(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. augusztus 14-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó síkhengerelt alumíniumtermékek (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára vonatkozóan. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(2)

A Bizottság a vizsgálatot az Európai Alumínium Szövetség (a továbbiakban: panaszos) által a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártói nevében 2020. június 30-án benyújtott panasz nyomán indította el. A panaszos a síkhengerelt alumíniumtermékek uniós össztermelésének több mint 25 %-át képviseli. Ezenkívül, amint azt az aktafeljegyzés meghatározza, a panaszt támogató gyártók a vizsgálati időszakban a teljes nem belső felhasználásra történő uniós termelés több mint 80 %-át tették ki. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak az eljárás megindításához.

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve abban az esetben, ha elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy bizonyos feltételek nem teljesülnek. E feltételek egyike az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában található, és azt mondja ki, hogy a behozatalnak jelentős mértékben tovább kell növekednie, túl azon a szinten, amely a vizsgálati időszakban kárt okozott. Amint az az 1. táblázatból látható, a Kínából származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatala 26 %-kal csökkent az eljárás megindítását követő négy hónapban a vizsgálati időszakhoz képest. Mivel az ügy irataiban nem volt arra vonatkozó utalás, hogy az alábbi (55) preambulumbekezdésben meghatározott síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára jellemzőek lennének a szezonális ingadozások, a Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy a 2019 szeptembere és decembere közötti behozatali szintet összehasonlítsa az előző év azonos időszakának behozatali szintjével. Az eljárás megindítását követő adatok az eljárás megindításakor az érintett termék számára létrehozott TARIC-kódokon alapultak. Ezeket a Bizottság összehasonlította a vizsgálati időszak négy hónapja alatt Kínából érkező havi átlagos behozatallal.

1. táblázat

A Kínából érkező behozatal a vizsgálati időszakban és az eljárás megindítását követően (tonna)

(4)

Következésképpen, tekintettel arra, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel nem teljesült, azaz nem volt tapasztalható a behozatal további jelentős mértékű növekedése, a Bizottság az érintett termék behozatalaira vonatkozóan az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése alapján nem vezetett be nyilvántartásba vételi kötelezettséget.

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. Emellett kifejezetten tájékoztatta a panaszosokat, az ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat, valamint az eljárás megindításában érintettként ismert szövetségeket az eljárás megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(6)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az eljárás megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(7)

Több érdekelt fél kért meghallgatást a Bizottság szolgálataitól. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(8)

Az egyik felhasználó – a továbbiakban mint „A” jelű vállalat – névtelen kívánt maradni annak érdekében, hogy elkerülje a panaszosok esetleges megtorló intézkedéseit, amelyek egyúttal a beszállítói is.

(9)

Az Európai Alumínium Szövetség megjegyezte, hogy az „A” jelű vállalatnak nincs legitimációja ebben az eljárásban, mivel – az Európai Alumínium Szövetség véleménye szerint – nem fedte fel kilétét, illetve nem bizonyította, hogy objektív kapcsolat állna fenn tevékenysége és az alábbi 2.2. szakaszban meghatározott hasonló termék között. Az Európai Alumínium Szövetség azt állította továbbá, hogy az „A” jelű vállalat névtelenségét nem indokolja az EU-n belüli megtorló intézkedések kockázata, mivel az „A” jelű vállalat az EU-ban található, ahol érvényesülnek az alapvető európai értékek, és a hasonló termék európai gyártói nem vennének részt ilyen gyakorlatban.

(10)

A rendelkezésre álló információk (3) és az „A” jelű vállalat által a Bizottsággal megosztott bizalmas információk azt bizonyították, hogy az „A” jelű vállalat kellő időben nyilvántartásba vetette magát érdekelt félként, és bizonyítékokkal szolgált a tevékenysége és a vizsgált termék közötti objektív kapcsolatra vonatkozóan. Ami a névtelenség iránti kérelem okait illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vállalat kielégítően megindokolta kérelmét. Különösen az „A” jelű vállalat megfelelően dokumentált információkat szolgáltatott a kereskedelmi jellegű megtorlásoktól való félelmére vonatkozóan, amely a tevékenysége jellegéből, valamint az érintett piacon aktív más felekkel fennálló üzleti kapcsolataiból fakad. Következésképpen a Bizottság e vizsgálat keretében névtelenséget biztosította a szóban forgó vállalatnak.

(11)

Az „A” jelű vállalat és a Shanghai Huafon Aluminium Corporation (a továbbiakban: Huafon) kifogásolta, hogy hiányzik a (57) preambulumbekezdésben, valamint a vizsgált terméknek az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő meghatározásában említett termékek kizárásának indoklása.

(12)

Az alaprendelet előírja, hogy a panasznak tartalmaznia kell az állítólagosan dömpingelt termék kimerítő leírását. Ugyanakkor nem írja elő, hogy a panaszosnak indokolást kell szolgáltatnia azokkal a termékekkel kapcsolatosan, amelyekre nem terjed ki a panasza. Ezen indok alapján a Bizottság az állítást elutasította.

(13)

Az „A” jelű vállalat azt is állította, hogy mivel a panaszt az uniós termelés csupán 80 %-át képviselő gyártók nyújtották be, feltételezhető, hogy az uniós termelés 20 %-át kitevő többi gyártó nem szenvedett jelentős kárt.

(14)

Az eljárás megindításához kapott támogatás mértéke nem szolgál megbízható jelzésként az uniós gazdasági ágazatot ért kárra vonatkozóan. Az eljárás megindításával kapcsolatos jogi követelményeket az alaprendelet 5. cikke határozza meg. A panaszban szereplő bizonyíték elegendő volt ahhoz, hogy a Bizottság az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban vizsgálatot indítson. Továbbá, amint arra az „A” jelű vállalat emlékeztetett, a panaszt az összes nem belső felhasználásra történő uniós termelés 80 %-át képviselő uniós gyártók nyújtották be és támogatták, egyértelműen lefedve az uniós gazdasági ágazat jelentős hányadát, ahogyan azt az 5. cikk (4) bekezdése előírja. Ezen okokból a Bizottság elutasította az állítást.

(15)

Ugyanez a felhasználó azzal érvelt, hogy a panaszban leírt bizonyos kármutatók a vizsgálat hatálya alól kizárt termékeken alapultak. Mivel azonban ez az állítás nem volt kellően konkrét, és azt semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá, a Bizottság elutasította azt.

(16)

Egy felhasználó, a Valeo Systèmes Thermiques SAS (a továbbiakban: Valeo) azt állította, hogy a panaszos szegmensenkénti kárelemzést végzett, és ez az elemzés nem mutatta ki a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket ért kárt, tekintettel a panaszban szereplő csekély mértékű alákínálási és alulértékesítési különbözetre. A Valeo emellett hivatkozott e termékkategória legfontosabb gyártójának éves beszámolójára, jelezve, hogy az utóbbi jó pénzügyi teljesítményről számolt be 2019-ben és 2020 első felében, és a kínai behozatalt nem tüntette fel kockázatként.

(17)

A Bizottság megjegyezte, hogy a panasz nem tartalmazott szegmensenként elvégzett, teljeskörű kárelemzést, hanem három reprezentatív terméktípus – többek között a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek – alákínálási és alulértékesítési számításait tartalmazta. Ami a szóban forgó terméktípust illeti, a panasz nem tartalmazott minden konkrét kármutatót. Ehelyett a hasonló termék egészére vonatkozó valamennyi mutató szerepelt benne, szegmensenkénti kárelemzés azonban nem.

(18)

A gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek legfontosabb gyártóját illetően a Bizottság megállapította, hogy annak termékkínálata nem korlátozódik kizárólag a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre, hanem magában foglal fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez szánt termékeket is. Ezenkívül a szóban forgó gyártó éves beszámolója nem kizárólag az Unióban történő értékesítéseire, hanem szerte a világon folytatott tevékenységére vonatkoznak, ami megmagyarázza, hogy miért nem emeli ki Kínát kockázati tényezőként. Ezért a Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította.

(19)

A Valeo és az „A” jelű vállalat azt állította, hogy a panasz nem szolgált bizonyítékkal arra nézve, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett, és ezt azzal indokolták, hogy számos mutató, például az exportértékesítés, a beruházások, a kapacitás, a készletek, az árak és a foglalkoztatás pozitív tendenciát mutatott.

(20)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének d) pontja az eljárás megindításának szakaszában – többek között – a releváns kártényezők vizsgálatát írja elő. Az alaprendelet 5. cikke nem írja elő kifejezetten, hogy a 3. cikke (5) bekezdésében felsorolt összes kártényező esetében romlást kell tapasztalni ahhoz, hogy a jelentős kár megállapítható legyen. Az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövege azt mondja ki, hogy a panasznak tartalmaznia kell információkat az állítólagosan dömpingelt behozatal volumenének változására, az említett behozatalnak a hasonló termék uniós piacon felszámított áraira gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra ebből következően gyakorolt hatására vonatkozóan, amit az uniós gazdasági ágazat helyzetére kihatással lévő releváns (de nem feltétlenül összes), például az alaprendelet 3. cikkének (3) és (5) bekezdésében szereplő tényezők és mutatók is tanúsítanak. Valójában a panasz kárra vonatkozó egyedi elemzése azt mutatja, hogy elegendő bizonyíték utal a Kínából érkező, az uniós ipar árainak jelentősen alákínáló árakon történő behozatal jelentős uniós piaci térnyerésére. A panasz bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy ez jelentősen káros hatással bírt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, például a piaci részesedésére és a jövedelmezőségére, a 2016 és 2019 közötti időszakban. Ezért a Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította.

(21)

Egy másik érdekelt fél, a Nilo Asia PTE Ltd./Lodec Metall-Handel Niederlassung Bremen der O. Wilms GmbH (a továbbiakban: Nilo) azzal érvelt, hogy az alákínálás és az alulértékesítés kiszámításához használt KN-kódok nem teszik lehetővé az alumíniumlap és a közönséges alumíniumlemez azonosítását, és pontatlanságokhoz vezethetnek. Egyúttal vitatta az alulértékesítési számításokhoz használt módszertant.

(22)

Ami az alulértékesítési számításokhoz használt módszertant illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos objektív adatokat és módszertant használt az exportár megállapításához, amely az áruk Unióba történő szállításának költségeit is magukba foglaló teljes tényleges költségen alapult. Ezenkívül a KN-kódok az eljárás ezen szakaszában helyesek voltak, ahogyan azt a Bizottság is ellenőrizte. Az uniós gazdasági ágazat irányára a panaszosnak az alaprendelet 7. cikkével összhangban 6 %-os nyereségcéllal megnövelt termelési költségén alapult. Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy a panaszos helyesen határozta meg az áron aluli értékesítést, és elutasította ezt az állítást.

(23)

A Nilo és egy exportáló gyártó, a Xiamen Xiashun Aluminium Foil Co., Ltd. (a továbbiakban: Xiamen Xiashun), azt állította, hogy a panaszos túlbecsülte a teljes uniós felhasználást. Hivatkoztak az Európai Alumínium Szövetség 2019-es jelentésére (4), amely szerint a felhasználás 5 447 millió tonna volt.

(24)

A Bizottság megállapította, hogy e vizsgálat hatálya eltér a hivatkozott jelentésétől. Ugyanis, amint az az eljárás megindításáról szóló értesítésben szerepel, a Bizottság több terméket kizárt a termékkörből. Ezenfelül az említett jelentés nemcsak az EU-ra vonatkozik, hanem az EFTA többi tagországára is kiterjed, például Norvégiára, Svájcra és Törökországra. Ezen eltérések miatt a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(25)

A Xiamen Xiashun exportáló gyártó vitatta a panaszos azon állítását, miszerint a Kínából érkező behozatal árai következetesen alacsonyabbak lennének, mint a más országokból érkező behozatal árai, és ezt azzal indokolta, hogy a termékkör által lefedett összes KN-kódon alapuló elemzés nem elég pontos. A 7607 11 90 KN-kódra vonatkozóan benyújtott egy elemzést, amely azt mutatta, hogy a török importárak voltak a legalacsonyabbak, és így az uniós gazdasági ágazatot ért kár a Kínán kívüli országokból érkező behozatalnak volt betudható.

(26)

A Bizottság rámutatott, hogy a szóban forgó elemzés egyetlen KN-kódra korlátozódik, és nem cáfolja a panaszos állítását. Ami a figyelembe vett időszak alatti behozatal átfogó elemzését illeti, a Bizottság az (51)–(59) preambulumbekezdésre hivatkozik. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(27)

A Xiamen Xiashun azt is állította, hogy a panasz nem tartalmazott a Kínából érkező behozatal által okozott jelentős kár fennállására vonatkozóan egyértelmű bizonyítékokat, és hivatkozott a mikro- és makrogazdasági mutatókkal kapcsolatos állítások hibáira. A szóban forgó fél vitatta a panaszban szereplő mutatók megbízhatóságát és pontosságát, hivatkozva több elszigetelt, különféle uniós gyártókat érintő elemre, amelyek állítólag befolyásolták a mutatókat. Nem ismertette azonban, hogy ezek a példák milyen módon kérdőjeleznék meg a Bizottság azon általános értékelését, miszerint a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott az eljárás megindításához.

(28)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket és a fólia-alapanyagokat ki kellene zárni a vizsgálat köréből, vagy legalábbis külön, szegmens-specifikus elemzésre van szükség.

(29)

Az eljárás megindításának szakaszában nem volt arra utaló jel, hogy ezeket a szegmenseket külön kellene elemezni. A vizsgálat során a Bizottság összegyűjtötte az érdekelt feleknek az érintett termékkel kapcsolatos észrevételeit, valamint a kizárás és a szegmensenkénti elemzés iránti kérelmeit. A kizárás iránti kérelmeket a (61)–(105) preambulumbekezdés, míg a szegmensenkénti elemzés feltételezett szükségességét a (38)–(45) preambulumbekezdés vizsgálja.

(30)

Az egyik importőr, a Nilo megkérdőjelezte a panaszos által az alumíniumlapra és közönséges alumíniumlemezre vonatkozó dömpingszámítások során alkalmazott módszertant és KN-kódokat, és úgy vélte, hogy ez egy súlyos hiányosság a panaszban.

(31)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos objektív adatokat és módszertant használt az exportár megállapításához. Ezenkívül a KN-kódok az eljárás ezen szakaszában helyesek voltak, ahogyan azt a Bizottság is ellenőrizte. Továbbá ami a dömpingszámítást illeti, figyelembe véve a panaszban az alumíniumlap és a közönséges alumíniumlemez esetében megállapított rendes érték szintjét, a dömpingre vonatkozó ténymegállapítással kapcsolatos következtetés azonos lett volna, vagyis a kapott dömpingkülönbözet jelentősen nagyobb lenne, mint a csekély mértékű különbözet küszöbértéke. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(32)

A mintában szereplő egyik exportáló gyártó, a Xiamen Xiashun előadta, hogy a panasz nem tartalmazott a dömpingre vonatkozóan elegendő bizonyítékot. Az „A” jelű vállalat szerint az alumíniumöntecs ára és a rendes érték is túlzottan magas. Különösen úgy vélte, hogy az alumíniumöntecsnek a dömpingszámításokhoz használt, 2019-es átlagára tonnánként 1 792 USD volt, nem pedig 2 300–2 700 EUR, amint az a panaszban szerepelt. Az „A” jelű vállalat továbbá úgy vélte, hogy túlzó a panasz azon állítása, miszerint egy tonna közönséges alumíniumlemez előállításához 1–2 alumíniumöntecs felhasználása szükséges. A Xiamen Xiashun továbbá azzal érvelt, hogy a panaszban a közönséges alumíniumlemezek esetében a dömpingszámításhoz használt tonnánkénti 107,77 EUR szállítási költség túl magas azon költségekhez képest, amelyek a Xiamen Xiashunnál ugyanezen termék szállítása kapcsán felmerülnek (5).

(33)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. A panaszos által a számításokhoz felhasznált alumíniumöntecs-ár tonnánként 1 797 EUR volt, nem pedig tonnánként 2 300–2 700 EUR, amint azt a Xiamen Xiashun állítja (6). Ezenkívül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy mind az egy tonna közönséges alumíniumlap előállításához szükséges alumíniumöntecs-felhasználás mértékét, mind pedig a szállítási költségeit a panaszos kellő bizonyítékkal alátámasztotta. Még ha a Xiamen Xiashun által javasolt szállítási költségek felhasználásával a Bizottság újra is számolja a rendes értéket, az így kapott dömpingkülönbözet nagymértékben meghaladta a csekély mértékű különbözet küszöbértékét. Ez alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszban szereplő bizonyítékok elegendőek az eljárás megindításához.

(34)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(35)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a vizsgálati időszak alatti termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók azon vállalatok a becsült teljes termelési volumen 35 %-át tették ki, valamint a hasonló termék becsült teljes uniós értékesítési volumenének 35 %-át. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az Európai Alumínium Szövetség a mintában szereplő két tagja nevében nyújtott be észrevételeket. Egy, az ideiglenes mintában szereplő vállalat azt kérte, hogy a Bizottság csak az egyik hengerlő üzemét vegye fel a mintába, mivel az pontosan a Kínából jellemzően importált termékeket állítja elő. Azt is állította, hogy reprezentatívabbá tenné a mintát, ha csak ez az egy hengerlő üzeme kerülne felvételre. A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok különálló jogi személyekből állnak, és nem lehet különbséget tenni egy adott jogi személy belső szervezeti felépítése alapján, ha az összes alegység ugyanazon jogi személyhez tartozik. Emiatt a Bizottság ezt a kérést elutasította.

(36)

Egy másik, a mintában szereplő vállalat azt állította, hogy megnehezítené az ellenőrzést, ha a vállalatcsoportjából csupán egy jogi személy kerülne a mintába felvételre, mivel az informatikai és számviteli rendszert csoportszinten működtetik. A Bizottság a rendelkezésre álló korlátozott időre való tekintettel úgy döntött, arra szorítkozik, hogy csak a szóban forgó jogi személyt vegye fel a mintába. Tekintettel azonban a szóban forgó jogi személy által gyártott termékek értékesítési csatornáira és arra, hogy a társasággal kapcsolatban álló vállalatok részt vehetnek az értékesítési folyamatban, a vállalatcsoport többi tagjának is ki kellett töltenie a kérdőív vonatkozó részeit.

(37)

A fentiek fényében a Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatívnak tekintette.

(38)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(39)

Négy független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a behozatali volumenek alapján hármat vett fel közülük a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság kikérte valamennyi ismert érintett importőr véleményét a minta kiválasztásával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett.

(40)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg és/vagy lépjen kapcsolatba azokkal az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(41)

Az érintett országban működő huszonnégy exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unióba irányuló legnagyobb reprezentatív exportvolumen alapján három társaságot/vállalatcsoportot vett fel a mintába, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. E társaságok/vállalatcsoportok a becsült teljes kivitel 18,9 %-át tették ki. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság valamennyi ismert érintett exportáló gyártó és az érintett ország hatóságai számára lehetőséget biztosított arra, hogy a mintavétellel kapcsolatos észrevételeket tegyenek.

(42)

2020. augusztus 27-i levelében a Yantai Jintai International Trade Co., Ltd. társaság (a Nanshan csoport része) benyújtotta észrevételeit és kérte a mintába való felvételét. 2020. szeptember 2-i e-mailjében a mintában szereplő egyik társaság, a Tianjin Zhongwang Aluminium Co. arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy beszüntette az együttműködést. Ez alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a Tianjin Zhongwang Aluminium Co. helyére a Nanshan csoportot veszi fel a mintába. A módosított minta szintén a vizsgálati időszak alatt Kínából az Unióba irányuló kivitel teljes becsült volumenének 18,9 %-át teszi ki. A módosított mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(43)

Tizenhét kínai exportáló gyártót, amelyek az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján egyedi vizsgálatot kérvényeztek, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkért, hogy töltse ki a kérdőívet. A megadott határidőn belül azonban egyetlen exportáló gyártó sem nyújtott be kitöltött kérdőívet. Ezért a Bizottság egyetlen vállalatot sem vont egyedi vizsgálat alá.

(44)

A Bizottság kérdőívet küldött Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. Emellett az alaprendelet 7. cikke (2a) és (2b) bekezdésének értelmében vett nyersanyagokat érintő torzulásokra vonatkozó kérdőívet is küldött a kínai kormánynak.

(45)

A Bizottság továbbá a mintában szereplő uniós gyártóknak, a mintában szereplő importőröknek, a felhasználóknak, valamint a mintában szereplő exportáló gyártóknak is küldött kérdőívet. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (7).

(46)

A Bizottságnak a mintában szereplő három uniós gyártó, az uniós gyártók szervezete, a mintában szereplő három független importőr, öt felhasználó, valamint három exportáló gyártók(ból álló csoport) nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(47)

Egy további felhasználó hiányosan kitöltött kérdőívet küldött vissza, amely nem tartalmazott értelmes, bizalmasnak nem minősülő változatot sem. Számos kérés és emlékeztető ellenére a szóban forgó felhasználó nem adta meg a kért információkat. A kérdőívre adott válaszait ezért a Bizottság nem vette figyelembe az elemzés során.

(48)

A Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság a vizsgálat ideiglenes szakaszában nem tudott az alaprendelet 16. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni. A Bizottság ehelyett az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte az ideiglenes megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (8). A Bizottság a következő vállalkozások/felek esetében végzett távoli ellenőrzést:

—

Európai Alumínium Szövetség, Brüsszel, Belgium;

—

Hydro csoport (a továbbiakban: Hydro):

—

Elval Halcor csoport:

—

Aludium csoport:

—

„A” jelű vállalat,

—

Valeo csoport

—

Jiangsu Alcha Aluminum Group Co., Ltd. (a továbbiakban: Jiangsu Alcha csoport),

—

Nanshan csoport

—

Xiamen Xiashun Aluminium Foil Co., Ltd.

(49)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2017. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(50)

A jelen ügy 2020. augusztus 14-én, azaz az Egyesült Királyság és az EU által megállapodott átmeneti időszakban indult, amelyben az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra. Ez az időszak 2020. december 31-én ért véget. Következésképpen 2021. január 1-jétől az egyesült királyságbeli vállalatok és szervezetek már nem minősülnek érdekelt feleknek ebben az eljárásban.

(51)

Az ügy irataihoz 2021. január 18-án fűzött feljegyzésével (9) a Bizottság felkérte azokat az egyesült királyságbeli gazdasági szereplőket, amelyek úgy vélik, hogy továbbra is érdekelt feleknek minősülnek, vegyék fel vele a kapcsolatot. Egyetlen vállalat sem jelentkezett.

(52)

Annak érdekében, hogy a Bizottság összhangba hozza az érdekelt felektől gyűjtött adatokat azzal a ténnyel, hogy az átmeneti időszak véget ért, és az így az uniós jog többé már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra, az érintett érdekelt feleket felkérte, hogy töltsenek ki egy felülvizsgált, a 27 tagú EU-t alapul vevő kérdőívet.

(53)

Az egyik felhasználó, a Valeo azt állította, hogy a panasz jelentős eljárási hiányosságoktól szenvedett, mivel – az Egyesült Királyságot is magában foglaló – 28 tagú EU adatain alapult, miközben a panasz benyújtásának és az eljárás megindításának időpontjában ez az ország már nem volt tagállam.

(54)

Az (50) preambulumbekezdésben említettek szerint, az Egyesült Királyság és az EU megállapodott egy átmeneti időszakról, amely alatt az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra. Ez az időszak 2020. december 31-én ért véget (10). Mivel az ügy az átmeneti időszakban indult, a panaszt érvényesen nyújtották be a 28 tagú EU-t alapul véve. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(55)

Az érintett termék: síkhengerelt, ötvözött vagy ötvözetlen, akár tovább megmunkált is, alátét nélküli, más anyagból készült belső rétegek nélküli,

(56)

Az érintett termék (11) szokásos megnevezése: „síkhengerelt alumíniumtermékek”. A gyártási folyamat négy egymást követő szakaszának eredményeként jön létre: olvasztás, öntés, hengerlés és felületkezelés. Az integrációjuk szintjétől függően egyes vállalatok eltérő szakaszban kezdhetik meg a gyártási folyamatot.

(57)

Nem tartoznak e vizsgálat hatókörébe a következő termékek:

(58)

A síkhengerelt alumíniumtermékeket széles körben alkalmazzák különféle területeken, úgymint az építőipar, fóliagyártás, műszaki alkalmazások, közlekedés és tartós fogyasztási cikkek.

(59)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(60)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(61)

Több fél nyújtott be a következő termékeknek a termékkörből való kizárására irányuló kérelmet: keményforrasztott alumíniumból készült gépjármű-hőcserélők gyártásához, valamint elektromos járművek akkumulátorhűtőinek gyártásához történő felhasználásra szánt plattírozott csövek, plattírozott lemezek, plattírozott bordák és plattírozatlan borda-alapanyag (a továbbiakban: hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek); bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához szánt alumíniumtekercsek; litográfiás nyomólemezek; akkumulátorokhoz való lemezek; 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia, valamint ablakredőnyök lamelláinak gyártásához szánt, síkhengerelt alumíniumtermékek.

(62)

Több érdekelt fél, így a Huafon, a Valeo, a Mahle GmbH, a Gépjárműipari Beszállítók Európai Szövetsége (a továbbiakban: CLEPA) és a TitanX Holding AB (a továbbiakban: TitanX) azt állította, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek eltérő alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek. A jellegzetes gyártási (speciális berendezések) és kémiai folyamatok (a szokásostól eltérő, saját fejlesztésű ötvözetek alkalmazása) eltérő keményforrasztási képességet, formázhatóságot, szilárdságot, korrózióállóságot és rétegarányokat (plattírozásnál) eredményeznek, aminek következtében a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek teljes mértékben különböznek a termék meghatározásába tartozó többi síkhengerelt alumíniumterméktől. Azt is állították, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek – azok egyedi fizikai, mechanikai és kémiai tulajdonságai folytán, amelyeket az upstream és downstream ágazattal közösen fejlesztettek ki – nem felcserélhetők a vizsgálat hatálya alá tartozó, tömegáruként gyártott, egyéb alkalmazásokhoz használt síkhengerelt alumíniumtermékekkel. Azt állították továbbá, hogy ezek főleg egyedi megrendelésre készülnek, kis volumenben kereskednek velük, amely a síkhengerelt alumíniumtermékek teljes uniós piacának kevesebb, mint 5 %-át teszi ki, valamint, hogy ezeket magas áron értékesítik első osztályú gépjárműipari beszállítóknak, amelyek műszaki, kereskedelmi és kockázatminimalizálási okokból a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek összes kategóriáját ugyanazon beszállítótól szerzik be egy „egyablakos rendszerben”.

(63)

A felek azt állították továbbá, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket a vámhatóságok azonos módon tudják azonosítani, mint azokat a gépjárműiparnak (12) vagy a légijárműiparnak szánt termékeket, amelyeket a panaszosok kizártak a termékkörből. Azt állították, hogy – a gépjárműiparnak szánt karosszéria-panelekhez hasonlóan – ezért ki kell zárni a termékkörből a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket is.

(64)

A Huafon azzal is érvelt, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékei különböznek az Unióban gyártottaktól az eltérő gyártási folyamat miatt (folyamatos öntés), amely egyedi műszaki jellemzőket biztosít a termékeinek több szempontból is, például a szemcseméret, a szilárdság, a korrózióállóság, a formázhatóság, a keményforrasztási képesség, a tűrések, valamint az erózió tekintetében. Azzal érvelt továbbá, hogy a legtöbb uniós gyártó nem hajlandó a megrendelők sajátos igényeire szabott hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket szállítani.

(65)

A szóban forgó felek a következő elemekkel is indokolták kérelmeiket:

(66)

A Bizottság először is megállapította, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek termékcsoportjába tartoznak, amely nemcsak a gépjármű-hőcserélőket, hanem a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez és más alkalmazáshoz (például szélmalmokhoz) használt hőcserélőket is magában foglalja. A gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek – a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez és az egyéb alkalmazásokhoz használt síkhengerelt alumíniumtermékekhez hasonlóan – magukban foglalnak plattírozott (cső, lemez, borda) és plattírozatlan (borda) termékeket. A felhasználó Valeo állításával ellentétben a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez szánt hőcserélők piacának mérete jelentős, és a hőcserélők teljes uniós piacának 20 %-át teszi ki. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt is mutatják, hogy a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékek hőcserélői az ötvözetet, hőkezelést és vastagságot tekintve hasonlóak a gépjármű-hőcserélőkhöz.

(67)

Másodszor: az Európai Alumínium Szövetség által benyújtott panasz kiterjedt a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre is, függetlenül azok alkalmazási módjától, és azok beletartoznak az eljárás megindításáról szóló értesítésben és az (55)–(58) preambulumbekezdésben meghatározott termékkörbe. Ezenkívül a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket a vastagság, a forma, a felhasznált anyag, a felületkezelés és a hőkezelés szempontjából osztályozni lehet a vizsgálat által előirányzott termékkódok segítségével.

(68)

Harmadszor: a vizsgálat feltárta, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek ugyanazokkal az alapvető kémiai jellemzőkkel bírnak, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek. Még ha plattírozottak is, több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból állnak, hasonlóan a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez. Ezenkívül, még akkor is, ha saját fejlesztésű ötvözeteket használnak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekben, ezek nagyban hasonlítanak más ötvözetekhez, mivel többnyire a 3xxx sorozatba tartozó ötvözetekből származnak.

(69)

Ami a fizikai és műszaki jellemzőket illeti, a síkhengerelt alumíniumtermékek többségének megvannak a maga sajátos specifikációi a felhasználástól vagy az adott végfelhasználó követelményeitől függően. Az a tény, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártóinak be kell tartaniuk a keményforrasztási képességre, a formázhatóságra, a szilárdságra, a szemcseméretre vagy a korrózióállóságra vonatkozó konkrét követelményeket, nem jelenti azt, hogy a termékeik nem ugyanazokkal az alapvető műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek. Ugyanakkor, még ha nem is egyeznének ezen alapvető jellemzőik bizonyos, a vizsgálat hatálya alá tartozó síkhengerelt alumíniumtermékek jellemzőivel – jóllehet nem a helyzet –, az alapvető jellemzőik egyeznének az ugyanazon termékcsoporthoz tartozó, nevezetesen a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez és egyéb alkalmazásokhoz használt, hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek alapvető jellemzőivel.

(70)

Ami a felcserélhetőséget illeti, a különböző termékcsoportokhoz tartozó síkhengerelt alumíniumtermékek nem feltétlenül cserélhetők fel különféle okok, például az ötvözetek speciális kezelése vagy a felületkezelés típusa miatt. Ezek a termékek ugyanakkor a vizsgálat hatálya alá tartoznak, mivel azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek.

(71)

Ami a gyártási folyamatot illeti, a Bizottság megállapította, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek ugyanazon gyártási folyamat eredményei, mint az (56) preambulumbekezdésben leírtak, amelynek során nagyrészt ugyanazokat a berendezéseket használják, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek esetében. Az a tény, hogy bizonyos ötvözeteket egyedileg kell kifejleszteni, vagy hogy a termékeket validálni kell, nem a gyártási folyamathoz, hanem inkább a kutatás-fejlesztés szakaszához kapcsolódik, amely elkülönül a gyártási folyamattól. Még akkor is, ha a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekhez speciális berendezéseket (plattírozó állomás, hasítóberendezések) használnak, ezeket a berendezéseket fel lehet használni más hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek, vagy egyszerűen más, bizonyos szélességű síkhengerelt alumíniumtermékek gyártására. Az a tény, hogy bizonyos gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket folyamatos öntéssel állítanak elő, szintén nem indokolja ennek a terméknek a külön kezelését, mivel más, a vizsgálat hatálya alá tartozó termékek is előállíthatók ugyanilyen típusú eljárással.

(72)

Harmadszor: ami a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek forgalmazását illeti, a Bizottság megállapította, hogy a legtöbb síkhengerelt alumíniumterméket megrendelésre készítik, és a tömegáruk részaránya alacsony közöttük. Továbbá, figyelembe véve, hogy e termék az uniós piaci felhasználás körülbelül 9 %-át teszi ki, nem tekinthető úgy, hogy kis volumenben kereskednek vele, illetve, hogy az egy réspiacot képviselne.

(73)

Negyedszer: a Bizottság azt is megállapította, hogy nem kizárólagosan a gépjármű-hőcserélők a vizsgálat hatálya alá tartozó, első osztályú járműipari beszállítóknak értékesített termékek. Valójában más termékeket, például a futóműveket és az alkatrészeket is végső soron a gépjárműiparnak szánják, ugyanazon az értékesítési csatornán keresztül kerülnek forgalmazásra, és az esetükben is szükség van validálási eljárásra. Mi több, a hőcserélőgyártók különböző beszállítóktól szerezhetik be a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek különféle kategóriáit, vagyis nincs egyablakos rendszer, amint azt az érintett felek tévesen állították. Végül a Bizottság megállapította azt is, hogy a mintában szereplő uniós gyártók jelentős hányadban értékesítettek a termékkörbe tartozó egyéb termékeket a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeknél magasabb áron. Ezen egyéb termékek a mintába felvett uniós gyártók teljes értékesítési volumenének több mint 8 %-át tették ki a vizsgálati időszak alatt.

(74)

Ötödször: a Bizottság nem értett egyet azzal, hogy a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket ki kellene zárni azok gépjárműiparban történő használata miatt. Emlékeztetett arra, hogy nem minden autóipari alkalmazásra szánt termék van kizárva a vizsgálat hatóköréből. Valójában a vizsgált termék magában foglalja a gépjárműipari termékekhez szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket, például a gépjárműipari alkalmazásokhoz szánt részegységeket (futómű, alkatrészek) is.

(75)

Ami az uniós érdekekkel kapcsolatos állításokat illeti, a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a jelenlegi keresletet kielégítse, és hogy a versenyfeltételekre és az EU-ban rendelkezésre álló kapacitásokra tekintettel nem áll fenn az árak strukturális emelkedésének kockázata, amit a Gränges és az Impexmetal egyesülésére vonatkozó, közelmúltbeli bizottsági határozat is megerősített (14). Az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott és a Bizottság által ellenőrzött információk alapján az uniós gazdasági ágazat a közelmúltban a termelési kapacitásának növelését célzó beruházásokat hajtott végre, és más kapcsolódó projektek is folyamatban vannak. A rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a növekedés valószínűleg felszívja az autógyártási modellek várható változásai (nevezetesen a belső égésű motorok számának csökkenése és a hálózatról tölthető hibrid/elektromos járművek térnyerése) következtében előrejelzett növekvő keresletet.

(76)

Ami a megnövekedett költségeket illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a világjárvány előtti nyereségszintjük lehetővé teszi a gépjármű-hőcserélők gyártói számára, hogy vállalják a dömpingellenes vámok vagy validálási költségek formájában felmerülő többletköltségeket, ha vissza kívánnának térni az uniós gyártóktól történő beszerzésre. Ezen túlmenően e társaságok és vállalatcsoportjaik általános pénzügyi helyzete (például az eredménytartalékuk) nem utalt olyan drámai pénzügyi helyzetre, amely veszélyeztetné tevékenységük folytatását a jelenlegi helyzetben.

(77)

Továbbá ami az ellátási láncra gyakorolt hatást illeti, meg kell jegyezni, hogy a gépjármű-hőcserélők gyártói általában a kettős forrásból történő beszerzésre támaszkodnak a sajátos termékek esetében, és minden termékkategória esetében (cső, lemez, borda) általában több validált beszállítóval is rendelkeznek. A gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek uniós gyártói bizonyítottan évek óta nagy mennyiségben szállítanak be ilyen sajátos termékeket a jelentős uniós és EU-n kívüli gyártóknak egyaránt. Ennélfogva rendelkeznek az ilyen termékek fejlesztéséhez és szállításához szükséges berendezésekkel és műszaki know-how-val, és gyakran előminősített beszállítók. Bár ez nem jelenti azt, hogy a felhasználók, ha úgy kívánják, minden termékük esetében azonnal válthatnának az egyik síkhengereltalumíniumtermék-beszállítóról a másikra, az uniós gazdasági ágazat képes lenne gyorsan átvenni a kínai import helyét, és biztonságos alternatív beszerzési forrással szolgálni. Az egyik uniós gyártó azt állította, hogy hasonló folyamat korábban már lezajlott az Egyesült Államok piacán, ahol is egyes nem egyesült államokbeli gyártók át tudták venni a kínai import helyét, miután a Kínából származó síkhengerelt alumíniumtermékekre dömpingellenes vámokat vetettek ki.

(78)

Noha vitán felül áll, hogy az elektromos járművek új generációinak kifejlesztése csökkentené az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az Unióban, a Bizottság ideiglenesen úgy ítélte meg, hogy az ilyen autókhoz szükséges alumíniumnak az EU-ban történő előállítása kevésbé szennyező, mint annak Kínából történő behozatala. Ugyanis függetlenül a Kínából az EU-ba történő szállítás költségeitől, az alumíniumgyártás az Unióban átlagosan körülbelül háromszor kevesebb szén-dioxidot termel, mint Kínában (15). Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vám kivetése a Kínából származó gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre nem összeegyeztethetetlen az Unió tágabb politikájával. E tekintetben az egyik exportáló gyártó, a Huafon azt állította, hogy szén-dioxid-kibocsátása jóval alacsonyabb a kínai átlagnál. Ezt az állítást azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal, és az semmilyen esetre sem extrapolálható a kínai alumíniumipar egészére.

(79)

Ezenkívül két felhasználó, a Mahle és a TitanX is jelezte, hogy az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) kívüli a gépjárműhőcserélő-gyártók versenyelőnyre tesznek szert, amikor dömpingellenes vámok megfizetése nélkül vásárolnak Kínából síkhengerelt alumíniumtermékeket, hivatkozva egy marokkói székhelyű, kínai gépjárműhőcserélő-gyártóra. A Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó gépjárműhőcserélő-gyártó beruházására azért került sor, hogy egy vadonatúj, az EU-n kívül található autógyártó üzem beszállítója legyen, és a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy e beruházás célja a helyi piac kiszolgálása (16). Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(80)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen elutasította az arra irányuló kérelmet, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket kizárja a vizsgált termék köréből.

(81)

Az egyik felhasználó, nevezetesen az „A” jelű vállalat, kérte a bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához szánt alumíniumtekercsek termékkörből való kizárását, és ezt azzal indokolta, hogy ezeknek a tekercsek eltérő fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek a feszültségmentesítés és a megjelenése tekintetében, figyelembe véve, hogy még egy apró tökéletlenség is a rendeltetésére alkalmatlanná teszi a terméket.

(82)

Tekintettel a magas minőségi követelményekre, a vállalat azt állította, hogy az ilyen termékek nem felcserélhetők más síkhengerelt alumíniumtermékekkel és nem helyettesíthetők más termékekkel. Ami a gyártási folyamatot illeti, a szóban forgó fél azzal érvelt, hogy a kínai gyártók az érintett terméktípust a legkorszerűbb berendezések (melegen hengerlő, feszültségmentesítő gépsorok, többállványos [tandem] melegalakító hengersorok) segítségével gyártják, ami jobb minőséget és termelékenységet, valamint alacsonyabb költségeket eredményez.

(83)

Ugyanez a fél azt is állította, hogy jelentős nehézségekkel szembesült nemcsak annak során, amikor az uniós gazdasági ágazattól szerezte be az előírt szabványoknak megfelelő, szóban forgó terméktípust, hanem akkor is, amikor a Kínából történő beszerzése egy részét az Unióból történő beszerzéssel váltotta fel. Azt is állította, hogy a szóban forgó terméktípus a termelési költségeinek jelentős részét képviseli, és vám kivetése esetén új szállítókat kellene validálnia, ami a költségek növekedéséhez vezetne.

(84)

A Bizottság megállapította, hogy a bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához szánt alumíniumtekercsek a fenti (55)–(58) preambulumbekezdésben meghatározott termékkörbe tartoznak, és a vastagság, a forma, a felhasznált anyag, a felületkezelés és a hőkezelés szempontjából osztályozni lehet azokat a vizsgálat által előirányzott termékkódok segítségével. Emellett alapvető kémiai, műszaki és fizikai jellemzőik egyeznek más síkhengerelt alumíniumtermékek jellemzőivel, mivel ezek is több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból állnak, hasonlóan a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez. Ezenkívül hasonló ötvözetekből készülnek, és hasonló a felületkezelésük, hőkezelésük és vastagságuk, mint a vizsgálat körébe tartozó egyéb síkhengerelt alumíniumtermékeké. A feszültségmentesítés nem kizárólag a szóban forgó terméktípusnál alkalmazott folyamat, mivel azt a síkhengerelt alumíniumtermékek más kategóriái, például a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek esetén is alkalmazzák.

(85)

Ami a felcserélhetőséget illeti, a különböző termékcsoportokhoz tartozó síkhengerelt alumíniumtermékek nem feltétlenül cserélhetők fel különféle okok, például az ötvözetek speciális kezelése vagy a felületkezelés típusa miatt. Ezek a termékek ugyanakkor a vizsgálat hatálya alá tartoznak, mivel azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek.

(86)

Ami a gyártási folyamatot illeti, a Bizottság ideiglenesen úgy ítélte meg, hogy a bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához szánt alumíniumtekercsek ugyanazon gyártási folyamat eredményei, mint az (56) preambulumbekezdésben leírtak, amelynek során nagyrészt ugyanazokat a berendezéseket használják, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek esetében. Az a tény, hogy a kínai gyártók állítólagosan a legkorszerűbb berendezéseket használják, nem változtat magán a terméken. Mindenesetre egyes uniós gyártók hasonló gyártóberendezésekkel rendelkeznek.

(87)

A Bizottság azonban elismerte az „A” jelű vállalat által gyártott termékek egyedi jellegét, valamint azokat a nehézségeket, amelyekkel a vállalat a bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához szánt alumíniumtekercsek Unióban történő beszerzése során szembesül. Ez idáig az uniós gazdasági ágazat nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani ennek ellenkezőjét. Ezenkívül a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártókkal kapcsolatban ideiglenesen megállapította, hogy egyikük sem gyárt elegendő mennyiségben ilyen sajátos, szabadpiaci értékesítésre szánt terméktípusokat. Ezenkívül az Unióban az alumínium kompozit panelek részesedése a síkhengerelt alumíniumtermékek csoportjában a becslések szerint 2 % alatt van.

(88)

A fenti megfontolásokra tekintettel és a rendelkezésére álló bizonyítékok fényében a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az alumíniumtekercsek behozatalát ki kell venni a vám hatálya alól, amennyiben azokat bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártására használják.

(89)

Az egyik exportáló gyártó, a Xiamen Xiashun pontosítást kért arra vonatkozóan, hogy a litográfiás nyomólemezekre és az akkumulátorokhoz való fóliákra kiterjed-e a vizsgálat termékköre. Ezzel kapcsolatban azt állította, hogy ezek a termékek az alkalmazásuk, a rendeltetési piacuk, a fizikai és kémiai jellemzőik, valamint a gyártási folyamatok tekintetében különböztek a borda-alapanyagtól.

(90)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a litográfiai lapok és az akkumulátorokhoz való fóliák a fenti (55)–(58) preambulumbekezdésben meghatározott termékkörbe tartoznak, és a vastagság, a forma, a felhasznált anyag, a felületkezelés és a hőkezelés szempontjából osztályozni lehet azokat a vizsgálat által előirányzott termékkódok segítségével.

(91)

Másodszor: a fél által felhozott érvekkel ellentétben, a jelenlegi vizsgálat termékköre sokkal tágabb és nem korlátozódik a borda-alapanyagra. A vizsgálat továbbá feltárta, hogy a litográfiás nyomólemezek és az akkumulátorokhoz való fóliák alapvető kémiai jellemzői egyeznek más síkhengerelt alumíniumtermékek jellemzőivel, mivel ezek is több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból állnak, hasonlóan a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez. Ezenkívül hasonló ötvözetekből készülnek, és hasonló a felületkezelésük, hőkezelésük és vastagságuk, mint a vizsgálat körébe tartozó egyéb síkhengerelt alumíniumtermékeké. Mi több, az a tény, hogy ezeket a termékeket speciális alkalmazásokra szánják meghatározott ágazatokban, nem egyedülálló, mivel a síkhengerelt alumíniumtermékek többségének megvannak a maguk sajátos specifikációi a felhasználástól vagy az adott végfelhasználó követelményeitől függően.

(92)

Ami a gyártási folyamatot illeti, a Bizottság úgy vélte, hogy a litográfiás nyomólemezek és az akkumulátorokhoz való fóliák ugyanazon gyártási folyamat eredményei, mint az (56) preambulumbekezdésben leírtak, amelynek során nagyrészt ugyanazokat a berendezéseket használják, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek esetében. Pusztán az a tény, hogy e termékek gyártásához speciális (zsírtalanító, feszültségmentesítő) berendezésekre van szükség, nem egyedülálló, mivel ezeket a berendezéseket más síkhengerelt alumíniumtermékek gyártásához is fel lehet használni. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen megerősítette, hogy a litográfiás nyomólemezek és az akkumulátorokhoz való fóliák a vizsgálat hatálya alá tartoznak.

(93)

Az egyik exportáló gyártó, a Nanshan csoport pontosítást kért arra vonatkozóan, hogy a vizsgálat tárgyát képezi-e a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia, és kérte annak a termékkörből való kizárását. Azt állította, hogy a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliának két különböző oldala van (matt és fényes), bizonyos (az 1xxx és 8xxx sorozatba tartozó) ötvözetekből gyártják, és meg kell felelnie az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos uniós jogszabályoknak (azaz az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17), a 2023/2006/EK bizottsági rendeletnek (18), a 94/62/EK tanácsi irányelvnek (19) és az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) (REACH-rendelet), valamint a CEN EN 602 európai szabványnak. Arra is hivatkozott, hogy a Bizottság egy korábbi kijátszásellenes vizsgálatban (21) különböző termékeknek tekintette a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a háztartási alumíniumfóliát az alumíniumötvözetekre, a nedvesíthetőségre és az anyagban jelen lévő lyukakra vonatkozó előírások alapján.

(94)

Az említett fél kitért a végfelhasználásra és az alkalmazási módokra is és különösen arra a tényre, hogy a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát főleg élelmiszer-ipari alkalmazásra szánják, míg az érintett termék – állítólagosan – fedőfóliaként és gyógyszeripari fóliaként kerül végfelhasználásra. Ezenkívül azzal érvelt, hogy a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia nem versenyez és nem felcserélhető az érintett termékkel, mivel – a síkhengerelt alumíniumtermékek vásárlóival ellentétben – a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia vásárlói az élelmiszeriparban vagy a gyógyszeriparban tevékenykednek, a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát pedig magasabb áron értékesítik. Ugyanez a fél azt is állította, hogy a matt és fényes oldalt eredményező, végső hengerlés miatt a gyártási folyamat eltér, és hogy a „panaszosok” többsége nem gyárt 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát.

(95)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia a fenti (55)–(58) preambulumbekezdésben meghatározott termékkörbe tartozik, és a vastagság, a forma, a felhasznált anyag, a felületkezelés és a hőkezelés szempontjából osztályozni lehet azt a vizsgálat által előirányzott termékkódok segítségével. Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia alapvető kémiai jellemzői egyeznek más síkhengerelt alumíniumtermékek jellemzőivel, mivel ezek is több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból állnak, hasonlóan a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez. Ezenkívül hasonló ötvözetekből készülnek, és hasonló a felületkezelésük, hőkezelésük és vastagságuk, mint a vizsgálat körébe tartozó egyéb síkhengerelt alumíniumtermékeké.

(96)

Másodszor: az a tény, hogy ezeknek a termékeknek két eltérő oldala van és meg kell felelniük bizonyos élelmiszerekre vonatkozó jogszabályoknak, nem egyedülálló, mivel a síkhengerelt alumíniumtermékek többségének megvannak a maga sajátos specifikációi a felhasználástól vagy az adott végfelhasználó követelményeitől függően, és meg kell felelniük bizonyos jogszabályi követelményeknek. Ez vonatkozik például az élelmiszeriparban felhasznált más olyan termékekre is, amelyekre a jelen eljárás hatálya alá tartoznak.

(97)

Ami a korábbi kijátszásellenes vizsgálatot illeti, az (EU) 2017/271 végrehajtási rendelet 1. cikkének (4) bekezdése csupán a meglévő dömpingellenes vámok kiterjesztése alól zárta ki a háztartási fóliától eltérő célokra behozott alumíniumfóliát. Ennek eredményeként a továbbfeldolgozásra szánt fóliaként felhasznált alumíniumfóliára a szóban forgó intézkedések nem vonatkoztak. Az (EU) 2017/271 végrehajtási rendelet azonban végül elismerte, hogy a műszaki jellemzők – ötvözetek, nedvesíthetőség és lyukak – alapján lehetetlen megkülönböztetni a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a szóban forgó vizsgálat tárgyát képező, valóban háztartási célokra használt fóliát (lásd a végrehajtási rendelet (72) preambulumbekezdését). Az elemzés mindenesetre csak olyan elemek azonosítására vonatkozott, amelyek – a kismértékben módosított háztartási alumíniumfólia tekintetében kialakított kijátszást megvalósító gyakorlatok kapcsán – lehetővé teszik a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia megkülönböztetését. Következésképpen a korábbi vizsgálat során levont következtetések nincsenek hatással a jelenlegi vizsgálatra.

(98)

Ami a végfelhasználást illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a paraméterek nem relevánsak a termék kizárására irányuló kérelem alátámasztására, ha a szóban forgó terméktípus ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, mint a többi síkhengerelt alumíniumtermék. Mindenesetre a jelen esetben a vizsgálat feltárta, hogy – a fél állításával ellentétben – a síkhengerelt alumíniumtermékeket nemcsak a fedőfóliaként vagy gyógyszeripari fóliaként szolgálnak, hanem élelmiszer-csomagolóanyagként is, amint azt a panasz ismerteti és a vizsgálat is megerősítette.

(99)

Ami a felcserélhetőséget illeti, a Bizottság megállapította, hogy ez a paraméter nem releváns érv a termék kizárására irányuló kérelem alátámasztására, ha a szóban forgó terméktípus ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, mint a többi síkhengerelt alumíniumtermék. A jelen esetben, bár ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon berendezésekkel gyártják őket, a különböző termékcsoportokhoz tartozó síkhengerelt alumíniumtermékek nem feltétlenül cserélhetők fel különféle okok, például az ötvözetek speciális kezelése vagy a felületkezelés típusa miatt. Ezek a termékek ugyanakkor a vizsgálat termékkörébe tartoznak, mivel azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek.

(100)

A gyártási folyamatot tekintve a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia ugyanazon gyártási folyamat eredménye, mint az (56) preambulumbekezdésben leírtak, amelynek során nagyrészt ugyanazokat a berendezéseket használják, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek esetében. Az a tény, hogy a terméknek egy bizonyos felületkezelési folyamaton kell keresztülmennie, nem teszi azt különböző termékké, feltéve, hogy ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, mint a többi síkhengerelt alumíniumtermék.

(101)

Végül pedig azt az állítást, miszerint a legtöbb panaszosok nem gyártanak 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát, nem támasztották alá bizonyítékok. Éppen ellenkezőleg, a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat gyárt ilyen termékeket.

(102)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen elutasította az arra irányuló kérelmet, hogy a 30–60 mikron vastagságú továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát kizárja a vizsgálat hatálya alól.

(103)

Az egyik felhasználó, az OPL System AB kérte a redőnyök gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékeknek a vizsgálat hatálya alóli kizárását kérelmezte. Azzal érvelt, hogy az uniós piacon egyetlen gyártó sem állít elő ilyen anyagot, és hivatkozott az (EU) 2019/2220 tanácsi rendeletre (22), amely vámmentes importkontingenst ír elő a redőnylamellák gyártásához használt, alumínium-magnézium ötvözet szalagok vagy fóliák számára. Azzal is érvelt, hogy a szóban forgó terméknek meg kell felelnie a gyártóberendezéseire kidolgozott előírásoknak.

(104)

A Bizottság megállapította, hogy az említett érdekelt fél nem nyújtott be semmilyen azt alátámasztó bizonyítékot, hogy a szóban forgó termék nem ugyanazokkal az alapvető kémiai, fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, mint a vizsgálat hatálya alá tartozó többi síkhengerelt alumíniumtermékek. Ezenkívül ez az érdekelt fél arra vonatkozóan sem nyújtott be bizonyítékot, hogy az uniós gazdasági ágazat állítólagosan nem képes a szóban forgó terméket gyártani. Az uniós gazdasági ágazat a maga részéről megjegyezte, hogy képes a szóban forgó termék gyártására.

(105)

További bizonyítékok hiányában a Bizottság ideiglenesen elutasította ezt a termék kizárására irányuló kérelmet.

(106)

Az eljárás megindításakor rendelkezésre álló bizonyíték azt mutatta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn Kínában. A Bizottság ezért helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének figyelembevételével megindítsa.

(107)

Az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság az érintett országban működő valamennyi exportáló gyártót felkérte arra, hogy bocsássanak rendelkezésre a síkhengerelt alumíniumtermékek előállításához felhasznált inputokra vonatkozó információkat. A kért információkat tizennégy exportáló gyártó nyújtotta be.

(108)

A Bizottság a (44) preambulumbekezdésben említettek szerint arra is felkérte a kínai kormányt, hogy töltsön ki egy, a Kínában állítólagosan fennálló torzulásokra vonatkozó kérdőívet. A felkérésre nem érkezett válasz. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt azon szándékáról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza és a rendelkezésre álló tényeket felhasználja. A felkérésre nem érkezett válasz.

(109)

Ezenkívül a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A Xiamen Xiashun nyújtott be beadványt.

(110)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az adott szakaszban rendelkezésre álló információk alapján, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban Brazília megfelelő reprezentatív ország lehet, ha e rendelkezés alkalmazási feltételei megerősítést nyernek. A Bizottság azt is jelezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) bekezdésének első francia bekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(111)

A Bizottság 2020. október 5-én a rendes érték megállapításához használandó forrásokra vonatkozóan kiadott egy első feljegyzést (a továbbiakban: október 5-i feljegyzés vagy első feljegyzés), amelynek útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. Az említett feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a síkhengerelt alumíniumtermékek előállításához felhasznált termelési tényezőket. Ezenkívül a Bizottság Brazíliát, Thaiföldet és Törökországot azonosította megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság az összes érdekelt félnek lehetőséget biztosított észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz a panaszostól, az Airoldi Metalli Spa (a továbbiakban: Airoldi) vállalattól, az „A” jelű vállalattól, a Jiangsu Alcha csoporttól, a Nilótól, a Nanshan csoporttól, valamint a Xiamen Xiashuntól érkeztek észrevételek.

(112)

2020. november 25-én, a beérkezett észrevételek elemzését követően a Bizottság kibocsátott egy második, a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról szóló feljegyzést (a továbbiakban: november 25-i feljegyzés vagy második feljegyzés). Az említett feljegyzésben a Bizottság összeállította a termelési tényezők ideiglenes jegyzékét, és tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy Brazíliát kívánja az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése szerinti reprezentatív országként használni. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a brazil Novelis do Brasil Ltda. társaság nyilvánosan elérhető éves beszámolója alapján állapítja meg. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. A panaszostól, valamint az Airolditól, az „A” jelű vállalattól, a Jiangsu Alcha csoporttól, a Lodec Metaltól, a Nanshan csoporttól, valamint a Xiamen Xiashuntól érkeztek észrevételek.

(113)

A második feljegyzésre vonatkozóan érkezett észrevételek és információk elemzése után a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy Törökország tekinthető megfelelő reprezentatív országnak, és a rendes érték megállapításához szükséges torzulatlan árakat és költségeket onnan szerzi majd be. A választás mögöttes okait az alábbi 3.3. szakasz részletesen ismerteti.

(114)

A Bizottság a vizsgálatnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megindításakor két kérdőívet küldött a kínai kormánynak a torzulások fennállásával kapcsolatban (23). A kínai kormány azonban egyikre sem nyújtott be választ. A Bizottság a 2020. szeptember 28-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai kormányt, hogy az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseit szándékozza alkalmazni a két kérdőívben foglalt információk tekintetben, és felkérte, hogy nyújtsa be a 18. cikk alkalmazásával kapcsolatos észrevételeit. Nem érkezett észrevétel.

(115)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint a „rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(116)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az „igazgatási, értékesítési és általános költségekre” a továbbiakban az „SGA-költségek” kifejezéssel utalunk).

(117)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is tekintettel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(118)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „jelentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni a következők közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(119)

mivel a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(120)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(121)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított Kínáról egy országjelentést (24) (a továbbiakban: jelentés), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést az eljárás megindításakor elhelyezte a vizsgálat ügyiratai között. Emellett a panasz is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat. Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat.

(122)

A panasz a kínai alumíniumágazat helyzetét elemző további tanulmányokkal és jelentésekkel kapcsolatos információkat tartalmazott. Az egyik első forrás az Európai Unió kínai kereskedelmi kamarája által kiadott, Kína kapacitásfeleslegéről szóló jelentés (a továbbiakban: az EU kereskedelmi kamarájának jelentése) volt, amelyet a panaszos a kínai termelési többletkapacitás fennállásának bizonyítására használt. Másfelől a panaszos a „Measuring distortions in international markets – The aluminium value chain” („A nemzetközi piacokon tapasztalható torzulások mérése – Az alumíniumipari értéklánc”) című OECD-tanulmányt (a továbbiakban: OECD-tanulmány) (25) említette, amely részletesen elemzi az alumíniumágazat vállalkozásainak biztosított pénzügyi támogatások kérdését, valamint azt, hogy a kohóalumíniumra kivetett kiviteli vámok és a bizonyos alumíniumtermékekre vonatkozó hiányos héa-visszatérítés visszaszorította a kohóalumínium kivitelét, és a félkész termékek, valamint a megmunkált alumíniumcikkek, köztük az extrudált alumíniumtermékek gyártását és kivitelét ösztönözte. Végezetül a panaszos arra is rámutatott, hogy egy nemrég lefolytatott, a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumínumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vámmal kapcsolatos hatályvesztési felülvizsgálatban (26) a Bizottság megerősítette a jelentős torzulások fennállását, valamint megállapította, hogy ezek rendszerszintűek voltak, nem pedig az adott vizsgálatban érintett termékre korlátozódtak, és nem volt indokolt eltérni ettől a módszertantól.

(123)

A (114) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól az eljárás megindításának szakaszában nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. A Bizottság az ezzel kapcsolatban számos érdekelt féltől kapott észrevételekkel az alábbi 3.3.1.11. szakaszban foglalkozik.

(124)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak.

(125)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a Kínai Népköztársaság gazdaságirányítását. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (27). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdonnal szembeni elsőbbsége az egész jogrendszerben megfigyelhető, és minden fontosabb jogszabályban hangsúlyosan, általános elvként jelenik meg. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (28).

(126)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (29). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(127)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek a KKP politikai programjában foglaltakkal esnek egybe, ahelyett hogy a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükröznék (30). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(128)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még az alábbi 3.3.1.5. szakaszt) (31).

(129)

Másodszor: a pénzügyi források elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még az alábbi 3.3.1.8. szakaszt) (32). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (33).

(130)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a közbeszerzés végrehajtásának célja az állami szakpolitikák által meghatározott célok elérése. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (34). A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (35).

(131)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (36).

(132)

Kínában az állam tulajdonában, ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt működő vállalkozások a gazdaság alapvető részét képezik.

(133)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.3.1.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása (37). Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz) (38). Az alumíniumágazatban működő vállalatok feletti kormányzati ellenőrzésre utaló tényezőket a 3.3.1.5. szakasz elemzi részletesebben.

(134)

Az OECD tanulmánya, amelyet a panaszos bizonyítékként nyújtott be, említést tesz olyan, az alumíniumágazatban működő állami tulajdonú vállalatokról, amelyek a szabályozó hatóságnak benyújtott dokumentumaikban kifejezetten hangsúlyozzák, hogyan befolyásolja az állami tulajdon a vonatkozó iparpolitikákat, valamint azt, hogyan válik az állami tulajdon kormányzati támogatássá. Az egyik állami tulajdonú vállalat például a 2016-os kötvénytájékoztatójában megemlíti, hogy egyike az 52 kiemelt állami tulajdonú vállalatnak, kulcsszerepet játszik a villamosenergia-ágazati szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában, valamint átfogó és fenntartható támogatást kap a kínai kormánytól. Egy másik állami tulajdonú vállalat a 2017-es kötvénytájékoztatójában feltüntette, hogy az érintett tartományi kormány jelentős befolyást képes gyakorolni a csoportra (39).

(135)

Kína a világ legnagyobb alumíniumgyártója, és a világ legnagyobb gyártói között több nagy állami tulajdonú vállalat is található. A becslések szerint Kína teljes nyersalumínium-termelésének több mint 50 %-áért állami tulajdonú vállalatok felelnek (40). Egy, a kínai nemvasfém-ágazatot vizsgáló tanulmány is azt mutatja, hogy a belföldi piacon az állami tulajdonú vállalatok dominálnak (41). Jóllehet az utóbbi években tapasztalható kapacitásbővülés részben a magántulajdonban álló vállalkozásoknak tulajdonítható, e kapacitásbővülés mögött általában a (helyi) kormányzat általi beavatkozás különböző formái állnak, például az illegális kapacitásbővítés tolerálása (42). Emellett a főbb állami tulajdonú vállalatok alumíniumgyártási kapacitása is megnőtt, igaz, kisebb mértékben (43).

(136)

Az állami tulajdonú vállalatok irányítása mellett a kínai kormány a magántulajdonban álló kínai vállalkozásokat is befolyásolja. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártói állami támogatásban részesültek. Például a mintában szereplő egyik vállalat, a Jiangsu Alcha csoport számos kormányzati támogatást sorol fel a társaság éves beszámolójában. Több állami tulajdonú vállalat továbbra is szerepel a síkhengerelt alumíniumtermékek exportőrei között, többek között a Chalco Ruimin és a Southwest Aluminium csoport, amelyek a Chalco (a SASAC felügyelet alatt álló állami tulajdonú vállalat) leányvállalatai (44).

(137)

Az alumíniumágazatban érvényesülő kormányzati beavatkozás magas szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Olyannyira nem, hogy a 3.3.1.5. szakaszban foglaltaknak megfelelően az alumíniumágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(138)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (45), a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál létre kell hozni egy KKP-szervezetet (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (46)), amely számára az adott vállalkozásnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (47). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (48). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az alumíniumtermékek gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(139)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” (49) címmel megjelent egy dokumentum, amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét. Az iránymutatás II.4. szakasza szerint: „Fokoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; valamint azok III.6. szakasza szerint: „Tovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak”. E dokumentummal a párt hangsúlyozta a magánvállalkozásoknak az „Egységfront munkájában” betöltött szerepét, azon igyekezve, hogy növelje a KKP szerepét a párton kívüli szervezetekben és jogalanyokban (50).

(140)

Az alábbi példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik az alumíniumágazat működésébe.

(141)

Ahogy a Bizottság egy másik, a Kínából származó egyes alumíniumfólia-tekercsekkel kapcsolatos vizsgálat (51) keretében korábban megállapította, 2017-ben egy állami tulajdonú kínai alumíniumgyártó, a China Aluminium International Engineering Corporation Limited (a továbbiakban: Chalieco) módosította alapszabályát, nagyobb teret adva a pártalapszervezeteknek a vállalaton belül. A dokumentumba egy teljes új fejezetet illesztett be a pártbizottságról, így a 113. cikk szövege a következő: „A fontos vállalati kérdésekkel kapcsolatos döntések során az igazgatóság előzetesen konzultál a vállalat pártbizottságával” (52). Emellett az Aluminum Corporation of China (a továbbiakban: Chalco) 2017. évi éves jelentésében (53) kijelentette, hogy több igazgatója, felügyelője és felsővezetője – köztük az elnök-vezérigazgató és a felügyelőbizottság elnöke is – KKP-tag.

(142)

A síkhengerelt alumíniumtermékek gyártásával foglalkozó vállalatok – a Southwest Aluminium, a Jiangsu Alcha csoport és a Chalco Ruimin – kapcsán a vizsgálat feltárta, hogy e három vállalat vezetőségében KKP-tagok is vannak. A síkhengerelt alumíniumtermékek számos gyártója végez pártépítő tevékenységeket a munkavállalói körében, például a Southwest Aluminium: „Hszi Csin-ping főtitkár elvárásainak megvalósítása érdekében, a pártépítési erőfeszítésekkel összhangban a Southwest Aluminum (Group) Co., Ltd. Pártbizottsága határozottan támogatja a párttagozatok kialakítását, biztosítja a pártszervezetek és a párt tevékenységeinek hatékony és teljes lefedettségét, elősegíti a párttagok »kettős előléptetését«, és biztosítja a párttagok fokozottabb részvételét úttörőként és példaképként” (54). A Xiamen Xiashun a pártépítésre irányuló gyakorlatokat a következőképpen magyarázza: „A Xiashun aktívan elősegíti a pártépítést és a szakszervezeti munkát, az évek során elkötelezett maradt a Párt, a kormány és a dolgozók közötti közös találkozók rendszere mellett, fontos platformot biztosítva a munkavállalók számára a döntéshozatalban való részvételhez, jogaik és érdekeik védelméhez, és egy harmonikus légkör kiépítéséhez” (55). A pártépítési tevékenységekben részt vevő egyéb vállalatok közé tartozik a Tianjin Zhongwang Aluminium Industry, a Jiangsu Alcha csoport és a Chalco Ruimin.

(143)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a fenti 3.3.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (56). Az alumíniumágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

(144)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Általában elmondható, hogy a kínai tervrendszer miatt a források a kormány által stratégiainak vagy más szempontból politikailag fontosnak tekintett ágazatokba kerülnek, ahelyett, hogy elosztásuk a piaci erőviszonyoknak megfelelően történne (57).

(145)

A kormány például kulcsszerepet játszik a kínai alumíniumágazat fejlesztésében. Ezt támasztja alá a közvetve vagy közvetlenül a szektorral foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. Ezekkel és a többi eszközzel a kormány az alumíniumágazat fejlődésének és működésének gyakorlatilag minden aspektusát irányítja és kontrollálja. Ezek a szakpolitikák jelentős közvetlen vagy közvetett hatással vannak az alumíniumtermékek termelési költségeire.

(146)

A Bizottságnak a Kínából származó egyes alumíniumfólia-tekercsekkel kapcsolatos ügyben (58), valamint az extrudált alumíniumtermékekkel kapcsolatos ügyben (59) (ideiglenes intézkedések) tett ténymegállapításai a jelenlegi ügyben érintett termékre, amely szintén egy feldolgozott alumíniumtermék, egyaránt alkalmazandók.

(147)

Bár a 13. ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv (60) nem tartalmaz az alumíniummal kapcsolatban konkrét rendelkezéseket, az általában vett nemvasfém-ágazat vonatkozásában a nemzetközi termelési kapacitás és a berendezésgyártás terén folytatott együttműködést támogató stratégiát ír elő. E célok elérése érdekében a terv megerősíti, hogy elő fogja mozdítani az adózási, pénzügyi, biztosítási, beruházási, finanszírozási és kockázatértékelési platformokhoz kapcsolódó támogató rendszerek működését (61).

(148)

A kapcsolódó ágazati terv – a nemvasfém-ágazat fejlesztési terve (2016–2020) (a továbbiakban: terv) – konkrét szakpolitikákat és célokat határoz meg, amelyeket a kormány a nemvasfém-ágazat több szegmensében (62) (többek között az alumíniumágazatban) kíván elérni.

(149)

A terv a kínai alumíniumipar által előállított terméktípusok körének fejlesztését célozza többek között az innováció támogatásával, és a vegyes tulajdonosi szerkezet gyors fejlesztését, valamint az állami tulajdonú vállalatok életképességének javítását sürgeti. Rendelkezik továbbá a nemvasfémek készletfelhalmozásának lehetőségéről, a forrásbiztonság javításáról (ideértve az alumíniumot is), és konkrét mennyiségi célokat ír elő az áramfogyasztás csökkentése, az újrahasznosított alumínium gyártási célú felhasználási arányának növelése és a kapacitáskihasználás javítása kapcsán (63).

(150)

A terv rendelkezik továbbá strukturális kiigazításokról is, amelyek szigorúbb irányítás alá vonják az új olvasztólétesítményeket, és megszüntetik az elavult kapacitást. Rendelkezik emellett a feldolgozó létesítmények földrajzi eloszlásáról, a bauxit- és a timföldforrások kihasználását növelő projektekre összpontosít, valamint érinti az áramellátás és az árképzési politika kérdését (64).

(151)

A terv – a maga széles körű intézkedéseivel és szakpolitikáival – a nemvasfém-ipar kiigazításáról és revitalizációjáról szóló 2009-es terv folytatásának tekinthető, amelyet azzal a céllal fogadtak el, hogy enyhítse a pénzügyi válságnak a nemvasfém-ágazatra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A tervben előírt kiemelt célkitűzések többek között a termelési volumen kontrollját, a szerkezetátalakítást, a nyersanyagbeszerzést, az exportadó-politikát, az erőforrás-biztonságot, a készletfelhalmozást, a technológiai innovációt, a pénzügyi politikát és tervezést, valamint a végrehajtást érintik (65).

(152)

Egy másik, az alumíniumágazatot érintő szakpolitikai dokumentum az alumíniumágazatra vonatkozó szabványos feltételekről szól, és az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium tette közzé 2013. július 18-án a szerkezeti kiigazítás felgyorsítása és az alumíniumolvasztási kapacitások rendezetlen bővülésének visszaszorítása érdekében. A szabványos feltételekről szóló dokumentum az új üzemek vonatkozásában minimális termelési mennyiséget, az importált és a belföldön beszerzett bauxit és timföld kapcsán minőségi szabványokat, valamint ellátásbiztonságot vezet be. A szabványos feltételekről szóló dokumentum azt mutatja, hogy az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium felel az alumíniumipar szabványosításáért és irányításáért, valamint az alumíniumiparban működésre jogosult vállalkozások jegyzékének közzétételéért (66).

(153)

Az Államtanács Főhivatala által 2016-ban kiadott, az ideális piaci környezet kialakítására, a nemvasfém-ágazat strukturális kiigazításának és átalakításának elősegítésére, valamint a juttatások növelésére vonatkozó iránymutatásban (2016/42) (67) a kínai hatóságok fő célkitűzésként határozzák meg „a nemvasfém-ágazat szerkezetének optimalizálását; a legfontosabb termékkategóriák keresletének és kínálatának alapvető egyensúlyba hozatalát; az elektrolízissel történő alumíniumgyártási kapacitás 80 % felett tartását; az ásványi nyersanyagok, például a réz és az alumínium ellátásbiztonságának jelentős mértékű növelését” (68). A dokumentum az „új termelési kapacitások szigorú ellenőrzését” is előírja. Ennek eléréséhez az állam a következőket követeli meg: „az elektrolízissel történő alumíniumgyártás területén nélkülözhetetlen új (átalakított, bővített) gyártási kapacitások építésének biztosítása; […] a társadalmi ellenőrzés és más eszközök használata; a felügyeleti és ellenőrzési tevékenység fokozása; az elektrolízissel történő alumíniumgyártás területén folytatott szabálytalan építési tevékenység szigorú kivizsgálása és kezelése” (69). Ezek a rendelkezések arról tanúskodnak, hogy a kínai kormány jelentős mértékben beavatkozik a nemvasfém-ágazatba, és ezen belül az alumíniumágazatba is.

(154)

A fentiek szerinti, az alumíniumszektor működésébe való, a tervezési dokumentumokon keresztül gyakorolt állami beavatkozás tartományi szinten is megjelenik. Shandong (Santung) tartomány kormányának 2018. november 6-i, a hét energiaintenzív iparág kiváló minőségű fejlesztésének felgyorsítását célzó végrehajtási tervről szóló közleménye (2018/248) például előírja „az elektrolitikus alumíniumipari értéklánc kibővítésének” a következő intézkedések segítségével történő előmozdítását: „az alumínium előállításához felhasznált elektrolitikus folyékony alumínium finom- és mélyfeldolgozásának, valamint az egyéb alumíniumgyártási segédanyagok arányának további növelése; az alumíniumipari értéklánc késztermékekre és csúcsminőségű termékekre való kiterjesztésének felgyorsítása és előmozdítása; a csúcsminőségű alumíniumanyag alkalmazásának kiterjesztése; az alumíniumfeldolgozó ipar fejlesztési lehetőségeinek bővítése” (70).

(155)

Az állam már a fentiekben említett szakpolitikai dokumentumok kiadása előtt is éveken át beavatkozott az alumíniumágazat működésébe, amit jól szemléltet többek között az NRDC által 2006 áprilisában kiadott, az alumíniumipar szerkezeti átalakításának felgyorsításáról szóló iránymutatás (a továbbiakban: szerkezetátalakítási iránymutatás) (71) is. Az utóbbi a nemzetgazdaság fejlesztése szempontjából alapvető terméknek tekintette az alumíniumot. Az említett szerkezetátalakítási iránymutatás kimondta, hogy az Államtanács által elfogadott iparfejlesztési szakpolitika végrehajtása során bizonyos területeken egyedi célkitűzéseket kell megvalósítani. A következő területekről van szó: a koncentráció előmozdítása az iparágban, pénzügyi tőkéhez való hozzáférés (lásd még a 3.3.1.8. szakaszt), az iparág szervezése, az elektrolitikus alumínium kivitelének szigorú ellenőrzése, valamint az elavult kapacitások megszüntetése.

(156)

Mi több, a kínai állam befolyásolta a piaci erőviszonyok szabad érvényesülését az upstream alumíniumtermékek ágazatában, ezáltal pedig az alapanyagok, valamint az alapanyagok – az érintett termék gyártói felhasznált – alapanyagainak termelését is. E tekintetben például a 2018. december 28-i, a timföldgyártás kiegyensúlyozott fejlesztésének elősegítéséről szóló közleményben (2018/1655) az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium Főhivatala (72) kimondja a timfölddel (a kohóalumínium gyártásának egyik kulcsfontosságú alapanyagával) kapcsolatban, hogy „az új korszak jegyében megfogalmazott Hszi Csin-ping-féle kínai típusú szocialista ideológia iránymutatása szerint [minden érintett fél] köteles átfogóan és teljeskörűen érvényesíteni a Kommunista Párt 19. nemzeti kongresszusának szellemiségét; betartani a stabil előrehaladással kapcsolatos általános iránymutatást; követni az új fejlesztési koncepciót; a kínálati oldal strukturális reformjaira összpontosítani; teljes mértékben kihasználni a piac erőforrás-elosztással kapcsolatban betöltött döntő szerepét, hatékonyabban bevonni a kormányt, […] kielégíteni a belföldi fejlesztési igényeket, valamint elősegíteni a timföldgyártási ágazat kiegyensúlyozott és egészséges fejlesztését” (73). Ugyanez a dokumentum azt is kijelenti, hogy „a tartományi fejlesztési és reformbizottságok, valamint az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium szervei kötelesek figyelemmel kísérni a timföldgyártási ágazat aktuális fejleményeit a régiójukban; összehangolni a régió gazdasági és társadalmi fejlődését, ipari bázisát, piaci keresletét, energiafogyasztását és környezeti kapacitását; megerősíteni a timföldgyártás fejlesztésének tudományos tervezését; koordinálni a régiójuk iparági fejlesztésének mértékét és elrendezését; biztosítani a projektbemutatók lebonyolítását; szigorúan érvényre juttatni az építési követelményeket; szabályszerűen támogatni az építési projekteket; fokozni a teljes folyamat felügyeletét; biztosítani, hogy az ágazati fejlesztés léptéke igazodjon a belföldi piaci kereslethez és a helyi teherbíró képességhez; megelőzni a projektek elsietett összeállítását (74) .” Ez utóbbi biztosításához a dokumentum a felügyelet és az ellenőrzés fokozását írja elő: „A jelen közleményben előírtak szerint a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium, a Kínai Nemvasfém-ipari Szövetség és minden más érintett fél köteles megkezdeni a timföldgyártási projektek írásbeli megkeresések, kutatás és véletlenszerű vizsgálatok útján történő vizsgálatát. Az esetlegesen felmerülő problémákat szigorúan a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kezelni” (75). A fentiekben bemutatott rendelkezések jól szemléltetik az állam által a kohóalumínium – a síkhengerelt termékek gyártói által használt fő nyersanyag – gyártásának egyik fő inputja, a timföld kínai piacán gyakorolt beavatkozás és ellenőrzés mértékét.

(157)

Egy másik, az érintett termékek gyártásához felhasznált input a villamos energia, amelynek költsége az együttműködő exportáló gyártók síkhengerelt alumíniumtermékekkel kapcsolatos termelési költségeinek akár 4 %-át teszi ki. E tekintetben a Bizottság bizonyítékot talált arra, hogy az állam által előidézett torzulások hatást gyakoroltak a kínai alumíniumgyártóknak biztosított villamos energia árára. Megállapításra került nevezetesen, hogy az állam differenciált, előnyösebb energiaárak biztosítása révén avatkozott be a kínai gyártók javára. A fent említett, az ideális piaci környezet kialakítására, a nemvasfém-ágazat strukturális kiigazításának és átalakításának elősegítésére, valamint a juttatások növelésére vonatkozó iránymutatásban a kínai hatóságok egyenesen szakpolitikai célkitűzésként említik „a differenciált árazási politika végrehajtásának folytatását; a jogosult villamosenergia-fogyasztók ösztönzését, hogy kössenek közvetlen megállapodásokat a villamosenergia-termelő vállalatokkal; az árak tárgyalás útján történő meghatározását” (76). A Bizottság azt is megállapította, hogy tartomány szinten is hasonló politikát alkalmaztak. Yunnan (Jünnan) tartományban például a China Industry Journal által 2019 novemberében közzétett információk alapján: „A terv megvalósítása érdekében Jünnan egymás után több konkrét szakpolitikát is kiadott – ilyen volt például »A vízenergia és az alumínium-alapanyagok integrált fejlesztésének elősegítésére vonatkozó vélemény végrehajtása« és »A vízenergia használatát támogató kedvezményes árak alkalmazásáról szóló terv«. Egyértelműen látható, hogy bármely vállalat, amely Jünnanba helyezi át kapacitáskvótáját, profitálhat a „kedvezményes ár, teljes hozzáférés a villamos energiához” politikából, amelynek keretében az elektrolitikus alumíniumágazat az első 5 évben speciális, kedvezményes 0,25 RMB/kWh-s áron juthat villamos energiához. Az alapanyagok mélyfeldolgozásának esetében a fogyasztók számára különleges, 0,20 RMB/kWh-os kedvezményes áron biztosítják a villamos energiát. Jelentések szerint a kvótáikat Jünnanba telepítő Henan Shenhuo és Sichuan Qiya integrált projektjei már részesültek is a politika integrált projekteknek szóló kedvezményeiből, és megkötötték a vonatkozó megállapodásokat a helyi önkormányzatokkal, elektromoshálózat-üzemeltető társaságokkal és villamosenergia-termelő vállalatokkal” (77).

(158)

Vegyünk egy másik példát a tartományi szintű állami beavatkozásra: Shandong (Santung) tartomány kormányának a már említett, a hét energiaintenzív iparág kiváló minőségű fejlesztésének felgyorsítását célzó végrehajtási tervről szóló közleményében a hatóságok átalakítási és korszerűsítési célokat írtak elő az elektrolitikus alumíniumágazat energiahasználata kapcsán: „2022-re az elektrolitikus alumíniumgyártás egy tonna alumíniumra eső villamosenergia-fogyasztásának megközelítőleg 12 800 kWh-ra kell csökkennie, az alumínium elektrolízissel történő mélyfeldolgozási arányának el kell érnie a közel 50 %-ot a tartományban, és az alumínium egy tonnára eső hozzáadott értékének átlagosan több mint 30 %-kal kell nőnie” (78).

(159)

A kínai iparági szervezetek fontos szerepet játszanak a fentiekben említett tervezési dokumentumokban szereplő rendelkezések végrehajtásában. Ezek a szervezetek biztosítják ugyanis, hogy az iparági szereplők végrehajtsák a kínai kormány szakpolitikáit. Ezt a felelősséget megerősíti az is, hogy tevékenységük keretében szoros kapcsolatot tartanak fenn az állami hatóságokkal, amit az alapszabályuk is tükröz. Az alumíniumágazat esetében a Kínai Nemvasfém-ipari Szövetség alapszabálya nevezetesen kimondja, hogy „[A] Szövetség követi a párt irányvonalát, különféle alapelveit és szakpolitikáit, tiszteletben tartja az alkotmányt, a jogszabályokat, a szabályozásokat és a nemzeti szabályzatokat, valamint a társadalmi és erkölcsi értékeket. Célja a kormány, az ágazat, a vállalatok és a vállalati vezetők szolgálata; felelős az iparági önszabályozó mechanizmus kialakításáért és fejlesztéséért; köteles teljes mértékben bevonni a kormányzat munkatársait és segítséget kérni tőlük; összekötő szerepet tölt be a kormány és a vállalatok között.” (3. cikk). Végezetül pedig a 25. cikk azt is előírja, hogy a Szövetség elnökének, alelnökének és főtitkárának első feltételként: „követnie kell a párt irányvonalát, alapelveit és szakpolitikáit, és jó politikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie” (79).

(160)

A Kínai Nemvasfém-gyártó Ágazat Szövetségének alapszabálya is kimondja, hogy „A Szövetség elfogadja az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottságának, a Polgári Ügyek Minisztériumának és a Kínai Nemvasfém-ágazat Szövetségének üzleti iránymutatását, felügyeletét és irányítását” (4. cikk). A Szövetség tevékenységi körének egy másik meghatározott eleme „az iparág fejlesztésével, az iparági szakpolitikákkal, jogszabályokkal és szabályzatokkal kapcsolatos aktív javaslattétel és véleményezés a Párt és az Állam a szocialista piacgazdaság építésével kapcsolatos általános alapelveivel és feladataival összhangban, szem előtt tartva az iparág tényleges helyzetét.” (6. cikk). Végül pedig a 22. cikk azt is előírja, hogy a Szövetség elnökének, alelnökének és főtitkárának többek között: „követnie kell a párt irányvonalát, alapelveit és szakpolitikáit, és jó politikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie” (80).

(161)

Az alumíniummal kapcsolatban tehát számos országos, regionális és önkormányzati szinten kiadott terv, irányelv és egyéb dokumentum létezik, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a kínai kormány intenzíven beavatkozik az alumíniumágazat működésébe (81). Ezekkel és a többi eszközzel a kormány az ágazat fejlődésének és működésének gyakorlatilag minden aspektusát kontrollálja.

(162)

A terveken túl a kormány többek között a kivitelhez kapcsolódó intézkedésekkel is (többek között az alumínium különböző nyersanyagait érintő kiviteli vámokkal, kiviteli kvótákkal, exportteljesítmény-követelményekkel és a minimális exportárakra vonatkozó követelményekkel) beavatkozik az ágazat működésébe.

(163)

A kínai kormány továbbá megpróbálja visszaszorítani a kohóalumínium és inputjainak kivitelét, amellyel az a célja, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő alumíniumtermékeket támogassa. Ezt a célt szolgálja az, hogy a feldolgozott alumíniumtermékek esetében teljes vagy részleges héa-visszatérítést vezetett be, amihez a kohóalumínium esetében hiányos héa-visszatérítés és exportadó társult (82).

(164)

A legfontosabb inputok (például az energia és a villamos energia) árát is befolyásolják a különféle kormányzati beavatkozások (83). A piac torzulásához vezető kormányzati beavatkozások egyéb típusai közé sorolható az Állami Tartalékiroda bevonásával alkalmazott készletfelhalmozási szakpolitika és a Sanghaji Határidős Tőzsde (SHFE) szerepe (84). Emellett több piacvédelmi vizsgálat is megállapította, hogy a kínai kormány rendszeresen foganatosít az alumíniumgyártókat célzó különböző típusú állami támogatási intézkedéseket (85). A kínai kormány alumíniumágazatban végrehajtott széles körű beavatkozása kapacitásfelesleget okozott (86), ami kétségtelenül a lehető legegyértelműbben szemlélteti, milyen következményekkel járnak a kínai kormány szakpolitikái és az azokból eredő torzulások.

(165)

Az OECD-tanulmány emellett további, az alumíniumágazatban működő piaci erőkre ható kormányzati támogatásokat is feltárt. Az ilyen támogatás tipikus formája az inputok – különösen a villamos energia és a primer timföld – piaci ár alatti áron történő értékesítése (87). Az OECD-tanulmány leírja továbbá, hogyan jelennek meg a kínai kormány alumíniumágazathoz kapcsolódó célkitűzései a tartományi és helyi szintű iparpolitikákban és egyedi intézkedésekben, ideértve többek között a tőkeinjekciókat, az ásványkincseket érintő elsődleges birtoklási jogokat, a kormányzati támogatásokat és az adókedvezményeket (88).

(166)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket a legfontosabb iparágak – köztük a síkhengerelt alumíniumtermékek, valamint az érintett termék gyártása során felhasznált legfontosabb (a termék előállítási költségeinek több mint 50 %-át kitevő) nyersanyag, a kohóalumínium gyártását is magában foglaló alumíniumágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(167)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Úgy tűnik, ennek okai abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is határozott és aktív szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, gyakran közvetlen befolyást gyakorolva az eljárások kimenetelére (89).

(168)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (90). Minden föld a kínai állam tulajdonában áll (a vidéki földterületek kollektív tulajdonban, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok kiosztása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (91). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (92).

(169)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalkozások is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy ezek a megfontolások a síkhengerelt alumíniumtermékek ágazatában is teljes mértékben alkalmazhatók.

(170)

Ezt a megállapítást alátámasztja az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által a Kínából érkező egyes alumíniumfóliákra kivetett kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálatban tett ideiglenes megállapítása is, amely vizsgálat a hozzáférhető tények felhasználásával azt találta, hogy amikor a kínai kormány a megfelelő ellenszolgáltatásnál kevesebb összeg fejében biztosít földet, az a módosított 1930. évi vámtörvény 771(5)(D) szakasza szerinti pénzügyi hozzájárulásnak minősül (93).

(171)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alumíniumágazatban – az érintett terméket is ideértve – a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(172)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (94). A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (95). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (96). Ezek a ténymegállapítások azt mutatják, hogy Kínában torzulnak a bérköltségek.

(173)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó releváns bizonyítékot, hogy az alumíniumágazat, amely magában foglalja a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártóit is, ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az alumíniumágazatban a bérköltségek torzulása (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) közvetlenül és (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) közvetetten egyaránt érvényesül.

(174)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez való hozzáférése terén többféle torzulás is tapasztalható.

(175)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (97), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (98), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük (99). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (100).

(176)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogi eszközök alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(177)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás ereje. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg (101).

(178)

Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (102). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(179)

Ezzel kapcsolatban az OECD-tanulmány nem hivatalos bizonyítékokra hivatkozik, amelyek szerint egyes kínai alumíniumgyártók kedvezményes feltételek mellett jutottak finanszírozáshoz, úgy, hogy a finanszírozás költségei szemmel láthatólag nem állnak összefüggésben a vállalati tőkeáttétel adott szintjével. A tanulmány szerint az egyik állami tulajdonban álló alumíniumgyártó kifejezetten kijelenti a 2016-os kötvénytájékoztatójában, hogy jelentős mértékű pénzügyi támogatást kap kínai fejlesztési bankoktól a referenciaérték alatti kamatlábak mellett. Egy másik állami tulajdonban álló gyártó 2017-es kötvénytájékoztatója szintén hivatkozik arra, hogy a vállalat szoros kapcsolatban áll a kínai bankokkal, köztük fejlesztési bankokkal is, amelyek alacsony költségű finanszírozási forrásokat tettek elérhetővé a vállalat számára. Az OECD-tanulmány ezzel kapcsolatban azt a következtetést vonja le, hogy bár számos oka lehet annak, hogy e cégek esetében alacsony a kamatláb, a kedvezőtlen pénzügyi mutatók és az alacsony kamatlábak közötti ellentét mégis azt mutathatja, hogy e hitelfelvevők esetében esetleg alulárazták a kockázatot (103).

(180)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(181)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(182)

Kínában a hitelállomány általában vett növekedése a tőkeallokáció romló hatékonyságát mutatja, miközben nem láthatók a torzulatlan piaci környezetben elvárható hitelmegszorítások jelei. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(183)

Összességében, a piac liberalizációja érdekében a közelmúltban tett lépések ellenére a kínai vállalatihitel-rendszerre hatással vannak a jelentős torzulások, amelyek abból erednek, hogy az állam továbbra is meghatározó szerepet játszik a tőkepiacokon.

(184)

Nem került benyújtásra olyan bizonyíték, amely azt támasztotta volna alá, hogy az alumíniumágazatot (többek között a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártóit) ne érintenék a pénzügyi rendszerben megfigyelhető, fent leírt kormányzati beavatkozások. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(185)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőire vonatkozóan a 3.3.1.1–3.3.1.5. szakaszban tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a fenti 3.3.1.6–3.3.1.8. szakaszban ismertetett jellemzésre is.

(186)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártásához számos különböző inputra van szükség. Amikor az alumíniumból készült síkhengerelt termékek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(187)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a síkhengerelt alumíniumtermékek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Az exportáló gyártók által e tekintetben felhozott érvekkel és bizonyítékokkal a következő szakasz foglalkozik.

(188)

Az előbbi, általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az (érintett terméket is magában foglaló) alumíniumágazatra irányuló állami beavatkozásra vonatkozó összes bizonyíték vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek is) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(189)

Észrevételeiben az egyik exportáló gyártó, a Xiamen Xiashun először is rámutatott arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése nem áll összhangban a WTO dömpingellenes megállapodásával. Ennek oka először is, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2. pontja három forgatókönyvet nevesít, amelyek lehetővé teszik a rendes érték kiszámítását: i. az értékesítés a szokásos kereskedelmi forgalom keretében történik, ii. sajátos piaci helyzet áll fenn, vagy iii. a belföldi piacon megvalósuló értékesítés alacsony volumene miatt az ilyen értékesítés nem reprezentatív. A Xiamen Xiashun azt állította, hogy a jelentős torzulások nem teljesítik e három kritérium egyikét sem. Továbbá azt állította, hogy még ha úgy is lehetne tekinteni, ha a jelentős torzulások fogalmára a fenti kritériumok közül a második érvényes, a WTO vizsgálóbizottsága az „Ausztrália – A4-es fénymásolópapírra vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS529) ügyben megerősítette, hogy az, hogy az érintett termék belföldi árát és a termeléséhez felhasznált inputokat a kormányzati torzulások befolyásolják, nem elegendő ahhoz, hogy úgy tekintsék, hogy a belföldi piacon megvalósuló értékesítés és az exportértékesítés közötti megfelelő összehasonlítás „a sajátos piaci helyzet miatt” érintett. Ezenfelül a Xiamen Xiashun megjegyezte, hogy a Bizottság szisztematikusan végezte a rendes érték kiszámítását, miközben eseti alapon ellenőriznie kellett volna, hogy teljesülnek-e a dömpingellenes megállapodás 2.2. pontjában foglalt feltételek. A Xiamen Xiashun továbbá azt állította, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2. pontja előírja, hogy a rendes érték kiszámításának tükröznie kell „a származási országban felmerülő költséget”, amint az az „Ausztrália – A4-es fénymásolópapírra vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS529), valamint az „EU – Biodízel” (DS473) WTO-ügyben megerősítést nyert. Ráadásul a Xiamen Xiashun érvelése szerint a rendes érték kiszámításának összhangban kell lennie a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. pontjának és a DS473 ügy követelményeivel, és hozzátette, hogy a „Kína – Az Egyesült Államokból származó brojlertermékekkel szembeni dömpingellenes és a kiegyenlítővám-intézkedések” (DS427) WTO-ügyben tett ténymegállapítások megkövetelték a nyomozó hatóságoktól, hogy vegyék figyelembe az exportáló gyártók nyilvántartott költségeit, kivéve, ha azok nem állnak összhangban az általánosan elfogadott számviteli elvekkel, vagy nem tükrözik megfelelően a szóban forgó termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos költségeket. Még akkor is, ha a nyilvántartott költségek teljesítik ezt a két feltételt, az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése – a Xiamen Xiashun vélemény szerint – összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2.1.1. pontjával, mivel az exportáló gyártó költségeit szisztematikusan figyelmen kívül hagyják.

(190)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. Amint azt a WTO Fellebbezési Testülete kifejezetten egyértelművé tette az „Európai Unió – Az Argentínából érkező biodízelre vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS473) ügyben, a WTO jogszabályai megengedik harmadik országból származó, megfelelően kiigazított adatok felhasználását, ha ez a kiigazítás szükséges és megalapozott. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az „Ausztrália – A4-es fénymásolópapírra vonatkozó dömpingellenes intézkedések” (DS529) és a „Kína – Brojler termékek” (DS427) WTO-ügyek nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének értelmezésére és alkalmazásának feltételeire vonatkoztak. Ezen túlmenően ezekben az esetekben az alapul szolgáló tényszerű helyzetek eltértek az alaprendelet szóban forgó – a jelentős torzulásoknak az exportáló országban való fennállására vonatkozó – rendelkezése szerinti módszertan alkalmazásának alapjául szolgáló helyzettől és kritériumoktól. A 2. cikk (6a) bekezdése szerint a rendes érték csak akkor kerül egy reprezentatív országból beszerzett, torzulatlan költségek és árak, vagy egy nemzetközi referenciaérték alapján kiszámításra, ha megállapítást nyer, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és azok befolyásolják a költségeket és az árakat. Mindenesetre az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése második albekezdésének harmadik francia bekezdése lehetővé teszi a belső költségek felhasználását, amennyiben megállapítást nyer, hogy azok nem torzultak. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(191)

Másodszor: a Xiamen Xiashun előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a dömpingellenes megállapodás 2.2.2. pontjával. Továbbá azt állította, hogy az „EK – Csőszerelvények” (DS219) ügyben a Fellebbezési Testület megerősítette, hogy a nyomozó hatóság köteles az exportáló gyártók tényleges SGA-költségeit és nyereségét felhasználni, amennyiben ezen adatok rendelkezésre állnak. A Xiamen Xiashun ezért előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a dömpingellenes megállapodás 2.2.2. pontjával.

(192)

A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország torzulatlan árai vagy referenciaértékei alapján kell képezni minden egyes exportáló gyártóra nézve, az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának megfelelően. Amint azt a (190) preambulumbekezdés ismerteti, az alaprendelet szóban forgó rendelkezése abban az esetben engedélyezi a belföldi költségek felhasználását, ha azokról egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. Ebben az összefüggésben az exportáló gyártóknak tehát lehetőségük volt bizonyítékokkal szolgálni arra nézve, hogy SGA-költségeik és/vagy egyéb inputköltségeik valójában torzulatlanok. Azonban, ahogy azt a 3.3.1.2–3.3.1.9. szakasz bizonyítja, a Bizottság megállapította, hogy Kínában a síkhengerelt alumíniumtermékek ágazatára torzulások jellemzők, és nem állt rendelkezésre olyan egyértelmű bizonyíték, amely alátámasztotta volna, hogy az egyes exportáló gyártók termelési tényezői torzulatlanok. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(193)

Harmadszor: a Xiamen Xiashun azt állította, hogy a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései szerint köteles az egyes vállalatokra és költségekre vonatkozó egyedi elemzés elvégzésére. Ezért a Xiamen Xiashunra vonatkozóan külön elemzést kellett volna készíteni az általa benyújtott kérdőív alapján.

(194)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállását országos szinten kell megállapítani. Ha a jelentős torzulások fennállása megállapítást nyer, a 2. cikk (6a) bekezdését minden kínai exportáló gyártóra a priori, alkalmazni kell, a termelési tényezőikhez kapcsolódó összes költség vonatkozásában. Mindenesetre az alaprendelet szóban forgó rendelkezése előírja olyan belföldi költségek felhasználását, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. Egyik belföldi költségről sem lehetett azonban pontos és megfelelő bizonyítékok alapján megállapítani, hogy az torzulatlan lenne. Az exportáló gyártók ugyanis nem nyújtottak be a torzulatlan árakkal és költségekkel kapcsolatos megfelelő és pontos bizonyítékokat.

(195)

Ezenkívül a Xiamen Xiashunra kivetendő dömpingellenes vámtételre vonatkozó számítások a vállalat által szolgáltatott adatokat tükrözik, és azokat a Bizottság az alaprendelet és különösen a 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban számította ki. Nem volt bizonyíték arra, hogy a Xiamen Xiashun árait és költségeit ne torzították volna a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapított, a kínai gazdaság egészét átható torzulások. Ezért az ideiglenes dömpingkülönbözetek tükrözik a vállalat sajátos helyzetét, beleértve a vállalat által a kérdőívre adott válaszaiban megadott termelési tényezőket és összegeket is, ugyanakkor kellően figyelembe veszik a Kínában tapasztalható jelentős torzulások fennállását és hatását. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(196)

Sajátos helyzete tekintetében a Xiamen Xiashun először is azt állította, hogy teljes egészében külföldi tulajdonban lévő, a kínai törvények hatálya alá tartozó vállalkozás. Tulajdonosa a Hongkongban bejegyzett Daching Enterprises Limited. Azt állította továbbá, hogy – mivel egy nemzetközi vállalatcsoport része – éves beszámolójának könyvvizsgálatára a nemzetközi számviteli standardok szerint került sor. Előadta, hogy magántulajdonban lévő társaság, és nincs bizonyíték arra, hogy ugyanúgy a kínai hatóságok tulajdonában lenne, illetve annak ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állna, mint egy állami tulajdonú vállalat, és hogy nincs kitéve az árakba és a költségekbe beleavatkozó állami jelenlét révén megvalósuló szakpolitikai felügyeletnek és irányításnak. Így azt állította, hogy nincs „az exportáló ország hatóságainak tulajdonában”, illetve azok „ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt” az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében említettek szerint.

(197)

A Bizottság újfent megjegyezte, hogy miután megállapítást nyert a jelentős torzulások fennállása, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének módszertana országos szinten alkalmazandó, kivéve, ha egyértelműen megállapítható, hogy bizonyos költségeket nem érintenek a torzulások. A Xiamen Xiashun semmilyen erre vonatkozó bizonyítékot nem szolgáltatott, csupán néhány, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyes kritériumokkal kapcsolatos általános érvet hozott fel, amelyek a jelentős torzulásoknak az exportáló ország egészében való fennállására vonatkoznak, és nem kapcsolódnak a konkrét költségtételeik torzulatlanságához. Ezért a Xiamen Xiashun sajátos helyzetére, vagyis az állami ellenőrzéstől való állítólagos függetlenségére vonatkozó bizonyítékok ebben az összefüggésben nem relevánsak. Mindenesetre a Bizottság megjegyezte, hogy még ha ezek az állítások relevánsak is lennének ebben az összefüggésben – jóllehet nem azok – a Xiamen Xiashun azon érvelése, miszerint nem áll semminemű kormányzati befolyás – többek között a kínai hatóságok tulajdonosi ellenőrzése, illetve szakpolitikai felügyelete és irányítása – alatt, nem felel meg a valóságnak. A jelentős mennyiségű bizonyíték és a 3.3.1.3–3.3.1.5. szakasz következtetései megállapítják a kormány és a KKP kínai gazdaságra (többek között az alumíniumágazatra) gyakorolt befolyásának mértékét és mindenre kiterjedő jellegét. A Xiamen Xiashun nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot, amely megkérdőjelezné ezeket a ténymegállapításokat. Ezenkívül, amint azt a 3.3.1.8. szakasz jelzi, a kormány rengeteg eszközzel és pénzügyi ösztönzővel rendelkezik arra, hogy a vállalatokat – beleértve a magántulajdonban lévőket is – rávegye az iránymutatásának követésére. Az ugyanezen szakaszban leírtak szerint a kormány a pénzügyi intézmények – beleértve a magántulajdonban lévőket is – számára ösztönzőket nyújt a kormányzati tervekkel összhangban álló projektek finanszírozásának megkönnyítése érdekében, ami jelentős hatással van a magántulajdonban lévő vállalatokra, amelyeknek a pénzügyi likviditás biztosítása érdekében be kell tartaniuk a kormányzati irányelveket.

(198)

Konkrétan a Xiamen Xiashun kapcsán a Bizottság megjegyezte, hogy azt hivatalosan a következőképpen ismerik el: az Államtanács nemzeti szintű kulcsfontosságú csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozásként; a Fujian (Fucsien) tartományi gazdasági és informatikai bizottság Fujian tartomány stratégiai fontosságú feltörekvő iparágainak kiemelt vállalkozásaként; a Fujian Tartományi Tudományos és Technológiai Iroda, a Fujian tartományi gazdasági és informatikai bizottság, a Fujian Tartományi Szakszervezeti Szövetség és a Fujian tartományi népi kormányzat állami tulajdonú vagyonfelügyeleti és igazgatási bizottsága Fujian tartomány innovatív vállalkozásaként (104). E hivatalos elismerések megszerzéséhez a vállalatnak teljesítenie kell a megfelelő alkalmassági követelményeket, amelyek többek között a kínai kormány hivatalos irányvonalának követését, valamint a hivatalos kormányzati stratégiák és politikák betartását foglalják magukban. A követelményeket ahhoz is teljesíteni kell, hogy a jövőben megőrizhesse az elismeréseket, és további előnyökhöz juthasson a hozzájuk kapcsolódó közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatások révén. Példaként: egy társaságnak „a stratégiai fontosságú feltörekvő iparágak kiemelt vállalkozásaként” való elismeréséhez (amelyek titulust a Xiamen Xiashun megszerezte) Fujian tartományban többek között a következő sajátos politikák, célkitűzések és előnyök fűződnek: „A kiemelt vállalkozások bevonása vezetőként és példaképként, a stratégiai feltörekvő iparágak ugrásszerű tudományos fejlődésének előmozdítása Fujianban, és a »Fujian tartomány stratégiai fontosságú feltörekvő iparágai fejlődésének felgyorsítását célzó végrehajtási tervben« kitűzött célok és feladatok megvalósítása”; „Fujian tartomány különféle, a stratégiai fontosságú feltörekvő iparágakat finanszírozó kockázatitőke-alapjainak támogatása annak érdekében, hogy a kiemelt vállalkozások kulcsfontosságú projektjeinek fejlesztésére irányuló tőkebefektetéseket eszközöljenek”; „A tartományi stratégiai fontosságú feltörekvő iparágak kiemelt vállalkozásainak ösztönzése és támogatása abba, hogy a vállalkozás bevezetésre kerüljön a tőzsdén finanszírozás, vállalati kötvények kibocsátása, rövid távú finanszírozásra szolgáló értékpapírok kibocsátása stb. céljából, valamint megfelelő támogatás és szolgáltatások nyújtása a vállalati finanszírozáshoz”; „A Pingtan Átfogó Kísérleti Övezetben található kantonok és települések gazdasági és kereskedelmi vezetésével, valamint a csoport tagját képező tartományi (holding) társaságokkal közösen a tartományi gazdasági és kereskedelmi bizottság létrehozott egy együttműködési és kapcsolattartó rendszert, elősegítendő a feltörekvő iparágak kiemelt vállalkozásai számára a vállalkozások fejlesztése során tapasztalt nehézségek és problémák összehangolt megoldását, valamint biztosítandó a kiemelt vállalkozások fejlődésének nyomon követését és elemzését” (105). A Bizottság ezért nem fogadta el a vállalat egyedi védekezését, miszerint a Xiamen Xiashun ne állna a kínai hatóságok ellenőrzése, illetve szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt.

(199)

A Xiamen Xiashun továbbá azt állította, hogy a társaság a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi törvénye, a Kínai Népköztársaság külföldi befektetési törvénye, valamint a Kínai Népköztársaság társasági törvénye alapján jött létre, és a Kínai Népköztársaság vállalati csődtörvényének hatálya alá tartozik. E törvényekkel összhangban a csődtörvény védelme alatt áll, és tőkéje szabadon emelhető, illetve kivonható a törvénynek megfelelően. Továbbá azzal érvelt, hogy éves beszámolóinak könyvvizsgálatát az Ernst & Young végzi a nemzetközi számviteli standardok szerint, és ha pénzügyi helyzete veszélybe kerülne, akkor a nemzetközi standardokat kellene követnie, és valószínűleg csődeljárás indulna ellene.

(200)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy amint azt a 3.3.1.6. szakasz ismerteti, a Kínában a jog területén jelentkező torzulások nem abból fakadnak, hogy a kínai törvények alkalmatlanok lennének a céljukra. Éppen ellenkezőleg, a kínai törvényeket más országok hasonló törvényeinek mintájára hozzák, így maguk a törvények kapcsán nem merül fel minőségi probléma. A probléma e törvények nem megfelelő végrehajtásában és az államnak a fizetésképtelenségi eljárásokban betöltött szerepében rejlik. A 3.3.1.6. szakaszban szereplő ténymegállapítások alapján, illetve annak vonatkozó bizonyíték hiányában, hogy a Xiamen Xiashunra nincsenek hatással a csődeljárásokkal kapcsolatos országos szintű torzulások, a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(201)

A Xiamen Xiashun továbbá megjegyezte, hogy az előállítási költségek és az uralkodó piaci viszonyok alapján független ártárgyalásokat folytatott az uniós vagy másutt letelepedett ügyfeleivel. Hozzátette, hogy amikor az uniós vevőknek történő értékesítés során az árát a Londoni Fémtőzsdén (LME) az EU-ba történő értékesítés esetében jegyzett alumíniumár átalakítási felárral növelt összege alapján határozta meg.

(202)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában szereplő követelmény szerint ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket torzulatlan árak vagy referenciaértékek alapján kell képezni. Az előző preambulumbekezdésben összefoglalt állítások az előállítási költségeken és az uniós (vagy másutt található) vevőknek történő értékesítéskor uralkodó piaci feltételeken alapulnak. Ezért azok háttere és ténybeli helyzete az EU-ba (és máshová) irányuló kivitelkor felszámított exportárat, nem pedig a jelen rendelkezés tárgyát képező rendes értéket érinti. A Bizottság ennélfogva ezt az állítást elutasította.

(203)

A nyersanyagokat illetően a Xiamen Xiashun azt állította, hogy nem léteznek a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések. Véleménye szerint szabadon választhatja meg saját beszállítóit, legyenek azok gyártók vagy forgalmazók, és szabadon alkudhat ki velük árakat. Hozzátette, hogy a nyersanyagok és egyéb inputok vételárát számos beszállítóval folytatott tárgyalások és pályáztatás útján határozták meg. A Xiamen Xiashun hozzátette továbbá, hogy nyersanyagainak egy részét a tengerentúlról szerzi be. Különösen ez a helyzet a titán-bór-alumínium rúddal, amelyet teljes egészében az Egyesült Királyságtól vásárol.

(204)

Ebben a tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a Xiamen Xiashun nem nyújtott be meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a belföldön beszerzett inputokkal kapcsolatos költségeire nem volt hatással a kínai kormány jelentős, a 3.3.1.2–3.3.1.9. szakaszban tett ténymegállapítások szerinti beavatkozása. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy torzulások állnak fenn a síkhengerelt alumíniumtermékek ágazatának teljes értékláncában. Ezek a torzulások a nyersanyagok beszállítóit is érintik, amelyek a Kínával kapcsolatban megállapított torzulások valamennyi fajtájának ki vannak téve, beleértve a villamos energia költsége, a munkerőköltségek, a finanszírozáshoz való hozzáférés stb. terén fennálló torzulásokat is. Ezzel szemben a Xiamen Xiashun tengerentúli beszerzései esetében a benyújtott és azt követően az adatok egybevetésével távolról ellenőrzött bizonyítékok alapján, ideértve a kérdőívre adott válaszokat, a vonatkozó szerződéseket, a szóban forgó beszerzések árelemzését (amely a reprezentatív országban alkalmazott árakhoz hasonló árakat mutatott), és tekintve, hogy nem áll rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy ezen input az Egyesült Királyságban torzulásoknak lenne kitéve, a Bizottság egyértelműen megállapította, hogy az Egyesült Királyságból származó titán-bór-alumínium rúd beszerzési ára (amely a vállalat nyersanyagköltségeinek csak kis részét képviseli) torzulástól mentes, és azt nem kell egy reprezentatív ország adataival helyettesíteni.

(205)

Ezenkívül a vizsgálat feltárta, hogy a Xiamen Xiashun a Yunlu Aluminum Co.-val, egy állami tulajdonú vállalattal közös vállalkozást hozott létre Yunnan Yongshun Aluminium Co., Ltd. néven, amely egy Jianshui (Csiensuj) megyében, Yunnan (Jünnan) tartományban bejegyzett társaság. E társaság fő tevékenysége nagy méretű, alumíniumötvözetből készült lemeztuskók gyártása, és a Xiamen Xiashun egyik beszállítója. A fenti példa egyrészt azt mutatja, hogy a Xiamen Xiashun szorosan együttműködik a kínai állammal azáltal, hogy közös vállalkozást hozott létre egy állami tulajdonú vállalattal, másrészt, hogy az országos szintű torzulások a beszállítóit is érintik.

(206)

A Xiamen Xiashun továbbá azt állította, hogy a kormánynak nincs befolyással a hitelképességére vagy a számára nyújtott hitelek kondícióira, és hogy a hitelkondíciókat (például a kamatlábat), a mindenkori piaci kamatláb határozza meg. A Xiamen Xiashun azt is állította, hogy SGA-költségei torzulatlanok és észszerűek, és ezeket figyelembe kell venni.

(207)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások fennállásának megállapításához az exportáló országban alkalmazott árakra és a termékek költségeire az adott rendelkezésben foglalt torzító elemek közül egy vagy több elem által gyakorolt lehetséges hatást elemzi. Még ha az exportáló gyártó valóban nem is részesült közvetlenül jelentős mértékű állami támogatásban – jóllehet ez nem igaz –, a Xiamen Xiashun a 3.3.1.5. és a 3.3.1.8. szakaszban leírtaknak megfelelően akkor is jogosult volt pénzügyi támogatásra. Ennek oka – a 3.3.1.5. szakaszban kifejtettek szerint –, hogy az alumíniumágazat összes többi vállalkozásához hasonlóan az exportáló gyártóra érvényesek voltak a kínai állami tervezési és iránymutató dokumentumok, és mindkettő finanszírozáshoz juthatott a 3.3.1.8. szakaszban bemutatott kínai finanszírozási rendszeren keresztül. E tekintetben a kínai kormány iránymutatását követő bankok és más finanszírozási intézmények megkönnyítik a piaci szereplők – köztük az alumíniumtermékek gyártóinak – finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását, ezáltal pedig pénzügyi védőhálót hoz létre ezeknek a vállalatoknak, és további előnyöket biztosít számukra a Kínán kívüli versenytársaikkal szemben. Továbbá a (198) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a stratégiai fontosságú feltörekvő iparági vállalat státusszal rendelkező Xiamen Xiashun az említett preambulumbekezdésben leírtak szerint részesül az e státusszal rendelkező vállalatok rendelkezésére bocsátott pénzügyi támogatásból.

(208)

Ami a munkaerőt illeti, a Xiamen Xiashun azt állította, hogy stabil és normális bérköltségrendszer alapján működik. Alkalmazottaival függetlenül alkudott meg az egyéni bérekről a piaci kamatlábak, valamint a személyes szakértelmük és eredményeik alapján. Hozzátette, hogy az állam nem rendelte el a bérek ellenőrzését Kínában.

(209)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a munkaerőpiac torzulásait országos szinten állapította meg a 3.3.1.7. szakaszban. A kínai munkaerőpiac jellegéből fakadó problémák, többek között a kormánytól független szakszervezetek hiánya és a munkaerő mobilitásának a (172) preambulumbekezdésben ismertetett háztartás-nyilvántartási rendszerből fakadó korlátozásai, torzító hatással vannak Kínában a bérek alakulására. E tekintetben nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a Xiamen Xiashunt ne érintenék a független szakszervezetek országszerte tapasztalt hiányából és a háztartás-nyilvántartási rendszerből fakadó torzító hatások. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(210)

Végül pedig a Xiamen Xiashun azt állította, hogy – az összes fent említett okból kifolyólag – SGA-költségei, valamint a nyeresége torzulatlanok és észszerűek is, és ezeket figyelembe kell venni a számítások során.

(211)

Ami az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó állítást illeti, a Bizottság először is megjegyezte, hogy az állítás általánosító jellegű és megalapozatlan, mivel egyszerűen ezen exportáló gyártó többi állítására hivatkozott, amelyeket viszont a Bizottság mind elutasított. Ezenkívül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja kifejezetten előírja, hogy ha megállapítást nyer a jelentős torzulások fennállása, a számított rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek és a nyereség torzulatlan és észszerű összegét. Mivel a jelen vizsgálatban ez a helyzet áll fenn, és az exportáló gyártót, valamint beszállítóit érintik ezek a torzulások, a Bizottság ezeket az állításokat elutasította.

(212)

A Xiamen Xiashun észrevételeire reagálva az Airoldi a jelentős torzulásokra vonatkozó több észrevételt nyújtott be az egyéb érdekelt felek által az eljárás megindításáról szóló értesítés 8. pontjának i) alpontja alapján benyújtott információk tekintetében.

(213)

Először: az Airoldi támogatását fejezte ki a Xiamen Xiashun által az eljárás megindításakor tett azon észrevételekkel kapcsolatban, amelyek szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem egyeztethető össze a WTO dömpingellenes megállapodásának számos rendelkezésével.

(214)

A dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése és a WTO jogszabályai összeegyeztethetőségének kérdését a (189)–(195) preambulumbekezdés már tárgyalta. Ezeket az állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(215)

Továbbá az Airoldi azt állította, hogy ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy jelentős torzulások állnak fenn Kínában, akkor is egyedi költségelemzést kell végeznie minden gyártó/exportőr esetében, és figyelembe kell vennie a gyártó/exportőr azon saját belföldi költségeit, amelyekről megállapítást nyert, hogy torzulástól mentesek.

(216)

A Bizottság a fenti (195) preambulumbekezdésben kifejtette, hogy az összes számítás a vállalat egyedi adatain alapult, és a termelési tényezőket és azok mennyiségeit a vállalat által bejelentett módon használta fel, annyi különbséggel, hogy az értékeket torzulatlan referenciaértékekkel váltotta fel. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(217)

Harmadszor: az Airoldi megjegyezte, hogy az Európai Alumínium Szövetség által benyújtott panasz valójában szubvencióellenes panasz volt, mivel a panasz szövege számos esetben utalt a síkhengerelt alumíniumtermékek kínai gyártóinak rendelkezésére bocsátott támogatásokra. Az Airoldi azt állította, hogy a panaszos azáltal, hogy dömpingellenes panaszt nyújtott be, és arra a feltételezésre támaszkodott, hogy a reprezentatív országon alapuló módszertan automatikusan alkalmazandó, megpróbálta kijátszani a kiegyenlítő vám alkalmazásának szükségességét feltáró vizsgálat és a dömpingellenes vizsgálat céljainak valódi lényegét. Előbbi az állam által nyújtott előnyökből származó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozott. Utóbbi az egyes exportőrök tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára vonatkozott. Az Airoldi megállapította, hogy az ilyen kérelmek elfogadása a dömpingellenes és a szubvencióellenes alaprendeletek (106) céljainak megsértését jelenti.

(218)

A Bizottság emlékeztetett, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint bizonyítani kell a jelentős torzulások fennállását a szóban forgó exportáló országban. A panaszban szerepelt néhány hivatkozás az állami támogatásokra vonatkozóan, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik francia bekezdésével összhangban szemléltetendő, hogy Kínában jelentős torzulások állnak fenn (a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések). Tagadhatatlan, hogy a támogatások csupán egyike a kormányok által a szabadpiaci erőkbe való beavatkozáshoz használt eszközöknek, és így jelentős kormányzati beavatkozást mutatnak a dömpingellenes alaprendelet ezen rendelkezésével összhangban. Ezért a panasz teljes mértékben összhangban állt a dömpingellenes alaprendelet rendelkezéseivel és céljaival. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(219)

Negyedszer: az Airoldi azt állította, hogy a panaszos a panasz 85–87. pontjában korábban arra utalt, hogy a Bizottságot korábbi vizsgálatai tekintetében a stare decisis elve köti. Az Airoldi kifejtette, hogy ez az érvelés nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen bizonyítási tehernek a dömpingellenes és a szubvencióellenes alaprendelet szerinti alapvető szabályaival. Az Airoldi véleménye szerint a reprezentatív országon alapuló módszertan alkalmazásának előfeltétele csupán két igazoló dokumentumra támaszkodott: i. a Bizottság 2017-es jelentése; valamint ii. az OECD-jelentés. A panaszos nem járt el kellő gondossággal az olyan egyedi programok meglétének (a Kínában adott esetben meglévő egyedi intézkedésekre hivatkozva történő) megállapításakor, amelyek kizárólag a kínai alumíniumágazat számára biztosítanak előnyöket. Az állítások nem voltak megalapozottak, és hiányoztak az azokat alátámasztó bizonyítékok. Ezért az Airoldi kérelmezte, hogy eredményezze a panasz elutasítását az, hogy a panaszos figyelmen kívül hagyja a bizonyítási teher teljesítésére vonatkozó követelményt.

(220)

A Bizottság emlékeztetett, hogy bár a jelentős torzulások tényleges fennállásának megállapítására és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában leírt módszertan ebből következő használatára csak az érdekelt felek ideiglenes és/vagy végső tájékoztatásakor, nem pedig az eljárás megindításakor kerül sor. A panasszal együtt benyújtott bizonyítékok, köztük a két jelentés (nevezetesen az országjelentés és az OECD-jelentés), valamint az azokban hivatkozott több objektív háttérforrás alapján a Bizottság a panaszos által a jelentős torzulásokkal kapcsolatban benyújtott bizonyítékokat elegendőnek ítélte a vizsgálat ezen bizonyítékok alapján történő megindításához, teljes összhangban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének d) pontjával, amely kifejezetten lehetőséget biztosít a panaszosnak arra, hogy panasz benyújtásakor az országjelentést bizonyítékként felhasználja. Az országjelentést illetően a Bizottság emlékeztetett, hogy az átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentést 2017 decemberében tették közzé, és minden félnek bőven volt alkalma azt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontjával összhangban megcáfolni, kiegészíteni vagy a jelentésre vonatkozó észrevételeket benyújtani, de a Bizottsághoz nem érkeztek olyan észrevételek vagy bizonyítékok, amelyek azt érvénytelenné tennék. Ami a korábbi vizsgálatok ténymegállapításait illeti, például a panasz 85–87. pontjaiban szereplőket, azok releváns bizonyítéknak minősülnek, különösen mivel nemcsak a szóban forgó ország egészére kiterjedő torzulásokra vonatkoztak, hanem különösen az alumíniumágazat torzulásaira és helyzetére is, amelyek nagy valószínűséggel a jelenlegi vizsgálatban részes exportáló gyártókat is érintik. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(221)

Végül pedig az Airoldi előadta, hogy támogatja a Xiamen Xiashun azon állítását, miszerint az alumíniumöntecs árát Kínában a piaci erők határozzák meg, vagyis a Londoni Fémtőzsdén vagy a Sanghaji Határidős Tőzsdén jegyzett ár, amelyet egy átalakítási felárral megnövelnek. Hasonló észrevétel érkezett a Jiangsu Alcha csoport részéről is, amely a kérdőívre adott válaszában azt állította, hogy minden beszerzésére a szállítóival piaci alapon zajló tárgyalások eredményeként kerül sor, és azokat semmilyen jelentős torzulás nem érinti. Példaként a Jiangsu Alcha csoport bizonyítékokat nyújtott be arra vonatkozóan, hogy az alumíniumöntecs felvásárlási ára a vizsgálati időszak alatt magasabb volt, mint a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár.

(222)

A Bizottság megjegyezte, hogy Kínában az alumíniumöntecs után kiviteli vámot kell fizetni. Ezen egyedi kiviteli vám alkalmazása torzítja a piaci erők szokásos működését azáltal, hogy korlátozza az exportot, és így növeli a kínai alumíniumgyártók rendelkezésére álló alumíniumöntecs belföldi kínálatát. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, miszerint az alumíniumöntecs ára Kínában függetlenek az állami beavatkozástól, és azokat a piaci erők határozták meg. E tekintetben a tényleges fizetett ár nem meghatározó. Nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a 3.3.1.2–3.3.1.9. szakaszban tett ténymegállapítások szerinti kormányzati beavatkozások nem voltak hatással az alumíniumöntecsre. Ezek a torzulások az alumíniumöntecs beszállítóit is érintik, amelyek a Kínával kapcsolatban megállapított torzulások valamennyi fajtájának ki vannak téve, beleértve a villamos energia költsége, a munkerőköltségek, a finanszírozáshoz való hozzáférés stb. terén fennálló torzulásokat is.

(223)

mivel a Bizottság az összes fenti állítást elutasította, megerősítette a (188) preambulumbekezdésben foglalt következtetését, miszerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

(224)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a torzulatlan árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte. Ugyanakkor elfogadta a titán-bór-alumínium rúd árait, amelyeket az egyik exportáló gyártó nyújtott be, amely a szóban forgó nyersanyagot – a (204) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – teljes egészében az Egyesült Királyságból szerezte be.

(225)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján a következő szempontok alapján történt:

(226)

A (111)–(113) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az ügy irataihoz, és az érdekelt feleket felkérte ezzel kapcsolatos észrevételeik megtételére. Az október 5-i feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés), illetve a november 25-i feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés). E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre az elemekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A tények és bizonyítékok Bizottság általi értékelése, valamint a levont következtetések a következőképpen foglalhatók össze:

(227)

Az első feljegyzésben a Bizottság 55 olyan országot azonosított, amelyek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínáéhoz. A vizsgálati időszakban a bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank ezek mindegyikét „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolta. A panaszban foglaltak szerint azonban a vizsgált terméket köztudottan ezek közül csak hat országban – Brazíliában, Indonéziában, Oroszországban, Dél-Afrikában, Thaiföldön és Törökországban – gyártják jelentős mennyiségben.

(228)

Indonéziában, Dél-Afrikában és Oroszországban a vizsgálati időszakban exportkorlátozásokat alkalmaztak az alumíniumra, a vizsgált termék egyik fő nyersanyagára (108). Ezért, mivel ezek a korlátozások szintén befolyásolhatják és torzíthatják e nyersanyag importárát, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezeket az országokat nem fogja megfelelő reprezentatív országokként figyelembe venni, és így a továbbiakban a releváns nyilvános adatok rendelkezésre állását csak Brazília, Thaiföld és Törökország esetében vizsgálta.

(229)

Az első feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta a feleket a releváns nyilvános adatokról, nevezetesen arról, hogy rendelkezésre állnak a vizsgált termék brazil, thaiföldi és törökországi gyártóira, valamint az érdekelt felek által azonosított vizsgált termék előállításához szükséges nyersanyagoknak az ezen országokba történő behozatalára vonatkozó pénzügyi információk.

(230)

A Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) adatbázisa szerint Brazília, Thaiföld és Törökország reprezentatív mennyiségben importálta a releváns nyersanyagok többségét, így ezeket a behozatalokat referenciaértékként fel lehetett használni a rendes érték – az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti – megállapításához. A Bizottság talált olyan gyártókat is ezekben az országokban, amelyek információi nyilvánosan elérhetők (109).

(231)

Miután megkapta az első feljegyzésre vonatkozó észrevételeket, a Bizottság elemezte a rendelkezésére álló információkat, és úgy ítélte meg, hogy a brazil Novelis do Brazil Ltda. társaság esetében álltak rendelkezésre a legmegfelelőbb nyilvános adatok. A Thaiföldön és Törökországban azonosított gyártókkal ellentétben ez a társaság a teljes auditált éves beszámolóját közzétette a weboldalán (110), és a pénzügyi információk kilenc hónappal átfedésben voltak a vizsgálati időszakkal.

(232)

Következésképpen a Bizottság a második feljegyzésben Brazília kiválasztását javasolta megfelelő reprezentatív országként a torzulatlan árak és referenciaértékek megállapításához, valamint a brazil Novelis do Brasil vállalat adatainak felhasználását javasolta a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulatlan és észszerű SGA-költségek és nyereség megállapításához.

(233)

Több érdekelt fél (111) is kifogást emelt az ellen, hogy a Bizottság Brazíliát használja megfelelő reprezentatív országként. Elsősorban azzal érveltek, hogy a kormányzati politikák, az importtermékekre kivetett különféle adók (112) és a vizsgált termék brazíliai gyártásának hatékonysági problémái azt eredményezték, hogy a vizsgált termék ára rendkívül magas volt a brazil piacon és észszerűtlenül magas nyereséget hozott a brazil vállalatnak. Ezért állítólag a brazil Novelis do Brasil vállalat nyeresége nem volt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdése értelmében vett megfelelő referenciaérték (113).

(234)

Ezenkívül néhány érdekelt fél (az Airoldi Metalli Spa és a Xiamen Xiashun) arra is rámutatott, hogy a brazil hatóságok 2020. július 29-én dömpingellenes vizsgálatot indítottak a kínai alumíniumtermékek Brazíliába irányuló behozatalára vonatkozóan (a brazil Külkereskedelmi Államtitkárság (SECEX) 2020. július 28-i 46. sz. körlevele, a továbbiakban: 46. sz. körlevél) (114).

(235)

A 46. sz. körlevélben említett vizsgálat termékköre jelentős átfedésben volt a jelenlegi vizsgálat – a fenti 2. szakaszban meghatározott – érintett termékének körével. A 46. sz. körlevél indexek formájában közzétette a panaszosok (három vállalat, köztük a Novelis do Brasil) üzemi eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy a panaszosok a 2015–2019 közötti időszakban veszteségesek voltak (115).

(236)

Ezen új bizonyítékok alapján és annak ellenére, hogy a 46. sz. körlevélben szerepelnek a három panaszos gyártó konszolidált, indexált adatai, a Bizottság nem tartotta valószínűnek, hogy a Novelis do Brasil az általa bevallott nyereséget (a legutóbbi pénzügyi időszakban 19,4 % (116)) a vizsgált terméken realizálta volna. Figyelemmel arra, hogy a vállalat széles termékskálával rendelkezik (117), a Bizottság úgy vélte, hogy a Novelis do Brasil nagy valószínűséggel – és jelentős mértékben – az általa gyártott egyéb termékeken, például a légiközlekedési és a gépjárműipar számára gyártott termékein és italos dobozain realizálta ezt a nyereséget.

(237)

A Bizottság ezért ideiglenesen úgy ítélte meg, hogy a Novelis do Brasil adatai nem minősülnek megfelelő referenciaértéknek a vizsgált termék kapcsán az észszerű SGA-költségek és nyereség megállapításához.

(238)

A Bizottság ezért ismételten érdemben megvizsgálta Thaiföldet, illetve Törökországot mint lehetséges megfelelő reprezentatív országokat. A thaiföldi és törökországi vállalatok nyilvánosan elérhető pénzügyi adatai azonban csak részben voltak átfedésben a vizsgálati időszakkal. Ezenkívül a legutóbbi pénzügyi időszakban, amelyre vonatkozóan rendelkezésre álltak adatok, e vállalatok üzemi eredménye a fedezeti pont (nullszaldó) közelében volt (118). Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezeknek a vállalatoknak az adatai nem minősülnek megfelelő referenciaértéknek a torzulatlan és észszerű nyereség, valamint az SGA-költségek megállapításához.

(239)

Tekintettel az adott helyzetre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy hasonló terméket előállító ágazatban tevékenykedő vállalatok adatai megfelelőek lehetnek ilyen körülmények között. E következtetésre nem sokkal az ideiglenes intézkedések elfogadása előtt került sor. Az alaprendeletben meghatározott kötelező határidők által megszabott korlátok fényében a Bizottság ezért úgy határozott, hogy elemzését ideiglenesen egy, az ugyanazon ágazatban (alumíniumágazat) folyamatban lévő és hasonló terméket (extrudált alumíniumtermékek), valamint hasonló időszakot lefedő másik dömpingellenes vizsgálatban már rendelkezésre álló ismeretekre és információkra alapozza (119). Az extrudált alumíniumtermékek a síkhengerelt alumíniumtermékekhez hasonló műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek. Ami a gyártási folyamatot illeti, az alumínium extrudálással, hengerléssel vagy öntéssel számos különféle termékekké alakítható. Az extrudált alumíniumot különböző alakú alumínium profilokká formázzák. A síkhengerelt alumíniumtermékek közé tartoznak a sík lemezek, a tekercselt lemezek, a lapok és a fóliák. Ezen túlmenően ezeket a termékeket gyakran ugyanazok a vállalatok gyártják, mint a síkhengerelt alumíniumtermékeket, vagy e kétféle termék gyártói egy vállalatcsoportba tartoznak.

(240)

A Bizottság folytatja a vizsgálatát, és ha új és megfelelő adatokat szerez a potenciális reprezentatív országoktól, a helyzet újraértékelhető.

(241)

Ezért, tekintettel a síkhengerelt alumíniumtermékek és az extrudált alumíniumtermékek közötti hasonlóságokra, valamint arra, hogy a releváns adatok nyilvánosan elérhetők voltak (120), a Bizottság ideiglenesen úgy döntött, hogy az extrudált alumíniumtermékeket gyártó vállalatok adatait használja, mivel ezen ország adatai – a Bizottság megítélése szerint – reprezentatívak voltak a síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártó vállalatok helyzetére nézve.

(242)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján a vizsgálat jelenlegi szakaszában Törökország a megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(243)

A fenti elemzésre tekintettel a Bizottság ideiglenes úgy döntött, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alkalmazásában ideiglenesen Törökországot tekinti megfelelő reprezentatív országnak.

(244)

Az érdekelt felektől kapott és a vizsgálat iratai között rendelkezésre álló egyéb lényeges információk alapján a Bizottság az első feljegyzésben – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – összeállította azon termelési tényezők előzetes jegyzékét, amelyeket a vizsgált termék előállításához felhasználnak.

(245)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban azonosította továbbá a torzulatlan árak és referenciaértékek meghatározásához felhasználandó forrásokat. A Bizottság által felhasználni javasolt legfontosabb forrás a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) volt. Végül pedig ugyanabban a feljegyzésben a Bizottság megjelölte azokat a harmonizált rendszerben (HR) a termelési tényezőkhöz kapcsolódó kódokat, amelyeket az érdekelt felektől kapott információk alapján eredetileg fel kívánt használni a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti elemzéshez.

(246)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket és javaslatokat a szóban forgó feljegyzésben említett egyes termelési tényezők torzulatlan értékeire vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(247)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság a felek észrevételei és a mintában szereplő exportáló gyártók által a kérdőívre adott válaszaikban benyújtott információk alapján frissítette a termelési tényezők jegyzékét.

(248)

Az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította Törökország vonatkozásában a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

2. táblázat

Termelési tényezők és információforrások

(249)

A nyersanyagok torzulatlan árának megállapításához a Bizottság a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (121) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból a reprezentatív országba érkező import GTA-ban jelentett (CIF paritáson számolt) egységárainak súlyozott átlagát vette alapul. A Bizottság azért döntött a Kínából érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása (a fenti (188)–(224) preambulumbekezdés). Arra utaló bizonyíték hiányában, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportot is befolyásolták. Az importár súlyozott átlaga adott esetben a behozatali vámra tekintettel kiigazításra került.

(250)

Néhány termelési tényező esetében az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság ezeket a termelési tényezőket fogyóeszközként kezelte, amint azt a (13) preambulumbekezdés ismerteti.

(251)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulatlan fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulatlan költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulatlan költségeinek becslésére.

(252)

A Bizottság megjegyezte, hogy a folyékony alumíniumot, amelyet a Nanshan csoport egyik tagvállalata inputként használ, nem lehetséges nagy távolságon szállítani, és erre az inputra vonatkozóan nincs nemzetközi referenciaérték. Ezért alternatív megoldásként a Bizottság úgy határozott, hogy a 7601 10 HR-kód alá tartozó alumíniumöntecs torzulatlan árát alkalmazza referenciaértékként, amelyből levonta az érintett vállalatnál a folyékony alumínium önteccsé történő átalakítása során felmerült, százalékban kifejezett feldolgozási költségeket (122).

(253)

A második feljegyzés közzététele után a Nanshan csoport megismételte az első feljegyzés közzététele után benyújtott érvelését, nevezetesen azt, hogy az alumíniumhulladék, amelyet a vizsgált termék előállításához használ, ugyanolyan tisztaságú, mint a késztermék, és ezt a terméket az öntési szakaszban ugyanúgy újrahasznosítja, mint az alumíniumöntecset. Következésképpen a Nanshan csoport szerint a Bizottság által az első és a második megjegyzésben közölt HR-kód egy eltérő termékre vonatkozott, nevezetesen a különböző forrásokból származó, alacsonyabb tisztaságú és különböző ötvözetekből álló alumíniumhulladékra.

(254)

A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást. A Nanshan csoport által a távoli ellenőrzési folyamat során felhozott bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Nanshan csoport különböző tagvállalatai által használt (és értékesített) alumíniumhulladék ára eltért az alumíniumöntecs árától: a minőségi osztálytól függően 2–9 % közötti levonás történt a hulladék tisztaságát jelezve. Ezért megerősítést nyert, hogy az alumíniumöntecs ára magasabb, mint más hulladéké.

(255)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a török nómenklatúra szerinti releváns árukódja megkülönbözteti az úgynevezett gyártási hulladékot (egy árnyaltabb árukód segítségével: 760200190000), amely a 760200 900000 árukód alatti hulladékhoz képest jobban tükrözi a Nanshan csoport által felhasznált és előállított hulladéktípust. Végül pedig a Bizottság azt is megismételte, hogy az említett HR-kód alatt behozott alumíniumhulladék sajátos összetételére vonatkozóan nem kapott semmilyen bizonyítékot azon állítás alátámasztására, miszerint az alacsonyabb tisztaságú és eltérő ötvözetből álló hulladék. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a 760200190000 árukód alá tartozó termék behozatali árát alkalmazza referenciaértékként, nem pedig az öntecs behozatali árát, amint azt a vállalat javasolta.

(256)

A Nanshan csoport azzal is érvelt, hogy a GTA-ban szereplő, a HR-kódokon alapuló ár nem tesz különbséget az alumíniumtekercs végfelhasználásait és ötvözeteit között, míg az importált alumíniumtekercsek mennyiségének igen jelentős részét a termékkörön kívül eső termékek előállításához használhatják fel, nevezetesen a légiközlekedési vagy az autóiparban, illetve italos dobozokhoz. Azzal érvelt, hogy a különböző ötvözetek és a különböző végfelhasználások esetében az ár jelentősen eltért, ezért véleménye szerint a GTA átlagára nem szolgálhatott a Nanshan csoport által a vizsgált termék előállításához felhasznált, sajátos alumíniumtekercs árának helyettesítő értékeként. A Nanshan csoport azt javasolta, hogy a GTA-ban szereplő árak referenciamutatóként történő alkalmazása helyett a Bizottság támaszkodjon a CRU-jelentésben szereplő árakra az 1050 ötvözetből készült fólia-alapanyag árára vonatkozóan, amely véleménye szerint kémiai összetétele szempontjából nagyon hasonlít a 8079 ötvözetből készült fóliákhoz.

(257)

A Bizottság megvizsgálta az állítást. Először is megjegyezte, hogy a török nómenklatúra szerint az ideiglenes különbözet kiszámításakor referenciaértékként használt HR-kód – a Nanshan állításával ellentétben – kizárta a termékkörbe nem tartozó legnagyobb termékcsoportot, nevezetesen az italos dobozok előállításához használatos termékeket. Másodszor: a török nómenklatúrában az egyes árukódok megkülönböztették a különböző vastagságú termékeket, és ennélfogva lehetővé tették a különböző terméktípusok pontosabb megkülönböztetését, szemben a CRU-jelentésben szereplő árakkal, amelyek csak egy adott vastagságra vonatkoznak. Harmadszor: a CRU-jelentésben szereplő árak az uniós piacokra vonatkoznak, és ezért nem egy hasonló gazdasági fejlettségi szintű ország árait tükrözik. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a behozott tekercsek GTA-ban szereplő árai megfelelőbb referenciaértéket jelentenek a rendes érték megállapításához a CRU-jelentésben feltüntetett áraknál. A Bizottság ezért elutasította az állítást, és úgy határozott, hogy referenciaértékként a 760612920000 árukód alá tartozó termék importárát használja a hidegen hengerelt tekercsek esetében; a 760612930000 és a 760612990000 árukód alá tartozó termék importárának átlagát a melegen hengerelt tekercsek esetében; valamint a 760612990000 árukód alá tartozó termék importárát a lapok esetében.

(258)

A Nanshan csoport azt is állította, hogy a feketekőszén esetében a Bizottságnak nem szabad a szén GTA-adatbázisban szereplő importáraira támaszkodnia, mivel a Törökországba irányuló importmennyiség 2019-ben elhanyagolható volt. Ehelyett a Bizottság a fűtőszén és a petrolkoksz IHS-jelentésben (123) szereplő árait vette figyelembe.

(259)

A Bizottság először is azt állapította meg, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy az (500 tonnát meghaladó) importált mennyiség GTA-adatbázisban szereplő ár ne tükrözné a piaci árat, vagy hogy a GTA-adatbázisban szereplő ár lényegesen eltérő lett volna nagyobb behozatali volumen esetén. Másodszor: a benyújtott jelentésben az árak Kínán kívül csak öt másik országra vonatkoztak, nevezetesen Ausztráliára, Indiára, Oroszországra, Dél-Afrikára és Indonéziára. A szóban forgó árak régiónként és országonként eltérőek voltak. A Bizottság nem talált meggyőző bizonyítékot arra nézve, hogy ezekben az országokban az árak jobban tükröznének egy torzulatlan nemzetközi árat, mint a reprezentatív ország árai. Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást, és úgy határozott, hogy a Törökországba behozott szén importárát használja referenciaértékként.

(260)

A munkaerőköltségre vonatkozó referenciaérték megállapításához a Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett legfrissebb statisztikai adatokat használta fel (124). Az intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a „C.24” jelű gazdasági tevékenység (fémalapanyagok gyártása) óránkénti munkaerőköltségei alapján határozta meg a referenciaértéket (125). Az értékek ki lettek igazítva a Török Statisztikai Hivatal által közzétett belföldi termelőiár-index deflátorként való használatával (126).

(261)

A villamos energia referenciaárának meghatározásához a Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett, a törökországi vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó villamosenergia-árakat használta (127). A referenciaértéket a Bizottság a villamos energia 2020. március 25-én közzétett ára alapján állapította meg. Ez a 2019 második félévében érvényes ár volt. A Bizottság e célból a megfelelő ipari fogyasztási sávhoz (2 000 ≤ T < 20 000 MWh közepes méretű felhasználók, illetve > 150 000 MWh jelentős felhasználók esetén) tartozó villamosenergia-árakat vette figyelembe.

(262)

A gáz referenciaárának meghatározásához a Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett, a törökországi vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó gázárakat használta. Az árak a felhasznált volumen függvényében eltérőek voltak (128). A Bizottság a közepes vagy nagy méretű felhasználókhoz tartozó árakat vette figyelembe. A Bizottság a 2019. második félévére vonatkozó, legfrissebb adatokat használta referenciaértékként.

(263)

A villamos energia és a gáz tekintetében a Bizottság egyaránt nettó (hozzáadottérték-adót nem tartalmazó) árakat alkalmazott.

(264)

A törökországi vízdíjakat az Isztambuli Víz- és Csatornaművek (ISKI), az Eskişehiri Csatornaművek és az Antalyai Víz- és Csatornaművek teszi közzé (129). A víz referenciaárának meghatározásához a Bizottság az isztambuli régióban, az Eskişehiri Szervezett Ipari Övezetben és az Antalyai Szervezett Ipari Övezetben ipari felhasználóknak felszámított átlagárakat használta, amelyekre vonatkozóan elérhetőek voltak nyilvános információk.

(265)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(266)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulatlan és észszerű összegének megállapításához a Bizottság annak az öt törökországi vállalatnak az SGA-költségeit és nyereségét használta fel, amelyeket a hasonló termékre, azaz az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálat során azonosítottak a (239)–(241) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. Ezért a Bizottság ugyanazokat a 2018-as pénzügyi adatokra vonatkozó számadatokat használta, mint amelyeket az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó, folyamatban lévő dömpingellenes eljárásban az azon termékre vonatkozó ideiglenes intézkedéseket kivető közelmúltbeli rendeletben használat (130). Ez az öt vállalat a következő volt:

(267)

A Bizottság ugyanolyan mértékű, azaz 7,2 %-os súlyozott átlagnyereséget és 12,2 %-os súlyozott átlagos SGA-költségeket alkalmazott a jelenlegi vizsgálatban.

(268)

A fentiekben ismertetett torzulatlan árak és referenciaértékek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(269)

Az érintett terméket gyártó és exportáló jogialanyok torzulatlan gyártási költségeinek megállapítása érdekében a Bizottság minden egyes exportáló gyártó esetében a kapcsolt és független felektől vásárolt termelési tényezőket felváltotta a 2. táblázatban meghatározott termelési tényezőkkel.

(270)

A Nanshan csoport azzal érvelt, hogy a csoport esetében a rendes értéket konszolidált alapon kell kiszámítani, vagyis a Bizottságnak csak azon termelési tényezők árainak a referenciaárakkal való helyettesítését kellene mérlegelnie, amelyeket a csoport a gyártási folyamat kezdetén, egy független féltől vásárolt. Tehát úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak figyelmen kívül kell hagynia a köztes termékek vállalatcsoporton belüli értékesítését. A Nanshan csoport az exportár meghatározása kapcsán különösen hivatkozott a Bizottságnak az „egyetlen gazdasági egység” fogalmával kapcsolatos gyakorlatára. A csoport különösen azzal érvelt, hogy a csoporton belüli összes vállalatot egy jogi személy irányítja, a vállalatok nem kötnek egymással írásos adásvételi szerződéseket, a vállalatok székhelye ugyanabban a létesítményben vagy annak közelében helyezkedik el, a terméktípusok nem fedik egymást, a downstream gyártás függ az upstream gyártástól, és végül pedig, hogy a vállalatok nem végeznek egymástól függetlenül exportértékesítést.

(271)

A Bizottság megállapította, hogy a vállalatcsoport tagjai valóban felosztották egymás között a különböző terméktípusokat és/vagy a gyártási folyamatok különböző lépéseit, és hogy az egyes vállalatok egy, a csoport részét képező és velük kapcsolatban álló vállalat által előállított termelési inputokat használták fel. A vállalatcsoporton belüli értékesítés magában foglalta nyersanyagok (például folyékony alumínium), energia (például a villamos energia) és az érintett termék értékesítését is, amelyet egy downstream vállalat azután termelési inputként használt fel (például hidegen hengerelt tekercsek, amelyeket az egyik vállalat alumíniumfólia előállításához használ).

(272)

Válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a Nanshan csoport állítása a csoporton belüli különféle exportáló gyártók esetében a rendes érték kiszámításához kapcsolódik. Amikor az érintett terméket egy vállalatcsoporton belül több szervezet gyártja és exportálja, a Bizottság gyakorlata az, hogy a vállalatcsoport által az Unióba exportált, vizsgált terméktípusok mindegyikére vonatkozóan és minden egyes exportáló gyártó esetében külön-külön megállapít egy rendes értéket az érintett exportáló gyártó konkrét adatai (jelen esetben a termelési tényezők) alapján. A rendes érték konszolidált alapon történő megállapítására irányuló kérés mesterségesen azt feltételezi, hogy a csoport egyetlen integrált gyártót alkot. A fent kifejtettek szerint, itt nem ez a helyzet. A csoport különböző termelő vállalatai egymástól elkülönülten gyártják az érintett terméket. A Bizottság ezért elutasítja ezt a kérelmet.

(273)

Elsőként a Bizottság az egyes vállalatok által beszerzett termelési tényezők alapján megállapította a torzulatlan gyártási költségeket. Ezután a Bizottság az egyes termelési tényezőkből az egyes együttműködő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulatlan egységköltségekkel. A Bizottság a gyártási költségekből levonta a gyártási folyamat során újrafelhasznált melléktermékek torzulatlan költségeit.

(274)

Másodszor: a torzulatlan gyártási költségek meghatározásához hozzáadta a kapott eredményhez a gyártási általános költségeket. A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült gyártási általános költségeket megnövelte a (250) preambulumbekezdésben említett nyersanyagok és fogyóeszközök költségével, majd az így kapott értéket kifejezte az egyes exportáló gyártóknál ténylegesen felmerült gyártási költségek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulatlan gyártási költségekre.

(275)

Végül pedig a Bizottság hozzáadta az öt török vállalat adatai alapján megállapított SGA-költségeket és nyereséget (lásd a 3.5.6. szakaszt). A gyártási költség százalékaként kifejezett és a torzulatlan teljes gyártási költségre alkalmazott SGA-költség 15,16 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulatlan teljes gyártási költségre alkalmazott nyereség 9,07 % volt.

(276)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(277)

Amikor a Nanshan csoporthoz tartozó, a mintában szereplő exportáló gyártók az érintett terméket az Unióba exportálták akár közvetlenül a független vevőknek, akár Kínában vagy harmadik országokban található kapcsolt társaságokon keresztül, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(278)

A Nanshan csoport két tagja szintén értékesítette az érintett terméket az uniós piacon egy velük kapcsolatban álló, az Unióban importőrként tevékenykedő vállalat révén. Ezen értékesítések esetében a Bizottság az exportárat – az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban – az importált termék független vevők részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott ára alapján számította ki. A végrehajtott kiigazítások minden, a behozatal és viszonteladás között adódó költségre (köztük az SGA-költségekre, valamint a nyereségre is) vonatkoztak az Unió határán számított megbízható exportár megállapítása érdekében.

(279)

Egy másik, a mintában szereplő vállalat, a Xiamen Xiashun az érintett termékeket közvetlenül uniós független vevőknek exportálta. Ezen értékesítések esetében az exportár így az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(280)

A Bizottság gyártelepi paritáson összehasonlította egymással a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát.

(281)

A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében kiigazította. A Bizottság az exportárat a szállítási, biztosítási, kezelési és rakodási, csomagolási, kedvezményekkel kapcsolatos, hitel- és banki költségek, valamint egyéb behozatali költségek tekintetében igazította ki.

(282)

A Nanshan csoport az érintett termék összes exportértékesítését egy, a kizárólagos tulajdonában lévő, kínai székhelyű, belföldi kereskedelmi vállalaton keresztül valósította meg, amely vagy közvetlenül független vevőknek, vagy egy vele kapcsolatban álló szingapúri kereskedő társaságon keresztül értékesítette. A Nanshan csoport azt állította, hogy ez a belföldi kereskedelmi vállalat a gyártók belső értékesítési osztályaként működött. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése alapján a Bizottság ideiglenesen elfogadta ezt az állítást, és a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján nem hajtott végre kiigazítást.

(283)

A Jiangsu Alcha csoport az érintett termék teljes előállított mennyiségét exportálta vele kapcsolatban álló, Kínában és Hongkongban működő kereskedőkön keresztül. A Nanshan csoport egy tagja szintén részlegesen értékesítette az érintett terméket az uniós piacon egy vele kapcsolatban álló kereskedő révén, az előző preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően. Ezért ezen értékesítések vonatkozásában a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban kiigazította a szóban forgó vállalatok exportárát, mivel ezek a kereskedők jutalékos rendszerben dolgozó ügynökökként jártak el. A kiigazítás mértéke a kereskedő SGA-költségeinek és nyereségének összege volt.

(284)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözet kiszámításához összehasonlította a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(285)

A Nanshan csoport tagvállalatai esetében egyéni dömpingkülönbözet számított a csoport összes tagvállalata számára, majd súlyozott dömpingkülönbözetet a csoport egésze számára.

(286)

Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság kiszámította a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintába felvett exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt.

(287)

Ennek alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók átmeneti dömpingkülönbözete 67,1 %.

(288)

A Kínában működő minden más exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene az érintett országból az Unióba irányuló – az Eurostat importra vonatkozó statisztikai adatai alapján megállapított – teljes exportvolumen arányában kifejezve.

(289)

Ebben az esetben az együttműködés szintje alacsony, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló teljes kivitelnek csupán körülbelül 40 %-át az együttműködő exportáló gyártók általi kivitel tette ki. Ezért a Bizottság helyénvalónak ítélte meg, hogy megállapítson egy, az egész országra érvényes és az összes többi együttműködő exportáló gyártóra alkalmazandó dömpingkülönbözetet az együttműködő exportáló gyártókra vonatkozó adatok alapján, a reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusokra vonatkozóan megállapított legmagasabb különbözettel azonos szinten. Az így megállapított dömpingkülönbözet 183,3 %.

(290)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

(291)

Az (50)–(52) preambulumbekezdésben említettek szerint, az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének átmeneti időszaka 2020. december 31-én véget ért, és 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyságra nem alkalmazandó többé az uniós jog. Következésképpen a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy szolgáltassanak naprakész információkat a 27 tagú EU-t alapul véve. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes szakasz a végéhez közeledett akkor, amikor a Bizottság ezeket a frissített adatokat kérte, a következő preambulumbekezdésben kifejtett okokból az alákínálás kivételével a Bizottság ideiglenes megállapításai a 28 tagú EU adatain alapultak.

(292)

A Bizottság az ügy irataiban szereplő információk elemzése után ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a 28 tagú EU adatai megfelelőek ebben a szakaszban. Ennek oka, hogy az Egyesült Királyságnak Unióból való kilépésének a kárelemzésre gyakorolt hatása korlátozottnak tűnik. A mintában szereplő uniós gyártók egyesült királyságbeli vevőknek történő értékesítése az EU-n belüli független vevőknek történő teljes értékesítés kevesebb mint 5 %-át tette ki. Csak egyetlen síkhengereltalumíniumtermék-gyártó található az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságba irányuló kínai export stabil maradt és az EU-ba irányuló exporttal összhangban alakult. Az Egyesült Királyság EU-ba irányuló exportja is stabil maradt.

(293)

Mindenesetre a kárra, az okozati összefüggésre és az uniós érdekre vonatkozó ténymegállapításokat a Bizottság a végleges szakaszban a 27 tagú EU adatai alapján újra fogja értékelni, és szükség esetén kiigazítja azokat. Ezeket a ténymegállapításokat a Bizottság nyilvánosságra fogja hozni, és a feleknek lehetőségük lesz észrevételeket tenni.

(294)

A vizsgálati időszak alatt a hasonló terméket több mint 20 uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(295)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 1 907 127 tonna volt. A Bizottság ezt az értéket az Európai Alumínium Szövetség uniós termelési adataira alapozta, amelyek megbízhatóságát és teljességét az uniós gyártók által megadott információkkal, köztük a mintában szereplő uniós gyártók adataival összevetve ellenőrizte. A (35) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 35 %-át képviselték.

(296)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazat szenvedett-e kárt, továbbá a felhasználás és az uniós gazdasági ágazat helyzetével összefüggő különböző gazdasági mutatók meghatározása érdekében a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(297)

Az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött a síkhengerelt alumíniumtermékek teljes termelésére vonatkozóan, és meghatározta, hogy a termelést belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e.

(298)

A Bizottság megállapította, hogy – amint az a 3. táblázatban is látható – az uniós gyártók össztermelésének egy igen kis hányadát szánták a kötött piacra. A kötött piac a figyelembe vett időszak alatt növekedett, de továbbra is nagyon alacsony szinten, a felhasználás 1,5 %-a alatt maradt. Ahol indokolt, a kötött piac számadatai is szerepelnek, és azokat a Bizottság külön elemzi. Más mutatók, például a termelés, a kapacitás, a termelékenység, a foglalkoztatottság és a bérek esetében a következőkben figyelembe vett számadatok a teljes tevékenységre vonatkoznak, így a különválasztás nem volt indokolt.

(299)

A 2.3.1. szakaszban említettek szerint, egy mintában nem szereplő exportáló gyártó, a Huafon kérte a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek kizárását a vizsgálat termékköréből. Arra az esetre, ha azok nem kerülnek kizárásra, azt kérte, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek kapcsán a Bizottság végezzen szegmens-specifikus elemzést a dömping, a kár, az okozati összefüggés és az uniós érdek tekintetében. Kérelmének alátámasztására azt állította, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek hasonlóságot mutatnak az alumíniumkerekekkel kapcsolatos ügyekkel (131), ahol is különböző forgalmazási csatornákat azonosítottak (eredeti kontra utángyártott alkatrészek), ami indokolja a szegmensek szerinti elemzést. Hivatkozott továbbá a Fellebbezési Testület Kína – HP-SSST (Japán) és Kína – HP-SSST (EU) ügyekkel (132) kapcsolatos jelentéseire anélkül azonban, hogy pontosan elmagyarázta volna, hogy ez az ítélkezési gyakorlat miért is lenne alkalmazandó a jelen ügy tényállására.

(300)

A (62)–(80) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, megállapítást nyert, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek azonos alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, mint a többi síkhengerelt alumíniumtermék, ezért a vizsgálat termékkörébe tartoznak. A Bizottság azt a következtetést is levonta, hogy a terméknek a vizsgálat hatálya alól uniós érdekből történő kizárását semmi nem indokolja.

(301)

Ami az alumíniumkerekekkel kapcsolatos ügyekre való hivatkozást illeti, a forgalmazási csatornák tekintetében nincsenek egyértelmű választóvonalak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek és más síkhengerelt alumíniumtermékek között. Valójában a (74) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, nem kizárólag a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek a gépjárműiparban való felhasználásra szánt termékek. A vizsgált termék magában foglal a gépjárműiparnak szánt egyéb termékeket, például a gépjárműipari alkalmazásokhoz szánt részegységeket (futómű, alkatrészek) is, amelyeket szintén elsődleges beszállítóknak értékesítenek.

(302)

Továbbá, noha az exportáló gyártó nem hivatkozott a Fellebbezési Testület (299) preambulumbekezdésben említett, a HP-SSST ügyekkel kapcsolatos jelentéseinek konkrét elemeire, a jelen vizsgálat tényállása eltérő. A hivatkozott ügyekben a különböző kérdéses minőségi osztályok közötti árkülönbségek nagyon jelentősek voltak (+ 100 % vagy +200 %). Ezzel szemben a jelenlegi ügyben nincs olyan jelentős árkülönbség a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek és más síkhengerelt alumíniumtermékek között, amely egyértelmű választóvonalra utalt volna a termék és más síkhengerelt alumíniumtermékek között. Így a HP-SSST ügyekben végzett elemzés az adott ügyek konkrét tényállására vonatkozik, és nem extrapolálható a jelenlegi ügyre, ahol az elemzésre termékkódok alapján került sor. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a vizsgálatot végző kínai hatóság nem alkalmaz termékkód-alapú összehasonlítási módszert. Mindenesetre a Bizottság számára sem az alaprendelet, sem pedig a WTO dömpingellenes megállapodása nem ír elő arra vonatkozó jogi kötelezettséget, hogy a ténybeli körülményektől függetlenül, minden egyes esetben szegmens-specifikus elemzést végezzen, és a HP-SSST ügyekkel kapcsolatos jelentések egyetlen rendelkezése sem utal arra, hogy a Fellebbezési Testület ilyen álláspontot képviselne. Ezért a Bizottság elutasította ezt a szegmens-specifikus elemzésre irányuló kérelmet.

(303)

A mintában szereplő Xiamen Xiashun exportáló gyártó azt állította, hogy a panasz nem vonatkozik a fólia-alapanyagra. Az exportáló gyártó szegmens-specifikus elemzést kért azon az alapon, hogy a fólia-alapanyag különbözik a többi, „közönséges lemezként” jellemzett terméktől, és azt eltérő forgalmazási csatornán keresztül értékesítik. Azt is állította, hogy nagyon korlátozott számú vállalat értékesít fólia-alapanyagot, és azt főleg a kötött piacra gyártják és ott használják fel. Kérelmének alátámasztására azt állította, hogy a gépjárműiparnak szánt fólia-alapanyag hasonlóságot mutat az alumíniumkerekekkel kapcsolatos ügyekkel (133), ahol is különböző forgalmazási csatornákat azonosítottak (eredeti kontra utángyártott alkatrészek), ami indokolja a szegmensek szerinti elemzést. További pontosítás nélkül hivatkozott továbbá a Fellebbezési Testület Kína – HP-SSST (Japán) és Kína – HP-SSST (EU) ügyekkel (134) kapcsolatos jelentéseire. Végül azzal érvelt, hogy a panaszban nem szerepelt a gyártók listájában, és termékeit nem említették egyértelműen.

(304)

Az a tény, hogy a panaszos a gyártót nem tüntette fel exportáló gyártóként, nem jelenti azt, hogy utóbbi ne lenne érintett az eljárásban, vagy hogy termékei nem tartoznának az eljárás hatálya alá. Ugyanis természetes, hogy a panaszosok nem ismerik egy adott ország valamennyi gyártóját, ezért nem is várható el tőlük, hogy az általuk összeállított lista kimerítő jellegű legyen.

(305)

A fólia-alapanyag a fenti (55)–(61) preambulumbekezdésben meghatározott termékkörbe tartozik, és a vastagság, a forma, a felhasznált anyag, a felületkezelés és a hőkezelés szempontjából osztályozni lehet a vizsgálat által előirányzott termékkódok segítségével. Alapvető kémiai, műszaki és fizikai jellemzői megegyeznek más síkhengerelt alumíniumtermékek jellemzőivel, mivel ez is több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból áll. Ezenkívül azonos vagy hasonló ötvözetekből készül, és hasonló a felületkezelése, hőkezelése és vastagsága, mint az egyéb síkhengerelt alumíniumtermékeké.

(306)

Ami a forgalmazási csatornákat illeti, nincs egyértelmű választóvonal a fólia-alapanyag és más síkhengerelt alumíniumtermékek között. Állításában a Xiamen Xiashun az alumíniumkerekekkel kapcsolatos ügyre (135) hivatkozott, ahol különbséget tettek az eredeti és az utángyártott kerekek piaci szegmense között. A szóban forgó ügyben azonban más a helyzet, mivel a fólia-alapanyagot nem a többi síkhengerelt alumíniumtermékétől eltérő piaci szegmensnek értékesítik. Míg a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez hasonlóan a fólia-alapanyagnak is megvannak a maga specifikációi, azt olyan ipari felhasználóknak értékesítik, amelyek a feldolgozás során egy másik termékké alakítják. Ez igaz például a reteszelő gyűrűvel ellátott, csavaros kupakokra, amelyek síkhengerelt alumíniumtermékekből készülnek. A vizsgálat azt is feltárta, hogy az uniós gyártók jelentős mennyiségben értékesítették ezt a terméket. Hasonlóképpen, a mintában szereplő uniós gyártók a többi mintában szereplő gyártó által exportált termékeket is értékesítették, függetlenül attól, hogy azok állítólagosan mely szegmensbe tartoznak. Mi több – a Fellebbezési Testület HP-SSST ügyekre vonatkozó jelentéseivel ellentétben –, a jelenlegi ügyben nincs olyan jelentős árkülönbség a fólia-alapanyag és más síkhengerelt alumíniumtermékek között, amely ezt a terméket egyértelműen megkülönböztette volna más síkhengerelt alumíniumtermékektől. A Bizottság arra is emlékeztet, hogy a vizsgálatot végző kínai hatóság nem alkalmaz termékkód-alapú összehasonlítási módszert. Továbbá – a (302) preambulumbekezdésben említettek szerint – a Bizottság számára sem az alaprendelet, sem pedig a WTO dömpingellenes megállapodása nem ír elő arra vonatkozó jogi kötelezettséget, hogy a ténybeli körülményektől függetlenül, minden egyes esetben szegmens-specifikus elemzést végezzen, és a HP-SSST ügyekkel kapcsolatos jelentések egyetlen rendelkezése sem utal arra, hogy a Fellebbezési Testület ilyen álláspontot képviselne. Ez alapján a Bizottság elutasította ezt a szegmens-specifikus elemzésre irányuló kérelmet.

(307)

Az Airoldi nevű importőr a lágy- és keményötvözeteket megkülönböztető, szegmens-specifikus elemzést kért, azt állítva, hogy a gyártók közül sokan állítanak elő síkhengerelt alumíniumtermékeket lágyötvözetből, és csak néhányan keményötvözetből. Azt is állította, hogy a keményötvözetek előállítására nem volt elegendő termelési kapacitás.

(308)

Az Airoldi nem szolgáltatott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a keményötvözetekből készült síkhengerelt alumíniumtermékek esetében ellátási hiány állna fenn. Továbbá a vizsgálat során kiderült, hogy a kemény- vagy lágyötvözetekből készült síkhengerelt alumíniumtermékek ugyanolyan alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, mint más, a meghatározás által lefedett termékek. Mindenesetre a mintában szereplő három uniós gyártó jelentős mennyiségben gyárt lágy- és keményötvözeteket egyaránt. Ráadásul a hőkezelés az egyik olyan jellemző, amely a jelen vizsgálat hatálya alá tartozó különböző terméktípusok definíciójában meghatározásra került. Ily módon ezen termékek állítólagos különbségeit a Bizottság mindenképpen számításba vette az ár-összehasonlításban. Ezért a Bizottság ezt a szegmensenkénti elemzésre irányuló kérelmet is elutasította.

(309)

A Bizottság az uniós felhasználást az Európai Alumínium Szövetség az uniós piacon történő értékesítésre vonatkozó adatai, valamint az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg, a (312) preambulumbekezdésben leírt módon.

(310)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

3. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(311)

A figyelembe vett időszak alatt a szabadpiaci felhasználás 9 %-kal csökkent az Unióban. 2017 és 2018 között az uniós piac 6 %-kal, megközelítőleg 2,6 millió tonnáról 2,7 millió tonnára nőtt, mielőtt 2019-ben 4 százalékponttal csökkent, majd a vizsgálati időszakban 2,4 millió tonnára esett vissza. Az uniós összfelhasználás hasonló tendenciát követett: 2018-ban növekedett, majd 2019-ben csökkent, ami a Covid19-világjárvány következtében a vizsgálati időszakban is folytatódott.

(312)

A Bizottság a behozatali volumeneket az adott KN-kódokra vonatkozó, kiigazított Eurostat-adatokra támaszkodva állapította meg, a panaszos által javasolt, nem vitatott módszer szerint. A Bizottság ellenőrizte és megerősítette a panaszos becsléseit az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő KN-kódok alatti mennyiségben behozott érintett termék arányára vonatkozóan (136).

(313)

Ezenkívül a 11. lábjegyzetben említett helyesbítő értesítés közzétételét követően a Bizottság a 7607 19 90 KN-kód alá tartozó behozatalokat is figyelembe vette az érintett országból érkező behozatal volumenének megállapítása érdekében. A behozatal piaci részesedése az érintett országból érkező behozatal volumenének és a teljes uniós felhasználás volumenének összehasonlítása alapján került meghatározásra a 3. táblázatban foglaltak szerint.

(314)

A teljes behozatal elemzésén túlmenően a Bizottság külön elemezte az aktív feldolgozásra történő behozatalt is, tekintettel arra, hogy a jelenlegi ügyben az utóbbi jelentős részarányt képvisel.

(315)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(316)

Az érintett országból érkező behozatal több, mint kétszeresére növekedett 2017 és 2019 között, elérve a 345 720 tonnát, majd 2019 és a vizsgálati időszak között 23 %-kal visszaesett. A figyelembe vett időszak alatt a síkhengerelt alumíniumtermékek Kínából érkező behozatala összességében 65 %-kal növekedett.

(317)

Az aktív feldolgozásra az érintett országból érkező behozatal jelentősen megnövekedett 2018-ban, elérve a 108 188 tonnát, mielőtt 2019-ben enyhén, majd a vizsgálati időszakban jelentősen (278 százalékponttal) csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a síkhengerelt alumíniumtermékek aktív feldolgozásra történő behozatala Kínából összességében 290 %-kal növekedett.

(318)

Az érintett országból érkező, az aktív feldolgozásra behozott volumen nélkül vett behozatal 2017 és 2018 között számottevően, 145 281 tonnáról 213 662 tonnára növekedett. 2019-ben – az aktív feldolgozásra történő behozatallal és az érintett országból származó összbehozatallal ellentétben – ismét 19 százalékponttal nőtt 2018-hoz képest. A vizsgálati időszak alatt 36 762 tonnával csökkent. A figyelembe vett időszak alatt az ilyen behozatal összességében 41 %-kal nőtt.

(319)

A Xiamen Xiashun exportáló gyártó észrevételt fogalmazott meg a 7606 11 99 KN-kód alá tartozó, 2019–2020 közötti időszakban Görögországba irányuló behozatal alakulásával kapcsolatban, és megkérdőjelezte, hogy az e kód alatt jelentet termékek a Görögországba irányuló behozatal tekintetében valóban a termékkörbe tartoznak-e.

(320)

A Bizottság megvizsgálta az ügyet, de az ideiglenes szakaszban nem tudott érdemi következtetéseket levonni. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a 7606 11 99 KN-kód alatt Görögországba és általánosabban az EU-ba érkező kínai behozatal jelentős része aktív feldolgozásra történt a 2018–2019 közötti időszakban, és a vizsgálati időszak alatt jelentősen csökkent. A Bizottság a végleges szakaszban tovább fogja folytatni ennek a kérdésnek a vizsgálatát.

(321)

Az érintett országból érkező behozatal piaci részesedése először a 2017-es 6,1 %-ról 2018-ban 11,6 %-ra növekedett, vagyis meghaladta a felhasználás növekedését. Jóllehet a felhasználás csökkent 2019-ben, az érintett országból érkező behozatal tovább növekedett, elérve a 13,2 %-os piaci részesedést. A vizsgálati időszak alatt a piaci részesedés 11,2 %-ra csökkent, ugyanakkor a figyelembe vett időszak alatt az érintett országból érkező behozatal piaci részesedése 5 százalékponttal emelkedett, ami 81 %-os növekedésnek felel meg.

(322)

Az érintett országból aktív feldolgozásra érkező behozatal piaci részesedése először a 2017-es 0,6 %-ról 2018-ban és 2019-ben 3,9 %-ra növekedett, mielőtt a vizsgálati időszak alatt 2,5 %-ra visszaesett volna.

(323)

Az érintett országból – aktív feldolgozás nélküli – behozatal piaci részesedése a 2017-es 5,5 %-ról 2019-ben 9,1 %-ra növekedett. A vizsgálati időszak alatt a szóban forgó behozatal és a felhasználás nagyobb mértékű csökkenése következtében az aktív feldolgozás nélküli behozatal piaci részesedése 8,5 %-ra csökkent. Ez a piaci részesedés a figyelembe vett időszak alatt összességében 54 %-kal bővült.

(324)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján, a fenti (312)–(313) preambulumbekezdésben szereplő KN-kódok és módszertan használatával határozta meg.

(325)

Az érintett országból érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Az érintett ország importárai (EUR/tonna)

(326)

A figyelembe vett időszakban az átlagos kínai importárak 9 %-kal, tonnánként 2 437 EUR-ról tonnánként 2 205 EUR-ra csökkentek. Ezek az árak a figyelembe vett időszak alatt – a 9. táblázatban is látható módon – jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós értékesítési árak.

(327)

Az aktív feldolgozásra történő behozatal ára jelentősen csökkent 2018-ban, amikor is az ilyen behozatal volumene számottevően megnövekedett. 2018 után összességében 27 %-kal csökkent, és szignifikánsan az aktív feldolgozásra behozott volumen nélküli átlagos importár alatt maradt.

(328)

Az aktív feldolgozásra behozott volumen nélküli behozatal ára folyamatosan csökkent: míg 2017-ben tonnánként 2 391 EUR volt, a vizsgálati időszak során elérte a tonnánként 2 237 EUR-t (–6 %).

(329)

Ezeket a fejleményeket a világ alumíniumindexeinek, mint például az alumíniumnak a Londoni Fémtőzsdén jegyzett 3 hónapos határidős árának (EUR/tonnában) alakulása fényében kell szemlélni, amely az alumínium mint nyersanyag árát mutatja, és gyakran használják hivatkozási pontként a síkhengerelt alumíniumtermékek végleges áráról folyó tárgyalások során. E tekintetben úgy tűnik, hogy a Londoni Fémtőzsde és az egyéb eljárások keretében történő kínai behozatal árai közötti korreláció volt a legnagyobb (0,97). A Londoni Fémtőzsde és az aktív feldolgozásra történő behozatal ára közötti korreláció volt a legalacsonyabb (0,5). A vizsgálati időszak során a lenti 9. táblázatban szereplő uniós átlagárak alapján mintegy 18 %-os árkülönbség állt fenn a Kínából érkező behozatal átlagárai és az uniós árak között (mintegy 17 %-os, ha a Kínából érkező – aktív feldolgozás nélküli – behozatal átlagáraival végezzük az összehasonlítást).

(330)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás (137) meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(331)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli forgalmának százalékaként fejezte ki. Ennek alapján az érintett országból származó behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga – az uniós piac tekintetében – 4,6 % és 11,2 % között mozgott. A megállapított alákínálás súlyozott átlaga 7,5 %.

(332)

A Xiamen Xiashun exportáló gyártó azt állította, hogy a termékkód jellemzői alapján a fólia-alapanyag hasonló a borda-alapanyaghoz, a csavaros kupakhoz és a litográfiás nyomólemezekhez. Azt is állította, hogy tekintettel arra, hogy a terméket a fóliahengerlő üzemekben nyersanyagként használják, esetében indokolt a fent említett terméktípusokétól eltérő ár. A Xiamen Xiashun arra kérte a Bizottságot, hogy szerezze be az uniós gyártóktól kifejezetten a fólia-alapanyag értékesítésére vonatkozó szerződéseiket és áraikat, és hasonlítsa össze ezeket össze a Xiamen Xiashun által az uniós piacon a fólia-alapanyagért felszámított árakkal.

(333)

A Xiamen Xiashun azonban nem szolgáltatott bizonyítékot a különböző alkalmazások (borda-alapanyag, csavaros kupak és litográfiás nyomólemez) állítólagos árkülönbségeire és az általa az EU-ba exportált modellekre vonatkozóan. Ezenkívül nem számszerűsítette ezeket a különbségeket. Mindenesetre a Bizottság a Xiamen Xiashun termékeit nem hasonlította össze a borda-alapanyaggal vagy a litográfiai lapokkal, mivel ezeket a termékeket a mintában szereplő uniós gyártók nem ugyanazon termékkód alatt értékesítették, mint a fólia-alapanyagot. Ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(334)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(335)

A Bizottság – miként az a (35)–(37) preambulumbekezdésben szerepelt – az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(336)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság az Európai Alumínium Szövetség válaszában szereplő, valamennyi uniós gyártóra kiterjedő adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók kérdőívre adott válaszaiban megadott adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(337)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(338)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(339)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(340)

A termelési volumen először 2018-ban nőtt az exportértékesítések és a kötött piac bővülése következtében. 2019-ben visszaesett, majd a vizsgálati időszak alatt még tovább csökkent. A termelési volumen 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(341)

A termelési kapacitás kismértékben emelkedett a figyelembe vett időszakban. Mivel a termelési volumen összességében csökkent, a kapacitás viszont némileg növekedett, a kapacitáskihasználás csökkenő tendenciát mutatott (–12 %) a figyelembe vett időszakban.

(342)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(343)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós értékesítés csökkenő tendenciát mutatott (–13 %), és 2019-ben már 5 %-kal csökkent.

(344)

A (298) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gyártók össztermelésének egy igen kis hányadát szánták a kötött piacra. E hányad az uniós fogyasztás kevesebb mint 1,5 %-át tette ki.

(345)

Az uniós gazdasági ágazat teljes szabadpiaci értékesítése a figyelembe vett időszak alatt csaknem 240 000 tonnával csökkent. Míg a fogyasztás 2018-ban érte el a legmagasabb szintjét (+ 5 %), az értékesítés már csökkenő tendenciát mutatott (–2 %), amely 2019-ben és a vizsgálati időszakban is folytatódott. Az uniós szabadpiacon realizált összes értékesítés 14 %-kal csökkent.

(346)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítésének piaci részesedése a 2017. évi 66,2 %-ról a vizsgálati időszakban 62,7 %-ra csökkent. A 2018–2019 közötti 7 %-os visszaesés után 1,2 százalékponttal nőtt.

(347)

A csökkenő fogyasztással összefüggésben az uniós gazdasági ágazat nemcsak az értékesítési volumenéből veszített az EU-ban, hanem a szabadpiaci részesedéséből is.

(348)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(349)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatottak száma 9 %-kal csökkent, mivel az uniós gazdasági ágazat igyekezett biztosítani saját fenntarthatóságát és a foglalkoztatást összehangolni a belföldi piaci kereslettel.

(350)

Következésképpen termelékenysége az egy teljes munkaidős egyenértékre jutó 236 tonnáról 254 tonnára javult először 2018-ban, majd – a termelési volumen visszaesését követve – csökkent. A termelékenység összességében 2 %-kal csökkent.

(351)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges mértéke jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(352)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat, ezért az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(353)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Eladási árak az Unióban

(354)

Az uniós piacon a független szereplők (a szabadpiac) számára történő értékesítések ára 2018-ban először tonnánként 2 792 EUR-ról tonnánként 2 888 EUR-ra nőtt. Ezt követően 2019-ben 4 százalékponttal csökkent, mielőtt a vizsgálati időszak alatt tonnánként 2 680 EUR-ra esett volna.

(355)

Ezt a tendenciát a gazdasági ágazatban bekövetkező változások fényében kell értékelni. Először is, a figyelembe vett időszakban a mintában szereplő uniós gyártók megpróbálták azonos szinten tartani a termelési volument, hogy arányaiban csökkentsék a költségeiket, miközben termékösszetételüket úgy alakították át, hogy növeljék a magas hozzáadott értéket képviselő termékek értékesítését. Áraik ezután lefelé mutató tendenciát követtek, összhangban a nyersanyagnak szánt alumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzett árának a 9. táblázatban ismertetett alakulásával.

(356)

A mintában szereplő gyártók termelési egységköltsége – amelyre a Londoni Fémtőzsde árainak alakulása is komoly hatást gyakorolt – magában foglalta a mintában szereplő gyártóknál a nagyobb hozzáadott értékű termékek felé való elmozdulás következtében felmerülő többletköltségeket is. Emellett a termelési volumen 2019-től kezdve megfigyelhető csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta a termelési egységköltséget. Összességében a termelési költség 1 %-kal nőtt, míg a szabadpiacon az átlagos értékesítési egységár 4 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ezzel párhuzamosan az alumíniumnak a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ára 12 %-kal csökkent.

(357)

Az egyik importőr, a Nilo azt állította, hogy a német gyártók (a villamosenergia-költségeket érintő) költségcsökkentés révén gazdasági előnyhöz jutottak. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártóknak magasabb közvetlen és közvetett villamosenergia-költségeket kellett kigazdálkodniuk az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (139) eredményeként, ami által az uniós vállalatok kevesebb ingyenes szén-dioxid-kibocsátási egységet kapnak, ezért további kibocsátási egységeket kell vásárolniuk azonos volumenű síkhengerelt alumíniumtermék előállításához. A szóban forgó esetben a német gyártók villamosenergia-költségének növekedése és a kapott ellentételezés közötti különbség negatív (nettó veszteség) volt, ezért az importőr állítása tényszerűen helytelen. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(358)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(359)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 5 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A mintában szereplő vállalatok egyikénél felmerültek átszervezés költségek, amelyek tükröződnek a munkaerőköltségben.

(360)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(361)

A zárókészletek észszerű szinten maradtak a figyelembe vett időszak alatt. Mivel a síkhengerelt alumíniumtermékek ágazatában a gyártás általában egyedi megrendelések alapján történik, ez a mutató az átfogó kárelemzés szempontjából kevésbé jelentős.

(362)

A termelési volumen százalékában kifejezett zárókészletek összességében növekedést mutatnak, ami elsősorban a termelési mennyiség csökkenésének tudható be.

(363)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(364)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(365)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő értékesítései 2017-ben még nyereségesek voltak, 2019-ben és a vizsgálati időszakban azokban már veszteségesek, ezért a jövedelmezőség folyamatosan csökkenő tendenciát követett a figyelembe vett időszakban: a 2017-es 2,8 %-ról –2,2 %-ra esett vissza a vizsgálati időszak alatt.

(366)

Ami még fontosabb, hogy – a (356) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az uniós gyártók költségei nagyobb mértékben növekedtek, mint az áraik, ami az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének hanyatlását eredményezte. Az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező behozatal által gyakorolt (mennyiségi és árleszorító) nyomás miatt nem tudta a költségek növekedésével megegyező mértékben emelni az árait. Ugyanis a figyelembe vett időszak alatt a kínai árak következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól (lásd az 5. és a 9. táblázatot), ezáltal pedig korlátozták a (2019-ig) növekvő kereslet és a termékösszetétel változása (több nagyobb hozzáadott értékű termék) miatt is várható áremeléseket. Mindez árlenyomást és csökkenő nyereségességet okozott. A vizsgálati időszak alatt is folytatódott az árlenyomás. Ugyanis noha a kínai árak enyhén emelkedtek, messze az uniós gazdasági ágazat árszintje alatt maradtak. Ezt bizonyítják a (331) preambulumbekezdésben említett jelentős alákínálási különbözetek is.

(367)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A jövedelmezőség alakulásával összhangban a nettó pénzforgalom negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. A pénzforgalom 55 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(368)

A figyelembe vett időszak során a beruházások 119 %-kal nőttek. Ez két, a mintában szereplő uniós gyártó a beruházási tervei végrehajtásának volt köszönhető. A beruházások célja a hatékonyságnövelés, valamint az üzleti tevékenységnek a nagyobb hozzáadott értékű termékek és az ügyfélközpontúság felé való elmozdítása volt. Ez elengedhetetlen a mintában szereplő gyártók számára ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket a piacon, képesek legyenek lépést tartani a legújabb termékfejlesztésekkel és minőségi termékeket kínálni.

(369)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszak alatt negatívan alakult: a 2017-es 12 %-ról –2,8 %-ra a vizsgálati időszak alatt, az uniós gazdasági ágazat csökkenő jövedelmezőségével összhangban.

(370)

Mind a három, a mintában szereplő gyártó nagyobb vállalatcsoportok tagja, és a figyelembe vett időszakban is tőkét gyűjtött a jövőbeli beruházásokhoz. Azonban mivel a beruházások megtérülése ilyen gyorsan csökken, a mintában szereplő gyártóegységek jövőbeli tőkebevonási képessége egyértelműen veszélyben van.

(371)

A figyelembe vett időszak alatt a síkhengerelt alumíniumtermékek Kínából érkező behozatala jelentősen növekedett mind abszolút (+ 65 %), mind pedig relatív értelemben (+ 5 százalékpont a piaci részesedésben), miközben az uniós fogyasztás 8 %-kal csökkent. A behozatal növekedése mind az aktív feldolgozásra történő behozatalt, mind pedig az aktív feldolgozásra behozott volumen nélküli összbehozatalt érintette. A figyelembe vett időszak alatt a kínai importárak következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól. A vizsgálati időszak alatt a mintában szereplő exportáló gyártók importárai átlagosan 7,5 %-kal kínáltak az uniós árak alá. A mintában szereplő exportáló gyártók tekintetében megállapított egyedi alákínálástól függetlenül a Bizottság azt is megállapította, hogy a kínai árak a figyelembe vett időszak egészében következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól (lásd az 5. és 9. táblázatot). Az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező behozatal által gyakorolt (mennyiségi és árleszorító) nyomás miatt nem tudta a költségek növekedésével megegyező mértékben emelni az árait.

(372)

A legtöbb makrogazdasági mutató – mint például a termelés, a kapacitáskihasználás, az uniós piacon történő értékesítés volumene, a piaci részesedés, a foglalkoztatás és a termelékenység – negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Csak a kapacitás mutatott enyhén pozitív tendenciát. Hasonlóképpen, a legtöbb mikrogazdasági mutató – mint például az uniós szabadpiaci értékesítési árak, a termelési költségek, a munkaerőköltségek, a jövedelmezőség, a zárókészletek, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése – negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Csak a beruházások mutattak pozitív tendenciát, miután a mintában szereplő gyártók beruházásokat eszközöltek annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket és lépést tartsanak a legújabb termékfejlesztésekkel. Ugyanezek a kármutatók már a 2017–2019-es időszakban, vagyis a Covid19-világjárvány kezdete előtt is negatívan alakultak.

(373)

Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban átalakította a termékösszetételét annak érdekében, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékekkel jobb haszonkulcsot érhessen el, miközben elegendő termelési volument tartott fenn az állandó költségeinek arányos csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben az uniós gazdasági ágazat költségei természetesen növekedtek. Mi több, az uniós gazdasági ágazatnak nem származhatott gazdasági előnye a fogyasztás 2018–2019-es időszakban bekövetkezett növekedéséből, és az állandó költségeit alacsonyabb (–11 %) termelési volumenre kellett vetítenie, ami a termelési költségek általános növekedéséhez vezetett (+ 1 %), jóllehet a Londoni Fémtőzsdén jegyzett, 3 hónapos határidős alumíniumár csökkent (–12 %). Ami az értékesítési árakat illeti, az uniós gazdasági ágazat is komoly versennyel szembesült a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek piacain, és nem tudta a várt szintre növelni árait (–4 %). A költségek és az árak alakulására tekintettel a jövedelmezőség fokozatosan romlott, és már 2019-ben veszteségességbe fordult, mielőtt a helyzet tovább súlyosbodott volna a vizsgálati időszakban.

(374)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(375)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. A következő lehetséges tényezőket azonosította: a Covid19-világjárvány, a kereslet visszaesése, a harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat kereskedelmi stratégiája, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós gazdasági ágazat hatékonysága, az uniós gazdasági ágazat behozatala az érintett országból, valamint az alumíniumnak a Londoni Fémtőzsdén jegyzett árához köthető szerződéses kötelezettségek.

(376)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása egybeesett a Kínából érkező, az uniós gazdasági ágazat árainak következetesen alákínáló, és az uniós piaci árszinteket lenyomó behozatal jelentős piaci térhódításával. A (371) preambulumbekezdésben említettek szerint a mintában szereplő exportáló gyártók importárai átlagosan 7,5 %-kal kínáltak az uniós árak alá.

(377)

A Kínából érkező behozatal volumene a 2017-es mintegy 161 000 tonnáról a vizsgálati időszakban mintegy 266 000 tonnára nőtt (amint az a 4. táblázatban látható). Ez 65 %-os növekedést jelent. A piaci részesedés 81 %-os növekedést mutatott (6,2 %-ról 11,2 %-ra). Ugyanebben az időszakban (amint az a 7. táblázatban látható) az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítése 14 %-kal esett vissza, a szabadpiaci részesedése pedig 5 %-kal, 66,2 %-ról 62,7 %-ra csökkent. Az aktív feldolgozásra Görögországba érkező behozatal elemzésének elkészültéig a Bizottság megvizsgálta a behozatalt az említett behozatal nélkül is. Ebben az esetben a tendencia hasonló, és a kínai behozatal 41 %-os, a piaci részesedés 54 %-os növekedését mutatja 5,5 %-ról 8,5 %-ra.

(378)

A 2017–2019 közötti helyzet még beszédesebb, mivel a kínai behozatal több mint kétszeresére nőtt (161 000 tonnáról 354 000 tonnára), elérve a 13,2 %-os piaci részesedést, miközben az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedése 61,5 %-ra zsugorodott (–4,7 százalékpont). A fogyasztás 2018–2019 között tapasztalt csökkenése ellenére a kínai behozatal tovább nőtt, ezzel a piaci részesedését az uniós gazdasági ágazat kárára növelve.

(379)

A dömpingelt behozatal mértéke évről évre folyamatosan nőtt mind abszolút, mind relatív értelemben a Covid19-világjárvány 2020 első félévében történt kitöréséig (ennek elemzését a következő szakasz tárgyalja). Amint az a 3. és 4. táblázatból kitűnik, a felhasználás 2018–2019-ben megvalósult növekedése elsősorban a kínai import számára volt előnyös. A kínai import piaci behatolásának a vizsgálati időszak alatt megfigyelt „enyhülése” csalóka. A figyelembe vett időszak tendenciáinak közelebbi vizsgálata meglehetősen nyilvánvalóvá teszi a behozatal és a gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti kapcsolatot. A vizsgálati időszakban tapasztaltak csak a korábban megfigyelt tendencia folytatódását jelzik, amelyet némileg enyhített a világjárvány kínai termelésre, az Unióba irányuló exportra és az uniós fogyasztásra gyakorolt általános hatása.

(380)

A dömpingelt behozatal ára a figyelembe vett időszakban 9 %-kal, tonnánként 2 437 EUR-ról tonnánként 2 205 EUR-ra csökkent (amint az az 5. táblázatban is látható). Összehasonlításképp: az uniós gazdasági ágazat árai csupán 4 %-kal csökkentek ugyanebben az időszakban: a 2017-es tonnánként 2 792 EUR-ról a vizsgálati időszakban tonnánként 2 680 EUR-ra. Ennélfogva, jóllehet a 2017-es alacsonyabb árszintből kiindulva, a kínai árak a figyelembe vett időszakban nagyobb mértékben (–232 EUR/tonna) csökkentek, mint az uniós gazdasági ágazat árai (–112 EUR/tonna). A 2017–2019 közötti időszakban a kínai árak csökkenése 11 %-os volt, míg az uniós gazdasági ágazat árai 1 %-kal estek vissza.

(381)

Az aktív feldolgozásra történő behozatal alacsonyabb áron történt, mint az aktív feldolgozási eljárás keretében behozott volumen nélküli behozatal. Az aktív feldolgozásra Kínából érkező behozatal árai szintén jóval alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai. A szóban forgó árak szabálytalanul alakultak, és úgy tűnik, hogy teljesen függetlenek az alumínium világpiaci (például a Londoni Fémtőzsdén jegyzett) árának alakulásától. A figyelembe vett időszakban 27 %-kal csökkentek.

(382)

Az aktív feldolgozás nélküli, dömpingelt behozatal árai, amelyek átlagosan a Kínából érkező behozatal több mint 70 %-át teszik ki, a figyelembe vett időszakban folyamatosan csökkentek a 2017-es tonnánként 2 391 EUR-ról a vizsgálati időszakban tonnánként 2 237 EUR-ra, azaz összesen 6 %-kal.

(383)

A dömpingelt behozatal árának alakulása jelentős árlenyomást mutat. Az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező behozatal által gyakorolt (mennyiségi és árleszorító) nyomás miatt nem tudta a költségek növekedésével megegyező mértékben emelni az árait. Ugyanis a figyelembe vett időszakban a kínai árak következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól, ezáltal pedig korlátozták a (2019-ig) növekvő kereslet és a termékösszetétel változása (több nagyobb hozzáadott értékű termék) miatt is várható áremeléseket. Mindez árlenyomást és csökkenő nyereségességet okozott az uniós gazdasági ágazat számára.

(384)

Továbbá a vizsgálat feltárta, hogy a kínai behozatal a figyelembe vett időszak során nem csak a piac azon részeire tört be, ahol általában rövid távú szerződések köttetnek, hanem a piac más részeire is, ahol magasabb hozzáadott értékű termékeket értékesítenek közép- és hosszú távú szerződések keretében. Az ilyen szerződések esetén ugyan nem az ár az egyetlen fontos tényező, de egyértelmű, hogy az alacsony árak (amelyek a fenti, átlagosan több, mint 7,5 %-os alákínálási különbözetekben tükröződnek) kulcsszerepet játszanak a vevők döntéshozatala során.

(385)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt.

(386)

Az egyik importőr, az Airoldi azt állította, hogy a felhasználás csökkenése a légiközlekedési ágazat által támasztott kereslet visszaesésével függ össze. Ezért a szóban forgó importőr kérte, hogy a kárelemzés erre az ágazatra is terjedjen ki.

(387)

Amint az az (57) preambulumbekezdésben szerepel, a légijármű-alkatrészek gyártásához szánt termékek nem tartoznak a jelen vizsgálat hatálya alá. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(388)

Egy másik importőr, a Nova Trading S.A. (a továbbiakban: Nova Trading) azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat növelte termelési kapacitását annak érdekében, hogy lépést tartson az elektromos járművek piacán várt növekedéssel, amely végül azonban nem valósult meg, ami alacsonyabb árakhoz és rosszabb jövedelmezőséghez vezetett. A gépjárműiparban karosszériaelemként való felhasználásra szánt síkhengerelt alumíniumtermékek azonban nem tartoznak a termékkörbe, ezért a jelen vizsgálat hatálya nem terjed ki a szóban forgó termékek gyártói által esetlegesen elszenvedett kárra, és az ilyen károk nem képezik a vizsgálat részét. A Bizottság elutasította az állítást.

(389)

A Xiamen Xiashun exportáló gyártó azt állította, hogy 2019-ben a behozatal növekedése mérsékeltebb volt, mint ugyanazon évben a felhasználás csökkenése, és az uniós gazdasági ágazatra nagyobb hatással volt a felhasználás csökkenése, mint a kínai behozatal növekedése. Ugyanez az exportáló gyártó azt is állította, hogy a makrogazdasági mutatók stabilak voltak 2019 közepéig/végéig, és a kereslet csökkenése okozta a kárt.

(390)

A Kínából érkező behozatal 2019-es további növekedését, amelyre a felhasználás csökkenésének időszakában került sor, a kár újabb bizonyítékának kell tekinteni. Ugyanis általában azt várnánk, hogy a kereslet csökkenése az összes gyártót hasonló módon érinti, vagy akár hogy az export nagyobb mértékben csökken a belföldi (uniós) értékesítésekhez képest, tekintettel a belföldi gyártók és a vevők fizikai közelségére. A 2019-ben Kínából érkező behozatal abszolút értékben mégis tovább nőtt, ami 2018-hoz képest a piaci részesedésének 1,5 százalékpontos növekedését eredményezte az uniós gazdasági ágazat kárára. Amikor a fogyasztás mintegy 113 000 tonnával csökkent, az uniós gazdasági ágazat értékesítései mintegy 76 000 tonnával estek vissza. Ez azt jelenti, hogy az uniós gazdasági ágazat szívta fel a csökkenés 67 %-át, míg a Kínából érkező behozatal nagyjából 24 000 tonnával nőtt. Ezzel párhuzamosan az amúgy is alacsony kínai importárak további 5 %-kal csökkentek.

(391)

Ami a makrogazdasági mutatók alakulását illeti, 2018–2019-ben már megmutatkoztak a kár jelei, mivel az értékesítési forgalom, a piaci részesedés és a foglalkoztatás addigra jelentősen romlott. A kárelemzésnek mindenesetre nem kizárólag a makrogazdasági mutatók alakulásán kell alapulnia, hanem a mikro- és makrogazdasági mutatók átfogó értékelésén is. A 2018-as és a 2019-es évet összességében tekintve mindkét típusba tartozó mutatók már kár jelenlétére utalnak.

(392)

A 2020 első felében kezdődött Covid19-világjárvány több módon is befolyásolta az uniós piac helyzetét. Az uniós piacon csökkent a felhasználás, amellyel egy időben a Kínából érkező behozatal is csökkent.

(393)

A (379) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, a dömpingelt behozatal mértéke a 2017–2019 időszakban évről évre nőtt, 100 %-ot meghaladó növekedést eredményezve a Covid19-világjárvány 2020 első félévében történt kitöréséig. Más szavakkal, az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott jelentős kár addigra már megvalósult, amit a legtöbb makro- és mikroökonómiai mutató negatív alakulása bizonyít a 2017–2019 közötti időszakban, amikor is a Covid19 bekerült a képbe.

(394)

Ennek kapcsán nem tagadható, hogy a Covid19-világjárvány és az azt követő fogyasztáscsökkenés tovább súlyosbította az uniós gazdasági ágazat helyzetét, amely addigra már amúgy is romlott.

(395)

E fejlemény azonban nem gyengíti a megállapított jelentős kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. Amint azt a Bizottság a fentiekben megjegyezte, az uniós gazdasági ágazatnak jelentős kárt okozott a Kínából érkező dömpingelt behozatal, amely a járvány kitörését megelőző három év alatt több mint megduplázódott, így egyértelmű, hogy az anyagi kár már a világjárványt megelőzően és attól függetlenül is bekövetkezett.

(396)

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(397)

A mintában szereplő Xiamen Xiashun exportáló gyártó jelezte, hogy a vizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal csökkent az uniós gazdasági ágazat és más országok javára. Azt is jelezte, hogy a Kínából érkező behozatal árai ebben az időszakban emelkedtek. Továbbá jelezte, hogy az uniós gazdasági ágazat maga is elismerte az olyan országokból érkező behozatal által támasztott tisztességtelen versenyt, mint például India, Egyiptom és Törökország.

(398)

A felhasználó „A” jelű vállalat azt állította, hogy a kínai behozatal piaci részesedése az uniós gazdasági ágazat piaci részesedéséhez viszonyítva alacsony volt, és más országokból érkező behozatal elemzését kérte.

(399)

A volumen csökkenése ellenére a kínai behozatalnak a vizsgált időszakban még mindig 11,1 %-os piaci részesedése volt, ami 80 %-os növekedésnek felel meg a figyelembe vett időszakban. Emellett annak ellenére, hogy a kínai exportárak a vizsgálati időszakban emelkedtek, azok a vizsgálati időszak alatt továbbra is átlagosan 7,5 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(400)

Ráadásul a más országokból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban 14 %-kal csökkent. A csökkenő felhasználás (–8 %) fényében az uniós gyártók piaci részesedése is 27,6 %-ról 26,1 %-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az egyéb országokból érkező behozatal szintén veszített piaci részesedéséből a Kínából érkező behozatal javára.

(401)

Különösen a Törökországból az EU-ba irányuló behozatal, amely volumenét tekintve a Kínából érkező behozatal után a második legnagyobb, 12 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, és 1,2 százalékpontos további piaci részesedésre téve szert. Árai azonban továbbra is jóval magasabbak voltak, mint a kínai importárak, és követték az alumíniumárak alakulását a Londoni Fémtőzsdén.

(402)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb országokból érkező behozatal alakulása és a Kínából érkező behozatalnak a vizsgálati időszakban tapasztalt kismértékű csökkenése nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(403)

A Xiamen Xiashun exportáló gyártó azt állította, hogy az a tényező, hogy az uniós gazdasági ágazat olyan magasabb árú termékekkel rendelkező szegmensekre összpontosított, ahol a kereslet a figyelembe vett időszak alatt csökkent, képes megszüntetni az ok-okozati összefüggést. Azt is állította, hogy azáltal, hogy a magasabb árú termékekre összpontosított, az uniós gazdasági ágazatnak kevesebb kapacitás állt rendelkezésére a fólia-alapanyagot vásárolni kívánó ügyfelek igényeinek kielégítésére, így azoknak más beszerzési forrásokhoz kellett fordulnia. Ezenkívül azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot leszámítva messze a vállalat a legjelentősebb beszállító az uniós piacon, és hogy a kínai és az uniós árak összehasonlíthatók a fólia-alapanyagnak szánt síkhengerelt alumíniumtermékek esetében.

(404)

Amint az az uniós gazdasági ágazat kereskedelmi stratégiáját illetően a (355) preambulumbekezdésben szerepel, az uniós gazdasági ágazat megpróbálta fenntartani a korábbi termelési volument, így az 2017–2019 között csak 1 %-kal csökkent, miközben termékösszetételét kiigazította, hogy növelje a magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítését.

(405)

Amint az a 3. táblázatból kiderül, a jelen vizsgálat hatálya alá tartozó síkhengerelt alumíniumtermékek iránti kereslet a 2017–2019 közötti időszakban stabil maradt, illetve még növekedést is mutatott. A vizsgálatból nem az derült ki, hogy a magasabb ár elérését lehetővé tevő termékek iránti kereslet visszaesett volna. A (384) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a vizsgálatból inkább az derült ki, hogy az uniós gazdasági ágazat a kínai behozatal miatt a piac felső kategóriás szegmensében is erős versennyel nézett szembe. A dömpingelt behozatal tehát csökkenő értékesítést eredményez, anélkül, hogy lehetőség lenne a várt magasabb árak realizálására. Következésképpen a gazdasági ágazat helyzete jelentősen romlott.

(406)

Ami a fóliaszegmenst illeti, amint az a (303)–(306) preambulumbekezdésben szerepel, a szegmens-specifikus elemzést a Bizottság nem találta indokoltnak, és a (405) preambulumbekezdésben szereplő érvelés erre is alkalmazható. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár a Xiamen Xiashun által felszámított kárt okozó áraknak is betudható, amely társaság kizárólag a fóliagyártásra szakosodott szegmensnek értékesített és a vizsgálati időszak alatt megállapított, átlagosan 7,5 %-os alákínálási különbözethez hasonló szinten kínált az uniós árak alá. Ezért a Bizottság az állítást elutasította.

(407)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat által követett kereskedelmi stratégia nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(408)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(409)

Az uniós gazdasági ágazat exportja a figyelembe vett időszakban 4 %-kal, azaz a 2017-es 315 664 tonnáról a vizsgálati időszakra körülbelül 328 898 tonnára nőtt.

(410)

A szóban forgó export átlagára 2018-ban először 5 %-kal emelkedett, majd fokozatosan a 2017-es alatti szintre csökkent (–2 %). A szóban forgó export átlagára folyamatos jelleggel meghaladta azt az árat, amelyet az uniós gazdasági ágazat az uniós piacon el tudott érni.

(411)

Az egyik importőr, a Nova Trading azt állította, hogy az USA és Kína között dúló kereskedelmi háború kedvezőtlen hatással volt az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményére.

(412)

Amint az a 14. táblázatban látható, az uniós gazdasági ágazat kivitelét nem befolyásolta kedvezőtlenül az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok romlása. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(413)

Az uniós gazdasági ágazat teljes termeléséhez és értékesítéséhez való hozzájárulásának összefüggésében, valamint az uniós gazdasági ágazat harmadik országokba irányuló kivitelének magas árát és stabil mennyiségét szem előtt tartva a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az exportteljesítmény nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(414)

Számos érdekelt fél, többek között a Xiamen Xiashun, az Airoldi, a Nilo és az „A” jelű vállalat különféle állításokat fogalmazott meg az uniós gazdasági ágazat hatékonyságával kapcsolatban. Ezek az állítások a következőképp foglalhatók össze:

(415)

Noha egyes uniós gyártók berendezései még mindig elavultak lehetnek, a vizsgálat feltárta, hogy az uniós gazdasági ágazat dinamikusan fejlődik és ebben a nehéz időszakban is jelentősen fokozta beruházásait a kapacitásának bővítése, gyártóberendezéseinek a gyártási folyamat észszerűsítését célzó átalakítása, valamint a legújabb technológia beszerzése érdekében, hogy továbbra is ki tudja elégíteni a megrendelői igényeket. A kapacitás és a kapacitáskihasználás 6. táblázatban szereplő elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat bővítette kapacitását, és magasabb kapacitáskihasználási arányokat is el tudna érni. A keményötvözeteket illetően, nem szolgáltattak az elégtelen kapacitásra utaló bizonyítékot. Mindenesetre a keményötvözetek a mintában szereplő gyártók uniós piacon realizált teljes értékesítési forgalmának 20–30 %-át tették ki. Figyelembe véve a minta nagyságát, a keményötvözetek értékesítését, valamint, hogy az Airoldi nem szolgáltatott bizonyítékokat, a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy elegendő kapacitás áll rendelkezésre az ilyen termékek gyártásához. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(416)

Különösen, ami a fóliagyártásra szakosodott szegmens helyzetét illeti, a Bizottság e szegmens külön elemzését nem találta indokoltnak. Ugyanis, amint az a (303)–(306) preambulumbekezdésben szerepel, a fólia-alapanyag a meghatározott termékkörbe tartozik, és forgalmazási csatorna vagy az árak terén nincs egyértelmű választóvonal, amely azt megkülönböztetné. Ezért a Bizottság megállapította, hogy ez az állítás tárgytalan.

(417)

Noha nem zárható ki, hogy az uniós gazdasági ágazat hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához a legmodernebb technológiába eszközölt további beruházásokra lehet szükség, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat gyártóberendezései és üzemi költségeinek alakulása nem gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között megállapított ok-okozati összefüggést.

(418)

A Bizottság a szolgáltatási költségek állítólagos növekedését jelentéktelennek találta, miközben az uniós gazdasági ágazat a szerkezetátalakítási költségek hatása ellenére kordában tudta tartani a munkaerőköltségeit. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(419)

Az egyik importőr, a Nova Trading azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesítményét befolyásolta a Hydro elleni kibertámadás és egy Brazíliában zajló, ugyanazon gyártót érintő környezetvédelmi jogvita.

(420)

Először is, ezek az elemek nem érintik az uniós gazdasági ágazat tevékenységét, mivel az egyik norvégiai székhelyű uniós gyártó anyavállalatára és egy vele kapcsolatban álló, dél-amerikai székhelyű vállalatra vonatkoznak. Mindenesetre jellegüknél fogva ezek az elemek olyan rendkívüli kiadásokhoz köthetők, amelyeket a Bizottság nem vesz figyelembe az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének értékelésekor. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(421)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a fenti tényezők egyike sem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz.

(422)

A Xiamen Xiashun exportáló gyártó azt állította, hogy az állítólagosan elszenvedett kárt az érintett terméknek maga az Unió által végrehajtott beszerzései idézték elő.

(423)

Az uniós gazdasági ágazat általi behozatalt egy olyan vállalat végezte, amely kapcsolatban állt egy uniós gyártóval, és félig függetlenül tevékenykedett, amelynek során szükségleteinek kisebb részét Kínából fedezte. Ez a behozatal elenyésző volt és csökkent a figyelembe vett időszakban. A vizsgálati időszakban a Kínából érkező teljes behozatalnak csupán 1–4 %-át tette ki. Tekintettel az alacsony érintett mennyiségre, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a beszerzések nem okozhattak volna kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(424)

Az importőr Nova Trading azt állította, hogy a Londoni Fémtőzsdén jegyzett árnak a 2018 júliusa és a Covid19-világjárvány kitörése közötti csökkenése közvetlen hatással volt az uniós gyártók jövedelmezőségére.

(425)

Az uniós gazdasági ágazat általában szerződések alkalmazásával értékesít síkhengerelt alumíniumtermékeket, amelyekben referenciaként a Londoni Fémtőzsde legfrissebb árait vagy a 3 hónapos határidős árat adják meg. Az uniós gyártók ezután fedezeti ügyletek segítségével fedezik a szerződésben meghatározott alumíniumár és az alumínium tényleges vételára közötti különbözetet.

(426)

Figyelembe véve az alumíniumáraknak a szerződésekben ilyen módon történő meghatározását, valamint azt, hogy az uniós gazdasági ágazat védi magát a nyersanyagárak ingadozásával szemben, a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a nyersanyagárak csökkenése nem okozott volna kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(427)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. A már jelentősen károsodott uniós gazdasági ágazat helyzetét súlyosbító Covid19-világjárvány kivételével egyetlen tényező sem járult hozzá a kármutatók negatív alakulásához a figyelembe vett időszakban sem önmagában, sem pedig együttesen.

(428)

A fentiek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és a Covid19-világjárvány nem gyengítette a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

(429)

Az Unióban mintegy 20 ismert cégcsoport gyárt extrudált síkhengerelt alumíniumtermékeket. Az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy visszaszerezze elvesztett piaci részesedését, és fenntartható szintű nyereségességet érjen el.

(430)

Az uniós gazdasági ágazat mintegy 8 000 munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, közvetetten pedig ennél is többen függnek tőle. A gyártók eloszlanak az Unió területén.

(431)

Az intézkedések hiánya valószínűleg nagyon kedvezőtlen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra a további árlenyomás, az alacsonyabb értékesítési volumenek és a jövedelmezőség további romlása formájában, egy olyan időszakban, amikor a gazdasági ágazat jelentős összegeket ruházott be fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az intézkedések lehetővé teszik az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket az uniós piacon, visszaszerezze elvesztett piaci részesedését, és elérje a megszokott versenyfeltételek között várható nyereségességi szintet.