This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32021O0831
Guideline (EU) 2021/831 of the European Central Bank of 26 March 2021 on statistical information to be reported on financial intermediaries other than monetary financial institutions (ECB/2021/12)
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/831 iránymutatása (2021. március 26.) a monetáris pénzügyi intézményektől eltérő pénzügyi közvetítőkről jelentendő statisztikai információkról (EKB/2021/12)
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/831 iránymutatása (2021. március 26.) a monetáris pénzügyi intézményektől eltérő pénzügyi közvetítőkről jelentendő statisztikai információkról (EKB/2021/12)
HL L 208., 2021.6.11, pp. 59–97
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version:
01/12/2025
|
2021.6.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 208/59 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/831 IRÁNYMUTATÁSA
(2021. március 26.)
a monetáris pénzügyi intézményektől eltérő pénzügyi közvetítőkről jelentendő statisztikai információkról (EKB/2021/12)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A Szerződéseken alapuló feladatai ellátása érdekében az Európai Központi Bank (EKB) azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro (euroövezeti tagállamok) monetáris pénzügyi intézményektől (MPI-k) eltérő pénzügyi közvetítőire vonatkozó statisztikai információk jelentését írja elő. Ezek az információk átfogó statisztikai képet nyújtanak az EKB számára az egy gazdasági területnek tekintett euroövezeti tagállamokban az MPI-k által folytatottaktól eltérő pénzügyi tevékenységekről. Kellően részletes statisztikai információkra van szükség az információknak az uniós szintű monetáris és pénzügyi elemzés végzése, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulása céljából fennálló analitikai alkalmazhatóságának biztosítása érdekében. A pénzügyi tranzakciókra vonatkozó statisztikai információkat, valamint a fennálló összegekre vonatkozó statisztikai információkat más statisztikák, így különösen az EKB/2013/24 európai központi banki iránymutatásnak (1) megfelelően az euroövezeti pénzügyi elszámolások összeállításához is felhasználják. |
|
(2) |
A statisztikai információk nemzeti központi bankoktól (NKB-k) történő gyűjtését az euroövezeten belül harmonizálni kell. Ennek megfelelően az ezen információk gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közös szabályokat kell meghatározni. Fontos biztosítani, hogy e szabályok ne rójanak észszerűtlen adatszolgáltatási terhet az NKB-kra. Az NKB-knak ezért ezeket a statisztikai információkat az 1073/2013/EU európai központi banki rendeletnek (EKB/2013/38) (2), az 1075/2013/EU európai központi banki rendeletnek (EKB/2013/40) (3), az 1374/2014/EU európai központi banki rendeletnek (EKB/2014/50) (4) és az (EU) 2018/231 európai központi banki rendeletnek (EKB/2018/2) (5) megfelelően gyűjtött, valamint bizonyos pénzügyi közvetítők vonatkozásában a nemzeti szinten rendelkezésre álló statisztikai információk felhasználásával kell jelenteniük. Az EKB az ezen iránymutatás alapján gyűjtött statisztikai információkat a 2533/98/EK rendeletnek megfelelően használhatja fel. |
|
(3) |
Ezért meg kell határozni azokat a formátumokat és eljárásokat is, amelyeket az NKB-knak követniük kell az e rendeletek szerinti adatszolgáltatói körhöz nem tartozó pénzügyi közvetítőkről nemzeti szinten rendelkezésre álló statisztikai információk EKB részére történő jelentése érdekében. |
|
(4) |
Az 1073/2013/EU rendeletben (EKB/2013/38), az 1075/2013/EU rendeletben (EKB/2013/40), az 1374/2014/EU rendeletben (EKB/2014/50), az (EU) 2018/231 rendeletben (EKB/2018/2) és a 2533/98/EK tanácsi rendeletben (6) szereplő fogalommeghatározások a jelen iránymutatás szerinti adatszolgáltatás céljára is relevánsak, ezért azokat alkalmazni kell. |
|
(5) |
Annak érdekében, hogy az EKB átfogó statisztikai áttekintéssel rendelkezzen a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás uniós szintű eredményes elemzése céljából, az EKB – az (EU) 2021/830 európai központi banki iránymutatás (EKB/2021/11) (7) alapján az MPI-kről jelentett információk mellett – részletes statisztikai információkat kér az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) besoroltak szerinti, az MPI-ktől eltérő következő pénzügyi közvetítőkről, ideértve a befektetési alapokat, a biztosítókat és a nyugdíjpénztárakat. Az NKB-knak ezért külön statisztikai információkat kell jelenteniük a befektetési alapok, a biztosítók és nyugdíjpénztárak alszektorai tekintetében. |
|
(6) |
A befektetési alapok, a biztosítók és nyugdíjpénztárak alszektorairól az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38), az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) és az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) alapján jelentett statisztikai információk kiterjednek a nyilvánosan elérhető azonosító kóddal rendelkező értékpapírokra vonatkozó, értékpapíronkénti alapon történő adatszolgáltatásra. Ezen információk EKB részére történő jelentése céljából az NKB-knak a befektetési alapok, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák osztályozása érdekében egy működő központi értékpapír-adatbázisra vagy kompatibilis nemzeti értékpapír-adatbázisra kell támaszkodniuk. |
|
(7) |
Annak érdekében, hogy az EKB áttekintéssel rendelkezzen az euroövezeti tagállamokban a – statisztikákról szóló EKB-rendeletek hatálya alá nem tartozó – egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) által végzett pénzügyi tranzakciókról, az EKB-nak a bizonyos EPK-k által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról nemzeti szinten rendelkezésre álló statisztikai információkra van szüksége. Az NKB-knak ezért a nemzeti szinten rendelkezésre álló statisztikai információk felhasználásával a jelen iránymutatásnak megfelelően jelenteniük kell ezeket a statisztikai információkat az EKB részére. E statisztikai információknak ki kell terjedniük a következő EPK-k eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikai információkra: értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök; hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok; és specializálódott pénzügyi vállalatok. Az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatokról (PKV-k) (amelyeket az 549/2013/EU rendeletben EPK-ként sorolnak be) jelentendő statisztikai információkat el kell különíteni az EPK-kra vonatkozó adatszolgáltatási követelményektől, tekintettel arra, hogy ezeknek az adatszolgáltatóktól történő gyűjtését az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) szabályozza. |
|
(8) |
Az EKB-nak a PKV-ként besorolt EPK-k által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó külön statisztikai információkra van szüksége az értékpapírosítási tevékenységek hatásának, és különösen a PKV-k és az azokkal szorosan összefüggő MPI-szektor közötti kölcsönhatásnak a figyelemmel kísérése érdekében. Az NKB-knak ezért ezeket a statisztikai információkat az EPK-król jelentett statisztikai információktól elkülönítve, az 1075/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/40) megfelelően gyűjtött információk felhasználásával kell jelenteniük az EKB részére. |
|
(9) |
Az EKB-nak azon központi szerződő felekre vonatkozó statisztikai információkra van szüksége, amelyeket az 549/2013/EU rendelet az EPK-k kategóriáján belül specializálódott pénzügyi vállalatként sorol be, és amelyek nem tartoznak a statisztikákról szóló EKB-rendeletek hatálya alá. Az EKB-nak annak megerősítése érdekében van szüksége ezekre az információkra, hogy az MPI-k központi szerződő feleknek nyújtott hitelei és azoktól fogadott betétei vonatkozásában a monetáris aggregátumokban és azok ellentételeiben eszközölt korrekciók megfelelőek a központi szerződő felek által folytatott tényleges üzleti tevékenységre tekintettel. Az NKB-knak ezeket a statisztikai információkat ezért az EPK-król jelentett statisztikai információktól elkülönítve és azon felül kell jelenteniük. |
|
(10) |
Annak biztosítása céljából, hogy az MPI-ktől eltérő pénzügyi közvetítőkre vonatkozó, az EKB-nak jelentett statisztikai információk a teljes adatszolgáltatói körre nézve reprezentatívak legyenek, a bruttósításra vonatkozó közös szabályokat kell meghatározni az 1073/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/38), az 1075/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/40), az 1374/2014/EU rendeletnek (EKB/2014/50) és az (EU) 2018/231 rendeletnek (EKB/2018/2) megfelelően eltérésben részesült adatszolgáltatók tekintetében. |
|
(11) |
Ahhoz, hogy az EKB elláthassa feladatait, helyénvaló, hogy az NKB-k a szükséges statisztikai információkat meghatározott időpontokig jelentsék. |
|
(12) |
Az EKB által gyűjtött statisztikai információk pontosságának és minőségének biztosítása érdekében rendelkezni kell az NKB-k által jelentett statisztikai információk figyelemmel kíséréséről, ellenőrzéséről, és adott esetben revíziójáról. Ugyanebből az okból az NKB-knak magyarázattal kell szolgálniuk az EKB részére az információk minőségét jelentősen javító revíziók tekintetében. |
|
(13) |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt azt vonja maga után, hogy az eurót bevezetni kívánó, euroövezeten kívüli tagállamoknak az euro bevezetésének előkészítése keretében az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai információk gyűjtésére szolgáló intézkedéseket kell kialakítaniuk és végrehajtaniuk. Annak érdekében, hogy az EKB átfogó áttekintést kaphasson a gyűjtött statisztikai információkról és elvégezhesse a releváns elemzéseket, az eurót bevezető euroövezeten kívüli tagállamok NKB-i számára elő kell írni, hogy az euro adott tagállam általi bevezetését megelőző megfelelő időszakot lefedő statisztikai információkat bocsássanak az EKB rendelkezésére. |
|
(14) |
Indokolt az EKB-nak jelentett statisztikai információk továbbítására vonatkozó közös módszert előírni valamennyi NKB számára. Ennek megfelelően a KBER-nek harmonizált elektronikus továbbítási formátumról kell megállapodnia és ilyen formátumot kell meghatároznia. |
|
(15) |
Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az ezen iránymutatás mellékleteiben szükséges technikai módosítások hatékony végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepcionális keretet, és nem érintik az adatszolgáltatási terhet. Ennek megfelelően az NKB-knak az ilyen technikai módosításokat a Statisztikai Bizottságon keresztül kell javasolniuk, és ezen eljárás lefolytatása során figyelembe kell venni a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét. |
|
(16) |
A jogbiztonság érdekében az NKB-knak ugyanattól az időponttól kell megfelelniük ezen iránymutatás rendelkezéseinek, mint amely az (EU) 2021/835 európai központi banki iránymutatás (EKB/2021/16) (9) 2. cikkében szerepel, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. SZAKASZ
TÁRGY ÉS HATÁLY
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez az iránymutatás meghatározza a monetáris pénzügyi intézményektől (MPI-k) eltérő pénzügyi közvetítőkre vonatkozó statisztikákkal összefüggésben a nemzeti központi bankokat (NKB-k) terhelő adatszolgáltatási követelményeket. Ez az iránymutatás meghatározza különösen az EKB részére jelentendő információkat, ezen információk kezelését, az adatszolgáltatás gyakoriságát és határidőit, továbbá az adatszolgáltatásra alkalmazandó előírásokat.
(2) Ez az iránymutatás a következő pénzügyi közvetítőkre alkalmazandó:
|
a) |
befektetési alapok; |
|
b) |
biztosítók; |
|
c) |
nyugdíjpénztárak; |
|
d) |
értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k); |
|
e) |
egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (EPK-k); |
|
f) |
központi szerződő felek. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
(1) Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő rendeletekben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
a) |
a 2533/98/EK rendelet 1. cikke; |
|
b) |
az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikke; |
|
c) |
az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikke; |
|
d) |
az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 1. cikke; |
|
e) |
az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 1. cikke. |
(2) Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:
|
(1) |
„központi szerződő felek”: azok a központi szerződő felek, amelyek:
|
|
(2) |
„egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” (EPK-k): az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 2.86–2.94 pontjában meghatározott „egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” (S.125 alszektor), az e melléklet 2.90 pontjában meghatározott PKV-k kivételével. |
2. SZAKASZ
BEFEKTETÉSI ALAPOK
3. cikk
A befektetési alapok által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról jelentendő statisztikai információk
(1) Az NKB-k jelentik az EKB részére a befektetési alapok által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó következő összevont statisztikai információkat:
|
a) |
az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. részének 1. táblázata; |
|
b) |
az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. részének 4. táblázata; |
|
c) |
a jelen iránymutatás I. melléklete 1. részének 1. táblázata a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak; |
|
d) |
a jelen iránymutatás I. melléklete 1. részének 2. táblázata a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak. |
(2) Az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat a befektetési alapok következő típusai vonatkozásában kell jelenteni:
|
a) |
részvényalapok, nyíltvégű és zártvégű részvényalapok szerinti bontásban; |
|
b) |
kötvényalapok, nyíltvégű és zártvégű kötvényalapok szerinti bontásban; |
|
c) |
vegyes alapok, nyíltvégű és zártvégű vegyes alapok szerinti bontásban; |
|
d) |
ingatlanalapok, nyíltvégű és zártvégű ingatlanalapok szerinti bontásban; |
|
e) |
fedezeti alapok, nyíltvégű és zártvégű fedezeti alapok szerinti bontásban; |
|
f) |
egyéb alapok, nyíltvégű és zártvégű egyéb alapok szerinti bontásban; |
|
g) |
magántőkealapok (a kockázatitőke-alapokat is ideértve), az „alapok összesen” alatti „ebből” tételként. |
(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alapján jelentett statisztikai információkat a befektetési alapok következő típusai vonatkozásában is jelenteni kell:
|
a) |
részvényalapok, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) és nem-ÁÉKBV részvényalapok szerinti bontásban; |
|
b) |
kötvényalapok, ÁÉKBV és nem-ÁÉKBV kötvényalapok szerinti bontásban; |
|
c) |
vegyes alapok, ÁÉKBV és nem-ÁÉKBV vegyes alapok szerinti bontásban; |
|
d) |
ingatlanalapok, ÁÉKBV és nem-ÁÉKBV ingatlanalapok szerinti bontásban; |
|
e) |
fedezeti alapok, ÁÉKBV és nem-ÁÉKBV fedezeti alapok szerinti bontásban; |
|
f) |
egyéb alapok, ÁÉKBV és nem-ÁÉKBV egyéb alapok szerinti bontásban; |
|
g) |
tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), az „alapok összesen” alatti „ebből” tételként. |
(4) Az (1) bekezdésben említett statisztikai információknak ki kell terjedniük a következők mindegyikére:
|
a) |
fennálló összegek; |
|
b) |
átsorolási kiigazítások; |
|
c) |
mind az ár-, mind az árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások. |
Az első albekezdés nem alkalmazandó a befektetési alapok által az (1) bekezdés b) pontja alapján jelentett új kibocsátásokra és kibocsátott részvények/befektetési jegyek visszaváltásaira vonatkozó statisztikai információkra.
(5) A (2) bekezdés g) pontjában említett statisztikai információkat a legjobb becslés alapján kell jelenteni, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, és azoknak a következők mindegyikére ki kell terjedniük:
|
a) |
negyedév végi fennálló összegek; |
|
b) |
negyedéves átsorolási kiigazítások; |
|
c) |
mind az ár-, mind az árfolyamváltozás miatti negyedéves átértékelési kiigazítások. |
Az első albekezdés nem alkalmazandó a befektetési alapok által az (1) bekezdés b) pontja alapján jelentett új kibocsátásokra és kibocsátott részvények/befektetési jegyek visszaváltásaira vonatkozó statisztikai információkra.
(6) Az e cikkben említett átsorolási és átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően kell jelenteni. Amennyiben értékpapíronkénti információk állnak rendelkezésre, az NKB-k levezethetnek az értékpapírok ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazításainak értékére vonatkozó közelítéseket.
Az NKB-k magyarázatokkal szolgálnak a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően jelentett átsorolási kiigazításokra vonatkozóan, valamint az EKB kérésére.
(7) Az NKB-k a bemutatóra szóló részvényekre vonatkozó statisztikai információkat jelentenek az EKB részére, amennyiben a befektetési alapok, MPI-k és/vagy EPK-k által a bemutatóra szóló részvényekről az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 2. részének megfelelően jelentett információk hiányosak vagy még nem állnak rendelkezésre. Az NKB-k ezeket az információkat a legjobb becslés alapján, az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. részének 1. táblázatában és a jelen iránymutatás I. melléklete 1. részének 1. táblázatában szereplő, földrajzi és szektor szerinti bontásnak megfelelően jelentik az EKB részére.
(8) Amennyiben az NKB-k az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően eltéréseket engedélyeznek a befektetési alapok részére, 100 %-ra bruttósítják az (1) bekezdés alapján jelentendő statisztikai információkat.
Amennyiben az NKB-k az első albekezdésnek megfelelően bruttósítást végeznek, az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően gyűjtött adatok alapján választhatják az adatszolgáltatási követelmények 100 %-ára történő bruttósításra vonatkozó eljárást, és a következők közül mindkettőt alkalmazzák:
|
a) |
a bontásokra vonatkozó hiányzó statisztikai információk esetében a (2) bekezdésben említett megfelelő befektetésialap-alszektoron alapuló arányszámok alkalmazásával becsléseket kell levezetni; |
|
b) |
a (2) bekezdésben említett befektetésialap-alszektorok egyike sem zárható ki. |
(9) Amennyiben az NKB-k az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően eltéréseket engedélyeznek a befektetési alapok részére, 100 %-ra bruttósítják az (1) bekezdés alapján jelentendő statisztikai információkat.
(10) Amennyiben a befektetési alapok az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően az általuk tartott és kibocsátott eszközöket és forrásokat csoportként jelentik az NKB-k részére, biztosítaniuk kell, hogy az e cikk alapján jelentett statisztikai információk a (2) és a (3) bekezdésben említett ugyanazon befektetésialap-típushoz tartozzanak.
(11) Az NKB-k az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják, a következők kivételével:
|
a) |
a havi előállítási időszak (a 4. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) alatt az NKB-k csak a legújabb és az előző havi statisztikai információkat vizsgálhatják felül; |
|
b) |
a negyedéves előállítási időszak (a 4. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) alatt az NKB-k csak a legújabb és az előző negyedéves statisztikai információkat vizsgálhatják felül. |
Amennyiben az NKB-k az első albekezdésnek megfelelően felülvizsgálják a statisztikai információkat, biztosítják a havi és a negyedéves statisztikai információk közötti összhangot.
Az első albekezdés alkalmazásában az NKB-k bármikor felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra kiterjedő statisztikai információkat, amennyiben ez jelentősen javítja az információk minőségét.
Az NKB-k magyarázattal szolgálnak az EKB részére a következők vonatkozásában:
|
a) |
az EKB részére jelentett statisztikai információk minőségét jelentősen javító revíziók; |
|
b) |
az EKB részére jelentett statisztikai információkat érintő, az első albekezdésben említett előállítási időszakokon kívüli revíziók. |
4. cikk
Határidők
(1) Az NKB-k a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett negyedéves statisztikai információkat negyedéves alapon jelentik.
(2) Az NKB-k a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett havi statisztikai információkat havi alapon jelentik az EKB részére, kivéve a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett, a magántőkealapok vonatkozásában jelentendő negyedéves statisztikai információkat, amelyeket negyedéves alapon kell jelenteni.
(3) Az NKB-k a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett negyedéves statisztikai információkat negyedéves alapon jelentik.
(4) Az NKB-k a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett havi statisztikai információkat havi alapon jelentik az EKB részére, kivéve a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett, a magántőkealapok vonatkozásában jelentendő negyedéves statisztikai információkat, amelyeket negyedéves alapon kell jelenteni.
(5) Az NKB-k a 3. cikkben említett statisztikai információkat az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a tárgyhónap vagy tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB részére.
5. cikk
A befektetési alapok által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó statisztikai információk aggregálása, becslése és értékelése
(1) Az NKB-k a 3. cikkben említett, a befektetési alapok által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó aggregált statisztikai információkat a következők szerint vezetik le:
|
a) |
a nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) rendelkező értékpapírok esetében az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon jelentett statisztikai információkat az EKB/2012/21 európai központi banki iránymutatással (12) létrehozott Központi Értékpapír-adatbázisból (CSDB) mint fő referencia-adatbázisból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információk alapján állítják össze az eszközök és források értékét euróban, és vezetik le az adott befektetési alap minden egyes értékpapírjára vonatkozó szükséges részletezéseket. Az NKB-k megbecsülik a szükséges statisztikai információkat, amennyiben a következők bármelyike áll fenn:
Az NKB-k belső értékpapír-azonosítók használatával is gyűjthetnek értékpapíronkénti információkat a nyilvánosan elérhető azonosító kódokkal nem rendelkező értékpapírokról. |
|
b) |
Az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó statisztikai információkat aggregálják, és hozzáadják a nyilvánosan elérhető azonosító kódokkal nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott információkhoz, hogy aggregált adatokat nyerjenek a következőkről: i. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok futamidő, pénzem és szerződő felek szerinti részletezésben; ii. a befektetési alapok által tartott tulajdoni részesedés és részvény/befektetési jegy, instrumentum és szerződő felek szerinti részletezésben; és iii. a befektetési alapok által kibocsátott összes részvény/befektetési jegy. |
|
c) |
Az NKB-k a befektetési alapok által tartott eszközökre és forrásokra vonatkozó szükséges statisztikai információkat az értékpapírokra vonatkozó, b) pont szerint levezetett statisztikai információk és a rezidens befektetési alapoktól gyűjtött, értékpapíroktól eltérő eszközök és források összeadásával vezetik le. |
|
d) |
Az NKB-k az adott tagállamban rezidens és azonos típushoz tartozó összes befektetési alap által tartott és kibocsátott eszközöket és forrásokat aggregálják. |
Amennyiben az NKB-k az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően havi alapon gyűjtik a befektetési alapok által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó statisztikai információkat, az (1) bekezdés is alkalmazandó.
(2) Azon referenciahónapok vonatkozásában, amelyek nem negyedév végi hónapok, az NKB-k az általuk gyűjtött statisztikai információk alapján, a következők szerint becsülik meg a befektetési alapok által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó – a befektetési alapok által kibocsátott részvényeket/befektetési jegyeket nem tartalmazó – havi statisztikai információkat:
|
a) |
az egyedi alapok szintjén; |
|
b) |
amennyiben az a) pont nem lehetséges, a befektetési alapok 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett típusai szerint; |
|
c) |
amennyiben az NKB-k nem tudnak ilyen becsléseket levezetni, az NKB-k kérhetik az EKB-t a becslések levezetésére. Amennyiben az NKB-k becsléseket kérnek, az EKB kérhet további statisztikai információkat, az alaponkénti és az értékpapíronkénti információkat is beleértve. |
Ez a bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a statisztikai információkat havi alapon az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikkének (2) bekezdése alapján gyűjtik.
(3) Az NKB-k a jelen iránymutatás 3. cikkében említett statisztikai információkat az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 7. cikkében és az e rendelet mellékleteiben foglalt értékelési és számviteli szabályoknak megfelelően jelentik az EKB részére. Azon olyan tételek esetében, amelyeken felhalmozott kamat van, az NKB-k a statisztikai információkat a következők szerint jelentik:
|
a) |
a „betét- és hitelköveteléseket” és a „kapott betéteket és hiteleket” az egyéb eszközök/források alatt rögzített felhalmozott kamat nélkül; |
|
b) |
a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat” a felhalmozott kamattal együtt. |
3. SZAKASZ
BIZTOSÍTÓK
6. cikk
A biztosítókról jelentendő statisztikai információk
(1) Az NKB-k jelentik az EKB részére a biztosítókra vonatkozó következő összevont statisztikai információkat:
|
a) |
az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) I. melléklete 3. részének 1a. és 1b. táblázata; |
|
b) |
a jelen iránymutatás I. melléklete 2. részének 1. táblázata a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak; |
|
c) |
az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) I. melléklete 3. részének 4. táblázata; |
|
d) |
a jelen iránymutatás I. melléklete 2. részének 2. táblázata a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak. |
Az a) pont céljára az NKB-k nem jelentik a „SUM”-mal jelölt cellákat.
(2) Az NKB-k az (1) bekezdésben említett statisztikai információkat a biztosítók valamennyi következő típusa vonatkozásában jelentik:
|
a) |
életbiztosítás; |
|
b) |
nem-életbiztosítás; |
|
c) |
kompozit; |
|
d) |
viszontbiztosítás. |
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett statisztikai információkat külön kell jelenteni a következők mindegyike tekintetében:
|
a) |
negyedév végi fennálló összegek; |
|
b) |
negyedéves átsorolási kiigazítások; |
|
c) |
mind az ár-, mind az árfolyamváltozás miatti negyedéves átértékelési kiigazítások. |
(4) Az e cikkben említett átsorolási és átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően kell jelenteni. Amennyiben értékpapíronkénti információk állnak rendelkezésre, az NKB-k levezethetnek az értékpapírok ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazításainak értékére vonatkozó közelítéseket.
Az NKB-k magyarázatokkal szolgálnak a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően jelentett átsorolási kiigazításokra vonatkozóan, valamint az EKB kérésére.
(5) Amennyiben az NKB-k az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően eltéréseket engedélyeznek, 100 %-ra bruttósítják az (1) bekezdés alapján jelentendő statisztikai információkat.
Amennyiben az NKB-k az első albekezdésnek megfelelően bruttósítást végeznek, az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok alapján választhatják az adatszolgáltatási követelmények 100 %-ára történő bruttósításra vonatkozó eljárást, feltéve, hogy a becslések a biztosítók (2) bekezdésben említett megfelelő típusán alapulnak.
(6) Az NKB-k az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják, a következők kivételével:
|
a) |
a negyedéves előállítási időszak (a 7. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) alatt az NKB-k csak az aktuális és az előző negyedéves statisztikai információkat vizsgálhatják felül; |
|
b) |
az éves előállítási időszak (a 7. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) alatt az NKB-k csak az aktuális és az előző éves statisztikai információkat vizsgálhatják felül. |
Az NKB-k bármikor felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra kiterjedő statisztikai információkat, amennyiben ez jelentősen javítja az információk minőségét.
Az NKB-k magyarázattal szolgálnak az EKB részére a következők vonatkozásában:
|
a) |
az EKB részére jelentett statisztikai információk minőségét jelentősen javító revíziók; |
|
b) |
az EKB részére jelentett statisztikai információkat érintő, az első albekezdésben említett előállítási időszakokon kívüli revíziók. |
7. cikk
Határidők
(1) Az NKB-k a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett negyedéves statisztikai információkat negyedéves alapon, az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 8. cikkének (1) bekezdésében a negyedéves statisztikai információkra vonatkozóan meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB részére.
(2) Az NKB-k a 6. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett éves statisztikai információkat éves alapon, az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 8. cikkének (2) bekezdésében az éves statisztikai információkra vonatkozóan meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB részére.
8. cikk
A biztosítók által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó statisztikai információk aggregálása, becslése és értékelése
(1) Az NKB-k a 6. cikkben említett, a biztosítók által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó aggregált negyedéves statisztikai információkat a következők szerint vezetik le:
|
a) |
az ISIN-nel rendelkező értékpapírok esetében az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon jelentett statisztikai információkat az EKB/2012/21 iránymutatással létrehozott CSDB-ből mint referencia-adatbázisból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információk alapján állítják össze az eszközök és források értékét euróban, és vezetik le az adott biztosító által tartott vagy kibocsátott minden egyes értékpapírra vonatkozó részletezéseket. Az NKB-k megbecsülik a szükséges statisztikai információkat, amennyiben a következők bármelyike áll fenn:
|
|
b) |
Az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó statisztikai információkat aggregálják, és hozzáadják az ISIN-nel nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott információkhoz, hogy aggregált adatokat nyerjenek a következőkről:
|
(2) Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, az NKB-k a befektetési alapok által kibocsátott részvények/befektetési jegyek biztosítók által tartott állományaira vonatkozó legjobb becsléseket jelentik az EKB részére, a következők szerinti bontásban:
|
a) |
kötvényalapok; |
|
b) |
részvényalapok; |
|
c) |
vegyes alapok; |
|
d) |
ingatlanalapok; |
|
e) |
fedezeti alapok; |
|
f) |
egyéb alapok. |
Az első albekezdés céljára az NKB-k ezeket a becsléseket levezethetik az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) I. melléklete 2. táblázatának megfelelően értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információknak a CSDB-ből mint referencia-adatbázisból levezetett információknak való megfeleltetése útján. Az NKB-k megbecsülik a szükséges statisztikai információkat vagy a statisztikai információk levezetéséhez alternatív forrásokat használnak, amennyiben a következők bármelyike fennáll:
|
i. |
a befektetési alapok által kibocsátott részvények/befektetési jegyek nem találhatók meg a CSDB-ben; |
|
ii. |
a CSDB-ben elérhető és az első albekezdés szerinti információk összeállításához szükséges információk nem megbízhatóak. |
(3) Amennyiben az adatszolgáltatók az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően éves alapon jelentenek statisztikai információkat, az NKB-k a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján jelentendő negyedéves statisztikai információkat megbecsülhetik az évente gyűjtött statisztikai információk alapján.
(4) Az NKB-k a jelen iránymutatás 6. cikkében említett statisztikai információkat az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 6. cikkében és mellékleteiben foglalt értékelési és számviteli szabályoknak megfelelően jelentik.
(5) Az NKB-k a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett statisztikai információkat jelenthetik az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben az ezen információk és az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikkének (1) bekezdése alapján jelentett információk közötti eltérést a 6. cikk (1) bekezdése c) és d) pontjának megfelelően jelentett, a biztosítási díjakra vonatkozó információk alapján nem tekintik jelentősnek.
Az első albekezdés céljára az EKB az NKB-kkal szoros együttműködésben értékeli, hogy az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikkének (2) bekezdése alapján jelentett információk jelentősen eltérnek-e az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikkének (1) bekezdése alapján jelentett információktól. Amennyiben az információk jelentősen eltérnek, az EKB az NKB-kkal szoros együttműködésben meghatározza az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikkének (1) bekezdése alapján jelentett statisztikai információk levezetésére szolgáló módszertant.
E módszertan meghatározásáig az NKB-k önkéntesen, a legnagyobb gondosság elve alapján kiigazíthatják statisztikai információikat oly módon, hogy az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően gyűjtött statisztikai információkat az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően gyűjtött statisztikai információkból vezetik le.
4. SZAKASZ
NYUGDÍJPÉNZTÁRAK
9. cikk
A nyugdíjpénztárakról jelentendő statisztikai információk
(1) Az NKB-k jelentik az EKB részére a nyugdíjpénztárakra vonatkozó következő összevont statisztikai információkat:
|
a) |
az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) I. melléklete 3. részének 1a., 1b. és 1c. táblázata; |
|
b) |
a jelen iránymutatás I. melléklete 3. részének 1. táblázata a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak; |
|
c) |
az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) I. melléklete 3. részének 3. táblázata. |
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett statisztikai információkat külön kell jelenteni a következők mindegyike tekintetében:
|
a) |
negyedév végi fennálló összegek; |
|
b) |
negyedéves átsorolási kiigazítások; |
|
c) |
mind az ár-, mind az árfolyamváltozás miatti negyedéves átértékelési kiigazítások. |
(3) Az e cikkben említett átsorolási és átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően kell jelenteni. Amennyiben értékpapíronkénti információk állnak rendelkezésre, az NKB-k levezethetnek az értékpapírok ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazításainak értékére vonatkozó közelítéseket.
Az NKB-k magyarázatokkal szolgálnak a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően jelentett átsorolási kiigazításokra vonatkozóan, valamint az EKB kérésére.
(4) Amennyiben az NKB-k az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 7. cikke (1) bekezdésének és 13. cikkének megfelelően eltéréseket engedélyeznek, 100 %-ra bruttósítják az (1) bekezdés alapján jelentendő statisztikai információkat.
Amennyiben az NKB-k az első albekezdésnek megfelelően bruttósítást végeznek, az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 7. cikke (1) bekezdése a)–d) pontjának megfelelően gyűjtött adatok alapján választhatják az adatszolgáltatási követelmények 100 %-ára történő bruttósításra vonatkozó eljárást.
(5) Az NKB-k az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják, a következők kivételével:
|
a) |
a negyedéves előállítási időszak (a 10. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) alatt az NKB-k csak az aktuális és az előző negyedéves statisztikai információkat vizsgálhatják felül; |
|
b) |
az éves előállítási időszak (a 10. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) alatt az NKB-k csak az aktuális és az előző éves statisztikai információkat vizsgálhatják felül; |
Az NKB-k bármikor felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra kiterjedő statisztikai információkat, amennyiben ez jelentősen javítja az információk minőségét.
Az NKB-k magyarázattal szolgálnak az EKB részére a következők vonatkozásában:
|
a) |
az EKB részére jelentett statisztikai információk minőségét jelentősen javító revíziók; |
|
b) |
az EKB részére jelentett statisztikai információkat érintő, az első albekezdésben említett előállítási időszakokon kívüli revíziók. |
10. cikk
Határidők
(1) Az NKB-k a 9. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett negyedéves statisztikai információkat az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB részére.
(2) Az NKB-k a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett éves statisztikai információkat az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő 10. munkanap végéig jelentik az EKB részére.
11. cikk
A nyugdíjpénztárak által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó információk aggregálása, becslése és értékelése
(1) Az NKB-k a 9. cikkben említett, a nyugdíjpénztárak által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó aggregált negyedéves statisztikai információkat a következők szerint vezetik le:
|
a) |
az ISIN-nel rendelkező értékpapírok esetében az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon jelentett statisztikai információkat az EKB/2012/21 iránymutatással létrehozott CSDB-ből mint referencia-adatbázisból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információk alapján állítják össze az eszközök és források értékét euróban, és vezetik le az adott nyugdíjpénztár által tartott vagy kibocsátott minden egyes értékpapírra vonatkozó szükséges részletezéseket. Az NKB-k megbecsülik a szükséges statisztikai információkat, amennyiben a következők bármelyike áll fenn:
|
|
b) |
Az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó információkat aggregálják, és hozzáadják az ISIN-nel nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott statisztikai információkhoz, hogy aggregált adatokat nyerjenek a következők mindegyikéről:
|
(2) Az NKB-k az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 4. cikkének (2) bekezdésének megfelelően levezetett, a nyugdíjpénztárak forrásaira vonatkozó negyedéves becsléseket jelentenek az EKB részére.
(3) Az NKB-k a 9. cikkben említett statisztikai információkat az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) 6. cikkében és mellékleteiben foglalt értékelési és számviteli szabályoknak megfelelően jelentik.
5. SZAKASZ
ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI TRANZAKCIÓKKAL FOGLALKOZÓ SPECIÁLIS PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ VÁLLALATOK (PKV-K)
12. cikk
A PKV-k által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról jelentendő statisztikai információk
(1) Az NKB-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) I. melléklete 1. és 2. táblázatának megfelelően a PKV-k által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó aggregált statisztikai információkat jelentenek az EKB részére.
(2) Az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat a PKV-k következő típusai vonatkozásában kell jelenteni:
|
a) |
hagyományos értékpapírosításban részt vevő PKV-k; |
|
b) |
szintetikus értékpapírosításban részt vevő PKV-k; |
|
c) |
biztosításhoz kapcsolódó értékpapírosításban részt vevő PKV-k; |
|
d) |
egyéb PKV-k. |
(3) Az (1) bekezdésben említett statisztikai információkat külön kell jelenteni a következők vonatkozásában:
|
a) |
negyedév végi fennálló összegek; |
|
b) |
negyedéves tranzakciók. |
Az NKB-k a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően a tranzakciókra vonatkozó statisztikai információkat jelentenek az EKB részére.
(4) Az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) I. melléklete 2. táblázatának megfelelően, az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információknak a legnagyobb gondosság elve alapján ki kell terjedniük a leírásokra/kivezetésekre vonatkozó statisztikai információkra.
(5) Az NKB-k az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják, a negyedéves előállítási időszak (a 14. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) kivételével, ez alatt az NKB-k csak az aktuális és az előző negyedéves statisztikai információkat vizsgálhatják felül.
Az NKB-k bármikor felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra kiterjedő statisztikai információkat, amennyiben ez jelentősen javítja az információk minőségét.
Az NKB-k magyarázattal szolgálnak az EKB részére a következők vonatkozásában:
|
a) |
az EKB részére jelentett statisztikai információk minőségét jelentősen javító revíziók; |
|
b) |
az EKB részére jelentett statisztikai információkat érintő, az első albekezdésben említett előállítási időszakokon kívüli revíziók. |
13. cikk
Bruttósítás és a minőségre vonatkozó előírások
(1) Amennyiben az NKB-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően eltéréseket engedélyeznek a PKV-k részére, 100 %-ra bruttósítják a 12. cikk alapján jelentendő statisztikai információkat.
(2) Amennyiben valamely NKB az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján eltéréseket engedélyez a PKV-k részére, biztosítja, hogy a PKV-k a referencia-adatszolgáltatói kör összes eszközeinek legalább 95 %-át tegyék ki. Az NKB az EKB-val történő konzultációt követően megállapítja, hogy az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett források közül melyik megfelelő az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) II. mellékletében foglalt statisztikai fogalmaknak és meghatározásoknak megfelelően jelentendő statisztikai információk levezetéséhez.
(3) Amennyiben az NKB-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdése c) pontja alapján eltéréseket engedélyeznek a PKV-k részére, a jelen iránymutatás 12. cikkének megfelelően jelentett statisztikai információkra a következő minőségi előírásokat kell alkalmazni:
|
a) |
az eszközökre vonatkozó következő statisztikai információkra a PKV-k által az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) I. mellékletének megfelelően közvetlenül jelentett statisztikai információkra vonatkozóakhoz hasonló minőségi előírások vonatkoznak:
|
|
b) |
a forrásokra vonatkozó következő statisztikai információkra a PKV-k által az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) I. mellékletének megfelelően közvetlenül jelentett statisztikai információkra vonatkozóakhoz hasonló minőségi előírások vonatkoznak:
|
|
c) |
az eszközökre vonatkozó következő statisztikai információk jelenthetők a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak:
|
|
d) |
a forrásokra vonatkozó következő statisztikai információk jelenthetők a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak:
|
|
e) |
a leírásokra/kivezetésekre vonatkozó statisztikai információk jelenthetők a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak. |
(4) Amennyiben az NKB-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján eltéréseket engedélyeznek és ezeket az információkat nyilvános vagy felügyeleti forrásokból vezetik le, az NKB-k ellenőrzik, hogy a jelen iránymutatás 12. cikke alapján jelentett statisztikai információk megfelelnek az éves pénzügyi kimutatásokból származó információknak, amint e pénzügyi kimutatások elérhetővé válnak.
Amennyiben az első albekezdésben említett ellenőrzések azt mutatják, hogy az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) I. mellékletében foglaltak szerinti statisztikai információk nem vezethetők le az említett rendelet III mellékletében foglalt minimumszabályoknak megfelelően, az NKB-k intézkedéseket hoznak a statisztikai információk minőségének javítása érdekében. Az NKB-k e statisztikai információkat szükség esetén az 1075/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/40) megfelelően közvetlenül az adatszolgáltatóktól gyűjtik, és adott esetben visszavonják az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdése c) pontja alapján engedélyezett eltéréseket.
14. cikk
Határidők
Az NKB-k a 12. cikkben említett negyedéves statisztikai információkat a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB részére.
6. SZAKASZ
EGYÉB PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐK A BIZTOSÍTÓK ÉS A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK KIVÉTELÉVEL (EPK-K)
15. cikk
Az EPK-k által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról jelentendő statisztikai információk
(1) Az NKB-k a jelen iránymutatás I. melléklete 4. része 1. táblázatának megfelelően a legjobb becslés alapján az EPK-k által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó aggregált statisztikai információkat jelentenek az EKB részére az EPK-k valamennyi következő típusa vonatkozásában, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak:
|
a) |
értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök; |
|
b) |
hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok; |
|
c) |
specializálódott pénzügyi vállalatok. |
Az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazásában az NKB-k akkor jelentenek statisztikai információkat, ha tényleges információk állnak rendelkezésre. Ha a tényleges információk az előírt bontásban vagy a megállapodás szerinti gyakorisággal, határidőre vagy időtartamra nem állnak rendelkezésre, becsléseket kell jelenteni.
(2) Az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információknak magukban kell foglalniuk az euroövezeti tagállamokban rezidens EPK-kat, a következők mindegyikét is beleértve:
|
a) |
az adott euroövezeti tagállam területén található intézmények, beleértve az e területen kívül található anyavállalatok leányvállalatait; |
|
b) |
az adott euroövezeti tagállam területén kívül található központi ügyintézési hellyel rendelkező intézmények rezidens fióktelepei. |
(3) Az átsorolási kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a fennálló összegekben mutatkozó jelentős törések vagy átsorolások bekövetkezése esetén lehet jelenteni. Az átsorolási kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően kell jelenteni.
(4) Az NKB-k az (1) bekezdésben említett statisztikai információkat lehetőség szerint a 86/635/EGK tanácsi irányelvnek (13) és az alkalmazandó nemzetközi standardoknak megfelelően jelentik. A tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok sérelme nélkül az összes eszközt és forrást bruttó összegben kell jelenteni.
Az NKB-k az (1) bekezdésben említett statisztikai információkat a jelen iránymutatás I. melléklete 4. részének 2. szakaszában foglalt értékelési szabályoknak megfelelően jelentik.
(5) Az NKB-k az e cikk alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják, a negyedéves előállítási időszak (a 16. cikkben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) kivételével, ez alatt az NKB-k csak a legújabb és az előző negyedéves statisztikai információkat vizsgálhatják felül.
Az NKB-k bármikor felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra kiterjedő statisztikai információkat, amennyiben ez jelentősen javítja az információk minőségét.
A második albekezdés alkalmazásában az NKB-k magyarázattal szolgálnak.
16. cikk
Határidők
Az NKB-k a 15. cikkben említett negyedéves statisztikai információkat negyedéves alapon, a tárgynegyedév végét követő harmadik hónap utolsó naptári napján a munkanap végéig, vagy amennyiben a hónap utolsó naptári napja nem munkanap, az előző munkanap végéig jelentik az EKB részére.
7. SZAKASZ
KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEK
17. cikk
A központi szerződő felek által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról jelentendő statisztikai információk
(1) Az NKB-k a jelen iránymutatás I. melléklete 5. része 1. táblázatának megfelelően a központi szerződő felek által tartott és kibocsátott eszközökre és forrásokra vonatkozó negyedéves aggregált statisztikai információkat jelentenek az EKB részére a következők szerint:
|
a) |
az NKB-k az I. melléklet 5. részének 1. táblázatában feltüntetett valamennyi cellát jelentik, amennyiben az „R”-rel jelölt cellák bármelyikének fennálló összege meghaladja a 10 milliárd eurót; |
|
b) |
az NKB-k az I. melléklet 5. részének 1. táblázatában „NR”-rel jelölt valamennyi cellát jelentik, amennyiben az „NR”-rel jelölt cellák bármelyikének fennálló összege meghaladja a 10 milliárd eurót; |
|
c) |
amennyiben az a) vagy a b) pont nem áll fenn, az NKB-k önkéntes alapon a központi szerződő felek mérlegére vonatkozó aggregált statisztikai információkat jelentenek. |
A c) pont céljára, amennyiben az NKB-k úgy döntenek, hogy nem jelentik az aggregált statisztikai információkat, az NKB-k legalább éves alapon figyelemmel kísérik, hogy elérik-e a küszöbértékeket.
(2) Az (1) bekezdés alapján jelentendő statisztikai információk kiterjednek a fennálló összegekre és az átsorolási kiigazításokra. Az e cikkben említett átsorolási kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás II. mellékletének megfelelően kell jelenteni.
(3) Az NKB-k az (1) bekezdésben említett negyedéves statisztikai információkat a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig jelentik.
(4) Az NKB-k az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják, a negyedéves előállítási időszak (a (3) bekezdésben meghatározott határidőtől addig az időpontig tartó időszak, amikor az EKB az adott előállítási időszakra vonatkozóan lezárja az adatfogadást) kivételével, ez alatt az NKB-k csak az aktuális és az előző negyedéves statisztikai információkat vizsgálhatják felül.
Az NKB-k bármikor felülvizsgálhatják a korábbi referencia-időszakokra kiterjedő statisztikai információkat, amennyiben ez jelentősen javítja az információk minőségét.
A második albekezdés alkalmazásában az NKB-k magyarázattal szolgálnak.
8. SZAKASZ
VISSZAMENŐLEGES ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK
18. cikk
Visszamenőleges adatszolgáltatási követelmények az euro bevezetése esetén
(1) Amennyiben egy tagállam, amelynek a pénzneme nem az euro (a továbbiakban: euroövezeten kívüli tagállam) a jelen iránymutatás hatálybalépését követően bevezeti az eurót, e tagállam NKB-ja az adott tagállam Unióhoz történő csatlakozását követő valamennyi referencia-időszak, de legalább az euro e tagállam általi bevezetését megelőző három év vonatkozásában a következő statisztikai információkat jelenti az EKB részére:
|
a) |
a 3. cikk alapján a befektetési alapokról jelentendő statisztikai információk; |
|
b) |
a 6. cikk alapján a biztosítókról jelentendő statisztikai információk; |
|
c) |
a 9. cikk alapján a nyugdíjpénztárakról jelentendő statisztikai információk; |
|
d) |
a 12. cikk alapján a PKV-król jelentendő statisztikai információk. |
(2) Az NKB-k az (1) bekezdésben említett statisztikai információkat úgy állítják össze, mintha a tagállam valamennyi referencia-időszakban az euroövezethez tartozott volna.
19. cikk
Ellenőrzés és magyarázatok
(1) A 2533/98/EK rendelet, az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38), az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40), az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) és az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) sérelme nélkül az NKB-k figyelemmel kísérik és ellenőrzik az ezen iránymutatás alapján az EKB-nak jelentett statisztikai információk minőségét és megbízhatóságát.
(2) Amennyiben az NKB-k megbecsülik a jelen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információkat, az EKB kérésére magyarázattal szolgálnak.
20. cikk
Adatszolgáltatási naptár
Az EKB minden év szeptember végéig adatszolgáltatási naptár formájában tájékoztatja az NKB-kat a pontos adattovábbítási időpontokról. Az NKB-k a statisztikai információk jelen iránymutatás alapján történő jelentése során figyelembe veszik ezt az adatszolgáltatási naptárt.
21. cikk
Az adatok továbbítására vonatkozó előírások
Az NKB-k a jelen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információkat elektronikusan, az EKB által meghatározott módon továbbítják. A statisztikai információk ezen elektronikus cseréjére kifejlesztett statisztikai üzenetformátum a KBER által elfogadott formátum.
Amennyiben az első albekezdés nem alkalmazandó, az NKB-k az EKB előzetes hozzájárulásával a statisztikai információk továbbításának más módját is alkalmazhatják.
9. SZAKASZ
EGYSZERŰSÍTETT MÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS ÉS ELSŐ ADATSZOLGÁLTATÁS
22. cikk
Egyszerűsített módosítási eljárás
Az EKB Igazgatósága – a Statisztikai Bizottság véleményét figyelembe véve – végrehajtja a mellékleteket érintő szükséges technikai módosításokat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten és nem érintik a tagállami adatszolgáltatók adatszolgáltatási terhét. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.
23. cikk
Első adatszolgáltatás
(1) A jelen iránymutatás alapján jelentendő havi statisztikai információkra vonatkozó első adatszolgáltatás a 2021. decemberre vonatkozó statisztikai információkkal kezdődik.
(2) A jelen iránymutatás alapján jelentendő negyedéves statisztikai információkra vonatkozó első adatszolgáltatás a 2021 negyedik negyedévére vonatkozó statisztikai információkkal kezdődik.
(3) A jelen iránymutatás alapján jelentendő éves statisztikai információkra vonatkozó első adatszolgáltatás a 2021-re vonatkozó statisztikai információkkal kezdődik.
10. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.
(2) Azon tagállamok nemzeti központi bankjainak, amelyek pénzneme az euro, valamint az EKB-nak 2022. február 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.
25. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. március 26-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) Az Európai Központi Bank EKB/2013/24 iránymutatása (2013. július 25.) az Európai Központi Bank negyedéves pénzügyi elszámolásokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 2., 2014.1.7., 34. o.).
(2) Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).
(3) Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).
(4) Az Európai Központi Bank 1374/2014/EU rendelete (2014. november 28.) a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50) (HL L 366., 2014.12.20., 36. o.).
(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/231 rendelete (2018. január 26.) a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (HL L 45., 2018.2.17., 3. o.).
(6) A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).
(7) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/830 iránymutatása (2021. március 26.) a monetáris pénzügyi intézmények mérlegtétel-statisztikáiról és kamatláb-statisztikáiról (EKB/2021/11) (lásd e Hiatalos Lap 1 oldalát).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
(9) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/835 iránymutatása (2021. március 26.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2021/16) (lásd e Hivatalos Lap 335 oldalát).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(11) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.).
(12) Az Európai Központi Bank EKB/2012/21 iránymutatása (2012. szeptember 26.) a Központi Értékpapír-adatbázis adatminőség-kezelési keretrendszeréről (HL L 307., 2012.11.7., 89. o.).
(13) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).
I. MELLÉKLET
1. RÉSZ
A befektetési alapok által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról jelentendő statisztikai információk
E táblázatok céljára az elsődlegesen befektetési alapok részvényeibe/befektetési jegyeibe befektető befektetési alapokat (átfogó alapok) azon befektetési alapok kategóriája szerint kell besorolni, amelybe elsődlegesen befektetnek; e kategóriát többek között a következők alapján kell meghatározni: a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, vagy forgalmazási dokumentumok.
1. TÁBLÁZAT
Negyedévente jelentendő statisztikai információk: fennálló összegek, átsorolási kiigazítások és átértékelési kiigazítások
2. TÁBLÁZAT
Havonta jelentendő statisztikai információk: f ennálló összegek, átsorolási kiigazítások és átértékelési kiigazítások
2. RÉSZ
A biztosítókról jelentendő statisztikai információk
1. TÁBLÁZAT
Negyedévente jelentendő statisztikai információk: fennálló összegek, átsorolási kiigazítások és átértékelési kiigazítások
2. TÁBLÁZAT
Évente jelentendő statisztikai információk
3. RÉSZ
A nyugdíjpénztárakról jelentendő statisztikai információk
1. TÁBLÁZAT
Negyedévente jelentendő statisztikai információk: fennálló összegek, átsorolási kiigazítások és átértékelési kiigazítások
4. RÉSZ
Az EPK-k által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról jelentendő statisztikai információk
1. szakasz: Adatszolgáltatási táblázat
Az 1. táblázat céljára, amennyiben tényleges információk nem állnak rendelkezésre vagy azok nem feldolgozhatók, az NKB-k nemzeti becsléssel szolgálnak. Amennyiben az alapul szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel, és ezért nemzeti becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként jelentik ezeket az idősorokat. A nem jelentett idősorok úgy kerülnek értelmezésre, mint „létező, de az NKB által nem gyűjtött statisztikai információk”. Az EKB az euroövezeti aggregátumok összeállítása céljából feltételezésekkel és becslésekkel élhet.
1. TÁBLÁZAT
Negyedévente jelentendő statisztikai információk: fennálló összegek és átsorolási kiigazítások
2. szakasz: Instrumentumkategóriák és értékelési szabályok
Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) (ESA 2010) összhangban az eszközöket és forrásokat az abban az időpontban érvényes piaci árakon kell értékelni, amelyre a mérleg vonatkozik. A betéteket és hiteleket névértéken, a felhalmozott kamatok nélkül kell jelenteni.
Eszközök
Eszközök/források összesen: az eszközök főösszegének meg kell egyeznie a mérleg eszközoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell a források főösszegével is.
|
1. |
Betétek: ez a tétel (2) két fő alkategóriát foglal magában: az átruházható betéteket és az egyéb betéteket. Ebben a sorban kell kimutatni a devizaállományt is.
Értékelési szabályok: az eredményszemléletű számvitel általános alapelvének megfelelően a betétek után járó kamatokat a mérlegben azok elhatárolásakor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig akkor, amikor azokat ténylegesen megkapják vagy kifizetik (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A betétek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” kategóriába kell besorolni. A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni. |
|
2. |
Hitelek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:
Az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök alkategória esetében a hiteleket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni. Értékelési szabályok: az EPK-k által nyújtott hiteleket bruttó értéken sem az általános, sem az egyedi céltartalékokkal nem korrigálva kell nyilvántartani, a hitelek adatszolgáltató intézmény általi leírásáig, amely időpontban a hiteleket ki kell vezetni a mérlegből. Az eredményszemléletű számvitel általános alapelvének megfelelően a hitelek után járó kamatokat a mérlegben azok elhatárolásakor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig akkor, amikor azokat ténylegesen megkapják vagy kifizetik (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A hitelek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” kategóriába kell besorolni. |
|
3. |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: ez a tétel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait tartalmazza, amelyek az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi instrumentumok, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azokat kibocsátó intézményben. Magában foglalja a kereskedés tárgyát képező kölcsönöket, amelyek átruházhatóvá váltak egy szervezett piacon, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz jegyzése, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával.
Értékelési szabályok: az ESA 2010-zel összhangban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat piaci értéken kell jelenteni. |
|
4. |
Tulajdoni részesedések: a tulajdoni részesedések valamely vállalatban vagy kvázivállalatban fennálló tulajdonjogot testesítenek meg. Az ilyen pénzügyi eszközök általában feljogosítják a tulajdonosaikat arra, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből, valamint felszámolás esetén nettó eszközeiből. A tulajdoni részesedések nem foglalják magukban a befektetési alapok részvényeit/befektetési jegyeit.
Ez a tétel a következőket foglalja magában:
Értékelési szabályok: az ESA 2010-zel összhangban a tulajdoni részesedéseket piaci értéken kell jelenteni. |
|
5. |
Befektetési alapok részvényei/befektetési jegyei: ez a tétel a PPA-k és a nem PPA befektetési alapok által kibocsátott részvények/befektetési jegyek állományait tartalmazza.
A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategória esetében a részvényeket/befektetési jegyeket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni. Értékelési szabályok: az ESA 2010-nek megfelelően a részvényeket/befektetési jegyeket piaci értéken kell jelenteni. |
|
6. |
Származtatott pénzügyi eszközök, amelyek a következőket foglalják magukban:
A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni. A származtatott pénzügyi eszközöket a mérlegben bruttó módon, piaci értéken kell nyilvántartani. A pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani. A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni. Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a származtatott pénzügyi eszközöket nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor e pozíciókat kell jelenteni. Ez a tétel nem tartalmazza azokat a származtatott pénzügyi eszközöket, amelyeket a nemzeti szabályok értelmében nem kell a mérlegben kimutatni. |
|
7. |
Egyéb eszközök: ez a mérleg eszközoldalán levő maradéktétel, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a hitelek/betétek után járó felhalmozott kamatkövetelés és az épületek felhalmozott bérleti díja, esedékes osztalékok, nem az EPK fő tevékenységéhez kapcsolódó, esedékes összegek, a függő tételek tekintetében járó bruttó összegek, az átvezetési tételekkel kapcsolatban járó bruttó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, például nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket), hitelek és betétek (az EPK-alkategóriától függően). |
Források
Eszközök/források összesen: a források összegének meg kell egyeznie a mérleg forrásoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell az eszközök összegével is (lásd még az „eszközök/források összesen” eszközök tételt).
|
1. |
Kapott hitelek és betétek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:
|
|
2. |
Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok: az EPK-k által kibocsátott, a tulajdoni részesedéstől eltérő értékpapírok, amelyek általában átruházható instrumentumok, és amelyekkel másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben. |
|
3. |
Tőke és tartalékok: ebbe a tételbe azok az összegek tartoznak, amelyek az EPK-k által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott részvényekből származnak, tulajdonosuknak az EPK-ban tulajdonosi jogokat biztosítanak, és általában a nyereségből, és felszámolás esetén a saját tőkéből való részesedésre való jogosultságot képviselnek. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy pénzeszközökből származó, a jövőben várhatóan esedékes kifizetésekre és kötelezettségekre az EPK-k által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában:
|
|
4. |
Származtatott pénzügyi eszközök: lásd a „származtatott pénzügyi eszközök” eszköztételt. |
|
5. |
Egyéb kötelezettségek: ez a mérleg forrásoldalán levő maradéktétel, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt források”. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a függő tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, az átvezetési tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, betétek után fizetendő, felhalmozott kamattartozás, fizetendő osztalékok, nem az EPK fő tevékenységével összefüggő, fizetendő összegek, harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékok, származtatott szerződések alapján teljesített fedezeti kifizetés, amely a hitelkockázattal szembeni készpénzbiztosítékot képvisel, de a betétes tulajdonában marad, és a szerződés lezárásakor a betétesnek vissza kell fizetni, a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciók, értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, például hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, származtatott pénzügyi eszközök (az EPK-alkategóriától függően). |
3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések
|
1. |
Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: ennek a következőket kell magában foglalnia:
|
|
2. |
Összeállítási eljárások: az adatok összeállítására alkalmazott módszert be kell mutatni, például a becslések/feltételezések elkészítésének részletes meghatározását és az adatsorok aggregálásának módját, ha két adatsor különböző gyakoriságú. |
|
3. |
Jogi keret: az intézmények nemzeti jogi keretéről átfogó információkat kell adni. Az uniós jogszabályokkal fennálló összefüggéseket különösen fel kell tüntetni. Amennyiben egyetlen kategória számos intézménytípust foglal magában, az intézmények összes típusáról információt kell szolgáltatni. |
|
4. |
Az EKB adatszolgáltatási előírásaitól való eltérések: az NKB-knak információt kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérésekről.
Az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérések az alábbiak tekintetében fordulhatnak elő:
|
|
5. |
Adatszolgáltatói kör: az NKB-k szabadon osztályozhatják egyedi EPK-alkategóriába az EPK fogalommeghatározásának megfelelő valamennyi intézményt. Az egyes EPK-alkategóriákba tartozó/nem tartozó összes intézményről tájékoztatást kell adni. Lehetőség szerint az NKB-knak az adatok általi lefedettségről az adatszolgáltatói kör összes eszközeként becslést kell nyújtaniuk. |
|
6. |
Törések a történeti adatsorokban: az adatgyűjtésben, adatszolgáltatási lefedettségben, az adatszolgáltatási rendszerekben és a történeti adatsorok összeállításában bekövetkező töréseket és jelentősebb időbeli változásokat be kell mutatni. Törés esetén adott esetben jelezni kell, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak. |
|
7. |
Egyéb megjegyzések: bármilyen egyéb releváns megjegyzés vagy utalás. |
5. RÉSZ
A központi szerződő felek által tartott és kibocsátott eszközökről és forrásokról jelentendő statisztikai információk
1. TÁBLÁZAT
Negyedévente jelentendő statisztikai információk: fennálló összegek és átsorolási kiigazítások
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
(2) Az ESA 2010-zel összhangban, ha a hitelnyújtó kezdeményez, a tranzakciót betétnek kell tekinteni, ha pedig a hitel felvevője kezdeményez, akkor a pénzügyi tranzakciót hitelnek kell tekinteni.
II. MELLÉKLET
A KIIGAZÍTÁSOK JELENTÉSE ÉS A TRANZAKCIÓK LEVEZETÉSE A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA, A BIZTOSÍTÓKRA, A NYUGDÍJPÉNZTÁRAKRA ÉS A PKV-KRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁK KERETÉBEN
1. RÉSZ
A tranzakciók levezetésére vonatkozó eljárás általános leírása
|
1. |
A pénzügyi tranzakciók a pénzügyi eszközök nettó beszerzését vagy a kötelezettségek keletkezésének nettó egyenlegét jelentik pénzügyi instrumentumtípusonként, azaz az érintett referencia-időszak alatt végrehajtott összes pénzügyi tranzakciók összegét. A befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak és PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák céljára a tranzakciók levezetésének kerete az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) A. mellékleteként közzétett, a nemzeti és regionális számlák európai rendszerén (a továbbiakban: ESA 2010) alapul. E mellékletben szükség esetén az e nemzetközi előírástól való eltérés kerül érvényesítésre mind az adatok tartalma, mind a statisztikai fogalmak megnevezése tekintetében. Ezt a mellékletet az ESA 2010-zel összhangban kell értelmezni, amennyiben az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38), az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40), az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50), az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) vagy ez az iránymutatás eltérően nem rendelkezik. |
|
2. |
A befektetési alapokra, biztosítókra és nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák keretében az EKB olyan módon számítja a tranzakciókat, hogy minden eszköz- és forrássorra megállapítja az időszakvégi adatszolgáltatási napokon érvényes fennálló összegek közötti különbséget, majd kiszűri a tranzakcióktól eltérő fejleményekből eredő hatásokat (kiigazítások). Ezeket két kategóriába sorolják, az „átsorolási kiigazítások” és az „ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások” (2) kategóriájába. A nemzeti központi bankok (NKB-k) a két kategóriát jelentik az EKB részére annak érdekében, hogy ezeket a nem tranzakciókból származó hatásokat a statisztikák kiszámításakor ki lehessen szűrni. |
|
3. |
A PKV-statisztikák keretében az NKB-k közvetlenül a tranzakciókat, és nem a kiigazításokat jelentik az EKB-nak. A tranzakciók (akár közvetlenül az adatszolgáltatók, akár az NKB-k általi) kiszámításának összhangban kell állnia az átsorolási kiigazításokra, valamint az ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazításokra vonatkozóan e mellékletben rögzített általános megközelítéssel. |
|
4. |
A tranzakciókat általában nettó alapon számítják ki, vagyis nincs szükség a pénzügyi tranzakciók vagy a forgalom bruttó értékének azonosítására. Kivételt képez a befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esete, ahol az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) a befektetési alapok részvényeinek/befektetési jegyeinek a referencia-időszakban történt új kibocsátásai, illetve visszaváltásai külön jelentését írja elő. |
|
5. |
A pénzügyi tranzakciókat általában tranzakciós értéken – azon az értéken, amelyen az eszközöket megszerzik/elidegenítik és/vagy a kötelezettségeket létrehozzák, megszüntetik vagy cserélik – mérik, amely nem feltétlenül egyezik meg a piacon jegyzett árral vagy az eszköznek a tranzakció időpontjában fennálló valós értékével. A tranzakciós érték nem foglalja magában a kezelési költségeket, szolgáltatási díjakat, jutalékokat vagy a nyújtott szolgáltatások ellenértékeként kifizetett más hasonló összegeket. |
|
6. |
Ez a melléklet a tranzakciók levezetésére vonatkozó módszertant határozza meg. A 2. rész az NKB-k kiigazításokkal kapcsolatos adatszolgáltatási követelményeire összpontosít. A 3. rész a befektetési alapokra, biztosítókra, nyugdíjpénztárakra és PKV-kra vonatkozó statisztikák összeállítása során érvényesített különleges alkalmazásokkal foglalkozik. |
2. RÉSZ
A kiigazítások jelentése
|
7. |
A befektetési alapokra, biztosítókra és nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák keretében az NKB-knak „átsorolási kiigazításokat” és „ár- és árfolyamváltozás miatti kiigazításokat” kell jelenteniük az EKB részére. |
|
8. |
Az 1. szakasz leírja az átsorolási kiigazítások jelentését, és példákkal szolgál az átsorolási kiigazítások eseteire. A 2. szakasz az ár- és árfolyamváltozás miatti kiigazítások jelentését írja le. |
|
9. |
A kiigazításokat a fennálló összegekkel megegyezően kettős könyveléssel kell nyilvántartani. A kiigazításoknak minden esetben van ellentételük, amely a művelettől vagy a nemzeti számviteli szabályoktól függ. |
1. szakasz: Átsorolási kiigazítások
1.1. szakasz Általános leírás
|
1. |
Az „átsorolási kiigazítások” magukban foglalják a referenciaszektor mérlegében bekövetkező minden olyan változást, amelyek az adatszolgáltatói kör összetételének és szerkezetének változásából, a pénzügyi instrumentumok és a szerződő felek besorolásának változásából, a statisztikai meghatározások változásaiból és az adatszolgáltatási hibák (részleges) helyesbítéséből erednek, és amelyek törésekhez vezetnek a sorozatokban, és következésképpen hatással vannak két egymást követő időszak végi fennálló összeg összehasonlíthatóságára. Az euroövezet bővítései az átsorolás különleges esetének tekinthetők. |
|
2. |
Az NKB-k az ezen iránymutatásban foglaltak szerinti átsorolási kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a közvetlenül az adatszolgáltatói kör által jelentett statisztikai információk, felügyeleti tájékoztatás, hitelességi ellenőrzés, ad hoc kutatások (például kiugró értékekkel kapcsolatban), a nemzeti statisztikai követelmények, az adatszolgáltatói körbe belépőkre és onnan kiesőkre vonatkozó információk és bármely egyéb, rendelkezésükre álló forrás felhasználásával jelentik. Az NKB-k azonosítják a fennálló összegek átsorolásokból eredő változásait és a nettó összeget jelentik. A fennálló összegek átsorolásnak tulajdonítható nettó növekedését pozitív előjellel, a fennálló összegek nettó csökkenését negatív előjellel jegyezik fel. |
|
3. |
Az NKB-k megbecsülhetik az átsorolási kiigazításokat, különösen, ha a statisztikai információk nem könnyen elérhetőek vagy rossz minőségűek. Az EKB-nak nem feladata, hogy utólagos kiigazításokat végezzen, kivéve, ha az NKB-k a végleges statisztikai információkban az átsorolások miatti hirtelen változásokat azonosítanak, amelyeket az NKB nem tud időben kijavítani. Ebben az esetben az EKB az érintett NKB-val egyetértésben utólagos kiigazításokat végezhet. |
|
4. |
Az NKB-knak meg kell küldeniük legalább az összes 50 millió eurót meghaladó átsorolási kiigazítást. Ez a küszöbérték segít az NKB-knak annak eldöntésében, hogy összeállítsanak-e kiigazításokat. Ugyanakkor, ha a küszöbértéktől függetlenül viszonylag részletes információkat gyűjtenek, az ilyen küszöbérték alkalmazásának megkísérlése kedvezőtlen hatást eredményezhet. Ez a rugalmasság nem érinti a referencia-időszakra vonatkozóan jelentett statisztikai információkon belüli, valamint az eltérő adatszolgáltatási gyakoriságú statisztikai információk (vagyis befektetési alapok esetében a havi és a negyedéves statisztikai információk) közötti összhang követelményét. |
|
5. |
A 3. cikk (11) bekezdésének, a 6. cikk (6) bekezdésének, a 9. cikk (5) bekezdésének, a 12. cikk (5) bekezdésének, a 15. cikk (5) bekezdésének és a 17. cikk (4) bekezdésének korlátai között az NKB-knak a fennálló összegekre vonatkozó adatokban előforduló adatszolgáltatási hibákat a hibák azonosítását követően haladéktalanul helyesbíteniük kell. Ideális esetben a helyesbítés által a hiba teljes mértékben kiküszöbölhető az adatokból, különösen abban az esetben, amikor a hiba egyetlen időszakot vagy egy korlátozott időtartamot érint. Ilyen esetben az adatsorokban nem keletkezik törés. Amikor azonban a hiba történeti adatokat érint, és a múltbeli adatokat nem vagy csak rövid időtartamra vonatkozóan helyesbítették, a javított adatokat tartalmazó első időszak és a hibás adatokat tartalmazó utolsó időszak adatsorai között törés lesz. Ebben az esetben az NKB-knak meg kell állapítaniuk a törés nagyságát, és az „átsorolási kiigazítások” sorban el kell végezniük a kiigazítást. Ez alkalmazandó a statisztikai meghatározásoknak a jelentett adatokat érintő változásaira, valamint a bruttósítási módszerek bevezetése, megváltozása vagy elhagyása következtében adott esetben keletkező törésekre. |
1.2. szakasz Az átsorolási kiigazítások esetei
Az adatszolgáltatói kör összetételében bekövetkező változások
|
6. |
Az adatszolgáltatói kör összetételének változásai előidézhetik a szerződések gazdasági szektorok közötti áthelyeződését. Az ilyen áthelyeződések nem képviselnek tranzakciókat, és ezért azokat az „átsorolások és egyéb kiigazítások” szerinti kiigazításként kell kezelni. |
|
7. |
Az adatszolgáltató szektorhoz csatlakozó intézmény szerződéseket hozhat az adatszolgáltatói körbe, ezzel szemben az adatszolgáltató szektort elhagyó intézmény szerződést vihet ki a szektorból. Amennyiben azonban a csatlakozó intézmény az adatszolgáltató szektorhoz történő csatlakozást követően újonnan indítja az üzletmenetét, ez olyan pénzügyi tranzakciót jelent, amelyet a statisztikai információkból nem kell kiszűrni. Hasonlóképpen, ha egy kilépő intézmény az adatszolgáltató szektor elhagyása előtt felszámolja tevékenységét, a statisztikai információkban ennek tranzakcióként szerepelnie kell. |
|
8. |
A be- és kilépők által az adatszolgáltató szektor összevont eszközeire és forrásaira gyakorolt nettó hatást úgy határozzák meg, hogy összevonják az új belépők által jelentett nyitó eszközöket és forrásokat és a szektort elhagyók által jelentett záró eszközöket és forrásokat, majd minden tétel esetében kiszámítják a kettő különbségét. Ezt a nettó számadatot az átsorolási kiigazítások alatt kell szerepeltetni. Bizonyos körülmények között a szerződő felek adatszolgáltatása is érintett lehet, és a kiigazításokban szektorbeli változásként ezt is figyelembe kell venni. |
Az adatszolgáltató szektor szerkezetében bekövetkező változások
|
9. |
Az adatszolgáltató szektor szerkezetében bekövetkező változások csoporton belüli szervezeti átalakításokkal vagy összeolvadásokkal, befolyásszerzésekkel és szétválásokkal összefüggésben lépnek fel. E vállalati szerkezetátalakítási műveletek általában a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékelésének változásához vezetnek; e változások tükrözése, és így a tranzakciók helyes levezetésének lehetővé tétele érdekében átértékelési kiigazításokat kell eszközölni. E műveletek továbbá gyakran ahhoz vezetnek, hogy pénzügyi eszközök és kötelezettségek az egyik gazdasági egység mérlegéből átkerülnek egy másikhoz (tulajdonosváltozás). Az eszközátruházások tranzakcióként történő kezelésének határát a két különálló gazdasági egység létezése határozza meg, amelyek kölcsönös megállapodás alapján járnak el. Ha azonban az átruházásokra gazdasági egység létrehozása vagy eltűnése eredményeként kerül sor, azokat átsorolási kiigazításokként kell kezelni. Így különösen, amennyiben az összeolvadás vagy befolyásszerzés egy vagy több gazdasági egység eltűnéséhez vezet, valamennyi keresztpozíció, amely az összeolvadó intézmények között fennállt és az egységek megszűnése időpontjában nettósításra kerül, eltűnik a rendszerből, és ennek megfelelő átsorolási kiigazításokat kell jelenteni. A vállalati szétválásokat ehhez hasonlóan kell kezelni. |
Az átsorolási kiigazítások egyéb esetei
|
10. |
Az ügyfelek rezidensi státuszában vagy szektor szerinti besorolásában bekövetkező változások az e szerződő felekkel szembeni eszközök/kötelezettségek átsorolásához vezetnek. A besorolás ilyen megváltozására különböző okokból kerülhet sor, például mert egy kormányzati intézmény a privatizációt követően szektort vált, vagy mert az összeolvadások/szétválások megváltoztatják a vállalatok fő tevékenységét. Az eszközök és kötelezettségek instrumentum szerinti besorolása szintén megváltozhat, például akkor, ha bizonyos hitelek átruházhatóvá válnak és azok statisztikai célokra ennek megfelelően hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak tekintendők. Mivel ezek az átsorolások a jelentett fennálló összegekben bekövetkező változásokhoz vezetnek, azonban nem jelentenek tranzakciót, kiigazítást kell beiktatni a hatásuk statisztikákból történő eltávolítása érdekében. |
A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák különleges esete – a befektetési politikában bekövetkező változások
|
11. |
A befektetési alapok adatszolgáltató szektorában a befektetési politika változásai (például egy részvényalap vegyes alappá válása) miatt bekövetkező változásokat pénzügyi tranzakcióként, és nem átsorolásként kell rögzíteni. Ez abból következik, hogy a befektetési politikában bekövetkező bármely változást a befektetőknek a döntés előtt jóvá kell hagyniuk, ezért az aktív befektetési döntésnek tekintendő. Az NKB-k eltérhetnek ettől az alapértelmezett megközelítéstől, és eljárhatnak úgy, hogy csak akkor jelentik az átsorolási kiigazítást, ha előzetes információjuk van arról, hogy a politika megváltozása nem a befektetők tudatos döntésének volt tulajdonítható. |
|
12. |
Így kell kezelni azt is, ha az adatszolgáltatók a befektetési politika megváltozását követően a pénzpiaci alapok (PPA-k) adatszolgáltató szektorából a befektetési alapok adatszolgáltató szektorába kerülnek át vagy fordítva. |
2. szakasz: Ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások
2.1. szakasz Általános leírás
|
13. |
A befektetési alapokra, biztosítókra és nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák keretében az ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások magukban foglalják: i. a hitelek leírása/kivezetése miatti kiigazításokat, ii. az árváltozás miatti átértékelési kiigazításokat, és iii. az árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazításokat. |
|
14. |
A hitelek leírása/kivezetése miatti kiigazítás a mérlegben szereplő hitelek értékében bekövetkező azon változások hatásaira vonatkozik, amelyeket a hitelek leírásának/kivezetések alkalmazása idéz elő. |
|
15. |
Az eszközök és kötelezettségek árának átértékelődése tekintetében végzett kiigazítás az eszközök és kötelezettségek értékelésében bekövetkező változásra utal, amelyet az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási vagy kereskedési árának változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszak végi fennálló összegeknek az eszközök és kötelezettségek rögzített referenciaértékének módosulásaiból eredő változásait, azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget. Tartalmazhatja az eszközök/kötelezettségek tranzakcióiból eredő értékelési változásokat is, például a realizált nyereséget/veszteséget, figyelemmel az eltérő nemzeti gyakorlatokra. |
|
16. |
Az időszakvégi adatszolgáltatási napok között fellépő, euróval szembeni árfolyammozgások a külföldi devizában denominált eszközök és kötelezettségek értékváltozását idézik elő az euróra történő átszámításkor. Mivel e változások eszköztartási nyereséget/veszteséget jelentenek, azonban nem pénzügyi tranzakciók, az értékelési hatásokat azonosítani kell, hogy azokat ki lehessen zárni a tranzakciók közül. Az árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások tartalmazhatják az eszközök/kötelezettségek tranzakcióiból eredő értékelési változásokat is, például a realizált nyereséget/veszteséget, figyelemmel az eltérő nemzeti gyakorlatokra. |
|
17. |
A statisztikai információk EKB részére történő benyújtása céljából az NKB-knak a külföldi devizában denominált eszköz- és forráspozíciókat azon a napon érvényes piaci árfolyamon kell átszámítaniuk euróra, amelyre az adatok vonatkoznak. Az EKB referenciaárfolyamait kell használni (3). |
2.2. szakasz Az átértékelési kiigazítások NKB-k általi jelentése
|
18. |
Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38), az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) és az (EU) 2018/231 rendelet (EKB/2018/2) rugalmasságot enged az eszközök és kötelezettségek átértékelési kiigazításainak kiszámításához szükséges statisztikai információk típusai, valamint az adatgyűjtés és -összeállítás formájának tekintetében. A módszer kiválasztásáról az NKB-k döntenek. |
|
19. |
Ebből következik, hogy a jelen iránymutatás 3. cikkének (4) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a befektetési alapokra, biztosítókra és nyugdíjpénztárakra vonatkozó, „ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazításokkal” kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében szükség lehet arra, hogy az NKB-k a kiigazításokat az adatszolgáltatói kör által értékpapíronkénti vagy tételenkénti jelentett statisztikai információkból, vagy közvetlenül a tranzakciókról jelentett statisztikai információkból vezessék le. Ezenkívül arra is szükség lehet, hogy az NKB-k megbecsüljék a kiigazításokat egyes, az adatszolgáltatói kör által amiatt nem jelentett bontások tekintetében, mivel azok nem minősülnek „minimumkövetelménynek” az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. részének 3. táblázatában és az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) I. melléklete 3. részének 3a. és 3b. táblázatában. |
Értékpapíronkénti/tételenkénti alapon jelentett statisztikai információk
|
20. |
Az alábbi két lehetőség áll fenn az értékpapíronként gyűjtött értékpapírokra vonatkozó, a 3. cikk (6) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében említett átértékelési kiigazítások levezetését illetően:
1. lehetőség: az adatszolgáltatók olyan értékpapíronkénti statisztikai információkat jelentenek az NKB-k részére, amelyek lehetővé teszik az NKB-k számára az ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások levezetését:
Ezek az információk lehetővé teszik az NKB-k számára, hogy pontos információkat kapjanak az EKB-nak benyújtandó „ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazításokról”. Azzal kapcsolatos útmutatás, hogy hogyan kell a jelen iránymutatás 3. cikke (7) bekezdésének, 6. cikke (4) bekezdésének és 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően közelítéseket levezetni, az EKB honlapján közzétett „Manual on investment funds statistics” (A befektetési alapokra vonatkozó statisztikákról szóló kézikönyv) című dokumentumban található. 2. lehetőség: az adatszolgáltatók értékpapíronkénti alapon tranzakciókat (vagyis a referencia-időszak során történt értékpapír-vásárlások és -eladások összesített mennyiségeit) jelentenek az NKB-k részére, a következők szerint:
Az NKB-k az átértékelési kiigazításokat az időszak végi fennálló összegek közötti különbségből a tranzakciók és az e melléklet 2. részének 1. szakaszában hivatkozott esetleges átsorolási kiigazítások levonása útján számítják ki. Az NKB-k az átértékelési kiigazításokat ezen iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak. |
|
21. |
Az NKB-k hasonló megközelítést követhetnek az értékpapíroktól különböző eszközök esetében, amennyiben tételes statisztikai információkat gyűjtenek. |
Összevont alapon jelentett statisztikai információk
|
22. |
Az összevont alapon gyűjtött eszközök és kötelezettségek esetében a következő három lehetőség van az ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások levezetésére:
1. lehetőség: az adatszolgáltatók összevont átértékelési kiigazításokat jelentenek (4). Az e módszert választó NKB-k az adatok EKB-nak történő benyújtása céljából összesítik az adatszolgáltatók által jelentett átértékelési kiigazításokat. 2. lehetőség: az adatszolgáltatók összevont tranzakciókat jelentenek. Az adatszolgáltatók összesítik a tranzakciókat a referencia-időszak folyamán, és jelentik az NKB-nak a vásárlások és eladások értékét: A tranzakciókra vonatkozó statisztikai információkat kapó NKB-k az átértékelési kiigazításokat az időszak végi fennálló összegek közötti különbségből a tranzakciók és az e melléklet 2. részének 1. szakaszában hivatkozott esetleges átsorolási kiigazítások levonása útján számítják ki. Az NKB-k az átértékelési kiigazítást ezen iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak. 3. lehetőség: az NKB-k az adatszolgáltatók által szolgáltatott adatok alapján közelítéseket vezetnek le. |
3. RÉSZ
Különös szabályok és alkalmazások
|
23. |
A betétek, hitelek és a kibocsátott és tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatait eredményszemléletben számolják el, és a kifizetésig tranzakcióként tartják nyilván. Az azon instrumentummal kapcsolatos útmutatás, amellyel a felhalmozott kamatot az NKB-któl az EKB részére statisztikai továbbított információkban rögzíteni kell, ugyanakkor különbözik a befektetési alapokra, a biztosítókra, a nyugdíjpénztárakra és a PKV-kra vonatkozó statisztikák esetében. |
|
24. |
A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esetében a hitelek/betétek után felhalmozott kamatot az „egyéb eszközök”, illetve „egyéb kötelezettségek” sorban kell kimutatni. A hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok után felhalmozott kamatot az érintett instrumentummal együtt kell rögzíteni. A hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok külön tételként nem kerülnek rögzítésre, azok az egyéb kötelezettségekhez tartoznak. |
|
25. |
A biztosítókra vonatkozó statisztikák esetében a felhalmozott kamatot minden esetben az érintett instrumentummal együtt kell rögzíteni. |
|
26. |
A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák esetében a felhalmozott kamatot minden esetben a legjobb becslés alapján az érintett instrumentummal együtt kell rögzíteni. |
|
27. |
A PKV-kra vonatkozó statisztikák esetében a felhalmozott kamatot minden esetben az „egyéb eszközök”, illetve „egyéb kötelezettségek” sorban kell kimutatni. |
FOGALOMTÁR
Aktív viszontbiztosítás (Accepted reinsurance): a biztosító által az élet-viszontbiztosítási kötelezettségeiből eredő jövőbeli követelések kielégítése érdekében tartott tőke összege.
Átértékelési tartalék (Reconciliation reserves): az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet (5) II. mellékletében meghatározott tartalék (például felhalmozott eredmény). Főként a számviteli értékelés és a 2009/138/EK irányelv 75. cikkében említett értékelés közötti különbségekből adódik.
Átfogó alapok (Funds of funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsősorban befektetési alapok részvényeibe/befektetési jegyeibe fektetnek be. A befektetési alapok átfogó alapok szerinti besorolásának feltételeit a nyilvános tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) (Undertakings for Collective Investments in Transferable Securities, UCITS): a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) összhangban létrehozott befektetési alapok.
Biztosításhoz kapcsolt értékpapírosítás (Insurance-linked securitisations): olyan értékpapírosítás, amelynek során biztosítási kötvények átruházására kerül sor a tulajdonjog vagy az ahhoz fűződő vagyoni érdekeltség egy PKV-ra történő átruházása útján, vagy biztosítási kockázatok áthárításra kerülnek a biztosítóról vagy viszontbiztosítóról egy PKV-ra, amely az ilyen kockázatoknak való kitettségét teljes mértékben finanszírozási eszközök kibocsátásával fedezi, és e finanszírozási eszközök hitelezői a visszafizetési rangsorban a PKV viszontbiztosítási kötelezettségei mögé kerülnek.
Egyéb alapok (Other funds): olyan befektetési alapok, amelyek nem sorolhatók a kötvényalap, részvényalap, vegyes alap, ingatlanalap és fedezeti alap kategóriájába.
Életbiztosítók (Life insurance corporations): olyan biztosítók, amelyek engedéllyel rendelkeznek közvetlen életbiztosítási tevékenységek folytatására, azonban nem rendelkeznek engedéllyel közvetlen nem-életbiztosítási tevékenységek folytatására. Az életbiztosítók ezenkívül viszontbiztosítási tevékenységek (a nemzeti jogtól függően élet és/vagy nem-élet viszontbiztosítási tevékenységek) folytatására is engedéllyel rendelkezhetnek.
Értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök (Security and derivative dealers, SDDs): az EPK-ként besorolt értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek jogosultak arra, hogy üzleti tevékenységként harmadik felek részére – pénzügyi instrumentumokba saját számlára történő befektetés útján – befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak, és amelyek elsődleges tevékenységként az alábbi pénzügyi közvetítési tevékenységeket végzik:|
a) |
saját számlára és/vagy kockázatra „értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökként” új vagy forgalomban lévő pénzügyi instrumentumokkal történő kereskedés, amelynek során ilyen pénzügyi instrumentumokat vesznek és adnak el, és a tevékenység kizárólagos célja a vételi és eladási ár közötti árrés megszerzése. Ez az árjegyzési tevékenységeket is magában foglalja; |
|
b) |
pénzügyi instrumentumokra vonatkozó jegyzési garanciavállalás és/vagy pénzügyi instrumentumoknak a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján történő kihelyezése; |
|
c) |
vállalkozások támogatása új pénzügyi instrumentumok kibocsátásában az új pénzügyi instrumentumok kihelyezése révén, amely az új kibocsátások kibocsátóinak nyújtott, a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján az instrumentumok jegyzési garanciavállalásával, vagy készenléti kötelezettségvállalással jár. |
Fedezeti alapok (Hedge funds): ezen iránymutatás alkalmazásában olyan kollektív befektetési vállalkozás – függetlenül annak a nemzeti törvények szerinti jogi szerkezetétől –, amely viszonylag korlátozás nélküli befektetési stratégiákat használ arra, hogy pozitív abszolút nyereséget érjen el, és amelynek a kezelőit (a kezelői javadalmazáson felül) az alap teljesítményétől függően fizetik meg. E célból a fedezeti alapokra csekély számú korlátozás vonatkozik abban a tekintetben, hogy milyen pénzügyi eszközökbe fektethetnek be, és ezért rugalmasan használhatják a pénzügyi technikák széles skáláját, beleértve a tőkeáttételt, a rövidre eladást vagy bármely más technikát. Ez a meghatározás azokra az alapokra is kiterjed, amelyek teljesen vagy részben más fedezeti alapba fektetnek be, feltéve, ha egyébként megfelelnek a meghatározásnak. A fedezeti alapok meghatározásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, valamint az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más, az alapokra vonatkozóan hasonló joghatással rendelkező dokumentumok állapítják meg.
Fióktelepek (Branches): nem bejegyzett egységek, amelyek független jogi személyiséggel nem rendelkeznek, és teljes egészében az anyaintézmény tulajdonában állnak.
Hagyományos értékpapírosítások (Traditional securitisations): olyan értékpapírosítások, amelyeknél valamely eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatának átadása az értékpapírosított eszközök tulajdonjogának vagy az ahhoz fűződő vagyoni érdekeltségnek az átruházásával, vagy köztes részesedéssel valósul meg.
Hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok (Financial corporations engaged in lending, FCLs): EPK-ként besorolt pénzügyi vállalatok, amelyek elsődlegesen a háztartások és egyéb nem pénzügyi vállalatok finanszírozására szakosodtak. E kategóriába tartoznak a pénzügyi lízingre, faktoringra, jelzáloghitelezésre és fogyasztói hitelek nyújtására szakosodott vállalkozások. E pénzügyi vállalatok jogi formája lehet lakás-takarékpénztár (building society), települési hitelintézet stb.
Ingatlanalapok (Real estate funds): elsődlegesen ingatlanba fektető befektetési alapok. A befektetési alapok ingatlanalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Kompozit biztosítók (Composite insurance corporations): olyan biztosítók, amelyek mind közvetlen életbiztosítási, mind közvetlen nem-életbiztosítási tevékenységek folytatására engedéllyel rendelkeznek. A 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) hatálya alá tartozó biztosítók esetében ez a 2009/138/EK irányelv 73. cikke (2) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozó biztosítókra terjed ki. A kompozit biztosítók ezenkívül viszontbiztosítási tevékenységek (a nemzeti jogtól függően élet és/vagy nem-élet viszontbiztosítási tevékenységek) folytatására is engedéllyel rendelkezhetnek.
Kötvényalapok (Bond funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsősorban hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek be. A befektetési alapok kötvényalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Központi kormányzat (Central government): az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 2.114 pontjában meghatározott „központi kormányzat” (S.1311 alszektor).
Leányvállalatok (Subsidiaries): olyan különálló, bejegyzett egységek, amelyekben egy másik jogalanynak többségi vagy kizárólagos részesedése van.
Magántőkealapok (Private equity funds, PEFs): tőkeáttétel nélküli befektetési alapok, amelyek főként tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott tőkeinstrumentumokba és a tőkeinstrumentumokhoz gazdasági szempontból hasonló instrumentumokba fektetnek be. A magántőkealapok egy alkategóriáját a kockázatitőke-alapok jelentik, amelyek induló vállalkozásokba fektetnek be. A magántőkealapokat (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) általában zártvégű alapként vagy magántőke-társaság, illetve kockázatitőke-alap esetén kockázatitőke-társaság által kezelt betéti társaságként hozzák létre. Míg a magántőkealapok (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkével összhangban befektetési alapnak minősülnek, a magántőke-társaságok és a kockázatitőke-társaságok kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetnek (ESA 2010, S.126 kategória) minősülnek, ha kizárólag magántőkealapok és kockázatitőke-alapok eszközeit kezelik; és egyéb pénzügyi közvetítőnek (ESA 2010, S.125 kategória), ha saját számlára fektetnek be magántőkébe.
Nem-életbiztosítók (Non-life insurance corporations): olyan biztosítók, amelyek engedéllyel rendelkeznek közvetlen nem-életbiztosítási tevékenységek folytatására, azonban nem rendelkeznek engedéllyel közvetlen életbiztosítási tevékenységek folytatására. A nem-életbiztosítók viszontbiztosítási tevékenységek (a nemzeti jogtól függően élet és/vagy nem-élet viszontbiztosítási tevékenységek) folytatására is engedéllyel rendelkezhetnek.
Nyílt végű befektetési alapok (Open-end investment funds): olyan befektetési alapok, amelyeknek a részvényei vagy befektetési jegyei a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve a vállalat eszközeiből visszavásárlásra vagy visszaváltásra kerülnek.
Pénzügyi lízing (Financial leases): olyan szerződés, amelynek alapján valamely tartós jószág jog szerinti tulajdonosa (a továbbiakban: lízingbeadó) azt a jószág teljes vagy majdnem teljes gazdasági élettartamára harmadik fél (a továbbiakban: lízingbevevő) részére kölcsönadja, a jószág költségeit, valamint egy imputált kamatterhet fedező részletek ellenében. Úgy tekintendő, hogy a lízingbevevő élvezi a jószág használatából eredő valamennyi előnyt, és viseli a tulajdonjoggal járó költségeket és kockázatokat.
Részvényalapok (Equity funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsődlegesen tulajdoni részesedésekbe fektetnek be. A befektetési alapok részvényalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Specializálódott pénzügyi vállalatok (az S.125 alszektor további bontása) (Specialised financial corporations [subdivision of subsector S.125]): az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 2.93 pontjában meghatározott „specializálódott pénzügyi vállalatok”.
Szintetikus értékpapírosítások (Synthetic securitisations): olyan értékpapírosítások, amelyeknél valamely eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatának átadása hitelderivatívákkal, garanciákkal vagy más hasonló mechanizmus alkalmazásával valósul meg.
Tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) (Exchange traded funds, ETFs): az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) ETF-ekről és más ÁÉKBV-kkel kapcsolatos kérdésekről szóló 2012. december 18-i (ESMA/2012/832) iránymutatásai 3. pontjának negyedik alpontjában meghatározott „ÁÉKBV-nek minősülő ETF”. Az ESMA meghatározása szerint az ÁÉKBV-nek minősülő ETF olyan ÁÉKBV, amelynek legalább egy befektetési jegyével vagy sorozatával legalább egy szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben egész nap kereskednek, továbbá legalább egy árjegyző biztosítja azt, hogy az ÁÉKBV-nek minősülő ETF befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tőzsdei értéke ne térjen el jelentősen azok nettó eszközértékétől, valamint adott esetben azok indikatív nettó eszközértékétől. Ezen iránymutatás alkalmazásában ide tartoznak azok a nem-ÁÉKBV-k is, amelyek megfelelnek az ESMA ETF-meghatározásának.
Vegyes alapok (Mixed funds): olyan befektetési alapok, amelyek mind részvényekbe, mind kötvényekbe befektetnek, és amelyek esetében egyik instrumentum sem tekinthető kiemelkedőnek. A befektetési alapok vegyes alapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.
Viszontbiztosítók (Reinsurance corporations): olyan biztosítók, amelyek engedéllyel rendelkeznek viszontbiztosítási tevékenységek folytatására, azonban nem rendelkeznek engedéllyel közvetlen biztosítási tevékenységek folytatására. A viszontbiztosítási tevékenységek tartalmazhatnak élet-viszontbiztosítási tevékenységet, nem-élet viszontbiztosítási tevékenységet, vagy az élet- és a nem-élet viszontbiztosítási tevékenységek kombinációját.
Zárt végű befektetési alapok (Closed-end investment funds): meghatározott számú részvényt kibocsátó befektetési alapok, amelyek esetében a részvényeseknek meglévő részvényeket kell eladniuk vagy venniük ahhoz, hogy belépjenek az alapba vagy kilépjenek abból.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
(2) Az „ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások” kategória magában foglalja a hiteleket érintő leírásokat/kivezetéseket.
(3) Lásd az EKB 1998. július 8-i „Setting-up of common market standards” (Közös piaci követelmények létrehozása) című sajtóközleményét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.
(4) A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esetében és az 1073/2013/EU rendelet (ECB/2013/38) III. mellékletével összhangban az NKB-k vagy az ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelésekről gyűjtenek adatokat a befektetési alapoktól, vagy csak az árváltozás miatti átértékeléseket és a szükséges adatokat gyűjtik, amelyek az árfolyamváltozás miatti átértékelések levezetése érdekében legalább a font sterling, amerikai dollár, japán jen és svájci frank szerinti részletezést tartalmazzák.
(5) A Bizottság (EU) 2015/2450 végrehajtási rendelete (2015. december 2.) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 347., 2015.12.31., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).