Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32019R1241

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 2019/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

    PE/59/2019/REV/1

    HL L 198., 2019.7.25, p. 105–201 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 09/04/2024

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1241/oj

    25.7.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 198/105

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1241 RENDELETE

    (2019. június 20.)

    a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 2019/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

    tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

    rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

    mivel:

    (1)

    Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) a halászati erőforrások védelme és fenntartható kiaknázása céljából közös halászati politikát hoz létre.

    (2)

    A technikai intézkedések olyan eszközök, amelyek a közös halászati politika végrehajtását hivatottak támogatni. Egy, a jelenlegi szabályozási struktúrának a technikai intézkedésekre vonatkozó értékelése azonban azt mutatta, hogy a jelenlegi szabályozási struktúra valószínűleg nem képes megvalósítani a közös halászati politika célkitűzéseit, ezért a technikai intézkedések eredményességének fokozása érdekében az irányítási struktúrára összpontosító új megközelítésre van szükség.

    (3)

    A technikai intézkedések szabályozására egy keretet kell kidolgozni. E keretnek egyrészt meg kell határoznia az uniós vizek mindegyikén alkalmazandó általános szabályokat, másrészt rendelkeznie kell olyan technikai intézkedések elfogadásáról, amelyek az 1380/2013/EU rendelet által bevezetett regionalizációs folyamat révén figyelembe veszik a halászati tevékenységek regionális sajátosságait.

    (4)

    A keretnek ki kell terjednie a halászati erőforrások kifogására és kirakodására, valamint a halászeszközök működtetésére és a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákkal való kölcsönhatására.

    (5)

    E rendeletet – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – alkalmazni kell az uniós vizeken uniós hajók és harmadik országok hajói, valamint a tagállamok állampolgárai által végzett halászati műveletekre, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkének első bekezdésében említett legkülső régiókban uniós vizeken tevékenységet folytató uniós halászhajókra. E rendeletet alkalmazni kell ezenkívül az uniós halászhajók és a tagállamok állampolgárai vonatkozásában a nem uniós vizeken az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) szabályozási területe és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó terület tekintetében elfogadott technikai intézkedésekre.

    (6)

    A technikai intézkedéseket adott esetben azon rekreációs célú halászatra is alkalmazni kell, amelyek jelentős hatással lehetnek a hal- és kagylófajok állományaira.

    (7)

    A technikai intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a közös halászati politikának a maximális fenntartható hozam melletti halászatra, a nem kívánt fogások csökkentésére és a visszadobás gyakorlatának megszüntetésére vonatkozó célkitűzéseihez, valamint a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott jó környezeti állapot eléréséhez.

    (8)

    A technikai intézkedéseknek hozzá kell járulniuk különösen a tengeri fajok fiatal egyedeinek és ívó rajainak védelméhez a szelektív halászeszközök használata és a nem kívánt fogások elkerülésére irányuló intézkedések révén. A technikai intézkedéseknek továbbá minimálisra kell csökkenteniük a halászeszközöknek a tengeri ökoszisztémákra és különösen az érzékeny fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatását, adott esetben például ösztönzők alkalmazása révén. Ezenkívül hozzá kell járulniuk olyan állománygazdálkodási intézkedések bevezetéséhez, amelyeknek köszönhetően teljesíthetők a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (6), és a 2008/56/EK és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) előírt kötelezettségek.

    (9)

    A technikai intézkedések eredményességének értékelése céljából a nem kívánt, különösen a tengeri fajoknak a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeit érintő fogások szintje, az érzékeny fajok járulékos fogásai és a halászati tevékenységek által kedvezőtlenül érintett tengerfenéki élőhelyek kiterjedése tekintetében célértékeket indokolt meghatározni. Az említett célértékeknek meg kell felelniük a közös halászati politika célkitűzéseinek, az uniós környezetvédelmi szabályozásnak, azon belül különösen a 92/43/EGK irányelvnek és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) és a bevált nemzetközi gyakorlatnak.

    (10)

    A technikai intézkedések egységes értelmezése és végrehajtása vonatkozásában naprakésszé kell tenni és egységes szerkezetbe kell foglalni a halászeszközöknek és a halászati műveleteknek a technikai intézkedéseket tartalmazó meglévő rendeletekben foglalt fogalommeghatározásait.

    (11)

    Bizonyos ártalmas halászeszközöket és -módszereket, amelyek robbanóanyagot, mérget, bódító anyagokat, elektromos áramot, légkalapácsot vagy más ütéssel működő eszközt alkalmaznak, a vörös korall vagy másfajta korallok, illetve korallszerű fajok begyűjtésére használt vontatott eszközöket és markolókat, valamint egyes szigonypuskákat indokolt betiltani. Ahol az ilyen eszközök vagy módszerek alkalmazása e rendelet értelmében tilos, meg kell tiltani az alkalmazásukkal kifogott tengeri fajok értékesítését, eladásra kiállítását vagy felkínálását.

    (12)

    Az elektromos vonóhálók alkalmazását egy 2021. június 30-ig tartó átmeneti időszakban, meghatározott szigorú feltételek mellett továbbra is lehetővé kell tenni.

    (13)

    Tekintettel a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) szakvéleményére, a nem szelektív halászathoz vezető helytelen gyakorlatokat megelőzendő indokolt a vontatott halászeszközök használatára és a zsákvégek kialakítására vonatkozó korlátozások érdekében bizonyos közös szabályokat megállapítani.

    (14)

    A nagy területeket lehalászni és így veszélyeztetett fajok jelentős mennyiségét kifogni képes eresztőhálók használatának korlátozása érdekében az ilyen halászeszközök használatát korlátozó meglévő rendelkezéseket indokolt egységes szerkezetbe foglalni.

    (15)

    A HTMGB szakvéleménye alapján a statikus hálóval végzett halászatot az érzékeny mélytengeri fajok védelme érdekében – bizonyos eltéréseket engedélyezve – továbbra is indokolt megtiltani az ICES 3a, 6a, 6b, 7b, 7c, 7j és 7k körzet és az ICES 8, 9, 10 és 12 alterület ny. h. 27°-tól keletre eső, térkép szerint 200 méternél nagyobb mélységű vizeiben.

    (16)

    Egyes ritka halfajok, például néhány cápa- és rájafaj védelme szempontjából még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet. Ezért e fajok védelmében indokolt általános halászati tilalmat bevezetni.

    (17)

    Az érzékeny tengeri fajok – például a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvben említett tengeri emlősök, tengeri madarak és tengeri hüllők – szigorú védelme érdekében indokolt előírni, hogy a tagállamok enyhítő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy az ilyen fajok halászeszközökkel ejtett fogásait a lehető legkisebbre csökkentsék, és ha csak lehet, megszüntessék.

    (18)

    Az Írország és az Egyesült Királyság partjai mentén, valamint az Azori-szigeteket, Madeirát és a Kanári-szigeteket övező vizekben, valamint a NEAFC szabályozási területen található érzékeny tengeri élőhelyek folyamatos védelmének biztosítása érdekében indokolt fenntartani a mélytengeri halászeszközök használatára vonatkozó meglévő korlátozásokat.

    (19)

    Abban az esetben, ha a tudományos szakvélemények alapján más ilyen élőhelyeket is azonosítanak, lehetővé kell tenni ezen élőhelyek védelmére hasonló korlátozások bevezetését.

    (20)

    A tengeri fajok fiatal egyedeinek védelmében és a halállomány-helyreállítási területek létrehozása, valamint a minimális forgalmazási méretek meghatározása céljából – az 1380/2013/EU rendelettel összhangban – indokolt minimális állományvédelmi referenciaméreteket meghatározni.

    (21)

    A tengeri fajok méretének megállapításához meg kell határozni a mérés módját.

    (22)

    Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok kísérleti projekteket végezhessenek azzal a céllal, hogy feltárják a nem kívánt fogások elkerülésének, minimálisra csökkentésének és megszüntetésének lehetséges módjait. Amennyiben e projektek vagy tudományos szakvélemények eredményei szerint jelentős a nem kívánt fogások mennyisége, a tagállamoknak törekedniük kell az ilyen fogások csökkentését célzó technikai intézkedések bevezetésére.

    (23)

    Ebben a rendeletben indokolt minden egyes tengermedence tekintetében alapkövetelményeket meghatározni. Ezek az alapkövetelmények, a HTMGB szakvéleményét és az érdekelt felek véleményét figyelembe véve, meglévő technikai intézkedéseken alapulnak. Az említett alapkövetelményeknek ki kell terjedniük a vontatott halászeszközök és a statikus hálók szembőségének alapméreteire, a minimális állományvédelmi referenciaméretekre, a tilalom vagy korlátozás hatálya alá vont területekre, valamint a bizonyos területeken az érzékeny fajok fogásait mérséklő természetvédelmi intézkedésekre és bármely más, meglévő régióspecifikus technikai intézkedésre.

    (24)

    Az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott regionalizációs folyamattal összhangban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy tudományos eredményeken alapuló közös ajánlásokat dolgozzanak ki olyan megfelelő technikai intézkedések bevezetésére, amelyek eltérnek ezektől az alapkövetelményektől.

    (25)

    Az ilyen regionális technikai intézkedéseknek olyan mértékben kell elősegíteniük a tengeri biológiai erőforrások védelmét, amely különösen a hasznosítási korösszetétel, valamint az érzékeny fajok és élőhelyek számára nyújtott védelem szintje tekintetében legalább egyenértékű az alapkövetelmények által biztosítottal.

    (26)

    A halászeszközöknek a szembőségek méret- és fajszelektáló jellemzőinek elfogadására vonatkozó közös ajánlások kidolgozása során a tagállamok regionális csoportjainak gondoskodniuk kell arról, hogy ezeknek a méreteknek a szelektivitási jellemzői elérjék vagy meghaladják az alapkövetelményként meghatározott halászeszközök szelektivitását.

    (27)

    A fiatal egyedek és az ívó rajok védelmében a korlátozás hatálya alá tartozó területekhez kapcsolódó közös ajánlások kidolgozása során a tagállamok regionális csoportjainak meg kell határozniuk a tilalom céljait, földrajzi kiterjedését és időtartamát, a halászati eszközökre vonatkozó korlátozásokat, valamint az ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket.

    (28)

    A minimális állományvédelmi referenciaméretekhez kapcsolódó közös ajánlások kidolgozása során a tagállamok regionális csoportjainak biztosítaniuk kell, hogy a közös halászati politika célkitűzését a tengeri fajok fiatal egyedeinek védelme biztosításával tiszteletben tartsák, hogy a piac ne torzuljon, és ne alakulhasson ki a minimális állományvédelmi referenciaméretek alatti halak piaca.

    (29)

    A regionalizáción keresztül kidolgozandó lehetőségként indokolt engedélyezni, hogy a tagállamok az érzékeny fajok, a fiatal egyedek és az ívó rajok védelmét szolgáló további intézkedésként továbbhaladási rendelkezésekkel összefüggésben azonnali hatályú halászati tilalmakat állapítsanak meg. Az ilyen területek kijelölésének feltételeit, beleértve a tilalom földrajzi kiterjedését és időtartamát, valamint az ellenőrzési és nyomonkövetési rendelkezéseket a vonatkozó közös ajánlásokban kell meghatározni.

    (30)

    Az innovatív halászeszközök hatásainak értékelése alapján az innovatív halászeszközök használatát vagy kibővített használatát lehetőségként bele lehet foglalni a tagállamok regionális csoportjainak közös ajánlásaiba. Az innovatív halászeszközök használata nem engedélyezhető, ha az a tudományos értékelések szerint jelentős negatív hatásokkal járna az érzékeny élőhelyekre és a nem célfajokra nézve.

    (31)

    Az érzékeny fajok és élőhelyek védelméhez kapcsolódó közös ajánlások kidolgozása során lehetővé kell tenni a tagállamok regionális csoportjai számára, hogy a halászat ilyen fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló további enyhítő intézkedéseket dolgozzanak ki. Amennyiben a tudományos bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az ilyen fajok és élőhelyek védettségi állapota komolyan veszélyben forog, a tagállamoknak további korlátozásokat kell bevezetniük bizonyos halászeszközök kialakításával és működtetésével kapcsolatban, illetve adott esetben teljes tilalmat kell elrendelniük a szóban forgó halászeszközök adott területen való használatára vonatkozóan. Ilyen korlátozások alkalmazhatók különösen az eresztőhálók használata tekintetében, ami a múltban bizonyos területeken érzékeny fajok jelentős mennyiségű kifogásához vezetett.

    (32)

    Az 1380/2013/EU rendelet a kirakodási kötelezettség végrehajtása céljából lehetővé teszi ideiglenes visszadobási tervek létrehozását, amennyiben nincs hatályban a kérdéses halászatra vonatkozó többéves terv. E tervek részeként indokolt lehetővé tenni olyan technikai intézkedések meghatározását, amelyek szigorúan a kirakodási kötelezettség végrehajtásához kapcsolódnak, és céljuk a lehető legnagyobb mértékben fokozni a szelektivitást és csökkenteni a nem kívánt fogásokat.

    (33)

    Lehetővé kell tenni a fogások és visszadobások teljeskörű dokumentálására irányuló kísérleti projektek lebonyolítását. E projektek keretében engedélyezni lehetne az e rendeletben a szembőségre vonatkozóan meghatározott szabályoktól való eltéréseket, amennyiben azok hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseinek és célértékeinek eléréséhez.

    (34)

    A technikai intézkedésekre vonatkozó, NEAFC által elfogadott egyes rendelkezéseket indokolt beemelni ebbe a rendeletbe.

    (35)

    A tudományos kutatás vagy a közvetlen állománypótlás és az áttelepítés akadályozásának elkerülése érdekében az e rendeletben előírt technikai intézkedések nem vonatkozhatnak azokra a műveletekre, amelyek szükségesek lehetnek az ilyen tevékenységek folytatásához. Amennyiben a tudományos kutatás céljából végzett halászati műveletek folytatásához el kell térni az e rendeletben előírt technikai intézkedésektől, az ilyen eltéréseket megfelelő feltételekhez kell kötni.

    (36)

    A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy bizonyos intézkedéseket fogadjon el a következőkhöz kapcsolódóan: rekreációs célú halászat, a vontatott halászeszközökre vonatkozó korlátozások, az érzékeny fajok és élőhelyek, azon halak és kagylók listája, amelyekre tilos célzottan halászni, a célzott halászat fogalommeghatározása, a fogások és visszadobások teljeskörű dokumentálására irányuló kísérleti projektek és az ideiglenes visszadobási tervek részét képező technikai intézkedések, valamint minimális állományvédelmi referenciaméretek, szembőség, halászati tilalom hatálya alá tartozó területek és egyes tengermedencékben alkalmazott egyéb technikai intézkedések, az érzékeny fajokat érintő enyhítő intézkedések és a legfontosabb indikátorállományok fajainak jegyzéke. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (9) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

    (37)

    E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a vontatott halászeszközök kopását és elhasználódását csökkentő, valamint a vontatott halászeszközök megerősítését szolgáló, illetve a zsákmánynak a vontatott halászeszköz elülső részébe való szökését elősegítő vagy korlátozó eszközök jellemzőinek meghatározása; az alapkövetelményként meghatározott halászeszközökhöz rögzített szelektáló eszközök jellemzőinek meghatározása; az elektromos vonóhálók jellemzőinek meghatározása; a halászeszközök kialakítására vonatkozó korlátozások és a lobogó szerinti tagállam által elfogadandó ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések meghatározása; és a lobogó szerinti tagállamok által statikus halászeszközök 200 és 600 méteres mélységben való használata esetén elfogadandó ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozó szabályok meghatározása, a tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó egyes területek tekintetében elfogadandó ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések meghatározása; valamint a cetfélék statikus hálóktól való elriasztására használt eszközök jelkibocsátási jellemzőinek és az elhelyezésüknek a meghatározása, továbbá a tengeri madarak, tengeri hüllők és teknősök járulékos fogásainak minimalizálása céljából alkalmazott módszerekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

    (38)

    A Bizottságnak 2020. december 31-ig végéig és azt követően minden harmadik évben – a tagállamoktól és az érintett tanácsadó testületektől kapott információk alapján, a HTMGB által készített értékelés után – jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Az említett jelentésben értékelnie kell, hogy a regionális és az uniós szintű technikai intézkedések milyen mértékben járultak hozzá az e rendeletben megállapított célkitűzések teljesítéséhez és a meghatározott célértékek eléréséhez.

    (39)

    Az említett jelentés alkalmazásában referenciaeszközként megfelelő szelektivitási mutatók – így például az optimális szelektivitási hossz (Lopt) – alkalmazhatók annak nyomon követésére, hogy idővel milyen előrelépést sikerül elérni a közös halászati politikának a nem kívánt fogások minimalizálására irányuló, meglévő célkitűzései tekintetében. Ebben az értelemben az említett mutatók nem kötelező célértékek, hanem olyan nyomonkövetési eszközök, amelyeknek eredményei felhasználhatók a regionális szintű tanácskozások vagy döntéshozatal során. A mutatók és az alkalmazásukhoz használt értékek rendelkezésre bocsátását a megfelelő tudományos testületektől kell kérni több fő indikátorállomány tekintetében; ezek a mutatók figyelembe vennék a vegyes halászatot és a kiugró állománygyarapodásokat is. A Bizottság belefoglalhatja ezeket a mutatókat az e rendelet végrehajtásáról szóló jelentésébe. A fő indikátorállományok közé kell tartoznia a mélytengeri fajoknak is, amelyek állománygazdálkodása a fogási korlátokon alapul, tengermedencék szerint figyelembe véve a kirakodások és a visszadobások relatív fontosságát és az adott faj halászatának jelentőségét.

    (40)

    A Bizottság jelentésének hivatkoznia kell az ICES szakvéleményére az elért előrehaladást, illetve az innovatív halászeszközök hatásait illetően, és ennek alapján következtetéseket kell megfogalmaznia a tengeri ökoszisztémákkal, az érzékeny élőhelyekkel és a szelektivitással kapcsolatos előnyökről vagy az azokra gyakorolt negatív hatásokról.

    (41)

    Amennyiben a Bizottság jelentése alapján regionális szinten bizonyíték van arra, hogy a célkitűzéseket és célértékeket nem sikerült elérni, az adott régió tagállamai olyan korrekciós intézkedéseket megállapító tervet nyújtanak be, amelyek révén az említett célkitűzések és célértékek teljesíthetők. A Bizottságnak emellett az említett jelentés alapján az e rendelet vonatkozásában szükséges valamennyi módosítást az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjesztenie.

    (42)

    A szükséges módosítások számára és fontosságára való tekintettel a 1239/98/EK (11), a 850/98/EK (12), a 2549/2000/EK (13), a 254/2002/EK (14), a 812/2004/EK (15) és a 2187/2005/EK tanácsi rendeletet (16) hatályon kívül kell helyezni.

    (43)

    Az 1967/2006/EK (17) és az 1224/2009/EK (18) tanácsi rendeletet, valamint az 1380/2013/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

    (44)

    A Balti-tengerre, az Északi-tengerre, a nyugati vizekre, illetve a Földközi-tenger nyugati vizeire vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 (19), (EU) 2018/973 (20), (EU) 2019/472 (21) és (EU) 2019/1022 (22) európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Bizottság jelenleg felhatalmazással rendelkezik arra, hogy regionális szintű technikai intézkedéseket fogadjon el és azokat módosítsa. Az egyes felhatalmazások hatályának tisztázása érdekében és annak pontosítása céljából, hogy az említett rendeletekben előírt felhatalmazások keretében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok eleget tegyenek az e rendeletben foglalt bizonyos követelményeknek, az említett rendeleteket a jogbiztonság érdekében módosítani kell,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    I. FEJEZET

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    1. cikk

    Tárgy

    Ez a rendelet az alábbiakra vonatkozó technikai intézkedéseket állapít meg:

    a)

    tengeri erőforrások kifogása és kirakodása;

    b)

    a halászeszközök működtetése; valamint

    c)

    a halászati tevékenység tengeri ökoszisztémákkal való kölcsönhatása.

    2. cikk

    Hatály

    (1)   Ez a rendelet – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – az uniós halászhajók és a tagállami állampolgárok által az 5. cikk szerinti halászati övezetekben végzett tevékenységekre, valamint az uniós vizeken halászó, harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajók tevékenységeire alkalmazandó.

    (2)   A 7., a 10., a 11. és a 12. cikk a rekreációs célú halászatra is vonatkozik. Amennyiben egy adott térségben jelentős a rekreációs célú halászat hatása, a Bizottság felhatalmazással rendelkezik, hogy a 15. cikk értelmében és a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében annak biztosításával, hogy a 13. cikknek vagy az V–X. melléklet A. vagy C. részének a vonatkozó rendelkezéseit a rekreációs célú halászatra is alkalmazni kell.

    (3)   A 25. és a 26. cikkben meghatározott feltételek teljesülése esetén az e rendeletben megállapított technikai intézkedések nem alkalmazandók a kizárólag az alábbi célokból folytatott halászati műveletekre:

    a)

    tudományos vizsgálatok; és

    b)

    tengeri fajok közvetlen állománypótlása vagy áttelepítése.

    3. cikk

    Célkitűzések

    (1)   A közös halászati politika végrehajtását elősegítő eszközként a technikai intézkedések hozzájárulnak a közös halászati politikának az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke alkalmazandó rendelkezéseiben meghatározott célkitűzései eléréséhez.

    (2)   A technikai intézkedések hozzájárulnak különösen a következő célok eléréséhez:

    a)

    a hasznosítási kor- és méretösszetétel optimalizálása a tengeri biológiai erőforrások fiatal egyedeinek és ívó rajainak védelme érdekében;

    b)

    annak biztosítása, hogy az érzékeny tengeri fajoknak, köztük a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvben felsoroltaknak a halászat során ejtett járulékos fogásai a lehető legkisebbek legyenek, illetve azokat lehetőség szerint kiküszöböljék oly módon, hogy ne jelentsenek veszélyt e fajok védettségi helyzetére;

    c)

    annak biztosítása, többek között megfelelő ösztönzők alkalmazása révén, hogy a halászat tengeri élőhelyekre gyakorolt negatív környezeti hatásai a lehető legkisebbek legyenek;

    d)

    halászati gazdálkodási intézkedések bevezetése a 92/43/EGK, a 2000/60/EK és a 2008/56/EK irányelvnek – különösen ez utóbbi irányelv 9. cikke (1) bekezdésével összhangban a jó környezeti állapot elérése céljából –, valamint a 2009/147/EK irányelvnek való megfelelés céljából.

    4. cikk

    Célértékek

    (1)   A technikai intézkedések annak biztosítására irányulnak, hogy:

    a)

    a tengeri fajoknak a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedeit érintő fogások mennyisége az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen;

    b)

    a tengeri emlősök, a tengeri hüllők, a tengeri madarak és más, nem kereskedelmi mértékben kiaknázott fajok járulékos fogásai ne lépjék túl az uniós jogszabályokban és az Unióra nézve kötelező erejű nemzetközi megállapodásokban előírt mennyiségeket;

    c)

    a tengerfenéki élőhelyeken folytatott halászati tevékenységek környezeti hatásai összhangban legyenek az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének j) pontjában foglalt rendelkezésekkel.

    (2)   A fenti célértékek tekintetében tett előrehaladás mértékét a 31. cikkben meghatározott jelentéstételi eljárás részeként kell áttekinteni.

    5. cikk

    A halászati övezetek meghatározása

    E rendelet alkalmazásában a halászati övezetekre vonatkozóan a következő földrajzi meghatározások érvényesek:

    a)   „Északi-tenger”: az ICES 2a és 3a körzet, valamint az ICES 4 alterület4 (23) uniós vizei;

    b)   „Balti-tenger”: az ICES 3b, 3c és 3d körzet uniós vizei;

    c)   „északnyugati vizek”: az ICES 5, 6 és 7 alterület uniós vizei;

    d)   „délnyugati vizek”: az ICES 8, 9 és 10 (uniós vizek) alterület, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 (uniós vizek) övezet (24);

    e)   „Földközi-tenger”: a földközi-tengeri térségben a ny. h. 5°36′-nél húzódó vonaltól keletre eső tengervizek;

    f)   „Fekete-tenger”: a GFCM 29. földrajzi alterületének vizei az 1343/2011/EU Európai Parlament és a tanács rendelet (25) I. mellékletében meghatározottak szerint;

    g)   „az Indiai-óceánon és az Atlanti-óceán nyugati részén található uniós vizek”: a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion és Sint Maarten körüli, valamely uniós tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vízterületek;

    h)   „a NEAFC szabályozási területe”: az 1236/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (26) meghatározottak szerint a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület azon vizei, amelyek az egyezmény szerződő feleinek halászati joghatóságán kívül esnek;

    i)   „a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (27) meghatározottak szerint a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és a kapcsolódó vizek.

    6. cikk

    Fogalommeghatározások

    Az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

    1.   „hasznosítási kor- és méretösszetétel”: az a mód, ahogyan a halászati mortalitás az állományok különböző életkorú és méretű populációi között eloszlik;

    2.   „szelektivitás”: mennyiségi kifejezés, amely egy bizonyos méretű és/vagy fajú tengeri biológiai erőforrás fogásának valószínűségét fejezi ki;

    3.   „célzott halászat”: konkrét fajokra vagy azok csoportjaira irányuló halászati erőkifejtés; a meghatározás regionális szinten tovább pontosítható az e rendelet 27. cikkének (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján;

    4.   „jó környezeti állapot”: a tengervizeknek a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott környezeti állapota;

    5.   „faj védettségi helyzete”: az adott fajt érő azon hatások összessége, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a faj populációinak eloszlását és sűrűségét;

    6.   „élőhely védettségi helyzete”: a természetes élőhelyet és annak jellegzetes fajait érő azon hatások összessége, amelyek hosszú távon befolyásolhatják az élőhely természetes kiterjedését, szerkezetét és funkcióit, csakúgy, mint jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását;

    7.   „érzékeny élőhely”: olyan élőhely, amelynek védettségi helyzetét – beleértve az élőhely kiterjedését, valamint biotikus és abiotikus összetevőinek állapotát (szerkezet és funkció) – kedvezőtlenül befolyásolja az emberi tevékenységből, többek között a halászati tevékenységből eredő terhelés. Az érzékeny élőhelytípusok magukban foglalják különösen a 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt élőhelytípusokat és a II. mellékletében felsorolt fajok élőhelyeit, a 2009/147/EK irányelv I. mellékletében felsorolt fajok élőhelyeit, olyan élőhelyeket, amelyek védelme szükséges a 2008/56/EK irányelv szerinti jó környezeti állapot eléréséhez, valamint a 734/2008/EK tanácsi rendelet (28) 2. cikkének b) pontjában meghatározott veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat;

    8.   „érzékeny faj”: olyan faj, amelynek védettségi helyzetét – beleértve a faj élőhelyét, elterjedését, populációméretét vagy a populáció állapotát – kedvezőtlenül befolyásolja az emberi tevékenységből, többek között a halászati tevékenységből eredő terhelés. Az érzékeny fajok magukban foglalják különösen a 92/43/EGK irányelv II. és IV. mellékletében felsorolt fajokat, a 2009/147/EK irányelv hatálya alá tartozó fajokat, valamint az olyan fajokat, amelyek védelme szükséges a 2008/56/EK irányelv szerinti jó környezeti állapot eléréséhez;

    9.   „kis méretű nyílt vízi faj”: olyan fajok, mint például a makréla, a hering, a fattyúmakréla, a szardella, a szardínia, a kék puhatőkehal, az ezüstlazac, a spratt és a disznófejű hal;

    10.   „tanácsadó testületek”: az érdekelteknek az 1380/2013/EU rendelet 43. cikkével összhangban létrehozott csoportjai;

    11.   „vonóháló”: egy vagy több halászhajó által aktívan vontatott halászeszköz; hátul zsákban vagy zsákvégben záródó háló;

    12.   „vontatott halászeszköz”: bármilyen vonóháló, dán kerítőháló, kotróháló és hasonló eszköz, amelyet egy vagy több halászhajó vagy valamely más gépesített rendszer aktívan vontat a vízben;

    13.   „fenékvonóháló”: a tengerfenéken vagy annak közelében folytatott halászatra tervezett és felszerelt vonóháló;

    14.   „páros fenékvonóháló”: olyan fenékvonóháló, amelyet egyidejűleg két hajó vontat, egyik a háló egyik oldalát, a másik a háló másik oldalát. A vonóháló vízszintes nyílásának szélességét a halászeszközt vontató két hajó közötti távolság határozza meg;

    15.   „nyílt vízi vonóháló”: a vízoszlop közepén folytatott halászatra tervezett és felszerelt háló;

    16.   „merevítőrudas vonóháló”: olyan halászeszköz, amelynél a vonóháló nyílását vízszintesen merevítőrúd, szárny vagy valamilyen hasonló eszköz tartja nyitva;

    17.   „elektromos vonóháló”: olyan vonóháló, amely elektromos áram segítségével fog tengeri biológiai erőforrást;

    18.   „dán kerítőháló” vagy „skót kerítőháló”: a hajóról két hosszú kötéllel (kerítőháló-kötél) működtetett, vontatott kerítő halászeszköz, amelyet úgy terveztek, hogy a kerítőháló nyílása felé terelje a halakat. Az eszköz egy olyan háló, amely kialakítását tekintve a fenékvonóhálóhoz hasonlít;

    19.   „parti kerítőháló”: egy hajóról kivetett és a partról, vagy egy lehorgonyzott vagy a parthoz kikötött hajóról a part felé vontatott kerítő halászfelszerelés és vontatott kerítőháló;

    20.   „kerítőháló”: a halakat mindkét oldalról és alulról bekerítő háló. Ezek vagy fel vannak szerelve, vagy nincsenek felszerelve szorítózsinórral;

    21.   „erszényes kerítőháló” vagy „gyűrűháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely az alín mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy zárását;

    22.   „kotróháló”: vagy a hajó főmotorja által aktívan vontatott (hajó vontatta kotróháló), vagy lehorgonyzott hajóról motoros csörlővel húzott (gépesített kotróháló), kagylók, csigák vagy szivacsok halászatára szolgáló olyan halászeszköz, amely változtatható formájú és méretű merev keretre vagy rúdra szerelt hálózsákból vagy fémkosárból áll, alsó részére lekerekített, éles vagy fogazott kotrókés rögzíthető, és amelyre csúsztatósaruk vagy merülődeszkák szerelhetők. Egyes kotróhálók hidraulikus felszereléssel vannak ellátva (hidraulikus kotróhálók). A sekély vízben hajóval vagy hajó nélkül, kézzel vagy kézi csörlőkkel húzott, kagylók, csigák vagy szivacsok halászatára szolgáló kotróhálók (kézi kotróhálók) e rendelet alkalmazásában nem minősülnek vontatott halászeszköznek;

    23.   „statikus hálók”: a kopoltyúhálók, állítóhálók vagy tükörhálók minden olyan típusa, amely a tengerfenékhez van rögzítve, és a halak beleúsznak, majd ott belegabalyodnak vagy beleakadnak a hálóanyagba;

    24.   „eresztőháló”: úsztatóeszközökkel a tengerfelszínen vagy az alatt meghatározott mélységben tartott háló, amely szabadon sodródik az áramlattal vagy azzal a hajóval együtt, amelyhez rögzítették. Az eresztőháló felszerelhető a háló stabilizálására vagy sodródásának mérséklésére szolgáló tartozékokkal;

    25.   „kopoltyúháló”: egyetlen hálódarabból álló statikus háló, amelyet úszókkal és súlyokkal függőleges helyzetben tartanak a vízben;

    26.   „állítóháló”: hálódarabokból álló statikus halászeszköz, amelyet a léhés kötelekre való felakasztásával úgy kell rögzíteni, hogy a kopoltyúhálónál nagyobb feszítetlen hálófelület jöjjön létre;

    27.   „tükörháló”: két vagy több léhésből álló statikus háló, amelynél a két külső réteg nagy szembőségű, a közöttük található réteg pedig kis szembőségű léhés;

    28.   „kombinált kopoltyú- és tükörháló”: olyan, fenéken rögzített kopoltyúháló, amelynek alsó része tükörháló;

    29.   „horogsor”: egy változó hosszúságú főzsinórból álló halászeszköz, amelyhez a célfajtól függően változó sűrűségben elhelyezett horgokkal felszerelt előkezsinórok (mellékzsinórok) kapcsolódnak. A főzsinórt a tengerfenéken vagy annak közelében vízszintesen vagy függőlegesen lehorgonyozzák, vagy a felszínen sodródni hagyják;

    30.   „csapdák és kosarak”: rákok, puhatestűek és halak fogására tervezett, egy vagy több nyílással rendelkező, ketrec vagy kosár formájú csapdák, amelyeket a tengerfenéken helyeznek el, vagy amelyek ott rögzítve a tengerfenék fölött lebegnek;

    31.   „kézi horogsor”: egyetlen horgászzsinór egy vagy több csalival vagy csalival ellátott horoggal;

    32.   „andráskereszt”: kagylót vagy vörös korallt a tengerfenékről ollószerű mozgással begyűjtő markoló;

    33.   „zsákvég”: a vonóháló leghátsó része, amely vagy hengeres alakú, teljes hosszában azonos a kerülete, vagy kúp alakú. Készülhet egy vagy több hálómezőből (hálódarabból), amelyeket az oldalaiknál összefűznek, és egy vagy több hálómezőből álló hosszabbítót is tartalmazhat, amely közvetlenül a szigorú értelemben vett zsákvég előtt található;

    34.   

    „szembőség”

    :

    i.

    csomózott háló esetében: ugyanazon hálószem két szemközti csomója között a hálószem maximálisan kinyújtott állapotában mérhető legnagyobb távolság;

    ii)

    csomózás nélküli háló esetében: ugyanazon hálószem két szemközti illesztése közötti belső távolság, amikor a hálószem lehető leghosszabb tengelye mentén teljesen ki van nyújtva;

    35.   „négyzetes hálószem”: olyan négyszög alakú hálószem, amelyet két egyforma névleges hosszúságú párhuzamos fonalpár alkot, amelyek közül az egyik párhuzamos, a másik pedig derékszöget alkot a háló hossztengelyével;

    36.   „rombusz alakú hálószem”: olyan hálószem, amely négy egyforma hosszúságú fonalból áll, két átlója egymásra merőleges, és az egyik átló a háló hossztengelyével párhuzamos;

    37.   „T90”: csomózott, rombusz alakú hálószemekből álló, 90 fokkal elforgatott léhésből készült zsákvéggel és hosszabbító elemmel ellátott vonóháló, dán kerítőháló vagy hasonló vontatott halászeszköz, amelyben a háló fő száliránya párhuzamos a vontatási iránnyal;

    38.   „Bacoma típusú szelektálóablak”: a halak menekülését lehetővé tévő, csomózás nélküli négyzetes szemű léhésből készült hálómező, amelyet a zsákvég felső hálómezejébe illesztenek, és amelynek alsó széle a zsákkötéltől legfeljebb négy hálószemnyi távolságra helyezkedik el;

    39.   „szűrőháló”: a garnélahalászatra szolgáló vonóháló teljes kerülete mentén, a zsákvég vagy a hosszabbító elé felszerelt hálódarab, amely csúcsosra szűkül össze ott, ahol a garnélahalászatra szolgáló vonóháló alsó hálórészéhez rögzítették. A szűrőháló és a zsákvég találkozásánál egy kijárati nyílás található, amely lehetővé teszi azon fajok és egyedek menekülését, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek a szűrőhálón; a garnélák azonban a szűrőhálón keresztül a zsákvégbe jutnak;

    40.   „a háló magassága”: a nedves, felínre merőlegesen kifeszített háló hálószemei (csomókkal együtt számított) magasságának összege;

    41.   „merítési idő”: a halászeszköz első vízbeeresztésének időpontjától addig az időpontig eltelt idő, amikor a halászeszközöket teljesen a halászhajó fedélzetére emelik;

    42.   „a halászeszközök állapotfigyelő érzékelői”: a halászeszközre felszerelt olyan elektronikus távérzékelők, amelyek nyomon követik a legfontosabb teljesítményparamétereket, például a feszítőlapok közötti távolságot és a fogásmennyiséget;

    43.   „súlyozott zsinór”: olyan, csalival ellátott horgokkal felszerelt zsinór, amelyre további súlyt helyeztek a süllyedés sebességének növelése érdekében, ezzel csökkentve a tengeri madaraknak való kitettség idejét;

    44.   „akusztikus riasztóberendezés”: olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy a tengeri emlősöket és más fajokat akusztikus jelek kibocsátásával elriassza a halászeszközöktől;

    45.   „madárriasztó zsinórok”: olyan (színes szalagokkal ellátott) zsinórok, amelyeket a csalival ellátott horgok kihelyezésekor a halászhajók tatjának közelében lévő magaslati pontról vontatnak azzal a céllal, hogy a madarakat elijesszék a horgoktól;

    46.   „közvetlen állománypótlás”: kiválasztott fajok vadon élő egyedeinek olyan vizekbe való kiengedése, amelyekben természetes módon fordulnak elő, annak érdekében, hogy a vízi környezet természetes szaporító közegét kihasználva növeljék a halászati tevékenység rendelkezésére álló egyedek számát, illetve elősegítsék a természetes állománygyarapodást;

    47.   „áttelepítés”: az a folyamat, amelynek során egy fajt emberi eszközökkel szándékosan áttelepítenek és kiengednek olyan területekre, ahol az adott faj már megtelepedett állományai élnek;

    48.   „szelektivitási teljesítménymutató”: olyan referenciaeszköz, amelynek segítségével figyelemmel kísérhető a közös halászati politikának a nem kívánt fogások minimalizálására irányuló célkitűzése tekintetében idővel tett előrelépés;

    49.   „szigonypuska”: pneumatikus vagy mechanikus működésű kézi puska, amely szigonyt lő ki, és amelyet víz alatti halászat céljára használnak;

    50.   „optimális szelektivitási hossz (Lopt)”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján a kifogott egyedek azon átlagos hossza, amely mellett optimális az állomány egyedeinek növekedése.

    II. FEJEZET

    KÖZÖS TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

    1. SZAKASZ

    Tiltott halászeszközök és felhasználási módok

    7. cikk

    Tiltott halászeszközök és halászati módszerek

    (1)   Tilos tengeri fajokat kifogni vagy begyűjteni az alábbi módszerek segítségével:

    a)

    mérgező, bódító vagy korrozív anyagok;

    b)

    elektromos áram, kivéve az elektromos vonóháló használatát, amely kizárólag az V. melléklet D. része szerinti különös rendelkezéseknek megfelelően alkalmazható;

    c)

    robbanóanyagok;

    d)

    légkalapácsok vagy más ütéssel működő eszközök;

    e)

    vontatott eszközök vörös korall vagy másfajta korallok, illetve korallszerű szervezetek begyűjtésére;

    f)

    andráskereszt és hasonló markolók különösen vörös korall vagy másfajta korallok, illetve korallszerű fajok begyűjtésére;

    g)

    bármilyen típusú lövedék, kivéve a ketrecbe helyezett vagy halcsapdába esett kékúszójú tonhal leöléséhez használt lövedékeket, vagy a rekreációs célú halászat során búvár légzőkészülék nélkül, napkelte és napnyugta között használt kézi szigonyokat és szigonypuskákat.

    (2)   A 2. cikktől eltérően ezt a cikket a nemzetközi vizeken és harmadik országok vizein halászatot folytató uniós hajókra is alkalmazni kell, kivéve, ha többoldalú halászati szervezetek által, kétoldalú vagy többoldalú megállapodások keretében vagy valamely harmadik ország által elfogadott szabályok eltérően rendelkeznek.

    2. SZAKASZ

    A halászeszközökre vonatkozó általános korlátozások és használatuk feltételei

    8. cikk

    A vontatott halászeszközök használatára vonatkozó általános korlátozások

    (1)   Az V–XI. melléklet alkalmazásában az e mellékletekben meghatározott vontatott halászeszközök szembősége a halászhajón talált és bármely vontatott hálóhoz csatolt vagy csatolható zsákvégnek vagy hosszabbítónak a legkisebb szembősége. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a halászeszközök állapotfigyelő érzékelőinek felszerelésére használt hálókezelő eszközökre, vagy akkor, ha azokat halak vagy teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközökkel együtt használják. A tengeri fajok esetében a méret- vagy fajszelektivitás javítása céljából további eltérésekről lehet rendelkezni a 15. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján.

    (2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kotróhálókra. Azonban bármely olyan hajóút során, amikor kotróhálók vannak a fedélzeten, a következők alkalmazandóak:

    a)

    tilos tengeri élőlényeket átrakodni;

    b)

    a Balti-tenger esetében tilos a fedélzeten tartani vagy kirakodni a tengeri élőlények bármekkora mennyiségét, kivéve, ha azok élősúly szerinti 85 %-a kagyló, és/vagy Furcellaria lumbricalis;

    c)

    a Földközi-tenger kivételével minden más tengerfenék esetében, – amelyre az 1967/2006/EK rendelet 13. cikke alkalmazandó – egyéb vizek esetében tilos a fedélzeten tartani vagy kirakodni a tengeri élőlények bármekkora mennyiségét, kivéve, ha azok élősúlyának legalább 95 %-át kagylók, csigák vagy szivacsok alkotják.

    E bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazandó az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok nem szándékos fogásaira. Ezeket a nem szándékos fogásokat ki kell rakodni és le kell vonni a kvótákból.

    (3)   Ha egy vagy több halászhajó több hálót húz egyszerre, minden egyes hálónak azonos névleges szembőségűnek kell lennie. A Bizottság felhatalmazással rendelkezik, hogy e bekezdéstől eltérve a 15. cikk értelmében és a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amennyiben a több, eltérő szembőségű háló alkalmazása legalább a jelenleg alkalmazott halászati módszerekkel egyenértékű előnyökkel jár a tengerek biológiai erőforrásainak védelme terén.

    (4)   Tilos olyan eszközt alkalmazni, amely elfedi a hálószemek nyílását vagy más módon ténylegesen csökkenti a zsákvég vagy a vontatott halászeszköz bármely részének szembőségét, valamint bármely, kifejezetten erre a célra szolgáló eszközt a fedélzetre vinni. E bekezdés nem zárja ki bizonyos olyan eszközök használatát, amelyek csökkentik a vontatott halászeszköz kopását és elhasználódását, vagy megerősítik a vontatott halászeszközt vagy csökkentik annak lehetőségét, hogy a zsákmány a vontatott halászeszköz elülső részébe szökjön.

    (5)   A Bizottság elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a zsákvégek és a (4) bekezdésben említett eszközök jellemzőire vonatkozóan. E végrehajtási aktusoknak a rendelkezésre álló legjobb tudományos és technikai szakvéleményeken kell alapulniuk, és e jogi aktusok meghatározhatják:

    a)

    a fonalvastagságra vonatkozó korlátozásokat,

    b)

    a zsákvégek kerületére vonatkozó korlátozásokat,

    c)

    a hálóanyagok használatára vonatkozó korlátozásokat,

    d)

    a zsákvégek szerkezetét és toldalékát,

    e)

    a kopást és elhasználódást mérséklő engedélyezett eszközöket, valamint

    f)

    a zsákmány szökését korlátozó engedélyezett eszközöket.

    Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

    9. cikk

    A statikus hálók és az eresztőhálók használatára vonatkozó általános korlátozások

    (1)   Tilos a fedélzeten tartani vagy a tengerbe kivetni egy vagy több olyan eresztőhálót, amelynek egyenkénti vagy összesített hossza meghaladja a 2,5 km-t.

    (2)   A III. mellékletben felsorolt halfajok halászatában tilos az eresztőhálók használata.

    (3)   Az (1) bekezdés ellenére a Balti-tengeren tilos bármilyen eresztőhálót a fedélzeten tartani vagy a tengerbe kivetni.

    (4)   Tilos fenéken rögzített kopoltyúhálót, állítóhálót és tükörhálót használni az alábbi fajok halászatához:

    a)

    germon (Thunnus alalunga),

    b)

    kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus),

    c)

    aranyosfejű hal (Brama brama),

    d)

    kardhal (Xiphias gladius),

    e)

    a következő fajokhoz vagy családokhoz sorolható cápák: Hexanchus griseus; Cetorhinus maximus; az Alopiidae családba tartozó összes faj; Carcharhinidae; Sphyrnidae; Isuridae; Lamnidae.

    (5)   A (4) bekezdéstől eltérve, a Földközi-tengeren az említett bekezdésben említett cápafajok nem szándékosan kifogott legfeljebb három egyede a fedélzeten tartható vagy kirakodható, amennyiben azok az uniós jogszabályok értelmében nem minősülnek védett fajnak.

    (6)   Tilos bármilyen fenéken rögzített kopoltyúháló, állítóháló és tükörháló telepítése olyan helyeken, ahol a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert.

    (7)   Az e cikk (6) bekezdése ellenére:

    a)

    a 200 és 600 méteres mélység között az V. melléklet C. részének 6.1. pontjában, a VI. melléklet C. részének 9.1. pontjában, valamint a VII. melléklet C. részének 4.1. pontjában meghatározott különös eltéréseket kell alkalmazni;

    b)

    a fenéken rögzített kopoltyúhálók, állítóhálók és tükörhálók telepítését a Földközi-tengerben engedélyezni kell olyan helyeken, ahol a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert.

    3. SZAKASZ

    Az érzékeny fajok és élőhelyek védelme

    10. cikk

    Tilalom hatálya alá tartozó hal- és kagylófajok

    (1)   Tilos a 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt hal- és kagylófajok fogása, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása, kivéve, ha arra vonatkozóan – az említett irányelv 16. cikke szerint – eltérések engedélyezésére került sor.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett fajokon túlmenően az uniós hajók számára tilos halászni, fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni az I. mellékletben felsorolt fajokat, illetve azokat a fajokat, amelyek halászata más uniós jogi aktusok szerint tilos.

    (3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe, a véletlenszerűen megölt egyedek tudományos kutatási célra való felhasználásának kivételével, amely az alkalmazandó uniós joggal összhangban engedélyezhető.

    (4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa az I. mellékletben szereplő listát, amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján az említett listát módosítani szükséges.

    (5)   Az e cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott intézkedéseknek a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célok elérésére kell irányulniuk, és figyelembe vehetik az érzékeny fajok védelméről szóló nemzetközi megállapodásokat.

    11. cikk

    Tengeri emlősök, tengeri madarak és tengeri hüllők fogásai

    (1)   Tilos a 92/43/EGK irányelv II. és IV. mellékletében felsorolt tengeri emlősök vagy tengeri hüllők, valamint a 2009/147/EK irányelvben említett tengeri madárfajok fogása, fedélzeten tartása, átrakása vagy kirakodása.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett fajok kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől és haladéktalanul szabadon kell engedni.

    (3)   Az (1) és a (2) bekezdés ellenére az (1) bekezdésben említett tengeri fajok véletlenül kifogott egyedeinek fedélzeten tartása, átrakása vagy kirakodása megengedett, amennyiben ez a tevékenység szükséges az egyes állategyedek felépüléséhez nyújtott segítség biztosításához, valamint a véletlenül megölt egyedek tudományos kutatási célra való felhasználásának lehetővé tételéhez, és feltéve, hogy az érintett illetékes nemzeti hatóságokat a fogást követően a lehető leghamarabb és az alkalmazandó uniós joggal összhangban, teljeskörűen előre tájékoztatták.

    (4)   A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajókra vonatkozóan bevezethetnek enyhítő intézkedéseket, vagy korlátozhatják számukra bizonyos halászeszközök használatát. Az ilyen intézkedéseknek a lehető legkisebbre kell csökkenteniük, illetve – amennyiben lehetséges – ki kell küszöbölniük az e cikk (1) bekezdésében említett fajok fogásait, valamint meg kell felelniük az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti célkitűzéseknek, és legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint az uniós jog szerinti technikai intézkedéseknek.

    (5)   Az e cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott intézkedéseknek a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célok elérésére kell irányulniuk. A tagállamok ellenőrzési célból tájékoztatják a többi érintett tagállamot az e cikk (4) bekezdése szerint elfogadott intézkedésekről. Nyilvánosan hozzáférhetővé teszik továbbá az ilyen intézkedésekkel kapcsolatos megfelelő információkat.

    12. cikk

    Az érzékeny élőhelyek és azok részeként a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme

    (1)   A II. mellékletben meghatározott halászeszközöket tilos alkalmazni az ugyanabban a mellékletben említett érintett területeken.

    (2)   Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények szerint a II. mellékletben szereplő területlistát ajánlott módosítani, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 29. cikkével összhangban és az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a II. mellékletet. A módosítások elfogadásakor a Bizottság külön hangsúlyt helyez az olyan negatív hatások mérséklésére, amelyek a halászati tevékenység más érzékeny területekre való áthelyeződéséből erednek.

    (3)   Amennyiben valamely tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az (1) bekezdésben említett élőhelyek, vagy más érzékeny élőhelyek, például veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák találhatók, az adott tagállam az 1380/2013/EU rendelet 11. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően jogosult halászati tilalom hatálya alá tartozó területeket kijelölni vagy más állományvédelmi intézkedéseket hozni az adott terület védelmére. Az ilyen intézkedéseknek meg kell felelniük az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke szerinti célkitűzéseknek, és legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint az uniós jog szerinti intézkedéseknek.

    (4)   Az e cikk (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott intézkedéseknek a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célok elérésére kell irányulniuk.

    4. SZAKASZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméret

    13. cikk

    Minimális állományvédelmi referenciaméret

    (1)   Az e rendelet V–X. mellékletének A. részében szereplő tengeri fajok tekintetében meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméretek a következő célokból alkalmazandók:

    a)

    a tengeri fajok fiatal egyedeinek védelme az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (11) és (12) bekezdése értelmében;

    b)

    halállomány-helyreállítási területek létrehozása az 1380/2013/EU rendelet 8. cikke értelmében;

    c)

    minimális forgalmazási méretek meghatározása az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 47. cikkének (2) bekezdése értelmében.

    (2)   A tengeri fajok egyedeinek méreteit a IV. melléklettel összhangban kell megállapítani.

    (3)   Amennyiben a tengeri fajok méreteinek meghatározására vonatkozóan több előírt módszer létezik, az adott egyed nem tekinthető a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyednek, ha bármelyik ilyen módszer alkalmazása a minimális állományvédelmi referenciamérettel azonos vagy nagyobb méretet mutat ki.

    (4)   Az olyan fajok közé tartozó homárok, langusztarákok, illetve kagylók és csigák, amelyekre vonatkozóan az V, VI vagy a VII. mellékletben minimális állományvédelmi referenciaméretet állapítottak meg, csak egészben tarthatók a fedélzeten és csak egészben rakodhatók ki.

    5. SZAKASZ

    A visszadobás gyakorlatának visszaszorítását célzó intézkedések

    14. cikk

    A nem kívánt fogások elkerülésére irányuló kísérleti projektek

    (1)   Az 1380/2013/EU rendelet 14. cikkének sérelme nélkül a tagállamok kísérleti projekteket folytathatnak olyan módszerek feltárása érdekében, amelyek segítségével elkerülhetők a nem kívánt fogások. E kísérleti projekteknek figyelembe kell venniük az érintett tanácsadó testületek véleményét, és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulniuk.

    (2)   Amennyiben a szóban forgó kísérleti tanulmányok vagy más tudományos szakvélemények eredményei szerint a nem kívánt fogások jelentősek, az érintett tagállamoknak az 1380/2013/EU rendelet 19. cikkel összhangban törekedniük kell arra, hogy technikai intézkedéseket hozzanak e nem kívánt fogások mérséklésére.

    III. FEJEZET

    REGIONALIZÁCIÓ

    15. cikk

    Regionális technikai intézkedések

    (1)   A regionális szinten megállapított technikai intézkedéseket a következő mellékletek határozzák meg:

    a)

    az V. melléklet az Északi-tenger vonatkozásában;

    b)

    a VI. melléklet az északnyugati vizek vonatkozásában;

    c)

    a VII. melléklet a délnyugati vizek vonatkozásában;

    d)

    a VIII. melléklet a Balti-tenger vonatkozásában;

    e)

    a IX. melléklet a Földközi-tenger vonatkozásában;

    f)

    a X. melléklet a Fekete-tenger vonatkozásában;

    g)

    a XI. melléklet az Indiai-óceánon és az Atlanti-óceán nyugati részén található uniós vizek vonatkozásában;

    h)

    XIII. melléklet az érzékeny fajok vonatkozásában.

    (2)   Az érintett halászatok regionális sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 29. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésben említett mellékletekben szereplő technikai intézkedések módosítása, kiegészítése, hatályon kívül helyezése, illetőleg az azoktól való eltérés biztosítása céljából, többek között az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (5) és (6) bekezdésében említett kirakodási kötelezettség végrehajtásával összefüggésben. A Bizottság az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével és az e rendelet III. fejezetének vonatkozó cikkeivel összhangban benyújtott közös ajánlás alapján fogadhat el ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

    (3)   Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása céljából azok a tagállamok, amelyek közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkeznek, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban, első alkalommal legkésőbb 24 hónapon, azt követően pedig 18 hónapon belül az e rendelet 31. cikkének (1) bekezdésében említett terv minden egyes benyújtását követően. Ilyen ajánlásokat minden egyéb olyan esetben is benyújthatnak, amikor azt szükségesnek vélik.

    (4)   Az e cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott technikai intézkedéseknek:

    a)

    az e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott célkitűzések és célértékek elérésére kell irányulniuk;

    b)

    arra kell irányulniuk, hogy megvalósuljanak a közös halászati politika területén elfogadott egyéb vonatkozó uniós jogi aktusokban, különösen az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében említett többéves tervekben megfogalmazott célok, illetve teljesüljenek az ott leírt feltételek;

    c)

    az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott jó kormányzás elvein kell alapulniuk;

    d)

    olyan mértékben kell elősegíteniük a tengeri biológiai erőforrások védelmét, amely különösen a hasznosítási kor- és méretösszetétel, valamint az érzékeny fajok és élőhelyek számára nyújtott védelem szintje tekintetében legalább egyenértékű az (1) bekezdésben említett intézkedések által biztosítottal. A halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt esetleges hatását szintén figyelembe kell venni.

    (5)   A szembőséggel kapcsolatos, a 27. cikkben és az V–XI. mellékletek B. részében meghatározott előírásokra vonatkozó feltételek alkalmazása nem eredményezheti a szelektivitásra vonatkozó, 2019. augusztus 14-én hatályos előírások enyhülését, többek között a fiatal egyedeket érintő fogások mennyiségének növekedését, és az alkalmazásnak a 3. és a 4. cikkben meghatározott célkitűzések és célértékek elérésére kell irányulnia.

    (6)   A (2) bekezdésben említett intézkedések elfogadása céljából benyújtott közös ajánlásokban a tagállamok tudományos bizonyítékokkal szolgálnak a szóban forgó intézkedések elfogadásának alátámasztására.

    (7)   A Bizottság felkérheti a HTMGB-t a (2) bekezdés szerinti közös ajánlások értékelésére.

    16. cikk

    A halászeszközök faj és méret szerinti szelektivitása

    A 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából a halászeszközöknek a méret- és fajszelektáló jellemzői tekintetében benyújtott közös ajánlásnak tudományos bizonyítékkal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az említett intézkedések egy meghatározott faj vagy fajok kombinációja tekintetében legalább olyan szelektivitási jellemzőkkel rendelkeznek, mint az V–X. melléklet B. részében és a XI. melléklet A. részében meghatározott halászeszközök.

    17. cikk

    A fiatal egyedek és az ívó rajok védelmében halászati tilalom vagy korlátozás hatálya alá vont területek

    A 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából az V–VIII. és a X. melléklet C. része, valamint a XI. melléklet B. része, vagy halászati tilalom vagy korlátozás hatálya alá vonandó új területek kijelölése tekintetében benyújtott közös ajánlásnak az ilyen területek vonatkozásában ismertetnie kell:

    a)

    a halászati tilalom célját;

    b)

    a halászati tilalom földrajzi kiterjedését és időtartamát;

    c)

    a meghatározott halászeszközre vonatkozó korlátozásokat; valamint

    d)

    az ellenőrzési és nyomonkövetési szabályokat.

    18. cikk

    Minimális állományvédelmi referenciaméret

    A 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából az V–X. melléklet A. része tekintetében benyújtott közös ajánlásnak tiszteletben kell tartania a tengeri fajok fiatal egyedei védelmének biztosítására vonatkozó célkitűzést.

    19. cikk

    Azonnali hatályú halászati tilalmak és továbbhaladási rendelkezések

    (1)   A 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából az érzékeny fajok, a fiatal egyedek rajai, az ívó halrajok és a kagylók rajai védelmének biztosítása érdekében benyújtott, az azonnali hatályú halászati tilalmakra vonatkozó közös ajánlásnak ismertetnie kell:

    a)

    a halászati tilalmak földrajzi kiterjedését és időtartamát;

    b)

    a halászati tilalmat kiváltó fajokat és küszöbszinteket;

    c)

    azon fokozottan szelektív halászeszközök használatát, amelyek lehetővé teszik az egyébként tilalom hatálya alá tartozó területekhez való hozzáférést; valamint

    d)

    az ellenőrzési és nyomonkövetési szabályokat.

    (2)   A 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából a továbbhaladási rendelkezések tekintetében benyújtott közös ajánlásnak ismertetnie kell:

    a)

    a továbbhaladási kötelezettséget kiváltó fajokat és küszöbszinteket;

    b)

    azt a távolságot, amennyire a hajónak el kell távolodnia korábbi halászhelyétől.

    20. cikk

    Innovatív halászeszközök

    (1)   A 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából innovatív halászeszközöknek egy adott tengermedencében való használata tekintetében benyújtott közös ajánlásnak értékelést kell tartalmaznia azokról a hatásokról, amelyeket az ilyen halászeszközök használata gyakorolhat a célfajokra, az érzékeny fajokra és az érzékeny élőhelyekre. Az érintett tagállamok összegyűjtik az értékelés elkészítéséhez szükséges megfelelő adatokat.

    (2)   Az innovatív halászeszközök használata nem engedélyezhető olyan esetben, amikor az (1) bekezdésben említett értékelések szerint használatuk jelentős negatív hatásokkal jár az érzékeny élőhelyekre és a nem célfajokra nézve.

    21. cikk

    Természetvédelmi intézkedések

    A 15. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések elfogadása céljából az érzékeny fajok és élőhelyek védelme tekintetében benyújtott közös ajánlás:

    a)

    a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján meghatározhatja azon érzékeny fajok és érzékeny élőhelyek listáját, amelyeket egy adott területen a leginkább veszélyeztet a halászati tevékenység;

    b)

    meghatározhat olyan további vagy alternatív intézkedéseket, amelyek a 11. cikkben említett fajok járulékos fogásainak minimalizálása érdekében kiegészítik vagy helyettesítik a XIII. mellékletben említett intézkedéseket;

    c)

    tájékoztatást nyújthat a meglévő enyhítő intézkedések és nyomonkövetési intézkedések hatékonyságáról;

    d)

    intézkedéseket határozhat meg a halászeszközök érzékeny élőhelyekre gyakorolt hatásának minimalizálására;

    e)

    korlátozásokat állapíthat meg bizonyos halászeszközök működtetésére vonatkozóan, vagy teljeskörű tilalmat vezethet be bizonyos halászeszközök olyan területeken való használatára, ahol az ilyen eszközök veszélyt jelentenek a 10. és 11. cikkben említett, az adott területen élő fajok vagy más érzékeny élőhelyek védettségi helyzetére.

    22. cikk

    Az ideiglenes visszadobási tervek keretébe illeszkedő regionális intézkedések

    (1)   Amikor a tagállamok közös ajánlásokat nyújtanak be technikai intézkedéseknek az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerinti ideiglenes visszadobási tervekben való megállapítása céljából, az említett ajánlások többek között tartalmazhatják az alábbiakat:

    a)

    a halászeszközök jellemzői és a használatukra irányadó szabályok;

    b)

    a méret- vagy fajszelektivitás fokozása céljából a halászeszközök módosításaira vagy a szelektáló eszközök használatára vonatkozó előírások;

    c)

    bizonyos halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozások vagy tilalmak bizonyos területeken vagy időszakokban;

    d)

    minimális állományvédelmi referenciaméretek;

    e)

    az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott eltérések;

    (2)   Az e cikk(1) bekezdése szerinti intézkedéseknek a 3. cikkben megjelölt célok elérésére és különösen a halak vagy a kagylófajok fiatal egyedeinek és ívó rajainak védelmére kell irányulniuk.

    23. cikk

    A fogások és visszadobások teljes dokumentálására irányuló kísérleti projektek

    (1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen rendelet 29. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban ezen rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben olyan kísérleti projekteket határoz meg, amelyek az eredményalapú halászati gazdálkodás céljából a fogások és visszadobások mérhető célkitűzéseken és célértékeken alapuló teljes dokumentálásának rendszerét dolgozzák ki.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett kísérleti projektek egy meghatározott terület tekintetében és legfeljebb egyéves időszakra eltérhetnek az V–XI. mellékletek B. részeiben foglalt intézkedésektől, amennyiben bizonyítható, hogy ezek a kísérleti projektek hozzájárulnak a 3. cikkben és a 4. cikkben meghatározott célkitűzések és célértékek megvalósításához és különösen az érintett halászeszközök vagy gyakorlatok szelektivitásának javítására irányulnak, vagy más módon csökkentik azok környezeti hatását. Ez az egyéves időszak megegyező feltételek esetén további egy évvel meghosszabbítható, és az adott tevékenységcsoporton belül tagállamonként működő hajók legfeljebb 5 %-ára kell korlátozni.

    (3)   Amennyiben a tagállamok közös ajánlásokat nyújtanak be az (1) bekezdés szerinti kísérleti projektek megvalósítása érdekében, tudományos bizonyítékokkal kell szolgálniuk azok elfogadásának alátámasztására. A HTMGB értékeli ezeket a közös ajánlásokat és az értékelést nyilvánosságra hozza. A projekt befejezésétől számított hat hónapon belül a tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak, amelyben felvázolják az eredményeket, ideértve a szelektivitás és egyéb környezeti hatások terén bekövetkezett változások részletes értékelését.

    (4)   A HTMGB értékeli a (3) bekezdésben említett jelentést. Amennyiben az értékelés szerint az új halászeszköz vagy gyakorlat hozzájárul a (2) bekezdésben megállapított célkitűzés eléréséhez, a Bizottság az EUMSZ-szel összhangban javaslatot nyújthat be a szóban forgó halászeszköz vagy gyakorlat általános használatának engedélyezése céljából. A HTMGB értékelését közzé kell tenni.

    (5)   A Bizottság ezen rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 29. cikkel összhangban, amelyekben meghatározza a fogások és visszadobások teljes dokumentálása az e cikk (1) bekezdésében említett rendszerének műszaki előírásait.

    24. cikk

    Végrehajtási jogi aktusok

    (1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

    a)

    az V–IX. melléklet B. részében meghatározott halászeszközökhöz rögzített szelektáló eszközök jellemzői;

    b)

    az V. melléklet D. részében meghatározott halászeszközök jellemzőire vonatkozó részletes szabályok a halászeszközök kialakítását érintő korlátozásokkal és a lobogó szerinti tagállamok által elfogadandó ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedésekkel összefüggésben;

    c)

    a lobogó szerinti tagállamok által az V. melléklet C. részének 6. pontjában, a VI. melléklet C. részének 9. pontjában és a VII. melléklet C. részének 4. pontjában említett halászeszközök használata esetén elfogadandó ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések részletes szabályai;

    d)

    a lobogó szerinti tagállamok által az V. melléklet C. részének 2. pontjában és a VI. melléklet C. részének 6. és 7. pontjában meghatározott, tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó területek tekintetében elfogadandó ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések részletes szabályai;

    e)

    a XIII. melléklet A. részében említett akusztikus riasztóberendezések jelkibocsátási jellemzőire vonatkozó és az elhelyezésüket érintő részletes szabályok;

    f)

    a XIII. melléklet B. részében említett madárriasztó zsinórok és lesúlyozott zsinórok kialakítására és alkalmazására vonatkozó részletes szabályok;

    g)

    a XIII. melléklet C. részében említett, a teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközök jellemzőire vonatkozó részletes szabályok.

    (2)   Ezeket az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

    IV. FEJEZET

    TUDOMÁNYOS KUTATÁS, KÖZVETLEN ÁLLOMÁNYPÓTLÁS ÉS ÁTTELEPÍTÉS

    25. cikk

    Tudományos kutatás

    (1)   Az e rendeletben megállapított technikai intézkedések nem alkalmazandók a tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

    a)

    a halászati műveleteket a lobogó szerinti tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt kell végrehajtani;

    b)

    a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizein a halászati műveletek zajlani fognak (a továbbiakban: parti tagállam), az ilyen halászati műveletek végzésének tervezett megkezdése előtt legalább két héttel tájékoztatni kell, megadva a műveletekben részt vevő hajók és az elvégzendő tudományos vizsgálatok részletes adatait;

    c)

    a műveleteket végző hajónak vagy hajóknak az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban érvényes halászati engedéllyel kell rendelkezniük;

    d)

    ha a parti tagállam a hajó lobogója szerinti tagállamtól azt kéri, a halászati műveletek végzése alatt a hajó parancsnoka köteles felvenni a fedélzetre a parti tagállam által küldött megfigyelőt, kivéve, ha ez biztonsági okokból nem lehetséges;

    e)

    a kereskedelmi hajók által tudományos vizsgálat céljából folytatott halászati műveletek tekintetében időkorlátot kell megállapítani. Amennyiben a kereskedelmi hajók általi, konkrét kutatás céljából folytatott halászati műveletekben hatnál több kereskedelmi hajó vesz részt, a lobogó szerinti tagállamnak legalább három hónappal korábban értesítenie kell a Bizottságot a műveletről, a Bizottságnak pedig adott esetben ki kell kérnie a HTMGB szakvéleményét, megerősítendő, hogy az említett mértékű részvétel tudományos okokból indokolt; amennyiben a HTMGB szakvéleménye szerint nem indokolt a részvétel ilyen mértéke, az érintett tagállamnak megfelelő módon módosítania kell a tudományos kutatás feltételeit;

    f)

    elektromos vonóháló esetén a tudományos kutatást folytató hajóknak egy az ICES vagy a HTMGB által felülvizsgált és validált tudományos kutatási terv részeként konkrét tudományos protokollt, illetve egy a nyomonkövetést, ellenőrzést és értékelést szolgáló rendszert kell követniük.

    (2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett célból kifogott tengeri fajok értékesíthetők, tárolhatók, eladásra kiállíthatók vagy felkínálhatók, feltéve, hogy az 1224/2009/EK rendelet 33. cikke (6) bekezdésével összhangban adott esetben beleszámítják őket a kvótákba, valamint:

    a)

    megfelelnek az e rendelet IV–X. mellékletében szereplő minimális állományvédelmi referenciaméreteknek; vagy

    b)

    közvetlen emberi fogyasztástól eltérő célokra értékesítik őket.

    26. cikk

    Közvetlen állománypótlás és áttelepítés

    (1)   Az e rendeletben meghatározott technikai intézkedések nem vonatkoznak a tengeri fajok kizárólag közvetlen állománypótlásának vagy áttelepítésének céljából végrehajtott halászati műveletekre, amennyiben e műveleteket a közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt hajtják végre.

    (2)   Ha a közvetlen állománypótlásra vagy áttelepítésre valamely más tagállam vagy tagállamok vizein kerül sor, a Bizottságot és valamennyi érintett tagállamot az ilyen halászati műveletek végzésének tervezett megkezdése előtt legalább 20 naptári nappal tájékoztatni kell.

    V. FEJEZET

    A SZEMBŐSÉGGEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOKRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

    27. cikk

    A szembőséggel kapcsolatos előírásokra vonatkozó feltételek

    (1)   Az V–VIII. mellékletben meghatározott százalékos fogási arányok jelentik a fajok azon legnagyobb százalékos arányát, amely az említett mellékletekben meghatározott egyedi szembőségek tekintetében engedélyezett. Az említett százalékos arányok nem érintik a fogások kirakodására vonatkozóan az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében foglalt kötelezettséget.

    (2)   A százalékos fogási arányokat az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának arányában kell kiszámítani.

    (3)   A (2) bekezdésben említett százalékos fogási arányok egy vagy több reprezentatív minta alapján számíthatók ki.

    (4)   Ennek a cikknek az alkalmazásakor a norvég homár egyenértéktömegét a farok tömegének hárommal való megszorzásával kell kiszámítani.

    (5)   A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedélyt adhatnak ki a lobogójuk alatt közlekedő azon hajóknak, amelyek az V–XI. mellékletben meghatározott egyedi szembőségek alkalmazásával folytatnak halászati tevékenységet. Az engedélyek felfüggeszthetők vagy visszavonhatók, amennyiben megállapításra kerül, hogy az érintett hajó nem teljesíti az V–VIII. mellékletben meghatározott százalékos fogási arányokat.

    (6)   Ez a cikk nem érinti az 1224/2009/EK rendeletet.

    (7)   A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 15. cikk értelmében és a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V–X. melléklet B. részében és a XI. melléklet A. részében foglalt releváns fajok tekintetében a „célzott halászat” fogalmának részletesebb meghatározása céljából. E célból az adott halászat tekintetében közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamoknak legkésőbb 2020. augusztus 15-ig be kell nyújtaniuk első közös ajánlásaikat.

    VI. FEJEZET

    NEAFC SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEK TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEI

    28. cikk

    NEAFC szabályozási területek technikai intézkedései

    A NEAFC szabályozási területek technikai intézkedései a XII. mellékletben találhatók.

    VII. FEJEZET

    ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

    29. cikk

    A felhatalmazás gyakorlása

    (1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

    (2)   A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikk (4) bekezdésében, a 12. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (1) és (5) bekezdésében, a 27. cikk (7) bekezdésében és a 31. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2019. augusztus 14-től ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

    (3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikk (4) bekezdésében, a 12. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 23. cikk (1) és (5) bekezdésében, a 27. cikk (7) bekezdésében és a 31. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

    (4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

    (5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

    (6)   A 2. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése, a 10. cikk (4) bekezdése, a 12. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (2) bekezdése, a 23. cikk (1) és (5) bekezdése, a 27. cikk (7) bekezdése és a 31. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

    30. cikk

    A bizottsági eljárás

    (1)   A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

    (2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

    VIII. FEJEZET

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    31. cikk

    Felülvizsgálat és jelentéstétel

    (1)   A Bizottság a tagállamoktól és az érintett tanácsadó testületektől kapott információk alapján, a HTMGB által készített értékelés után, 2020. december 31-ig, majd azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. E jelentésben értékelnie kell, hogy a regionális és az uniós szintű technikai intézkedések milyen mértékben járultak hozzá a 3. cikkben megállapított célkitűzések teljesítéséhez és a 4. cikkben meghatározott célértékek eléréséhez. A jelentésben hivatkozni kell az ICES szakvéleményére is az elért előrehaladást, illetve az innovatív halászeszközök hatásait illetően. A jelentésben továbbá következtetéseket kell megfogalmazni a tengeri ökoszisztémákkal, az érzékeny élőhelyekkel és a szelektivitással kapcsolatos előnyökről vagy az azokra gyakorolt negatív hatásokról.

    (2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésnek tartalmaznia kell többek között annak értékelését, hogy a technikai intézkedések mennyiben járultak hozzá a hasznosítási kor- és méretösszetétel optimalizálásához, a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően. A jelentés az említett célból a XIV. mellékletben felsorolt fajok legfontosabb indikátorállományai tekintetében szelektivitási teljesítménymutatóként minden év vonatkozásában feltüntetheti többek között az optimális szelektivitási hosszt a kifogott egyedek átlagos hosszához képest.

    (3)   Amennyiben e jelentés alapján regionális szinten bizonyíték van arra, hogy a célkitűzéseket és célértékeket nem sikerült elérni, akkor az adott régió tagállamai az (1) bekezdés szerinti jelentés benyújtását követő tizenkét hónapon belül olyan tervet nyújtanak be, amely meghatározza az említett célkitűzések és célértékek eléréséhez való hozzájárulás céljából meghozandó intézkedéseket.

    (4)   Az említett jelentés alapján a Bizottság e rendelet vonatkozásában bármilyen szükséges módosítást javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikk értelmében és a 29. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIV. mellékletben meghatározott fajok jegyzékének módosítására vonatkozóan.

    32. cikk

    Az 1967/2006/EK rendelet módosításai

    Az 1967/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

    a)

    a 3., 8.-12., 14., 15., 16. és 25. cikket el kell hagyni;

    b)

    a II., a III. és a IV. mellékletet el kell hagyni.

    Az elhagyott cikkekre és mellékletekre való hivatkozásokat erre a rendelet megfelelő rendelkezéseire történő hivatkozásként kell értelmezni.

    33. cikk

    Az 1224/2009/EK rendelet módosításai

    Az 1224/2009/EK rendelet IV. címének IV. fejezete a következőképpen módosul:

    a)

    a 3. szakaszt el kell hagyni;

    b)

    a szöveg a következő 4. szakasszal egészül ki:

    „4. szakasz

    Fedélzeti feldolgozás és nyílt tengeri halászat

    54a. cikk

    Fedélzeti feldolgozás

    (1)   A halászhajók fedélzetén tilos mindenfajta fizikai vagy vegyi halfeldolgozást végezni halliszt, halolaj vagy egyéb hasonló termékek előállítása céljából, illetve tilos ilyen célból halfogást más hajóra átrakni.

    (2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

    a)

    a belsőségek feldolgozására, illetve átrakására; vagy

    b)

    a fedélzeten történő szurimigyártásra.

    54b. cikk

    Fogáskezelési és kirakodási korlátozások a nyílt tengeri hajókon

    (1)   A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó, az 1236/2010/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott területen makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt vízi halászhajók fedélzetén található vízleválasztók rácstávolsága legfeljebb 10 mm lehet.

    A rácsokat hegesztéssel kell rögzíteni. Amennyiben a vízleválasztón rácsok helyett nyílások találhatók, az egyes nyílások legnagyobb átmérője nem haladhatja meg a 10 mm-t. A vízleválasztókhoz vezető csúszkák nyílásainak átmérője nem haladhatja meg a 15 mm-t.

    (2)   A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken tevékenységet folytató nyílt vízi hajók esetében tilos a halaknak a puffertartályokból vagy a hűtött tengervíztartályokból történő, a biztonsági vonal alatti kirakodása.

    (3)   A hajóparancsnok elküldi a lobogó szerinti tagállam illetékes halászati hatóságainak a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt vízi hajók fogáskezelési és kirakodási képességeihez kapcsolódó, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai által hitelesített tervrajzokat, valamint azok módosításait. A hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai rendszeresen ellenőrzik a benyújtott tervrajzok pontosságát. A tervrajzok másolatának mindenkor elérhetőnek kell lennie a fedélzeten.

    54c. cikk

    Az automatikus osztályozó berendezések használatának korlátozása

    (1)   Tilos a hering, a makréla vagy a fattyúmakréla nem és nagyság szerinti automatikus osztályozására alkalmas berendezést a fedélzeten tartani vagy használni.

    (2)   Az ilyen berendezés azonban a fedélzeten tartható vagy használható, feltéve, hogy:

    a)

    a hajó nem tart a fedélzetén vagy használ egyszerre 70 mm-nél kisebb szembőségű vontatott eszközt, illetve egy vagy több erszényes kerítőhálót vagy egyéb hasonló halászeszközt;

    b)

    a fedélzeten jogszerűen tartható fogás egészét:

    i.

    fagyasztott állapotban tárolják;

    ii.

    az osztályozott halakat osztályozás után azonnal lefagyasztják, és semmilyen osztályozott halat nem dobnak vissza a tengerbe; és

    iii.

    a berendezés úgy van beszerelve és elhelyezve a hajón, hogy biztosítsa a tengeri fajok egyedeinek azonnali lefagyasztását, és nem teszi lehetővé a tengerbe való visszadobásukat.

    (3)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a Balti-tengerben, a Bæltekben vagy az Øresundban való halászathoz engedéllyel rendelkező hajók vihetnek magukkal automatikus osztályozó berendezést a Kattegatban, feltéve, hogy a 7. cikkel összhangban halászati engedélyt állítottak ki számukra. A halászati engedélynek meg kell határoznia, hogy mely fajokra, térségekben és időszakokban, illetve mely egyéb feltételek mellett lehet alkalmazni, illetve a fedélzeten tartani az osztályozó berendezést.

    (4)   E cikk a Balti-tengerre nem alkalmazandó.”

    34. cikk

    Az 1380/2013/EK rendelet módosítása

    Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (12) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(12)   Az (1) bekezdés szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fajok esetében a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedek fogásait nem lehet a fedélzeten tartani, azokat haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe, kivéve, ha élő csaliként kerülnek használatra.”

    35. cikk

    Az (EU) 2016/1139 rendelet módosítása

    Az (EU) 2016/1139 rendelet 8. cikke a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) hatálya alá nem tartozó következő technikai intézkedésekre vonatkozóan:”;

    (*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198, 2019.7.25., xx. 105.)."

    b)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez és meg kell felelniük az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének”.

    36. cikk

    Az (EU) 2018/973 rendelet módosítása

    A (EU) 2018/973 rendeletben a 9. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) hatálya alá nem tartozó következő technikai intézkedésekre vonatkozóan kiegészítse ezt a rendeletet:

    (*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198, 2019.7.25., xx. 105.).”"

    b)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez és meg kell felelniük az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének.”

    37. cikk

    Az (EU) 2019/472 rendelet módosítása

    Az (EU) 2019/472 rendelet 9. cikke a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) hatálya alá nem tartozó következő technikai intézkedésekre vonatkozóan kiegészítse ezt a rendeletet:

    (*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198, 2019.7.25., xx. 105.).”;"

    b)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez és meg kell felelniük az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének”

    38. cikk

    Az (EU) 2019/1022 rendelet módosítása

    Az (EU) 2019/1022 rendelet 13. cikke a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4).; hatálya alá nem tartozó következő technikai intézkedésekre vonatkozóan kiegészítse ezt a rendeletet:

    (*4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198, 2019.7.25., xx. 105.).”"

    b)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez és meg kell felelniük az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének.”

    39. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK rendelet hatályát veszti.

    A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

    40. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2019. június 20-án.

    az Európai Parlament részéről

    az elnök

    A. TAJANI

    a Tanács részéről

    az elnök

    G. CIAMBA

    (1)  HL C 389., 2016.10.21., 67. o.

    (2)  HL C 185., 2017.6.9., 82. o.

    (3)  Az Európai Parlament 2019. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. június 13-i határozata.

    (4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

    (5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

    (6)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

    (7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

    (9)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

    (10)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

    (11)  A Tanács 894/97/EK rendelete (1997. április 29.) a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről (HL L 132., 1997.5.23., 1. o.).

    (12)  A Tanács 850/98/EK rendelete (1998. március 30.) a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).

    (13)  A Tanács 2549/2000/EK rendelete (2000. november 17.) az Ír-tenger (ICES VIIa. körzet) tőkehalállományának helyreállítására vonatkozó kiegészítő technikai intézkedések megállapításáról (HL L 292., 2000.11.21., 5. o.).

    (14)  A Tanács 254/2002/EK rendelete (2002. február 12.) az Ír-tenger tekintetében (ICES VIIa körzet) a közönségestőkehal-állomány helyreállítását célzó, 2002-ben alkalmazandó intézkedések megállapításáról (HL L 41., 2002.2.13., 1. o.).

    (15)  A Tanács 812/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról (HL L 150., 2004.4.30., 12. o.).

    (16)  A Tanács 2187/2005/EK rendelete (2005. december 21.) a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 349., 2005.12.31., 1. o.).

    (17)  A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

    (18)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

    (19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).

    (20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

    (21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 83., 2019.3.25., 1. o.).

    (22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).

    (23)  Az ICES-körzetek (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 2009. március 11-i 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.) meghatározott körzetek.

    (24)  A CECAF-övezetek (az Atlanti-óceán középső és keleti térsége vagy a FAO 34. fő halászati területe) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról szóló, 2009. március 11-i 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.) meghatározott övezetek.

    (25)  Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

    (26)  Az Európai Parlament és a Tanács 1236/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény területén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszer meghatározásáról és a 2791/1999/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2010.12.31., 17. o.).

    (27)  Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

    (28)  A Tanács 734/2008/EK rendelete (2008. július 15.) a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről (HL L 201., 2008.7.30., 8. o.).

    (29)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.)

    I. MELLÉKLET

    TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ FAJOK

    Azon fajok, amelyeket a 10. cikk (2) bekezdése szerint tilos halászni, fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni:

    a)

    A fűrészesráják alábbi fajai valamennyi uniós vízterületen:

    i.

    késfogú fűrészesrája (Anoxypristis cuspidata);

    ii.

    törpe fűrészesrája (Pristis clavata);

    iii.

    nagy fűrészesrája (Pristis pectinata);

    iv.

    közönséges fűrészhal (Pristis pristis);

    v.

    zöld fűrészesrája (Pristis zijsron);

    b)

    óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) valamennyi vízterületen;

    c)

    sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus) az ICES 2a körzet és 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós vizein;

    d)

    Alfréd-ördögrája (Manta alfredi) valamennyi uniós vízterületen;

    e)

    atlanti ördögrája (Manta birostris) valamennyi uniós vízterületen;

    f)

    az ördögráják alábbi fajai valamennyi uniós vízterületen:

    i.

    óriás ördögrája (Mobula mobular);

    ii.

    guineai kis ördögrája (Mobula rochebrunei);

    iii.

    tüskésfarkú ördögrája (Mobula japanica);

    iv.

    simafarkú ördögrája (Mobula thurstoni);

    v.

    törpe ördögrája (Mobula eregoodootenkee);

    vi.

    Munk-ördögrája (Mobula munkiana);

    vii.

    chilei ördögrája (Mobula tarapacana);

    viii.

    rövidúszójú ördögrája (Mobula kuhlii);

    ix.

    kis ördögrája (Mobula hypostoma);

    g)

    norvég rája (Raja (Dipturus) nidarosiensis) az ICES 6a, 6b, 7a, 7b, 7c, 7e, 7f, 7 g, 7h és 7k körzet uniós vizein;

    h)

    fehér rája (Raja alba) az ICES 6–10 alterület uniós vizein;

    i)

    hegedűrája-félék (Rhinobatidae) az ICES 1–10 és 12 alterület uniós vizein;

    j)

    angyalrája (Squatina squatina) valamennyi uniós vízterületen;

    k)

    lazac (Salmo salar) és tengeri pisztráng (Salmo trutta) az ICES 1, 2 és 4–10 (uniós vizek) alterületen található tagállami alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldes sávon kívüli vizeken bármilyen vontatott hálóval folytatott halászat során;

    l)

    hegyesorrú maréna (Coregonus oxyrinchus) az ICES 4b körzet uniós vizein;

    m)

    adriai tokhal (Acipenser naccarii) és a közönséges tokhal (Acipenser sturio) az uniós vizeken;

    n)

    ikrás nőstény languszta (Palinurus spp.) és ikrás nőstény homár (Homarus gammarus) a Földközi-tengeren, kivéve közvetlen állománypótlás vagy áttelepítés céljából;

    o)

    datolyakagyló (Lithophaga lithophaga), nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) és közönséges fúrókagyló (Pholas dactylus) a Földközi-tenger uniós vízterületein;

    p)

    díszsün (Centrostephanus longispinus).

    II. MELLÉKLET

    AZ ÉRZÉKENY ÉLŐHELYEK VÉDELMÉBEN HALÁSZATI TILALOM HATÁLYA ALÁ VONT TERÜLETEK

    A 12. cikk alkalmazásában a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területeken a halászati tevékenység következő korlátozásai alkalmazandók:

    A. RÉSZ

    Északnyugati vizek

    1.

    		 Tilos fenékvonóhálót vagy hasonló vontatott hálót, fenéken rögzített kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót és fenéken rögzített horogsort használni az alábbi területeken:

     

    Belgica Mound Province:

    —

    é. sz. 51° 29,4′, ny. h. 11° 51,6′

    —

    é. sz. 51° 32,4′, ny. h. 11° 41,4′

    —

    é. sz. 51° 15,6′, ny. h. 11° 33,0′

    —

    é. sz. 51° 13,8′, ny. h. 11° 44,4′

    —

    é. sz. 51° 29,4′, ny. h. 11° 51,6′

     

    Hovland Mound Province:

    —

    é. sz. 52° 16,2′, ny. h. 13° 12,6′

    —

    é. sz. 52° 24,0′, ny. h. 12° 58,2′

    —

    é. sz. 52° 16,8′, ny. h. 12° 54,0′

    —

    é. sz. 52° 16,8′, ny. h. 12° 29,4′

    —

    é. sz. 52° 04,2′, ny. h. 12° 29,4′

    —

    é. sz. 52° 04,2′, ny. h. 12° 52,8′

    —

    é. sz. 52° 09,0′, ny. h. 12° 56,4′

    —

    é. sz. 52° 09,0′, ny. h. 13° 10,8′

    —

    é. sz. 52° 16,2′, ny. h. 13° 12,6′

     

    A Porcupine-pad északnyugati része, I. terület:

    —

    é. sz. 53° 30,6′, ny. h. 14° 32,4′

    —

    é. sz. 53° 35,4′, ny. h. 14° 27,6′

    —

    é. sz. 53° 40,8′, ny. h. 14° 15,6′

    —

    é. sz. 53° 34,2′, ny. h. 14° 11,4′

    —

    é. sz. 53° 31,8′, ny. h. 14° 14,4′

    —

    é. sz. 53° 24,0′, ny. h. 14° 28,8′

    —

    é. sz. 53° 30,6′, ny. h. 14° 32,4′

     

    A Porcupine-pad északnyugati része, II. terület:

    —

    é. sz. 53° 43,2′, ny. h. 14° 10,8′

    —

    é. sz. 53° 51,6′, ny. h. 13° 53,4′

    —

    é. sz. 53° 45,6′, ny. h. 13° 49,8′

    —

    é. sz. 53° 36,6′, ny. h. 14° 07,2′

    —

    é. sz. 53° 43,2′, ny. h. 14° 10,8′

     

    A Porcupine-pad délnyugati része:

    —

    é. sz. 51° 54,6′, ny. h. 15° 07,2′

    —

    é. sz. 51° 54,6′, ny. h. 14° 55,2′

    —

    é. sz. 51° 42,0′, ny. h. 14° 55,2′

    —

    é. sz. 51° 42,0′, ny. h. 15° 10,2′

    —

    é. sz. 51° 49,2′, ny. h. 15° 06,0′

    —

    é. sz. 51° 54,6′, ny. h. 15° 07,2′

    2.

    		 Valamennyi, az 1. pontban leírt területeken halászó nyílt vízi hajónak meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

    —

    szerepel az engedélyezett hajók jegyzékében, és az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedéllyel rendelkezik,

    —

    kizárólag nyílt vízi halászeszközöket szállít fedélzetén,

    —

    a veszélyeztetett mélytengeri élőhelyek védett területére való belépési szándékukról négy órával a belépés előtt értesítik Írországnak az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 15. pontja szerinti halászati felügyelő központját, és egyúttal bejelentik a fedélzeten tartott halmennyiséget,

    —

    az 1. pontban meghatározott területek bármelyikén való tartózkodáskor teljes mértékben működőképes és biztonságos hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) rendelkeznek, amely maradéktalanul megfelel a vonatkozó előírásoknak,

    —

    óránként VMS-jelentést készítenek,

    —

    az ír halászati felügyelő központot tájékoztatják a terület elhagyásáról és egyúttal bejelentik a fedélzeten tartott halmennyiséget, valamint

    —

    fedélzetükön 16–79 mm szembőségű zsákvéggel rendelkező vonóhálót tartanak.

    3.

    		 Tilos fenékvonóhálót vagy hasonló vontatott hálót használni az alábbi területen:

    Darwin Mounds:

    —

    é. sz. 59° 54′, ny. h. 6° 55′

    —

    é. sz. 59° 47′, ny. h. 6° 47′

    —

    é. sz. 59° 37′, ny. h. 6° 47′

    —

    é. sz. 59° 37′, ny. h. 7° 39′

    —

    é. sz. 59° 45′, ny. h. 7° 39′

    —

    é. sz. 59° 54′, ny. h. 7° 25′

    B. RÉSZ

    Délnyugati vizek

    1.   El Cachucho

    1.1.

    		 Tilos fenékvonóhálót, fenéken rögzített kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót és fenéken rögzített horogsort használni az alábbi területeken:

    —

    é. sz. 44° 12′, ny. h. 5° 16′

    —

    é. sz. 44° 12′, ny. h. 4° 26′

    —

    é. sz. 43° 53′, ny. h. 4° 26′

    —

    é. sz. 43° 53′, ny. h. 5° 16′

    —

    é. sz. 44° 12′, ny. h. 5° 16′

    1.2.

    		 Azok a hajók, amelyek 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban fenéken rögzített horogsorral célzottan halásztak ezüstös tengericompóra (Phycis blennoides), továbbra is halászhatnak az é. sz. 44° 00,00′-től délre, feltéve, hogy rendelkeznek az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban kiállított halászati engedéllyel.

    1.3.

    		 Az 1.1. pontban meghatározott területeken halászatot folytató valamennyi, az említett halászati engedéllyel rendelkező hajónak – teljes hosszúságától függetlenül – teljes mértékben működőképes és biztonságos hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) kell rendelkeznie, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak.

    2.   Madeira és a Kanári-szigetek

    Tilos fenéken rögzített kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót használni 200 méternél nagyobb mélységben, illetve fenékvonóhálót vagy hasonló vontatott halászeszközt használni az alábbi területeken:

    —

    é. sz. 27° 00′, ny. h. 19° 00′

    —

    é. sz. 26° 00′, ny. h. 15° 00′

    —

    é. sz. 29° 00′, ny. h. 13° 00′

    —

    é. sz. 36° 00′, ny. h. 13° 00′

    —

    é. sz. 36° 00′, ny. h. 19° 00′

    3.   Azori-szigetek

    Tilos fenéken rögzített kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót használni 200 méternél nagyobb mélységben, illetve fenékvonóhálót vagy hasonló vontatott halászeszközt használni az alábbi területeken:

    —

    é. sz. 36° 00′, ny. h. 23° 00′

    —

    é. sz. 39° 00′, ny. h. 23° 00′

    —

    é. sz. 42° 00′, ny. h. 26° 00′

    —

    é. sz. 42° 00′, ny. h. 31° 00′

    —

    é. sz. 39° 00′, ny. h. 34° 00′

    —

    é. sz. 36° 00′, ny. h. 34° 00′

    III. melléklet

    AZON FAJOK LISTÁJA, AMELYEKET TILOS ERESZTŐHÁLÓVAL FOGNI

    —

    Germon: Thunnus alalunga

    —

    Kékúszójú tonhal: Thunnus thynnus

    —

    Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus

    —

    Bonitó: Katsuwonus pelamis

    —

    Palamida: Sarda sarda

    —

    Sárgaúszójú tonhal: Thunnus albacares

    —

    Feketeúszójú tonhal: Thunnus atlanticus

    —

    Kis tonhalak: Euthynnus spp.

    —

    Déli kékúszójú tonhal: Thunnus maccoyii

    —

    Tonmakrélák: Auxis spp.

    —

    Aranyosfejű hal: Brama rayi

    —

    Vitorláskardoshal-félék: Tetrapturus spp.; Makaira spp.

    —

    Vitorláshalak: Istiophorus spp.

    —

    Kardhal: Xiphias gladius

    —

    Makrélacsuka-félék: Scomberesox spp.; Cololabis spp.

    —

    Aranymakrélák: Coryphaena spp.

    —

    Cápák: Hexanchus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae; Carcharchinidae; Sphyrnidae; Isuridae; Lamnidae

    —

    Lábasfejűek: minden faj

    IV. MELLÉKLET

    A TENGERI ÉLŐLÉNYEK MÉRETÉNEK MÉRÉSE

    1.

    Bármely hal méretét, amint az 1. ábra mutatja, az orrcsúcstól a farokúszó végéig kell mérni.

    2.

    A norvég homárt (Nephrops norvegicus) a 2. ábrán bemutatott módon kell mérni:

    —

    vagy a páncél hossza alapján, a középvonallal párhuzamosan, a szem végétől a páncél hátsó szélének középpontjáig, vagy

    —

    a teljes hossz alapján, az orr (rostrum) csúcsától a farokpáncél (telson) hátsó végéig, a sörtéket nem beleszámítva.

    A norvég homár leválasztott farka esetében az első szelvény elülső felétől a farokvég túlsó széléig, a sörte nélkül kell megmérni. A farkat kiegyenesítve, de nem kihúzva kell mérni, a hát felőli oldalon.

    3.

    A Skagerrak vagy Kattegat kivételével az Északi-tengerből származó homár (Homarus gammarus) méretét a 3. ábrán bemutatott módon kell meghatározni: a páncél hossza alapján, a középvonallal párhuzamosan, bármelyik szemgödör hátsó szélétől a páncél legtávolabbi széléig.

    4.

    A Skagerrakból vagy a Kattegatból származó homár (Homarus gammarus) méretét a 3. ábrán bemutatott módon kell meghatározni:

    —

    vagy a páncél hossza alapján, a középvonallal párhuzamosan, a szem végétől a páncél hátsó szélének középpontjáig, vagy

    —

    a teljes hossz alapján, az orr (rostrum) csúcsától a farokpáncél (telson) hátsó végéig, a sörtéket nem beleszámítva.

    5.

    A langusztafélék (Palinurus spp.) méretét, amint a 4. ábra mutatja, a páncél hossza alapján, a középvonallal párhuzamosan, az orr (rostrum) csúcsától a páncél hátsó szélének középpontjáig kell meghatározni.

    6.

    A kagylók méretét, amint az 5. ábra mutatja, a héj legszélesebb részén kell meghatározni.

    7.

    A nagy tengeripók (Maja squinado) méretét a 6. ábra szerint, a páncél hossza alapján a páncél szélétől a rostrumok között a páncél túlsó végéig vezető középvonal mentén kell meghatározni.

    8.

    A nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) méretét a 7. ábra szerint, a páncél legnagyobb szélességénél, a páncél elülső-hátulsó középvonalára merőlegesen kell meghatározni.

    9.

    A közönséges kürtcsiga (Buccinum spp.) méretét a 8. ábra szerint, a csigaház hossza mentén kell meghatározni.

    10.

    A kardhal (Xiphias gladius) mérete, a 9. ábra szerint, az alsó állkapocstól a farok tövéig mért hossz.

    1. ábra Halak

    Image 1

    2. ábra Norvég homár

    (Nephrops norvegicus)

    Image 2

    3. ábra Homár

    (Homarus gammarus)

    Image 3

    4. ábra Langusztafélék

    (Palinurus spp.)

    Image 4

    5. ábra Kagylók

    Image 5

    6. ábra Nagy tengeripók

    (Maja squinado)

    Image 6

    7. ábra Nagy tarisznyarák

    (Cancer pagurus)

    Image 7

    8. ábra Közönséges kürtcsigák

    (Buccinum spp.)

    Image 8

    9. ábra Kardhal

    (Xiphias gladius)

    Image 9

    V. melléklet

    ÉSZAKI-TENGER (1)

    A. RÉSZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméretek

    Faj

    Északi-tenger

    Közönséges tőkehal (Gadus morhua)

    35 cm

    Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)

    30 cm

    Fekete tőkehal (Pollachius virens)

    35 cm

    Sávos tőkehal (Pollachius pollachius)

    30 cm

    Szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

    27 cm

    Rombuszhalak (Lepidorhombus spp.)

    20 cm

    Nyelvhalak (Solea spp.)

    24 cm

    Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)

    27 cm

    Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)

    27 cm

    Északi menyhal (Molva molva)

    63 cm

    Kék menyhal (Molva dypterygia)

    70 cm

    Norvég homár (Nephrops norvegicus)

    teljes hossz: 85 mm, páncélhossz: 25 mm norvéghomár-farok: 46 mm

    Makrélák (Scomber spp.)

    30 cm (5)

    Hering (Clupea harengus)

    20 cm (5)

    Fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

    15 cm (5)

    Szardella (Engraulis encrasicolus)

    12 cm vagy 90 egyed/kg (5)

    Farkassügér (Dicentrarchus labrax)

    42 cm

    Szardínia (Sardina pilchardus)

    11 cm (5)

    Homár (Homarus gammarus)

    87 mm (páncélhossz)

    Nagy tengeripók (Maja squinado)

    120 mm

    Csíkos fésűkagylók (Chlamys spp.)

    40 mm

    Ráncos vénuszkagyló (Ruditapes decussatus)

    40 mm

    Kis vénuszkagyló (Venerupis pullastra)

    38 mm

    Japán (Manilla) kagyló (Venerupis philippinarum)

    35 mm

    Vénuszkagyló (Venus verrucosa)

    40 mm

    Pénzkagyló (Callista chione)

    6 cm

    Palloskagylók (Ensis spp.)

    10 cm

    Vaskos vájókagyló (Spisula solida)

    25 mm

    Ugrókagylók (Donax spp.)

    25 mm

    Hüvelykagyló (Pharus legumen)

    65 mm

    Közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum)

    45 mm

    Polip (Octopus vulgaris)

    750 gr

    Languszták (Palinurus spp.)

    95 mm (páncélhossz)

    Piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris)

    22 mm (páncél hossza)

    Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)

    140 mm (2)  (3)  (4)

    Fésűkagyló (Pecten maximus)

    100 mm

    Közönséges tőkehal (Gadus morhua)

    30 cm

    Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)

    27 cm

    Fekete tőkehal (Pollachius virens)

    30 cm

    Sávos tőkehal (Pollachius pollachius)

    —

    Szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

    30 cm

    Rombuszhalak (Lepidorhombus spp.)

    25 cm

    Nyelvhalak (Solea spp.)

    24 cm

    Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)

    27 cm

    Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)

    23 cm

    Északi menyhal (Molva molva)

    —

    Kék menyhal (Molva dypterygia)

    —

    Norvég homár (Nephrops norvegicus)

    teljes hossz: 105 mm

    Norvéghomár-farok: 59 mm

    páncélhossz: 32 mm

    Makrélák (Scomber spp.)

    20 cm (5)

    Hering (Clupea harengus)

    18 cm (5)

    Fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

    15 cm (5)

    Homár (Homarus gammarus)

    teljes hossz: 220 mm

    páncélhossz: 78 mm

    B. RÉSZ

    Szembőség

    1.   A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei

    1.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 120 mm-es, illetve a Skagerrakban és a Kattegatban legalább 90 mm-es szembőséget kell alkalmazniuk (6).

    1.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és az 1.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak az Északi-tengeren, valamint a Skagerrakban és Kattegatban, feltéve, hogy:

    i.

    megfelelnek az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeknek, a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 20 %-át; vagy

    ii.

    a szelektivitást érintő, olyan egyéb módosítások kerülnek alkalmazásra, amelyeket a HTMGB egy vagy több tagállam kérésére értékelt, a Bizottság pedig jóváhagyott. A szelektivitást érintő, említett módosításoknak a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal esetében a 120 mm-es szembőséggel legalább megegyező szelektivitási jellemzőket kell biztosítaniuk.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 100 mm (7)

    Északi-tenger, az é. sz. 57° 30′-től délre

    A sima lepényhal és a nyelvhal célzott halászata feszítőlapos vonóhálóval, merevítőrudas vonóhálóval és kerítőhálóval. A halászeszközre egy legalább 90 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt kell felszerelni.

    Legalább 80 mm (7)

    ICES 4b és 4c körzet

    Nyelvhalra irányuló célzott halászat merevítőrudas vonóhálóval. A háló elülső részének felső felébe egy legalább 180 mm-es szembőségű hálómezőt kell felszerelni.

    A vékonybajszú tőkehal, a makréla és a fogási korlátok hatálya alá nem tartozó fajok célzott halászata fenékvonóhálókkal. A halászeszközre egy legalább 80 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt kell felszerelni.

    Legalább 80 mm

    Északi-tenger

    A norvég homár (Nephrops norvegicus) célzott halászata. A halászeszközre egy legalább 120 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt, vagy egy legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot vagy azzal egyenértékű szelektáló eszközt kell felszerelni.

    A fogási korlátok hatálya alá nem tartozó olyan fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban. A halászeszközre egy legalább 80 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt kell felszerelni.

    A valódi rájafélék célzott halászata.

    Legalább 80 mm

    ICES 4c körzet

    A nyelvhal célzott halászata feszítőlapos vonóhálóval. A halászeszközre egy legalább 80 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt kell felszerelni.

    Legalább 70 mm (négyzetes hálószem) vagy 90 mm (rombusz alakú hálószem)

    Skagerrak és a Kattegat

    A norvég homár (Nephrops norvegicus) célzott halászata. A halászeszközre egy legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot vagy azzal egyenértékű szelektáló eszközt kell felszerelni.

    Legalább 40 mm

    Egész terület

    A tintahal célzott halászata (Lolignidae, Ommastrephidae)

    Legalább 35 mm

    Skagerrak és Kattegat

    A norvég garnéla (Pandalus borealis) célzott halászata. A halászeszközre egy legfeljebb 19 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot vagy azzal egyenértékű szelektáló eszközt kell felszerelni.

    Legalább 32 mm

    Az egész terület, Skagerrak és Kattegat kivételével

    A norvég garnéla (Pandalus borealis) célzott halászata. A halászeszközre egy legfeljebb 19 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot vagy azzal egyenértékű szelektáló eszközt kell felszerelni.

    Legalább 16 mm

    Egész terület

    Olyan kis méretű nyílt vízi fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban.

    A norvég tőkehal célzott halászata. A norvég tőkehal halászatában használt halászeszközökre egy legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot kell felszerelni.

    A homoki garnéla és a rózsás garnéla célzott halászata. A halászeszközre a nemzeti vagy regionális szintű szabályokkal összhangban szeparáló vonóhálót vagy szelektáló rácsot kell felszerelni.

    Kevesebb mint 16 mm

    Egész terület

    A homoki angolna célzott halászata.

    2.   A statikus hálók és az eresztőhálók szembőségének alapméretei

    2.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 120 mm-es szembőséget kell alkalmazniuk.

    2.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és a 2.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak az Északi-tengeren, valamint a Skagerrakban és Kattegatban, feltéve, hogy megfelelnek az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeknek, a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 20 %-át.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 100 mm

    Egész terület

    A foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a közönséges lepényhal és a farkassügér célzott halászata

    Legalább 90 mm

    Egész terület

    A lepényhal-alakúak és a fogási korlátok hatálya alá nem tartozó olyan fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    Legalább 50 mm

    Egész terület

    Olyan kis méretű nyílt vízi fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    C. RÉSZ

    Tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó területek

    1.   Az ICES 4a és 4b körzetben a homoki angolna védelmében halászati tilalom hatálya alá vont területek

    1.1.

    		 Homoki angolnára tilos bármilyen, 32 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel rendelkező vontatott halászeszközzel halászni az Anglia és Skócia keleti partvonala által és a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:

    —

    Anglia keleti partján az é. sz. 55° 30′-nél lévő pont

    —

    é. sz. 55° 30′, ny. h. 01° 00′

    —

    é. sz. 58° 00′, ny. h. 01° 00′

    —

    é. sz. 58° 00′, ny. h. 02° 00′

    —

    Skócia keleti partján a ny. h. 02° 00′-nél lévő pont.

    1.2.

    		 A tudományos célú halászat engedélyezett a területen előforduló homokiangolna-állomány és a halászati tilalom hatásának figyelemmel kísérése érdekében.

    2.   Az ICES 4 alterületen a sima lepényhal fiatal egyedeinek védelmében halászati tilalom hatálya alá vont területek

    2.1.

    		 A 8 m teljes hosszúságot meghaladó hajók számára tilos bármiféle fenékvonóhálót, merevítőrudas vonóhálót, dán kerítőhálót vagy hasonló vontatott halászeszközt használni a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat loxodromákkal sorrendben összekötő vonallal határolt területeken:

    a)

    Franciaországnak az é. sz. 51° 00′-től északra fekvő partszakaszán, Belgium partjain, valamint Hollandiának az é. sz. 53° 00′-ig terjedő partszakaszán az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldön belüli terület;

    b)

    következő koordinátákat összekötő vonallal határolt terület:

    c)

    Dánia nyugati partján az é. sz. 57° 00′-en lévő pont;

    —

    é. sz. 57° 00′, k. h. 7° 15′

    —

    é. sz. 55° 00′, k. h. 7° 15′

    —

    é. sz. 55° 00′, k. h. 7° 00′

    —

    é. sz. 54° 30′, k. h. 7° 00′

    —

    é. sz. 54° 30′, k. h. 7° 30′

    —

    é. sz. 54° 00′, k. h. 7° 30′

    —

    é. sz. 54° 00′, k. h. 6° 00′

    —

    é. sz. 53° 50′, k. h. 6° 00′

    —

    é. sz. 53° 50′, k. h. 5° 00′

    —

    é. sz. 53° 30′, k. h. 5° 00′

    —

    é. sz. 53° 30′, k. h. 4° 15′

    —

    é. sz. 53° 00′, k. h. 4° 15′

    —

    Hollandia partján az é. sz. 53° 00′-en lévő pont

    —

    Dánia nyugati partján az é. sz. 57° 00′-től a hirtshalsi világítótoronyig terjedő partszakasz mentén az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldön belüli terület.

    2.2.

    		 A 2.1. pontban említett területen a következő hajók halászhatnak:

    a)

    fenékvonóhálót vagy dán kerítőhálót használó hajók, amelyek motorteljesítménye nem haladja meg 221 kW-ot,

    b)

    páros fenékvonóhálóval párban halászó hajók, amelyek együttes motorteljesítménye semmikor nem haladja meg a 221 kW-ot,

    c)

    a 221 kW-nál nagyobb motorteljesítményű hajók használhatnak fenékvonóhálót vagy dán kerítőhálót, azok a párban halászó hajók pedig, amelyek együttes motorteljesítménye meghaladja a 221 kW-ot, használhatnak páros fenékvonóhálót azzal a feltétellel, hogy nem halásznak célzottan sima lepényhalra és nyelvhalra, és megfelelnek a szembőségre vonatkozóan az e melléklet B. részében előírt szabályoknak.

    2.3.

    		 Amennyiben a 2.2. pont a) alpontjában említett hajók merevítőrudas vonóhálót használnak, a merevítőrúd hossza, vagy az egyes rudak hosszának összegeként számított, a kombinált merevítőrudas vonóhálók összesített hossza nem haladhatja meg a kilenc métert, illetve nem lehet 9 m-nél hosszabbra meghosszabbítható, kivéve, ha az érintett hajók 16 és 31 mm közötti szembőségű hálót használnak. Az elsődleges tevékenységként homoki garnélákra (Crangon crangon) halászó halászhajók számára engedélyezett az olyan merevítőrudas vonóháló használata, amelynél az egyes rudak összegeként számított összesített rúdhossz meghaladja a 9 m-t, feltéve, hogy az érintett hajó 80 és 99 mm közötti szembőségű hálót használ és kiegészítő halászati engedélyt adtak ki számára.

    2.4.

    		 A 2.1. pontban említett területen való halászatra feljogosított hajókról jegyzéket kell összeállítani, amelyet az egyes tagállamoknak el kell küldeniük a Bizottság számára. A 2.2. pont a) alpontjában említett és a jegyzéken szereplő hajók teljes motorteljesítménye nem haladhatja meg az egyes tagállamoknak az 1998. január 1-jén meglévő összes nyilvántartott motorteljesítményét. A feljogosított halászhajóknak az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban kiállított halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

    3.   A merevítőrudas vonóhálóknak az Egyesült Királyság partjától számított 12 tengeri mérföldes sávban történő használatára vonatkozó korlátozások

    3.1.

    		 A hajóknak tilos bármilyen merevítőrudas vonóhálót használni az Egyesült Királyság partjánál a parti tenger mérésének alapját képező alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldes távolságon belül.

    3.2.

    		 A 3.1. ponttól eltérve a meghatározott területen belül engedélyezett a merevítőrudas vonóhálóval folytatott halászat, amennyiben:

    —

    a hajó motorteljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, teljes hosszúsága pedig nem haladja meg a 24 m-t, valamint

    —

    a rúdhossz vagy az egyes rudak összegeként számított összesített rúdhossz nem haladja meg a 9 m-t, vagy nem hosszabbítható meg 9 m-nél hosszabbra, kivéve a homoki garnélarák (Crangon crangon) 31 mm-nél kisebb szembőségű hálóval folytatott célzott halászatát.

    4.   A spratthalászatnak a hering védelmében történő korlátozása az ICES 4b körzetben

    A WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területeken a következő időszakokban tilos bármilyen, 32 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel rendelkező vontatott halászeszközzel vagy 30 mm-nél kisebb szembőségű statikus hálóval halászni:

    —

    január 1. és március 31., valamint október 1. és december 31. között a ICES 39E8-as statisztikai területen. E rendelet alkalmazásában ezt az ICES-területet az Egyesült Királyság keleti partjától az é. sz. 55° 00′ mentén kelet felé a ny. h. 1° 00′-en lévő pontig tartó, onnan észak felé az é. sz. 55° 30′-en lévő pontig, onnan pedig nyugat felé, az Egyesült Királyság partjáig tartó vonal határolja,

    —

    január 1. és március 31., valamint október 1. és december 31. között a Moray Firth ny. h. 3° 30′-től nyugatra lévő belső vizein és a Firth of Forth ny. h. 3° 00′-től nyugatra eső belső vizein,

    —

    július 1. és október 31. között a következő pontokkal határolt területen:

    —

    Dánia nyugati partján az é. sz. 55° 30′-en lévő pont

    —

    é. sz. 55° 30′, k. h. 7° 00′

    —

    é. sz. 57° 00′, k. h. 7° 00′

    —

    Dánia nyugati partján az é. sz. 57° 00′-en lévő pont.

    5.   Különös rendelkezések az ICES 3a körzetben lévő Skagerrak és Kattegat tekintetében

    5.1.

    		 Tilos merevítőrudas vonóhálóval halászni a Kattegatban.

    5.2.

    		 Az uniós hajóknak tilos lazacot és tengeri pisztrángot halászniuk, fedélzeten tartaniuk, átrakniuk, kirakodniuk, tárolniuk, értékesíteniük, eladásra kiállítaniuk vagy felkínálniuk.

    5.3.

    		 Július 1-jétől szeptember 15-ig tilos a 32 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel rendelkező vontatott halászeszközök használata az alapvonalaktól mért három tengeri mérföldön belüli vizeken a Skagerrakban és a Kattegatban, kivéve a nagy garnélarák (Pandalus borealis) célzott halászatát. A csaliként való felhasználásra szánt anyaangolna (Zoarces viviparus), gébfélék (Gobiidae) vagy sárkányfejű halak (Cottus spp.) célzott halászatára bármilyen szembőségű hálók használhatók.

    6.   Statikus hálók használata az ICES 3a és 4a körzetben

    6.1.

    		 A 9. cikk (7) bekezdésének a) pontjával összhangban és az e melléklet B. részének 2. pontjától eltérve az alábbi halászeszközök használata engedélyezett a térkép szerint 600 m-nél sekélyebb vizekben:

    —

    szürke tőkehal célzott halászatára használt, legalább 100 mm-es szembőségű és legfeljebb 100 hálószem mélységű, fenéken rögzített kopoltyúhálók, amennyiben a hajónként telepített hálók összesített hossza nem haladja meg a 25 km-t, és a maximális merítési idő 24 óra,

    —

    ördöghalfélék célzott halászatára használt, legalább 250 mm-es szembőségű és legfeljebb 15 hálószem mélységű állítóhálók, amennyiben a telepített hálók összesített hossza nem haladja meg a 100 km-t, és a maximális merítési idő 72 óra.

    6.2.

    		 Az (EU) 2016/2336 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) I. mellékletében felsorolt mélytengeri cápákra tilos célzottan halászni a térkép szerint 600 m-nél sekélyebb vizekben. Az e rendelet és más uniós jogszabályok értelmében halászati tilalom hatálya alá tartozó mélytengeri cápák véletlenül kifogott egyedeit nyilvántartásba kell venni, a lehető legnagyobb mértékben óvni kell a sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe. A fogási korlátok hatálya alá tartozó mélytengeri cápák egyedeit a fedélzeten kell tartani. Az ilyen fogásokat ki kell rakodni és bele kell számítani a kvótába. Azokban a helyzetekben, amikor az érintett tagállamnak nincs rendelkezésre álló kvótája vagy a rendelkezésére álló kvóta nem elegendő, a Bizottság az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke (5) bekezdésének alkalmazásához folyamodhat. Amennyiben a mélytengeri cápák tagállami hajók általi véletlen fogásai meghaladják a 10 tonnát, a szóban forgó hajók többé nem vehetik igénybe a 6.1. pont szerinti eltérést.

    D. RÉSZ

    Elektromos vonóháló használata az ICES 4b és 4c körzetben

    1.

    		 2021. július 1-jétől az összes uniós vízben tilos elektromos vonóhálóval halászni.

    2.

    		 A 2021. június 30-ig tartó átmeneti időszakban az ICES 4b és 4c körzetben továbbra is engedélyezett az elektromos vonóhálóval folytatott halászat, amennyiben teljesülnek az e részben meghatározott feltételek, valamint az e rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a felhasznált elektromos impulzusok jellemzői tekintetében, továbbá a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat loxodromákkal összekötő vonaltól délre fekvő területeken érvényben lévő ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedések tekintetében meghatározott feltételek:

    —

    az Egyesült Királyság keleti partján az é. sz. 55°-on lévő pont

    —

    onnan kelet felé az é. sz. 55°, k. h. 5°-ig

    —

    onnan észak felé az é. sz. 56°-ig

    —

    onnan kelet felé a Dánia nyugati partján az é. sz. 56°-án lévő pontig.

    A következő feltételeknek kell teljesülniük:

    a)

    a merevítőrudas vonóhálót használó flotta tagállamonként legfeljebb 5 %-a halászik elektromos vonóháló segítségével;

    b)

    az egyes merevítőrudas vonóhálók által felhasználható, kilowattban kifejezett elektromos áram maximális értéke legfeljebb a merevítőrúd méterben megadott hosszának 1,25-szöröse;

    c)

    az elektródák közötti tényleges feszültség legfeljebb 15 V;

    d)

    a hajó olyan számítógép-vezérlésű kezelőrendszerrel van felszerelve, amely legalább az utolsó 100 hálókivetés tekintetében rögzíti a vonóhálók által felhasznált elektromos áram maximális értékét és az elektródák közötti tényleges feszültséget. A számítógép-vezérlésű kezelőrendszerhez illetéktelen személy nem férhet hozzá;

    e)

    az alín elülső részén tilos ijesztőláncot használni.

    3.

    		 Ezen időszak alatt nem adhatók ki új jogosítványok hajók részére.

    4.

    		 A tagállamok 2021. június 30-ig a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó, az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföld távolságig terjedő vizeken megkülönböztetésmentes intézkedéseket hozhatnak az elektromos vonóháló használatának korlátozására vagy betiltására. A tagállamok az e pont alapján bevezetett intézkedésekről értesítik a Bizottságot és az érintett tagállamokat.

    5.

    		 Ha a parti tagállam a hajó lobogója szerinti tagállamtól azt kéri, az elektromos vonóhálót használó hajó parancsnoka – az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 12. cikkével összhangban – a halászati műveletek végzésének ideje alatt köteles felvenni a fedélzetre a parti tagállam által küldött megfigyelőt.

    (1)  E melléklet alkalmazásában:

    —

    a Kattegatot északon a skageni és a tistlarnai világítótorony, illetve a svéd tengerpart legközelebbi pontja között húzott vonal határolja, délen pedig a Hasenoere-től Gniben-fokig, a Korshage-tól Spodsbjergig és a Gilbjergtől Kullenig húzódó vonal,

    —

    a Skagerrakot nyugaton a hanstholmi világítótoronytól a lindesnesi világítótoronyig, délen a skageni világítótoronytól a tistlarnai világítótoronyig, illetve onnan a svéd tengerpart legközelebbi pontjáig húzódó vonal határolja,

    —

    az Északi-tenger magában foglalja az ICES 4 alterületet, a mellette lévő, az é. sz. 64°-tól délre elhelyezkedő ICES 2a körzetet, és az ICES 3a körzetnek azt a részét, amelyet nem tartalmaz a Skagerraknak a második francia bekezdésben foglalt meghatározása.

    (2)  Az ICES 4a körzet uniós vizein. Az ICES 4b és 4c körzetekben az alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret 130 mm.

    (3)  Az ICES 4b és 4c körzet azon része tekintetében, amelyet az Anglia partján az é. sz. 53°28′22″, k. h. 0°09′24″-nél található ponttól az é. sz. 53°28′22″, k. h. 0°22′24″-nél található pontig (az Egyesült Királyság 6 tengeri mérföldes határa) húzott egyenes vonal és az é. sz. 51°54′06″, k. h. 1°30′30″-nél lévő ponttól az Anglia partján az é. sz. 51°55′48″, k. h. 1°17′00″-nél található pontig húzott egyenes vonal határol, az alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret 115 mm.

    (4)  A csapdákkal és kosarakkal kifogott nagy tarisznyarákok esetében a fogás össztömegének legfeljebb 1 %-a állhat leválasztott ollókból. Más halászeszközzel fogott nagy tarisznyarákok esetében legfeljebb 75 kg tömegű leválasztott olló rakodható ki.

    (5)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkétől eltérve a szardínia, a szardella, a hering, a fattyúmakréla és a makréla minimális állományvédelmi referenciaméretei nem alkalmazandók minden egyes említett faj fedélzeten tartott teljes fogásai élőtömegének 10 %-áig.

    A minimális állományvédelmi referenciaméret alatti szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla százalékos arányát a fedélzeten lévő összes tengeri élőlény élősúlya szerint válogatás után vagy kirakodáskor kell kiszámítani.

    A százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján számítható ki. A 10 %-os határt átrakáskor, kirakodáskor, szállításkor, raktározáskor, kiállításkor és értékesítéskor is tilos meghaladni.

    (6)  Skagerrak és Kattegat alkörzetben a halászeszközre egy rombusz alakú, legalább 270 mm-es szembőségű vagy egy négyzetes hálószemekből álló, legalább 140 mm-es szembőségű felső hálómezőt kell felszerelni. Kattegat alkörzetben egy legalább 120 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt lehet felszerelni (a vonóhálókra az október 1-jétől december 31-ig tartó időszakban, a kerítőhálókra pedig az augusztus 1-jétől október 31-ig tartó időszakban).

    (7)  A halászhajóknak tilos 32 és 99 mm közötti szembőségű merevítőrudas vonóhálót használniuk a következő pontokat összekötő vonaltól északra: az Egyesült Királyság keleti partvonalán az é. sz. 55°-on lévő pont, onnan keletre az é. sz. 55°, k. h. 5°, onnan északra az é. sz. 56°, és onnan keletre Dánia nyugati partvonalán az é. sz. 56°-on lévő pont. Tilos 32 és 119 mm közötti szembőségű merevítőrudas vonóhálót használni az ICES 2a körzetben és az ICES 4 alterületnek az é. sz. 56° 00′-től északra eső részén.

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2336 rendelete (2016. december 14.) a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2016.12.23., 1. o.).

    (9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

    VI. MELLÉKLET

    ÉSZAKNYUGATI VIZEK

    A. RÉSZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméretek

    Faj

    Egész terület

    Közönséges tőkehal (Gadus morhua)

    35 cm

    Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)

    30 cm

    Fekete tőkehal (Pollachius virens)

    35 cm

    Sávos tőkehal (Pollachius pollachius)

    30 cm

    Szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

    27 cm

    Rombuszhalak (Lepidorhombus spp.)

    20 cm

    Nyelvhalak (Solea spp.)

    24 cm

    Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)

    27 cm

    Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)

    27 cm

    Északi menyhal (Molva molva)

    63 cm

    Kék menyhal (Molva dypterygia)

    70 cm

    Norvég homár (Nephrops norvegicus) Norvéghomár-farok

    teljes hossz: 85 mm páncélhossz: 25 mm (1) 46 mm (2)

    Makrélák (Scomber spp.)

    20 cm (6)

    Hering (Clupea harengus)

    20 cm (6)

    Fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

    15 cm (6)

    Szardella (Engraulis encrasicolus)

    12 cm vagy kg-ként 90 egyed (6)

    Farkassügér (Dicentrarchus labrax)

    42 cm

    Szardínia (Sardina pilchardus)

    11 cm (6)

    Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

    33 cm

    Homár (Homarus gammarus)

    87 mm

    Nagy tengeripók (Maja squinado)

    120 mm

    Csíkos fésűkagylók (Chlamys spp.)

    40 mm

    Ráncos vénuszkagyló (Ruditapes decussatus)

    40 mm

    Kis vénuszkagyló (Venerupis pullastra)

    38 mm

    Japán (Manilla) kagyló (Venerupis philippinarum)

    35 mm

    Vénuszkagyló (Venus verrucosa)

    40 mm

    Pénzkagyló (Callista chione)

    6 cm

    Palloskagylók (Ensis spp.)

    10 cm

    Vaskos vájókagyló (Spisula solida)

    25 mm

    Ugrókagylók (Donax spp.)

    25 mm

    Hüvelykagyló (Pharus legumen)

    65 mm

    Közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum)

    45 mm

    Polip (Octopus vulgaris)

    750 gr

    Languszták (Palinurus spp.)

    95 mm

    Piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris)

    22 mm (páncél hossza)

    Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)

    140 mm (3)  (4)

    Fésűkagyló (Pecten maximus)

    100 mm (5)

    A a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla százalékos arányát a fedélzeten lévő összes tengeri élőlény élősúlya szerint válogatás után vagy kirakodáskor kell kiszámítani.

    A százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján számítható ki. A 10 %-os határt átrakáskor, kirakodáskor, szállításkor, raktározáskor, kiállításkor és értékesítéskor is tilos meghaladni.

    B. RÉSZ

    Szembőség

    1.   A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei

    1.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 120 mm-es (7), illetve az ICES 7b–7k alterületen legalább 100 mm-es szembőséget kell alkalmazniuk.

    1.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és az 1.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak az északnyugati vizeken, feltéve, hogy:

    i.

    megfelelnek az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeknek, a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 20 %-át; vagy

    ii.

    a szelektivitást érintő, olyan egyéb módosítások kerülnek alkalmazásra, amelyeket a HTMGB egy vagy több tagállam kérésére értékelt, a Bizottság pedig jóváhagyott. A szelektivitást érintő, említett módosításoknak a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal esetében a 120 mm-es szembőséggel, illetve az ICES 7b–7k alterületen a 100 mm-es szembőséggel legalább megegyező szelektivitási jellemzőket kell biztosítaniuk.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 80 mm (8)

    ICES 7 alterület

    A szürke tőkehal, a szárnyas rombuszhal és az ördöghal, vagy a vékonybajszú tőkehal, a makréla és a fogási korlátok hatálya alá nem tartozó olyan fajok célzott halászata fenékvonóhálóval, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban. A halászeszközre egy legalább 120 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt kell felszerelni (11)  (14).

    A nyelvhal és a fogási korlátok hatálya alá nem tartozó fajok célzott halászata feszítőlapos vonóhálóval. A halászeszközre egy legalább 80 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt kell felszerelni (11).

    Legalább 80 mm

    Egész terület

    A norvég homár (NEPHROPS NORVEGICUS) célzott halászata (10). A halászeszközre egy legalább 120 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálómezőt vagy egy legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot vagy azzal egyenértékű szelektáló eszközt kell felszerelni.

    Legalább 80 mm

    ICES 7a, 7b, 7d, 7e, 7f, 7 g, 7h és 7j körzet

    Nyelvhalra irányuló célzott halászat merevítőrudas vonóhálóval. A háló elülső részének felső felébe egy legalább 180 mm-es szembőségű hálómezőt (13) kell felszerelni.

    Legalább 80 mm

    ICES 7d és 7e körzet

    A vékonybajszú tőkehal, a makréla és a fogási korlátok hatálya alá nem tartozó olyan fajok célzott halászata fenékvonóhálóval, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban.

    Legalább 40 mm

    Egész terület

    A tintahal célzott halászata (Lolignidae, Ommastrephidae)

    Legalább 16 mm

    Egész terület

    Olyan kis méretű nyílt vízi fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban.

    A homoki garnéla és a rózsás garnéla célzott halászata. A halászeszközre a nemzeti szintű szabályokkal összhangban szeparáló vonóhálót vagy szelektáló rácsot kell felszerelni.

    Kevesebb, mint 16 mm

    Egész terület

    A homoki angolna célzott halászata

    2.   A statikus hálók és az eresztőhálók szembőségének alapméretei

    2.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 120 mm-es szembőséget kell (15).

    2.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és a 2.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak az északnyugati vizeken, feltéve, hogy betartják az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeket, a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 20 %-át.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 100 mm (16)

    Egész terület

    A lepényhal-alakúak és a fogási korlátok hatálya alá nem tartozó olyan fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    A vékonybajszú tőkehal, a közönséges lepényhal és a farkassügér célzott halászata

    Legalább 50 mm

    Egész terület

    Olyan kis méretű nyílt vízi fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    A sávos vörösmárna célzott halászata

    3.

    		 E részt a 2018/2034/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (17) sérelme nélkül kell alkalmazni, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó halászat tekintetében.

    C. RÉSZ

    Tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó területek

    1.   Az ICES 6a körzetben a közönséges tőkehal védelmében halászati tilalom hatálya alá vont terület

    Évente január 1-jétől március 31-ig és október 1-jétől december 31-ig tilos vontatott halászeszközzel vagy statikus hálóval halászati tevékenységet folytatni a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat loxodromákkal sorrendben összekötő vonallal határolt területen:

    —

    é. sz. 55° 25′, ny. h. 7° 07′

    —

    é. sz. 55° 25′, ny. h. 7° 00′

    —

    é. sz. 55° 18′, ny. h. 6° 50′

    —

    é. sz. 55° 17′, ny. h. 6° 50′

    —

    é. sz. 55° 17′, ny. h. 6° 52′

    —

    é. sz. 55° 25′, ny. h. 7° 07′

    2.   Az ICES 7f és 7 g körzetben a közönséges tőkehal védelmében halászati tilalom hatálya alá vont terület

    2.1.

    		 Minden év február 1-jétől március 31-ig tilos halászati tevékenységet folytatni a következő ICES statisztikai négyszögekben: 30E4, 31E4, 32E3. Ez a tilalom nem alkalmazandó az alapvonaltól számított 6 tengeri mérföldes sávban.

    2.2.

    		 A meghatározott területeken és időszakokban engedélyezett a csapdákkal és kosarakkal folytatott halászati tevékenység a következő feltételek mellett:

    i.

    csapdákon és kosarakon kívül a fedélzeten nincs más halászeszköz, és

    ii.

    a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok járulékos fogásait kirakodják és beleszámítják a kvótába.

    2.3.

    		 Engedélyezett a kis méretű nyílt vízi fajoknak az 55 mm-nél kisebb szembőségű vontatott halászeszközökkel folytatott célzott halászata a következő feltételek mellett:

    i.

    a fedélzeten nincs 55 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű háló, és

    ii.

    a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok járulékos kirakodják és beleszámítják a kvótába.

    3.   Az ICES 7a körzetben a közönséges tőkehal védelmében halászati tilalom hatálya alá vont terület

    3.1.

    		 A február 14. és április 30. közötti időszakban minden évben tilos bármilyen fenékvonóhálót, kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót, továbbá bármilyen kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót, illetve bármilyen, horgokkal felszerelt halászeszközt használni az ICES 7a körzetnek azon a részén, amelyet Írország és Észak-Írország keleti partja, valamint a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorban összekötő vonalak határolnak:

    —

    Észak-Írországban az Ards-félsziget keleti partján az é. sz. 54° 30′-en lévő pont

    —

    é. sz. 54° 30′, ny. h. 04° 50′

    —

    é. sz. 53° 15′, ny. h. 04° 50′

    —

    Írország keleti partján az é. sz. 53° 15′-en lévő pont.

    3.2.

    		 Az 1. ponttól eltérve az ott említett területen és időszakban engedélyezett a fenékvonóhálók használata, feltéve, hogy az adott vonóhálókat felszerelték a HTMGB által ellenőrzött szelektáló eszközökkel.

    4.   A foltos tőkehal Rockall körüli védett területe az ICES 6 alterületen

    Tilos a halászat – kivéve a horogsorokkal folytatott halászatot – a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területeken:

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 15° 00′

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 00′

    —

    é. sz. 56° 30′, ny. h. 14° 00′

    —

    é. sz. 56° 30′, ny. h. 15° 00′

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 15° 00′

    5.   Az ICES 7c és 7k körzetben a norvég homár védelmében halászati tilalom hatálya alá vont terület

    5.1.

    		 Évente május 1. és május 31. között tilos a norvég homár (Nephrops norvegicus) és a hozzá kapcsolódó fajok (nevezetesen a közönséges tőkehal, a rombuszhalak, az ördöghalfélék, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal, a szürke tőkehal, a sima lepényhal, a sávos tőkehal, a fekete tőkehal, a valódirája-félék, a közönséges nyelvhal, a norvég menyhal, a kék menyhal, az északi menyhal és a tüskéscápa) célzott halászata a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:

    —

    é. sz. 52° 27′, ny. h. 12° 19′

    —

    é. sz. 52° 40′, ny. h. 12° 30′

    —

    é. sz. 52° 47′, ny. h. 12° 39,60′

    —

    é. sz. 52° 47′, ny. h. 12° 56′

    —

    é. sz. 52° 13,5′, ny. h. 13° 53,83′

    —

    é. sz. 51° 22′, ny. h. 14° 24′

    —

    é. sz. 51° 22′, ny. h. 14° 03′

    —

    é. sz. 52° 10′, ny. h. 13° 25′

    —

    é. sz. 52° 32′, ny. h. 13° 07,50′

    —

    é. sz. 52° 43′, ny. h. 12° 55′

    —

    é. sz. 52° 43′, ny. h. 12° 43′

    —

    é. sz. 52° 38,80′, ny. h. 12° 37′

    —

    é. sz. 52° 27′, ny. h. 12° 23′

    —

    é. sz. 52° 27′, ny. h. 12° 19′

    5.2.

    		 Az 5.1. pontban említett fajok szállításakor az 1224/2009/EK rendelet 50. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban engedélyezett a Porcupine-padon keresztül történő áthaladás.

    6.   Az ICES 6a körzet tekintetében a kék menyhal védelmére vonatkozó külön szabályok

    6.1.

    		 Évente március 1-jétől május 31-ig tilos a kék menyhal célzott halászata az ICES 6a körzetnek a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területein:

    A skót kontinentális talapzat széle

    —

    é. sz. 59° 58′, ny. h. 07° 00′

    —

    é. sz. 59° 55′, ny. h. 06° 47′

    —

    é. sz. 59° 51′, ny. h. 06° 28′

    —

    é. sz. 59° 45′, ny. h. 06° 38′

    —

    é. sz. 59° 27′, ny. h. 06° 42′

    —

    é. sz. 59° 22′, ny. h. 06° 47′

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 07° 15′

    —

    é. sz. 59° 07′, ny. h. 07° 31′

    —

    é. sz. 58° 52′, ny. h. 07° 44′

    —

    é. sz. 58° 44′, ny. h. 08° 11′

    —

    é. sz. 58° 43′, ny. h. 08° 27′

    —

    é. sz. 58° 28′, ny. h. 09° 16′

    —

    é. sz. 58° 15′, ny. h. 09° 32′

    —

    é. sz. 58° 15′, ny. h. 09° 45′

    —

    é. sz. 58° 30′, ny. h. 09° 45′

    —

    é. sz. 59° 30′, ny. h. 07° 00′

    —

    é. sz. 59° 58′, ny. h. 07° 00′

    A Rosemary-pad széle

    —

    é. sz. 60° 00′, ny. h. 11° 00′

    —

    é. sz. 59° 00′, ny. h. 11° 00′

    —

    é. sz. 59° 00′, ny. h. 09° 00′

    —

    é. sz. 59° 30′, ny. h. 09° 00′

    —

    é. sz. 59° 30′, ny. h. 10° 00′

    —

    é. sz. 60° 00′, ny. h. 10° 00′

    —

    é. sz. 60° 00′, ny. h. 11° 00′

    A tilalom nem vonatkozik a WGS84 koordinátarendszerben megadott következő pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területre:

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 10° 24′

    —

    é. sz. 59° 10′, ny. h. 10° 22′

    —

    é. sz. 59° 08′, ny. h. 10° 07′

    —

    é. sz. 59° 11′, ny. h. 09° 59′

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 09° 58′

    —

    é. sz. 59° 22′, ny. h. 10° 02′

    —

    é. sz. 59° 23′, ny. h. 10° 11′

    —

    é. sz. 59° 20′, ny. h. 10° 19′

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 10° 24′

    6.2.

    		 A kék menyhal legfeljebb hattonnás járulékos fogása a fedélzeten tartható és kirakodható. Ha egy hajó a kék menyhal tekintetében eléri a hattonnás küszöböt:

    a)

    köteles haladéktalanul abbahagyni a halászatot és elhagyni azt a területet, ahol éppen tartózkodik;

    b)

    a fogás kirakodásáig egyik területre sem léphet be újra;

    c)

    a tengerbe semmilyen mennyiségű kék menyhalat nem engedhet vissza.

    6.3.

    		 Évente február 15. és április 15. között tilos a fenékvonóhálók, horogsorok és statikus hálók használata a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalakkal határolt területen:

    —

    é. sz. 60° 58,76′, ny. h. 27° 27,32′

    —

    é. sz. 60° 56,02′, ny. h. 27° 31,16′

    —

    é. sz. 60° 59,76′, ny. h. 27° 43,48′

    —

    é. sz. 61° 03,00′, ny. h. 27° 39,41′

    —

    é. sz. 60° 58,76′, ny. h. 27° 27,32′

    7.   A makrélahalászatra vonatkozó korlátozások az ICES 7e, 7f, 7 g és 7h körzetben

    7.1.

    		 A WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területen tilos a 80 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel rendelkező vontatott halászeszközzel vagy az erszényes kerítőhálóval folytatott célzott makrélahalászat, kivéve, ha a makréla súlya nem haladja meg a fedélzeten lévő kifogott makréla és egyéb tengeri élőlények teljes élőtömegének 15 %-át:

    —

    az Egyesült Királyság déli partján a ny. h. 02° 00′-en lévő pont

    —

    é. sz. 49° 30′, ny. h. 2° 00′

    —

    é. sz. 49° 30′, ny. h. 7° 00′

    —

    é. sz. 52° 00′, ny. h. 7° 00′

    —

    az Egyesült Királyság nyugati partján az é. sz. 52° 00′-en lévő pont.

    7.2.

    		 Az 7.1. pontban meghatározott területen engedélyezett a halászat:

    —

    statikus hálóval és/vagy kézi horogsorral,

    —

    80 mm-nél nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval.

    7.3.

    		 A halászatra fel nem szerelt hajók, illetve olyan hajók számára, amelyekre makrélát raknak át, engedélyezett a 7.1. pontban meghatározott területen való tartózkodás.

    8.   A merevítőrudas vonóhálóknak az Egyesült Királyság és Írország partjától számított 12 tengeri mérföldes sávban történő használatára vonatkozó korlátozások

    8.1.

    		 Az ICES 5b körzetnek és az ICES 6 alterületnek az é. sz. 56°-tól északra eső részén tilos bármilyen, 100 mm-nél kisebb szembőségű merevítőrudas vonóhálót használni.

    8.2.

    		 A hajóknak tilos bármiféle merevítőrudas vonóhálót használni az Egyesült Királyság és Írország partjainál a parti tenger mérésének alapját képező alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldes távolságon belüli területeken.

    8.3.

    		 A meghatározott területen engedélyezett a merevítőrudas vonóhálóval folytatott halászat, amennyiben:

    —

    a hajó motorteljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, hosszúsága pedig nem haladja meg a 24 m-t, valamint

    —

    a rúdhossz vagy az egyes rudak összegeként számított összesített rúdhossz nem haladja meg a 9 m-t, vagy nem hosszabbítható meg 9 m-nél hosszabbra, kivéve a homoki garnéla (Crangon crangon) 31 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel rendelkező hálóval folytatott célzott halászatát.

    9.   Statikus hálók használata az ICES 5b, 6a, 6b, 7b, 7c, 7h, 7j és 7k körzetben

    9.1.

    		 A 9. cikk (7) bekezdésének a) pontjával összhangban és az e melléklet B. részének 2. pontjától eltérve az alábbi halászeszközök használata engedélyezett a térkép szerint 600 m-nél sekélyebb vizekben:

    —

    szürke tőkehal célzott halászatára használt, legalább 100 mm-es szembőségű és legfeljebb 100 hálószem mélységű, fenéken rögzített kopoltyúhálók, amennyiben a hajónként telepített hálók összesített hossza nem haladja meg a 25 km-t, és a maximális merítési idő 24 óra,

    —

    ördöghalfélék célzott halászatára használt, legalább 250 mm-es szembőségű és legfeljebb 15 hálószem mélységű, állítóhálók, amennyiben a telepített hálók összesített hossza nem haladja meg a 100 km-t, és a maximális merítési idő 72 óra.

    9.2.

    		 Az (EU) 2016/2336 rendelet I. mellékletében felsorolt mélytengeri cápákra tilos célzottan halászni a térkép szerint 600 m-nél sekélyebb vizekben. Az e rendelet és más uniós jogszabályok értelmében halászati tilalom hatálya alá tartozó mélytengeri cápák véletlenül kifogott egyedeit nyilvántartásba kell venni, a lehető legnagyobb mértékben óvni kell a sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe. A fogási korlátok hatálya alá tartozó mélytengeri cápák egyedeit a fedélzeten kell tartani. Az ilyen fogásokat ki kell rakodni és bele kell számítani a kvótába. Azokban a helyzetekben, amikor az érintett tagállamnak nincs rendelkezésre álló kvótája vagy a rendelkezésére álló kvóta nem elegendő, a Bizottság az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke (5) bekezdésének alkalmazásához folyamodhat. Amennyiben a mélytengeri cápák tagállami hajók általi véletlen fogásai meghaladják a 10 tonnát, a szóban forgó hajók többé nem vehetik igénybe a 9.1. pontban meghatározott eltéréseket.

    (1)  Az ICES 6a és 7a körzet tekintetében alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret a teljes hossz vonatkozásában 70 mm, a páncélhossz vonatkozásában pedig 20 mm.

    (2)  Az ICES 6a és 7a körzet tekintetében alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret 37 mm.

    (3)  Az ICES 7d, 7e és 7f körzet kivételével az ICES 5, 6 (az é. sz. 56°-tól délre) és 7 alterület uniós vizei tekintetében alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret 130 mm.

    (4)  A csapdákkal és kosarakkal kifogott nagy tarisznyarákok esetében a fogás össztömegének legfeljebb 1 %-a állhat leválasztott ollókból. Más halászeszközzel fogott nagy tarisznyarákok esetében legfeljebb 75 kg tömegű leválasztott olló rakodható ki.

    (5)  Az ICES 7a körzetnek az é. sz. 52° 30′-től északra eső része és az ICES 7d körzet tekintetében alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret 110 mm.

    (6)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkétől eltérve a szardínia, a szardella, a hering, a fattyúmakréla és a makréla minimális állományvédelmi referenciaméretei nem alkalmazandók minden egyes említett faj fedélzeten tartott teljes fogásai élősúlyának 10 %-áig.

    (7)  E rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően két év alatt fokozatosan kell bevezetni.

    (8)  Ez nem érinti a 494/2002/EK (9) bizottsági rendelet 5. cikkét.

    (9)  A Bizottság 494/2002/EK rendelete (2002. március 19.) az ICES III., IV., V., VI. és VII. alterület és az ICES VIII. a., b., d., e. körzet szürketőkehal-állományának helyreállítására vonatkozó kiegészítő technikai intézkedések megállapításáról (HL L 77., 2002.3.20., 8. o.).

    (10)  Az ICES 7a körzetben legalább 70 mm-es szembőség alkalmazandó az egyszerű halászfelszerelést használó hajók tekintetében.

    (11)  Ez nem érinti a 737/2012/EU (12) bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikkének (5) bekezdését.

    (12)  A Bizottság 737/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 14.) egyes állományoknak a Kelta-tengeren történő védelméről (HL L 218., 2012.8.15., 8. o.).

    (13)  Ez a rendelkezés nem alkalmazandó az ICES 7d körzet esetében.

    (14)  Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a vékonybajszú tőkehalnak, a makrélának és a fogási korlátok hatálya alá nem tartozó fajoknak az ICES 7d és 7e körzetben történő célzott halászata esetén.

    (15)  Ördöghal halászata esetén legalább 220 mm-es szembőség alkalmazandó. A sávos tőkehalnak és a szürke tőkehalnak az ICES 7d és 7e körzetben történő célzott halászatakor legalább 110 mm-es szembőség alkalmazandó.

    (16)  A 7d körzetben legalább 90 mm-es szembőség alkalmazandó.

    (17)  A Bizottság (EU) 2018/2034 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 18.) az északnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019-2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról (HL L 327., 2018.12.21., 8. o.).

    VII. MELLÉKLET

    DÉLNYUGATI VIZEK

    A. RÉSZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméretek

    Faj

    Egész terület

    Közönséges tőkehal (Gadus morhua)

    35 cm

    Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)

    30 cm

    Fekete tőkehal (Pollachius virens)

    35 cm

    Sávos tőkehal (Pollachius pollachius)

    30 cm

    Szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

    27 cm

    Rombuszhalak (Lepidorhombus spp.)

    20 cm

    Nyelvhalak (Solea spp.)

    24 cm

    Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)

    27 cm

    Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)

    27 cm

    Északi menyhal (Molva molva)

    63 cm

    Kék menyhal (Molva dypterygia)

    70 cm

    Norvég homár (Nephrops norvegicus)

    teljes hossz: 70 mm

    páncélhossz: 20 mm

    Norvéghomár-farok

    37 mm

    Makrélák (Scomber spp.)

    20 cm (6)

    Hering (Clupea harengus)

    20 cm (6)

    Fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

    15 cm (1)  (6)  (7)

    Szardella (Engraulis encrasicolus)

    12 cm vagy kilogrammonként 90 egyed (2)  (6)

    Farkassügér (Dicentrarchus labrax)

    36 cm

    Szardínia (Sardina pilchardus)

    11 cm (6)

    Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

    33 cm

    Homár (Homarus gammarus)

    87 mm

    Nagy tengeripók (Maja squinado)

    120 mm

    Csíkos fésűkagylók (Chlamys spp.)

    40 mm

    Ráncos vénuszkagyló (Ruditapes decussatus)

    40 mm

    Kis vénuszkagyló (Venerupis pullastra)

    38 mm

    Japán (Manilla) kagyló (Venerupis philippinarum)

    35 mm

    Vénuszkagyló (Venus verrucosa)

    40 mm

    Pénzkagyló (Callista chione)

    6 cm

    Palloskagylók (Ensis spp.)

    10 cm

    Vaskos vájókagyló (Spisula solida)

    25 mm

    Ugrókagylók (Donax spp.)

    25 mm

    Hüvelykagyló (Pharus legumen)

    65 mm

    Közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum)

    45 mm

    Polip (Octopus vulgaris)

    750 gr (3)

    Languszták (Palinurus spp.)

    95 mm

    Piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris)

    22 mm (páncél hossza)

    Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)

    140 mm (4)  (5)

    Fésűkagyló (Pecten maximus)

    100 mm

    B. RÉSZ

    Szembőség

    1.   A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei

    1.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 70 mm-es (8), (9) illetve az ICES 9a körzetben, a ny. h. 7°23′48″-től keletre legalább 55 mm-es szembőséget kell alkalmazniuk.

    1.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és a 2.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak a délnyugati vizeken, feltéve, hogy:

    i.

    megfelelnek az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeknek, a szürke tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 20 %-át; vagy

    ii.

    a szelektivitást érintő, olyan egyéb módosítások kerülnek alkalmazásra, amelyeket a HTMGB egy vagy több tagállam kérésére értékelt, a Bizottság pedig jóváhagyott. A szelektivitást érintő, említett módosításoknak a szürke tőkehal esetében a 70 mm-es szembőséggel, illetve az ICES 9a körzetben, a ny. h. 7°23′48″-től keletre az 55 mm-es szembőséggel legalább megegyező szelektivitási jellemzőket kell biztosítaniuk.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 55 mm

    Az egész terület, kivéve az ICES 9a körzetnek a nyugati hosszúság 7°23′48″-től keletre eső részét

    A fogási korlátok hatálya alá nem tartozó olyan fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    A nagyszemű vörösdurbincs célzott halászata

    A makréla, a fattyúmakréla és a kék puhatőkehal célzott halászata fenékvonóhálókkal

    Legalább 35 mm

    Egész terület

    A karcsú nyelvhal célzott halászata

    Legalább 55 mm

    ICES 9a körzet a ny. h. 7°23′48″-től nyugatra

    Rákok célzott halászata

    Legalább 16 mm

    Egész terület

    Olyan kis méretű nyílt vízi fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    Garnélák (Palaemon serratus, Crangon crangon) és tarisznyarák (Polybius henslowi) célzott halászata

    16 mm-nél kisebb

    Egész terület

    A homoki angolna célzott halászata

    2.   A statikus hálók és az eresztőhálók szembőségének alapméretei

    2.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 100 mm-es (10), illetve az ICES 8c körzetben és az ICES 9 alterületen legalább 80 mm-es szembőséget kell alkalmazniuk.

    2.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és a 2.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak a délnyugati vizeken, feltéve, hogy megfelelnek az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeknek, a szürke tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 20 %-át.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 80 mm

    Az egész terület, az ICES 8c körzet és az ICES 9 alterület kivételével

    A tengeri süllő, a vékonybajszú tőkehal, a nagy rombuszhal, az érdes lepényhal és a sávos tőkehal célzott halászata

    Legalább 60 mm

    Egész terület

    A fogási korlátok hatálya alá nem tartozó olyan fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    Legalább 50 mm

    Egész terület

    Olyan kis méretű nyílt vízi fajok (11) célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    Legalább 40 mm

    Egész terület

    Sávos vörösmárna, ostoros garnélák (Penaeus spp.), éti sáskarák, karcsú nyelvhal és ajakoshal célzott halászata

    C. RÉSZ

    Tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó területek

    1.   Az ICES 9a körzetben a szürke tőkehal védelmében halászati tilalom hatálya alá vont területek

    Tilos bármilyen vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval halászni a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területeken:

    a)

    október 1. és a következő év január 31. napja között:

    —

    é. sz. 43° 46,5′, ny. h. 07° 54,4′

    —

    é. sz. 44° 01,5′, ny. h. 07° 54,4′

    —

    é. sz. 43° 25,0′, ny. h. 09° 12,0′

    —

    é. sz. 43° 10,0′, ny. h. 09° 12,0′

    b)

    december 1. és a következő év februárjának utolsó napja között:

    —

    Portugália nyugati partján az é. sz. 37° 50′-en lévő pont

    —

    é. sz. 37° 50′, ny. h. 09° 08′

    —

    é. sz. 37° 00′, ny. h. 9° 07′

    —

    Portugália nyugati partján az é. sz. 37° 00′-en lévő pont

    2.   Az ICES 9a körzetben a norvég homár védelmében halászati tilalom hatálya alá vont területek

    2.1.

    		 Tilos a norvég homár (Nephrops norvegicus) bármilyen fenékvonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval, illetve kosarakkal folytatott célzott halászata a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területeken:

    a)

    június 1-jétől augusztus 31-ig:

    —

    é. sz. 42° 23′, ny. h. 08° 57′

    —

    é. sz. 42° 00′, ny. h. 08° 57′

    —

    é. sz. 42° 00′, ny. h. 09° 14′

    —

    é. sz. 42° 04′, ny. h. 09° 14′

    —

    é. sz. 42° 09′, ny. h. 09° 09′

    —

    é. sz. 42° 12′, ny. h. 09° 09′

    —

    é. sz. 42° 23′, ny. h. 09° 15′

    —

    é. sz. 42° 23′, ny. h. 08° 57′

    b)

    május 1-jétől augusztus 31-ig:

    —

    é. sz. 37° 45′, ny. h. 09° 00′

    —

    é. sz. 38° 10′, ny. h. 09° 00′

    —

    é. sz. 38° 10′, ny. h. 09° 15′

    —

    é. sz. 37° 45′, ny. h. 09° 20′

    2.2.

    		 A 2.1.b) pontban meghatározott földrajzi területeken és időszakokban engedélyezett a fenékvonóhálókkal vagy hasonló vontatott hálókkal, illetve kosarakkal folytatott halászat, feltéve, hogy a norvég homár (Nephrops norvegicus) összes járulékos fogását kirakodják és beleszámítják a kvótákba.

    2.3.

    		 A 2.1. pontban meghatározott földrajzi területeken és az ugyanott említett időszakokon kívül tilos a norvég homár (Nephrops norvegicus) célzott halászata. A norvég homár (Nephrops norvegicus) járulékos fogásait ki kell rakodni és bele kell számítani a kvótába.

    3.   A célzott szardellahalászatára vonatkozó korlátozások az ICES 8c körzetben

    3.1.

    		 Az ICES 8c körzetben tilos a szardella nyílt vízi vonóhálóval folytatott célzott halászata.

    3.2.

    		 Az ICES 8c körzetben tilos nyílt vízi vonóhálót és erszényes kerítőhálót egyidejűleg a fedélzeten szállítani.

    4.   Statikus hálók használata az ICES 8, 9, 10 és 12 alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén

    4.1.

    		 A 9. cikk (7) bekezdésének a) pontjával összhangban és az e melléklet B. részének 2. pontjától eltérve az alábbi halászeszközök használata engedélyezett a térkép szerint 600 m-nél sekélyebb vizekben:

    —

    szürke tőkehal célzott halászatára használt, az ICES 8c körzetben és az ICES 9 alterületen legalább 80 mm-es szembőségű, a fennmaradó területeken pedig legalább 100 mm-es szembőségű, és legfeljebb 100 hálószem mélységű, fenéken rögzített kopoltyúhálók, amennyiben a hajónként telepített hálók összesített hossza nem haladja meg a 25 km-t, és a maximális merítési idő 24 óra,

    —

    ördöghalfélék célzott halászatára használt, legalább 250 mm-es szembőségű és legfeljebb 15 hálószem mélységű állítóhálók, amennyiben a telepített hálók összesített hossza nem haladja meg a 100 km-t, és a maximális merítési idő 72 óra.

    —

    az ICES 9 alterületen az ördöghalfélék célzott halászatára használt, legalább 220 mm-es szembőségű és legfeljebb 30 hálószem mélységű, tükörhálók, amennyiben a hajónként telepített hálók összesített hossza nem haladja meg a 20 km-t, és a maximális merítési idő 72 óra.

    4.2.

    		 Az (EU) 2016/2336 rendelet I. mellékletében felsorolt mélytengeri cápákra tilos célzottan halászni a térkép szerinti 600 m-nél kisebb mélységben. Az e rendelet és más uniós jogszabályok értelmében halászati tilalom hatálya alá tartozó mélytengeri cápák véletlenül kifogott egyedeit nyilvántartásba kell venni, a lehető legnagyobb mértékben óvni kell a sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe. A fogási korlátok hatálya alá tartozó mélytengeri cápák egyedeit a fedélzeten kell tartani. Az ilyen fogásokat ki kell rakodni és bele kell számítani a kvótába. Azokban a helyzetekben, amikor az érintett tagállamnak nincs rendelkezésre álló kvótája vagy a rendelkezésére álló kvóta nem elegendő, a Bizottság az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (5) bekezdés alkalmazásához folyamodhat. Amennyiben a mélytengeri cápák tagállami hajók általi véletlen fogásai meghaladják a 10 tonnát, a szóban forgó hajók többé nem vehetik igénybe a 4.1. pontban meghatározott eltéréseket.

    4.3.

    		 A Vizcayai-öbölben engedélyezett, egyes vontatott halászeszközökkel végzett halászat feltételei

    Az ICES 3–7 alterület és az ICES 8a, 8b, 8d és 8e körzet szürketőkehal-állományának helyreállítására vonatkozó kiegészítő technikai intézkedések megállapításáról szóló 494/2002/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendelkezésektől eltérve, a merevítőrudas vonóhálók kivételével engedélyezett a 70–99 mm-es szembőségű vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló halászeszközök használata a 494/2002/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területen, amennyiben az adott eszköz rendelkezik 100 mm-es szembőségű, négyzetes hálószemekből álló hálómezővel.

    (1)  Az Azori-szigetekkel szomszédos, Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken kifogott fattyúmakrélára (Trachurus pictaratus) nem vonatkozik minimális állományvédelmi referenciaméret.

    (2)  Az ICES 9 alterület és a CECAF 34.1.2 övezet tekintetében alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret 9 cm.

    (3)  Minden olyan vízterület tekintetében, amely az Atlanti-óceán keleti-közép, a CECAF 34. halászati övezetének 34.1.1, 34.1.2., és 34.1.3. körzetéből és 34.2.0. alterületéből álló részében helyezkedik el, 450 gr-os kizsigerelt tömeg alkalmazandó.

    (4)  Az ICES 8 és 9 alterület uniós vizei tekintetében alkalmazandó minimális állományvédelmi referenciaméret 130 mm.

    (5)  A csapdákkal és kosarakkal kifogott nagy tarisznyarákok esetében a fogás össztömegének legfeljebb 1 %-a állhat leválasztott ollókból. Más halászeszközzel fogott nagy tarisznyarákok esetében legfeljebb 75 kg tömegű leválasztott olló rakodható ki.

    (6)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkétől eltérve a szardínia, a szardella, a hering, a fattyúmakréla és a makréla minimális állományvédelmi referenciaméretei nem alkalmazandók minden egyes említett faj fedélzeten tartott teljes fogásai élőtömegének 10 %-áig.

    A minimális állományvédelmi referenciaméret alatti szardínia, szardella, hering, fattyúmakréla és makréla százalékos arányát a fedélzeten lévő összes tengeri élőlény élőtömege szerint válogatás után vagy kirakodáskor kell kiszámítani.

    A százalékarány egy vagy több reprezentatív minta alapján számítható ki. A 10 %-os határt átrakáskor, kirakodáskor, szállításkor, raktározáskor, kiállításkor és értékesítéskor is tilos meghaladni.

    (7)  Legfeljebb 5 % lehet a 12 és 15 cm közötti méretű fattyúmakrélák aránya. E mennyiség ellenőrzése tekintetében a fogások tömegére vonatkozó átváltási együttható: 1,20. E rendelkezések nem vonatkoznak a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fogásokra.

    (8)  Ez a rendelkezés nem érinti a 494/2002/EK rendelet 2. cikkét.

    (9)  A norvég garnélának (Nephrops norvegicus) az ICES 8a, 8b, 8d és 8e körzetben történő célzott halászata esetén a halászeszközre egy legalább 100 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló hálót vagy azzal egyenértékű szelektáló eszközt kell felszerelni. A nyelvhalra irányuló, merevítőrudas vonóhálóval folytatott célzott halászat esetén a háló elülső részének felső felébe egy legalább 180 mm-es szembőségű hálómezőt kell felszerelni.

    (10)  For directed fishing for anglerfish a mesh size of at least 220 mm shall be used.

    (11)  A szardínia esetében 40 mm-esnél kisebb szembőség is alkalmazható.

    VIII. melléklet

    BALTI-TENGER

    A. RÉSZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméretek

    Faj

    Földrajzi terület

    Minimális állományvédelmi referenciaméret

    Közönséges tőkehal (Gadus morhua)

    22–32 alkörzet

    35cm

    Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)

    22–32 alkörzet

    25 cm

    Lazac (Salmo salar)

    22–30 és 32 alkörzet

    60 cm

    ICES 31 alkörzet

    50 cm

    Érdes lepényhal (Platichthys flesus)

    22–25 alkörzet

    23 cm

    26–28 alkörzet

    21 cm

    29–32 alkörzet, az 59°-tól délre

    18 cm

    Nagy rombuszhal (Psetta maxima)

    22–32 alkörzet

    30 cm

    Sima rombuszhal (Scophthalmus rhombus)

    22–32 alkörzet

    30 cm

    Angolna (Anguilla anguilla)

    22–32 alkörzet

    35 cm

    Tengeri pisztráng (Salmo trutta)

    22–25 és 29–32 alkörzet

    40 cm

    26–28 alkörzet

    50 cm

    B. RÉSZ

    Szembőség

    1.   A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei

    1.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 120 mm-es szembőségű, T90-es léhésből készített halászeszközt, illetve legalább 105 mm-es szembőségű – egy 120 mm-es szembőségű hálószemekből álló, BACOMA típusú szelektálóablakkal ellátott – halászeszközt kell alkalmazniuk.

    1.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és az 1.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak a Balti-tengeren, feltéve, hogy:

    i.

    megfelelnek az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeknek, a közönséges tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 10 %-át; vagy

    ii.

    a szelektivitást érintő, olyan egyéb módosítások kerülnek alkalmazásra, amelyeket a HTMGB egy vagy több tagállam kérésére értékelt, a Bizottság pedig jóváhagyott. A szelektivitást érintő, említett módosításoknak a közönséges tőkehal esetében a 120 mm-es szembőségű, T90-es léhésből készített halászeszközével, illetve a 105 mm-es szembőségű – egy 120 mm-es szembőségű hálószemekből álló, BACOMA típusú szelektálóablakkal ellátott – halászeszközével legalább megegyező szelektivitási jellemzőket kell biztosítaniuk.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 90 mm

    ICES 22 és 23 alkörzet

    A lepényhal-alakúak célzott halászata (1)

    A vékonybajszú tőkehal célzott halászata

    Legalább 32 mm

    22–27 alkörzet

    A hering, a makréla, a fattyúmakréla és a kék puhatőkehal célzott halászata

    Legalább 16 mm

    22–27 alkörzet

    A spratt célzott halászata1 (2)

    Legalább 16 mm

    Egész terület

    A lepényhal-alakúaktól eltérő olyan fajok célzott halászata, amelyek nem tartoznak fogási korlátok hatálya alá és másutt nem szerepelnek a táblázatban

    Legalább 16 mm

    28–32 alkörzet

    Olyan kis méretű nyílt vízi fajok célzott halászata, amelyek másutt nem szerepelnek a táblázatban

    Kevesebb, mint 16 mm

    Egész terület

    A homoki angolna célzott halászata

    2.   A statikus hálók szembőségének alapméretei

    2.1.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül a hajóknak legalább 110 mm-es szembőséget, illetve lazac halászata esetén legalább 157 mm-es szembőséget kell alkalmazniuk.

    2.2.

    		 A kirakodási kötelezettség sérelme nélkül és a 2.1. pont ellenére a hajók az alábbi táblázatban felsoroltak szerinti kisebb szembőségeket is alkalmazhatnak a Balti-tengeren, feltéve, hogy megfelelnek az említett táblázatban meghatározott kapcsolódó feltételeknek, a közönséges tőkehal járulékos fogásai pedig nem haladják meg az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának 10 %-át, illetve lazacból az öt példányt.

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek (3)

    Legalább 90 mm

    Egész terület

    Lepényhal-alakúak célzott halászata

    Kevesebb, mint 90 mm

    Egész terület

    Kisméretű nyílt vízi fajok célzott halászata

    Legalább 16 mm

    Egész terület

    Olyan fajok célzott halászata, amelyek nem tartoznak fogási korlátok hatálya alá és másutt nem szerepelnek a táblázatban

    C. RÉSZ

    Tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó területek

    1.

    		 A vontatott halászeszközökkel folytatott halászatra vonatkozó korlátozások

    A vontatott halászeszközökkel folytatott halászatra vonatkozó korlátozások Egész évben tilos a vontatott halászeszközökkel folytatott halászat a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területeken:

    —

    é. sz. 54° 23′, k. h. 14° 35′

    —

    é. sz. 54° 21′, k. h. 14° 40′

    —

    é. sz. 54° 17′, k. h. 14° 33′

    —

    é. sz. 54° 07′, k. h. 14° 25′

    —

    é. sz. 54° 10′, k. h. 14° 21′

    —

    é. sz. 54° 14′, k. h. 14° 25′

    —

    é. sz. 54° 17′, k. h. 14° 17′

    —

    é. sz. 54° 24′, k. h. 14° 11′

    —

    é. sz. 54° 27′, k. h. 14° 25′

    —

    é. sz. 54° 23′, k. h. 14° 35′

    2.   A lazac és a tengeri pisztráng halászatára vonatkozó korlátozások

    2.1.

    		 A lazac (Salmo salar) és a tengeri pisztráng (Salmo trutta) célzott halászata tilos:

    a)

    minden évben június 1-jétől szeptember 15-ig a 22–31. alkörzet vizein;

    b)

    minden évben június 15-től szeptember 30-ig a 32. alkörzet vizein.

    2.2.

    		 A tiltott terület a tilalmi időszakban az alapvonalaktól mért négy tengeri mérföldön kívüli terület.

    2.3.

    		 Engedélyezett a csapdahálóval fogott lazac (Salmo salar) és tengeri pisztráng (Salmo trutta) fedélzeten való tartása.

    3.   A Rigai-öbölre vonatkozó külön intézkedések

    3.1.

    		 A 28-1. alkörzetben folytatandó halászati tevékenységhez a hajóknak az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban kiállított halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

    3.2.

    		 A tagállamok biztosítják, hogy azokról a hajókról, amelyek számára kiállították az 3.1. pontban említett halászati engedélyt, a hajók nevét és belső lajstromszámát tartalmazó jegyzék készüljön, és ez a jegyzék egy internetes honlapon – amelynek címét minden egyes tagállam közli a Bizottsággal és a többi tagállammal – nyilvánosan hozzáférhető legyen.

    3.3.

    		 A jegyzékben szereplő hajóknak a következő feltételeket kell teljesíteniük:

    a)

    a jegyzékben szereplő hajók összesített motorteljesítménye (kW) nem haladhatja meg az egyes tagállamok tekintetében 2000–2001-ben a 28–1. alkörzetben megfigyelt teljesítményt; és

    b)

    egy hajó motorteljesítménye semmikor nem haladhatja meg a 221 kW.

    3.4.

    		 A 3.2. pontban említett listán szereplő bármely hajó lecserélhető egy másik hajóval vagy hajókkal, feltéve, hogy:

    a)

    e csere eredményeképpen a 3.3.a) pontban az érintett tagállam tekintetében megjelölt összesített motorteljesítmény nem növekszik; valamint

    b)

    a cserehajó motorteljesítménye semmikor nem haladja meg a 221 kilowattot.

    3.5.

    		 A 3.2. pontban említett listán szereplő bármely hajó motorja lecserélhető, feltéve, hogy:

    a)

    a motorcsere következtében a hajó motorteljesítménye semmikor nem haladja meg a 221 kW-t; valamint

    b)

    a cseremotor teljesítménye nem olyan nagy, hogy a csere eredményeképpen emelkedne a 3.3.a) pontban az érintett tagállam tekintetében megjelölt összesített motorteljesítmény.

    3.6.

    		 A 28-1. alkörzetben tilos vonóhálóval halászni a 20 m-nél sekélyebb vizekben.

    4.   A halászat területi korlátozásai

    4.1.

    		 Minden évben május 1-jétől október 31-ig tilos bármilyen halászati tevékenységet folytatni a WGS84 koordinátarendszerben megadott alábbi pontokat loxodromákkal sorrendben összekötő vonallal határolt területeken:

    a)

    1. terület:

    —

    é. sz. 55° 45′, k. h. 15° 30′

    —

    é. sz. 55° 45′, k. h. 16° 30′

    —

    é. sz. 55° 00′, k. h. 16° 30′

    —

    é. sz. 55° 00′, k. h. 16° 00′

    —

    é. sz. 55° 15′, k. h. 16° 00′

    —

    é. sz. 55° 15′, k. h. 15° 30′

    —

    é. sz. 55° 45′, k. h. 15° 30′

    b)

    2. terület:

    —

    é. sz. 55° 00′, k. h. 19° 14′

    —

    é. sz. 54° 48′, k. h. 19° 20′

    —

    é. sz. 54° 45′, k. h. 19° 19′

    —

    é. sz. 54° 45′, k. h. 18° 55′

    —

    é. sz. 55° 00′, k. h. 19° 14′

    c)

    3. terület:

    —

    é. sz. 56° 13′, k. h. 18° 27′

    —

    é. sz. 56° 13′, k. h. 19° 31′

    —

    é. sz. 55° 59′, k. h. 19° 13′

    —

    é. sz. 56° 03′, k. h. 19° 06′

    —

    é. sz. 56° 00′, k. h. 18° 51′

    —

    é. sz. 55° 47′, k. h. 18° 57′

    —

    é. sz. 55° 30′, k. h. 18° 34′

    —

    é. sz. 56° 13′, k. h. 18° 27′

    4.2.

    		 A lazac célzott halászata 157 mm vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal, állítóhálókkal és tükörhálókkal vagy sodortatott horogsorokkal engedélyezett. Semmilyen más halászeszköz nem tartható a fedélzeten.

    4.3.

    		 Tilos a közönséges tőkehalnak a 5.2. pontban meghatározott halászeszközökkel történő célzott halászata.

    5.   Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások

    5.1.

    		 Tilos a fedélzeten tartani az alábbi földrajzi területeken az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok egyedeit:

    Faj

    Földrajzi terület

    Időszak

    Érdes lepényhal

    ICES 26– 29 alkörzet az é. sz. 59° 30′-től délre

    február 15-től május 15-ig

    ICES 32 alkörzet

    február 15-től május 31-ig

    Nagy rombuszhal

    ICES 25, 26 és 28 alkörzet az é. sz. 56° 50′-től délre

    június 1-jétől július 31-ig

    5.2.

    		 Tilos a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű zsákvéggel rendelkező vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval folytatott célzott halászat. Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai a 6.1. pontban említett időszakokban a fedélzeten tartott teljes fogás élőtömegének 10 %-áig a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók.

    6.   Az angolna halászatára vonatkozó korlátozások

    Tilos a fedélzeten tartani aktív halászeszközzel kifogott angolnát. A véletlenül kifogott angolnát meg kell óvni az esetleges sérülésektől és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

    (1)  Merevítőrudas vonóháló használatát nem lehet engedélyezni.

    (2)  A fogás élőtömeg-arányban legfeljebb 45 % heringet tartalmazhat.

    (3)  A 12 m teljes hosszúságot el nem érő hajóknak tilos 9 km-nél hosszabb, a 12 m-t meghaladó teljes hosszúságú hajóknak pedig tilos 21 km-nél hosszabb kopoltyúhálókat, állítóhálókat vagy tükörhálókat használniuk. Az említett halászeszközök maximális merítési ideje 48 óra, kivéve a lékhalászat esetében.

    IX. melléklet

    FÖLDKÖZI-TENGER

    A. RÉSZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméretek

    Faj

    Egész terület

    Farkassügér (Dicentrarchus labrax)

    25 cm

    Gyűrűs durbincs (Diplodus annularis)

    12 cm

    Hegyesorrú durbincs (Diplodus puntazzo)

    18 cm

    Fehér durbincs (Diplodus sargus)

    23 cm

    Kétsávos durbincs (Diplodus vulgaris)

    18 cm

    Szardella (Engraulis encrasicolus)

    9 cm (1)

    Csíkossügérek (Epinephelus spp.)

    45 cm

    Csíkos durbincs (Lithognathus mormyrus)

    20 cm

    Szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

    20 cm

    Tengeri márnák (Mullus spp.)

    11 cm

    Spanyol durbincs (Pagellus acarne)

    17 cm

    Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)

    33 cm

    Közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus)

    15 cm

    Rózsaszínű vörösdurbincs (Pagrus pagrus)

    18 cm

    Roncssügér (Polyprion americanus)

    45 cm

    Szardínia (Sardina pilchardus)

    11 cm (2), (4)

    Makrélák (Scomber spp.)

    18 cm

    Közönséges nyelvhal (Solea vulgaris)

    20 cm

    Aranydurbincs (Sparus aurata)

    20 cm

    Fattyúmakrélák (Trachurus spp.)

    15 cm

    Norvég homár (Nephrops norvegicus)

    20 mm CL (3)

    70 mm TL (3)

    Homár (Homarus gammarus)

    105 mm CL (3)

    300 mm TL (3)

    Langusztafélék (Palinuridae)

    90 mm CL (3)

    Piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris)

    20 mm CL (3)

    Fésűkagyló (Pecten jacobeus)

    10 cm

    Kis vénuszkagylók (Venerupis spp.)

    25 mm

    Vénuszkagylók (Venus spp.)

    25 mm

    B. RÉSZ

    Szembőség

    1.

    		 A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei

    A szembőség tekintetében a Földközi-tengeren a következő méretek alkalmazandók:

    Szembőség (5)

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 40 mm-es négyzetes halószemekből álló zsákvég (6)

    Egész terület

    A hajótulajdonos kellően indokolt kérelmére a 40 mm-es szembőségű, négyzetes hálószemekből álló zsákvég alternatívájaként 50 mm-es szembőségű, rombusz alakú hálószemekből2 álló zsákvég is használható.

    Legalább 20 mm

    Egész terület

    A szardínia és a szardella célzott halászata.

    2.

    		 A kerítőhálók szembőségének alapméretei

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 14 mm

    Egész terület

    Nincs

    3.

    		 A statikus hálók szembőségének alapméretei

    A fenéken rögzített kopoltyúhálók szembősége tekintetében a Földközi-tengeren a következő méretek alkalmazandók:

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 16 mm

    Egész terület

    Nincs

    4.

    		 A hajóról működtetett kerítőhálók és a parti kerítőhálók tekintetében az 1., a 2. és a 3. pontban meghatározott, az 1967/2006/EK rendelet 19. cikkében említett irányítási tervek által érintett rendelkezésektől való, az említett rendelet 9. cikke keretében engedélyezett meglévő eltérések továbbra is alkalmazandók, amennyiben e rendelet 15. cikke alapján ettől eltérő rendelkezés nem születik.

    C. RÉSZ

    A halászeszközök használatára vonatkozó korlátozások

    1.   A kotróhálók használatára vonatkozó korlátozások

    A célzott szivacshalászatra használt kotróhálók kivételével a kotróhálók maximális szélessége 3 m.

    2.   Az erszényes kerítőhálók használatára vonatkozó korlátozások

    A tonhal célzott halászatában használt erszényes kerítőhálók kivételével az erszényes kerítőhálók és a szorítózsinór nélküli kerítőhálók hossza 120 m-es hálómagasság mellett legfeljebb 800 m lehet.

    3.   A statikus hálók használatára vonatkozó korlátozások

    3.1.

    		 Tilos a következő statikus hálók használata:

    a)

    a 4 m-nél nagyobb magasságú tükörhálók;

    b)

    a 10 méternél nagyobb magasságú fenéken rögzített kopoltyúhálók vagy kombinált tükör- és kopoltyúhálók, kivéve, ha a háló 500 m-nél rövidebb, amikor is legfeljebb 30 m-es hálómagasság megengedett.

    3.2.

    		 Tilos bármilyen, 0,5 mm-nél vastagabb fonalból készült kopoltyúhálót, állítóhálót és tükörhálót használni.

    3.3.

    		 Tilos 2 500 méternél hosszabb kombinált kopoltyú- és tükörhálót, valamint bármilyen, 6 000 m-nél hosszabb kopoltyúhálót, állítóhálót és tükörhálót a fedélzeten tartani vagy kihelyezni.

    4.

    		 A horogsorok használatára vonatkozó korlátozások

    4.1.

    		 A fenéken rögzített horogsorral halászó hajók számára tilos 5 000-nél több horgot a fedélzeten tartani vagy kihelyezni; ez alól kivételt képeznek a három napnál hosszabb halászati utakra induló hajók, amelyek legfeljebb 7 000 horgot tarthatnak a fedélzeten vagy helyezhetnek ki.

    4.2.

    		 A felszíni horogsorral halászó hajók számára tilos a fedélzeten tartani vagy kihelyezni az alábbi, hajónkénti horogszámnál több horgot:

    a)

    hajónként 2 500 horog a kardhal célzott halászatában; és

    b)

    hajónként 5 000 horog a germon célzott halászatában.

    4.3.

    		 A két napnál hosszabb halászati utakat teljesítő hajó ugyanennyi póthorgot is tarthat a fedélzeten.

    5.

    		 A csapdák és kosarak használatára vonatkozó korlátozások

    A mélyvízi rákok halászata során tilos hajónként 250-nél több csapdát vagy kosarat a fedélzeten tartani vagy kihelyezni.

    6.

    		 A nagyszemű vörösdurbincs célzott halászatára vonatkozó korlátozások

    Tilos a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) alábbi halászeszközökkel folytatott célzott halászata:

    —

    100 mm-nél kisebb szembőségű kopoltyúhálók, állítóhálók és tükörhálók,

    —

    3,95 cm-nél kisebb teljes hosszúságú és 1,65 cm-nél kisebb szélességű horgokkal szerelt horogsorok.

    7.

    		 A szigonypuskával folytatott halászatra vonatkozó korlátozások

    Tilos a szigonypuskával történő halászat, ha azt víz alatti légzőkészülékkel (búvár légzőkészülékkel) együtt vagy éjjel – napnyugta és napkelte között – használják.

    (1)  A minimális állományvédelmi referenciaméretet a tagállamok átválthatják kilogrammonként 110 egyedre.

    (2)  A minimális állományvédelmi referenciaméretet a tagállamok átválthatják kilogrammonként 55 egyedre.

    (3)  CL – páncélhossz; TL – teljes hossz.

    (4)  Ez az állományvédelmi referenciaméret nem alkalmazandó az emberi fogyasztás céljából kirakodott szardíniaivadékokra, ha azokat hajóról működtetett kerítőhálóval vagy parti kerítőhálóval fogják, és ezt az 1967/2006/EK rendelet 19. cikkében említett irányítási tervekben szereplő nemzeti rendelkezésekkel összhangban engedélyezik, feltéve, hogy az érintett szardíniaállomány a biztonságos biológiai határértékeken belül van.

    (5)  A fenékvonóháló bármely részében tilos 3 mm-nél nagyobb fonalvastagságú vagy többszálas fonalú, vagy 6 mm-nél nagyobb fonalvastagságú léhést használni.

    (6)  Csak egy típusú háló (vagy 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló háló vagy 50 mm-es szembőségű, rombusz alakú szemekből álló háló) tartható a fedélzeten vagy telepíthető.

    X. MELLÉKLET

    FEKETE-TENGER

    A. RÉSZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméretek

    Faj

    Minimális állományvédelmi referenciaméret

    Nagy rombuszhal (Psetta maxima)

    45 cm

    B. RÉSZ

    Szembőség

    1.   A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei a tengerfenéken élő állományok esetében

    A szembőség tekintetében a Fekete-tengeren a következő méretek alkalmazandók:

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 40 mm

    Egész terület

    A hajótulajdonos kellően indokolt kérelmére a 40 mm-es szembőségű, négyzetes hálószemekből álló zsákvég alternatívájaként 50 mm-es szembőségű, rombusz alakú hálószemekből (1) álló zsákvég is használható.

    2.   A statikus hálók szembőségének alapméretei

    A statikus hálók szembősége tekintetében a Fekete-tengeren a következő méretek alkalmazandók:

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 400 mm

    Egész terület

    Nagy rombuszhal halászatára használt, fenéken rögzített kopoltyúhálók

    3.   A vonóhálók és kotróhálók használatára vonatkozó korlátozások

    Tilos vonóhálókat és kotróhálókat használni 1 000 m-nél nagyobb mélységben.

    (1)  Csak egy típusú háló (vagy 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemekből álló háló vagy 50 mm-es szembőségű, rombusz alakú szemekből álló háló) tartható a fedélzeten vagy telepíthető.

    XI. MELLÉKLET

    AZ INDIAI-ÓCEÁNON ÉS AZ ATLANTI-ÓCEÁN NYUGATI RÉSZÉN TALÁLHATÓ UNIÓS VIZEK

    A. RÉSZ

    1.   A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei

    A szembőség tekintetében az Indiai-óceánon és az Atlanti-óceán nyugati részén található uniós vizeken a következő méretek alkalmazandók:

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 100 mm

    A Franciaország felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó valamennyi vízterület Guyana, Franciaország tengerentúli megyéjének partjainál.

    Nincs

    Legalább 45 mm

    A Franciaország felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó valamennyi vízterület Guyana, Franciaország tengerentúli megyéjének partjainál.

    Garnélák célzott halászata (Penaeus subtilis, Penaeus brasiliensis, Xiphopenaeus kroyeri).

    2.   A kerítőhálók szembőségének alapméretei

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 14 mm

    Egész terület

    Nincs

    B. RÉSZ

    Tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó területek

    A halászati tevékenység korlátozása a Mayotte szigetét körülvevő 24 mérföldes övezetben

    A hajóknak tilos bármilyen erszényes kerítőhálót használniuk a tonhalfélék és a makrahalszerűek halrajainak halászata céljából Mayotte partjainál a parti tenger mérésének alapját képező alapvonalaktól számított 24 tengeri mérföldes sávban.

    XII. MELLÉKLET

    NEAFC SZABÁLYOZÁSI TERÜLET

    A. RÉSZ

    Minimális állományvédelmi referenciaméretek

    Faj

    NEAFC

    Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)

    30 cm

    Északi menyhal (Molva molva)

    63 cm

    Kék menyhal (Molva dipterygia)

    70 cm

    Makrélák (Scomber spp.)

    30 cm

    Hering (Clupea harengus)

    20 cm

    B. RÉSZ

    Szembőség

    1.   A vontatott halászeszközök szembőségének alapméretei

    A zsákvég szembősége tekintetében a NEAFC szabályozási területén a következő méretek alkalmazandók:

    Zsákvég szembősége

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 100 mm

    Egész terület

    Nincs

    Legalább 35 mm

    Egész terület

    Kék puhatőkehal célzott halászata

    Legalább 32 mm

    ICES 1 és 2 alterület

    Nagy garnélarák (Pandalus borealis) célzott halászata.

    A halászeszközre egy legfeljebb 22 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rácsot kell felszerelni.

    Legalább 16 mm

    Egész terület

    Makréla, kapellán és ezüstlazac célzott halászata

    2.   A statikus hálók szembőségének alapméretei

    A statikus hálók szembősége tekintetében a NEAFC szabályozási területén a következő méretek alkalmazandók:

    Szembőség

    Földrajzi terület

    Feltételek

    Legalább 220 mm

    Egész terület

    Nincs

    C. RÉSZ

    Tilalom vagy korlátozás hatálya alá tartozó területek

    1.   Az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések

    1.1.

    		 Tilos a vörös álsügér halászata az ICES 5 alterület nemzetközi vizein és az ICES 12 és 14 alterület uniós vizein.

    Az első albekezdéstől eltérve a május 11-től december 31-ig tartó időszakban a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részen (a továbbiakban: a vörösálsügér-védelmi terület) engedélyezett a vörösálsügér-halászat:

    —

    é. sz. 64° 45′, ny. h. 28° 30′

    —

    é. sz. 62° 50′, ny. h. 25° 45′

    —

    é. sz. 61° 55′, ny. h. 26° 45′

    —

    é. sz. 61° 00′, ny. h. 26° 30′

    —

    é. sz. 59° 00′, ny. h. 30° 00′

    —

    é. sz. 59° 00′, ny. h. 34° 00′

    —

    é. sz. 61° 30′, ny. h. 34° 00′

    —

    é. sz. 62° 50′, ny. h. 36° 00′

    —

    é. sz. 64° 45′, ny. h. 28° 30′.

    1.2.

    		 Az 1.1. ponttól eltérve uniós jogi aktussal engedélyezhető az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken található vörösálsügér-védelmi területen kívül folytatott vörösálsügér-halászat minden évben a május 11-től december 31-ig tartó időszakban, tudományos szakvélemények alapján, és amennyiben a NEAFC kidolgozott egy, az adott földrajzi területen élő vörös álsügérre vonatkozó helyreállítási tervet. Kizárólag azon uniós hajók vehetnek részt e halászatban, amelyeket a lobogójuk szerinti tagállam megfelelően felhatalmazott erre, és amelyekről az adott tagállam az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében előírtak szerint értesítette a Bizottságot.

    1.3.

    		 Tilos a 100 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálók használata.

    1.4.

    		 Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.

    1.5.

    		 A vörösálsügér-védelmi területen kívül halászati tevékenységet folytató halászhajó parancsnoka napi rendszerességgel, az egyes naptári napokon végzett halászati műveletek befejezését követően továbbítja az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt fogási jelentést. A jelentés feltünteti a fogásokra vonatkozó utolsó közlés óta halászott, fedélzeten lévő fogásmennyiségeket.

    1.6.

    		 Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglaltakon túlmenően a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által benyújtott jelentések összhangban állnak az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével, és azokat a 9. cikke (3) bekezdésével összhangban nyilvántartják.

    1.7.

    		 Az 1.6. pontban említett jelentéseket a vonatkozó előírásokkal összhangban kell elkészíteni.

    2.   A kék menyhal védelmére vonatkozó különös szabályok

    2.1.

    		 Minden évben a március 1-jétől május 31-ig tartó időszakban tilos halászati utanként 6 tonnánál nagyobb mennyiségű kék menyhalat a fedélzeten tárolni az ICES 6a körzetnek a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részén:

    a)

    A skót kontinentális talapzat széle

    —

    é. sz. 59° 58′, ny. h. 07° 00′

    —

    é. sz. 59° 55′, ny. h. 06° 47′

    —

    é. sz. 59° 51′, ny. h. 06° 28′

    —

    é. sz. 59° 45′, ny. h. 06° 38′

    —

    é. sz. 59° 27′, ny. h. 06° 42′

    —

    é. sz. 59° 22′, ny. h. 06° 47′

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 07° 15′

    —

    é. sz. 59° 07′, ny. h. 07° 31′

    —

    é. sz. 58° 52′, ny. h. 07° 44′

    —

    é. sz. 58° 44′, ny. h. 08° 11′

    —

    é. sz. 58° 43′, ny. h. 08° 27′

    —

    é. sz. 58° 28′, ny. h. 09° 16′

    —

    é. sz. 58° 15′, ny. h. 09° 32′

    —

    é. sz. 58° 15′, ny. h. 09° 45′

    —

    é. sz. 58° 30′, ny. h. 09° 45′

    —

    é. sz. 59° 30′, ny. h. 07° 00′

    —

    é. sz. 59° 58′, ny. h. 07° 00′;

    b)

    A Rosemary-pad széle

    —

    é. sz. 60° 00′, ny. h. 11° 00′

    —

    é. sz. 59° 00′, ny. h. 11° 00′

    —

    é. sz. 59° 00′, ny. h. 09° 00′

    —

    é. sz. 59° 30′, ny. h. 09° 00′

    —

    é. sz. 59° 30′, ny. h. 10° 00′

    —

    é. sz. 60° 00′, ny. h. 10° 00′

    —

    é. sz. 60° 00′, ny. h. 11° 00′

    A tilalom nem vonatkozik a WGS84 koordinátarendszerben megadott következő pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területre:

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 10° 24′

    —

    é. sz. 59° 10′, ny. h. 10° 22′

    —

    é. sz. 59° 08′, ny. h. 10° 07′

    —

    é. sz. 59° 11′, ny. h. 09° 59′

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 09° 58′

    —

    é. sz. 59° 22′, ny. h. 10° 02′

    —

    é. sz. 59° 23′, ny. h. 10° 11′

    —

    é. sz. 59° 20′, ny. h. 10° 19′

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 10° 24′.

    2.2.

    		 Amennyiben a kék menyhal az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozik, az 2.1. pont nem alkalmazandó.

    Tilos a kék menyhal bármely halászeszközzel történő halászata az 2.1. pontban említett időszakban és területeken.

    2.3.

    		 Az 2.1. pontban említett területekre való belépéskor és onnan történő kilépéskor a halászhajó parancsnoka feljegyzi a hajónaplóba a belépés és a kilépés dátumát, időpontját és pontos helyét.

    2.4.

    		 Az 2.1. pontban említett két területen, amennyiben egy hajón 6 tonna kék menyhal gyűlik össze:

    a)

    köteles haladéktalanul abbahagyni a halászatot és elhagyni azt a területet, ahol éppen tartózkodik;

    b)

    a fogás kirakodásáig egyik területre sem léphet be újra;

    c)

    a tengerbe semmilyen mennyiségű kék menyhalat nem engedhet vissza.

    2.5.

    		 A 2016/2336/EU tanácsi rendelet 16. cikkében említett – az 1. pontban meghatározott területek egyikén tartózkodó halászhajókra kijelölt – megfigyelők megmérik a kék menyhal fogásainak megfelelő mintáiban található egyedeket, és meghatározzák az almintákban lévő halak ivarérettségét. A HTMGB szakvéleménye alapján a tagállamok részletes eljárásokat dolgoznak ki a mintavételre és az eredmények összevetésére.

    2.6.

    		 Minden évben a február 15. és április 15. közötti időszakban tilos a fenékvonóhálók, kopoltyúhálók, illetve horogsorok használata a WGS84 koordináta-rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:

    —

    é. sz. 60° 58,76′, ny. h. 27° 27,32′

    —

    é. sz. 60° 56,02′, ny. h. 27° 31,16′

    —

    é. sz. 60° 59,76′, ny. h. 27° 43,48′

    —

    é. sz. 60° 03,00′, ny. h. 27° 39,41′

    —

    é. sz. 60° 58,76′, ny. h. 27° 27,32′.

    3.   Az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések

    3.1.

    		 A vörös álsügérnek az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein folyó célzott halászata kizárólag a július 1. és december 31. közötti időszakban engedélyezett olyan hajók számára, amelyek a NEAFC szabályozási területen korábban is folytattak vörösálsügér-halászatot.

    3.2.

    		 A hajók a más halfajok halászata során fogott járulékos vörösálsügér-fogásukat a hajón lévő teljes fogás 1 %-ára korlátozzák.

    3.3.

    		 Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.

    3.4.

    		 Az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az ilyen halászatot folytató halászhajók parancsnokai naponta jelentést tesznek fogásukról.

    3.5.

    		 Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglaltakon túlmenően a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által benyújtott jelentések összhangban állnak az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével, és azokat a 9. cikke (3) bekezdésével összhangban nyilvántartják.

    3.6.

    		 A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajókon tudományos megfigyelők tudományos adatokat gyűjtsenek. Az összegyűjtött adatok tartalmazzák legalább a nemre, az életkorra és a testhosszra vonatkozó, mélységi bontásban megadott reprezentatív adatokat. Ezt az információt a tagállamok illetékes hatóságai elküldik az ICES-nek.

    3.7.

    		 A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy a NEAFC titkársága mikor értesítette a NEAFC szerződő feleit a teljes kifogható mennyiség teljes mértékű kimerítéséről. E naptól kezdődően a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára megtiltják a vörös álsügér célzott halászatát.

    4.   A foltos tőkehal Rockall körüli védett területe az ICES 6 alterületen

    Tilos a halászat – kivéve a horogsorokkal való halászatot – a WGS84 rendszerben megadott alábbi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területeken belül:

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 15° 00′

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 00′

    —

    é. sz. 56° 30′, ny. h. 14° 00′

    —

    é. sz. 56° 30′, ny. h. 15° 00′

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 15° 00′.

    D. RÉSZ

    Az érzékeny élőhelyek védelmében halászati tilalom hatálya alá vont területek

    1.

    		 Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:

    A Reykjanesi-hátság egy része:

    —

    é. sz. 55° 04,5327′, ny. h. 36° 49,0135′

    —

    é. sz. 55° 05,4804′, ny. h. 35° 58,9784′

    —

    é. sz. 54° 58,9914′, ny. h. 34° 41,3634′

    —

    é. sz. 54° 41,1841′, ny. h. 34° 00,0514′

    —

    é. sz. 54° 00′, ny. h. 34° 00′

    —

    é. sz. 53° 54,6406′, ny. h. 34° 49,9842′

    —

    é. sz. 53° 58,9668′, ny. h. 36° 39,1260′

    —

    é. sz. 55° 04,5327′, ny. h. 36° 49,0135′

    Északi MAR-terület:

    —

    é. sz. 59° 45′, ny. h. 33° 30′

    —

    é. sz. 57° 30′, ny. h. 27° 30′.

    —

    é. sz. 56° 45′, ny. h. 28° 30′

    —

    é. sz. 59° 15′, ny. h. 34° 30′

    —

    é. sz. 59° 45′, ny. h. 33° 30′

    Középső MAR-terület (Charlie-Gibbs törésöv és a szubpoláris elülső régió [Subpolar Frontal Region]):

    —

    é. sz. 53° 30′, ny. h. 38° 00′

    —

    é. sz. 53° 30′, ny. h. 36° 49′

    —

    é. sz. 55° 04,5327′, ny. h. 36° 49′

    —

    é. sz. 54° 58,9914′, ny. h. 34° 41,3634′

    —

    é. sz. 54° 41,1841′, ny. h. 34° 00′

    —

    é. sz. 53° 30′, ny. h. 30° 00′

    —

    é. sz. 51° 30′, ny. h. 28° 00′

    —

    é. sz. 49° 00′, ny. h. 26° 30′

    —

    é. sz. 49° 00′, ny. h. 30° 30′

    —

    é. sz. 51° 30′, ny. h. 32° 00′

    —

    é. sz. 51° 30′, ny. h. 38° 00′

    —

    é. sz. 53° 30′, ny. h. 38° 00′

    Déli MAR-terület:

    —

    é. sz. 44° 30′, ny. h. 30° 30′.

    —

    é. sz. 44° 30′ ny. h. 27° 00′

    —

    é. sz. 43° 15′, ny. h. 27° 15′

    —

    é. sz. 43° 15′, ny. h. 31° 00′

    —

    é. sz. 44° 30′, ny. h. 30° 30′.

    Altair-fenékhegyek:

    —

    é. sz. 45° 00′, ny. h. 34° 35′.

    —

    é. sz. 45° 00′, ny. h. 33° 45′

    —

    é. sz. 44° 25′, ny. h. 33° 45′

    —

    é. sz. 44° 25′, ny. h. 34° 35′

    —

    é. sz. 45° 00′, ny. h. 34° 35′.

    Antialtair-fenékhegyek:

    —

    é. sz. 43° 45′, ny. h. 22° 50′

    —

    é. sz. 43° 45′, ny. h. 22° 05′

    —

    é. sz. 43° 25′, ny. h. 22° 05′

    —

    é. sz. 43° 25′, ny. h. 22° 50′

    —

    é. sz. 43° 45′, ny. h. 22° 50′

    Hatton-pad:

    —

    é. sz. 59° 26′, ny. h. 14° 30′

    —

    é. sz. 59° 12′, ny. h. 15° 08′

    —

    é. sz. 59° 01′, ny. h. 17° 00′

    —

    é. sz. 58° 50′, ny. h. 17° 38′

    —

    é. sz. 58° 30′, ny. h. 17° 52′

    —

    é. sz. 58° 30′, ny. h. 18° 22′

    —

    é. sz. 58° 03′, ny. h. 18° 22′

    —

    é. sz. 58° 03′, ny. h. 17° 30′

    —

    é. sz. 57° 55′, ny. h. 17° 30′

    —

    é. sz. 57° 45′, ny. h. 19° 15′

    —

    é. sz. 58° 11,15′, ny. h. 18° 57,51′

    —

    é. sz. 58° 11,57′, ny. h. 19° 11,97′

    —

    é. sz. 58° 27,75′, ny. h. 19° 11,65′

    —

    é. sz. 58° 39,09′, ny. h. 19° 14,28′

    —

    é. sz. 58° 38,11′, ny. h. 19° 01,29′

    —

    é. sz. 58° 53,14′, ny. h. 18° 43,54′

    —

    é. sz. 59° 00,29′, ny. h. 18° 01,31′

    —

    é. sz. 59° 08,01′, ny. h. 17° 49,31′

    —

    é. sz. 59° 08,75′, ny. h. 18° 01,47′

    —

    é. sz. 59° 15,16′, ny. h. 18° 01,56′

    —

    é. sz. 59° 24,17′, ny. h. 17° 31,22′

    —

    é. sz. 59° 21,77′, ny. h. 17° 15,36′

    —

    é. sz. 59° 26,91′, ny. h. 17° 01,66′

    —

    é. sz. 59° 42,69′, ny. h. 16° 45,96′

    —

    é. sz. 59° 20,97′, ny. h. 15° 44,75′

    —

    é. sz. 59° 21′, ny. h. 15° 40′

    —

    é. sz. 59° 26′, ny. h. 14° 30′

    A Rockalli-pad északnyugati része:

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 53′.

    —

    é. sz. 57° 37′, ny. h. 14° 42′

    —

    é. sz. 57° 55′, ny. h. 14° 24′

    —

    é. sz. 58° 15′, ny. h. 13° 50′

    —

    é. sz. 57° 57′, ny. h. 13° 09′

    —

    é. sz. 57° 50′, ny. h. 13° 14′

    —

    é. sz. 57° 57′, ny. h. 13° 45′

    —

    é. sz. 57° 49′, ny. h. 14° 06′

    —

    é. sz. 57° 29′, ny. h. 14° 19′

    —

    é. sz. 57° 22′, ny. h. 14° 19′

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 34′

    —

    é. sz. 56° 56′, ny. h. 14° 36′

    —

    é. sz. 56° 56′, ny. h. 14° 51′

    —

    é. sz. 57° 00′, ny. h. 14° 53′.

    A Rockalli-pad délnyugati része:

    1. Terület

    —

    é. sz. 56° 24′, ny. h. 15° 37′

    —

    é. sz. 56° 21′, ny. h. 14° 58′

    —

    é. sz. 56° 04′, ny. h. 15° 10′

    —

    é. sz. 55° 51′, ny. h. 15° 37′

    —

    é. sz. 56° 10′, ny. h. 15° 52′

    —

    é. sz. 56° 24′, ny. h. 15° 37′

    2. terület:

    —

    é. sz. 55°56,90 – ny. h. 16°11,30

    —

    é. sz. 55°58,20 – ny. h. 16°11,30

    —

    é. sz. 55°58,30 – ny. h. 16°02,80

    —

    é. sz. 55°56,90 – ny. h. 16°02,80

    —

    é. sz. 55°56,90 – ny. h. 16°11,30

    3. terület:

    —

    é. sz. 55°49,90 – ny. h. 15°56,00

    —

    é. sz. 55°48,50 – ny. h. 15°56,00

    —

    é. sz. 55°48,30 – ny. h. 15°50,60

    —

    é. sz. 55°49,60 – ny. h. 15°50,60

    —

    é. sz. 55°49,90 – ny. h. 15°56,00

    Edoras-pad:

    —

    é. sz. 56°26,00 – ny. h. 22°26,00

    —

    é. sz. 56°28,00 – ny. h. 22°04,00

    —

    é. sz. 56°16,00 – ny. h. 21°42,00

    —

    é. sz. 56°05,00 – ny. h. 21°40,00

    —

    é. sz. 55°55,00 – ny. h. 21°47,00

    —

    é. sz. 55°45,00 – ny. h. 22°00,00

    —

    é. sz. 55°43,00 – ny. h. 23°14,00

    —

    é. sz. 55°50,00 – ny. h. 23°16,00

    —

    é. sz. 56°05,00 – ny. h. 23°06,00

    —

    é. sz. 56°18,00 – ny. h. 22°43,00

    —

    é. sz. 56°26,00 – ny. h. 22°26,00

    A Rockalli-pad délnyugati része:

    1. terület:

    —

    é. sz. 55°58,16 – ny. h. 16°13,18

    —

    é. sz. 55°58,24 – ny. h. 16°02,56

    —

    é. sz. 55°54,86 – ny. h. 16°05,55

    —

    é. sz. 55°58,16 – ny. h. 16°13,18

    2. terület:

    —

    é. sz. 55°55,86 – ny. h. 15°40,84

    —

    é. sz. 55°51,00 – ny. h. 15°37,00

    —

    é. sz. 55°47,86 – ny. h. 15°53,81

    —

    é. sz. 55°49,29 – ny. h. 15°56,39

    —

    é. sz. 55°55,86 – ny. h. 15°40,84

    Hatton-Rockall-medence:

    1. terület:

    —

    é. sz. 58°00,15 – ny. h. 15°27,23

    —

    é. sz. 58°00,15 – ny. h. 15°38,26

    —

    é. sz. 57°54,19 – ny. h. 15°38,26

    —

    é. sz. 57°54,19 – ny. h. 15°27,23

    —

    é. sz. 58°00,15 – ny. h. 15°27,23

    2. terület:

    —

    é. sz. 58° 06,46 – ny. h. 16° 37,15

    —

    é. sz. 58° 15,93 – ny. h. 16° 28,46

    —

    é. sz. 58° 06,77 – ny. h. 16° 10,40

    —

    é. sz. 58° 03,43 – ny. h. 16° 10,43

    —

    é. sz. 58° 01,49 – ny. h. 16° 25,19

    —

    é. sz. 58° 02,62 – ny. h. 16° 36,96

    —

    é. sz. 58° 06,46 – ny. h. 16° 37,15

    Hatton-pad 2:

    1. terület:

    —

    é. sz. 57°51,76 – ny. h. 18°05,87

    —

    é. sz. 57°55,00 – ny. h. 17°30,00

    —

    é. sz. 58°03,00 – ny. h. 17°30,00

    —

    é. sz. 57°53,10 – ny. h. 16°56,33

    —

    é. sz. 57°35,11 – ny. h. 18°02,01

    —

    é. sz. 57°51,76 – ny. h. 18°05,87

    2. terület:

    —

    é. sz. 57°59,96 – ny. h. 19°05,05

    —

    é. sz. 57°45,00 – ny. h. 19°15,00

    —

    é. sz. 57°50,07 – ny. h. 18°23,82

    —

    é. sz. 57°31,13 – ny. h. 18°21,28

    —

    é. sz. 57°14,09 – ny. h. 19°28,43

    —

    é. sz. 57°02,21 – ny. h. 19°27,53

    —

    é. sz. 56°53,12 – ny. h. 19°28,97

    —

    é. sz. 56°50,22 – ny. h. 19°33,62

    —

    é. sz. 56°46,68 – ny. h. 19°53,72

    —

    é. sz. 57°00,04 – ny. h. 20°04,22

    —

    é. sz. 57°10,31 – ny. h. 19°55,24

    —

    é. sz. 57°32,67 – ny. h. 19°52,64

    —

    é. sz. 57°46,68 – ny. h. 19°37,86

    —

    é. sz. 57°59,96 – ny. h. 19°05,05

    Logachev Mound:

    —

    é. sz. 55° 17′, ny. h. 16° 10′.

    —

    é. sz. 55° 34′, ny. h. 15° 07′

    —

    é. sz. 55° 50′, ny. h. 15° 15′

    —

    é. sz. 55° 33′, ny. h. 16° 16′

    —

    é. sz. 55° 17′, ny. h. 16° 10′.

    A Rockalli-pad nyugati része:

    —

    é. sz. 57° 20′, ny. h. 16° 30′.

    —

    é. sz. 57° 05′, ny. h. 15° 58′

    —

    é. sz. 56° 21′, ny. h. 17° 17′

    —

    é. sz. 56° 40′, ny. h. 17° 50′

    —

    é. sz. 57° 20′, ny. h. 16° 30′.

    2.

    		 Ha a NEAFC szabályozási területén belüli új vagy meglévő fenékhalászati területeken folytatott halászati műveletek során az élő korall vagy az élő szivacs mennyisége hálónként meghaladja a 60 kg élő korall és/vagy 800 kg élő szivacs küszöbértéket, a hajónak tájékoztatnia kell erről a lobogó szerinti államát, be kell szüntetnie a halászatot, és legalább két tengeri mérföldre el kell távolodnia attól a helytől, amely a rendelkezésre álló adatok szerint a legközelebb van ezen fogás pontos helyéhez.

    XIII. MELLÉKLET

    AZ ÉRZÉKENY FAJOK JÁRULÉKOS FOGÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ ENYHÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

    Az érzékeny fajok járulékos fogásainak nyomon követése és csökkentése céljából a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

    1.

    Az A., B. és C. részben meghatározott intézkedések.

    2.

    A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az érzékeny fajok járulékos fogásaira vonatkozó tudományos adatok gyűjtésére.

    3.

    A halászeszközök által az érzékeny fajokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokra vonatkozó, az ICES vagy a HTMGB által, illetve a GFCM keretében validált tudományos bizonyítékokra támaszkodva a tagállamok e rendelet 15. cikke alapján közös ajánlásokat nyújtanak be az érintett fajokra vagy az érintett területre vonatkozó járulékos fogások csökkentésére irányuló további enyhítő intézkedések bevezetése érdekében.

    4.

    A tagállamok nyomon követik és értékelik az e melléklet értelmében bevezetett enyhítő intézkedések hatékonyságát.

    A. RÉSZ

    Cetfélék

    1.   Olyan halászatok, amelyek esetében kötelező az akusztikus riasztóberendezések alkalmazása

    1.1.

    		 A legalább 12 méterteljes hosszúságú hajók számára tilos a halászeszközök alkalmazása az alább meghatározott területeken, hacsak nem szerelnek azokra aktív akusztikus riasztóberendezéseket.

    Terület

    Halászeszköz

    A Balti-tenger következők által határolt területe: Svédország partjának a k. h. 13°-án lévő pontjától délre az é. sz. 55°-ig, onnan keletre a k. h. 14°-ig, majd északra Svédország partjáig húzódó vonal; illetve a következők által határolt terület: Svédország keleti partjának az é. sz. 55° 30′-en lévő pontjától keletre a k. h. 15°-ig, onnan északra az é. sz. 56°-ig, majd keletre a k. h. 16°-ig, végül pedig északra Svédország partjáig húzódó vonal

    Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló

    A Balti-tenger 24 alkörzete (a fenti terület kivételével)

    Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló

    ICES 4 alterület és ICES 3a körzet (csak augusztus 1. és október 31. között)

    Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló, illetve ezek kombinációja, amelyek összesített hossza nem haladja meg a 400 m-t

    Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló ≥ 220 mm

    ICES 7e, 7f, 7 g, 7h és 7j körzet

    Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló

    ICES 7d körzet

    Bármely fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló

    1.2.

    		 Az 1.1 pont nem vonatkozik a kizárólag tudományos vizsgálat céljából végzett halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt hajtanak végre, és amelyek célja a cetfélék járulékos fogásának vagy megölésének csökkentésére irányuló technikai intézkedések kidolgozása.

    1.3.

    		 A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy tudományos tanulmányok és kísérleti projektek segítségével figyelemmel kísérjék és értékeljék az akusztikus riasztóberendezések használatának az idő előrehaladtával az érintett halászatokban és területeken tapasztalt hatásait.

    2.   Figyelemmel kísérendő halászatok

    2.1.

    		 A tagállamoknak az alább meghatározott halászatokban és az alábbi feltételek mellett évente nyomonkövetési intézkedéseket kell végrehajtaniuk a lobogójuk alatt közlekedő, legalább 15 méter teljes hosszúságú hajók tekintetében, hogy figyelemmel kísérjék a cetfélék járulékos fogásait.

    Terület

    Halászeszköz

    ICES 6, 7 és 8 alterület

    Nyílt vízi vonóhálók (egy vagy páros)

    Földközi-tenger (a ny. h. 5° 36′-től keletre)

    Nyílt vízi vonóhálók (egy vagy páros)

    ICES 6a, 7a, 7b, 8a, 8b, 8c és 9a körzet

    Legalább 80 mm-es szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló

    ICES 4 alterület, ICES 6a körzet, valamint ICES 77 alterület, az ICES 7c és 7k körzet kivételével

    Eresztőhálók

    ICES 3a, 3b, 3c, 3d körzet az é. sz. 59°-tól délre, 3d körzet az é. sz. 59°-tól északra (csak június 1. és szeptember 30. között) és az ICES 4 és 9 alterület

    Nyílt vízi vonóhálók (egy vagy páros)

    ICES 6, 7, 8 és 9 alterület

    Nagy nyílású vonóhálók

    ICES 3b, 3c és 3d körzet

    Legalább 80 mm-es szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló

    2.2.

    		 A 2.1. pont nem vonatkozik a kizárólag tudományos vizsgálat céljából végzett halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt hajtanak végre, és amelyek célja a cetfélék járulékos fogásának vagy megölésének csökkentésére irányuló technikai intézkedések kidolgozása.

    B. RÉSZ

    Tengeri madarak

    Amennyiben az e melléklet bevezető bekezdésének 2. pontjában említett adatok azt mutatják, hogy bizonyos halászati tevékenységek esetében olyan mértékű a tengeri madarak járulékos fogása, ami súlyosan veszélyezteti az adott tengeri madarak védettségi helyzetét, a tagállamok madárriasztó zsinórokat és/vagy lesúlyozott zsinórokat alkalmaznak, amennyiben tudományosan bizonyított, hogy a szóban forgó intézkedések az adott terület tekintetében állományvédelmi előnyökkel járnak, valamint amennyiben a megítélésük szerint az praktikus és előnyös, a sötétség ideje alatt horogsoros eszközöket helyeznek ki a biztonsághoz nélkülözhetetlen minimális fedélzeti világítás mellett.

    C. RÉSZ

    Tengeri teknősök

    1.   Azon halászatok, amelyeknél a teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközök használata kötelező.

    1.1.

    		 A hajók számára tilos az alább meghatározott halászeszköz alkalmazása az alább meghatározott területeken, hacsak nem szerelnek azokra a teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközöket.

    Terület

    Faj

    Halászeszköz

    Az Indiai-óceánon és az Atlanti-óceán nyugati részén található uniós vizek

    Garnélák (Penaeus spp., Xiphopenaeus kroyeri)

    Bármely garnélahalászatra szolgáló vonóháló

    1.2.

    		 A Bizottság elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg az 1.1. pontban említett eszközök jellemzőire vonatkozóan.

    XIV. MELLÉKLET

    SZELEKTIVITÁSI TELJESÍTMÉNYMUTATÓ FAJOK

    Északi-tenger

    Északnyugati vizek

    Délnyugati vizek

    Balti-tenger

    Földközi-tenger

    Közönséges tőkehal

    Közönséges tőkehal

    Szürke tőkehal

    Közönséges tőkehal

    Szürke tőkehal

    Foltos tőkehal

    Foltos tőkehal

    Vékonybajszú tőkehal

    Sima lepényhal

    Sávos vörösmárna

    Fekete tőkehal

    Fekete tőkehal

    Rombuszhalak

     

     

    Vékonybajszú tőkehal

    Vékonybajszú tőkehal

     

     

     

    Sima lepényhal

    Sima lepényhal

     

     

     
    Top