Fogalom

Fogalommeghatározás

Általános fogalmak

Kazánhatásfok

A kazánban előállított energiahordozó (pl. gőz, meleg víz) formájában kivitt energiának, valamint a kemencébe a hulladékkal és a kiegészítő tüzelőanyaggal (alsó fűtőértéken) bevitt energiának az aránya.

Fenékhamu-kezelő üzem

Olyan üzem, amely hulladékok égetéséből származó salakot és/vagy fenékhamut kezel az értékes frakció leválasztása és visszanyerése, továbbá annak érdekében, hogy a visszamaradó frakciót előnyösen fel lehessen használni.

Kizárólag a durva fémek leválasztása az égetőműben nem tartozik ide.

Klinikai hulladék

Az egészségügyi intézményekben (pl. kórházakban) képződő fertőző vagy más módon veszélyes hulladékok.

Irányított kibocsátások

Szennyező anyagok kibocsátása a környezetbe bármilyen vezetéken, csövön, kürtőn, kéményen, tölcséren, füstcsövön stb. keresztül.

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt automatizált mérőrendszerrel végzett mérések.

Diffúz kibocsátások

Olyan nem irányított kibocsátások a környezetbe (pl. poré, illékony vegyületeké, szagoké), amelyek származhatnak „területi” forrásokból (például tartályhajókból) vagy „pontszerű” forrásokból (pl. csőkarimákból).

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem.

Szállópernye

A tűztérből származó vagy a füstgáz áramában keletkező, és a füstgázzal terjedő részecskék.

Veszélyes hulladék

A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott veszélyes hulladék.

Hulladékégetés

Hulladék önmagában vagy tüzelőanyaggal kombinálva, égetőműben való égetése.

Égetőmű

Ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó, a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 40. pontjában meghatározott hulladékégető mű, vagy a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 41. pontjában meghatározott hulladék-együttégető mű.

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő technika vagy technikák és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével.

Települési szilárd hulladék

A háztartásokból származó (kevert vagy külön gyűjtött) szilárd hulladék, valamint a más forrásokból származó, jellegében és összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék.

Új üzem

Először e BAT-következtetések közzétételét követően engedélyezett üzem, vagy egy üzem teljeskörű cseréje e BAT-következtetések közzétételét követően.

Egyéb nem veszélyes hulladék

Olyan nem veszélyes hulladék, amely sem települési szilárd hulladék, sem szennyvíziszap.

Hulladékégető mű része

Egy hulladékégető mű bruttó elektromos hatásfokának vagy bruttó energiahatékonyságának meghatározásához a hulladékégető mű egy része jelentheti például a következőt:

Rendszeres mérés

Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés.

Maradékanyagok

Minden olyan folyékony vagy szilárd hulladék, amely egy hulladékégető műben vagy fenékhamu-kezelő üzemben keletkezik.

Érzékeny terület

Speciális védelmet igénylő terület, például:

Szennyvíziszap

A háztartási, városi vagy ipari szennyvíz tárolásából, kezeléséből és feldolgozásából származó visszamaradó iszap. E BAT-következtetések alkalmazásában a veszélyes hulladéknak minősülő visszamaradó iszap nem tartozik ide.

Salak és/vagy fenékhamu

A kemencéből a hulladék elégetése után eltávolított szilárd maradékanyagok.

Érvényes félóránkénti átlag

Egy félóránkénti átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben.

Fogalom

Fogalommeghatározás

Szennyező anyagok és paraméterek

As

Az arzén és vegyületei mennyiségének összege As-ben kifejezve

Cd

A kadmium és vegyületei mennyiségének összege Cd-ban kifejezve

Cd + Tl

A kadmium, a tallium és vegyületeik mennyiségének összege Cd + Tl-ban kifejezve

CO

Szén-monoxid

Cr

A króm és vegyületei mennyiségének összege Cr-ban kifejezve

Cu

A réz és vegyületei mennyiségének összege Cu-ben kifejezve

Dioxin jellegű PCB-k

Olyan PCB-k, amelyek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 2,3,7,8-as szénatomokon helyettesített PCDD-hez/PCDF-hez hasonló toxicitást mutatnak.

Por

Összes (levegőben) szálló por (PM)

HCl

Hidrogén-klorid

HF

Hidrogén-fluorid

Hg

A higany és vegyületei mennyiségének összege Hg-ban kifejezve

Izzítási veszteség

A minta meghatározott feltételek mellett történő hevítésének következtében fellépő tömegváltozás

N2O

Dinitrogén-oxid (nitrát-oxid).

NH3

Ammónia

NH4-N

Ammónium-nitrogén N-ben kifejezve, magában foglalja a szabad ammóniát (NH3) és az ammóniumot (NH4 +)

Ni

A nikkel és vegyületei mennyiségének összege Ni-ben kifejezve

NOX

A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének összege NO2-ban kifejezve

Pb

Az ólom és vegyületei mennyiségének összege Pb-ban kifejezve

PBDD/F

Polibrómozott dibenzo-p-dioxinok és -furánok

PCB-k

Poliklórozott bifenilek.

PCDD/F

Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és -furánok.

POP-ok

A 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) IV. mellékletében és annak módosításaiban felsorolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok.

Sb

Az antimon és vegyületei mennyiségének összege Sb-ban kifejezve

Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V

Az antimon, az arzén, az ólom, a króm, a kobalt, a réz, a mangán, a nikkel, a vanádium és vegyületeik mennyiségének összege Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V-ben kifejezve

SO2

Kén-dioxid.

Szulfát (SO4 2–)

Oldott szulfát SO4 2–-ban kifejezve

TOC

Teljes szervesszén-tartalom C-ben kifejezve (a vízben); az összes szerves vegyületet magában foglalja.

TOC-tartalom (a szilárd maradékanyagokban)

Teljes szervesszén-tartalom. Az a szénmennyiség, amely égéssel szén-dioxiddá alakul, és amely savas kezeléssel nem szabadul fel szén-dioxidként.

TSS

Összes lebegő szilárd részecske. Az összes (vízben) lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve.

Tl

A tallium és vegyületei mennyiségének összege Tl-ban kifejezve

TVOC

Az összes illékony szerves vegyület C-ben kifejezve (a levegőben).

Zn

A cink és vegyületei mennyiségének összege Zn-ben kifejezve

Betűszó

Meghatározás

EMS

Környezetközpontú irányítási rendszer

FDBR

Fachverband Anlagenbau (a szervezet korábbi nevéből: Fachverband Dampfkessel-, Behälter- und Rohrleitungsbau)

FGC

Füstgáztisztítás

OTNOC

A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek

SCR

Szelektív katalitikus redukció

SNCR

Szelektív nem katalitikus redukció

I-TEQ

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) rendszereinek megfelelő nemzetközi toxicitási egyenérték

WHO-TEQ

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszereinek megfelelő toxicitási egyenérték

Tevékenység

Vonatkoztatási-oxigéntartalom (OR)

Hulladékégetés

11 száraz térf.%

Fenékhamu-kezelés

Nincs korrekció az oxigéntartalom miatt

Mérés típusa

Átlagolási időszak

Meghatározás

Folyamatos

Félóránkénti átlag

30 perces időszak átlagértéke

Napi átlag

Egynapos időszakban mért átlagérték, érvényes félóránkénti átlagok alapján számítva

Időszakos

A mintavételi időszakban mért átlagérték

Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (3).

Hosszú távú mintavételi időszak

2–4 hetes mintavételi időszak értéke

Bruttó elektromos hatásfok

Bruttó energiahatékonyság

Áram/helyszín

Paraméter(ek)

Nyomon követés

A hulladékégetés során keletkező füstgáz

Áramlási mennyiség, oxigéntartalom, hőmérséklet, nyomás, vízgőztartalom

Folyamatos mérés

Égetőkamra

Hőmérséklet

Nedves füstgáztisztítás során keletkező szennyvíz

Áramlási mennyiség, pH, hőmérséklet

Fenékhamu-kezelő üzemekben keletkező szennyvíz

Áramlási mennyiség, pH, vezetőképesség

Anyag/

Paraméter

Folyamat

Szabvány(ok) (4)

Minimális ellenőrzési gyakoriság (5)

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

NOX

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 29

NH3

Hulladékégetés SNCR és/vagy SCR alkalmazásával

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 29

N2O

EN 21258 (6)

Évente egyszer

BAT 29

CO

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 29

SO2

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 27

HCl

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 27

HF

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos (7)

BAT 27

Por

Fenékhamu-kezelés

EN 13284-1

Évente egyszer

BAT 26

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok és az EN 13284-2 szabvány

Folyamatos

BAT 25

Fémek és félfémek a higany kivételével (As, Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, Sb, Tl, V)

Hulladékégetés

EN 14385

Hathavonta egyszer

BAT 25

Hg

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok és az EN 14884 szabvány

Folyamatos (8)

BAT 31

TVOC

Hulladékégetés

Általános EN-szabványok

Folyamatos

BAT 30

PBDD/F

Hulladékégetés (9)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Hathavonta egyszer

BAT 30

PCDD/F

Hulladékégetés

EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-3

Hathavonta egyszer rövid távú mintavétel esetén

BAT 30

A hosszú távú mintavételre vonatkozóan nem áll rendelkezésre EN-szabvány,

EN 1948-2, EN 1948-3

Havonta egyszer hosszú távú mintavétel esetén (10)

BAT 30

Dioxin jellegű PCB-k

Hulladékégetés

EN 1948-1, EN 1948-2, EN 1948-4

Hathavonta egyszer rövid távú mintavétel esetén (11)

BAT 30

A hosszú távú mintavételre vonatkozóan nem áll rendelkezésre EN-szabvány,

EN 1948-2, EN 1948-4

Havonta egyszer hosszú távú mintavétel esetén (10)  (11)

BAT 30

Benzo[a]pirén

Hulladékégetés

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Évente egyszer

BAT 30

Anyag/paraméter

Folyamat

Szabvány(ok)

Minimális ellenőrzési gyakoriság

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

Teljes szervesszén-tartalom (TOC)

FGC

EN 1484

Havonta egyszer

BAT 34

Fenékhamu-kezelés

Havonta egyszer (12)

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

FGC

EN 872

Naponta egyszer (13)

Fenékhamu-kezelés

Havonta egyszer (12)

As

FGC

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 11885, EN ISO 15586 vagy EN ISO 17294-2)

Havonta egyszer

Cd

FGC

Cr

FGC

Cu

FGC

Mo

FGC

Ni

FGC

Pb

FGC

Havonta egyszer

Fenékhamu-kezelés

Havonta egyszer (12)

Sb

FGC

Havonta egyszer

Tl

FGC

Zn

FGC

Hg

FGC

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 12846 vagy EN ISO 17852)

Ammónium-nitrogén (NH4-N)

Fenékhamu-kezelés

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 11732, EN ISO 14911)

Havonta egyszer (12)

Klorid (Cl–)

Fenékhamu-kezelés

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 10304-1, EN ISO 15682)

Szulfát (SO4 2–)

Fenékhamu-kezelés

EN ISO 10304-1

PCDD/F

FGC

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (12)

Fenékhamu-kezelés

Hathavonta egyszer

Paraméter

Szabvány(ok)

Minimális ellenőrzési gyakoriság

Az alábbiakhoz kapcsolódó ellenőrzés

Izzítási veszteség (14)

EN 14899 és vagy EN 15169, vagy EN 15935

Háromhavonta egyszer

BAT 14

Teljes szervesszén-tartalom (14)  (15)

EN 14899 és vagy EN 13137, vagy EN 15936

Technika

Leírás

a.

Az eléghető hulladéktípusok meghatározása

Azon hulladéktípusok meghatározása az égetőmű jellemzői alapján, amelyeket például a fizikai állapot, a kémiai jellemzők, a veszélyes tulajdonságok, valamint a fűtőérték, a nedvességtartalom, a hamutartalom és a méret elfogadható tartományai alapján el lehet égetni.

b.

A hulladék paramétereinek jellemzésére és előzetes elfogadására irányuló eljárások kidolgozása és végrehajtása

Ezen eljárások célja, hogy még a hulladék üzembe történő beérkezése előtt biztosítsák az adott hulladék kezelésére szolgáló műveletek műszaki (és jogi) alkalmasságát. Magukban foglalják a bemenő hulladékra vonatkozó információk összegyűjtését, valamint adott esetben akár a hulladék összetételének mintavétellel és paramétermeghatározással történő megállapítását. A hulladék kockázatalapú előzetes elfogadási eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

c.

Hulladékátvételi eljárások kidolgozása és végrehajtása

Az átvételi eljárások célja a hulladék előzetes elfogadási szakaszban megállapított paramétereinek igazolása. Meghatározzák a hulladék üzembe történő beszállításakor ellenőrizendő tényezőket, valamint a hulladék átvételére és visszautasítására vonatkozó kritériumokat. Az eljárások kiterjedhetnek a hulladék mintavételezésére, vizsgálatára és elemzésére is. A hulladék kockázatalapú átvételi eljárása során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat. Az egyes hulladéktípusok esetében ellenőrizendő tényezőket a BAT 11 ismerteti részletesen.

d.

Hulladék-nyomonkövető és -nyilvántartási rendszer kidolgozása és megvalósítása

A hulladék-nyomonkövető és -nyilvántartási rendszer az üzemben található hulladék helyének és mennyiségének nyomon követésére szolgál. Megtalálható benne a hulladék előzetes elfogadási eljárása során keletkezett minden információ (pl. a hulladék az üzembe történő beérkezésének időpontja, egyedi azonosító száma, a korábbi hulladékbirtokos(ok) adatai, az előzetes elfogadási és átvételi elemzések eredményei, a telephelyen lévő hulladék, többek között minden veszélyes hulladék jellege és mennyisége), valamint az átvétel, tárolás, kezelés és/vagy a telephelyről való elszállítás során keletkezett minden információ. A hulladék kockázatalapú nyomonkövető rendszerének keretében mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

A hulladék-nyomonkövető rendszer magában foglalja az olyan hulladékok egyértelmű címkézését, amelyeket nem a hulladékbunkerben vagy iszaptároló tartályban tárolnak (pl. tartályokban, hordókban, bálákban vagy más csomagolási formákban), hogy azokat mindig azonosítani lehessen.

e.

A hulladékok szétválogatása

A hulladékokat tulajdonságaik szerint elkülönítve tárolják, így a tárolás és az égetés könnyebbé, valamint környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá válik. A hulladékok szétválogatása fizikai elkülönítésen, valamint a hulladék tárolási idejének és helyének meghatározását szolgáló eljárásokon alapul.

f.

A hulladékok kompatibilitásának ellenőrzése a veszélyes hulladékok keverése vagy elegyítése előtt.

A kompatibilitás biztosításához különféle ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végrehajtani a keverés vagy elegyítés során esetlegesen végbemenő nemkívánatos és/vagy potenciálisan veszélyes vegyi reakciók (pl. polimerizáció, gázfejlődés, exoterm reakció, bomlás) meghatározása érdekében. A kockázatalapú kompatibilitási vizsgálatok során mérlegelik többek között a hulladék veszélyességét, a folyamatbiztonságot érintő kockázatait, a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos és környezeti hatásokat, valamint a korábbi hulladékbirtokos(ok) által rendelkezésre bocsátott információkat.

Hulladéktípus

A hulladékszállítás nyomon követése

Települési szilárd hulladék és más nem veszélyes hulladék

Szennyvíziszap

Veszélyes hulladék, a klinikai hulladék kivételével

Klinikai hulladék

Technika

Leírás

a.

Át nem eresztő felületek megfelelő vízelvezető infrastruktúrával

Attól függően, hogy a hulladék a talaj- vagy vízszennyezés tekintetében milyen kockázatokat rejt, a hulladék fogadására, mozgatására és tárolására használt terület felületét úgy alakítják ki, hogy az a szóban forgó folyadékok számára áthatolhatatlan legyen, és megfelelő vízelvezető infrastruktúrával látják el (lásd: BAT 32.). E felület sértetlenségét rendszeresen ellenőrzik, amennyire ez technikailag lehetséges

b.

Megfelelő hulladéktárolási kapacitás

A hulladék felhalmozódásának megakadályozását célzó intézkedések, például:

Technika

Leírás

a.

Automatizált vagy félig automatizált hulladékmozgatás

A klinikai hulladékok tehergépjárműből a tárolóhelyre való kirakodása az e művelet által jelentett veszélytől függően automatizált vagy manuális rendszer segítségével történik. A tárolóhelyről a klinikai hulladékokat egy automatizált rendszer táplálja be a kemencébe.

b.

Az egyszer használatos, lepecsételt tartályok elégetése, amennyiben ilyeneket használnak

A klinikai hulladékot olyan leplombált és robusztus éghető tartályokban szállítják, amelyeket a tárolási és kezelési műveletek során soha nem szabad felnyitni. Amennyiben a tartályok tűket és éles tárgyakat tartalmaznak, akkor a tartályoknak ellen kell állniuk a lyukasztásnak.

c.

Az újrahasználható tartályok tisztítása és fertőtlenítése, amennyiben ilyeneket használnak

Az újrahasználható hulladéktárolókat kijelölt helyen tisztítják, és olyan létesítményben fertőtlenítik, amelyet kifejezetten a fertőtlenítésre terveztek. A tisztítási műveletekből visszamaradó anyagokat elégetik.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A hulladék elegyítése és keverése

A hulladék égetés előtt történő elegyítése és keverése például a következő műveleteket foglalja magában:

Egyes esetekben a szilárd hulladékot a keverés előtt felaprítják.

Nem alkalmazható, amennyiben biztonsági megfontolások vagy a hulladék jellemzői miatt (pl. fertőző klinikai hulladék, bűzös hulladék vagy illékony anyagok kibocsátására hajlamos hulladék) azt közvetlenül kell betáplálni a kemencébe.

Nem alkalmazható, amennyiben a hulladék különböző típusai között nemkívánatos reakciók fordulhatnak elő (lásd: BAT 9 f.).

b.

Fejlett irányítási rendszer

Lásd a 2.1. pontot.

Általánosan alkalmazható.

c.

Az égetési folyamat optimalizálása

Lásd a 2.1. pontot.

A tervezés optimalizálása a meglévő kemencék esetében nem alkalmazható.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEPL

Salak és fenékhamu teljes szervesszén-tartalma (16)

Száraz térfogat%

1–3 (17)

Salak és fenékhamu izzítási vesztesége (16)

Száraz térfogat%

1–5 (17)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A szennyvíziszap szárítása

A mechanikus víztelenítés után a szennyvíziszapot tovább kell szárítani, például alacsony minőségű hő felhasználásával, mielőtt betáplálják a kemencébe.

Az, hogy az iszapot milyen mértékben lehet kiszárítani, a kemence betáplálási rendszerétől függ.

Az alacsony minőségű hő rendelkezésre állásához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

b.

A füstgázáram csökkentése

A füstgázáram például a következők révén csökkenthető:

A kisebb füstgázáram csökkenti az üzem energiaigényét (pl. a szívószellőzők esetében).

A meglévő üzemek esetében a füstgáz-visszavezetés alkalmazhatósága műszaki korlátok (pl. a füstgáz szennyező anyagok-terhelése, az égési körülmények) miatt korlátozott lehet.

c.

A hőveszteség minimális szintre való csökkentése

A hőveszteségek például a következők révén minimalizálhatók:

A gőzfejlesztő berendezések nem alkalmazhatók a forgókemencék és más, veszélyes hulladék magas hőmérsékleten történő égetésére szolgáló kemencék esetében.

d.

A kazán kialakításának optimalizálása

A kazánban a hőátadás javítása például a következők optimalizálásával történik:

Új üzemek esetében és meglévő üzemek nagyobb mértékű átalakítása esetén alkalmazható.

e.

Alacsony hőmérsékletű füstgázhőcserélők

Speciális, korrózióálló hőcserélőket alkalmaznak a kazán kimeneténél, egy elektrosztatikus porleválasztó berendezés vagy egy száraz szorbenst injektáló rendszer után arra, hogy további energiát nyerjenek vissza a füstgázból.

Az FGC-rendszer üzemi hőmérsékleti profiljához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

f.

Magas gőzparaméterek

Minél magasabbak a gőzparaméterek (a hőmérséklet és a nyomás), annál nagyobb áramátalakítási hatásfokot tesz lehetővé a gőzciklus.

A magas gőzparaméterek mellett történő üzemeltetés (pl. 45 bar és 400 °C felett) különleges acélötvözetek vagy tűzálló burkolat használatát követeli meg a legmagasabb hőmérsékleteknek kitett kazánrészek védelme érdekében.

Új üzemek esetében és meglévő üzemek nagyobb mértékű átalakítása esetén alkalmazható, amennyiben az üzem tevékenysége főként villamos energia előállítására irányul.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja:

g.

Kapcsolt energiatermelés

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, ahol a (főként a turbinát elhagyó gőzből származó) hőt ipari folyamatokban/tevékenységekben vagy távfűtési/távhűtési hálózatban felhasználásra kerülő forró víz/gőz előállítására használják fel.

A helyi hő- és energiaigényhez és/vagy a hálózatok elérhetőségéhez kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

h.

Füstgázkondenzátor

Hőcserélő vagy hőcserélővel ellátott gázmosó, amelyben a füstgázban lévő vízgőz kondenzálódik és kellően alacsony hőmérsékleten adja át a látens hőt a víznek (pl. távfűtési hálózat visszárama).

A füstgázkondenzátor emellett járulékos előnyökkel is jár a levegőbe jutó kibocsátások (pl. por és savas gázok) csökkentése révén.

A hőszivattyúk alkalmazása növelheti a füstgáz-kondenzációból visszanyert energia mennyiségét.

Az alacsony hőmérsékletű hő iránti kereslettel összefüggő korlátok között alkalmazható, pl. rendelkezésre áll-e olyan távfűtési hálózat, amelyben a visszáram hőmérséklete megfelelően alacsony.

i.

A száraz fenékhamu kezelése

A száraz, forró fenékhamu a rostélyról egy szállítórendszerre hullik, ahol a környezeti levegővel érintkezve lehűl. Az energia visszanyerése a hűtőlevegő égéshez való felhasználásával történik.

Csak rostélyos kemencék esetében alkalmazható.

Lehetnek olyan technikai korlátozások, amelyek megakadályozzák a meglévő kemencék utólagos átalakítását.

BAT-AEEL

Üzem

Települési szilárd hulladék, más nem veszélyes hulladék és veszélyes fahulladék

Veszélyes fahulladéktól eltérő veszélyes hulladék (18)

Szennyvíziszap

Bruttó elektromos hatásfok (19)  (20)

Bruttó energiahatékonyság (21)

Kazánhatásfok

Új üzem

25–35

72–91 (22)

60–80

60–70 (23)

Meglévő üzem

20–35

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A berendezések zárttá tétele és befedése

A potenciálisan porral járó műveletek (pl. darálás, szűrés) körülzárása és/vagy a szállítószalagok és felvonók befedése.

A zárttá tétel oly módon is megvalósítható, hogy az összes berendezést zárt épületben szerelik fel.

A berendezés zárt épületben való felszerelése nem minden esetben alkalmazható a mobil kezelőberendezésekre.

b.

A kibocsátás magasságának korlátozása

A kibocsátás magasságát lehetőség szerint automatikusan hozzá kell igazítani a halom változó magasságához (pl. állítható magasságú szállítószalagokkal).

Általánosan alkalmazható.

c.

A készletek védelme az uralkodó szelek ellen

Az ömlesztett áruk tárolására szolgáló területek vagy halmok védelme lefedéssel vagy szélfogókkal, például védőernyővel, fallal vagy függőleges növényzetet, valamint a halmoknak az uralkodó szélirányhoz képest megfelelő irányban történő elhelyezésével.

Általánosan alkalmazható.

d.

Vízpermet használata

Vízpermetező rendszerek telepítése a diffúz porkibocsátás fő forrásainál. A porrészecskék nedvesítése elősegíti azt, hogy a por összeálljon és leülepedjen.

A halmoknál fellépő diffúz porkibocsátást csökkenti, ha gondoskodnak a fel- és lerakási pontoknak vagy maguknak a halmoknak a megfelelő nedvesítéséről.

Általánosan alkalmazható.

e.

A nedvességtartalom optimalizálása

A salak/fenékhamu nedvességtartalmának optimalizálása a fémek és ásványi anyagok hatékony visszanyeréséhez szükséges szintre, a porkibocsátás minimalizálása mellett.

Általánosan alkalmazható.

f.

Működés légköri nyomás alatti nyomáson

A salak és fenékhamu kezelését zárt berendezésekben vagy épületekben (lásd az a. technikát) a légköri nyomás alatti nyomáson kell végezni, hogy lehetővé váljon a kivont levegőnek irányított kibocsátásként kibocsátáscsökkentő technikával való kezelése (lásd: BAT 26.).

Csak a száraz és egyéb alacsony nedvességtartalmú fenékhamu esetében alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Zsákos szűrő

Lásd a 2.2. pontot.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

Meglévő üzemek esetében az FGC-rendszer üzemi hőmérsékleti profiljához kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

b.

Elektrosztatikus porleválasztó

Lásd a 2.2. pontot.

Általánosan alkalmazható.

c.

Száraz szorbens injektálása

Lásd a 2.2. pontot.

A porkibocsátás csökkentése szempontjából nem releváns.

Fémek adszorpciója aktív szén vagy más reagensek injektálása révén, száraz szorbensinjektáló rendszerrel vagy a savas gázok kibocsátásának csökkentésére használt félnedves abszorberrel kombinálva.

Általánosan alkalmazható.

d.

Nedvesmosó

Lásd a 2.2. pontot.

A nedves mosó rendszereket nem a fő porterhelés eltávolítására alkalmazzák, hanem más kibocsátáscsökkentő technikák után beépítve annak érdekében, hogy tovább csökkentsék a füstgázban lévő por, fémek és félfémek koncentrációját.

Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.

e.

Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció

Lásd a 2.2. pontot.

A rendszert főként a higany, más fémek és félfémek, valamint szerves vegyületek (például PCDD/F) adszorbálására használják, de hatékony finomszűrőként is szolgál a por tekintetében.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az FGC-rendszer konfigurációjához kapcsolódó nyomásesés.

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

Paraméter

BAT-AEL

Átlagolási időszak

Por

< 2–5 (24)

Napi átlag

Cd + Tl

0,005–0,02

A mintavételi időszakban mért átlagérték

Sb+As+Pb+Cr+Co+Cu+Mn+Ni+V

0,01–0,3

A mintavételi időszakban mért átlagérték

Paraméter

BAT-AEL

Átlagolási időszak

Por

2–5

A mintavételi időszakban mért átlagérték

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Nedvesmosó

Lásd a 2.2. pontot.

Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.

b.

Félnedves abszorber

Lásd a 2.2. pontot.

Általánosan alkalmazható.

c.

Száraz szorbens injektálása

Lásd a 2.2. pontot.

Általánosan alkalmazható.

d.

Közvetlen kéntelenítés

Lásd a 2.2. pontot.

A savas gázok kibocsátásának részleges csökkentésére szolgál az egyéb technikák előtt.

Csak fluidágyas kemencékben alkalmazható.

e.

Szorbens injektálása a kazánba

Lásd a 2.2. pontot.

A savas gázok kibocsátásának részleges csökkentésére szolgál az egyéb technikák előtt.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Optimalizált és automatizált reagensadagolás

A HCl és/vagy SO2 (és/vagy e célból esetlegesen hasznos más paraméterek) folyamatos mérése az FGC-rendszer előtt és/vagy után az automatizált reagensadagolás optimalizálása céljából.

Általánosan alkalmazható.

b.

A reagensek visszavezetése

A füstgáztisztításból származó, összegyűjtött szilárd anyagok egy részének visszavezetése a maradékanyagokban előforduló, reakcióba nem lépett reagens(ek) mennyiségének csökkentése érdekében.

A technika különösen a nagy sztöchiometrikus felesleggel működő FGC-technikák esetében releváns.

Új üzemek esetében általánosan alkalmazható.

A meglévő üzemekre a zsákos szűrő méretéhez kapcsolódó korlátok között alkalmazható.

Paraméter

BAT-AEL

Átlagolási időszak

Új üzem

Meglévő üzem

HCl

< 2–6 (25)

< 2–8 (25)

Napi átlag

HF

< 1

< 1

Napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag

SO2

5–30

5–40

Napi átlag

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Az égetési folyamat optimalizálása

Lásd a 2.1. pontot.

Általánosan alkalmazható.

b.

Füstgáz-visszavezetés

Lásd a 2.2. pontot.

A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóság műszaki korlátok (pl. a füstgáz szennyező anyag-terhelése, az égési körülmények) miatt korlátozott lehet.

c.

Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

Lásd a 2.2. pontot.

Általánosan alkalmazható.

d.

Szelektív katalitikus redukció (SCR)

Lásd a 2.2. pontot.

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

e.

Katalitikus szűrőzsákok

Lásd a 2.2. pontot.

Csak zsákos szűrővel ellátott üzemekben alkalmazható.

f.

Az SNCR/SCR kialakításának és működésének optimalizálása

A kemence vagy vezeték keresztmetszetében a reagens-NOX aránynak, a reagenscseppek méretének és a reagens beinjektálására szolgáló hőmérsékleti tartománynak az optimalizálása.

Csak ott alkalmazható, ahol az NOX-kibocsátás csökkentésére SNCR-t és/vagy SCR-t alkalmaznak.

g.

Nedvesmosó

Lásd a 2.2. pontot.

Ahol a savas gáz kibocsátásának csökkentésre nedvesmosót alkalmaznak és különösen SNCR eljárásnál, a mosófolyadék elnyeli a reakcióba nem lépett ammóniát, amely sztrippelés után reagensként újrahasznosítható az SNCR vagy SCR folyamatában.

Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.

Paraméter

BAT-AEL

Átlagolási időszak

Új üzem

Meglévő üzem

NOX

50–120 (26)

50–150 (26)  (27)

Napi átlag

CO

10–50

10–50

NH3

2–10 (26)

2–10 (26)  (28)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Az égetési folyamat optimalizálása

Lásd a 2.1. pontot.

A hulladékégetés paramétereinek optimalizálása a hulladékban jelen lévő szerves vegyületek, köztük a PCDD/F és a PCB-k oxidálódásának elősegítése, valamint ezek és prekurzoraik (újra)képződésének megelőzése érdekében.

Általánosan alkalmazható.

b.

A hulladékbetáplálás ellenőrzése

A kemencébe betáplált hulladék égetéssel kapcsolatos jellemzőinek ismerete és ellenőrzése az optimális és – amilyen mértékben csak lehetséges – homogén és stabil égetési feltételek biztosítása érdekében.

Nem vonatkozik a klinikai hulladékra vagy a települési szilárd hulladékra.

c.

Online és offline kazántisztítás

A kazán kötegeinek hatékony tisztítása a por kazánban való tartózkodási idejének és felhalmozódásának csökkentése érdekében, így csökkentve a PCDD/F-képződést a kazánban.

Az online és offline kazántisztítási technikák kombinációját alkalmazzák.

Általánosan alkalmazható.

d.

A füstgáz gyors lehűlése

A füstgázok 400 °C feletti hőmérsékletről 250 °C alá történő gyorshűtése a porleválasztás előtt a PCDD/F újbóli szintézisének megelőzése érdekében.

Ezt a kazán megfelelő kialakítása és/vagy gyorshűtő rendszer segítségével érik el. Ez utóbbi lehetőség korlátozza a füstgázból visszanyerhető energia mennyiségét és különösen a nagy halogéntartalmú veszélyes hulladékok elégetésére alkalmazzák.

Általánosan alkalmazható.

e.

Száraz szorbens injektálása

Lásd a 2.2. pontot.

Adszorpció aktív szén vagy más reagensek injektálásával, általában zsákszűrővel kombinálva, amennyiben a szűrőpogácsán reakcióréteg alakul ki, és a keletkező szilárd anyagokat eltávolítják.

Általánosan alkalmazható.

f.

Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció

Lásd a 2.2. pontot.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az FGC-rendszerhez kapcsolódó nyomásesés. Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

g.

SCR

Lásd a 2.2. pontot.

Amennyiben a NOX mennyiségének csökkentésére SCR-t alkalmaznak, az SCR rendszer megfelelő katalizátorfelülete a PCDD/F és a PCB-k kibocsátásának részleges csökkentéséről is gondoskodik.

A technikát általában az e., f. vagy i. technikával együtt alkalmazzák.

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

h.

Katalitikus szűrőzsákok

Lásd a 2.2. pontot.

Csak zsákos szűrővel ellátott üzemekben alkalmazható.

i.

Nedvesmosóban szénszorbens

A PCDD/F-et és a PCB-ket a nedvesmosóhoz – vagy a mosófolyadékhoz, vagy impregnált töltetelemek formájában – adott szénszorbens adszorbeálja.

A technikát általában a PCDD/F eltávolítására használják, valamint arra, hogy megelőzzék és/vagy csökkentsék a nedvesmosóban felhalmozódó PCDD/F ismételt kibocsátását (az úgynevezett memóriahatás), ami különösen a leállítási és az indítási időszakok alatt fordul elő.

Csak nedvesmosóval ellátott üzemekben alkalmazható.

Paraméter

Mértékegység

BAT-AEL

Átlagolási időszak

Új üzem

Meglévő üzem

TVOC

mg/Nm3

< 3–10

< 3–10

Napi átlag

PCDD/F (29)

ng I-TEQ/Nm3

< 0,01–0,04

< 0,01–0,06

A mintavételi időszakban mért átlagérték

< 0,01–0,06

< 0,01–0,08

Hosszú távú mintavételi időszak (30)

PCDD/F + dioxin jellegű PCB-k (29)

ng WHO-TEQ/Nm3

< 0,01–0,06

< 0,01–0,08

A mintavételi időszakban mért átlagérték

< 0,01–0,08

< 0,01–0,1

Hosszú távú mintavételi időszak (30)

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Nedvesmosó

(alacsony pH-érték)

Lásd a 2.2. pontot.

Egy 1 körüli pH-értéken üzemeltetett nedvesmosó.

A technika higanyeltávolítási sebessége fokozható, ha a mosófolyadékhoz reagenseket és/vagy adszorbenseket adnak hozzá, például a következőket:

A technika a higanyleválasztáshoz kellően nagy pufferkapacitással kialakítva hatékonyan megakadályozza a higanykibocsátási csúcsok előfordulását.

Ott, ahol kevés víz áll rendelkezésre (pl. száraz területeken), lehetnek érvényben az alkalmazhatóságot érintő korlátozások.

b.

Száraz szorbens injektálása

Lásd a 2.2. pontot.

Adszorpció aktív szén vagy más reagensek injektálásával, általában zsákszűrővel kombinálva, amennyiben a szűrőpogácsán reakcióréteg alakul ki, és a keletkező szilárd anyagokat eltávolítják.

Általánosan alkalmazható.

c.

Speciális, erősen reaktív aktív szén injektálása

Erősen reaktív aktív szén injektálása kénnel vagy más reagenssel, a higannyal való reakcióképesség fokozása érdekében.

Ennek a speciális aktív szénnek az injektálása általában nem folyamatos, hanem csak higanycsúcs észlelésekor történik. E célból a technika együtt alkalmazható a nyers füstgázban előforduló higany folyamatos nyomon követésével.

Nem minden esetben alkalmazható a szennyvíziszap égetésére szolgáló üzemek esetében.

d.

Bróm hozzáadása a kazánban

A hulladékhoz hozzáadott vagy a kemencébe injektált bróm magas hőmérsékleten elemi brómmá alakul, amely az elemi higanyt vízben oldható és nagymértékben adszorbeálható HgBr2-vé oxidálja.

A technika olyan utána következő kibocsátáscsökkentő technikával kombinálva is alkalmazható, mint a nedvesmosás vagy egy aktívszén-injektáló rendszer.

A bróm injektálása általában nem folyamatos, hanem csak higanycsúcs észlelésekor történik. E célból a technika együtt alkalmazható a nyers füstgázban előforduló higany folyamatos nyomon követésével.

Általánosan alkalmazható.

e.

Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció

Lásd a 2.2. pontot.

A technika kellően nagy adszorpciós kapacitással kialakítva hatékonyan megakadályozza a higanykibocsátási csúcsok előfordulását.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az FGC-rendszerhez kapcsolódó nyomásesés. Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

Paraméter

BAT-AEL (31)

Átlagolási időszak

Új üzem

Meglévő üzem

Hg

< 5–20 (32)

< 5–20 (32)

Napi átlag vagy

a mintavételi időszak átlagértéke

1–10

1–10

Hosszú távú mintavételi időszak

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Szennyvízmentes FGC-technikák

Olyan FGC-technikák alkalmazása, amelyek nem termelnek szennyvizet (pl. száraz szorbens injektálása vagy félig nedves abszorber használata, lásd a 2.2. pontot).

Nem minden esetben alkalmazható nagy halogéntartalmú veszélyes hulladékok égetése esetében.

b.

Az FGC-ből származó szennyvíz injektálása

Az FGC-ből származó szennyvizet az FGC-rendszer melegebb részeibe injektálják.

Csak települési szilárd hulladék égetése esetén alkalmazható.

c.

Víz-újrafelhasználás/-újrahasznosítás

A maradék vízáramokat újrafelhasználják vagy újrahasznosítják.

Az újrafelhasználás/újrahasznosítás mértékét annak a folyamatnak a minőségi követelményei korlátozzák, amelyhez a vizet irányítják.

Általánosan alkalmazható.

d.

A száraz fenékhamu kezelése

A száraz, forró fenékhamu a rostélyról egy szállítórendszerre hullik, ahol a környezeti levegővel érintkezve lehűl. A folyamat során nem használnak vizet.

Csak rostélyos kemencék esetében alkalmazható.

Lehetnek olyan technikai korlátozások, amelyek megakadályozzák a meglévő égetőművek utólagos átalakítását.

Technika

Jellemző szennyező anyagok

Elsődleges technikák

a.

Az égetési folyamat (lásd: BAT 14.) és/vagy az FGC-rendszerek (pl. SNCR/SCR, lásd: BAT 29. f.) optimalizálása

Szerves vegyületek, beleértve: PCDD/F, ammónia/ammónium

Másodlagos technikák (33)

Előtisztítás és primer tisztítás

b.

Kiegyenlítés

Minden szennyező anyag

c.

Semlegesítés

Savak, lúgok

d.

Fizikai elválasztás, pl. szűrővel, szitaszűrővel, homokfogóval, elsődleges ülepítő tartállyal

Nagy méretű szilárd anyagok, lebegő szilárd részecskék

Fiziko-kémiai kezelés

e.

Adszorpció aktív szénen

Szerves vegyületek, beleértve: PCDD/F, higany

f.

Kicsapatás

Oldott fémek/félfémek, szulfát

g.

Oxidálás

Szulfid, szulfit, szerves vegyületek

h.

Ioncsere

Oldott fémek/félfémek

i.

Sztrippelés

Kiöblíthető szennyező anyagok (pl. ammónia/ammónium)

j.

Fordított ozmózis

Ammónia/ammónium, fémek/félfémek, szulfát, klorid, szerves vegyületek

A szilárd anyagok végső eltávolítása

k.

Koagulálás és flokkulálás

Lebegő szilárd részecskék, részecskéhez kötött fémek/félfémek

l.

Ülepítés

m.

Szűrés

n.

Flotálás

Paraméter

Folyamat

Mértékegység

BAT-AEL (34)

Összes lebegő szilárd részecske (TSS)

FGC

Fenékhamu-kezelés

mg/l

10–30

Teljes szervesszén-tartalom (TOC)

FGC

Fenékhamu-kezelés

15–40

Fémek és félfémek

As

FGC

0,01–0,05

Cd

FGC

0,005–0,03

Cr

FGC

0,01–0,1

Cu

FGC

0,03–0,15

Hg

FGC

0,001–0,01

Ni

FGC

0,03–0,15

Pb

FGC

Fenékhamu-kezelés

0,02–0,06

Sb

FGC

0,02–0,9

Tl

FGC

0,005–0,03

Zn

FGC

0,01–0,5

Ammónium-nitrogén (NH4-N)

Fenékhamu-kezelés

10–30

Szulfát (SO4 2–)

Fenékhamu-kezelés

400–1 000

PCDD/F

FGC

ng I-TEQ/l

0,01–0,05

Paraméter

Folyamat

Mértékegység

BAT-AEL (35)  (36)

Fémek és félfémek

As

FGC

mg/l

0,01–0,05

Cd

FGC

0,005–0,03

Cr

FGC

0,01–0,1

Cu

FGC

0,03–0,15

Hg

FGC

0,001–0,01

Ni

FGC

0,03–0,15

Pb

FGC

Fenékhamu-kezelés

0,02–0,06

Sb

FGC

0,02–0,9

Tl

FGC

0,005–0,03

Zn

FGC

0,01–0,5

PCDD/F

FGC

ng I-TEQ/l

0,01–0,05

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Szűrés és szitálás

A fenékhamu minden további kezelés előtti, méret szerinti osztályozása oszcillációs rostákkal, vibrációs rostákkal és forgórostákkal történik.

Általánosan alkalmazható.

b.

Zúzás

Olyan mechanikai kezelési műveletek, amelyek célja az anyagok előkészítése a fémek visszanyeréséhez vagy a szóban forgó anyagok ezt követő felhasználásához, pl. az útépítés és a földmunkák területén.

Általánosan alkalmazható.

c.

Légszeparálás

A légszeparálást a fenékhamuval keveredő könnyű, el nem égett frakciók szétválogatására használják, a könnyű részek kifújásával.

A fenékhamut rázóasztal szállítja egy csúszdáig, ahol az anyag keresztülhullik egy légáramon, amely az el nem égett könnyű anyagokat, például fát, papírt vagy műanyagot egy szállítószalagra vagy tartályba fújja, hogy azokat vissza lehet juttatni az égetéshez.

Általánosan alkalmazható.

d.

Vasfémek és nemvasfémek visszanyerése

Különböző technikákat alkalmaznak, többek között:

Általánosan alkalmazható.

e.

Öregítés

Az öregítési folyamat stabilizálja a fenékhamu ásványi frakcióját a légköri CO2 felvétele (karbonálás), a felesleges víz elvezetése és az oxidáció révén.

A fémek visszanyerését követően a fenékhamut több héten át a szabadban vagy fedett épületekben tárolják, általában egy át nem eresztő padlón, amely lehetővé teszi a szennyvízelvezetést, és a lefolyó víz összegyűjtését kezelés céljából.

A halmokat a nedvességtartalmuk optimalizálása érdekében nedvesíthetik, ami elősegíti a sók kilúgozódását és a karbonálási folyamatot. A fenékhamu nedvesítése a porkibocsátás megelőzését is elősegíti.

Általánosan alkalmazható.

f.

Mosás

A fenékhamu kimosása lehetővé teszi egy olyan anyag előállítását az újrafeldolgozáshoz, amelyből a vízben oldható anyagok (pl. sók) csak minimális mértékben oldódnak ki.

Általánosan alkalmazható.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A berendezések és épületek megfelelő elhelyezése

A zajszintek a zajkibocsátó és a zajvevő közötti távolság növelésével és épületek zajvédő falként történő használatával csökkenthetők.

Meglévő üzemek esetében a berendezések áthelyezését a helyhiány vagy a magas költségek korlátozhatják.

b.

Operatív intézkedések

Ide tartoznak a következők:

Általánosan alkalmazható.

c.

Alacsony zajszintű berendezések

Ez magában foglalja az alacsony zajszintű kompresszorok, szivattyúk és ventilátorok használatát.

Meglévő berendezés cseréje vagy új berendezés beépítése esetén általánosan alkalmazható.

d.

Zajcsökkentés

A zaj terjedése a zajkibocsátó és a zajvevő közé helyezett akadályokkal csökkenthető. Megfelelő akadálynak tekinthetők a védőfalak, gátak és épületek.

Meglévő üzemek esetében az akadályok behelyezését a helyhiány korlátozhatja.

e.

A zaj szabályozására szolgáló berendezések/

infrastruktúra

Ide tartoznak a következők:

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot a helyhiány korlátozhatja.

Technika

Leírás

Fejlett irányítási rendszer

Automatikus számítógépes rendszer alkalmazása az égés hatékonyságának ellenőrzésére és a kibocsátások megelőzésének és/vagy csökkentésének támogatására. Ez a működési paraméterek és a kibocsátások nagyteljesítményű nyomon követését is magában foglalja.

Az égetési folyamat optimalizálása

A hulladék betáplálási sebességének és összetételének, a hőmérsékletnek, az áramlási sebességeknek, valamint az elsődleges és másodlagos levegő injektálási pontjainak optimalizálása a szerves vegyületek hatékony oxidálása és a NOX-képződés csökkentése érdekében.

A kemence tervezésének és üzemeltetésének optimalizálása (pl. a füstgáz hőmérséklete és turbulenciája, a füstgáz és a hulladék tartózkodási ideje, az oxigéntartalom, a hulladék keverése).

Technika

Leírás

Zsákos szűrő

A zsákos szűrők vagy szövetszűrők finom szövésű vagy nemezes anyagból készülnek, és a gázt ezen áramoltatják át a részecskék eltávolítása érdekében. A zsákos szűrőhöz olyan szövetanyagot kell választani, amely megfelel az adott füstgáz tulajdonságainak és a maximális üzemi hőmérsékletnek.

Szorbens injektálása a kazánba

Magnézium- vagy kalciumalapú abszorbensek injektálása magas hőmérsékleten a kazán utóégető területén, a savas gázok mennyiségének részleges csökkentése érdekében. Ez a technika rendkívül hatékony a SOX és a HF eltávolítása szempontjából, és további előnyökkel jár a kibocsátási csúcsok tompítása tekintetében.

Katalitikus szűrőzsákok

Vagy a szűrőzsákokat impregnálják a katalizátorral, vagy a katalizátort közvetlenül összekeverik a szűrőközeghez felhasznált szálak gyártásához használt szerves anyaggal. Az ilyen szűrők felhasználhatók a PCDD/F-kibocsátások csökkentésére, valamint – egy NH3-forrással kombinálva – a NOX-kibocsátás csökkentésére is.

Közvetlen kéntelenítés

Magnézium- vagy kalciumalapú abszorbensek hozzáadása a fluidágyas kazán ágyához.

Száraz szorbens injektálása

Száraz por alakú szorbens injektálása és diszpergálása a füstgáz áramában. Lúgos szorbenseket (pl. nátrium-bikarbonát, hidratált mész) injektálnak, hogy reakcióba lépjenek a savas gázokkal (HCl, HF és SOX). Önmagában vagy mással együtt aktív szenet injektálnak különösen a PCDD/F és a higany adszorbeálása érdekében. A kialakuló szilárd anyagokat eltávolítják, a leggyakrabban zsákos szűrővel. Lehetséges, hogy a felesleges reagenseket a fogyasztás csökkentése érdekében, érlelés vagy gőzinjektálás révén történő reaktiválás után visszavezetik (lásd a BAT 28. b. pontot).

Elektrosztatikus porleválasztó

Az elektrosztatikus porleválasztók (ESP-k) a részecskéket elektromosan feltöltik, és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók a legkülönbözőbb feltételek mellett képesek üzemelni. A kibocsátáscsökkentés hatékonysága függhet a mezők számától, a tartózkodási időtől (mérettől) és a korábbi fázisokban beiktatott részecskeszűrő egységektől. Ezek általában két–öt mezőt foglalnak magukban. Az elektrosztatikus porleválasztók a pornak az elektródákról való összegyűjtésére használt technikától függően lehetnek szárazak vagy nedves típusúak. A nedves elektrosztatikus porleválasztókat jellemzően s finomszűrés szakaszában a maradványpor és cseppek nedves mosást követő eltávolítására használják.

Rögzített vagy mozgóágyas adszorpció

A füstgázt rögzített vagy mozgóágyas szűrőn vezetik át, ahol egy adszorbens (pl. aktivált koksz, aktivált lignit vagy szénnel impregnált polimer) szolgál a szennyező anyagok adszorbeálására.

Füstgáz-visszavezetés

A füstgáz egy részének visszavezetése a kemencébe a friss égési levegő egy része helyett azzal a kettős hatással jár, hogy egyrészt csökkenti a hőmérsékletet, másrészt korlátozza a nitrogén oxidációjához rendelkezésre álló O2-tartalmat, és ezáltal korlátozza a NOX-képződést. A folyamat a kemencéből származó füstgáznak a lángba juttatását jelenti az oxigéntartalom és ezzel együtt a lánghőmérséklet csökkentése érdekében.

Ez a technika a füstgáz energiaveszteségét is csökkenti. Energiamegtakarításokat azzal is el lehet érni, ha a visszaáramoltatott füstgázt még az FGC előtt vonják ki, ezáltal csökken az FGC-rendszeren átfolyó gázáram, és kisebb FGC-rendszerre van szükség.

Szelektív katalitikus redukció (SCR)

A nitrogén-oxidok ammóniával vagy karbamiddal történő szelektív redukciója katalizátor jelenlétében. A technika alapja a NOX nitrogénné redukálása katalitikus ágyon, ammóniával lejátszódó reakció révén olyan optimális üzemi hőmérsékleten, amely jellemzően 200–450 °C körül van a nagy porterhelésű típusok és 170–250 °C körül az utókezelés esetén. Az ammóniát általában vizes oldatként injektálják; az ammóniaforrás ezenkívül vízmentes ammónia vagy karbamidoldat is lehet. Több réteg katalizátor is alkalmazható. Nagyobb mennyiségű NOX redukálható nagyobb felületű, egy vagy több rétegben alkalmazott katalizátorral. A „csatornában végzett SCR” vagy „kiszökésgátló SCR” olyan technika, amely az SNCR után az SNCR-egységből szökő ammóniát redukáló SCR-t foglal magában.

Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

A nitrogén-oxidok ammóniával vagy karbamiddal történő szelektív redukciója nitrogénné magas hőmérsékleten, katalizátor nélkül. Az optimális reakció érdekében 800 °C és 1 000 °C közötti üzemi hőmérsékleti tartományt kell fenntartani.

Az SNCR rendszer teljesítménye növelhető azáltal, ha a reagens több sávos befecskendezését egy (gyorsan reagáló) akusztikus vagy infravörös hőmérsékletmérő rendszer segítségével ellenőrzik annak biztosítása érdekében, hogy a reagenst mindig optimális hőmérsékletű térbe injektálják.

Félnedves abszorber

Félszáraz abszorbernek is nevezik. A füstgázáramhoz lúgos vizes oldatot vagy szuszpenziót (pl. mésztejet) adnak a savas gázok leválasztására. A víz elpárolog, a reakciótermékek pedig szárazak. A létrejövő szilárd anyagokat a reagensfogyasztás csökkentése érdekében vissza lehet keringetni (lásd a BAT 28. b. pontot).

Ez a technika különböző kialakításokat foglal magában, beleértve a villámgyors szárítási (flash-dry) folyamatokat, amelyek a (gáz gyors hűtését biztosító) víznek és a reagensnek a szűrő bemeneténél történő injektálását foglalják magukban.

Nedvesmosó

Folyadék, jellemzően víz vagy vizes oldat/szuszpenzió használata a füstgáz szennyező anyagainak, különösen a savas gázoknak, valamint más oldható vegyületeknek és szilárd anyagoknak abszorpció révén történő lekötése.

A higany és/vagy a PCDD/F adszorbeálása érdekében a nedvesmosóhoz szénszorbens adható (zagyként vagy szénnel impregnált műanyag töltetként).

A gázmosók különböző kialakítású típusai léteznek, például sugárral működő, rotációs, Venturi-, permetező és töltött toronnyal működő gázmosók.

Technika

Leírás

Adszorpció aktív szénen

Az oldható anyagok (oldott anyagok) eltávolítása a szennyvízből szilárd, erősen porózus részecskék (az adszorbens) felületére juttatva át azokat. A szerves vegyületek és higany adszorpciójára jellemzően aktív szenet használnak.

Kicsapatás

A feloldott szennyező anyagok oldhatatlan vegyületekké történő alakítása kicsapószer hozzáadásával. A képződő szilárd csapadék elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik. A fémek kicsapatásához általában használt vegyi anyagok a mész, a dolomit, a nátrium-hidroxid, a nátrium-karbonát, a nátrium-szulfid és a szerves szulfidok. A kalcium-sókat (a mész kivételével) a szulfát vagy a fluorid kicsapatására használják.

Koagulálás és flokkulálás

A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koaguláció úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket (pl. vaskloridot) adnak a szennyvízhez. A flokkuláció pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek. A képződött flokkok elválasztása ezután ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel történik.

Kiegyenlítés

Az áramok és a szennyező anyag-terhelések tartályokkal vagy más kezelési technikákkal való kiegyenlítése.

Szűrés

A szennyvízben található szilárd anyagok leválasztása áteresztő közegen való átvezetésük révén. Különféle technikák tartoznak ide, így pl. a homokszűrés, a mikroszűrés és az ultraszűrés.

Flotálás

A szilárd vagy folyékony részecskék leválasztása a szennyvízről azáltal, hogy a finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.

Ioncsere

Az ionos szennyező anyagok szennyvízből való leválasztása és cseréje elfogadhatóbb ionokra ioncserélő gyanta segítségével. A szennyező anyagokat átmenetileg visszatartják, majd regeneráló vagy mosófolyadékba engedik vissza.

Semlegesítés

A szennyvíz pH-értékének semleges (körülbelül 7-es) szintre való módosítása vegyi anyagok hozzáadása révén. A pH-érték növelésére általában nátrium-hidroxidot (NaOH) vagy kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2), a pH-érték csökkentésére pedig kénsavat (H2SO4), hidrogén-kloridot (HCl) vagy szén-dioxidot (CO2) használnak. A semlegesítés során bekövetkezhet egyes anyagok kicsapódása.

Oxidálás

A szennyező anyagok kémiai oxidáló anyagokkal történő átalakítása olyan hasonló vegyületekké, amelyek kevésbé veszélyesek és/vagy könnyebben csökkenthetők. A nedvesmosók alkalmazásából eredő szennyvíz esetében a szulfit (SO3 2-) levegővel szulfáttá (SO4 2–) oxidálható.

Fordított ozmózis

Membrános eljárás, amelynek során az egymástól membránnal elválasztott részek között előidézett nyomáskülönbség hatására a víz a töményebb oldatból a kevésbé tömény oldatba áramlik.

Ülepítés

A lebegő szilárd anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel.

Sztrippelés

A kiöblíthető szennyező anyagok (pl. ammónia) eltávolítása a szennyvízből úgy, hogy erős gázárammal érintkeznek annak érdekében, hogy gázfázisba kerüljenek. Ezeket a szennyező anyagokat később további használat vagy ártalmatlanítás céljából eltávolítják (pl. kondenzáció útján). Az eltávolítás hatékonysága javítható a hőmérséklet növelésével vagy a nyomás csökkentésével.

Technika

Leírás

Bűzkezelési terv

A bűzkezelési terv az EMS (lásd: BAT 1.) részét képezi, és a következőket foglalja magában:

Zajkezelési terv

A zajkezelési terv az EMS (lásd: BAT 1.) részét képezi, és a következőket foglalja magában:

Balesetkezelési terv

A balesetkezelési terv a környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) része (lásd: BAT 1.), az üzem által rejtett veszélyeket és kapcsolódó kockázatokat azonosítja és a kockázatok kezelésére szolgáló intézkedéseket határozza meg. Figyelembe veszi azoknak a jelenlévő vagy várhatóan jelenlévő szennyező anyagoknak a kimutatását, amelyek a környezetbe jutás esetén következményekkel járnának. Elkészítéséhez mintaként használható az FMEA (hibamód- és hatáselemzés) és/vagy az FFMECA (hibamód-, hatás- és kritikusságelemzés).

A balesetkezelési terv magában foglalja egy kockázatalapú tűzmegelőzési, -érzékelési és -ellenőrzési terv kidolgozását és végrehajtását, amely magában foglalja az automatikus tűzérzékelő és -riasztó rendszerek, valamint kézi és/vagy automatikus tűzvédelmi beavatkozási és vezérlőrendszerek alkalmazását. A tűzmegelőzési, -érzékelési és -ellenőrzési terv különösen a következők szempontjából bír jelentőséggel:

A balesetkezelési terv – különösen a veszélyes hulladékokat fogadó létesítmények esetében – a következőkre vonatkozó személyzeti képzési programokat is magában foglal: