(1)   Minden bevételt és kiadást le kell könyvelni a PPP-szerv költségvetésének egy költségvetési sorára.

(2)   A PPP-szerv költségvetése által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadásra kötelezettség nem vállalható, továbbá a kiadás nem engedélyezhető.

(3)   A PPP-szerv költségvetésében csak akkor szerepelhet előirányzat, ha az egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez tartozik.

(4)   A PPP-szerv költségvetéséből teljesített előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem a PPP-szervet illeti.

(1)   A PPP-szerv költségvetésében szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatoknak a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezniük kell.

(3)   A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a megelőző pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségvállalások teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(4)   Az igazgatási előirányzatok tekintetében a kiadások nem haladhatják meg a 3. cikk a) pontjának i. alpontja szerinti éves várható bevételt.

(5)   Tekintettel a PPP-szerv szükségleteire, a fel nem használt előirányzatok átvihetők a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba. Ezeket az előirányzatokat kell elsőként felhasználni.

(6)   Az (1)–(5) bekezdések nem gátolják meg, hogy az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket több éven keresztül éves részletekre bontsák, amennyiben a létesítő okirat így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

(1)   A PPP-szerv költségvetésében szereplő előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a PPP-szerv költségvetését véglegesen elfogadták.

(2)   Azokat a rendszeres igazgatási kiadásokat, amelyeket az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben jóváhagytak, az adott pénzügyi év október 15-étől előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére, és az így lekötött kiadások nem haladhatják meg az igazgatótanács által a folyó pénzügyi évre a megfelelő költségvetési soron elfogadott előirányzat egynegyedét.

(1)   A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   A kötelezettségvállalási előirányzatok nem haladhatják meg a Bizottsággal kötött éves forrásátruházási megállapodásban megállapított vonatkozó éves uniós hozzájárulás, az egyéb tagoktól – az Uniót kivéve – származó éves hozzájárulások, a 3. cikkben említett egyéb bevételek, valamint a 6. cikk (5) bekezdésében említett fel nem használt előirányzatok összegét.

(3)   A PPP-szervek a költségvetésük keretén belül nem vesznek fel kölcsönöket.

(4)   Többlet esetén az egyenleg bevételként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

Hiány esetén az egyenleg kifizetési előirányzatként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül, továbbá a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban megállapított különleges rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni azokban az esetekben, amikor a kifizetési kérelmekből levonásokra kerülhet sor, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni.

(2)   Meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, meghatározott kiadási tételek finanszírozására fordítandó.

(3)   Az igazgató elfogadhatja a PPP-szervnek szóló adományt, így az alapítványoktól befolyó bevételeket, a támogatásokat, az ajándékokat és a hagyatékokat.

Az olyan adományok elfogadásához, amelyek jelentős pénzügyi költségeket vonnak maguk után, az igazgatótanács előzetes engedélye szükséges, mely határozatát az elé terjesztett kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben az igazgatótanács a megadott időtartamon belül nem hoz határozatot, úgy az adomány elfogadottnak tekintendő.

A jelentős pénzügyi költségnek tekintendő összeg meghatározásáról az igazgatótanács hoz határozatot.

(1)   Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, legalább költségvetési cím és alcím szerint.

(2)   Az igazgató előirányzatokat csoportosíthat át:

(3)   A (2) bekezdésben említett korláton túl az igazgató javasolhatja az igazgatótanácsnak az előirányzatok egyik címből a másikba történő átcsoportosítását. Az igazgatótanácsnak három hét áll rendelkezésére, hogy kifogást emeljen a javasolt átcsoportosítás ellen. E határidő lejárta után a javasolt átcsoportosítások elfogadottnak tekintendők.

(4)   Az igazgató a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az igazgatótanácsot a (2) bekezdés szerint végrehajtott valamennyi átcsoportosításról.

(1)   Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, és így azokat a következő elvek tiszteletben tartásával kell teljesíteni:

(2)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az előirányzatok felhasználása során a teljesítményre kell összpontosítani, és e célból:

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések meghatározásakor gondoskodni kell arról, hogy a PPP-szerv költségvetésében szereplő valamennyi tevékenységi ágazatra konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött célkitűzések vonatkozzanak, és adott esetben releváns, elfogadott, hiteles, egyszerű és megbízható mutatók álljanak rendelkezésre. A mutatókra vonatkozó információkat az igazgató köteles évente az igazgatótanács rendelkezésére bocsátani, legkésőbb a PPP-szerv költségvetési tervezetéhez mellékelt dokumentáció benyújtásával egy időben.

(4)   Amennyiben a létesítő okirat nem írja elő, hogy a Bizottság értékelést végezzen, a döntéshozatal javítása érdekében a PPP-szerv olyan – többek között utólagos – értékeléseket készít, amelyek arányosak a célkitűzésekkel és a kiadásokkal. Az értékelések eredményeit meg kell küldeni az igazgatótanácsnak.

(5)   A visszamenőleges értékelések keretében értékelni kell a tevékenység teljesítményét, olyan szempontokra is kitérve, mint az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték. A visszamenőleges értékeléseknek az adott tevékenységre vonatkozóan kialakított nyomonkövetési mechanizmusok és mutatók révén nyert információkon kell alapulniuk. A visszamenőleges értékeléseket minden többéves pénzügyi keret időtartama alatt legalább egy alkalommal el kell végezni, lehetőség szerint olyan időzítéssel, hogy elegendő idő maradjon a megállapítások figyelembevételére a kapcsolódó programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelések és hatásvizsgálatok során.

(1)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján a PPP-szerv költségvetését a hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani.

(2)   A PPP-szerv költségvetése végrehajtásának alkalmazásában a belső kontrollt az irányítás minden szintjén alkalmazni kell, és úgy kell kialakítani, hogy észszerű bizonyosságot nyújtson a következő célkitűzések elérését illetően:

(3)   A hatékony és eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatokra és a Bizottság által a saját szervezeti egységeire vonatkozóan meghatározott belső kontrollkeretre épül, és különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 36. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt elemeket tartalmazza.

(1)   A PPP-szerv költségvetésének megállapítását és végrehajtását, valamint a beszámolók benyújtását az átláthatóság elvével összhangban kell végezni.

(2)   A PPP-szerv költségvetését, beleértve a létszámtervet, az elfogadott költségvetés-módosításokat – köztük a 17. cikk (1) bekezdése szerinti kiigazításokat – az elfogadásukat követő négy héten belül közzé kell tenni a PPP-szerv honlapján, valamint továbbítani kell a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3)   A PPP-szerv az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 38. cikkével összhangban, egységes minta szerint honlapján legkésőbb az azt a pénzügyi évet követő év június 30-áig, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött, rendelkezésre bocsátja a költségvetéséből finanszírozott források címzettjeire – köztük az e rendelet 44. cikke alapján megbízott szakértőkre – vonatkozó információkat azon program alap-jogiaktusában rögzített különleges eljárásnak megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.

A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatoknak az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett kell hozzáférhetővé tenni.

(1)   A PPP-szervek becslést készítenek tervezett bevételeikről és kiadásaikról, és ezt a becslést alátámasztó általános iránymutatással, valamint a 33. cikk (4) bekezdésében említett éves munkaprogram tervezetével együtt legkésőbb a PPP-szerv költségvetésének végrehajtását megelőző év január 31-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagnak. Ezt a becslést az igazgatótanács fogadja el, a PPP-szerv létesítő okiratával előírt eljárással összhangban.

(2)   A PPP-szerv tervezett bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:

(1)   A PPP-szerv költségvetését és a létszámtervet – beleértve az állandó és ideiglenes álláshelyek számát tisztségcsoport és besorolási fokozat szerint, továbbá a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát – az igazgatótanács fogadja el, a PPP-szerv létesítő okiratával összhangban. A PPP-szerv pénzügyi szabályai részletes rendelkezéseket állapíthatnak meg. A PPP-szerv költségvetésének módosítása – beleértve a létszámtervet – a PPP-szerv eredeti költségvetésével azonos eljárás révén elfogadott költségvetés-módosítással történik. A PPP-szerv költségvetését és adott esetben annak költségvetés-módosításait kiegészítik annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az Unió költségvetésében megállapított uniós hozzájárulás összegét. Az éves költségvetést a tárgyévet megelőző év végéig el kell fogadni.

(2)   A PPP-szervek költségvetése bevételi és kiadási kimutatást tartalmaz.

(3)   A PPP-szerv költségvetése feltünteti az alábbiakat:

(4)   A létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát. Ugyanezen információkat fel kell tüntetni az ideiglenes álláshelyek, a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők tekintetében is.

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni.

(2)   A PPP-szerv ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint a feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket részletesen ismertető szabályzattal.

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az igazgató látja el. Az igazgató a PPP-szerv költségvetésének bevételeit és kiadásait a PPP-szerv pénzügyi szabályaival és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre, többek között a teljesítményről való jelentéstétel biztosítása révén. Az igazgató felelős annak biztosításáért, hogy teljesüljenek a jogszerűségre, a szabályosságra és az uniós források címzettjeivel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, a PPP-szerv részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csalásmegelőzési tevékenységeiben.

(2)   Az igazgató átruházhatja költségvetési végrehajtási hatásköreit a PPP-szerv olyan alkalmazottaira, akik a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (11) foglalt, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) hatálya alá tartoznak, amennyiben a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban megállapított feltételekkel összhangban a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(1)   A PPP-szerv költségvetését az igazgató a saját irányítása alatt álló egységekben hajtja végre.

(2)   A PPP-szervek előirányzataik végrehajtásának megkönnyítése céljából az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 59. cikkében említett, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek.

(3)   A technikai szakértelmet igénylő feladatokkal és az adminisztratív, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó külső szerveket, amennyiben ez elengedhetetlennek bizonyul.

(4)   Az igazgató kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket az igazgatótanács által elfogadott minimumszabályokkal vagy elvekkel összhangban, a Bizottság által a saját szervezeti egységei számára megállapított belső kontrollkeret alapján, valamint kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra. E struktúrák és rendszerek létrehozását kockázatelemzéssel kell alátámasztani, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokat is.

Az igazgató szervezeti egységein belül kialakíthat egy szakértői és tanácsadói funkciót, amely segíti a tevékenységeivel összefüggő kockázatok ellenőrzését.

(5)   Az igazgató papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos bizonylatok eredeti példányainak a nyilvántartására. Az ilyen bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon határozat meghozatalának napjától számítva, amellyel az Európai Parlament mentesítést ad arra a pénzügyi évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak. A bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a kontrollhoz és az ellenőrzéshez nem szükségesek. Az adatok megőrzésére az (EU) 2018/1725 rendelet 88. cikke alkalmazandó.

(1)   A műveletek engedélyezését megelőzően a hibák és a szabálytalanságok megelőzése és a célok nem teljesülésével kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni egy, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos, a kockázatokat is figyelembe vevő többéves kontrollstratégia alapján.

Az előzetes kontroll gyakoriságának és intenzitásának fokát az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő határozza meg a korábbi kontrollok eredményei, valamint a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével, a saját kockázatelemzése alapján. Kétség esetén az érintett műveletek jóváhagyásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontroll részeként kiegészítő információkat kér vagy helyszíni kontrollt végez annak érdekében, hogy észszerű bizonyosságot szerezzen.

Egy adott művelet ellenőrzését a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzet végzi. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(2)   Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére is.

A műveletek kezdeményezése és ellenőrzése egymástól elkülönülő funkciók.

(3)   Egy művelet kezdeményezésének fogalma minden olyan műveletet magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít a PPP-szerv költségvetését végrehajtó aktusok elfogadásának előkészítésére.

(4)   Az előzetes kontroll során meg kell vizsgálni, hogy a kért bizonylatok és az egyéb rendelkezésre álló információk megfelelnek-e egymásnak.

Az előzetes kontroll célja különösen a következők megállapítása:

A kontroll céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal és a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontrollt is elrendelhet a már engedélyezett műveletek hibáinak és szabálytalanságainak feltárása és korrekciója céljából. Az utólagos kontrollra kockázatalapú mintavétel alapján, a korábbi kontrollok eredményei, valamint a költséghatékonysággal és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolások figyelembevételével kerülhet sor.

Az utólagos kontroll elvégezhető dokumentumalapú ellenőrzéssel vagy adott esetben helyszíni ellenőrzéssel.

(2)   Az utólagos kontrollt olyan alkalmazott végzi, aki nem tartozik felelősséggel az előzetes kontrollért. Az utólagos kontrollért felelős alkalmazott nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző alkalmazottnak.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a költségvetés végrehajtásáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai készségekkel.

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő N–1. évben esedékes feladatai elvégzéséről összevont éves tevékenységi jelentés formájában évente jelentést tesz az igazgatótanácsnak; az összevont éves jelentés az alábbiakat tartalmazza:

(2)   Az összevont éves tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokról, a műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, beleértve a kontrollok átfogó költség-haszon elemzését is.

Az összevont éves jelentést értékelés céljából benyújtják az igazgatótanácsnak.

(3)   Az igazgatótanács legkésőbb minden év július 1-jéig megküldi az éves összevont jelentést és annak értékelését a Számvevőszéknek, a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4)   Kellően indokolt esetekben a létesítő okirat további jelentéstételi követelményeket írhat elő, különösen akkor, ha ezt a PPP-szerv működési területének jellege megköveteli.

(5)   Miután az igazgatótanács értékelte, az éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni a PPP-szerv honlapján.

(1)   Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, tájékoztatja az igazgatót, aki – amennyiben a tájékoztatás írásban érkezett – erre írásban válaszol. Amennyiben az igazgató az eset körülményei alapján észszerűnek tekinthető időn – de legfeljebb egy hónapon – belül nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem észszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 143. cikkében említett testületet és az igazgatótanácsot.

(2)   Az Unió, a PPP-szerv vagy a PPP-szerv tagjai érdekeit esetlegesen sértő bármilyen jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetében a személyzet tagja vagy más alkalmazott – beleértve a PPP-szervhez kirendelt nemzeti szakértőket is – közvetlenül tájékoztatja közvetlen felettesét, a PPP-szerv igazgatóját vagy igazgatótanácsát, az Európai Csalás Elleni Hivatalt vagy az Európai Ügyészséget. A PPP-szerv pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa az igazgatót, illetve az utóbbi lehetséges érintettsége esetében az igazgatótanácsot, amennyiben az Unió, a PPP-szerv vagy a PPP-szerv tagjai érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(1)   Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, feladatai teljesítésében teljes függetlenséggel rendelkező számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, amennyiben a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére. A PPP-szervnél a számvitelért felelős tisztviselő felel a következőkért:

Az első albekezdés d) pontjában említett feladatokkal összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy a jóváhagyási kritériumoknak való megfelelést bármikor ellenőrizze.

(2)   Két vagy több PPP-szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti.

A PPP-szervek megállapodhatnak a Bizottsággal abban, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője látja el a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselői feladatait.

Hasonlóképpen, a költség-haszon megfontolásokat is figyelembe véve a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízhatják azzal, hogy a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egy részét ellássa.

Az e bekezdésben megjelölt esetekben a PPP-szervek megteszik az összeférhetetlenség elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely a PPP-szerv pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról megbízható és valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő garantálja ezen információk megbízhatóságát.

(4)   Mielőtt az igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a PPP-szerv pénzügyi helyzetéről.

Az első albekezdés alkalmazásában a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy a beszámoló a 47. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban készült, és hogy a beszámolóban az összes bevétel és kiadás szerepel.

A számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze a kapott információkat, valamint hogy elvégezze az elszámolások ellenjegyzése céljából szükségesnek ítélt további ellenőrzéseket.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan kifejti azok jellegét és hatályát.

Az (5) bekezdésre figyelemmel, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(5)   Amennyiben feladatainak ellátásához a PPP-szerv pénzügyi szabályaival összhangban elengedhetetlen, kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat átruházhat olyan alkalmazottakra, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak, amennyiben a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére.

(6)   A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt az igazgatótanács bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól. Ilyen esetekben az igazgatótanács ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.

(1)   A 18. és a 27. cikk nem érinti a pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog szerinti, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)   Minden engedélyezésre jogosult tisztviselő és számvitelért felelős tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a PPP-szerv vagy tagjai érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek – különösen az OLAF – elé kell terjeszteni.

(3)   A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet a PPP-szervnek a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott. A kinevező hatóság az alkalmazandó jogszabályokban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.

(1)   A költségvetés végrehajtásában, az irányításban és az ezt előkészítő tevékenységekben, valamint az ellenőrzésben vagy kontrollban érintett, e fejezet szerinti pénzügyi szereplők és egyéb személyek – ideértve az igazgatótanács tagjait is – nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek a PPP-szerv érdekeivel. Megfelelő intézkedéseket hoznak továbbá annak érdekében, hogy a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során megakadályozzák az összeférhetetlenség felmerülését, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket, figyelembe véve a PPP-szerv létesítő okiratban meghatározott sajátos jellegét.

Ha fennáll az összeférhetetlenség kockázata, az érintett személy az ügyet az illetékes hatósághoz utalja. Az illetékes hatóság írásban megerősíti, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség. Ebben az esetben az illetékes hatóság biztosítja, hogy az érintett személy az adott ügyben valamennyi tevékenységgel felhagyjon. Az illetékes hatóság teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

(3)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság az igazgató. Amennyiben a személyzet érintett tagja az igazgató, úgy az illetékes hatóság az igazgatótanács. Az igazgatótanács tagját érintő összeférhetetlenség esetén az illetékes hatóság az igazgatótanács, az érintett tag nélkül.

(4)   A PPP-szerv szabályokat fogad el az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, és honlapján évente közzéteszi az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait.

(1)   A PPP-szervnek belső ellenőrzési feladata van, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványok szerint hajt végre.

(2)   A belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőre látja el. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(3)   A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad a PPP-szervnek a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen a következőkért:

(4)   A belső ellenőr feladatait a PPP-szerv minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A belső ellenőr a feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan – ha szükséges helyszíni – hozzáféréssel rendelkezik, a tagállamokban és a harmadik országokban is.

(5)   A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselő 23. cikkben említett összevont éves tevékenységi jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(6)   A belső ellenőr jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól. A PPP-szerv biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megfogalmazott ajánlások alapján sor kerüljön a megfelelő intézkedésekre.

(7)   A belső ellenőr az alábbi esetekben is jelentést tesz:

Az igazgatótanács és az igazgató gondoskodik az ellenőrzéseket követően megfogalmazott ajánlások végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről. Az igazgatótanács megvizsgálja a 23. cikkben említett információkat, továbbá azt, hogy az ajánlásokat teljes körűen és időszerűen végrehajtották-e.

Minden PPP-szerv megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésekben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy megossza azokat a többi PPP-szervvel a bevált módszerek cseréje keretében.

(8)   A PPP-szerv a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére bocsátja, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.

(9)   A belső ellenőr jelentései és megállapításai csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

(1)   A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez az ellenőrzései lefolytatása tekintetében. A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat a Bizottság állapítja meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantál számára, és megállapítja a belső ellenőr felelősségi körét.

(2)   A belső ellenőr számára nem adható semmilyen utasítás, és a belső ellenőr nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése révén e rendelet szerint ráruháztak.

(1)   Az igazgatótanács – kellő tekintettel a költséghatékonyságra és a hozzáadott értékre – belső ellenőrzési részleget hozhat létre, amely feladatait a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően látja el.

A belső ellenőrzési részleg célját, jogköreit és feladatait a belső ellenőrzési charta rögzíti, amelyhez az igazgatótanács jóváhagyása szükséges.

A belső ellenőrzési részleg éves ellenőrzési tervét a belső ellenőrzési részleg vezetője készíti el, figyelembe véve többek között a PPP-szervet érintő igazgatói kockázatértékelést.

Az igazgatótanács felülvizsgálja és jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet.

A belső ellenőrzési részleg jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól.

Amennyiben egy PPP-szerv belső ellenőrzési részlege nem költséghatékony és nem áll módjában megfelelni a nemzetközi szabványoknak, a PPP-szerv határozhat arról, hogy ugyanazon szakpolitikai területen belül tevékeny más PPP-szervekkel közös belső ellenőrzési részleget hoz létre.

Ilyen esetekben az érintett PPP-szervek igazgatótanácsai megállapodnak a közös belső ellenőrzési részleg gyakorlati szabályaiban.

A belső ellenőrzésben részt vevő szereplők hatékonyan együttműködnek egymással az információk és ellenőrzési jelentések megosztása, valamint adott esetben közös kockázatelemzések és közös ellenőrzések végzése révén.

(2)   Az igazgatótanács és az igazgató biztosítja a belső ellenőrzési részleg által kiadott ajánlások végrehajtásának rendszeres nyomon követését.

(1)   A bevételek végrehajtása a követelések becslésének elkészítését, a visszafizettetendő követelések megállapítását és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított követelésekről történő lemondást is.

(2)   A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a behajtást.

Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetéséről való teljes vagy részleges lemondást tervez, biztosítania kell, hogy a lemondás szabályos legyen és összhangban álljon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A lemondó határozatot meg kell indokolni. A lemondó határozatban meg kell állapítani, hogy lépések történtek a visszafizettetés biztosítására, valamint meg kell adni a határozat alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.

A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes visszafizettetendő összegekről. A PPP-szervet megillető összegeket a jegyzékben a visszafizetési felszólítás kibocsátásának időpontja szerint csoportosítja. A számvitelért felelős tisztviselő a megállapított követelések visszafizettetésétől való teljes vagy részleges lemondásról szóló határozatokat is feltünteti. A jegyzéket csatolják a PPP-szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló, 53. cikkben említett jelentéséhez.

(3)   A terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett bármely követelés az (EU, Euratom) 2018/1046 felhatalmazáson alapuló rendelet 99. cikkével összhangban kamatozik.

(4)   A PPP-szerv harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek PPP-szervvel szembeni követeléseire ötéves elévülési időszak vonatkozik.

(1)   A PPP-szerv kifizetés iránti kérelmet nyújt be tagjainak hozzájárulásuk egy részére vagy egészére, a létesítő okiratban megállapított, vagy közös megegyezésen alapuló feltételek mellett és időközönként.

(2)   A PPP-szervnek a tagjai által hozzájárulásként kifizetett források után járó kamatok a PPP-szerv költségvetését illetik meg.

(3)   A PPP-szervek igazgatási költségeihez való hozzájárulásuk valamennyi terhét a tagok viselik. Azon kedvezményezettek, amelyek egy PPP-szerv által nyújtott finanszírozásban részesülnek, de nem tagjai a PPP-szervnek és nem a tagokat alkotó jogalanyok, semmilyen formában – sem közvetlenül, sem közvetve – nem járulhatnak hozzá az ilyen költségekhez. Nem kérhetők meg és nem kötelezhetők különösen arra, hogy az adott szerv által társfinanszírozott projektekben való részvétel során hozzájáruljanak a PPP-szerv adminisztrációs költségeihez.

(1)   A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.

(2)   Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

A kiadások jóváhagyása az a művelet, amely során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megerősíti a pénzügyi műveleteket.

A kiadások engedélyezése az a művelet, amely során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az érvényesített kiadási összeget.

(3)   A PPP-szerv költségvetését terhelő kiadást keletkeztető intézkedések esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, mielőtt harmadik felek irányában jogi kötelezettséget vállalna, először költségvetési kötelezettségvállalást tesz.

(4)   A PPP-szerv éves munkaprogramja tartalmazza a PPP-szerv hatáskörébe tartozó tevékenységek operatív kiadásaira vonatkozó igazgatótanácsi engedélyt, feltéve, hogy az e bekezdésben megállapított elemeket egyértelműen azonosítják.

Az éves munkaprogramban szerepelnek a részletes célkitűzések és az elvárt eredmények, valamint a kapcsolódó teljesítménymutatók. A program a következőket tartalmazza:

A PPP-szerv a tárgyévet megelőző év végéig elfogadja éves munkaprogramját. Az éves munkaprogramot közzé kell tenni a PPP-szerv honlapján.

Az éves munkaprogram bármilyen jelentős módosítását az eredeti munkaprogrammal azonos eljárás révén, a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban kell elfogadni.

A munkaprogram nem jelentős módosításainak elfogadására az igazgatótanács felhatalmazást adhat a PPP-szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjének.

(1)   A PPP-szerv hozzájárulásai valamely uniós szakpolitikai célkitűzés és az annak kapcsán meghatározott eredmények elérését hivatottak elősegíteni, és a következő formák bármelyikét ölthetik:

A PPP-szervnek az első albekezdés a) pontja szerinti hozzájárulásait az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 181. cikke, az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései vagy a Bizottság vonatkozó határozata alapján kell megállapítani. A PPP-szervnek az első albekezdés c), d) és e) pontjai szerinti hozzájárulásait az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 181. cikke vagy az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján kell megállapítani.

(2)   A hozzájárulás alkalmazandó fajtájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a lehetséges címzettek érdekeit és számviteli módszereit.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 23. cikkben említett konszolidált éves tevékenységi jelentésben beszámol az (1) bekezdés első albekezdésének a)–f) pontjában említett, költségfüggetlen finanszírozásokról.

(1)   A PPP-szerv a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdése és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a csalásgyanús esetekről és egyéb pénzügyi szabálytalanságokról.

Továbbá a vizsgálatokkal kapcsolatos titoktartás veszélyeztetése nélkül tájékoztatja a Bizottságot az Európai Ügyészség vagy az OLAF folyamatban lévő vagy befejezett vizsgálatairól, valamint a Számvevőszék vagy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) által végzett ellenőrzésekről vagy kontrollokról.

(2)   Amennyiben a Bizottság uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó kötelezettségét az Unióra nézve potenciálisan komoly reputációs kockázat érintheti vagy érinti, az Európai Ügyészség és/vagy az OLAF haladéktalanul értesíti a Bizottságot az elvégzett vagy folyamatban lévő vizsgálatokról a vizsgálatokkal kapcsolatos titoktartás veszélyeztetése nélkül.

(1)   A közbeszerzések tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet VII. címe alkalmazandó, e cikk (2)–(5) bekezdésének és a PPP-szerv létesítő okiratában rögzített különleges rendelkezéseknek vagy azon program alap-jogiaktusának megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.

(2)   A 60 000 EUR és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 175. cikkében megállapított küszöbértékek közötti értékű szerződések tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet I. melléklete 1. fejezetének 2. szakaszában a 60 000 EUR-t meg nem haladó, kis összegű szerződésekre megállapított eljárás alkalmazható.

(3)   A PPP-szerv – amennyiben kéri – ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más uniós vagy PPP-szervek szerződéseinek odaítélési eljárásába.

(4)   A PPP-szerv közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül köthet a 20. cikk (2) bekezdésében említett, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat.

A PPP-szerv jogosult tagjaival – az Unió kivételével – közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve munkavégzési szerződést kötni, amennyiben ezek teljesítése harmadik felek bevonása nélkül, közvetlenül történik.

Az első és második albekezdés értelmében szállított áruk, végzett szolgáltatások és munkák nem tekintendők a tagok PPP-szerv költségvetéséhez nyújtott hozzájárulásának.

(5)   A PPP-szerv adminisztratív igényeinek fedezésére a fogadó tagállam ajánlatkérő hatóságaival, valamint azon tagállamok, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai és az Unió tagjelölt országai ajánlatkérőivel, amelyek a PPP-szerv tagjai, közös közbeszerzési eljárást folytathat. Ilyen esetekben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 165. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

A PPP-szerv közös közbeszerzési eljárásokat folytathat magántagjaival, illetve azon uniós programokban részt vevő országok ajánlatkérőivel, melyek a PPP-szerv tagjai. Ilyen esetekben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 165. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(1)   A szakértők kiválasztása során az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 237. cikke értelemszerűen alkalmazandó, azon program alap-jogiaktusában rögzített különleges eljárásnak megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.

A PPP-szerv használhatja a Bizottság, illetve egyéb uniós vagy PPP-szervek által készített szakértői jegyzékeket.

Amennyiben szükségesnek ítéli meg, megfelelően indokolt esetben a PPP-szerv a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyt is felkérhet.

(2)   A nem javadalmazott szakértők tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 238. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(1)   A vissza nem térítendő támogatások tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet VIII. címe alkalmazandó a PPP-szerv létesítő okiratában rögzített különleges rendelkezéseknek vagy azon program alap-jogiaktusának megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.

(2)   A PPP-szerv a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének határozata alapján arra a programra használja fel az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 181. cikkének (3) bekezdésével összhangban engedélyezett egyösszegű átalányokat, egységköltségeket vagy átalányfinanszírozást, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták. Ilyen határozat hiányában a PPP-szerv a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének javaslatot nyújthat be, amelyhez mellékeli az azt alátámasztó részletes indokolást. A határozatra irányuló javaslatnak meg kell felelnie az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 181. cikke (3) bekezdésének. A Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője értesíti a PPP-szervet a javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról, és döntését megindokolja. A Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője dönthet úgy, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 181. cikke (3) bekezdésének való megfelelés érdekében módosításokkal fogadja el a javaslatot.

(1)   A pénzdíjak tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet IX. címe alkalmazandó, e cikk (2) bekezdésének és a PPP-szerv létesítő okiratában rögzített különleges rendelkezéseknek vagy azon program alap-jogiaktusának megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.

(2)   1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjas versenypályázatok csak akkor tehetők közzé, ha szerepelnek a 33. cikk (4) bekezdésében említett éves munkaprogramban, és a pénzdíjakról tájékoztatták a Bizottságot, amely az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 206. cikkének (2) bekezdésével összhangban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(1)   A pénzügyi kimutatások az e rendelet 47. cikkében említett számviteli szabályoknak megfelelően millió euróban készülnek, és a következőkből állnak:

(2)   A pénzügyi kimutatások az információkat – beleértve a számviteli politikára vonatkozó információkat – releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be.

(3)   A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ki kell egészíteni és magyarázattal kell ellátni az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és meg kell adni az e rendelet 47. cikkében említett számviteli szabályok és a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk a PPP-szerv tevékenységei szempontjából relevánsak. A megjegyzésekben meg kell adni legalább az alábbi információkat:

(4)   A számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év zárása után az általános elszámolások továbbításának időpontjáig elvégez minden olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást, amely szükséges ahhoz, hogy a számlák megbízható és valós képet nyújtsanak.

(1)   A költségvetés-végrehajtási jelentések millió euróban készülnek, és azokat évenként összehasonlítható formában kell elkészíteni. E jelentések a következőkből állnak:

(2)   A költségvetés-végrehajtási jelentéseket a PPP-szerv költségvetésével azonos szerkezetben kell elkészíteni.

(3)   A költségvetés-végrehajtási jelentések a következőket tartalmazzák:

(1)   A PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót.

A PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az utóbbi által meghatározott módon és formátumban a konszolidációhoz szükséges számviteli információkat is.

(2)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék június 1-jéig megteszi a PPP-szerv előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(3)   A PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság által meghatározott módon és formátumban június 15-ig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének a végleges összevont beszámoló elkészítéséhez szükséges számviteli információkat.

A PPP-szerv előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő összeállítja a PPP-szerv végleges beszámolóját. Az igazgató benyújtja a végleges beszámolót az igazgatótanácsnak, amely véleményezi azt.

Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt a következő pénzügyi év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője megküldi a végleges beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A teljességi nyilatkozatot a PPP-szerv végleges beszámolójával egyidejűleg készítik el.

A végleges beszámolóhoz csatolják a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e fejezettel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

A PPP-szerv végleges beszámolóját közzétevő honlap megfelelő oldalaira mutató hivatkozást a következő év november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A PPP-szerv igazgatója legkésőbb a következő pénzügyi év szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az igazgató válaszait egyidejűleg a Bizottságnak is megküldik.

(1)   A PPP-szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról. E jelentés mind abszolút értékben, mind százalékos arányban kifejezve információval szolgál legalább az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

(2)   Az igazgató a pénzügyi évet követő év március 31-ig megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1)   A Bizottság végleges beszámolójában való esetleges konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy a PPP-szerv éves beszámolója megfelelően tükrözi-e a PPP-szerv bevételeit, kiadásait és pénzügyi helyzetét.

Ha a létesítő okirat másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban éves különjelentést készít a PPP-szervről. A jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi az első albekezdésben említett független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és a külső ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.

(2)   A PPP-szerv a véglegesen elfogadott formában megküldi költségvetését a Számvevőszéknek. A PPP-szerv lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket a 6., 8. és 12. cikk szerint elfogadott valamennyi döntésről és intézkedésről.

(3)   A Számvevőszék által végzett vizsgálatot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 254–259. cikke szabályozza.

(1)   A létesítő okiratban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az Európai Parlament a Tanács ajánlására az N+2. év május 15-e előtt mentesíti az igazgatót az N. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében. Az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot az Európai Parlament mentesítő határozathoz kapcsolódó állásfoglalásban foglalt észrevételeiről.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt határidő nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az igazgatót a halasztás okairól.

(3)   Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő határozat meghozatalát, úgy az igazgató – az igazgatótanáccsal együtt – minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

(1)   A mentesítő határozat kiterjed a PPP-szerv bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, a költségvetési eredményre, valamint a PPP-szerv pénzügyi kimutatásban feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2)   A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament – a Tanács után – megvizsgálja az PPP-szerv beszámolóit és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, a PPP-szerv igazgatójának válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek a beszámoló megbízhatóságát, illetve az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3)   Az igazgató – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikkének (3) bekezdésében előírt módon – az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

(1)   Az igazgató megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a mentesítésre vonatkozóan a Tanács által elfogadott ajánláshoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az igazgató jelentést tesz az (1) bekezdésben említett észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről. Az igazgató ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1)   A PPP-szerv hozzáférést biztosít a Bizottság személyzete és a Bizottság által felhatalmazott más személyek, valamint a Számvevőszék számára a telephelyeihez és helyiségeihez, továbbá az ellenőrzések lefolytatásához szükséges valamennyi információhoz, beleértve az elektronikus formában tárolt információkat is.

(2)   Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (12) előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat – beleértve helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítására, hogy történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység.

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikkében említett valamennyi PPP-szerv az említett rendelet 71. cikkének hatálya alá kerülésétől számított kilenc hónapon belül új pénzügyi szabályokat fogad el.

(2)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikkében említett valamennyi olyan PPP-szerv, amely pénzügyi szabályait a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban fogadta el, felülvizsgálja pénzügyi szabályait annak érdekében, hogy megfeleljenek e rendeletnek. A felülvizsgált pénzügyi szabályok legkésőbb 2019. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(1)   E rendelet hatálybalépésének időpontjában a 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti. A rendelet 20. cikke és 31. cikkének (4) bekezdése azonban 2019. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.