakban kell gondoskodni annak érdekében, hogy garantálni lehessen az ilyen javak biztonságát, megfelelő állapotban való megőrzését és – amennyiben a helyzet ezt lehetővé teszi – biztonságos visszajuttatását. Annak érdekében, hogy a biztonságos megőrzésre szánt kulturális javakat ne lehessen az Unióban célállomásuktól eltéríteni, illetve forgalomba hozni, indokolt úgy rendelkezni, hogy a menedéktárakat állami szervezetek felügyeljék vagy működtessék, és a kulturális javak mindenkor e szervezetek közvetlen felügyelete alatt maradjanak.

(5)

A valamely tagállami menedéktárban történő biztonságos megőrzésre szánt kulturális javakat megfelelő vámeljárás alá kell vonni, amely garantálja meghatározatlan ideig történő tárolásukat, és intézkedéseket kell meghatározni arra az esetre, ha a harmadik országban a kockázat várhatóan a belátható jövőn túl is fennmarad. Annak érdekében, hogy a nagyközönség is megtekinthesse a szóban forgó kulturális javakat az alatt az idő alatt, amíg azok ideiglenesen az Unió területén találhatók, indokolt engedélyezni valamely olyan helyiségben történő kiállításukat, amelyet ugyanaz a szervezet tart fenn, mint amely az érintett menedéktárat működteti, ha ehhez a harmadik ország előzetesen hozzájárul, és – vámraktározási eljárás alá vont javak esetében – amennyiben a vámhatóságok a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban előzetesen engedélyezik ezt. Indokolt előírni, hogy a javak kiállítási helyiségekbe történő szállítását csak akkor lehessen engedélyezni, ha garantálható a biztonságuk és jó állapotban való megőrzésük.

(6)

A kulturális javak oktatási, tudományos, megőrzési, helyreállítási, kiállítási, digitalizálási, előadó-művészeti célból, illetve tudományos intézmények által végzett kutatás vagy múzeumok vagy hasonló intézmények közötti együttműködés céljából történő ideiglenes behozatala esetén a behozatali engedély megszerzése vagy az importőri nyilatkozat benyújtása alóli mentességet oly módon kell szabályozni, hogy az érintett kulturális javakat kizárólag az említett célokra lehessen felhasználni. Az ideiglenesen behozott kulturális javak felhasználása tekintetében a közszférabeli intézmények és intézetek megbízhatónak tekinthetők, ezért elegendő azt megkövetelni tőlük, hogy nyilvántartásba vetessék magukat az elektronikus rendszerben. Indokolt úgy rendelkezni, hogy azok az intézetek és intézmények, amelyek a magánjog hatálya alá tartoznak, illetve amelyekre mind a magánjog, mind a közjog hatálya kiterjed, ugyancsak igénybe vehessék a mentességet, feltéve, hogy az elektronikus rendszerben való nyilvántartásba vételüket követően annak megtörténtét az illetékes hatóság is megerősíti. Emellett a mentesség alkalmazásával összefüggésben biztosítani kell azt is, hogy az eljárás végén újra kivitt tárgyak azonosak legyenek az ideiglenesen behozott tárgyakkal, és a vámhatóságok a központi elektronikus rendszer segítségével könnyen azonosítani tudják a kedvezményezett intézményeket.

(7)

Az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontja alapján a behozatali engedélyre, illetve az importőri nyilatkozatra vonatkozó követelmény alóli mentesség igénybevételével ideiglenesen behozott kulturális javak nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében helyénvaló szabályokat megállapítani a szóban forgó javaknak az említett rendelet 8. cikke szerinti elektronikus rendszerbe feltöltendő leírását illetően.

(8)

Az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikke (5) bekezdésének helyes alkalmazása és a mentesség egységes végrehajtásának biztosítása, valamint annak elkerülése érdekében, hogy az állandó értékesítőhelyek – például az aukciós házak, a régiségboltok és a galériák – visszaéljenek a mentességgel, a kereskedelmi művészeti vásároknak meg kell felelniük bizonyos feltételeknek az időtartamuk, a céljuk és a nagyközönség számára való hozzáférhetőségük, valamint az e vásároknak biztosított nyilvánosság tekintetében.

(9)

Az (EU) 2019/880 rendelet behozatali engedélyekkel kapcsolatos rendelkezéseinek egységes végrehajtása érdekében szabályokat kell megállapítani az engedélykérelmek elkészítésére, benyújtására és vizsgálatára, valamint az engedélyeknek a központi elektronikus rendszer alkalmazásával történő kibocsátására és érvényességére vonatkozóan.

(10)

A valamely illetékes hatóság által visszavont behozatali engedélyek szabálytalan felhasználásának megelőzése érdekében gondoskodni kell arról, hogy az (EU) 2019/880 rendelet 8. cikkében említett, a kulturális javak behozatalához kapcsolódó elektronikus rendszer figyelmeztetést küldjön a többi tagállam és illetékes hatóság számára.

(11)

Az Unióba korábban behozatali engedély alapján behozott kulturális javak esetében valamely tagállami illetékes hatóság már megvizsgálta az eredet jogszerűségét. A szóban forgó vizsgálattal való összhang biztosítása és a kereskedelem megkönnyítése érdekében az ugyanazon kulturális javak újrabehozatalára vonatkozó új kérelmekre indokolt egyszerűsített követelményeket alkalmazni.

(12)

Az (EU) 2019/880 rendelettel összhangban az illetékes hatóság számára a behozatali engedély iránti kérelemről való határozathozatalra rendelkezésre álló 90 napos időszak attól az időponttól kezdődik, amikor a hatóság kézhez kapja a hiánytalan kérelmet. Az egyenlő bánásmódnak és az engedélykérelmek gyors feldolgozásának biztosítása érdekében azokban az esetekben, amikor a kérelmező által az elektronikus kérelmével együtt benyújtott információkon kívül további információkra van szükség a kivitel jogszerűségének bizonyításához, indokolt úgy rendelkezni, hogy a 90 napos időszak csak attól az időponttól kezdődjön meg, amikor a kérelmező a kért további információkat az elektronikus rendszerbe való feltöltésük révén benyújtotta. Mivel a jogszerű kivitel bizonyításának terhe a kérelmezőre hárul, abban az esetben, ha az illetékes hatóság a kért további információt nem kapja meg a megállapított határidőn belül, a kérelmet – annak hiányossága miatt – el kell utasítani.

(13)

A harmadik országból jogellenesen kivitt kulturális javak Unióba történő bejuttatásának megakadályozása érdekében bizonyos olyan dokumentumokat vagy információkat, amelyek bizonyítják a harmadik országbeli hatóság által engedélyezett jogszerű kivitelt, megfelelően azonosítják az érintett kulturális javakat és megalapozzák az importőr felelősségét, mindig be kell nyújtani a behozatali engedély iránti kérelemmel együtt, illetve e dokumentumoknak és információknak mindig az importőri nyilatkozatot benyújtó nyilatkozattevő birtokában kell lenniük arra az esetre, ha a vámhatóságok kérnék azok bemutatását.

(14)

Annak érdekében, hogy a kérelmezők bizonyítani tudják a jogszerű eredetet azokban az esetekben is, amikor az az ország, ahol az érintett kulturális tárgyat vagy javakat létrehozták vagy fellelték, a kivitel időpontjában nem rendelkezett kiviteligazolási rendszerrel, indokolt lehetővé tenni az érintett szereplők számára, hogy behozatali engedély iránti kérelmük alátámasztására a bizonyítékok más formáinak kombinációját nyújtsák be, illetve a bizonyítékok más formáinak kombinációjával rendelkezzenek arra az esetre, ha a vámhatóságok kérnék a szóban forgó dokumentumok bemutatását. Ebben az esetben a tagállamoknak kötelezniük kell a szereplőt a lehető legtöbb különböző típusú bizonyíték szolgáltatására, ideértve az adott tárgy történetére és tulajdonjogára vonatkozó bizonyítékokat is, amelyek alapján megállapítható a tárgy eredetisége és tulajdonjoga.

(15)

Az (EU) 2019/880 rendelet szerinti importőri nyilatkozatok egységességének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani az aláírt nyilatkozatnak a központi elektronikus rendszerben történő elkészítésére és a kulturális javak szabványosított leírásának tartalmára vonatkozóan.

(16)

A vámhatóságoknak a véletlenszerű ellenőrzésektől eltérő, elsősorban kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket kell végezniük. Annak biztosítására, hogy a vám elé állított tárgy megegyezzen azzal a tárggyal, amelyre a behozatali engedélyt beszerezték vagy az importőri nyilatkozatot kiállították, a vámhatóságoknak a 952/2013/EU rendelet 46–49. cikkével összhangban kockázatkezelési kritériumok alkalmazásával ellenőrzéseket kell végezniük.

(17)

Az (EU) 2019/880 rendelet értelmében a Bizottságnak központi elektronikus rendszert kell létrehoznia a kulturális javak harmadik országokból az Unió vámterületére történő behozatalának kezelésére. Részletes szabályokat kell megállapítani az említett rendszer működtetésére, használatára, hozzáférhetőségére, szükséghelyzeti rendelkezéseire, biztonságára, valamint a rendszer keretében tárolt és megosztott információkra vonatkozóan.

(18)

Az elektronikus azonosító eszközök és az elektronikus tanúsítás megfelelő szintű biztonságának garantálása, valamint a folyamatok digitalizálása és harmonizálása érdekében a behozatali engedélyeknek és az importőri nyilatkozatoknak meg kell felelniük az elektronikus aláírásokra, az elektronikus bélyegzőkre és az elektronikus időbélyegzőkre vonatkozó, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) és az (EU) 2015/1506 bizottsági végrehajtási határozatban előírt különböző biztonsági szintű azonosítást lehetővé tévő szabványoknak.

(19)

Indokolt gondoskodni arról, hogy a behozatali engedélyek, az azok iránti kérelmek, az importőri nyilatkozatok és az ezek alátámasztására benyújtott információk vagy dokumentumok tartalmához kizárólag az (EU) 2019/880 rendelet végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok és maguk a kérelmezők, illetve nyilatkozattevők férhessenek hozzá. Mindazonáltal a kereskedelem megkönnyítése érdekében – például importált kulturális javak tulajdonjogának átruházása esetén – a behozatali engedélyek jogosultjai vagy az importőri nyilatkozatot kiadó szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy harmadik feleknek hozzáférést biztosítsanak saját engedélyeikhez vagy nyilatkozataikhoz.

(20)

A tagállamok korlátozhatják a kulturális javak behozatalára vonatkozó alakiságok elvégzésére jogosult vámhivatalok számát. Annak érdekében, hogy az importőrök tájékozottak legyenek a behozatali alakiságok elvégzésére kijelölt megfelelő vámhivatalokat illetően, az ezekre vonatkozó információkat a központi elektronikus rendszerben rendelkezésre kell bocsátani és rendszeresen aktualizálni kell.

(21)

Az (EU) 2019/880 rendelet értelmében a szóban forgó rendelet 3. cikkének (2)–(5), (7) és (8) bekezdését, 4. cikkének (1)–(10) bekezdését, 5. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 8. cikkének (1) bekezdését a rendelet 8. cikkében említett elektronikus rendszer működésbe lépésének napjától, de legkésőbb 2025. június 28-tól kell alkalmazni. Ezért e rendelet alkalmazásának kezdőnapját ennek megfelelően el kell halasztani.

(22)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság konzultált az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. április 23-án véleményt nyilvánított.

(23)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a kulturális javakkal foglalkozó bizottság (5) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„menedéktár”: az Unió vámterületén található biztonságos raktározási létesítmény, amelyet valamely tagállam olyan kulturális javak biztonságos megőrzésére jelöl ki, amelyek régészeti, őstörténeti, történeti, irodalmi, művészeti vagy tudományos jelentőséggel bírnak, és amelyek esetében fennáll annak a komoly és azonnali veszélye, hogy megsemmisülnek vagy elvesznek, ha a jelenlegi helyükön maradnak;

2.

„harmadik ország”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 1. cikkének 11. pontjában meghatározott, az Unió vámterületén kívüli ország vagy terület;

3.

„érdekelt ország”: az a harmadik ország, amelyben a behozni kívánt kulturális tárgyat (javakat) létrehozták vagy fellelték, illetve amelyben a kulturális tárgy (javak) utoljára öt évnél hosszabb időszakon keresztül volt(ak) fellelhető(ek) az ideiglenes felhasználástól, az árutovábbítástól, az újrakiviteltől vagy az átrakodástól eltérő célokból, az (EU) 2019/880 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével és 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

4.

„ICG-rendszer”: a kulturális javak behozatalához kapcsolódó, az (EU) 2019/880 rendelet 8. cikkében említett elektronikus rendszer;

5.

„TRACES”: az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 133. cikkének (4) bekezdésében említett rendszer;

6.

„elektronikus aláírás”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 10. pontjában meghatározott elektronikus aláírás;

7.

„fokozott biztonságú elektronikus bélyegző”: az (EU) 2015/1506 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított technikai specifikációknak megfelelő elektronikus bélyegző;

8.

„minősített elektronikus bélyegző”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott minősített elektronikus bélyegző;

9.

„minősített elektronikus időbélyegző”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 34. pontjában meghatározott elektronikus időbélyegző;

10.

„EORI-szám”: az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének 18. pontjában meghatározott gazdálkodói nyilvántartási és azonosító szám.

II. FEJEZET

A DOKUMENTÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK ALÓLI MENTESSÉGRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

2. cikk

Biztonságos megőrzés

(1)   A kulturális javakat biztonságos megőrzésük céljából importáló tagállamok az ilyen javak tárolására menedéktárakat hoznak létre. A szóban forgó raktározási létesítményeket fel kell szerelni a kulturális javak fogadásához, valamint biztonságuk és megfelelő állapotban való megőrzésük biztosításához szükséges berendezésekkel. A 952/2013/EU rendelet 243. cikkében említett vámszabad területek nem jelölhetők ki menedéktárnak.

(2)   Ha egy tagállam menedéktárat hoz létre, kijelöli az annak működtetéséért vagy felügyeletéért felelős hatóságot, és feltölti e hatóság elérhetőségét az ICG-rendszerbe. A Bizottság ezt az információt hozzáférhetővé teszi az interneten.

(3)   A tagállamok kizárólag a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott állami, területi, illetve települési hatóságokat vagy közjogi intézményeket jelölhetik ki menedéktár működtetéséért vagy felügyeletéért felelős hatóságnak.

(4)   Az (EU) 2019/880 rendelet mellékletének B. és C. részében felsorolt kategóriákba tartozó, régészeti, őstörténeti, történeti, irodalmi, művészeti vagy tudományos jelentőséggel bíró kulturális javak az adott harmadik országot érintő fegyveres konfliktus, természeti katasztrófa vagy egyéb szükséghelyzet miatti megsemmisülésük vagy elvesztésük megelőzése érdekében ideiglenesen elhelyezhetők valamely, az Unió vámterületén található menedéktárban.

(5)   A kulturális javaknak az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett célból történő behozatalára csak akkor kerülhet sor, ha az érintett kulturális javakat birtokló vagy azok felett rendelkező harmadik ország illetékes hatósága előzetesen hivatalos kérelmet nyújt be a javak biztonságos megőrzése iránt az azon menedéktár működtetésére vagy felügyeletére kijelölt uniós hatósághoz, ahol a kulturális javakat el kívánják helyezni, és a kérelem elfogadásra kerül.

(6)   A felek közötti külön megállapodás hiányában a menedéktárban elhelyezett kulturális javak tárolásának és megfelelő állapotban való megőrzésének költségeit a menedéktárnak otthont adó tagállam viseli.

(7)   A kulturális javakra a menedéktárban való tárolásuk során alkalmazható vámeljárásra a következő előírások vonatkoznak:

a)

amennyiben a menedéktárat működtető szervezetnek engedélye van arra, hogy magánvámraktárat működtessen a menedéktár helyiségeiben, a szervezet a 952/2013/EU rendelet 240. cikkével összhangban magán-vámraktározási eljárás alá vonás céljából bejelenti a kulturális javakat;

b)

alternatív megoldásként a menedéktárat működtető szervezet az 1186/2009/EK tanácsi rendelet (9) 42–44. cikkével összhangban a behozatali vám alóli mentesség biztosítása mellett megvalósuló szabad forgalomba bocsátásra is bejelentheti a kulturális javakat;

c)

a menedéktárat működtető szervezet először ideiglenes behozatali eljárás alá is vonhatja a kulturális javakat. Ha az adott szervezet ezt az eljárást választja, gondoskodni kell arról, hogy a javak később az a) és a b) pontban említett eljárások valamelyike alá kerüljenek abban az esetben, ha a 952/2013/EU rendelet 251. cikke szerint az ideiglenes behozatali eljárás tekintetében engedélyezett maximális időtartam lejár és nem hosszabbítható meg, ugyanakkor a javaknak a harmadik országba történő visszaküldése még nem biztonságos.

(8)   A kulturális javak a nagyközönség számára szervezett kiállításon történő bemutatásuk céljából ideiglenesen kiszállíthatók a menedéktár helyiségeiből, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

az a harmadik ország, ahonnan a kulturális javakat behozták, hozzájárulását adta;

b)

a vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 240. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezték a kiszállítást;

c)

a bemutatás céljára kijelölt helyiségekben adottak a javak védelméhez, megőrzéséhez és megfelelő állapotban tartásához szükséges feltételek.

3. cikk

Ideiglenes behozatal oktatási, tudományos vagy kutatási célból

(1)   A kulturális javaknak az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti ideiglenes behozatala behozatali engedély vagy importőri nyilatkozat nélkül is engedélyezett, ha a behozatal az alábbi célok valamelyikét szolgálja:

a)

a kulturális javak kizárólag tudományos, oktatási vagy szakképzési közintézmények által és felelősségi körében, oktatás, szakképzés vagy tudományos kutatás céljára történő felhasználása;

b)

harmadik országbeli múzeumok és hasonló intézmények állandó gyűjteményeihez tartozó kulturális javaknak a szóban forgó múzeumok, illetve intézmények által az Unió vámterületén található nyilvános múzeum vagy hasonló intézmény részére történő ideiglenes kölcsönadása abból a célból, hogy az utóbb említett múzeum vagy hasonló intézmény e kulturális javakat a nyilvánosság számára rendezett kiállításon bemutassa vagy művészi előadások során felhasználja;

c)

digitalizálás, nevezetesen a javakhoz kapcsolódó képek vagy hangok adatátvitelre és számítógépes feldolgozásra alkalmas formában történő megőrzése egy erre a célra megfelelően felszerelt intézmény által, egy nyilvános múzeum vagy hasonló intézmény felelősségi körében és felügyelete mellett;

d)

szakértők által, egy nyilvános múzeum vagy hasonló intézmény felelősségi körében történő restaurálás vagy megőrzés, feltéve, hogy az ilyen kezelés vagy művelet nem lépi túl a kulturális javak javításához, jó állapotának helyreállításához vagy jó állapotának megőrzéséhez szükséges mértéket.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett intézménynek vagy intézetnek minden olyan garanciát fel kell kínálnia, amely szükségesnek minősül annak biztosításához, hogy a kulturális javak változatlan állapotban kerüljenek vissza a harmadik országba, és hogy a kulturális javak leírása, illetve megjelölése révén az ideiglenes behozatal időpontjában minden kétséget ki lehessen zárni a tekintetben, hogy a behozott javak megegyeznek az eljárás végén újra kivitt javakkal.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a tagállamok az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti mentességet az e cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból megadhatják a területükön működő, részben vagy egészben a magánjog hatálya alá tartozó intézményeknek vagy intézeteknek is, amennyiben ezek biztosítják a szükséges garanciákat azt illetően, hogy a kulturális javak az ideiglenes behozatali eljárás végén jó állapotban visszakerülnek a harmadik országba.

(4)   Ahhoz, hogy az (1) bekezdés alapján mentességet élvezhessenek, a közintézményeknek és -intézeteknek, valamint az engedéllyel rendelkező, részben vagy egészen a magánjog hatálya alá tartozó intézményeknek és intézeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat az ICG-rendszerben. A vonatkozó információkat az ICG-rendszeren keresztül az uniós vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

4. cikk

Nyomonkövethetőség

Az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontja alapján a dokumentációs követelmények alól mentesülő kulturális javak birtokosainak a kapcsolódó vám-árunyilatkozat benyújtását megelőzően fel kell tölteniük az ICG-rendszerbe a javak szabványosított általános leírását.

Az általános leírást az I. mellékletben foglalt adatszótárnak megfelelően kell elkészíteni azon tagállam (egyik) hivatalos nyelvén, amelybe a javakat be kívánják hozni.

5. cikk

A kereskedelmi művészeti vásárokon értékesítésre kínált kulturális javak ideiglenes behozatala

(1)   Az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott mentesség igénybevételéhez azon kereskedelmi művészeti vásárnak, amelyen a javakat be kívánják mutatni, az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelnie:

a)

a vásár olyan, a nyilvános árverésektől eltérő, korlátozott ideig tartó kereskedelmi esemény, ahol a kulturális javak kiállítására esetleges értékesítésük céljából kerül sor;

b)

a vásár nyitva áll a nagyközönség előtt, függetlenül attól, hogy a nagyközönség részéről mutatkozik-e vásárlási szándék vagy sem;

c)

a vásár előzetesen meghirdetésre kerül széles körben terjesztett elektronikus vagy hagyományos média útján, például újságokban, időszakos kiadványokban vagy kiállítási katalógusokban.

(2)   Az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott mentesség igénybevételéhez a kulturális javakat oly módon kell leírni vagy megjelölni, hogy az ideiglenes behozatal időpontjában ne merülhessen fel kétség a tekintetben, hogy a behozott javak megegyeznek az ideiglenes behozatali eljárás végén újra kivitt vagy az (EU) 2019/880 rendelet 2. cikkének 3. pontjában említett egyéb vámeljárások valamelyike alá vont javakkal.

(3)   A 952/2013/EU rendelet 251. cikke (1) bekezdése második mondatának alkalmazásában azt az időszakot, amely alatt a kulturális javak az ideiglenes behozatali eljárás alatt maradhatnak, a vámhatóságoknak a kiállítás céljainak megvalósításához és – amennyiben a javak a kereskedelmi művészeti vásár végét követően az Unió vámterületén maradnak – a behozatali engedély kibocsátásához szükséges idő figyelembevételével kell meghatározniuk.

(4)   Az (EU) 2019/880 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a behozatali engedély iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, amelybe a kulturális javakat első alkalommal behozták és ahol azokat ideiglenes behozatali eljárás alá vonták.

III. FEJEZET

A BEHOZATALI ENGEDÉLYRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

6. cikk

Általános elvek

(1)   A behozatali engedély az alábbi esetek bármelyikében érvényét veszti:

a)

az engedély tárgyát képező kulturális tárgyat (javakat) szabad forgalomba bocsátják;

b)

a behozatali engedély kizárólag arra a célra szolgált, hogy a kulturális tárgyat (javakat) egy vagy több, az (EU) 2019/880 rendelet 2. cikke 3.b) pontjában említett vámeljárás alá vonják, és a kulturális tárgyat (javakat) később újra kiviszik az Unió vámterületéről.

(2)   A kulturális javak mindegyikére vonatkozóan külön behozatali engedélyt kell kibocsátani.

Ha azonban egy kulturális javakat tartalmazó szállítmány több tételből áll, az illetékes hatóság eldöntheti, hogy egy behozatali engedély a szállítmány egy tételére vonatkozzon-e vagy többre is.

(3)   Az illetékes hatóság a behozatali engedély kibocsátása előtt megkövetelheti, hogy a behozandó kulturális javakat a vámhivatalban vagy a joghatósága alá tartozó, a javak átmeneti megőrzésének helyszínéül szolgáló egyéb helyiségben elvégzendő fizikai vizsgálat céljából bocsássák rendelkezésére. Az illetékes hatóság döntése alapján és amennyiben szükségesnek tűnik, a fizikai vizsgálat video-távkapcsolat útján is elvégezhető.

(4)   A behozatali engedély iránti kérelemmel kapcsolatos költségeket a kérelmezőnek kell viselnie.

(5)   Az illetékes hatóság visszavonhatja az általa kibocsátott behozatali engedélyt, amennyiben az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételek már nem teljesülnek. A behozatali engedély jogosultjával az ICG-rendszeren keresztül közölni kell a behozatali engedély visszavonásáról szóló közigazgatási határozatot, valamint a határozat indokait és a fellebbezési eljárásra vonatkozó tudnivalókat. Valamely behozatali engedély visszavonása esetén az ICG-rendszer figyelmeztetés küldésével tájékoztatja a többi tagállami vámhatóságot és illetékes hatóságot.

(6)   A behozatali engedélyek használata nem érinti a behozatali vámalakiságokra és a kapcsolódó okmányokra vonatkozó kötelezettségeket.

7. cikk

A kibocsátott behozatali engedélyek következetessége

(1)   Az olyan kulturális javak birtokosai, amelyekre az Unióból történő kivitelüket vagy újrakivitelüket megelőzően behozatali engedélyt bocsátottak ki, minden új behozatali kérelmükben hivatkozhatnak az említett engedélyre.

(2)   A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a szóban forgó kulturális tárgyat (javakat) kivitték vagy újra kivitték az Unió vámterületéről, valamint hogy a behozatali engedély iránti kérelem tárgyát képező kulturális tárgy (javak) megegyezik (megegyeznek) a korábbi engedély tárgyát képező tárggyal (javakkal). Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a szóban forgó feltételek, és új behozatali engedélyt bocsát ki az előző engedély adatai alapján, kivéve, ha új információk fényében megalapozott kételyei merülnek fel a kulturális tárgynak (javaknak) az érdekelt országból történő jogszerű kivitelével kapcsolatban.

8. cikk

A behozatali engedély iránti kérelemben feltüntetett eredet jogszerűségének bizonyítására szolgáló igazoló dokumentumok jegyzéke

(1)   A kérelmezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia az illetékes hatóság számára vagy a tekintetben, hogy a szóban forgó kulturális tárgynak (javaknak) az érdekelt országból való kivitelére ezen ország jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően került sor, vagy a tekintetben, hogy az érdekelt országban nem léteztek ilyen jogszabályok és rendelkezések a kulturális tárgynak (javaknak) a területéről történő kivitele időpontjában. Konkrétan:

a)

A behozatali engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell egy aláírt nyilatkozatot, amelyben a kérelmező kifejezetten felelősséget vállal a kérelemben szereplő valamennyi állítás valóságnak megfelelő voltáért, és kijelenti, hogy kellő gondossággal győződött meg arról, hogy az általa behozni kívánt kulturális tárgyat (javakat) jogszerűen vitték ki az érdekelt országból.

b)

Amennyiben az érdekelt ország jogszabályai és rendelkezései értelmében a kulturális javaknak a szóban forgó ország területéről való kivitele előzetes engedély beszerzéséhez van kötve, a kérelmezőnek fel kell töltenie az ICG-rendszerbe az érdekelt ország illetékes hatósága által kiállított vonatkozó kiviteli igazolások vagy kiviteli engedélyek másolatait, amelyek igazolják, hogy az említett hatóság megfelelően engedélyezte az érintett kulturális tárgy (javak) kivitelét.

c)

A kérelemhez csatolni kell a semleges háttér előtt elhelyezett tárgyról a II. mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelően készített színes fényképeket.

d)

A behozatali engedély iránti kérelem alátámasztására benyújtandó dokumentumok egyéb típusai többek között a következők lehetnek:

i.

a kulturális tárgy (javak) múltbeli mozgásait bizonyító vámokmányok;

ii.

értékesítési számlák;

iii.

biztosítási dokumentumok;

iv.

fuvarokmányok;

v.

állapotleíró jelentések;

vi.

a tulajdonhoz fűződő jogcímre vonatkozó igazolások, ideértve a közjegyzői okiratba foglalt végrendeleteket és az elkészítésük helye szerinti ország joga alapján érvényesnek nyilvánított, kézzel írott végrendeleteket is;

vii.

az exportőr, az eladó vagy más harmadik fél által harmadik országban, az adott ország jogával összhangban, eskü alatt tett nyilatkozatok, amelyek tanúsítják azt az időpontot, amikor a kulturális tárgy (javak) elhagyta (elhagyták) azt a harmadik országot, amelyben létrehozták vagy fellelték (őket), illetve bármely egyéb, a tárgy (javak) jogszerű eredetét alátámasztó eseményt;

viii.

szakértői értékelések;

ix.

múzeumi kiadványok, kiállítási katalógusok; releváns szakfolyóiratokban megjelent cikkek;

x.

árverési katalógusok, hirdetések és egyéb promóciós értékesítési anyagok;

xi.

fényképészeti vagy mozgófényképészeti bizonyítékok, amelyek igazolják a kulturális tárgy (javak) érdekelt országból való kivitelének jogszerűségét, illetve lehetővé teszik annak meghatározását, hogy a szóban forgó tárgy (javak) mikor volt(ak) az adott országban, illetve mikor hagyta (hagyták) el annak területét.

(2)   Az illetékes hatóság szabadon értékeli az (1) bekezdés d) pontjában felsorolt dokumentumokat és egyéb információforrásokat, minden esetben figyelembe véve a körülményeket és a tiltott kereskedelem érzékelt kockázatát.

(3)   Az illetékes hatóság előírhatja a kérelmező számára, hogy az (1) bekezdés b) és d) pontjában említett dokumentumoknak az érintett tagállam (egyik) hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítását töltse fel a rendszerbe.

9. cikk

A behozatali engedély iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó eljárási szabályok

(1)   Az illetékes hatóság az (EU) 2019/880 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban, az említett rendelkezésben meghatározott 21 napos határidőn belül több alkalommal is kérheti kiegészítő információk benyújtását.

(2)   A kérelmezőnek a kért kiegészítő információkat 40 napon belül be kell nyújtania; ennek elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani. Miután a kérelmező benyújtotta a kért információkat, az illetékes hatóság megvizsgálja őket és 90 napon belül határozatot hoz. Ha az illetékes hatóság többször is kért információkat, a 90 napos időszak az utolsó információ kérelmező általi benyújtásának időpontjától kezdődik.

(3)   Ha a kérelmező a behozatali engedély iránti kérelmet a letelepedésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyújtja be, az ICG-rendszer értesíti a kérelmező letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

(4)   Amennyiben az értesített illetékes hatóság birtokában van bármely olyan információnak, amelyet a kérelem feldolgozása szempontjából fontosnak tart, a szóban forgó információt az ICG-rendszeren keresztül továbbítja annak az illetékes hatóságnak, amelyhez a behozatali engedély iránti kérelmet benyújtották.

(5)   Ha a kérelmet nem ahhoz a hatósághoz nyújtották be, amely az (EU) 2019/880 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében illetékes a behozatali engedély kiállításában, az a hatóság, amelyhez a kérelem beérkezett, haladéktalanul továbbítja azt a megfelelő illetékes hatósághoz.

10. cikk

A behozatali engedélyek ellenőrzése

(1)   A 952/2013/EU rendelet 46–49. cikkével összhangban végzett vámellenőrzések során annak a vámhivatalnak, amelyhez a kulturális javak behozatalára vonatkozó vám-árunyilatkozatot benyújtották, biztosítania kell, hogy a vám elé állított javak megfeleljenek a behozatali engedélyben leírt javaknak, valamint hogy a vám-árunyilatkozat tartalmazzon egy, a szóban forgó engedélyre vonatkozó hivatkozást.

(2)   A kulturális javaknak a 952/2013/EU rendelet 240. cikke szerinti vámraktározási eljárás alá vonása esetén a vám-árunyilatkozatban fel kell tüntetni az érintett javaknak az Európai Unió integrált vámtarifájában (TARIC) szereplő tarifális besorolási számát.

(3)   Vámszabad területi eljárás alá vont kulturális javak esetében az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket annak az illetékes vámhivatalnak kell elvégeznie, amelynek a 952/2013/EU rendelet 245. cikkének (1) bekezdésével összhangban a behozatali engedélyt bemutatták. A javak birtokosának a vám elé állításkor meg kell adnia a javak TARIC szerinti tarifális besorolási számát.

IV. FEJEZET

AZ IMPORTŐRI NYILATKOZATRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

11. cikk

Általános elvek

(1)   Az importőri nyilatkozatokat az ICG-rendszerben e célra rendelkezésre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával kell kiállítani a kulturális tárgy (javak) behozatalának és vám elé állításának tervezett helye szerinti tagállam (egyik) hivatalos nyelvén.

(2)   Az (EU) 2019/880 rendelet melléklete C. részének e) kategóriájába tartozó érmék kivételével a behozandó kulturális javak mindegyikére vonatkozóan külön importőri nyilatkozatot kell kiállítani. Több azonos címletű, anyagösszetételű és származású érmére vonatkozóan kiállítható egy közös importőri nyilatkozat az e rendelet I. mellékletében foglalt előírásoknak megfelelően.

(3)   Ugyanazon kulturális javak minden további újrabehozatalára vonatkozóan importőri nyilatkozatot kell kiállítani és benyújtani, kivéve, ha az (EU) 2019/880 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott mentesség alkalmazandó.

12. cikk

Azoknak a jogszerű eredetet bizonyító dokumentumoknak a jegyzéke, amelyekkel a nyilatkozattevőnek rendelkeznie kell

(1)   Az importőri nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy aláírt nyilatkozatot, amelyben az importőr kinyilvánítja felelősségét, és kijelenti, hogy kellő gondossággal győződött meg arról, hogy az általa behozni kívánt kulturális tárgyat (javakat) jogszerűen vitték ki az érdekelt országból.

(2)   Az importőri nyilatkozathoz csatolni kell azokat a szabványosított információkat, amelyek kellő részletességgel írják le a kulturális tárgyat (javakat) ahhoz, hogy a vámhatóságok azonosítani tudják azt (őket), ideértve a semleges háttér előtt elhelyezett kulturális tárgyról (javakról) a II. mellékletben meghatározott előírásoknak megfelelően készített színes fényképeket is.

(3)   Amennyiben az érdekelt ország jogszabályai és rendelkezései értelmében a kulturális javaknak a szóban forgó ország területéről való kivitele előzetes engedély beszerzéséhez van kötve, az importőrnek rendelkeznie kell az érdekelt ország illetékes hatósága által kiállított vonatkozó engedélyezési dokumentumokkal, amelyek igazolják, hogy az említett hatóság megfelelően engedélyezte az érintett kulturális tárgy (javak) kivitelét. A szóban forgó dokumentációt kérésre be kell mutatni a vámhatóságoknak.

(4)   A javak birtokosa többek között az alábbi típusú egyéb dokumentumokat tarthatja birtokában abból a célból, hogy kérésre alátámassza importőri nyilatkozatát:

a)

a kulturális tárgy (javak) múltbeli mozgásait bizonyító vámokmányok;

b)

értékesítési számlák;

c)

biztosítási dokumentumok;

d)

fuvarokmányok;

e)

állapotleíró jelentések;

f)

a tulajdonhoz fűződő jogcímre vonatkozó igazolások, ideértve a közjegyzői okiratba foglalt végrendeleteket és az elkészítésük helye szerinti ország joga alapján érvényesnek nyilvánított, kézzel írott végrendeleteket is;

g)

az exportőr, az eladó vagy más harmadik fél által harmadik országban, az adott ország jogával összhangban, eskü alatt tett nyilatkozatok, amelyek tanúsítják azt az időpontot, amikor a kulturális tárgy (javak) elhagyta (elhagyták) azt a harmadik országot, amelyben létrehozták vagy fellelték (őket), illetve bármely egyéb, a tárgy (javak) jogszerű eredetét alátámasztó eseményt;

h)

szakértői értékelések;

i)

múzeumi kiadványok, kiállítási katalógusok; releváns szakfolyóiratokban megjelent cikkek;

j)

árverési katalógusok, hirdetések és egyéb promóciós értékesítési anyagok;

k)

fényképészeti vagy mozgófényképészeti bizonyítékok, amelyek igazolják a kulturális tárgy (javak) érdekelt országból való kivitelének jogszerűségét, illetve lehetővé teszik annak meghatározását, hogy a szóban forgó tárgy (javak) mikor volt(ak) az adott országban, illetve mikor hagyta (hagyták) el annak területét.

(5)   A (4) bekezdésben felsorolt dokumentumokat és egyéb információforrásokat szabadon, a körülmények függvényében kell értékelni, minden esetben figyelembe véve a tiltott kereskedelem érzékelt kockázatát.

(6)   A vámhatóság előírhatja a javak birtokosa számára, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említett dokumentumoknak az érintett tagállam (egyik) hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítását töltse fel a rendszerbe.

13. cikk

Az importőri nyilatkozatok ellenőrzése

(1)   A 952/2013/EU rendelet 46–49. cikkével összhangban végzett vámellenőrzések során annak a vámhivatalnak, amelyhez a kulturális javak behozatalára vonatkozó vám-árunyilatkozatot benyújtották, biztosítania kell, hogy a vám elé állított javak megfeleljenek az importőri nyilatkozatban leírt javaknak, valamint hogy a vám-árunyilatkozat tartalmazzon egy, a szóban forgó importőri nyilatkozatra vonatkozó hivatkozást.

(2)   A kulturális javak vámraktározási eljárás alá vonása esetén a vám-árunyilatkozatban fel kell tüntetni az érintett javaknak a TARIC szerinti tarifális besorolási számát.

(3)   Vámszabad területi eljárás alá vont kulturális javak esetében az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket annak a vámhivatalnak kell elvégeznie, amelynek a 952/2013/EU rendelet 245. cikkének (1) bekezdésével összhangban az importőri nyilatkozatot bemutatták. A javak birtokosának a vám elé állításkor meg kell adnia a javak TARIC szerinti tarifális besorolási számát.

V. FEJEZET

A KULTURÁLIS JAVAK BEHOZATALÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ELEKTRONIKUS RENDSZERRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS RÉSZLETES SZABÁLYOK

14. cikk

Az ICG-rendszer telepítése

A Bizottság:

a)

kifejleszti az ICG-rendszert mint a TRACES független modulját;

b)

gondoskodik az ICG-rendszer megfelelő működtetéséről, karbantartásáról, támogatásáról és minden szükséges frissítéséről, illetve továbbfejlesztéséről;

c)

éves jelentések készítése, valamint a rendszer fejlesztése, működtetése és karbantartása céljából hozzáféréssel rendelkezik az ICG-rendszerben tárolt valamennyi adathoz, információhoz és dokumentumhoz;

d)

az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet révén biztosítja az ICG-rendszernek a nemzeti vámrendszerekkel való összekapcsolását.

15. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1)   A tagállamok és a Bizottság kapcsolattartó pontokat jelölnek ki az ICG-rendszer kezelése, fejlesztésének irányítása, prioritásainak meghatározása és megfelelő működésének nyomon követése céljából.

(2)   A Bizottság kapcsolattartó pontja kezeli és naprakészen tartja, valamint a többi kapcsolattartó pont számára elérhetővé teszi az összes kapcsolattartó pontot felsoroló jegyzéket.

16. cikk

Az EORI-szám használata

A kulturális javak birtokosainak behozatali engedély kérelmezése vagy importőri nyilatkozat benyújtása esetén EORI-szám használatával kell azonosítaniuk magukat.

17. cikk

Elektronikus behozatali engedélyek

(1)   A behozatali engedély iránti elektronikus kérelmeket az I. mellékletben foglalt adatszótárnak megfelelően kell kitölteni, és a javak birtokosainak elektronikus aláírásukkal kell ellátniuk őket.

(2)   Az elektronikus behozatali engedélyeket az illetékes hatóság engedélyezésre jogosult tisztviselőjének elektronikus aláírásával és a kibocsátó hatóság fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzőjével kell ellátni, majd az ICG-rendszer fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzőjével is le kell bélyegezni.

(3)   Az elektronikus behozatali engedély kibocsátási folyamatának alábbi lépéseit minősített elektronikus időbélyegzővel kell ellátni:

a)

a kérelemnek a javak birtokosa általi benyújtása;

b)

hiányzó vagy kiegészítő információknak az illetékes hatóság által az (EU) 2019/880 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kérelmezőtől történő bekérése;

c)

kiegészítő információnak vagy dokumentumnak a kérelmező által az illetékes hatóság kérésére történő benyújtása;

d)

az illetékes hatóság által a kérelemre vonatkozóan hozott határozat;

e)

a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 90 napos időszak lejárta az illetékes hatóság határozata nélkül.

18. cikk

Elektronikus importőri nyilatkozatok

(1)   Az elektronikus importőri nyilatkozatokat az ICG-rendszer alkalmazásával kell kiállítani azon tagállam (legalább egyik) hivatalos nyelvén, amelyben a javakat első alkalommal vonják az (EU) 2019/880 rendelet 2. cikkének 3. pontjában említett vámeljárások valamelyike alá. Az importőri nyilatkozatokat az I. mellékletben foglalt adatszótárnak megfelelően kell kiállítani.

(2)   Az elektronikus importőri nyilatkozatokat a javak birtokosának elektronikus aláírással kell aláírnia, majd a TRACES rendszer fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzőjével kell ellátni.

19. cikk

Hozzáférés a behozatali engedélyekhez, az importőri nyilatkozatokhoz és az általános leírásokhoz az ICG-rendszerben

(1)   A javak birtokosainak az ICG-rendszerben hozzáféréssel kell rendelkezniük a saját behozatali engedélyeikhez, importőri nyilatkozataikhoz és a 4. cikkben említett általános leírásokhoz.

(2)   A vámhatóságoknak és az illetékes hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük azokhoz a behozatali engedélyekhez, amelyekről már született határozat, az importőri nyilatkozatokhoz és a 4. cikkben említett általános leírásokhoz.

(3)   A Bizottság számára a 14. cikk c) pontja értelmében biztosított hozzáférési jog sérelme nélkül, azok a hatóságok, amelyek nem érintettek az ICG-rendszerben található adatok, információk és dokumentumok kezelésében, előállításában vagy továbbításában, illetve azok a személyek, akik nem érintettek az adott behozatali műveletekben, nem férhetnek hozzá az ilyen adatokhoz, információkhoz vagy dokumentumokhoz.

(4)   A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérve a javak birtokosai az ICG-rendszeren keresztül hozzáférést biztosíthatnak behozatali engedélyeikhez, importőri nyilatkozataikhoz vagy a 4. cikkben említett általános leírásokhoz a javak későbbi birtokosai számára.

20. cikk

Közös adatkezelés

(1)   A Bizottság és a tagállamok a személyes adatoknak az ICG-rendszer létrehozásához, működtetéséhez és karbantartásához szükséges kezelése vonatkozásában adatkezelőknek tekintendők.

(2)   A Bizottság felelős a következőkért:

a)

azoknak a technikai eszközöknek a meghatározása és végrehajtása, amelyek révén az érintettek tájékoztatást kaphatnak és gyakorolhatják jogaikat;

b)

az adatkezelés biztonságának biztosítása;

c)

azon alkalmazottak és külső szolgáltatók kategóriáinak meghatározása, akik, illetve amelyek hozzáférést kaphatnak a rendszerhez;

d)

az (EU) 2018/1725 rendelet 34. cikkével összhangban az európai adatvédelmi biztos értesítése, illetve az említett rendelet 35. cikkével összhangban az érintettek tájékoztatása az ICG-rendszeren belüli minden adatvédelmi incidensről;

e)

az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban annak biztosítása, hogy személyzete és a külső szolgáltatók az ICG-rendszerrel kapcsolatos feladataik ellátásához megfelelő képzésben részesüljenek.

(3)   A tagállami vámhatóságok és illetékes hatóságok felelősek a következőkért:

a)

annak biztosítása, hogy az érintettek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) és e rendeletnek megfelelően gyakorolhassák jogaikat;

b)

a személyes adatok biztonságának és bizalmas jellegének az (EU) 2016/679 rendelet IV. fejezetének 2. szakasza szerinti biztosítása;

c)

a személyzet azon tagjainak és azon szakértőknek a kijelölése, akik számára hozzáférést kell biztosítani az ICG-rendszerhez;

d)

az (EU) 2016/679 rendelettel és adott esetben az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban annak biztosítása, hogy a személyzet azon tagjai és azok a szakértők, akik hozzáférnek az ICG-rendszerhez, megfelelő képzésben részesüljenek feladataik ellátásához.

(4)   A Bizottság és a tagállamok legkésőbb három évvel e rendelet hatálybalépését követően megállapodás formájában közös adatkezelési szabályozást fogadnak el.

21. cikk

A kijelölt vámhivatalok jegyzékének frissítése

A tagállamok az (EU) 2019/880 rendelet 6. cikkének megfelelően naprakészen tartják az ICG-rendszerben a kulturális javak behozatalának kezelése terén illetékes vámhivatalok jegyzékét.

22. cikk

Az elektronikus rendszerek rendelkezésre állása

(1)   A Bizottság és a tagállamok működtetési megállapodásokat kötnek, amelyekben meghatározzák az ICG-rendszer rendelkezésre állására és teljesítményére, valamint az ügymenet-folytonosságra vonatkozó gyakorlati követelményeket.

(2)   Az ICG-rendszernek folyamatosan rendelkezésre kell állnia, az alábbi esetek kivételével:

a)

az (1) bekezdésben említett megállapodásokban – vagy amennyiben nem léteznek ilyen megállapodások, nemzeti szinten – meghatározott elektronikus rendszer használatához kapcsolódó egyedi esetekben;

b)

vis maior esetén.

23. cikk

Szükséghelyzeti intézkedések

(1)   Az ICG-rendszer kapcsolattartó pontjai nyilvános online adattárat tartanak fenn, amely tartalmazza az összes olyan dokumentum szerkeszthető elektronikus formanyomtatványát, amely az ICG-rendszeren keresztül kibocsátható.

(2)   Ha az ICG-rendszer vagy annak valamely funkciója több mint nyolc órán át nem áll rendelkezésre, a felhasználók igénybe vehetik az (1) bekezdésben említett, megfelelő szerkeszthető elektronikus formanyomtatványt.

(3)   A tagállamok részletes nemzeti működési előírásokat határoznak meg az importőri nyilatkozatok benyújtására és a behozatali engedély iránti kérelmek feldolgozására vonatkozóan arra az esetre, ha az ICG-rendszer nem áll rendelkezésre.

(4)   Amint az ICG-rendszer vagy az elérhetetlenné vált funkció ismét rendelkezésre áll, az érintett szereplőknek a (2) bekezdéssel összhangban létrehozott dokumentumokat felhasználva rögzíteniük kell ugyanazokat az információkat a rendszerben.

24. cikk

Az ICG-rendszer biztonsága

(1)   Az ICG-rendszer kifejlesztése, fenntartása és használata során a tagállamok és a Bizottság megfelelő biztonsági szabályokat határoznak meg és alkalmaznak a rendszer hatékony, megbízható és biztonságos működésének biztosítása érdekében. Gondoskodnak továbbá az adatok forrásának ellenőrzését, valamint az adatoknak az illetéktelen hozzáféréssel, az adatvesztéssel, a megváltoztatással vagy a megsemmisüléssel szembeni védelmét célzó intézkedések életbe léptetéséről.

(2)   Az adatok minden bevitelét, módosítását vagy törlését fel kell jegyezni a művelet céljával, pontos időpontjával, valamint az azt végző személy megjelölésével együtt.

(3)   A tagállamok tájékoztatják egymást, a Bizottságot, és adott esetben az érintett szereplőt az ICG-rendszer biztonságának minden tényleges vagy gyanítható megsértéséről.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit az (EU) 2019/880 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 151., 2019.6.7., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(5)  A kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 39., 2009.2.10., 1. o.) 8. cikke.

(6)  A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(9)  A Tanács 1186/2009/EK rendelete (2009. november 16.) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (HL L 324., 2009.12.10., 23. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).


I. MELLÉKLET

Az általános leírások, a behozatali engedélyek és az importőri nyilatkozatok elkészítéséhez kapcsolódó adatszótár és előírások

Az e szakaszban meghatározott bejegyzések alkotják a 4. cikkben említett általános leírás, a III. fejezetben említett behozatali engedély és a IV. fejezetben említett importőri nyilatkozat kitöltéséhez szükséges adatszótárt.

Az uniós jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában minden bejegyzés vagy rovat az elektronikus leírásokra, behozatali engedélyekre és importőri nyilatkozatokra vonatkozik.

A csillaggal (*) jelölt rovatok kivételével minden rovat kitöltése kötelező.

Rovat

Leírás

I. RÉSZ

A tárgy/javak birtokosa

 

Dokumentumtípus

 

Válassza ki a dokumentum típusát: általános leírás, behozatali engedély, importőri nyilatkozat

I.1.

Hivatkozási szám

 

Az ICG-rendszer által a dokumentumhoz rendelt egyedi alfanumerikus kód.

I.2.

Státusz

 

A dokumentum státusza az ICG-rendszerben.

I.3.

QR-kód

 

Az ICG-rendszer által generált egyedi, géppel olvasható optikai címke, amely a dokumentum elektronikus változatához vezető hiperhivatkozást tartalmaz.

I.4.

Nemzeti hivatkozás (*)

 

Az illetékes hatóság ebben a rovatban adhatja meg a dokumentumhoz rendelt egyedi nemzeti alfanumerikus kódot.

I.5.

Helyi hivatkozás (*)

 

A tárgy/javak birtokosa ebben a rovatban adhatja meg a birtokos belső használatára a dokumentumhoz rendelt egyedi alfanumerikus kódot.

I.6.

Az importáló ország és az illetékes hatóság vagy a vámhivatal

 

Válassza ki az importáló tagállamot, azaz azt a tagállamot, ahová a kulturális tárgyat/javakat első alkalommal importálják, és

Behozatali engedély esetében:

Válassza ki az importáló tagállam megfelelő illetékes hatóságát.

Importőri nyilatkozat esetében:

Válassza ki a vámhivatalt.

I.7.

Eltérések (*)

 

Kizárólag importőri nyilatkozat esetében

Használja ezt a rovatot abban az esetben, ha a kulturális tárgyra/javakra vonatkozik az alábbi eltérés:

Kereskedelmi művészeti vásárra való behozatal (ideiglenes behozatali eljárás)

I.8.

Rendeltetési hely

 

Kizárólag importőri nyilatkozat esetében

Válassza ki azt a tagállamot, ahová az eltérés alkalmazása esetén a kulturális tárgyat/javakat ideiglenesen behozzák.

Tüntesse fel a művészeti vásár nevét és a művészeti vásár helyszínének címét.

I.9.

Az engedélyezett ideiglenes behozatali eljárás időtartama (*)

 

Kizárólag importőri nyilatkozat esetében.

Ezt a rovatot az ICG-rendszer automatikusan kitölti a vámhivatalok által a nemzeti vámrendszerekben engedélyezett ideiglenes behozatali eljárás alapján.

I.10.

Hivatkozások más dokumentumokra (*)

 

Ezt a rovatot az ICG-rendszer automatikusan kitöltheti az e dokumentumhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok alapján (például olyan, behozatali engedélyhez kötött kulturális javak esetében, amelyeket a kereskedelmi művészeti vásárokra vonatkozó eltérés alapján, importőri nyilatkozat kíséretében hoznak be az Unióba, ezért csak egy későbbi szakaszban kell engedélyezési eljárás alá vonni őket).

I.11.

Érdekelt ország

 

Tüntesse fel az 1. cikk 3. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti érdekelt országot.

Tüntesse fel továbbá a következőket is:

a)

ebben az országban hozták-e létre és/vagy lelték-e fel a kulturális tárgyat/javakat, vagy

b)

ha az az ország, ahol a kulturális tárgyat/javakat létrehozták és/vagy fellelték, nem ismert, illetve ismert, de az adott kulturális tárgyat/javakat 1972. április 24. előtt exportálták onnan: ez az ország-e az utolsó olyan ország, ahol a kulturális tárgy/javak az Unióba való feladás előtt utoljára volt/voltak jogszerűen megtalálható(k) legalább öt éven át.

I.12.

A tárgy kategóriája

 

Tüntesse fel a kulturális tárgy kategóriáját az (EU) 2019/880 rendelet mellékletének B., illetve C. része szerint.

A kulturális tárgy/javak leírása (szakasz)

 

E szakasz az I.13–I.16. rovatot foglalja magában.

Behozatali engedély esetében:

Ezt a szakaszt a szállítmány minden egyes tételére vonatkozóan meg kell ismételni és külön-külön ki kell tölteni.

Importőri nyilatkozat esetében:

Minden importőri nyilatkozat csak egyetlen, a kulturális tárgy/javak leírására vonatkozó szakaszból áll. Az (EU) 2019/880 rendelet melléklete C. részének e) kategóriájába tartozó, azonos címletű, anyagösszetételű és származású érmék kivételével, amennyiben a szállítmány egynél több kulturális tárgyból áll, minden egyes tárgyra vonatkozóan külön importőri nyilatkozatot kell kiállítani.

I.13.

A kulturális tárgy egyedi azonosítója

 

Az ICG-rendszer által az egyes kulturális tárgyakhoz rendelt egyedi alfanumerikus kód.

I.14.

TARIC-kód

 

Tüntesse fel a behozott kulturális tárgy/javak TARIC rendszer szerinti besorolási kódját.

I.15.

A kulturális tárgy/javak leírása

 

Adja meg az alábbi információkat a kulturális tárgyról/javakról:

A kulturális tárgy/javak típusa: tüntesse fel a típust (például: szobor, festmény, könyv stb.).

Anyagok: tüntesse fel a kulturális tárgy/javak létrehozásához használt anyagokat.

Technika/technikák: tüntesse fel a kulturális tárgy/javak létrehozásához alkalmazott technikát vagy technikákat.

A kulturális tárgy címe: tüntesse fel azt a címet vagy nevet, amelyen a kulturális tárgy ismert (ha van ilyen).

Téma: tüntesse fel a kulturális tárgy témáját/műfaját/témakörét.

Készítési/keletkezési kor: amennyiben az (EU) 2019/880 rendelet mellékletének B. részében felsorolt kategóriák esetében a pontos dátum nem ismert, az évszázadot és annak megfelelő részét (az évszázad első negyede, első fele) vagy az évezredet kell feltüntetni.

Az (EU) 2019/880 rendelet mellékletének C. részében felsorolt antik kulturális javak esetében, amelyeknél nem elegendő csupán az évszázadot feltüntetni, adjon meg egy évet, még ha az hozzávetőleges is (például: 1790 körül, 1660 táján).

Gyűjtemény esetében (levéltár és könyvtár) a legkorábbi és a legkésőbbi dátumot kell megadni.

Paleontológiai szempontból jelentős kulturális javak esetében tüntesse fel a földtani korszakot (ha ismert).

Alkotó: tüntesse fel a kulturális tárgy alkotóját. Ha az alkotó nem ismert, tüntesse fel az „Ismeretlen” jelzést.

Származás: tüntesse fel a kulturális tárgy/javak történelmi eredetét. Például egy mezopotámiai szobor esetében megfelelő jelölés lehet a következő: „Babilon, Akhaimenida Birodalom”.

Leírás: a kulturális tárgy/javak rövid leírása, beleértve a további információkat is, ha vannak ilyenek.

Vámérték: a behozatali engedélyek és az importőri nyilatkozatok esetében tüntesse fel a kulturális tárgy/javak vámértékét.

I.16.

Fényképek és méretek

 

Mellékeljen fényképeket a kulturális tárgyról (javakról) a következő nézetekben:

háromnegyedes nézet, adott esetben (háromdimenziós tárgyak);

elölnézet;

bal oldali nézet, adott esetben (háromdimenziós tárgyak);

jobb oldali nézet, adott esetben (háromdimenziós tárgyak);

hátulnézet;

felülnézet, adott esetben (háromdimenziós tárgyak);

alulnézet, adott esetben (háromdimenziós tárgyak).

A megkülönböztető jegyekkel rendelkező kulturális javak esetében mutasson be fényképet a megkülönböztető jegyről, és adjon róla szöveges leírást is.

A jelölésekkel ellátott kulturális javak esetében mutasson be fényképet a jelölésről, és adjon róla szöveges leírást is.

A feliratokkal ellátott kulturális javak esetében mutasson be fényképet a feliratról, és adja meg a felirat szövegét annak eredeti nyelvén, valamint lehetőség szerint a szöveg fordítását is.

Méretek:

Tüntesse fel a kulturális tárgy tömegét, alakját és méreteit. Érmék esetében, amelyekre egyetlen importőri nyilatkozat is kiállítható, adja meg a darabszámot is.

I.17.

Igazoló dokumentumok (*)

 

Használja ezt a rovatot az igazoló dokumentumoknak az ICG-rendszerbe való feltöltéséhez.

I.18.

A tárgy/javak birtokosa

 

Tüntesse fel a tárgy/javak birtokosának nevét, címét, országát, ISO alfa-2 országkódját és EORI-számát.

I.19.

A kulturális tárgy/javak tulajdonosa (*)

 

Tüntesse fel a kulturális tárgy/javak tulajdonosának nevét, címét, országát és ISO alfa-2 országkódját.

I.20.

A tárgy/javak birtokosának nyilatkozata

 

Behozatali engedély és importőri nyilatkozat esetében.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy minden benyújtott információ helyes, hiánytalan és a valóságnak megfelelő, valamint hogy legjobb tudomásom szerint az általam az Európai Unióba behozni szándékozott kulturális tárgy/javak kivitelére <az I.11. rovatban feltüntetett érdekelt ország> jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően került sor.

Importőri nyilatkozat esetében:

Közölje, hogy az érdekelt ország megköveteli-e engedély, felhatalmazás vagy más típusú jogosítvány beszerzését a szóban forgó kulturális tárgynak vagy javaknak a területéről jogszerűen történő kiviteléhez, és ha igen, birtokában van-e Ön ilyen dokumentumnak.

Behozatali engedély esetében:

Közölje, hogy az érdekelt ország megköveteli-e engedély, felhatalmazás vagy más típusú jogosítvány beszerzését a szóban forgó kulturális tárgynak vagy javaknak a területéről jogszerűen történő kiviteléhez, és ha igen, töltse fel a szóban forgó dokumentumot.

A nyilatkozatot el kell látni a tárgy/javak birtokosának elektronikus aláírásával, időbélyegzővel, valamint az ICG-rendszer fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzőjével.

I.21.

A kiegészítő információ iránti kérés(ek)re adott válasz (*)

 

Kizárólag behozatali engedély esetében: kötelező kitölteni, ha az illetékes hatóság a II.1. rovatban kiegészítő információt kér.

Közölje, hogy milyen információt szolgáltatott az illetékes hatóság kiegészítő információ iránti kérésére válaszul.

E rovat kitöltését követően az engedélyt újra alá kell írni.

II. RÉSZ

Illetékes hatóság

II.1.

Kiegészítő információ iránti kérés*

 

Kizárólag behozatali engedély esetében.

Ezt a rovatot az illetékes hatóság arra használhatja, hogy kiegészítő információkat kérjen a kérelmezőtől – a tárgy/javak birtokosától.

II.2.

Behozatali engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat

 

Kizárólag behozatali engedély esetében.

Közölje a behozatali engedély megadásának vagy megtagadásának tényét.

A behozatali engedély iránti kérelem elutasítása esetén az (EU) 2019/880 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében foglaltak szerint adja meg az elutasítás okait.

II.3.

Elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző

 

Kizárólag behozatali engedély esetében.

Az I.6. rovatban kiválasztott illetékes hatóság engedélyezésre jogosult tisztviselőjének elektronikus aláírása.

Az I.6. rovatban kiválasztott illetékes hatóság fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzője.

Az ICG-rendszer fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzője.

Elektronikus időbélyegző.

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

1.

A kulturális javak eredetének ellenőrzésekor figyelembe kell venni a kérelmező kellően gondos magatartásának szempontját, vagyis azt, hogy a kérelmező kellő gondossággal és körültekintéssel járt-e el a tárgyak megszerzése során. A megfelelő tanúsítvány vagy dokumentáció rendelkezésre állásán kívül figyelembe veendő egyéb szempontok a következők: az ügyletben részt vevő felek típusa, a kifizetett vagy bejelentett ár, az exportáló országgal vagy az áruk adott kategóriájával kapcsolatos kockázat, valamint az, hogy a kérelmező tanulmányozta-e az ellopott kulturális javak hozzáférhető nyilvántartásait és minden olyan releváns információt, amelyet észszerűen megszerezhetett volna, vagy megtett-e bármely más lépést, amelyet az ügy körülményei között egy észszerűen eljáró személy megtett volna.

2.

Az elismert, független szakértő – például egyetemhez vagy kutatóintézethez kapcsolódó személy, bírósági eljárásokban közreműködő tanácsadó vagy bírósági eljárás keretében jóváhagyott szakértő, illetve jóváhagyott és elismert szakértő – által megfelelően alátámasztott eredetmeghatározás formájában elkészített szakértői értékelések kielégítő bizonyítéknak tekinthetők a kulturális javak származására vagy történetére nézve, feltéve, hogy nincsenek észlelt összeférhetetlenségek. Az érintett harmadik ország joga szerint harmadik felek – például az exportőr vagy az eladó – által eskü alatt tett nyilatkozat vagy hasonló jellegű, aláírt nyilatkozat figyelembe vehető, feltéve, hogy azt más típusú bizonyítékok is megerősítik, és hogy a nyilatkozat aláírója tudatában van a hamis nyilatkozat következményeinek. Az illetékes hatóságok minden esetben szabadon értékelik és belátásuk szerint mérlegelik a benyújtott bizonyítékokat, figyelembe véve az adott eset konkrét körülményeit és a tiltott kereskedelem érzékelt kockázatát.

II. MELLÉKLET

A behozatali engedély és az importőri nyilatkozat formanyomtatvány-mintája

Megjegyzés:

A rovatok formanyomtatvány-mintán belüli sorrendje, valamint mérete és alakja csupán indikatív.

KULTURÁLIS JAVAKRA VONATKOZÓ BEHOZATALI ENGEDÉLY

I.1.

Hivatkozási szám

 

I.2.

Státusz:

I.3.

QR-KÓD

I.4.

Nemzeti hivatkozás

 

I.5.

Helyi hivatkozás

 

I.6.

Az importáló ország és az illetékes hatóság:

I.10.

Hivatkozás más dokumentumokra:

I.11.

Érdekelt ország:

A KULTURÁLIS TÁRGY/JAVAK LEÍRÁSA

I.12.

A kulturális tárgy/javak kategóriája az (EU) 2019/880 rendelet mellékletének B. része szerint:

c) kategória ☐

d) kategória ☐

I.13.

A kulturális tárgy egyedi azonosítója:

I.14.

TARIC-kód:

I.15.

A kulturális tárgy/javak leírása

A kulturális tárgy/javak típusa:

 

Anyagok:

 

Technika/technikák:

 

A kulturális tárgy címe:

 

Téma:

 

Készítési/keletkezési kor:

 

Alkotó:

 

Származás:

 

Leírás:

 

Vámérték:

 

I.16.

Fényképek és méretek

Fénykép (háromnegyedes nézet)

Méretek (meg kell felelniük a fényképeknek)

Fénykép (elölnézet)

Fénykép (bal oldali nézet)

Fénykép (jobb oldali nézet)

Fénykép (hátulnézet)

Fénykép (felülnézet)

Fénykép (alulnézet)

Fénykép(ek) (további)

Méretek (meg kell felelniük a fényképeknek)

Fénykép(ek) (jelölések)

A jelölés típusa:

Fénykép(ek) (megkülönböztető jegyek)

A megkülönböztető jegy típusa

Leírás:

Fénykép(ek) (feliratok)

Eredeti szöveg:

 

Fordítás:

I.17.

Igazoló dokumentumok:

I.18.

A tárgy/javak birtokosa:

Név:

Utca és házszám:

Település:

Postai irányítószám:

Ország:

EORI-szám:

I.19.

A kulturális tárgy/javak tulajdonosa:

Név:

Utca és házszám:

Település:

Postai irányítószám:

Ország:

I.20.

Nyilatkozat:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy minden benyújtott információ helyes, hiánytalan és a valóságnak megfelelő, valamint hogy legjobb tudomásom szerint az általam az Európai Unióba behozni szándékozott kulturális tárgy/javak kivitelére az alább megnevezett ország jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően került sor:

A megnevezett ország nem követeli meg kiviteli engedély/igazolás/jogosítvány beszerzését.

A megnevezett ország megköveteli kiviteli engedély/igazolás/jogosítvány beszerzését;

a szóban forgó okmányt feltöltöttem az ICG-rendszerbe.

a szóban forgó okmányt nem töltöttem fel az ICG-rendszerbe.

A tárgy/javak birtokosának elektronikus aláírása

Az ICG-rendszer fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzője

Dátum (időbélyegző)

I.21.

Akiegészítő információ iránti kérés(ek)re adott válasz

II. RÉSZ

Illetékes hatóság

II.1.

Kiegészítő információ iránti kérés

II.2.

Behozatali engedély iránti kérelemre vonatkozó határozat

II.3.

Elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző

Az I.6. rovatban kiválasztott illetékes hatóság engedélyezésre jogosult tisztviselőjének elektronikus aláírása.

Az I.6. rovatban kiválasztott illetékes hatóság fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzője.

Az ICG-rendszer fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzője.

KULTURÁLIS JAVAKRA VONATKOZÓ IMPORTŐRI NYILATKOZAT

I.1.

Hivatkozási szám

 

I.2.

Státusz:

I.3.

QR-KÓD

I.4.

Nemzeti hivatkozás

 

I.5.

Helyi hivatkozás

 

I.6.

Az importáló ország és az illetékes hatóság:

I.7.

Eltérések:

Kereskedelmi művészeti vásár ☐

I.8.

Rendeltetési hely:

I.9.

Az engedélyezett ideiglenes behozatali eljárás időtartama:

I.10.

Hivatkozás más dokumentumokra:

I.11.

Érdekelt ország:

A KULTURÁLIS TÁRGY/JAVAK LEÍRÁSA

I.12.

A kulturális tárgy/javak kategóriája az (EU) 2019/880 rendelet szerint:

a B. rész ☐

kategóriái

a C. rész ☐

kategóriái

I.13.

A kulturális tárgy egyedi azonosítója:

I.14.

TARIC-kód:

I.15.

A kulturális tárgy/javak leírása

A kulturális tárgy/javak típusa

 

Anyagok:

 

Technika/technikák:

 

A kulturális tárgy címe:

 

Téma:

 

Készítési/keletkezési kor:

 

Alkotó:

 

Származás:

 

Leírás:

 

Vámérték:

 

I.16.

Fényképek és méretek

Fénykép (háromnegyedes nézet)

Méretek (meg kell felelniük a fényképeknek)

Fénykép (elölnézet)

Fénykép (bal oldali nézet)

 

Fénykép (jobb oldali nézet)

 

Fénykép (hátulnézet)

 

Fénykép (felülnézet)

 

Fénykép (alulnézet)

 

Fénykép(ek) (további)

Méretek (meg kell felelniük a fényképeknek)

Fénykép(ek) (jelölések)

A jelölés típusa:

Fénykép(ek) (megkülönböztető jegyek)

A megkülönböztető jegy típusa

Leírás:

Fénykép(ek) (feliratok)

Eredeti szöveg:

 

Fordítás:

I.17.

Igazoló dokumentumok:

I.18.

A tárgy/javak birtokosa:

Név:

Utca és házszám:

Település:

Postai irányítószám:

Ország:

EORI-szám:

I.19.

A kulturális tárgy/javak tulajdonosa:

Név:

Utca és házszám:

Település:

Postai irányítószám:

Ország:

I.20.

Nyilatkozat:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy minden benyújtott információ helyes, hiánytalan és a valóságnak megfelelő, valamint hogy legjobb tudomásom szerint az általam az Európai Unióba behozni szándékozott kulturális tárgy/javak kivitelére az alább megnevezett ország jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően került sor: …

A megnevezett ország nem követeli meg kiviteli engedély/igazolás/jogosítvány beszerzését.

A megnevezett ország megköveteli kiviteli engedély/igazolás/jogosítvány beszerzését, és a szóban forgó okmány a birtokomban van.

A tárgy/javak birtokosának elektronikus aláírása

Az ICG-rendszer fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus bélyegzője

Dátum (időbélyegző)


Top