1.

Európa jelenleg olyan időszakkal néz szembe, amelyben a globalizáció, a technológiai fejlődés, a fenntarthatósági kihívások, a társadalmi befogadással kapcsolatos régóta fennálló kihívások, a politikai instabilitás és a demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az európai társadalmakra és polgárokra. E közös kihívások közös gondolkodást és összehangolt intézkedéseket tesznek szükségessé a tagállamok részéről;

2.

Az e területen megvalósuló jövőbeli együttműködés tekintetében prioritást jelent az oktatás és képzés azon szerepe, amelyet a polgári szerepvállalás és a demokrácia, a személyes fejlődés, a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az önrendelkezés előmozdítása, valamint a jóllét és az összetartó társadalmak támogatása terén töltenek be. Jelenkori társadalmainkban az oktatás és képzés két legfontosabb társadalmi szerepe – egyrészt a versenyképességhez, az innovációhoz és a foglalkoztathatósághoz, másrészt az aktív polgári szerepvállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz, a kohézióhoz és a személyes fejlődéshez való hozzájárulásuk – szorosan összefonódik, és minden tekintetben egymást kiegészítő jelleggel bír;

3.

Az oktatás és képzés a fenntartható növekedés és a versenyképesség megteremtésének és fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci részvétel előmozdításának kulcsfontosságú szakpolitikai eszköze európai szinten. Az Unió új növekedési stratégiájának kidolgozása során a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni azokat a lehetőségeket, amelyek az oktatásban és képzésben rejlenek a szélesebb társadalmi kihívások kezelése tekintetében. A magas színvonalú oktatás és képzés versenyelőnyt biztosít az Unió számára az egyre inkább digitalizálódó és tudásalapú világgazdaságban, mivel a jövőben Európának még több kreatív, magas szintű képzettséggel rendelkező és jól kiképzett emberre lesz szüksége. Létfontosságú lesz továbbá az új technológiák fejlesztésének és alkalmazásának irányítása, valamint az Unió körforgásos és klímasemleges gazdasággá való átalakításának támogatása, mégpedig az e változások előbbreviteléhez szükséges ismeretek, készségek és kompetenciák előmozdítása révén;

4.

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés alapvető szakpolitikai eszköz az említett közös kihívások kezelésére irányuló innovatív, jövőorientált és rugalmas stratégiák kidolgozásához; ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint az Unióban működő oktatási és képzési rendszerek sokféleségét;

5.

A mindenki számára elérhető, magas színvonalú oktatásba és képzésbe való beruházás nemcsak a polgárok, hanem a gazdaság és a társadalom számára is jelentős előnyökkel jár. A kompetenciákba való beruházásnak a tanulók életének minden szakaszára ki kell terjednie. A minőségi oktatási eredmények eléréséhez megfelelő erőforrásokra van szükség, amelyeket az egész életen át tartó tanulási pálya során végig kiegyensúlyozottan kell biztosítani;

6.

Mind európai, mind nemzeti szinten elő kell mozdítani az oktatásba és képzésbe, valamint a készségekbe irányuló beruházást. Olyan hatékony és innovatív munkamódszerekre van szükség, amelyek előmozdítják a kapacitásépítésre épülő megközelítést, valamint intelligens és stratégiai beruházások révén támogatják az oktatási és képzési rendszerek fejlesztését. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben relevánssá váló kompetenciák fejlesztésére, a digitalizáció és az innováció finanszírozásának stratégiai alkalmazására, a korszerű oktatási infrastruktúrára, az innovatív és biztonságos tanulási környezetre és a jobb pedagógiai megközelítésekre, valamint az egész életen át rendelkezésre álló pályaorientációs szolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek bővítésére, illetve e szolgáltatások színvonalának javítására. A beruházások kiterjedhetnének az európai oktatási térség továbbfejlesztésére, valamint az európai finanszírozási eszközök közötti, illetve az oktatás és képzés szempontjából releváns uniós szakpolitikák és finanszírozási eszközök közötti szinergiák javítására;

7.

Mindenre kiterjedően fel kell térképezni az oktatásban és képzésben a klímasemleges és környezetbarát Európa megvalósításához való hozzájárulás tekintetében rejlő lehetőségeket. Az oktatás és képzés elengedhetetlen az igazságos és méltányos társadalmi átalakulás lehetővé tétele szempontjából kiemelkedően fontos ismeretek, készségek és kompetenciák biztosításához, illetve az átalakuláshoz alapvetően szükséges értékek és motiváció előmozdításához. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra, illetve a közös értékek előmozdításáról szóló tanácsi ajánlásra épülő, a környezetbarát Európa megvalósítását célzó európai intézkedéseknek ki kell terjedniük az oktatás és képzés minden szintjére és formájára, valamint az élet minden szakaszára, lehetővé téve a helyi és regionális szinten, a civil társadalommal együttműködésben indított tevékenységeket annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az ENSZ vonatkozó fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához;

8.

A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A színvonalas és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogot az élet minden szakaszában – kisgyermekkortól az időskorig –, valamint az oktatás és képzés minden szintjén és formájában érvényesíteni kell, mégpedig az európai oktatási térséggel kapcsolatban tett erőfeszítésekkel szinergiában. A végrehajtás során különös figyelmet kell fordítani az akadálymentességhez, az esélyegyenlőséghez és a társadalmi befogadáshoz kötődő hatékony szakpolitikák kidolgozására, melyek biztosítják az egész életen át tartó tanulás igénybevételének lehetőségét, valamint az ilyen tanulás felé való átmenetet;

9.

Annak jelentőségét, hogy megőrizzék és előmozdítsák az Unió közös értékeit, többek között a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

10.

Az európai oktatási térség megvalósítása irányába tett jelentős előrelépést, valamint annak jelentőségét, hogy ismét meg kell erősíteni az oktatási térség célkitűzéseinek és alkalmazási körének ambiciózus továbbfejlesztését célzó kötelezettségvállalásokat annak érdekében, hogy valósággá válhassanak az európai oktatási térségre vonatkozó elképzelések és Európa a világ vezető tanulási társadalmává váljon; egy olyan kultúra kialakításához való hozzájárulás jelentőségét, amely ösztönzi, szerepvállalásra készteti és motiválja az embereket és a társadalmakat a tanulás és az innováció terén, beleértve az oktatás és képzés minden szintjét és formáját, valamint az élet minden szakaszát;

11.

Annak jelentőségét, hogy kidolgozzuk az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretét, amely az európai oktatási térség támogatásának és megvalósításának eszközeként szolgál majd, hozzájárulva az oktatási keret sikeres megvalósításához és további nagyívű fejlesztéséhez;

12.

Az Erasmus+ program meghatározó szerepét az európai oktatási térség megvalósításában, melyet a program azáltal tölt be, hogy széles körben elérhetővé teszi a tanulási célú mobilitást és az olyan oktatási, képzési és ifjúsági szakpolitikák kialakítását lehetővé tevő megerősített stratégiai partnerségeket és szakpolitikai támogatást, amelyek inkluzívabbak, az egész életen át tartó tanuláson alapulnak, figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség szempontjait és amelyeket az innováció vezérel;

13.

Annak szükségességét, hogy európai szinten továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a tagállamok közötti együttműködés támogatása és fejlesztése terén annak érdekében, hogy bővüljön a társaktól való, illetve a kölcsönös tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje, ugyanakkor megszűnjenek a tanulási célú mobilitás előtt álló akadályok, továbbá hogy a tagállamok támogatásban részesüljenek oktatási és képzési rendszereik holisztikus fejlesztésében azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak e rendszerek általános fenntarthatóságához és végső soron fokozzák a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergenciát;

14.

A globális kihívások leküzdésének és a globális lehetőségek kiaknázásának, illetve az ehhez kapcsolódó gondolkodási folyamatnak a szükségességét, különösen az éghajlatváltozást, a digitalizációt, a mesterséges intelligenciát és a félrevezető vagy valótlan információkat illetően, mégpedig az ismeretek, a készségek és kompetenciák, valamint a kritikus gondolkodás fejlesztésének erősítésével az alapvető készségektől a magas szintű képesítésekig, az oktatás és képzés minden szintjén és formájában;

15.

Emlékeztessen az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló tanácsi következtetésekben kifejezésre juttatott törekvésekre, miszerint a térség alapját az egész életen át tartó tanulás koncepciójának kell képeznie a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az iskolai oktatáson, szakképzésen át a felsőoktatásig és a felnőttkori tanulásig, és további határozott intézkedéseket kell hozni a tanulási célú mobilitás előtt álló akadályok felszámolása érdekében, elő kell mozdítani és fokozni kell az oktatási és képzési célú mobilitást és együttműködést, továbbá támogatni kell a tagállamokat abban, hogy korszerűsítsék oktatási és képzési rendszereiket, elő kell mozdítani a nyelvoktatást és -tanulást, valamint a képesítések és a külföldön végzett résztanulmányok eredményeinek kölcsönös elismerését;

16.

Egy valódi európai oktatási térség kialakítása érdekében tegyen olyan további kezdeményezéseket, amelyeknek célja, hogy továbbfejlesszék az oktatási térség célkitűzéseit és alkalmazási körét, valamint megerősítsék annak kapcsolatait az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés 2020 utáni időszakra szóló stratégiai keretével; és tegye meg a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy kiegyenlített módon népszerűsítsék az oktatás és képzés minden szintjét és formáját;

17.

Teljeskörűen aknázza ki a 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrend prioritásaiban rejlő lehetőségeket, nevezetesen az olyan kompetenciákba irányuló beruházások fokozásával, amelyek a munka és a – többek között az éghajlatváltozás, a globalizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a robotizáció nyomán bekövetkező – társadalmi változások következtében megjelenő igényeket elégítik ki, az innováció, a demokratikus társadalmi szerepvállalás és a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében;

18.

Vegyen részt a lehetőségekre, a megfelelő szakpolitikai intézkedésekre és elérendő eredményekre irányuló közös gondolkodásban, ami hozzájárulna a klímasemleges és zöld Európa megvalósításának, valamint a méltányos átalakulás véghezvitelénekstratégiai céljához; továbbá vegye figyelembe az oktatásban és képzésben rejlő széles körű lehetőségeket a zöld Európa megvalósítását célzó európai szakpolitikák kidolgozása során, nevezetesen az Erasmus+ programon és annak előtérbe helyezésén keresztül, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek a fenntartható fejlődés szolgálatában álló oktatásban;

19.

Az európai oktatási térség tekintetében a komplementaritás, a hozzáadott érték, valamint a szakpolitikai célok és eszközök koordinációjának biztosításával folytassa az arra irányuló összehangolt erőfeszítéseket, hogy előrelépés történjen egy átfogó európai digitális oktatási cselekvési terv és a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv tekintetében;

20.

Az Oktatás és képzés 2020 együttműködési eszköztára alapján dolgozzon ki konkrét, jövőorientált és innovatív munkamódszereket az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés számára. Teljeskörűen feltérképezhetők az együttműködési eszközök – így például a nemzetközi elemzések, a kutatási és tanulmányi látogatások és az együttműködésen alapuló kísérleti projektek – mobilizálására irányuló lehetőségek annak érdekében, hogy innovatív szakpolitikákat és megvalósítási eszközöket dolgozzanak ki, illetve hogy teszteljék ezeket, továbbá hogy a munka és a társadalom jövőjével kapcsolatos kutatásalapú tematikus forgatókönyveket és hosszú távú előrejelzéseket készítsenek és mozdítsák elő ezek kidolgozását mind az európai, mind pedig a globális fejlemények figyelembevétele mellett;

21.

Dolgozzon ki új eszközöket kompetens, motivált és magasan képzett tanárok, oktatók, pedagógusok és iskolavezetők képzésére és támogatására, továbbá mozdítsa elő folyamatos szakmai fejlődésüket, valamint a magas színvonalú, kutatásalapú pedagógusképzést;

22.

Mozdítsák elő minden tanulóra kiterjedően a digitális készségek és kompetenciák, az innováció és a vállalkozói gondolkodásmód fejlesztését az oktatásban és képzésben azáltal, hogy az oktatást megnyitják a rugalmasabb tanulási lehetőségek előtt és fokozzák az oktatási és képzési pályák átjárhatóságát, valamint inkluzív és innovatív megközelítéseket biztosítanak, beleértve az egyenlőtlenségek felszámolására irányuló erőfeszítéseket is;

23.

Támogassák a magas színvonalú, inkluzív, egész életen át tartó, rugalmas, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és innovációalapú oktatási és képzési rendszerek irányába mutató fejlesztéseket;

24.

Az európai oktatási térség elmélyítése céljából teljes mértékben aknázzák ki az oktatás és képzés valamennyi érintett területén rejlő lehetőségeket, továbbá törekedjenek az oktatás és képzés minden releváns szintje és formája közötti egyensúlynak és ezek szerephez jutásának a biztosítására;

25.

Folytassák az inkluzív és magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerek kialakítását célzó szerepvállalásukat, ösztönözzék a kulcskompetenciák és az inkluzív, mindenkire kiterjedő magas színvonalú oktatás előmozdítását célzó intézkedéseket, fejlesszék tovább az iskolai oktatással, a szakképzéssel, a felsőoktatással és a felnőttkori tanulással kapcsolatos európai együttműködést, továbbá az oktatás minden szintjén mozdítsák elő a kiváló tanítást, többek között a tanárok határokon átnyúló mobilitásának és együttműködésének javításával, a szakképzés terén a kiválóság létrehozásával és fejlesztésével, valamint a munkaalapú tanulás valamennyi formájának az előmozdításával;

26.

Mozdítsák elő az oktatás és képzés terén való együttműködést, valamint az oktatásba és képzésbe való beruházás előnyeire vonatkozó bizonyítékok megosztását, mivel az oktatásba és képzésbe való hatékony közberuházás előnyeivel kapcsolatos ismeretek, adatok és elemzések javulása elősegítheti, hogy a tagállamok – további adminisztratív terhek elkerülésével – inkluzívabb, hatékonyabb és rugalmasabb oktatási és képzési rendszereket alakíthassanak ki;

27.

Az új európai készségfejlesztési programmal és a pályakövetésről szóló tanácsi ajánlással összhangban mozdítsák elő a felsőoktatásban és a szakképzésben részt vett személyek pályájának követésére alkalmas közös, megfelelő eszközök nemzeti szintű kialakítását;

28.

Az első Európai Egyetemek elnevezésű, olyan ambiciózus kezdeményezés létrehozását, amely minden szinten és minden tevékenységi területen intenzívebb, innovatívabb és strukturáltabb együttműködést tehet lehetővé, a tanulástól és a tanítástól kezdve a kutatásig és az innovációig az Európa bármely régiójában működő felsőoktatási intézmények valamennyi típusa között,; továbbá úgy véli, hogy ez gyökeres változást hozó lépést jelenthet az intézményközi együttműködés terén azáltal, hogy különböző inspiráló elképzeléseket, modelleket és témákat kínál az európai oktatási térség jövőbeli fejlesztése érdekében végzett együttműködéshez, összhangban a társadalom változó igényeivel;

29.

Az Európai Egyetemek kezdeményezés valódi sikere érdekében törekedjenek arra, hogy a kezdeményezés magas színvonalának, valamint földrajzi és társadalmi inkluzivitásának biztosításával felhívják a figyelmet a kezdeményezésre és ösztönözzék különböző típusú felsőoktatási intézmények részvételét az alábbiak révén: