(1)

2017. november 17-én, az Európában jelentkező társadalmi kihívásokra válaszul, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét (a továbbiakban: a pillér). A pillér 20 alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében végrehajtott intézkedéseket a pillért képező 20 alapelvnek kell vezérelnie. A pillér végrehajtásához való hozzájárulás céljából az ESZA+-nak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területéhez tartozó rendszerekbe, illetve az emberekbe való beruházást kell támogatnia, támogatva ezzel a gazdasági, területi és társadalmi kohéziót az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkének megfelelően.

(2)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: az európai szemeszter) képezi a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk figyelemmel kísérésének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására maguk dolgozzák ki saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell előterjeszteni, hogy azok keretében körvonalazni, illetve koordinálni lehessen az uniós vagy nemzeti finanszírozásban részesítendő, prioritást élvező beruházási projekteket.

Egyúttal elő kell segíteniük az uniós források koherens módon történő felhasználását, és a lehető legnagyobb hozzáadott érték teremtését különösen azon pénzügyi támogatások esetében, amelyek adott esetben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap – amelyek egyedi célkitűzéseit és támogatási körét az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) határozza meg –, az ESZA+, az Európai Parlament és a Tanács rendeletével létrehozott Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA), az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott InvestEU program (a továbbiakban: az InvestEU program) keretében az Unió által támogatott programokból származnak.

(3)

Az (EU) 2020/1512 tanácsi határozattal (7) felülvizsgált iránymutatások elfogadására került sor a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan. Ezen iránymutatások szövegét összhangba hozták a pillér elveivel Európa versenyképességének javítása, valamint annak érdekében, hogy Európa a beruházások, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése szempontjából kedvezőbb helyszínné alakuljon. Annak érdekében, hogy az ESZA+ teljes mértékben igazodjon az említett iránymutatások célkitűzéseihez, különösen a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, valamint a társadalmi kirekesztés, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tekintetében, az ESZA+-nak a tagállamokat – figyelembe véve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdése és 148. cikke (2) és (4) bekezdése alapján elfogadott releváns integrált iránymutatásokat és országspecifikus ajánlásokat –, valamint a nemzeti stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramokat kell támogatnia. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a kiemelt uniós kezdeményezések és tevékenységek végrehajtásának kapcsolódó aspektusaihoz is; ilyen különösen az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i, az „európai oktatási térség” című, 2020. szeptember 30-i, az „Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című, 2020. október 7-i bizottsági közlemény, valamint a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról szóló, 2016. február 15-i, a kompetenciafejlesztési pályákról szóló, 2016. december 19-i, az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítéséről” című, 2020. október 30-i, és a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló, 2021. március 12-i tanácsi ajánlás.

(4)

A Tanács 2017. június 20-án elfogadta „Az EU lépései a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend nyomán – Európa fenntartható jövője” című következtetéseket. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fenntartható fejlesztési célokat mindhárom (a gazdasági, a társadalmi és a környezeti) vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. A fenntartható fejlesztési célokat minden uniós, belső és külső szakpolitikai területen érvényesíteni kell, és az Uniónak a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban ambiciózusnak kell lennie. A Tanács üdvözölte „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című, 2016. november 22-i bizottsági közleményt mint az első lépést egyrészt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fenntartható fejlődési céljainak (a továbbiakban: a fenntartható fejlődési célok) általános érvényesítése felé, másrészt a fenntartható fejlődésnek az összes uniós szakpolitika elengedhetetlen vezérelveként történő alkalmazása felé, többek között finanszírozási eszközein keresztül. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődési célok eléréséhez többek közt a szegénység szélsőséges formáinak felszámolásával (1. fenntartható fejlődési cél); a minőségi és inkluzív oktatás előmozdításával (4. fenntartható fejlődési cél); a nemek közötti egyenlőség előmozdításával (5. fenntartható fejlődési cél); a tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka előmozdításával (8. fenntartható fejlődési cél); valamint az egyenlőtlenség csökkentésével (10. fenntartható fejlődési cél).

(5)

A közelmúltbeli és a jelenlegi fejlemények súlyosbították a gazdasági globalizációból, a társadalmi egyenlőtlenségekből, a migrációs áramlások és a fokozott biztonsági fenyegetések kezeléséből, a tiszta energiára való átállásból, a technológiai változásokból, a demográfiai hanyatlásból, a munkanélküliségből és különösen a fiatalkori munkanélküliségből, valamint a munkaerő egyre nagyobb mértékű idősödéséből eredő strukturális kihívásokat, továbbá egyes ágazatokban és régiókban a készségek és a munkaerő kereslete, illetve kínálata közötti növekvő, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által tapasztalt eltérésekből eredő kihívásokat. A zöld és digitális átállás, valamint az európai ipari ökoszisztémák átalakulása várhatóan számos új lehetőséget rejt magában, ha azt a megfelelő készségek, továbbá foglalkoztatási és szociális politikák és intézkedések kísérik. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra azáltal, hogy beruház a szükséges készségekbe, oktatásba, képzésbe és egész életen át tartó tanulásba, inkluzívabbá teszi a növekedést, valamint javítja a foglalkoztatás- és szociálpolitikákat, egyúttal azonban figyelembe veszi a gazdasági és ipari fenntarthatóságot, a munkaerő mobilitását, és a munkaerőpiacon törekszik a nemek közötti egyensúly megteremtésére.

(6)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) meghatározza az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Igazságos Átmenet Alap, az ETHAA, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét alkotó, a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapok programozására, monitoringjára és értékelésére, valamint irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ennek megfelelően meg kell határozni az ESZA+ általános célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(7)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) (a költségvetési rendelet) megállapítja az Unió általános költségvetésének (a továbbiakban: az uniós költségvetés) végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat. A vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozása származhat a kedvezményezett saját forrásaiból, a projekt által generált jövedelemből, vagy harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásaiból. Az uniós programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ keretében megvalósítandó, közvetlen vagy közvetett irányítású intézkedésekre.

(8)

Az e rendelet keretébe tartozó uniós finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek megvalósítani az intézkedések egyedi célkitűzéseit és eredményeket felmutatni, különös tekintettel az ellenőrzési költségekre, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázatára. A vissza nem térítendő támogatások esetében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékban meghatározott átalányok és az egységköltségek, valamint a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és az (EU) 2021/1060 rendelet 94. cikkével összhangban a Bizottság a tagállamoknak a visszatérítést nyújthatja egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásával, ideértve az egyösszegű átalányokat is.

(9)

A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint további szinergialehetőségeknek integrált finanszírozási módszerek révén történő megteremtése érdekében az ESZA+-ba kell beépíteni azokat az intézkedéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap – amelyet a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hozott létre –, valamint az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja – amelyet az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) hozott létre – támogatott. Az ESZA+-nak két ágból kell állnia: a megosztott irányítású ágból (a továbbiakban: az ESZA+ megosztott irányítású ága), amelyet megosztott irányítással kell végrehajtani, valamint a foglalkoztatási és társadalmi innovációs ágból (a továbbiakban: az EaSI-ág), amelyet közvetett és közvetlen irányítással kell végrehajtani. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok irányításával kapcsolatos, különösen a tagállamokra és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez, fenntartva ugyanakkor az egyszerűbb műveletekre – mint például az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás szétosztására – vonatkozó egyszerűbb szabályokat.

(10)

Szem előtt tartva az ESZA+ tágabb hatályát, helyénvaló, hogy a munkaerőpiacok hatékonyságának növelésére, a minőségi foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítására, az oktatási rendszerekbe való visszailleszkedés segítése érdekében az oktatás és képzés egyenlő elérhetőségének és színvonalának javítására, a társadalmi befogadás ösztönzésére, a kiszolgáltatott személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének előmozdítására, valamint a szegénység felszámolásához való hozzájárulásra irányuló célokat ne csak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében megosztott irányítás révén hajtsák végre, hanem uniós szintű intézkedések szükségessége esetén az EaSI-ág keretében közvetlen és közvetett irányítás révén is.

(11)

Ez a rendelet az ESZA+ teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (13) 18. pontja értelmében. E rendeletnek meg kell határoznia az ESZA+ megosztott irányítású ágának allokációját és az EaSI-ág keretében végrehajtandó intézkedésekre jutó allokációt.

(12)

Az EaSI-ág egyedi és operatív célkitűzései végrehajtásának megkönnyítése érdekében az ESZA+-nak támogatnia kell a technikai és adminisztratív segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységeket, például az előkészítő, monitoring-, kontroll-, audit- és értékelési tevékenységeket, míg a kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek az EaSI-ág keretében támogatható intézkedések részét kell, hogy képezzék.

(13)

Az ESZA+-nak törekednie kell a foglalkoztatás előmozdítására a munkaerőpiacra való beilleszkedést, illetve visszailleszkedést lehetővé tevő aktív beavatkozások révén – megcélozva különösen a fiatalokat, elsősorban a megerősített ifjúsági garancia alkalmazásával, továbbá a tartósan munkanélkülieket, a munkaerőpiacon jelen lévő hátrányos helyzetű csoportokat és az inaktív személyeket –, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság ösztönzése révén. Az ESZA+-nak törekednie kell továbbá a munkaerőpiacok működésének javítására, a munkaerőpiaci intézmények – például az állami foglalkoztatási szolgálatok – korszerűsítésének támogatása révén, egyrészt, hogy ezáltal azok alkalmasabbá váljanak a fokozottabb célirányos tanácsadásra és útmutatásra az álláskeresés, illetve a munka világába való átmenet során, másrészt a munkavállalói mobilitás fokozása érdekében. Az ESZA+-nak elő kell mozdítania a nemek között a kiegyensúlyozott munkaerőpiaci részvételt olyan intézkedésekkel, amelyek célja többek között az egyenlő munkafeltételek, a munka és a magánélet közötti megfelelőbb egyensúly, továbbá a gyermekgondozási lehetőségek – beleértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást – elérhetőségének biztosítása. Az ESZA+ céljai között szerepelnie kell az egészséges és az igényekhez megfelelően igazodó munkakörnyezet biztosításának is, a változó munkavállalási formákkal és az idősödő munkaerő szükségleteivel összefüggő egészségügyi kockázatokra való reagálás érdekében.

(14)

Az ESZA+-nak támogatást kell nyújtania az oktatási és képzési rendszerek színvonalának, befogadókészségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javításához, többek között a digitális tanulás előmozdításának, a nem formális és az informális tanulás érvényesítésének és az oktatók szakmai fejlődésének előmozdítása révén annak érdekében, hogy megkönnyítse a kulcskompetenciák megszerzését, különösen az alapvető készségek – többek között az egészségügyi ismeretek, a médiatudatosság, a vállalkozói készségek, a nyelvismeret, a digitális készségek és a fenntartható fejlődést szolgáló kompetenciák – tekintetében, amelyekre mindenkinek szüksége van személyisége kiteljesedéséhez és fejlődéséhez, a munkavállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+-nak segítenie kell az oktatásban és képzésben való előrejutást és a munka világába való átmenetet, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot, hogy mindenki számára megkönnyítse a társadalomban való teljes körű részvételt, továbbá hozzá kell járulnia a versenyképességhez, többek között a pályakövetés révén, valamint a társadalmi és gazdasági innovációhoz azáltal, hogy támogatja azokat a fenntartható kezdeményezéseket, amelyek képesek ezeken a területeken bővülni és amelyek a különböző célcsoportok, például a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazíthatóak. Az ilyen segítség, támogatás és hozzájárulás megvalósítható például online oktatással, munkahelyi képzéssel, szakmai gyakorlatokkal, duális oktatási és képzési rendszerekkel, a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlásban meghatározottak szerinti tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel, egész életen át tartó pályaorientációval, a készségigények előrejelzésével az iparral szoros együttműködésben, korszerű tananyagokkal és végrehajtási módszerekkel, a végzettek számának előrejelzésével és pályakövetésével, oktatók képzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével, valamint a képesítések és az ágazati tanúsítványok elismerésével.

(15)

Az ESZA+-ból származó támogatásokat a színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatáshoz és képzéshez – a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve – mindenki – különösen a hátrányos helyzetű csoportok – számára egyformán biztosított hozzáférés előmozdítására kell felhasználni, különös figyelmet fordítva a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű gyermekekre, az általános oktatáson és a szakképzésen – különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésen – keresztül a felsőfokú oktatásig, valamint a felnőttoktatás és -képzésen keresztül, beleértve a sport és a kulturális tevékenységeket is. Az ESZA+-nak célzott támogatást kell nyújtania a rászoruló tanulók számára, és csökkentenie kell az oktatási egyenlőtlenségeket, többek között a digitális szakadékot, meg kell akadályoznia és vissza kell szorítania a korai iskolaelhagyást, elő kell mozdítania az oktatási és képzési ágazatok közötti átjárhatóságot, meg kell erősítenie a nem formális és az informális tanulással való kapcsolatot, és meg kell könnyítenie mindenki számára a tanulási célú mobilitást, illetve a fogyatékossággal élők számára a hozzáférhetőséget. Ebben az összefüggésben támogatni kell az (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Erasmus+-szal való szinergiákat, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.

(16)

Az ESZA+-nak mindenki számára elő kell mozdítania a készségfejlesztés, valamint az új és eltérő készségek – különösen a vállalkozói és a digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, valamint a zöld gazdasághoz és az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleménnyel (15) összhangban az ipari ökoszisztémákhoz szükséges készségek – elsajátításának rugalmas lehetőségeit. Az európai készségfejlesztési programmal és a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlással összhangban az ESZA+-nak támogatnia kell a rugalmas tanulási útvonalakat, többek között a képesítéshez vezető, hozzáférhető, rövid, célzott moduláris képzést annak érdekében, hogy az emberek rendelkezzenek a munkaerőpiachoz, az ipari ökoszisztémák igényeihez, a zöld és digitális átálláshoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz igazodó készségekkel, könnyebbé váljon az átképzés és a készségfejlesztés, a foglalkoztathatóság, a pályamódosítás, a földrajzi és ágazati mobilitás, valamint biztosítható legyen különösen az alacsonyan képzett személyek, a fogyatékossággal élő személyek és az alulképzett felnőttek támogatása. Az ESZA+-nak szintén elő kell segítenie az integrált készségekkel kapcsolatos támogatás nyújtását az egyének számára – beleértve a foglalkoztatott, az önfoglalkoztató és a munkanélküli személyeket is –, olyan eszközök révén, mint például az egyéni tanulmányi számlák.

(17)

Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogrammal (a továbbiakban: a Horizont Európa) való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ képes legyen biztosítani a Horizont Európa által támogatott innovatív tantervek általános beépülését és szélesebb körre való adaptálását, annak érdekében, hogy az emberek elsajátíthassák a jövő munkahelyeihez szükséges készségeket és kompetenciákat.

(18)

Az ESZA+-nak támogatnia kell a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyekkel egyrészt a szegénység felszámolásához kívánnak hozzájárulni, hogy megszűnjön a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzet, másrészt pedig elő kívánják mozdítani a társadalmi befogadást olyan módon, hogy mindenki számára biztosítják az esélyegyenlőséget, csökkentik az akadályokat, fellépnek a hátrányos megkülönböztetéssel szemben és kezelik az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez számos olyan szakpolitikát kell mozgósítani, amelyek nemtől, szexuális irányultságtól, életkortól, vallástól vagy meggyőződéstől, faji vagy etnikai hovatartozástól függetlenül a leghátrányosabb helyzetben lévőket szolgálják, különösen a marginalizált közösségeket, például a romákat, a fogyatékossággal élőket vagy a krónikus betegségben szenvedőket, a hajléktalanokat, a gyermekeket és az időseket. Az ESZA+-nak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív bevonását, társadalmi-gazdasági beilleszkedésük biztosítása érdekében. Az ESZA+-t fel kell használni annak elősegítésére is, hogy javuljon az időbeni és egyenlő hozzáférés az olyan megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz, amelyek előmozdítják a lakhatáshoz és a személyközpontú ellátáshoz – így például az egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápoláshoz-gondozáshoz, különösen a családi és közösségi alapú ellátási szolgáltatásokhoz – való hozzáférést. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez, kiemelt figyelmet fordítva a gyermekekre és a hátrányos helyzetű csoportokra, továbbá különösen azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élők számára is előmozdítsa az ilyen rendszerek hozzáférhetőségét.

(19)

Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a szegénység felszámolásához azáltal, hogy támogatja azokat a nemzeti programokat, amelyek az élelmiszerhiány és az anyagi nélkülözés enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászoruló személyek társadalmi integrációjának elősegítését célozzák. Annak érdekében, hogy uniós szinten az ESZA+ megosztott irányítású ága alá tartozó forrásoknak legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogassa, a tagállamoknak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 3 %-át a mélyszegénységnek a társadalmi kirekesztettségben legnagyobb szerepet játszó formái, azaz például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell allokálniuk. A leginkább rászoruló személyeknek nyújtott élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás nem helyettesítheti a nemzeti szociális rendszerek vagy a nemzeti jog alapján számukra nyújtott meglévő szociális ellátásokat. A tevékenységek jellegéből és abból fakadóan, hogy milyen típusú végső kedvezményezettekre irányulnak, egyszerűbb szabályok alkalmazására van szükség az olyan támogatások esetében, amelyek a leginkább rászoruló személyek anyagi nélkülözését hivatottak orvosolni.

(20)

Mivel folyamatosan szükség van az Unió egészébe irányuló migrációs áramlások kezelésére irányuló erőfeszítések fokozására, illetve a szolidaritási és felelősségmegosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében az ESZA+-nak támogatást kell nyújtania a harmadik országbeli állampolgárok, köztük a migránsok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához, és ennek keretében az MMIA-ból, az ERFA-ból és más uniós alapokból finanszírozott intézkedéseket kiegészítő, helyi szintű olyan kezdeményezésekre is lehetőséget kell biztosítani, amelyek kedvező hatást gyakorolhatnak a harmadik országbeli állampolgárok befogadására.

(21)

Tekintettel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fontosságára, az ESZA+-nak biztosítania kell az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott „EU az egészségért” programmal való szinergiákat és kiegészítő jelleget, és az ESZA+ hatályának ki kell terjednie a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésére.

(22)

Az ESZA+-nak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek reformját a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a kiszolgáltatott személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése, a tartós ápolás-gondozás, az oktatás és a képzés területén, hozzájárulva a szegénység felszámolásához. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló forrásokból a tagállamoknak egy megfelelő összeget kell allokálniuk az olyan strukturális kihívásokkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű kezelni, figyelembe véve a pillért, a szociális mutatók eredménytábláját – a szociális pillér cselekvési tervében rögzített új célok elfogadását követően módosított változatában – és a regionális sajátosságokat.

A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ESZA+ megosztott irányítású ága és más uniós alapok, programok és eszközök, például az Igazságos Átmenet Alap, az ERFA, az „EU az egészségért program”, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az ETHAA, az Erasmus+, az MMIA, a Horizont Európa, az EMVA, az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott Digitális Európa program, az InvestEU program, az (EU) 2021/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) létrehozott Kreatív Európa program, az (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) létrehozott Európai Szolidaritási Testület és az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Technikai Támogatási Eszköz közötti koherenciát, koordinációt és kiegészítő jelleget.

A Bizottságnak és a tagállamoknak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a különböző finanszírozási források – és az azokhoz tartozó technikai segítségnyújtás – közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében.

(23)

Az ESZA+ azáltal, hogy támogatja az e rendeletben foglalt egyedi célkitűzéseket, többek között hozzájárulva az (EU) 2021/1060 rendeletben említettek szerinti, „egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” elnevezésű szakpolitikai célkitűzéshez, továbbra is hozzá fog járulni a pillér végrehajtását célzó területi és helyi fejlesztési stratégiákhoz. Támogatni fogja az említett rendelet 28. cikkében meghatározott eszközöket, és ezáltal hozzá fog járulni az (EU) 2021/1060 rendeletben említettek szerinti, „egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése minden térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének előmozdítása és helyi kezdeményezések révén” elnevezésű szakpolitikai célkitűzés megvalósításához, többek között a szegénység csökkentését és a társadalmi befogadást célzó intézkedések révén, figyelembe véve a városi, vidéki és part menti régiók sajátosságait a városokban és régiókban tapasztalható társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek kezelése céljából.

(24)

A pillérben meghatározott európai szociális dimenzió megfelelő érvényesülésének, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimumösszeg a leginkább rászorulókhoz jusson el, a tagállamoknak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 25 %-át a társadalmi befogadás előmozdítására kell allokálniuk.

(25)

Az Unión belüli gyermekszegénység tartósan magas szintjének kezelése érdekében, valamint a pillér 11. alapelvével összhangban – amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, a hátrányos helyzetű gyermekeknek pedig joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez –a tagállamoknak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló forrásokból egy megfelelő összeget a gyermekgarancia végrehajtására kell programozniuk a gyermekszegénység kezelését célzó tevékenységek révén, az ESZA+ egyedi célkitűzéseivel összhangban, amelyek lehetővé teszik, hogy a forrásokat a gyermekeknek a gyermekgondozáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a tisztességes lakhatáshoz és a megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő hozzáférését közvetlenül támogató intézkedésekre programozzák. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az Eurostat adatai alapján a 2017–2019-es időszakban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 18 év alatti gyermekek aránya átlagosan meghaladta az uniós átlagot, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 5 %-át az említett tevékenységekre kell allokálniuk. Az ezen tematikus koncentráció követelményéhez hozzájáruló műveleteket bele kell számítani a társadalmi befogadásra vonatkozó 25 %-os tematikus koncentráció követelményébe, amennyiben azok a vonatkozó egyedi célkitűzések alapján vannak programozva.

(26)

Egy súlyos gazdasági válságot követően a befogadó gazdasági fellendülés elősegítése, valamint a munka változó világában az ifjúsági foglalkoztatás támogatása érdekében, továbbá tekintettel az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére néhány tagállamban és régióban, arra van szükség, hogy ESZA+-forrásaikból a tagállamok megfelelő összeget fordítsanak a fiatalok foglalkoztatását és készségeit támogató intézkedésekre, többek között az ifjúsági garancia alá tartozó rendszerek végrehajtásán keresztül. Építve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020-as programozási időszakban az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) szerint támogatott, egyéneket célzó intézkedésekre, valamint a levont tanulságokra, a tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell a fiatalokat a minőségi foglalkoztatásba és az oktatásba való visszatérést célzó intézkedésekkel, és be kell ruházniuk a korai megelőzésbe és hatékony tájékoztatásba, adott esetben elsőbbséget biztosítva a tartósan munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok számára, például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekbe is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve a foglalkoztatási szolgálatok megfelelő kapacitással való ellátását azzal a céllal, hogy személyre szabott és holisztikus szolgáltatásokat, valamint célzottabb ajánlatokat kínáljanak a fiataloknak. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek az ESZA+-ba való teljes körű integrálásával a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedések végrehajtása eredményesebbé és hatékonyabbá válik majd, és azok alkalmazási köre ki fog terjedni a strukturális intézkedésekre és reformokra is, ezáltal jobb összhangot biztosítva az uniós finanszírozású támogatás és a megerősített ifjúsági garancia végrehajtása között.

A készségfejlesztésnek, valamint az új és eltérő készségek elsajátításának segítenie kell a fiatalokat abban, hogy élni tudjanak a növekvő ágazatokban rejlő lehetőségekkel, és fel kell készítenie őket a munka jellegének megváltozására, valamint a zöld és digitális átátállásból és az uniós ipari ökoszisztémák átalakulásából fakadó lehetőségek kiaknázására is. Ezért azoknak a tagállamoknak, amelyekben az Eurostat adatai alapján a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok átlagos aránya a 2017 és 2019 közötti időszakban meghaladta az uniós átlagot, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 12,5 %-át ezekhez az intézkedésekhez kell allokálniuk.

(27)

Az EUMSZ 349. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a strukturális alapok Finnországban, Norvégiában és Svédországban való alkalmazása keretében a 6. célkitűzésre irányadó különleges rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyv (25) 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, illetve a ritkán lakott északi régiók a közös politikák és az uniós programok keretében egyedi intézkedésekre jogosultak. Az állandó korlátok – például az elnéptelenedés – miatt ezek a régiók egyedi támogatást igényelnek.

(28)

Az ESZA+ által támogatott intézkedések hatékony és eredményes végrehajtása a jó kormányzáson, továbbá az érintett területi szintek valamennyi szereplője közötti, illetve a társadalmi-gazdasági szereplőkkel – különösen a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel – való partnerségen múlik. Alapvetően fontos ezért, hogy az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló forrásokból a tagállamok megfelelő összeget allokáljanak arra, hogy biztosítsák a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek az ESZA+ megosztott irányítású ágának végrehajtásában való érdemi részvételét. E részvétel magában kell, hogy foglalja a civil társadalmat képviselő érintett szerveket, például a környezetvédelmi partnereket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításáért felelős szerveket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek számára az országspecifikus ajánlások a szociális partnerek vagy a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítését javasolták, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 0,25 %-át erre a célra kell allokálniuk, tekintettel az e területen fennálló egyedi szükségleteikre.

(29)

A társadalmi innováció támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák képesek legyenek hatékonyabban reagálni a társadalmi változásokra, és hogy az innovatív megoldások ösztönzésben és támogatásban részesüljenek. A szakpolitikák hatékonyságának javítása szempontjából kulcsfontosságú különösen az, hogy az innovatív megoldások elterjesztésüket megelőzően tesztelésen és értékelésen essenek át, ennélfogva az ESZA+-ból nyújtott egyedi támogatás indokolt. A szociális gazdasághoz tartozó vállalkozások alapvető szerepet játszhatnak a társadalmi innováció megvalósításában, valamint a gazdasági és társadalmi rezilienciához való hozzájárulásban. A szociális gazdasághoz tartozó vállalkozás meghatározása összhangban kell, hogy legyen a nemzeti jogban, valamint az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekben rögzített meghatározásokkal. Továbbá az egymástól való tanulás, valamint az ismeretek és a gyakorlatok cseréjének fokozása érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az ESZA+ egyedi célkitűzéseivel összhangban folytassák a megosztott irányítás alá tartozó transznacionális együttműködési intézkedéseiket a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés, valamint a társadalmi befogadás területén.

(30)

A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy minden területen elősegítse a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget, beleértve a munkaerőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatási feltételeket és a szakmai előmenetelt is. Gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy az ESZA+ előmozdítsa az esélyegyenlőséget megkülönböztetés nélkül mindenki számára az EUMSZ 10. cikkével összhangban, támogassa a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon történő társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-án New Yorkban elfogadott ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a fogyatékossággal élő személyek esetében a hozzáférhetőség előmozdításához azzal a céllal, hogy javítsa a foglalkoztatásba, illetve az oktatásba és a képzésbe való integrációjukat, és ezáltal ösztönözze befogadásukat az élet minden területén. E hozzáférhetőség előmozdítását a programok előkészítésének, monitoringjának, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben a nemek közti egyenlőséget és esélyegyenlőséget elősegítő konkrét intézkedések meghozatalát is biztosítani kell. Az ESZA+-nak elő kell segítenie a bentlakásos vagy intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azok esetében, akik többszörös hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. Az (EU) 2021/1060 rendelet úgy rendelkezik, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében egyedi rendelkezéseket szükséges megállapítani az ESZA+ megosztott irányítású ágára vonatkozóan –, a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni.

(31)

Valamennyi műveletet az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) tiszteletben tartásával kell kiválasztani és végrehajtani. A Bizottságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a panaszokat, köztük a Charta megsértésével kapcsolatos panaszokat is időben kivizsgálják, és az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című, 2017. január 19-i bizottsági közleménnyel összhangban tájékoztatnia kell a panasztevőt a vizsgálat eredményéről.

(32)

Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a jelentéstételi követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük. A tagállamok engedélyezhetik az irányító hatóságok számára, hogy adatokat nyerjenek ki a nyilvántartásokból, amennyiben azok a nyilvántartásokban vagy azokkal egyenértékű forrásokban rendelkezésre állnak.

(33)

A személyes adatok e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében e rendelet alkalmazása céljából a nemzeti adatkezelőknek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (26) összhangban kell végezniük e rendelet szerinti feladataikat. Biztosítani kell az „anyagi nélkülözés kezelése élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás leginkább rászoruló személyeknek, köztük gyermekeknek való nyújtása útján, valamint az említettek társadalmi befogadását támogató kísérő intézkedések végrehajtása” elnevezésű egyedi célkitűzés szerinti műveletek végső kedvezményezettjei méltóságának és magánéletének tiszteletben tartását. A megbélyegzés elkerülése érdekében az élelmiszerben és/vagy alapvető anyagi támogatásban részesülő személyektől nem követelhető meg, hogy a támogatásban való részesüléskor vagy az ESZA+ által segített, leginkább rászoruló személyekről szóló felmérésekben való részvételük során azonosítsák magukat.

(34)

A társadalompolitikai kísérlet olyan kis léptékű projekttesztelés, amely lehetővé teszi a társadalmi innovációk megvalósíthatóságára vonatkozó tényanyag gyűjtését. Lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az ötletek helyi szintű vizsgálatát, az életképes ötletek esetében pedig azt, hogy azok megvalósítását adott esetben szélesebb körben vagy különböző régiókban vagy tagállamokban, más összefüggésekben folytassák, az ESZA+-ból nyújtott pénzügyi támogatással vagy más forrásokkal kombinálva.

(35)

Az ESZA+ rögzít bizonyos rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatai, a Bizottság és a szociális partnerek közti szoros együttműködés biztosítása révén. A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának támogatnia kell a munkaerőpiacok jobb működését azáltal, hogy – különösen határon átnyúló partnerségeken keresztül – megkönnyíti a munkavállalók határon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ hatályának le kell fednie célzott mobilitási konstrukciók fejlesztését és támogatását az üres álláshelyek betöltése érdekében, ahol munkaerőpiaci elégtelenségek kerültek azonosításra.

(36)

A mikrovállalkozások, a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság számára a forráshoz jutás hiánya jelenti a vállalkozásalapítás egyik legfőbb akadályát, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek számára. Ennek a rendeletnek az EaSI-ág keretében rendelkezéseket kell megállapítania egy piaci ökoszisztéma létrehozására vonatkozóan annak érdekében, hogy javuljon a finanszírozási eszközök kínálata és a szociális vállalkozások számára való hozzáférhetősége, és teljesüljenek a mikrovállalkozást beindítani vagy fejleszteni kívánó, leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a kiszolgáltatott helyzetben lévők – ilyen igényei is. E cél elérését az InvestEU Alap szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keretén belüli pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok is támogatni fogják. A szociális gazdasághoz tartozó vállalkozásokat – amennyiben azok fogalmát a nemzeti jog meghatározza – jogállásuktól függetlenül az EaSI-ág összefüggésében szociális vállalkozásnak kell tekinteni, feltéve hogy az említett vállalkozások a szociális vállalkozás e rendeletben foglalt fogalommeghatározása alá tartoznak.

(37)

Több olyan ESZA+-célkitűzés is van, amelynek elérésében kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői – köztük filantróp szereplők –, mivel ők nemcsak finanszírozást, hanem innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájáruláshoz. Ezért az ESZA+ intézkedéseibe, és köztük különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák, adott esetben be kell vonni a filantróp szereplőket – például alapítványokat és adományozókat – is, feltéve hogy azok nem rendelkeznek olyan politikai vagy társadalmi célkitűzésekkel, amelyek ellentétesek az Unió elveivel.

(38)

Iránymutatásra van szükség az EaSI-ág keretében a szociális – különösen a szociális lakhatást, a gyermekgondozást és az oktatást, az egészségügyi ellátást és a tartós ápolást-gondozást szolgáló – infrastruktúrák és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése tekintetében, ideértve az intézményiről a családi és közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való átállást elősegítő létesítményeket, valamint figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőségre vonatkozó követelményeket.

(39)

Tükrözve annak jelentőségét, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (27) keretében elfogadott Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlődési célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fel kell lépni az éghajlatváltozással szemben, ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a az éghajlat-politikai célkitűzések támogatását szolgálja. A releváns intézkedések meghatározására az előkészítés és a végrehajtás során, újbóli értékelésükre pedig a félidős értékelés keretében kerül sor.

(40)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (28) alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek az EaSI-ág szabályaitól és célkitűzéseitől, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges intézkedésektől függően jogosultak támogatásra, amelyhez az érintett tengerentúli országok és területek kapcsolódnak.

(41)

Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, részt vehetnek uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (29) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(42)

Helyénvaló meghatározni az EaSI-ág keretében történő jelentéstétel céljára szolgáló mutatókat. Ezeknek a mutatóknak eredményalapúnak, objektívnek, könnyen nyomon követhetőnek és az EaSI-ágnak a teljes ESZA+-on belüli arányával arányosnak kell lenniük. A mutatóknak ki kell terjedniük az EaSI-ág operatív célkitűzéseire és finanszírozási tevékenységeire, anélkül, hogy ehhez megfelelő célértékeket kellene meghatározni.

(43)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (30), valamint a 2988/95/EK, Euratom (31), a 2185/96/Euratom, EK (32) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (33) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az OLAF a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és közbeszerzés útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(45)

Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának növelését, a minőségi foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítását, az oktatás és a képzés egyenlő elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás ösztönzését és a szegénység felszámolásához való hozzájárulást, valamint az EaSI-ág keretében kitűzött célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

E rendelet egyes nem alapvető elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mutatókról szóló mellékletek módosítására és kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (35) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A végső kedvezményezettek strukturált felmérése céljára alkalmazandó mintával kapcsolatos végrehajtási hatáskört a minta jellegére tekintettel a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 4. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell gyakorolni.

(48)

A Stabilitási és Növekedési Paktumban említett, a programozási időszak során esetlegesen felmerülő rendkívüli vagy szokatlan körülményekre való gyors reagálás lehetővé tétele érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni olyan, legfeljebb 18 hónapig érvényes ideiglenes intézkedések elfogadására, amelyek megkönnyítik az ESZA+-ból nyújtott támogatás ilyen körülményekre való reagálást célzó felhasználását. A Bizottságnak az adott tagállamot érintő rendkívüli vagy szokatlan körülmények alapján legalkalmasabb intézkedéseket kell elfogadnia, fenntartva mindeközben az ESZA+ célkitűzéseit, ez azonban nem foglalhatja magában a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények módosításait. Az ESZA+-ból nyújtott támogatás rendkívüli vagy szokatlan körülményekre való reagálást célzó felhasználására vonatkozó ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos végrehajtási hatásköröket továbbá bizottsági eljárás nélkül kell a Bizottságra ruházni, mivel ezen intézkedések alkalmazási körét a Stabilitási és Növekedési Paktum határozza meg, és az az e rendeletben meghatározott intézkedésekre korlátozódik. A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie továbbá az ideiglenes intézkedések végrehajtását, és értékelnie kell azok megfelelőségét. Amennyiben a Bizottság a rendkívüli vagy szokatlan körülmények miatt szükségesnek ítéli e rendelet módosítását, a módosítás hatálya nem terjedhet ki sem a fiatalok foglalkoztatásával, sem pedig a leginkább rászoruló személyek támogatásával kapcsolatos tematikus koncentrációs követelményekre, mivel gyakran a fiatalokat és a leginkább rászoruló személyeket érintik a legsúlyosabban az ilyen válsághelyzetek. Ezért biztosítani kell, hogy ezek a célcsoportok továbbra is megfelelő összegű támogatásban részesüljenek.

(49)

A Bizottságot az ESZA+ igazgatásában az EUMSZ 163. cikkében említett bizottságnak (a továbbiakban: az ESZA+-bizottság) kell segítenie. Annak érdekében, hogy az ESZA+-bizottságnak minden szükséges információ a rendelkezésére álljon, és minél szélesebb körben megismerhesse az érdekelt felek véleményét, az ESZA+-bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szavazati joggal nem rendelkező képviselőket – ezen belül az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, valamint az érintett civil társadalmi szervezetek képviselőit – is meghívhasson az üléseire, feltéve hogy az ülés napirendje megkívánja részvételüket.

(50)

Annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is foglalkozzanak az ESZA+ egyes ágainak sajátosságaival, az ESZA+-bizottságnak munkacsoportokat kell létrehoznia az ESZA+ minden egyes ágához. E munkacsoportok összetételét és feladatait az ESZA+-bizottság határozza meg. A munkacsoportok számára lehetővé kell tenni, hogy üléseikre a civil társadalom képviselőit és más érdekelt feleket is meghívhassanak. A munkacsoportok feladatai közé tartozhat a tagállami hatóságok és a Bizottság közötti koordináció és együttműködés biztosítása az ESZA+ végrehajtásával kapcsolatban, beleértve az EaSI-ág munkaprogramjával kapcsolatos konzultációt, az ESZA+ egyes ágai végrehajtásának monitoringját, a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét az ESZA+ ágain belül és azok között, valamint a más uniós programokkal való lehetséges szinergiák előmozdítását.

(51)

Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a nagyobb átláthatóság e rendelet végrehajtása tekintetében, a Bizottságnak ki kell alakítania a szükséges kapcsolatokat a szociális és foglalkoztatási területen tevékenykedő érintett szakpolitikai bizottságokkal, így például a Foglalkoztatási Bizottsággal, a Szociális Védelmi Bizottsággal vagy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal.

(52)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdése értelmében már megkezdett intézkedésre csak akkor ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban – a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével – nem számolhatóak el. Annak elkerülése érdekében, hogy az Unió érdekeit sértő fennakadás következzen be az uniós támogatások nyújtásában, a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakának elején, korlátozott időre lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat – kizárólag kellően indokolt esetekben – a 2021-es pénzügyi év kezdetétől támogathatónak minősítse a tevékenységeket, illetve elszámolhatónak a költségeket, még abban az esetben is, ha azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt kerültek végrehajtásra, illetve merültek fel.

(53)

Az 1296/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(54)

Annak biztosítása céljából, hogy az adott szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától lehetővé váljon, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie, és azt az EaSI-ágra vonatkozóan visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,